Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. szeptember 7.
"szept. 1-jei román lap hírül adta, hogy az RMDSZ "ellenzi Románia ET-tagságát" és az RMDSZ memoranduma támadás a román állam integritása ellen. A román külügyminisztérium szept. 1-jei sajtóértekezletén közölték, hogy Melescanu külügyminiszter levelet intézett Lalumiére asszonyhoz és Gunar Jansson főraportőrhöz, akiknek megmagyarázta "a valós helyzetet az RMDSZ problémabeállításával ellentétben." /(cseke). Az RMDSZ memoranduma vihart kavar. = Magyar Nemzet, szept. 2./ Melescanu szerint az RMDSZ memoranduma "tele van valótlansággal és hamisítással". A román külügyminiszter szerint az ártatlanul elítélt magyarok "súlyos társadalomellenes bűncselekményeket" követtek el. Arról nem írt, hogy az 1989. dec. 22-én elkövetett bűncselekmények elkövetői elnöki amnesztiában részesültek. Melescanu cáfolta, hogy a fasiszta jellegű sajtó-megnyilvánulások büntetlenek és utalt Iliescu elnök júliusi levelére. Arról hallgat, hogy azóta semmi sem történt. A memorandum kétségbe vonja, hogy Románia egységes nemzetállam és felpanaszolja, hogy a kisebbségeket nem ismerik el államalkotó tényezőnek. Ez az igény súlyosan sérti a román állam nemzeti egységét, ezért megengedhetetlen, szögezte le Melescanu. /Bogdán Tibor, Bukarest: Melescanu üzent az ET-nek. = Magyar Hírlap, szept. 3./ Melescanu Catherine Laumiére-hez írt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"
1993. szeptember 7.
Chebeleu elnöki szóvivő szept. 3-i sajtóértekezletén hevesen támadta az RMDSZ Európa Tanácshoz küldött memorandumát, mondván, az RMDSZ-t ne tévesszük össze Tőkés úrral, de szélsőséges vezetőivel sem. Ezek a vezetők nacionalisták, destruktívak, sovének, ugyanakkor Iliescu elnök célja a tolerancia, a megértés. A memorandum hazugságokat tartalmaz, nyelvezete arrogáns. Chebeleu szóvivő nem értette, miért lépett ki az RMDSZ a Kisebbségi Tanácsból. Chebeleu szerint a memorandum felszólító hangneme azt mutatja, hogy az RMDSZ nem akar együttműködni. Chebeleu sajtóértekezletén kirohant még a román ellenzéki pártok ellen is. /F. L. I.: Cotroceni-szólam a kórusban. Hazug, arrogáns? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1993. szeptember 7.
Az ET jogi és emberi jogi bizottsága Párizsban tartott ülésén jóváhagyta Románia felvételi kérelmét. Az ülésen jelen volt a román parlamenti küldöttség tagjaként Frunda György RMDSZ-szenátor, aki a BBC-nek számolt be a történtekről. A vita során Stoffelsen holland küldött javasolta: halasszák el a döntést addig, amíg a román kormány nem teljesíti az ET-tagság diktálta feltételeket. Végül mégis megszavazták a felvétel támogatását. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia kisebbségek jogainak biztosítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Azt is megszavazták, hogy félévenként ellenőrizni fogják, Románia betartja-e ígéreteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1993. szeptember 7.
A parlament két házának szept. 6-i együttes ülésén tűzték napirendre az ellenzéki pártok közös beadványát a korrupcióval vádolt kormánytagok ügyében. Vacaroiu miniszterelnök előzőleg azt ígérte, hogy megcáfolja a vádakat. Hosszas ügyrendi vita után először felfüggesztették az ülést, majd másnap hajnalig tartott a vita. A kormánypárt rendre leszavazta az ellenzéki indítványokat. /Korrupciós vádak Bukarestben. = Népszabadság, szept. 7./
1993. szeptember 7.
