Nagyenyeden a Bethlen Napok keretében Bakó Botond ünnepélyes keretek között adta át a Bethlen Gábor Kollégium könyvtárának Fenichel Sámuel hagyatékának három iratmappát kitevő részét. A főként leveleket, fényképeket, okleveleket és Naplójának kéziratát tartalmazó örökséget Bakó Botond rendszerezte, így adta át a kollégium könyvtárosának Ercsei Etelkának Fenichel Sámuel /Nagyenyed, 1868 – 1893/ a természettudományok és a nagy utazások elkötelezettje. Első útjára 1886-ban indul, a Bukarestig gyalog megtett utat, örökített meg Naplójában. A Duna-deltában megismerkedett Grubauer ornitológussal, akivel Új-Guineába utazott. Fenichel 14 hónapos ott-tartózkodás után maláriában elhunyt. A 16 ládát kitevő gyűjtése a Magyar Nemzeti Múzeum, később pedig egy része (rovargyűjtemény, paradicsommadár) a nagyenyedi Természetrajz, illetve az etnográfiai anyag a Történelmi Múzeum tulajdonába került. Levelezését, szakmai elismerő okleveleit, naplóját a család megőrizte. A hagyaték e részét Izsák Sámuel, az idős kolozsvári orvosi egyetem tanár 2006-ban a kollégiumnak ajánlotta fel. A Bethlen Napok alkalmával a diákok Szent Erzsébet legendáját felidéző várjátékkal emlékeztek meg iskolájuk alapítójáról. “Mondod még? Mondom! Azért is mondom! Csak azért is!”, állnak most fába faragottan Sütő András szavai a Bethlen Kollégium udvarán. Kopjafájának felállítását Horváth Vilmos és felesége, Ötves Erzsébet, az iskola belgiumi támogatói segítették, a faragó művész pedig László László, a kollégium tanára. Felavatása május 12-én volt, Tőkés László református püspök jelenlétében. /Takács Ildikó: Bethlen Napok Nagyenyeden. Fenichel-örökség tért haza. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Együttműködés keretében olyan adatbázist hoznak létre a román-magyar határ menti térségekben élők számára, amely tartalmazza a megfelelő szakmai tudással rendelkező pályázatírók neveit, referenciáit, elősegítve ezzel a román nemzeti fejlesztési terv operatív programjaiban, illetve az európai területi együttműködés keretében előirányzott források felhasználását – közölte Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, aki a múlt héten Szatmárnémetiben részt vett az új magyar nemzetpolitika bemutatását szolgáló erdélyi információs napok újabb rendezvényén. Bukarestben és Kolozsváron már tartottak hasonló összejövetelt, a következő hetekben pedig Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és Aradon ülnek össze a magyar nemzetpolitika illetékeseivel a helyi önkormányzati és civil szféra képviselői, valamint a gazdasági élet szereplői. Az Együttműködés és verseny címet viselő szatmárnémeti találkozó legfőbb hozadéka – amint azt a főigazgató elmondta – az volt, hogy a résztvevők elhatározták: közösen hozzák létre a programírók adatbázisát. Össze kell gyűjteni a megfelelő szakmai tudással rendelkező csapatot, az önkormányzati szférában célszerű lesz ilyen területen otthonosan mozgó „menedzsmenteket” működtetni – mondta a főigazgató. /Pályázatírók adatbázisa határ menti térségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A népirtás vádja körvonalazódik Ion Iliescu volt államfő ellen az 1989-es romániai forradalom kapcsán – jelentette ki Traian Basescu felfüggesztett államelnök. Basescu azzal is megvádolta Iliescut, hogy 1990-ben az akkori kormányt a bányászok segítségével váltotta le úgy, hogy írásos megállapodást kötött vezetőikkel. Ennek értelmében a vájárok Bukarestbe utaztak, megverték a fővárosiakat, majd mindezt Iliescu megköszönte nekik – mondta Basescu. – Iliescu „hazug koholmánynak” nevezte Basescu vádjait. Jelenleg a román katonai ügyészség vizsgálja a forradalom és az 1990-es bányászjárás ügyét. A nyomozást irányító Dan Voinea tábornok szerint mindkét dossziét várhatóan még az idén lezárják, és vádat emelnek a gyanúsítottak ellen. /Népirtással vádolják Iliescut? