"Máj. 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelően a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fő szervezője ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervező és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevő hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erőket és egyházakat képviselt. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában című rendezvény első napja a plenáris üléseké volt. Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszerveződés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet működik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szűk keretek- mondotta. Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttműködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítő Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét. Ezután Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének vezetésével előadások hangzottak el. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következő témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet működik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztető Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket- mondta az elnök.Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatkozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki). Az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, művelődés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit. /Ördög I. Béla: Civil Fórum 2003 Kolozsváron. Az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A Romániai Magyar Szó részletesen beszámolt a Civil Fórumról, azonban Kolumbán Gábornak, a Civitas Alapítvány elnökének kritikai észrevételét /az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki/ nem közölte. /Csomafáy Ferenc: Minőségi szabad civil társadalom. Ki a civil? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./"

"Mircea Geoana román és Igor Ivanov orosz külügyminiszter máj. 5-én Bukarestben parafálta a két ország készülő alapszerződésének véglegesített szövegét. Az alapszerződést, amelynek kérdéséről több mint egy évtizede folytak a tárgyalások Bukarest és Moszkva között, a tervek szerint júliusban írja alá a két ország államfője az orosz fővárosban. A két fél közötti ellentéteket elsősorban az okozta, hogy Bukarest mindenáron azt szerette volna, ha az alapszerződésben szó esik az első világháború idején Oroszországba vitt román kincstár sorsának tisztázásáról, illetve a dokumentum elítéli a II. világháborút megelőzően kötött Ribbentrop-Molotov paktumot. Orosz részről ugyanilyen határozottsággal elutasították a román felvetést. A megoldást az a megállapodás hozta, amelynek értelmében az alapszerződéshez függelék formájában egy politikai nyilatkozatot csatolnak majd, s ebben a nyilatkozatban szerepel ez a két kérdés. /Orosz-román alapszerződés függelékkel. A múlt beleszólt a jövőbe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"

"Sepsiszentgyörgyön 1997 óta a Szent György napok keretében adják át a Pro Urbe-díjakat a város azon idős személyiségeinek, akik a közösségért tevékenykedtek. Idén Berde Zoltán ny. irodalomtanár, aki 50 évvel ezelőtt kezdett tanítani a Székely Mikó Kollégiumban, számos tanulmányt, kritikát, szakírást közölt, Domokos Géza író, a Kriterion és Mikes Alapítványok létrehozója, elnöke, Despina Eustafievici ny. bakteriológiai labororvos, Nagy László, az 1948-ban megnyílt "A mi könyvesboltunk" első vezetője, 1945-ben a Kossuth Kör létrehozója, akit később húsz évre ítéltek, hat évig volt politikai fogoly, és Sinka Mózes, az egykori Textil aranycsapat labdarúgója vehette át a város Pro Urbe díját. A tanácsülésen megemlékeztek a nemrég elhunyt dr. Könczei László ügyvédről, aki jelentős adományt hagyott a városnak, a Székely Mikó Kollégiumnak és egyházának vagyonából. /(Éltes Enikő): Pro Urbe-díjak, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./"

"A július elején aláírásra kerülő román-orosz alapszerződés egy olyan politikai eszköz, amely bebizonyítja, hogy a két állam közt fennálló bizonyos tartózkodás megszűnt, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A dokumentum lezárja a múlt egyik érzelmi és szubjektív eseményekkel terhes fejezetét - fogalmazott a kormányfő. Adrian Nastase Bukarestben találkozott Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel. Vlagyimir Putin orosz államfő meghívta Iliescut július elejére Oroszországba, melynek során aláírják a román-orosz alapszerződést. /Nastase a román-orosz alapszerződésről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./"

"Az év végéig létrejöhet a román-orosz gázipari vegyesvállalat. A gazdasági együttműködésre került a hangsúly Igor Ivanov orosz külügyminiszter bukaresti látogatásának utolsó napján.Az orosz cégek - elsősorban kőolaj- és földgázkitermelő vállalatok - évente 1,3 milliárd dollár értékben exportálnak Romániába, a román társaságok kivitele Oroszországba alig haladja meg a 40 millió dollárt. Igor Ivanov közölte: Moszkva hajlandó belemenni egy román-orosz földgázipari vállalat létrehozásába. A társaság az orosz Gazexport és Gazprom, illetve a román Romgaz és Transgaz vállalat részvételével jönne létre. A vállalat üzemanyag-behozatallal foglalkozik majd, és tervezik a hazai szállítási és raktározási infrastruktúra bővítését is. Ezáltal lehetővé válna, hogy Románia a jelenleginél alacsonyabb, valószínűleg az előállítási áron hozzon be földgázt Oroszországból. /Sz. L.: A hangsúly a gazdaságon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./"