Eddig a háttérből támogatta a kormányt a Románok Nemzeti Egységpártja, jelezte Ioan Gavra alelnök, most bizonyos feltételek esetén kész részt venni egy megalakítandó koalíciós kormányban. Az RNEP 17 pontban foglalta össze követelései listáját, ezek között szerepel négy miniszteri tárca is, továbbá a kormánynak ki kellene jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. Vacaroiu miniszterelnök nem zárkózott el az RNEP-vel való tárgyalástól. Vacaroiu miniszterelnök nagy dilemmája: Funar vagy Európa? - írta az Evenimentul Zilei. Ha ugyanis nemet mond Funarnak, elveszíti parlamenti többségét, ha viszont igent mond, az ET rosszallását váltja ki. - Egyébként Iliescu elnök az előző napokban Corneliu Coposuval tárgyalt az eljövendő kormány összetételéről. /Gyarmath János, Bukarest: A Vacaroiu-csapat dilemmája: Funar vagy Európa. = Magyar Nemzet, szept. 7./
1993. szeptember 8.
Az Európai Demokrata Unió /EDU/ Budapesten tartott pártelnöki értekezletén az RMDSZ elnyerte a teljes jogú EDU tagságot. A konferencián a szövetséget Markó Béla elnök és Bodó Barna politikai alelnök képviselte, szakértői minőségben pedig Szőcs Géza és Patrubány Miklós volt jelen. /Az RMDSZ az Európai Demokrata Unió teljes jogú tagja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az EDU pártelnöki értekezlete alkalmából Antall József miniszterelnök fogadta Markó Bélát. A találkozón az RMDSZ elnöke ismertette a romániai magyarság jelenlegi helyzetét, beszélt a szervezet célkitűzéseiről. /Az RMDST és a nemzetközi együttműködés nemzetközi távlatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1993. szeptember 8.
A bukaresti Cronica Romana napilap szerint az RMDSZ ET-nek eljuttatott memorandumát Budapest sugallta. A lap szerint Antall József miniszterelnök utasította Markó Bélát a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból való kilépésre. /Magyar Hírlap, szept. 8./
1993. szeptember 8.
Az Európai Idő közölte az 1945-ös Nemzetiségi Statútum szövegét. Magyar fordítása megjelent A nemzetiségi politika három éve a demokratikus Romániában / A Nemzetiségi Minisztérium kiadása, Bukarest, 1948/ című füzetben. A ma már elfeledett statútum széles körű jogokat biztosított a nemzetiségeknek /például: azon községben, ahol a lakosság 30 %-a nemzetiségi, ott a törvényszék köteles a lakosság anyanyelvén kiállított beadványt elfogadni, anélkül, hogy román fordítást követelne, és a beadványokról ugyanazon nyelven határozni, ahol a lakosság 30 %-a nemzetiségi, ott a tanácsban a nemzetiségi képviselők anyanyelvükön szólalhatnak fel, ahol a lakosság 30 %-a nemzetiségi, ott az utcák nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni, stb./ A statútum büntette a nemzetiség ellen vétőket. /Az 1945-ös Nemzetiségi Statútum. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
1993. szeptember 8.
Szept. 4-5-én tartották Marosvásárhelyen a Kollégiumi Öregdiákok Baráti Köre szervezésében az egykori Református Kollégium - ma Bolyai Farkas Líceum - volt diákjainak világtalálkozóját. Amerikából, Ausztráliából, Svédországból, Németországból, Magyarországról és más országokból érkeztek az öregdiákok. Az istentiszteleten Gálfy Zoltán teológiai professzor szolgált. Beszédet mondott Klementisz János igazgató és Sipos Lajos, a kollégium legidősebb tanára. A Teleki Tékában megnyílt kiállításon a kollégium egykori nyomdájában készült művek voltak láthatók. Az iskolába pedig 81 író-költő, 9 szobrász és 20 festőművész - a kollégium volt diákjai - alkotásai sorakoztak. A megjelentek kopjafát állítottak a református temetőben az elhunyt tanárok és diákok emlékére. A kollégiumban beszédet mondott Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere, M. Kiss Pál művészettörténész, egykori kollégiumi tanár, Weszely Tibor tanár és Szőcs István író. Felolvasták a résztvevők által elfogadott Ősi magyar iskolánkért című levelet. /Bögözi Attila: Világtalálkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ A levélben összegezték a közel félezer éves kollégium jelentőségét. Ez a kollégium - akárcsak a nagyenyedi, a kolozsvári, a zilahi, a sepsiszentgyörgyi, a szászvárosi, a máramarosszigeti testvérintézmény a tudomány, műveltség erős vára volt. A kollégium az erdélyi református gyülekezetek adományaiból épült. 1990. febr. 9-én döntés született, melynek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum - más erdélyi középiskolákhoz hasonlóan - visszanyeri magyar jellegét. Nem így történt. Marosvásárhely lakossága 1977-ben 60 százaléknál nagyobb arányban magyar nemzetiségű volt és ma, az erőszakos betelepítések után is több mint 50 százalékban magyar, ennek ellenére nincs egyetlen magyar középiskolája. Az öregdiák-találkozó résztvevői kérik az ország elnökét, az illetékes kormányszerveket, hogy tegyék lehetővé az 1990. febr. 9-én döntés érvényesítését. /Ősi magyar iskolánkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1993. szeptember 9.