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A Gandul bukaresti napilap illegális közbenjárással vádolta Tánczos Barnát, a Szállításügyi Minisztérium államtitkárát. Tánczos Barna cáfolta a Gandul értesülését, miszerint 2005 júniusában, az Állami Birtokok Ügynökségének (ADS) vezetőjeként egy hivatalos dokumentumra kézzel írt megjegyzést juttatott el Porcsalmi Bálinthoz, Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter akkori tanácsadójához. A napilap szerint a feljegyzés úgy hangzott: „Bálint, légy szíves módosíttasd a levelet és nevezzék ki Gondos urat a bizottságba. Barna”. A lap szerint Tánczos arra kérte Porcsalmit, hogy az informatikai tárca egy Gondos nevű személyt nevezzen ki abba a bizottságba, amelynek feladata az ügynökség által meghirdetett versenytárgyalás felügyelete volt. „Koholmány a Gandulban megjelent információ, a háttérben valószínűleg politikai érdekek állnak” – nyilatkozta Tánczos Barna. „Nem ismerek Gondos nevű személyt” – szögezte le. Ugyancsak tagadta a Gandul értesüléseit Porcsalmi Bálint, az Informatikai és Távközlési Minisztérium államtitkára. /Farcádi Botond: RMDSZ-es cetliügy? = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Beke Mihály András, a Magyar Köztársaság bukaresti Kulturális Központjának igazgatója a Film. dok megnyitóján a szervezés során felmerült anyagi nehézségekről beszélt. Az anyagi megszorítások, a költségvetési szigor, ami most Magyarországon érvényesül, a fesztiválokat és a filmeket finanszírozó forrásokat is érinti. Azonban egy ilyen fesztivált halasztani nem szabad, ha egyet kihagytunk volna, akkor már nem biztos, hogy folytatni lehet. /Szembesíteni a társadalmat a valósággal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

Lázadoznak a civil szervezetek Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljhatalma ellen, főleg mert a budapesti és a bukaresti kisebbségi támogatásokról is egyedül dönt. A magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek, valamint a budapesti kormány képviselőinek részvételével megtartotta alakuló ülését február végén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette Regionális Egyeztető Fórum. Ezután megkezdték a pályázatok kiírását. „Kliensrendszer alakult ki, az erdélyi civil szervezetek aszerint kapnak pályázati pénzeket, hogy mennyire támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseit” – vázolta a helyzetet Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa április 20-án állásfoglalásban nehezményezte, hogy létfontosságú területekre (ifjúság, mezőgazdaság, nem szakkönyvek kiadása) nincs pályázati kiírás, s „elfogadhatatlanul kevés” összeget irányoznak elő például az egyházakra, vagy hogy nincs lehetőség az uniós pénzek lehívásához szükséges önrész megpályázására, miközben a civil szervezetek 95 százaléka ezt képtelen letenni az asztalra. A külön ifjúsági keret megszüntetése a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét is váratlanul érte. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az állásfoglalásra válaszul Kolozsváron kijelentette, azok számára idegen az új nemzetpolitika, „akik etnobizniszben gondolkodnak”. Bodó ezt úgy kommentálta a HVG-nek, hogy Törzsök „Erdélybe exportálja a magyar politika gondjait, mert éppen Magyarországon létezik etnobiznisz”, és „cinizmus ennek emlegetése”, amikor a civileket oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ, egyedül dönt a Bukaresttől idén kapott 265 millió forintnak megfelelő lej sorsáról. Rossz nyelvek szerint az RMDSZ közpénzt pumpál a politikáját támogató lapoknak, hisz a legtöbbet, 57,5 millió forintnyi lejt a sajtó kapott, miközben művelődésre 45 millió, ifjúsági célokra 26,8 millió, szociális pályázatokra pedig mindössze 11 millió forintnyi lej jutott. Szembetűnő, hogy a Verestóy Attila szenátor, Communitas-kurátor birtokolta Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és Erdélyi Riport hetilap összesen 3,3 millió forintnyi lejt kapott. Az RMDSZ-ellenes, sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak csak némi morzsa jutott, a szövetséggel szemben ugyancsak kritikus kolozsvári Krónika napilapnak pedig, forráshiányra hivatkozva, egy lejt sem ítéltek meg, ahogy a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilapnak sem. „Az elvük, hogy aki nincs velük, ellenük van” – mondta a HVG-nek Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Sokan fanyalognak amiatt is, hogy a szintén a Communitas által finanszírozandó, várhatóan júniusban induló Erdély FM rádió a dugába dőlt Erdélyi Magyar Televízió számára Budapestről átutalt 300 millió forintot is megkaparintotta. Az erdélyi magyar média ezt csak RMDSZ-rádiónak becézi, Bodó szövetsége panaszlevelet írt Gyurcsánynak, de csak egy udvarias választ kapott, aminek az a lényege, hogy a pályázatok elbírálásába Budapestről nem szólnak bele. A megoldás a civil szervezetek szélesebb körű bevonása lenne. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a Communitas kuratóriumának tagja a HVG-nek csak annyit mondott: hajlandók tárgyalni erről. /Irházi János / Kolozsvár: Harc a kisebbségi pénzekért Erdélyben − Egy a buksza! = Heti Világgazdaság, május 19./