"Az RMDSZ és a PSD közötti egyezmény értelmében április 30-áig kellett volna rendezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatás kérdését. Bukarestben az utolsó tárgyalások folynak a beiskolázási számok fele-fele arányban történő elosztása érdekében. Elvi megegyezés született Bukarestben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számait illetően - jelezte dr. Ioan Nicolaescu, a kormánypárt Maros megyei szenátora, aki tudományos titkárként a MOGYE szenátusának is tagja. Nicolaescu méltányosnak tartja a magyar félnek a két párt idei egyezményében is rögzített kérését, miszerint a fakultások beiskolázási számát állapítsák meg fele-fele arányban. Az utóbbi években a magyar diákok száma ismét megugrott a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben, megközelítve, időnként pedig meghaladva az ötven százalékos arányt. A feleknek még nem sikerült teljesen egyetérteniük az ősztől beinduló asszisztensképzői kollégium, illetve a főiskolai rangú bábaképző sorsa fölött; az RMDSZ azt szeretné, ha a magyar felvételizők számára ezeken is biztosítanák az ötven százalékos beiskolázási arányt. Ehhez viszont módosítani kellene az egyetem chartáját, mely jelenlegi formájában nem kínál lehetőséget a kollégiumi anyanyelvi oktatásra. A végső szót a MOGYE 36 tagú szenátusa (ennek kevesebb mint egyharmada magyar nemzetiségű) mondja ki, az egyetemi autonómia miatt az eddigi eredmények kútba eshetnek. Dr. Puskás Attila tanársegéd, a szenátus tagja úgy véli, a kisebbségben lévő magyar tanerőknek semmi esélyük a döntés megszavazására. Hasonlóan borúlátó dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár is, aki arra az időszakra emlékeztetett, amikor az RMDSZ a kormányban volt, államtitkára volt az oktatásügyi minisztériumban, a 64 marosvásárhelyi magyar oktató beadványát azonban válaszra sem méltatták Bukarestben. "Amíg nincs magyar tagozat, nem a magyar közösség választja meg a rektor-helyettest, addig mások végzik a káderpolitikát és hozzák meg a gazdasági döntéseket" - mutatott rá Ábrám. A hátrányos megkülönböztetés legkézzelfoghatóbb jele a magyar oktatók hiánya: míg a tárgyalások a diákság ötven százalékos részarányáról szólnak, a pedagógusok aránya alig haladja meg a 25 százalékot. A lap háromszori felkérésére is elutasította a nyilatkozást dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese. /Szucher Ervin: Lekésett egyezmény-határidő. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./"

"Mircea Geoana külügyminiszter kijelentette, a bukaresti hatóságok egy békefenntartó csapat Irakba küldésének lehetőségét elemzik. A kérdést a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) május 14-i ülésén tűzik napirendre. /R. Sz.: Csapatok Irakban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./"

"A május is a gyógyszertárak előtt kígyózó sorokkal kezdődött, néhány óra múlva elfogyott az ártámogatott vagy ingyenes gyógyszer noha a kormányzat ezen gyógyszerek krízisének a megoldását ígérte. A katonák, rendőrök, titkosszolgálatiak, ügyészek és bírák viszont hozzájutnak az igényelt gyógyszerekhez. A bukaresti székhelyű Védelmi, Közrendi, Nemzetbiztonsági és Igazságszolgáltatási Egészségbiztosító Pénztár (CASAOPSNAJ) az 1998/58-as kormányrendelet alapján az országos egészségbiztosító rendszerrel párhuzamosan működik. A CASAOPSNAJ létrehozásáról rendelkező, diszkriminatív 1998/58-as sürgősségi kormányrendeletet Bárányi Ferenc minisztersége idején szövegezték, azt azonban Bárányi nem volt hajlandó aláírni. Sokak szerint ez okozta a miniszter bukását is, a visszautasítás utáni napokban indult ugyanis a Bárányi besúgói nyilatkozatait nyilvánosság elé táró sajtókampány. A kormányrendeletet végül a Bárányit követő tárcavezető, Hajdú Gábor egykori egészségügyi miniszter írta alá. Dorin Oprescu, a CASAOPSNAJ elnök-vezérigazgatója elmondta: a belügy, a honvédelem alkalmazottai azért jutnak könnyedén hozzá az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekhez, mert az általa vezetett intézménynek sikerül jól gazdálkodnia az amúgy szűkös költségvetésből. /Cseke Péter Tamás, Lázár Lehel: Ingyengyógyszer csak egyenruhásoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./"