Szept. 7-én Tiranában a nem tagállamok bizottsága is megszavazta, hogy tűzzék napirendre Románia felvételét az Európa Tanácsba. /Tiranában is ajánlották ET-felvételünket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1993. szeptember 9.
"Tőkés László levelére hónapokig nem jött válasz az RMDSZ központjából. Egy kisebb, jobban fizetett csoport, a parlamenti csoport veszi át a nehézkesen működő RMDSZ néhány szerepkörét. Markó Béla is tagja a csoportnak. Markó tudott az amerikai PER közvetítésével folyó nem titkos, de azért titokzatos tájékozódó megbeszélésről a hatalom és az RMDSZ parlamenti csoportjának három meghívott tagja között. A jövő majd kideríti, miért történt mindez pontosan így, írta Gajdos Balogh Attila. Sok RMDSZ-vezető nem ismeri kellőképpen az elmúlt 75 év történetét, mert valójában a nagyromán nacionalizmus nemzetállami ideológiájáról van szó. E tekintetben alig van különbség kormánypárt és ellenzék között. A román hatalom részről még mindig a félrevezetési készség a nagyobb, s a PER-t is erre akarták felhasználni, az Európa Unió tagsága, valamint a legnagyobb kedvezmény elérése érdekében. Iliescu elnök többször kijelentette, nem a kisebbségek helyzetével kell foglalkozni, mert az rendben van, hanem a külföld "helyes" tájékoztatásával. A problémák nem söpörhetők a szőnyeg alá, amint Tokay György képzeli, aki egyszerűen apokaliptikus rémlátásnak tekinti azt, ha Tőkés László etnikai tisztogatásnak nevezi az etnikai tisztogatást, függetlenül attól, hogy az milyen eszközökkel valósul meg. Tokay frakcióvezetőnek nem elég apokaliptikus a zsidók, a németek és a magyarok exódusa, és az sem, hogy semmi sem történik ennek megállítására. /Gajdos Balogh Attila: Információkeringési zavarok egy mamutszövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"
1993. szeptember 9.
A Budapesten élő Kincses Előd a Népszabadságban jelezte: marosvásárhelyi lakására idézést kapott Bukarestből, hogy szept. 27-én jelenlejen meg gyanúsítottként bírósági tárgyaláson. Kincses Elődnek 1990. márc. 24-én kellett elmenekülnie Marosvásárhelyről, három év kellett, hogy összeállítsanak valami vádat ellene. Két magánvádló indított ellene eljárást sajtó útján elkövetett rágalmazás címén. A vád gyenge lábakon áll, amit ugyanis Kincses Előd állított a marosvásárhelyi RMDSZ-székház ostromáról és Sütő András bántalmazásáról, az világszerte közismert. /A Népszabadságban olvastuk - Kincses Előd: Bukarestbe idéztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1993. szeptember 9.