Elnézést kért május 21-én Traian Basescu elnök, amiért a referendum napján elvette a mobiltelefonját, és „büdös cigány”-nak nevezte az Antena 1 televízió egyik riporterét. A romák nem fogadják el Basescu bocsánatkérését, hiszen az nem arról szól, hogy megbánta volna, amit mondott, hanem hogy sajnálja, hogy a párbeszéd nyilvánosságra került. A felháborodott cigány-szervezetek képviselői tüntetést rendeztek a Cotroceni palota előtt. Az incidens május 19-én történt egy bukaresti bevásárlóközpont előtt. Az üzletben Basescu szóba elegyedett a riporternővel, elsütött egy-két viccet is. Az üzletből kifelé jövet az újságíró ismét bekapcsolta a telefonjába beépített minikamerát, és megkérdezte az államfőtől, milyen eredményt jósol az akkor még zajló népszavazásról. Ebben a pillanatban Basescu elvesztette önuralmát, kikapta a riporter kezéből a maroktelefont, és zsebre vágta. Több televízióadó felvette az a párbeszéd, amelyben az újságírónő arra kérte az elnököt, hogy adja vissza készülékét. Az államfőt arra emlékeztette, hogy ez lopásnak minősül, de Basescu hajthatatlan maradt. Távozáskor annyit mondott a pórul járt maroktelefon-tulajdonosnak, hogy május 21-én, hétfőn átveheti majd azt a Cotroceni-palotában. Visszaadták a telefont, amelynek memóriájából Basescu testőrei kitörölték a telefon elkobzásának pillanatát. Azonban a készülék emlékezetében még megmenthető volt a felvétel, amely az elkobzás pillanata után is folytatódott. A telefon már Basescu zsebében volt, amikor rögzítette az államfő és felesége között lezajlott rövid párbeszédet. Ebben Basescu „büdös cigánynak” nevezte az újságírót. A Mediafax jelentése szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanács is megvizsgálja a történteket. /B. T. : Basescu bocsánatot kért a megsértett újságírótól. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Kinek használ? – tette fel a kérdést a Basescu leváltását célzó kampány elindításakor Németh Júlia, a lap munkatársa. Olyan ideológiailag egymással homlokegyenest szemben álló pártok mint a PSD és a liberálisok, meg az RMDSZ és a nagy-romániások borultak egymás keblére a közös ellenségtől való megszabadulás reményében. Az államelnök szorgalmazta vagyonellenőrzés, a fokozottabb átvilágítás, az egyéni választókerületes szavazás bevezetése sokukat kibillenthetett volna kényelmes parlamenti székükből. Traian Basescu megerősödve tért vissza eredeti helyére. A kampányra legtöbbet áldozó szociáldemokratáknál /PSD/ megkezdődött az egymásra mutogatás, a bűnbak keresés. A liberálisoknál a bukaresti szervezet vezetője, Ludovic Orban pártja ellenzékbe vonulását szorgalmazza. A tagság döntő többsége ugyanis a párt utasításaival ellentétben, Basescu menesztése ellen szavazott. Az eddig legengedelmesebb tagsággal rendelkező RMDSZ sem dicsekedhet hívei hűségével. A tagság többsége az RMDSZ csúcsvezetőségének sikertelen politizálását ítélte el. A megtett túlontúl apró lépéseket. Mire volt jó a tájba simulás, ha az autonómia és az államilag támogatott magyar egyetem problémája nem került közelebb a megoldáshoz? /Németh Júlia: Csapda. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Örömmel fogadja és támogatja Spanyolország azt a bukaresti kezdeményezést, amelyet Cristian Adomnitei román oktatásügyi miniszter jelentett be a napokban. A szaktárca azt szeretné, hogy a spanyolországi iskolákban tanuló román gyermekek román nyelvből, kultúrából és civilizációból is képzésben részesüljenek. Erről megegyezett spanyol kollégájával, Mercedes Cabrera-Sotelóval. Jelenleg több mint félmillió román állampolgárt jegyeznek a spanyol települések polgármesteri hivatalai. A Spanyolország különböző területein élő románok érdekeiért küzdő több mint negyven szervezetet tömörítő Spanyolországi Román Társaságok Föderációja (Fedrom) elnöke szerint verseny van, hiszen más országokból is vannak bevándorlók, az ő programjaikat is ugyanúgy el kell bírálnia az államnak. Azonban sokszor a román szülők ellenállásba ütköznek, a szülők ugyanis teljesen spanyol iskolába járatják gyermeküket, hogy jobban be tudjanak illeszkedni. /Mihály László: Kisebbségi jogok román emigránsoknak? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Előfordulhat, hogy feloszlik a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), ha júliusig nem sikerül összegyűjteni 18 megyéből és Bukarestből a pártbejegyzéshez elengedhetetlen 25 ezer aláírást – jelentette be marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Tőkés András, az alakulat alelnöke. /Feloszolhat az MPSZ? = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