"Az RMDSZ valamennyi képviselője és szenátora saját felelősségére tette le a parlamenti képviselői és valamely kereskedelmi társaság vezető tanácsában betöltött tisztség közötti összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatát- hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ e heti sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ esetében három szenátor és négy képviselő esetében áll fenn összeférhetetlenségi eset, de mindegyikük a parlamenti képviselői vagy szenátori mandátum megőrzése mellett döntött. Frunda György ismertette ama törvénykezdeményezés lényegét, mely azoknak a személyeknek a kárpótlását célozza, akik 1990 előtt bizonyos pénzösszeget befizettek Dacia személygépkocsi megvásárlására. Ez 38 ezer személyt érint. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"

"Egyház és politika viszonyának kérdése nagy hullámokat vet - fogalmazott Nagyváradon, máj. 6-i sajtótájékoztatóján Tőkés László püspök. A kommunista örökség része, hogy beszorítsák templomaiba az egyházat - jegyezte meg a püspök, aki nyilatkozatot is közrebocsátott ezzel kapcsolatban. "Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet a fórum felett. Téves információkból kiindulva, egyenesen a még meg nem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba, az igazságszolgáltatás útjára terelve a magyar kisebbségi autonómia - természete szerint - sajátlagosan politikai kérdését." - fogalmaz a közlemény, s hogy " a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálásra felszólított Legfőbb Ügyészség, húsvét másodnapján ugyancsak közleményben tudatta: a vizsgálatot máris beindították." Tőkés véleménye szerint az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével. A hivatalos RMDSZ-nek a székelyföldi fejlesztési régió kialakítására irányuló politikai buzgalma sem feledteti, véli a királyhágómelléki püspök, hogy a Szövetség vezetői is "következetesen" elszabotálták a romániai magyar nemzeti közösség autonómia politikáját. Sem a fórummozgalom, sem pedig az Önkormányzati Kezdeményező Testület nem RMDSZ ellenes, integrálni kívánja azt. AZ OKT öt tagú Ügyvivő Testülete egy héten belül tart első ülést, a román közvélemény tájékoztatása végett jövő héten Bukarestben sajtóértekeznek. /(Balla Tünde): Püspöki nyilatkozat a székelyföldi fórum kapcsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"

"Gálfalvi Zsolt főszerkesztő lapjában keményen elítélte a Székelyföldi Fórum összehívását és a fórumos kezdeményezés eszméit. A fórumok közleményei "átgondolatlanok, koherencia-hiányosak", állapította meg, hozzátéve, hogy az ellenvéleményeket summásan megbélyegzik. Nos, ezt tette Gálfalvi Zsolt is, amikor megállapította, hogy a fórum-mozgalom "az egyoldalú deklarációkat, a feszültség-keltést tartja célravezetőnek." A fórum-mozgalom épít "a különböző előjelű nacionalista előítéletekre, a kormány politikájának ellentmondásaira, az ebből fakadó elégedetlenségre." /Gálfalvi Zsolt: A demokráciát nehéz gyakorolni. = A Hét (Bukarest), máj. 8./"

"A margittai magyarság sorsának jobbra fordításáért alapították januárban az észak-bihari Berettyó-parti kisvárosban a Horváth János nyelvészről elnevezett társaságot, amely céljául főként a margittai kulturális élet fejlődését tűzte ki. Amint Szőke Ferenc, a társaság elnöke ismertette, statútumukban ifjúságvédelem, oktatás, sport és környezetvédelem is szerepel. Idei két nyertes pályázatuk közül egyiket a Margittai Városnapokra, másikat az Ady-emlékünnepségre kapták. Terveik közt szerepel, hogy jövőre kiadják Margitta monográfiáját, teleházra is szükség volna. A lakosság 46%-át kitevő margittai magyarság apadását csak úgy állíthatják meg, ha jövőt teremtenek számára. /Balla Tünde: Horváth János Társaság Margittán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"