Feszült légkörben ülésezett szept. 3-án Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Háromszék megyei küldötteinek tanácsa. Az RMDSZ memoranduma miatti támadások és a televízió szította Háromszék-ellenes hangulatkeltés sürgetővé tette az RMDSZ álláspontjának kidolgozását és a tiltakozás megfogalmazását. A háromszéki RMDSZ javasolja, hogy az RMDSZ lépjen ki a Kisebbségi Tanácsból, továbbá az RMDZ tegyen közzé állásfoglalást az Európa Tanács jogi bizottságában elfogadott, Románia felvételét illető javaslattal kapcsolatban. Kérik a televízió Háromszék-ellenes műsorainak megvitatását. A megyei RMDSZ ezzel kapcsolatban tiltakozást juttat el a televízióhoz. A neptuni vitával kapcsolatban szétosztották a Romániai Magyar Szó ezzel kapcsolatos cikkeit. Végül úgy döntöttek, hogy a megyei küldöttek szabad kezet kaptak álláspontjuk kialakításában. /Flóra Gábor: Bölcsesség fénymásolatokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1993. szeptember 9.
A Bihari Napló szept. 4-i számában megjelent egy felszólítás: akiknek hozzátartozóit Nagyváradon a megjelölt övezetben temették el, tíz napon belül intézzék el halottaik exhumálását, mert ezen a helyen garázsokat fognak építeni. A megjelölt hely a többször meggyalázott Olaszi temető újabb megcsonkítását jelenti. A hozzátartozók közül sokan kiskeresetűek, akiknek nincs pénzük az exhumálásra, újabb sírhelyre és újabb temetésre. A levélíró, Barabás Zoltán, nyílt levelet intézett Nagyvárad polgármesteréhez, tiltakozva ezen eljárás ellen. Fájdalmas ez az újabb honfoglalás. Hónapokkal ezelőtt volt hasonló eset Nagyváradon, a Rulikowski temetőben, a magyar hősi halottak sírjainak parcelláját letarolták és elfoglalták. /Barabás Zoltán: Hova vigyük halottainkat? Nyílt levél Petru Filip úrhoz, Nagyvárad polgármesteréhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1993. szeptember 10.
Zilahon szept. 5-én ünnepélyesen megnyitotta kapuit a Zilahy Kiss Károly Művelődési Ház, amely az EMKE Zilah városi hajlékaként kezdi meg működését. Itt kapott helyet az 5000 kötetes könyvtár, itt lesznek az előadások, nyelvtanfolyamok és kiállítások. A Kölcsey Alapítvány húszezer forinttal segíti a gyermekkönyvtár állományának gazdagítását. Lakó Éva muzeológus, a zilahi EMKE vezetőségi tagja ismertette az új művelődési központ jövőbeli tevékenységét. Könyvtáruk ötezer kötetes. Az avatással egyidejűleg megnyitották több művész közös tárlatát. Dr. Kötő József, az EMKE országos elnöke jelezte, hogy hasonló magyar ház nyílik hamarosan Szilágysomlyón, Erdélyszerte folyik a fészekrakás. /Fejér László: Magyar művelődési központ Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9., Kii János: Megnyitotta kapuit a zilahi közművelődés otthona. = Szilágyság (Zilah), szept. 10./
1993. szeptember 10.
Szept. 8-án az RMDSZ bukaresti székházában megtartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az EDU budapesti pártértekezletének döntéséről, amellyel az RMDSZ-t fölvette teljes jogú tagjainak sorába. Az RMDSZ Európa Tanácshoz eljuttatott memoranduma semmi újat nem tartalmaz az RMDSZ programjához képest, hangsúlyozta, ahogy a televízió szept. 7-i adásában is elhangzott Takács Csaba és Frunda György szenátor részéről. Alaptalan az a vád, hogy a memorandummal az RMDSZ meg akarja akadályozni Románia felvételét az ET-be. Eddig viszont sem a kormány, sem a parlament nem adta jelét annak, hogy a kisebbségek problémáit rendezni akarja az ET által megkövetelt normák szerint. /A memorandum az RMDSZ program summája. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 10./
1993. szeptember 10.
"Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./"
1993. szeptember 10.
A nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus, a magyarellenesség és a Ceausescu-nosztalgia a román politikai élet nem szűnő eleme ? írta a The Independent című brit kap szept. 9-i számában Tony Barber kelet-európai szerkesztő. Szerinte a Funar vezette Románok Nemzeti Egységpártja a legszélsőségesebb, de Vacaroiu miniszterelnök pártjában is vannak kemény nacionalisták. Romániában antiszemita hisztéria dúl. De a magyar kisebbség még nagyobb célpontnak tűnik, írta Tony Barber. - Bulgáriával szembeni területi követeléssel vádolta meg Romániát a Trud című szófiai lap szept. 9-i száma. Romániában ugyanis olyan térképet adtak ki, amelyen Dél-Dobrudzsát román területnek tüntették fel. /Bukarest vita, Várják is meg nem Jeszenszkyt. = Népszava, szept. 10./
1993. szeptember 10.
Mircea Geoana külügyi szóvivő hivatalosan is bejelentette azt, amit az újságírók már napok óta tudnak, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 15-én látogatást tesz Romániában. Ez jelentős esemény lesz, tette hozzá, mert 1990 januárja óta az első alkalom, hogy a két ország külügyminiszterei tárgyalak egymással. Gheorghe Funar beadványban szólította fel a román külügyminisztériumot a látogatás elnapolására. /Székely László: Külügyi sajtótájékoztató. Fokozott érdeklődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
1993. szeptember 10.
"Funar polgármester szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter azért utazik Bukarestbe, hogy az RMDSZ kérésének eleget téve "megzsarolja" a román vezetést. Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetője szerint a magyar fél Románia felvételéről való ET ülésről kivonulással fenyegetőzik arra az esetre, ha a román kormány nem teljesíti az RMDSZ "követeléseit" a kétnyelvű feliratokra és az autonómiára vonatkozóan. Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke leszögezte, az RNEP szerint a magyarság veszélyt jelent a románokra. A két ország közötti tárgyalás feszültségoltó lenne, ez nem kívánatos az RNEP koncepciójában. /Udvardy Zoltán: Bukaresti tányéraknák. Zsaroló nyilatkozat a "zsarolásról". = Esti Hírlap, szept. 10./"
1993. szeptember 10.
Csíkszeredában a szept. 5-én tartott polgármester-választás eredménytelen volt, a lakosságnak csak 25 százaléka ment el a választásra, de a lakosság mindenütt dr. Csedő Csabára, az RMDSZ jelöltjére szavazott. A Csíki RMDSZ felhívással fordult Csíkszereda lakosaihoz, kérve, hogy a választások második, szept. 19-i fordulóján minél nagyobb számban vegyen részt. A súlyos megélhetési gondokkal küszködő világban sem szabad megfeledkezni a közösségi összetartozásról. /A Csíki RMDSZ felhívása Csíkszereda lakosaihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
1993. szeptember 10.
Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./
1993. szeptember 11.
Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke jegyzéket juttatott el a külügyminiszterhez, melyben követelte, vonják vissza Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívását. A külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana ismertette a választ: megértik, hogy az RNEP-t foglalkoztatja a román-magyar kapcsolatok alakulása, a meghívást nem mondják le, egyben hangsúlyozzák, hogy a román fél az ország alapvető érdekeiért fog fáradozni. /Nem mondják le. A KM közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1993. szeptember 11.
Adrian Severin, a Demokrata Párt parlamenti képviselője kijelentette, hogy az újjászervezett Securitate a belügyminisztériumban fejti ki tevékenységét. Több száz volt szekus tisztet alkalmaznak, akiknek az ellenzéki politikusokat kell figyelni. Severin szerint a szekusok tevékenysége eredményeképpen több ellenzéki politikust elmozdítottak tisztségükből. /B. T., Bukarest: Szeku-adatgyűjtés ellenzékiekről. = Magyar Hírlap, szept. 11./
1993. szeptember 11.