A média szerepe az etnikumközi viszonyok bemutatásában a Fekete-tengeri térségben címmel szervezett konferenciát Bukarestben a Project on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezet. A román kormányt Szász Attila államtanácsos képviselte, aki hozzászólásában kiemelte: csakis a párbeszéd és a kommunikáció útján javíthatók az etnikumközi viszonyok. Ebben játszik jelentős szerepet a média. /Kisebbség és többség viszonya a médiában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Május 23-án Kolozsváron, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban Veress Ferenc (1832–1916) fotóművészete címmel nyílt kiállítás. Ezen a kolozsvári városképek, portrék, valamint a Kolozsvár képekben (I.) album egyetlen fennmaradt példánya látható. Kolumbán Judit könyvtáros és Murádin Jenő művészettörténész ismertetőjéből kiderült: a Bukarestbe költözött, és ott királyi udvari, majd a krími háborúban az első hadifényképésszé vált Szatmári Pap Károly után Veress Ferenc a második erdélyi fotográfus, aki a mechanikus képrögzítésben úttörő munkát alkotott. /Ö. I. B. : Ízelítő Veress Ferenc fotográfusi munkáiból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Azoknak az RMDSZ-es politikusoknak, akik a referendum alkalmával elkötelezték a szövetséget a vesztes oldal mellett, hátrébb kellene lépniük, bár egy lépést – hangoztatta május 24-én sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szerinte elsősorban Markó Béla szövetségi elnököt terheli a felelősség, illetve azokat a politikusokat, akik az államfő felfüggesztése mellett érveltek, köztük a két frakcióvezető, Verestóy Attila és Márton Árpád. Ugyanakkor érthetetlenségének adott hangot amiatt, hogy Markó Béla azt a Kelemen Hunort jelöli az ügyvezető elnökség élére, aki ennek a sikertelen kampánynak az élén állt, és akit képviselői teendői egyébként is Bukaresthez kötnek. Eckstein-Kovács Péter kiemelt fontosságúnak tartja az európarlamenti választások megfelelő előkészítését. Egy felmérés szerint azok közül, akik biztosan elmennek szavazni, 45,1 százalék az RMDSZ-listára, 23,7 százalék pedig a független jelöltként induló Tőkés Lászlóra szavazna, 31,2 százalék pedig még nem tudja, hogy kire adja voksát. Ezekből az adatokból kiindulva nem nehéz kiszámítani, hogy sem az RMDSZ jelöltjei, sem Tőkés nem jut be az EP-be. Eckstein-Kovács emlékeztetett: ő mindig is a közös lista mellett érvelt, ez sokkal jobban mobilizálná az erdélyi magyarokat az őszi EP-választásokon. A szenátor elmondta azt is: mindeddig Tőkés nem adta komoly jelét annak, hogy indulna az RMDSZ-listán. Eckstein-Kovács szenátor kifejtette: Markó Béla bejelentése, miszerint a helyzet stabilizálódását követően lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, azt jelzi, hogy az RMDSZ-nek csillapodott az étvágya, ami a kormányzást illeti. /SZ. K. : Markó Bélát terheli leginkább a felelősség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Elképedek, amikor látom, mennyire megváltoztak az RMDSZ-politika vezéralakjai. A román cikkíró a Cotidianul bukaresti lapban emlékezett: mint marosvásárhelyi, tud egyet s mást róluk, a régi rendszerből, amikor még gyalázták a rendszert, verseket írtak. Azóta leromlott az RMDSZ-elit politikai viselkedése, megtollasodott politikusok csoportjává vált, lepaktáltak a Nagy-Románia Párttal (PRM). Pályájukra visszapillantva: ellenzékiek, a demokraták, majd a posztkommunisták, ma pedig a PRM szövetségesei. Fölösleges minden érv vagy indoklás. Markó Béla, Verestóy Attila, Frunda György vagy Borbély László feltűnése Iliescu, Geoana, Vacaroiu, Vadim vagy Voiculescu mellett ma már megszokott kép. Annyira megszokott, hogy undorral töltötte el a magyar választópolgárokat is. Miután 2004-ben arra kényszerítették őket, hogy úgymond a közösség érdekében a Szociáldemokrata Pártra szavazzanak, most azt kérték, támogassák az 1989 utáni Románia legidiótább politikai akcióját, a Traian Basescu menesztését. A magyar választók nem szavaztak rájuk. „Markó úr, vajon még mindig maradni kell? – kérdezte a cikkíró. /Marius Cosmeanu: Zihál az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./ Megjelent a Cotidianul május 21-i számában.