"Bemutatkozó körutat szervezett a bukaresti turisztikai tárca magyarországi újságíróknak. A túra során a vendégek - akik a jelentős magyarországi napilapokat, rádió- és tévéadókat, internetes portálokat képviselnek - a Partiumot, Közép-Erdélyt, a Székelyföldet, Dél-Bukovinát és Máramarost is felkeresik. A csoport máj. 6-án haladt át Kolozsváron. A Continental Szálló éttermében Bíró Gáspár, a kolozsvári magyar turisztikai kirendeltség vezetője fogadta őket. /Romániai tanulmányút magyarországi újságíróknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

"Az Európa a Csángókért Alapítvány által, 2003 februárjában beindított Csángó Népfőiskola híre nem csak a Magyarországon dolgozó csángómagyarok között terjed, hanem egyre jobban kezd ismertté válni az anyaországi köztudatban is. Ennek köszönhetően máj. 4.-én Budapesten, a népfőiskolán Vámos Anna íróasszony "Virrasztás az életünkért " című könyvének a bemutatására és ajándékozására került sor. /Könyvbemutatás a Budapesti Csángó Népfőiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"

",,Engem már az sem érdekel, ha meggyalázzák, elég volt nekem az, ami az utóbbi négy napban történt." - fakadt ki Sauber Bernat, a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke a máj. 4-én, felavatott holokauszt-emlékmű körül kirobbant botrány kapcsán. Razvan Theodorescu kulturális miniszter a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség képviselői által elfogadott Remember Holocaust felirattal nem elégedett meg, hanem egy román nyelvű szöveg társítását kezdeményezte, és ebben kérik számon ,,a magyar fasiszta kormányon" a 6000 marosvásárhelyi zsidó elpusztítását. Ez nem a miniszter magánvéleménye, hanem az egykori román állam és a román kormány zsidók ellen elkövetett történelmi bűneinek az áthárítása a köztudatban a magyarsággal azonosítható magyar kormányra, szögezte le Sylvester Lajos. Tény, hogy magyar kiugrási kísérletet megakadályozó szándékkal a németek által megszállt Magyarországon Észak-Erdélyből 1944 májusában és júniusában 151 180 zsidót deportáltak, akiket a németek Auschwitzba szállítottak, és közülük mintegy 16 000 élte túl a haláltábor borzalmait. Romániában viszont már 1941-ben hozzáláttak a zsidók tömeges kiirtásához - egy évvel korábban, mint ahogyan a náci Németországban hivatalosan is elfogadták a ,,végső megoldást", a zsidóság teljes elpusztításának ördögi tervét. 1941 és 1942-ben sor került az észak-moldvai (Iasi, Dorohoi) és a bukaresti pogromokra, a transznisztriai térségben a bukovinai és a besszarábiai zsidókkal végeztek, a teljességében még fel nem göngyölített tömeges zsidógyilkosságoknak mintegy 300 000 személy esett áldozatául. Az akkori Románia területén elkövetett háborús bűnökért az ország vezetőjének, Ion Antonescu marsallnak halállal kellett bűnhődnie, akire Marosvásárhelyen még ma is a nevét viselő utca emlékeztet. Egyesek még mindig úgy gondolják, hogy az elődeik által elkövetett bűnöket teljes mértékben a romániai magyar kisebbség nyakába lehet varrni, kegyeleti megemlékezés és emlékműállítás ürügyén Marosvásárhelyen a románságot újra a magyar lakosság ellen hergelik. Sylvester összegezte: A marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű román nyelvű feliratozása, a zsidóüldözés teljes felelősségének az akkori magyar kormányra hárítása és Wass Albert két, nem is köztérre állított szobra, a székelyföldi régió vagy a székelyföldi autonómia ellen indított hisztériakampány, a Székelyudvarhelyi Fórum ellen kezdett hatósági eljárás között az összefüggést nem nehéz észrevenni. /Sylvester Lajos: ,,Az sem érdekel, ha meggyalázzák..." = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./ "