A bukaresti egyetemen működik a Hungarológia Tanszék. Közzétették témajavaslatukat a magyar irodalmi felvételi vizsgára. A felsorolásból hiányzik Berzsenyi Dániel. Kölcsey Ferenc, Illyés Gyula, Németh László és Tamási Áron. És történik mindez 1993-bna, amikor már nincs diktatúra. A Ceausescu-diktatúra idején tanulhatták az érettségiző diákok Németh Lászlót, Illyés Gyulát és Tamási Áront, egészen addig, amíg egy román professzor ki nem tiltatta a tankönyvekből Kós Károlyt és Illyés Gyulát. Ez a diszkriminatív témajavaslat precedensként szolgálhat a készülő új tankönyvek szerzői számára. Mindez veszélyeztetheti a nemzeti szellemű irodalmi nevelést. Izsák József irodalomtörténész megállapította, hogy ilyenféle törekvés már évek óta érvényesül a felső szintű irodalomoktatásban, mely bizonyos modern irodalomtörténeti vizsgálati módszerek ürügyén feltűnően hajlik az anacionális szellemű műelemzésre, sőt értékrendek felállítására. Izsák maga is élt a modern irodalomkutatás elemzési eredményeivel Illyés Gyuláról írott monográfiájában, ezek azonban nem jelenthetik a nemzeti tartalmak, értéke, eszmék nihilizálását. Kölcsey Ferenc, Illyés Gyula, Németh László olyan mértékben voltak nemzetiek, mint európaiak, nem voltak nacionalisták. /Izsák József: Ez lenne a hungarológia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1993. szeptember 11-12.
Szept. 7-én a bukaresti televízió a politikai lojalitásról rendezett vitát, asztalhoz ültetve az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ képviselőit. Azt tudakolták, hogy az RMDSZ memoranduma után megmarad-e az ellenzéki szövetség. Frunda György és Takács Csaba kiálltak emellett, hogy a memorandum az RMDSZ programjának kivonata, az RMDSZ követelései nem térnek el az Európa Tanács ajánlásaitól. Az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció pártjainak vezetői is támadják az RMDSZ-t, holott az RMDSZ is tagja a konvenciónak. Újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a román ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban, állapíthatta meg a Szabadság munkatársa, Székely Kriszta. /Székely Kriszta: Kihez legyünk lojálisak? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Kinek mi van a szívében. DK-RMDSZ tévé vita kivonatos jegyzőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./
1993. szeptember 13.
"Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Románia ET-felvételével kapcsolatban kifejtette a Rompresnek, hogy Románia nagykövetségeinek fokozniuk kell tevékenységüket "mindenfajta kétely eloszlatásáért". Nastase a szenátus elnökével, Oliviu Ghermannal együtt levélben kéri a tagállamok parlamentjeinek vezetőit, támogassák Románia felvételi kérelmét. /Bukaresti levél az európai parlamentekhez. = Magyar Hírlap, szept. 13./"
1993. szeptember 14.
Szept. 13-án kezdődött el az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ tevékenységének parlamenti vitája. Virgil Magureanu, az SRI igazgatója csak kiegészítéseket fűzött a korábban szétosztott jelentéshez. Magureanu szerint egész nemzetközi összeesküvés folyik Románia ellen, a kémhálózatok elsősorban Erdélyben működnek. Fényképeznek, feltérképezik a hegyi átjárókat. A jelentés konkrét akciókat is említett, amelyek a függelékben találhatók, ezt azonban nem osztották ki a képviselőknek. Magureanu felhozott példáiban zömében magyar nemzetiségűek szerepelnek. /Hírszerzésvita a bukaresti parlamentben. = Magyar Hírlap, szept. 14./
1993. szeptember 14.
Az 1993/94-es tanévben új kormányhatározat szabályozza az oktatási intézmények szervezési kérdéseit. Az előző évhez képest új a 8. cikkely, melynek értelmében minden olyan faluban, ahol csak a kisebbségek nyelvén folyik a tanítás, kötelező román tannyelvű osztályok indítása, akkor is, ha a tanulók létszáma 10 fő alatt van. /Murvai László: Új-e a régi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1993. szeptember 14.
Szász János módosítja a korábbi cikkében /Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ képviselt álláspontját, ahol a Project on Ethnic Relations /PER/ mögött az amerikai szenátus román lobbyját sejtette. Most már úgy látja, hogy a PER segíteni akarja a romániai magyarságot jogegyenlőségének rendezésében. Szerinte a Neptunon tanácskozó három RMDSZ-vezető is jószándékú. /Szász János: Per a PER körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./