Tizennyolc évvel a kommunista rendszer romániai bukása után végre konkrét lépések történnek azoknak a felelősségre vonása érdekében, akiknek a kezéhez többezer, politikai okok miatt elítélt ember vére tapad. A kommunizmus bűntetteit és visszaéléseit kutató, 2006-ban kormányhatározattal létrehozott bukaresti intézet vezetője, Stejarel Olaru a napokban közölte: az intézet történészei mintegy nyolcszáz olyan volt börtönőr, börtönigazgató és börtöntábor-parancsnok ügyében folytattak vizsgálatot, akik 1989 előtt, a kommunista rezsim alatt szám szerint mintegy kilencvenezer foglyot bántalmaztak. A mintegy kilencvenezer áldozat nevét az intézet történészei 44 romániai börtön és 72 kényszermunka-tábor foglyainak, rabjainak iratai alapján azonosították. Sokan azonban a börtönökben sínylődő, illetve ott meghalt politikai fogoly közül semmilyen nyilvántartásba nem kerültek be, következésképpen a kommunizmus áldozatainak száma ennél jóval magasabb. A következő lépés a szóban forgó személyek tényleges büntetőjogi felelősségre vonása lenne. Ez függ azonban attól, hogy a vétkesek megbüntetésére egyáltalán lesz-e politikai akarat és szándék, hiszen a kétszáztíz vádlott közül egyesek 1989 után is aktív szerepet vállaltak, az illető személyek pedig jó nyugdíjban részesülve az államtól, jól megvannak. Az intézet vezetője, Marius Oprea elnök elmondta, míg a náci gyilkosokat mai napig keresik az argentínai dzsungelekben, addig a kommunista gyilkosok közöttünk élnek luxusvillákban. /Papp Annamária: Jóvátételt az áldozatoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának főigazgatója nyilatkozott a Bihari Naplónak. A Határon Túli Magyarok Hivatala 1990 után, az Antall-kormány idején alakult, amikor mindenki nagyon boldog volt, hogy vége a diktatúrának, és a magyar kormány elkezdheti a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást. Később „a dolog, hogy politikai játszmák, egyfajta ideológiai kisajátítás mentén kezdett működni. Államigazgatási szempontból is problémát kezdett jelenteni, hogy a hivatal egyféle kiskormányként létezett. Az általános elképzelés itt Romániában az volt, hogy ha valami baj van, Budapesten kell megoldást keresni, tulajdonképpen ezt üzente a politika is. Pedig a XXI. században nehéz elképzelni egy olyan hatalmi intézményt, mely jóval az adófizető állampolgárok által lakott területen túl igyekszik megoldást találni az emberek problémáira. És ez az egész egyre zavarosabbá vált, párhuzamosan működő intézmények részesültek támogatásban, klientúrák alakultak, miközben a lakosság legnagyobb része számára megközelíthetetlen volt a hivatal. ” „A kormány ‘látta’ az anomáliákat, s az új történelmi helyzetet felismerve úgy döntött, hogy egy áttekinthető intézményrendszert kell létrehoznia. ”Törzsök hangsúlyozta, hogy „nem csökkentek a források 2006-hoz képest, csak az elosztás lett átláthatóbb. ” Arra a kérdésre, hogyan kerülhető el az, hogy politikai preferenciák szerint legyenek elosztva ezek a pénzalapok, Törzsök kifejtette, ezért is alakult meg a Szülőföld Alap, illetve a Regionális Egyeztető Fórum. Nem kell megkerülni Bukarestet. – Az érdekelteknek meg kell ismerni a www.ceucom. net internetcímet. Ezt a Közép-európai Közösség virtuális üzleti klubjának gondolták ki még évekkel ezelőtt. „Az önszerveződést segíti elő, s egy öngerjesztő folyamat által fejlődik” – fejtette ki Törzsök Erika. /Nem kell megkerülnünk Bukarestet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./

Az Erdély és Magyarország, egy nemzet két ország című konferencián Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott, az EU csakis tagállam-szinten kívánja megoldani a kisebbségvédelmet. Nincs fogalma a helyzet súlyosságáról, nagyságáról. Mindig el kell mondani, hogy nem bevándorlási problémáról van szó. Ennek ellenére hasznos, ha Brüsszelig elhallatszik az autonómia vitája, mert így Bukarest is jobban felfigyel a kérdésre. Az EU-ban 1993-ban merült fel először a kisebbségvédelem fogalma. Az EU 2004-től a hagyománnyal rendelkező kisebbségek felé az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elveit képviseli. Gál Kinga a két elv mellett a közösségi tulajdon fontosságát hangoztatta. Gál Kinga kifejtette: nem lehet az RMDSZ-t megkerülve hatásosan felvetni az autonómia kérdéseit. Toró T. Tibor képviselő előadásában a kisebbségi törvény tervezetéről számolt be. Jelenleg a törvénytervezet nem nyújt semmiféle költségvetést, elodázza a választott testület kérdését, de leszögezi az oktatás, művelődés és a közszolgálatiság döntési jogköreit. Bakk Miklós politológus nemzetkoncepciókról, nemzetdefiníciókról tartott előadást. /Mihály Zsombor: Érdekérvényesítésünk a mi feladatunk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A Fehér megyei Felvincen élő Sipos László festő és grafikus több városban kiállította munkáit, 2005-től tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, számos díjat tudhat magáénak. Május 7-én a Magyar Kulturális Intézet által szervezett Bukaresti Magyar Napok keretében nyílt meg a tárlata Bukarestben. Ugyanott mutatták be Józsa István Sipos Lászlóról szóló monográfiáját, amely a