"Idén egyszerre zajlik Tusványos és a marosvásárhelyi diáktábor .Júl. 19. és 23. között ifjúsági és diákfesztivált tervez Marosvásárhelyre a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Magyar Ifjúsági Értekezlet. Júl. 20-án kezdődik a már hagyományosnak számító, 14. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Bár a Tusványos időpontját már márciusban nyilvánosságra hozták a szervezők, a KMDSZ és a Miért ugyanakkorra ütemezte rendezvényét. A tusnádi tábor mindhárom támogatási kérelmét kerethiányra hivatkozva visszautasította a Communitas Közalapítvány. A Tusványos néven ismertté vált nyári táborban idén az Együtt vagy külön utakon? Integráció és nemzeti érdek kérdések jegyében zajlanak majd előadások és viták. Biztosnak látszik Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, Németh Zsolt Fidesz-alelnök, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnökének részvétele. A táborban idén erős lesz a kulturális vonal, a színház, író-olvasó találkozók és a szakmai kínálat is: kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok, előadások követik egymást. A tábor szervezői a budapesti Pro Minoritate és a bukaresti Horia Rusu Alapítvány, valamint a Reform, Alternatíva és ErGo Egyesület, a szabadegyetem partnere pedig a Babes-Bolyai Tudományegyetem. Az Alternatíva és az ErGo Egyesület három pályázatot nyújtott be a tábor költségeinek részleges fedezésére a Communitas Közalapítványhoz, de mindhármat elutasították. Az elmúlt évekkel ellentétben a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) nem vesz részt a Tusványos megszervezésében, viszont az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlettel, a Miérttel közösen szervez ifjúsági és diákfesztivált Marosvásárhelyen, július 19-e és 23-a között. A marosvásárhelyi rendezvénynek nincs politikai célja, közölte a Krónikával Kovács Péter Miért-elnök. "A felállítandó tematikus sátrak közül csupán egyben zajlanak majd közéleti témájú viták, előadások, ezen részt vehetnek politikusok" - mondta Kovács. A fesztiválnak nincs ellentábor jellege, állította a Miért elnöke. Ilyés Szabolcs, a szabadegyetem és diáktábor főszervezője elmondta, kifejezetten kérte, hogy a másik rendezvényt ne szervezzék a Tusványoséval azonos időpontban. /Lepedus Péter: Ellenrendezvény vagy figyelmetlenség? = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./"

"Az informatika által létrejött új területeken való szorosabb magyar-román együttműködés lehetőségeiről tárgyalt máj. 8-án Bukarestben Kovács Kálmán magyar informatikai és távközlési miniszter román kollégájával, Dan Nica informatikai miniszterrel. A találkozón szó volt arról, hogy magyar és román vállalatok közösen pályázzanak az Európai Unió informatikai, kutatási és fejlesztési programjaira. A két miniszter megállapodott abban, hogy üzletemberi fórumot szerveznek az informatikai kis és közepes vállalkozások részére. Kovács Kálmán leszögezte: Magyarország kiemelt kérdésnek tekinti, hogy a határon túli magyar közösségek is mihamarabb az informatikai társadalom részesei legyenek. Bukarestben Kovács Kálmán találkozott a bukaresti Ady Líceum vezetőivel, akiknek átadta a magyar minisztérium jelképes ajándékát, egy számítógépet. A magyar informatikai miniszter együttműködési megállapodást ír alá az RMDSZ vezetőivel, felkeres több magyar intézményt, köztük a Sapientia magánegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi oktatóhelyeit. A látogatás utolsó állomása Kolozsvár lesz. /Kovács Kálmán Bukarestben és a Székelyföldön. Romániai körúton a magyar informatikai és távközlési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter máj. 8-án Hargita megyébe, Csíkszentmártonba és Csíkszeredába látogatott. Megnézte a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által adományozott csíkszentmártoni informatikai központot, utána a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszínét, majd a Dusa Mircea prefektussal folytatott rövid eszmecsere után a Csíki-medence polgármestereivel, megyei önkormányzati képviselőkkel találkozott. Az EMTE dékánja, Lányi Szabolcs a magyar kormány segítségét kérte az informatikai oktatás meghonosításában. A miniszter beszélt a 300 határon túli, magyarul vagy magyarul is tanító oktatási intézménynek a Sulinet-programba való bekapcsolásáról, az eMagyarország-, illetve a Neumann-programba való bekapcsolódás lehetőségeiről, illetve az RMDSZ-szel megkötendő megállapodásról. - A határon túli magyarság kérdése kulcsponti kérdés számunkra - mondta a miniszter. /Sarány István: Határtalan kapcsolat a határon túliakkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ "

"Máj. 9-én megállapodást írt alá Marosvásárhelyen a Bernády György Közművelődési Központban Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ebben többek között az áll, hogy a kistérségi együttműködés keretében ösztönzik az informatika és a hírközlés terén tevékenykedő vállalkozások közötti kapcsoltfelvételt, a magyarországi illetve a romániai magyar oktatási, kulturális intézmények együttműködésének fejlesztését. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) digitális tudományos adattárat hoz létre, amelyet elérhetővé tesz a határon túli magyarok számára. Az RMDSZ vállalja, hogy részt vesz ennek az adattárnak a tartalommal való feltöltésében. Kovács Kálmán miniszter hangsúlyozta, hogy ez az első együttműködési egyezmény, amelyet egy magyar miniszter az RMDSZ-szel aláír. Körülbelül egy hónap múlva a magyar oktatási miniszter érkezik majd Erdélybe, hogy kidolgozzák azt a programot, melynek keretében majd 300 határon túli iskola kapcsolódik be a magyar kormány által támogatott Sulinet programba, amihez az IHM infrastruktúrát és szakembereket biztosít majd. Az aláírt megállapodás értelmében Erdélyben klubok, szervezetek jönnek létre az informatika oktatás és kutatás fejlesztése érdekében, az első ilyen csoportot Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem keretében létesítik. /(Máthé Éva): Kovács Kálmán Székelyföldön járt. IHM-RMDSZ megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Ápr. 26-án tartotta az RMDSZ Brassó Megyei Szervezete az újraválasztott Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) alakuló ülését. Megválasztották az MKT Állandó Bizottságát, megerősítették a megyei szervezet ügyvezető elnökségét. Az MKT elnöke Bálint László református lelkész maradt továbbra is, alelnöke Dobolyi István nyugalmazott tanár lett. Az új ügyvezető elnök ugyanaz, aki az elmúlt két évben is betöltötte ezt a munkakört, Szakál András. Szakál András elmondta, hogy Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettese a tanügyben a legértékesebb emberük, hiszen a megyét illető minden oktatásügyi információ eljut hozzá. Ezért választották őt tanügyi alelnöknek. A művelődési alelnöki tisztségre Házy Bakó Esztert kérték fel, aki az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője is. Politikai alelnök Zakariás Károly, a városi tanács RMDSZ-frakcióvezetője lett. Ifjúsági alelnök Magdó Levente, a Brassói Magyar Diákszövetség elnöke, SZKT-tag, a nemrég megalakult Brassói Ifjúsági Tanácsban is szerepet vállalt. Létrehozták a szórvánnyal foglalkozó alelnökséget, melynek célja az olyan településeken, mint Szászhermány, Barcarozsnyó, Feketehalom, Kóbor, Nagymoha, fellendíteni a szervezetet, máshol pedig, mint Predeál, Szentpéter, létrehozni új helyi szervezeteket. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Máj. 9-én Kolozsvár bemutatkozott az Erdélyi (Kolozsvári) Közszolgálati Televízió magyar szerkesztősége. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Televízió osztályvezető szerkesztője elmondta 12 főállású munkatársa 12 megyét kell hogy lefedezzen. A kolozsvári magyar adás szétszabdalt heti 225 percéhez ha hozzászámítjuk a temesvári és a bukaresti magyar adás perceit, ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszi ki. Marosvásárhelyen folynak az előkészületek egy újabb területi stúdió beindításához. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy nélkülözhetetlen az anyanyelvi tájékoztatáshoz és az anyanyelven történő tájékozódáshoz való jog. Síkra szállt az egész napos magyar közszolgálati rádió- és tévéadás megvalósítása mellett. Markó a független magyar sajtó fontosságát hangsúlyozta, amelynek elsősorban a politikai befolyástól kell függetlennek lennie. Csép Sándortól, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökétől származó egésznapos tévéadás ötlete, úgy tűnik, egyelőre továbbra is terv marad. Márton Árpád háromszéki képviselő a tévézés törvényes kereteiről szólt. Mint mondta, noha létezik olyan jogszabály, amely a tévéadások területi továbbítását szabályozza, ezt több kábeltévés társaság nem tartja be, vagy rosszul értelmezi, így a kolozsvári stúdió műsorai gyakran nem jutnak el mind a tizenkét megyébe, amelyet le kell fedeznie. A képviselő azt is elmondta, hogy a területi stúdiók magyar adásidejének bővítését nem szabad valaminek az ellenében értelmezni. A romániai magyarságnak joga van egy szerteágazó közszolgálati és magán tévéhálózat kiépítéséhez. /Makkay József, Szabó Csaba: Bemutatkozott az Erdélyi Közszolgálati Televízió. Az értelmiség támogatja a Donáth úti stúdiót. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

"Május elején felállították a kétnyelvű táblát Radnaborbereken is. Ez az utolsó előtti település a megyében, ahol a törvényes előírások szerint kétnyelvű táblát kell állítani. A sorból csak a többségében magyarlakta Szentmáté lóg ki, ahol Bíró Dénes magyar polgármester (igaz, a liberális párt színeiben nyerte meg a választásokat) nem akarja kitenni a kétnyelvű táblát. /(Kresz Béla): Kétnyelvű tábla Radnaborbereken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Bemutatták a hosszabb ideje visszavonultan élő Implon Irén író-újságírónak - az egykori Fáklya /Nagyvárad/ napilap szerkesztőjének Búcsúriadó /Prolog Kiadó/ című, az elvándorlással foglalkozó új kötetét. A könyv a szétszóródás, a kallódó lélek, család, hivatás, közösségi feladat kérdéseit járja körbe. A magyar-francia szakos tanár és az újságíró számára is igen fontos az önismeret, "itthon tenni valamit, emelni az emberek önbizalmát". Érezni mostanában a tágasság szűkülését az anyanyelvben és az erdélyi anyanyelvi kiadványok, folyóiratok és könyvek terén. /Balla Tünde: Nyelvemben benne van a sorsom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Együttműködési megállapodás jött létre a csíkszeredai székhelyű Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete (MTA PTI) között. A két intézmény 1996 óta tart fenn tudományos, kutatói kapcsolatot. A találkozón a két intézmény kutatói három évre szóló közös kutatási tématervet fogadtak el. /Tudományos intézmények együttműködési megállapodása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ "

"Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma zajlott le Kolozsváron. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Közszolgálati Televízió osztályvezető szerkesztője ismertette azokat a munka körülményeket, melyek között 12 főállású munkatársával kénytelen 15 megyében dolgozni. 13 év alatt 587 települést kerestek fel. A megyeszékhelyeken, városokban, községközpontokban évente többször is forgattak. Sok helységben, ahol fizikailag jelen van a Kolozsvári Televízió, nem nézhetők a műsoraik. Arad és Temes megyében a Temesvári Körzeti Stúdió műsorai láthatók. Kovászna megyében még mindig nem oldódott meg a regionális műsorok sugárzása. Marosvásárhelyen előkészületek folynak egy újabb területi stúdió beindítására. A kolozsvári szétszabdalt 225 perces adáshoz ha hozzáadjuk a temesvári és bukaresti magyar adások perceit, akkor ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszik ki. Az RMDSZ médiapolitikáját Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ismertette. A kisebbségi közösséget megillett az anyanyelv nyilvános használatának joga. Az RMDSZ programjába vette azt, hogy egész napos magyar nyelvű rádiózási és televíziózási lehetőséget biztosítson a magyar közösségnek. Nem lehet lemondani arról, hogy a romániai magyar közösségnek saját médiaintézményei legyenek. A Communitás Alapítványon keresztül az idén 3 milliárd lejt sikerült pályázati úton szétosztani főleg a romániai magyar nyelvű írott sajtónak. Szerinte nem jelentene gondot a kolozsvári stúdió számára, ha Marosvásárhelyen is beindulna egy magyar nyelven sugárzó területi stúdió. Az RMDSZ-nek független sajtót kell támogatnia. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke figyelmeztetett, hogy az egész napos erdélyi magyarnyelvű televíziózás ötletét ő indította el, ami a jelek szerint továbbra is csak ötlet marad. Márton Árpád háromszéki képviselő elmondta: a romániai magyarságnak joga egy közszolgálati és magántévéhálózat kiépítésére. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke arról a változásról számolt be, ami az utóbbi időben a rádió és a televízióadásokban végbement. Ahhoz, hogy a nézői elvárásoknak eleget tudjon tenni azokat az illetőknek figyelembe, kell vennie. /Csomafáy Ferenc: Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./"