Pallas-Akadémia gondozásában jelent meg. /Dvorácsek Ágoston: Kakasok, harapófogó, szeg és kalapács. Beszélgetés Sipos László festővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Traian Basescu államfő a felfüggesztéséről szóló népszavazási kampányban több alkalommal is oligarchaként emlegette Verestóyt, aki törvénytelen erdőkitermelésből, feldolgozásból gazdagodott meg. A köztársasági elnök egyebek mellett azt állította, hogy az RMDSZ-szenátor tulajdonában lévő Hungastro cég korábban versenytárgyalás nélkül, politikai egyezkedés révén jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádakra kijelentette: Hungastro-részvényeit rég eladta, a többi üzlete törvényes és tisztességes. A Capital című román magazin által összeállított, a háromszáz leggazdagabb romániait rangsoroló tavalyi listán az előkelő 68. helyen található az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora. A Gandul napilap szerint az elmúlt tizenkét hónapban részvények eladásából és osztalékokból közel 45 millió lejjel (13 millió euróval) gyarapította vagyonát. Sajtóbeszámolók szerint Verestóy komoly részvénypakettel rendelkezik a bukaresti tőzsdén is, 32 cég értékpapírjaiból tudhat a magáénak. Az üzletember az osztalékokból 13,5 millió lejt (négymillió eurót) bevételezett tavaly, miközben portfóliójának értéke elérte a 61 millió lejt (18 millió eurót). Az MSZP-vel közismerten jó kapcsolatokat ápoló szenátor egyebek mellett öt földterülettel is rendelkezik (egy mezőgazdasági és négy erdő). Verestóyt tavaly tavasszal tanúként hallgatták ki a román főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyében. A korrupt körülmények között történt privatizáció főszereplője a Calin Popescu-Tariceanu liberális miniszterelnök jó barátjaként ismert Dinu Patriciu, Románia második legnagyobb olajipari vállalatának vezetője és főrészvényese, aki ellen adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás. Verestóy RMDSZ-szenátor a Magyarországról érkező támogatásokból is hasznot húz. Az anyaországi juttatásokat kezelő erdélyi Communitas Alapítvány – amelynek egyik kurátora maga a székelyudvarhelyi politikus – 3,3 millió forintnyi lejt adott a Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilapnak és Erdélyi Riport hetilapnak. A szenátort egy évvel ezelőtt a román média Securitate-kapcsolatokkal hozta gyanúba. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanács azonban úgy döntött, hogy a politikusról előkerült iratok nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a kommunista hírszerzéssel. Verestóy 1978-ban Bukarestben szerzett diplomát a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán, 1983-tól 1989-ig tudományos kutató az Elena Ceausescu által irányított Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. A diktátor felesége a jelenlegi szenátor több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. A politikus 1996 óta a Román Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottságban tevékenykedik. /Pataky István: Vizsgálják az RMDSZ oligarcháját. = Magyar Nemzet, máj. 31./

Azon kell dolgoznunk, hogy minden magyar együtt legyen az Európai Unióban – szögezte le Markó Béla szövetségi elnök a Bukaresti Magyar Napok keretében tartott előadásában, május 29-én. A belépéssel ott lehetünk Európában – fogalmazott Markó Béla. Személyi igazolvánnyal is át lehet menni a határon. A határ menti közösségek szintjén már elkezdődött az egységülési folyamat, de később ez eléri a határtól távolabb eső részeket is. Megszűnik a diplomák honosításának problémája. Ma már megadatott a magyarországi, szlovákiai, szlovéniai és romániai magyarok együtt dolgozhatnak az Európai Parlamentben. /Hogy minden magyar együtt legyen az Európai Unióban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 31./

Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /

A törvényes előírások betartására hívta fel a csomafalvi polgármester figyelmét a prefektus annak kapcsán, hogy a helységnévtáblán rovásírással is megjelent a község nevét. Előzőleg a bukaresti Gardianul napilap említette, hogy Csomafalván a magyar és a román mellett székely felirat is szerepel a helységnévtáblán. Az írás megjelenése után két nappal a prefektus máris átiratot küldött a csomafalvi polgármesternek. A helyi közigazgatásra vonatkozó törvényben sehol sem található pontosítás a háromnyelvű feliratozásra. /Szüszer-Nagy Róbert: Vita a rovásírásos tábla miatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Vida György /sz. Nagybánya, 1946/ a Román Akadémia Művészettörténeti Intézetének aligazgatója. Édesapja Vida Géza szobrász. Vida György a bukaresti Képzőművészeti Főiskola után Bécsben, Herder-ösztöndíjasként tanult tovább művészettörténetet. Hazatérte után jelenlegi munkahelyére került tudományos kutatónak, 1995-től aligazgató, 2001-től a párizsi székhelyű Nemzetközi Művészettörténeti Bizottság (CIHA) romániai szekciójának elnöke. Kutatási területei közé tartozik Magyarország és Erdély művészete is, e téren tanulmányokat és monográfiákat közölt Munkácsy Mihályról (Debrecen, 1972 és 1994), Kádár Gézáról, a nagybányai művésztelepről, Barabás Miklósról, a határon túli magyarok művészetéről, a romániai köztéri szobrászatról, közben Látvány és gondolat cím alatt képzőművészeti antológiát szerkesztett (Kriterion, 1991). Eddigi életművét 2002-ben a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje jutalmazta. Vida György Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád közreműködésével segített megszervezni a szárhegyi gyűjtemény kiállítását Bukarestben, a Magyar Köztársaság Művelődési Központjában. /Barabás István: Az élet fonákja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Nem az erdélyi magyarok tolonganak magyarországi munkahelyekért, hanem egyre több magyar állampolgár próbál szerencsét elsősorban a Partiumban – derül ki a budapesti Népszabadság riportjából, amelyet a Gandul bukaresti lap is átvett. Az év első harmadában 12. 600 munkavállalási kérvényt iktattak, ami 4000-rel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ezek közül mindössze 4. 520 a romániai kérvényező, ami fele annyi, mint a 2006-os év ezen periódusában. Arad és Temes megyében ma gyakorlatilag munkaerőhiány van, annyi külföldi befektető települt be, hogy a regisztrált munkanélküliség két százalékra süllyedt. Közben Battonyán például ma is 22 százalék körül van a munkanélküliségi ráta, csaknem ötszázan kapnak rendszeresen szociális segélyt. A pécskai ipari park Battonyától 11-12 kilométerre van. /Csökkent az érdeklődés a magyarországi munkahelyek iránt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az RMDSZ nem támogatja a Demokrata Párt által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – jelentette ki Markó Béla bukaresti sajtóértekezletén. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete székházában május közepén egész napos konferenciát szervezett a magyarországi és romániai iparkamarák részvételével Partnerségben – közösen az EU-ban címmel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 20 millió forintos támogatásával tavaly márciusban megalapította a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamarát. Először Kolozsváron hozott létre irodát, szeptemberben megnyitotta a bukaresti kirendeltséget. A vegyes kamara céljai: a Magyarország–Románia közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági érdekeinek előmozdítása, továbbá információkat nyújtása az adott ország gazdaságáról, üzleti szokásairól. /(kilyén): Román–magyar kereskedelmi és iparkamara. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Vasas Samu- Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek /Kráter Műhely Egyesület, Pomáz 2007/ című kötet hatalmas gyűjtőmunka eredménye, hiszen egy egész tájegység, a tágabb értelemben vett Kalotaszeg 41 falujának teljes ünnepi szokásanyagát veszi számba, továbbá a gazdasági évhez kapcsolódó szokásrendjét, az ünnepek szokásainak verses és prózai szövegeit. A kutatás 1965-ben kezdődött és tartott 1981-ig, melyhez 1973-ban csatlakozott Salamon Anikó néprajzkutató. Minden falut végigjártak, és az azonos témájú vizsgálatok eredményeit összehasonlítva saját új és régebbi gyűjtésükkel, mások gyűjtéseivel, elemezték. /Vasas Samu- Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek. /Gondola. hu, jún. 6./ Vasas Samu /Bencéd, 1927. júl. 14. – Bánffyhunyad, 1997. dec. 20./ 1973-1987-ig, nyugdíjazásáig a bánffyhunyadi líceum tanára. Néprajzi munkái: Népi gyógyászat. Kalotaszegi gyűjtés /Kriterion, Bukarest, 1985/, Kalotaszegi ünnepek /társszerző, Budapest, 1986/, A kalotaszegi gyermek /Kolozsvár, 1993/, Népi jelvilág Kalotaszegen /Budapest, 1994/. A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke, a Kalotaszeg folyóirat főszerkesztője volt. Salamon Anikó (Réty, 1945. júl. 2. – Kolozsvár, 1981. júl. 1./ magyar-néprajz szakot végzett. Néprajzi kutatásai főleg a szellemi néprajz, a népi hitvilág elemeinek feltárására, értelmezésére irányultak. - Salamon Anikó: Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák /Budapest, 1987/

Romániának 2018-ra teljes mértékben ki kell cserélnie jelenlegi ivóvízhálózatát, 2015-ig pedig modern hulladékgazdálkodási rendszereket kell kialakítania. Ugyancsak 2015-ig kell elérnie, hogy a hulladékokat ne csak tárolják, hanem hasznosítsák is újra – hangzott el június 6-án Bukarestben azon a környezetvédelmi konferencián, amelyet Korodi Attila romániai tárcavezető és Kovács Kálmán magyar környezetvédelmi államtitkár nyitott meg. „A magyarországi gazdasági szereplők képesek elegendő romániai gazdasági szereplőt találni ahhoz, hogy a két ország technológiai szükségleteit kielégítsék. ” – vélte Korodi. A magyar környezetipar egyik legfontosabb kitörési pontja Délkelet-Európa. Románia a közeljövőben 30 milliárd eurónyi, a környezet állapotához kapcsolódó uniós finanszírozást fog kapni. – Kovács Kálmánt fogadta Markó miniszterelnök-helyettes, a magyar-magyar és román-magyar kapcsolatokról tárgyaltak. Verespatak kérdését illetően Markó arról biztosította a magyar államtitkárt, hogy az RMDSZ továbbra is egyértelműen környezetvédelmi álláspontra helyezkedik a kérdésben /M. L. : Román-magyar „zöld csúcs”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Gyenge Gábor képzőművész festményeit állították