"Újra a Beke György 1980-ban megjelent nagy sikerű riportkötete, a Búvópatakok nyomába indul a Kolozsvári tévé LIMES rovata. Szám szerint ez lesz a sorozat tizedik része. Az eseményről Borsos K. Lászlót, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, a sorozat tanácsadója tájékoztatott. A Kolozsvári Televízió a szórványvidék számára fontos nemzeti identitáserősítő és megtartó tényezővé vált. Sajnálatos, hogy ezen riportokra nem figyel fel a bukaresti magyar adás vagy a Duna Tv. /Szabó Csaba: Búvópatakok tévériport - 10. rész. Szentmátén és Újősön a LIMES. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

"Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyeket a Krónika, illetve a Cotidianul bukaresti román lap tulajdonított neki, miszerint helyteleníti, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának elnöki tisztét Markó Béla, az RMDSZ elnöke látja el. Az MTI-nek adott nyilatkozatában Pomogáts Béla tiltakozott amiatt, hogy olyan kijelentéseket tulajdonított neki a romániai sajtó, amelyek el sem hangzottak. /Pomogáts Béla cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke leszögezte, hogy ő maga tettem fel a kérdést Pomogáts Bélának: mi a garancia arra, hogy nem politikai alapon kerül szétosztásra az az összeg, amit a budapesti kuratórium Erdélybe irányít át? Ezzel kapcsolatban mondta el Pomogáts Béla: nem ért egyet azzal, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma kizárólag politikusokból áll, és Markó Béla szövetségi elnök vezeti a testületet. Majd azt is elmondta, hogy nyilvánvaló: a végső döntéseket nem a romániai testület, hanem a budapesti nagy kuratórium hozza meg. Ha ő azt fogja tapasztalni, hogy az RMDSZ belső ellenzékéhez közel álló pályázók folyamatosan kedvezőtlen elbírálásban részesülnek, ha kizárólagosság érvényesül az egyik oldal részéről, akkor kész lesz ezt Budapesten korrigálni. /Mondta? Nem mondta? Pomogáts Béla neki tulajdonított kijelentést cáfol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetűeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanára beszélt. A Kolozsváron ápr. 26-án tartott konferencián olyan, a csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára bemutatta, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru Martinas újra elővette, munkáját a román hatalom dogmává merevítette. A hatalom 1990 után is dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el. Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. A jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetik a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekeznek ezt idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni. /Fekete Réka: Nemzet-nemzetiség: Megdőlt a román eredetmítosz (Csángó konferencia politika nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"A Varadinumot indító nyitóünnepség után az Erdélyi Magyarok Egyesülete szervezésében Szent László király középkori freskóábrázolásairól készített 25-30 fényképet tekinthették meg. A budapesti székhelyű egyesület 15 esztendeje rendez erdélyi vonatkozású tárlatokat, a téma legnagyobb kutatója László Gyula professzor, tájékoztatta hallgatóságát B. Kiss Béla elnök. A képanyagot Gondos Béla és Horváth Zoltán György készítették, Varadinumra azonban csak a legjellegzetesebb képek érkeztek. A muravidéki Bántornya, a felvidéki Kakaslomnic, vagy a cserháti Terecske templomainak László-képei éppúgy föltűnnek, mint az ismertebb Ócsa, Siklós vagy a szászok lakta Nagyszeben, a székelyföldi Bögöz, Székelyderzs, Szék, Bibarcfalva és Kézdiszentlélek. Hagyományos rendezvénye a Varadinumnak az Apáról fiúra, népi mesterségek bemutatója. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Ötödik alkalommal tartották meg a Kányádi Sándor szavalóversenyt a Szilágy megyei Varsolcon. Az idei versenyen hat korcsoportban léptek pódiumra, kezdve az iskolára előkészítő óvodásoktól a középiskolásokig. /Kányádi szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Csíkszeredában tartották meg az elmúlt hétvégén az I-IV osztályosok számára a Kurutty általános műveltségi vetélkedő országos szakaszát. A döntőbe jutott 12 csapat több órán keresztül mutathatta be tudását és kreativitását. A csíkszentdomokosi 3-as számú Általános Iskola tanítói által kezdeményezett vetélkedő országszerte nagy sikert arat és egyre több kisiskolás várja izgatottan évről-évre a "kuruttyolást". Idén a legtöbb pontot a kézdivásárhelyi Okos Domokos csapat szerezte meg. /Örömteli országos kuruttyolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"