ki a dévaiak a Téglás Gábor Iskolacsoport aulájában. Gyenge Gábor munkáiban elsőként a szülőfaluhoz, a Hunyad megyei Haróhoz kötődő élmények elevenedtek meg, melyek egy életre meghatározták az immár évtizedek óta Bukarestben élő művész alkotásait. Gyenge Gábor mérnöki oklevelet szerezve – tervezőként dolgozott 1990-es nyugdíjba vonulásáig. Tehetségét a bukaresti Képzőművészeti Népfőiskolán csiszolgatta, és bő 40 évnyi alkotó munkássága során 14 egyéni kiállítással rukkolt elő. /Gáspár-Barra Réka: Gyenge Gábor képzőművész tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Bukarestben szervezett nemzetközi konferenciáján hangoztatta Traian Basescu elnök, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének Románia által kialakított modelljét Európa is elismeri, ez nincs jelen olyan szomszédos országokban, mint Szerbia, Ukrajna vagy Magyarország, amelyek területén jelentős román közösség él. Basescu nem először adott hangot elégedetlenségének, legutóbb Sólyom László magyar köztársasági elnök hivatalos bukaresti látogatásakor tette szóvá azt, hogy Magyarország továbbra sem biztosít az alkotmány által szavatolt parlamenti helyeket a nemzeti kisebbségeknek. A konferencia – amelyen szóba hozta ezt a sérelmet – a diszkrimináció visszaszorításáról és a kölcsönös egyetértésről szólt. Az államfő szerint Románia a legátfogóbb törvénykezési rendelkezésekkel vértezte fel magát a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén. Basescu szerint az emberi jogok és szabadságjogok esetében tapasztalt néhány jelentős fejlődési folyamaton túl sajnálatos, hogy az intolerancia és a diszkrimináció nem csökkent az elmúlt években. Szerinte hosszú demokratikus hagyománnyal rendelkező államokban is rasszista, antiszemita, idegengyűlölő magatartás ütötte fel a fejét. Szóvá tette azt, hogy a román állampolgárok is elszenvedői voltak ennek a jelenségnek, s példaként említette a külföldön élő románok ellen folytatott riogató sajtóhadjáratot, ami Románia uniós csatlakozása előtt és után több országban is előfordult. Arról biztosította az EBESZ-konferencia résztvevőit, hogy Románia mindent elkövet a roma kisebbség jogainak védelme érdekében. Az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében tett lépésként pedig a holokauszt tanulmányozására létrehozott, Elie Wiesel által vezetett nemzetközi bizottság működését említette. Basescu beszédében némi önvizsgálatot is gyakorolt, ugyanis kijelentette, hogy politikai viták és sportversenyek hevében valóban becsúszhatnak szóbeli „félresiklások”, de arról biztosította a jelenlévőket, hogy a román népnek régi hagyománya van a jóérzés és a sokszínűség tiszteletben tartása tekintetében, amit súlyosan eltorzított a kommunista diktatúra. A Nobel-díjas Elie Wiesel arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy egyes európai államokban még mindig jelen van az antiszemitizmus, akárcsak a rasszista csoportok. A fórumon ötvenhat állam képviseltette magát, a résztvevők áttekintik, miként teljesítették a különböző országok az antiszemitizmus és a diszkrimináció egyéb formái elleni küzdelem frontján a spanyolországi Cordobában 2005-ben vállalt kötelezettségeiket. /B. T. : Kisebbség-védelmi modell Románia? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Felháborodást váltott ki Traian Basescu román államfő az EBESZ június 7-én Bukarestben kezdődött konferenciáján, amikor nyitóbeszédében gyakorlatilag számon kérte a szomszédos államok kisebbségpolitikáját. Mind Szerbia és Ukrajna, mind Magyarország képviselői siettek reagálni a kijelentésre. A magyar küldöttség úgy értékelte: „A magyar kisebbségvédelmi rendszer széles körű kollektív jogokat ad a Magyarországon élő kisebbségi közösségeknek. Ilyen természetesen a román közösség is. Az 1993-as kisebbségi törvény és annak módosításai fokozatosan szélesítik ezeknek a jogosítványoknak a körét. „Ilyen például az önkormányzatiság, amely ennek egyik legfontosabb vívmánya. Idén márciusban voltak kisebbségi választások, helyi, regionális és országos szinten megalakultak az önkormányzatok, köztük a román is, emellett pedig a kisebbségi vegyes bizottság és a kormányközi vegyes bizottság is állandóan napirendjén tartja a kérdést. De az a legegyszerűbb, ha megkérdezzük a magyarországi románok képviselőit, hiszen ők értesüléseink szerint elégedettek a helyzettel” – nyilatkozta a magyar delegáció egyik tagja. Basescu beszédének élét Adrian Cioroianu külügyminiszter igyekezett tompítani hangsúlyozva, hogy az államfő kijelentése valószínűleg a külföldön élő román közösségek parlamenti képviseletére vonatkozik. A külföldön élő románoknak viszont nem csak az említett három országban nincs parlamenti képviselete, de a világ egyetlen országában sem érnek el olyan lakossági részarányt, hogy saját képviselőt küldhessenek az illető ország törvényhozó testületébe. A Pro Europa Liga bojkottálta az EBESZ konferenciáját. Smaranda Enache elnöke elmondta, azért döntöttek a távolmaradás mellett, hogy ezzel tiltakozzanak Traian Basescu államfő jelenléte ellen. /Mihály László: Román lecke elképedt szomszédoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./