"Urs Altermatt professzor nemrég előadást tartott a bukaresti Új Európa Kollégiumban a svájci modellről, amelyben kifejtette, hogy a kantonokból felépülő Svájc mindenekelőtt nemzetek föderációja, és ennyiben nem hasonlítható a hagyományos európai nemzetállamokhoz. A svájci professzor szerint, ha a nemzeti kultúrák politikai értelemben túlságosan homogenizálódnak egy államon belül, rendszerint szétzúzzák a többnyelvű közösség multikulturális identitását. Svájc többek között azért kerülte el ezt a történelmi zsákutcát, mert politikai és közigazgatási határai nem esnek "mindig" egybe a kulturális, azaz nyelvi és felekezeti határokkal. Andrei Plesu, a bukaresti Kollégium igazgatója ebből azt következtetést vonta le, hogy vajon jó dolog-e az, hogy "nálunk vannak olyan közigazgatási egységek, mint a két hírhedt székely megye, ahol a közigazgatási határ pontosan egybeesik a nyelvi és felekezeti határral." Molnár Gusztáv vitatta ezt az okfejtést. Románia - mondja Plesu - az erdélyiek és a regátiak közötti különbségek és a mind Erdélyen, mind a Regáton belül megmutatkozó erős regionális identitások miatt naturaliter föderalista állam. Ebből azonban szerinte nem az következik, hogy akkor be is kellene vezetni a föderalizmust. Ott van viszont Besszarábia, ezzel kapcsolatban a románokat nem zavarná a föderalizmus emlegetése. "Miért ne lépnénk vele föderális viszonyba?" - kérdezte Plesu, Románia volt külügyminisztere. Molnár Gusztáv szerint az orosz-amerikai geopolitikai összjáték megpecsételi az "újraegyesülés" régóta nyilvánvaló zsákutcáját, és Moldáviához, legfőképpen Oroszországhoz közelíti Romániát. Molnár Gusztáv Kisinyovban járva megkérdeztem Oazu Nantoit, az egyik legjobb moldáviai politikai elemzőt, hogy milyen valóságos erőt képviselnek a kommunistákkal szemben álló politikai pártok. Nantoit elmondta, hogy Moldáviában tulajdonképpen nem léteznek a szó európai értelmében vett politikai pártok (ő csak tudja, mert az egyik ilyen "nem létező" párt elnöke), és a kommunistákkal szemben csak a még "kommunistábbak"-nak van tényleges társadalmi és politikai bázisuk. Molnár Gusztáv szerint már látszanak a jelei annak, hogy az SZDP mögött álló posztkommunista hatalmi komplexum elkezdte átrendezni sorait, és egy új, belső frontot készül nyitni. A bukaresti politikai körök részéről nem lehet számítani valódi alkotmányreformra. Ezért Molnár Gusztáv szerint ki kell dolgozni egy olyan erdélyi alkotmányos modellt, és megvalósítsunk egy olyan erdélyi stratégiát, amely világosan és egyértelműen e történelmi tartomány közép-európai strukturális adottságaira alapoz. A Provincia folyóiratban erről a modellről nyitnak vitát. /Molnár Gusztáv: A svájci modelltől az erdélyi modellig - via Bukarest. [A kétnyelvű Provincia nyári 6-7. összevont számában megjelenő tanulmányának újraközlése] = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./ "

"A nagyváradi egyetemen az idei tanévtől a Bihar megyei RMDSZ szorgalmazására indították el a tanító- és óvódapedagógusi főiskolai szakot. A rajzzal társított külön tanítói és óvodapedagógusi szakra összesen negyvenen nyertek felvételt, nemcsak Nagyváradról és Biharból, hanem a Székelyföldről is érkeztek jelentkezők - tájékoztatott Pető Csilla tanfelügyelő, a Bihar megyei RMDSZ oktatási bizottságának vezetője. A magyar iskolákban jelentős a létszámcsökkenés. A vidéki kis- és közepes iskolákban egyre gyakoribb az összevont oktatási forma, Nagyváradon a legtöbb iskolában képtelenek a párhuzamos magyar osztályok beindítására, három iskolában pedig nincs magyar első osztály, mert csak két-három jelentkező van. Nyolc tanítónak kellett ezért az állását felfüggeszteni. /(Balla Tünde): Beindult a váradi felsőfokú tanítóképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ "

"Uzonban a legnépesebb a református gyülekezet, lélekszáma eléri az 1800-at. Zsold Béla uzoni tiszteletest meghívta a bukaresti református gyülekezet. Változás állt be a lélekszámban Uzon második gyülekezetében is, a római katolikus egyházban: Mikóújfaluba helyezték Simó plébánost, utóda László András. Negyedszázat sem éri el az unitárius lelkek száma. Vallásos gondozásukat Pap Mária szentivánlaborfalvi unitárius lelkész látja el. /(sikó): Élő egyház Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./ "

"Népszavazással döntöttek a lakosok Csíkmadaras és Csíkdánfalva szétválásáról, március 15-én a kormányhatározat is megszületett. Miklós Gézával, Madaras polgármestere arról tájékoztatott, hogy az ő kinevezése után májustól megindult a hivatali munka, a hivatal hazajött Dánfalváról Madarasra. Új embereket kellett alkalmazniuk. Következett a birtoklevelek kiosztásának munkája. Most foglalkoznak a legelők visszaadásával. Szeretnének bekapcsolódni a SAPARD- programba. A falu vízellátásának megoldása most történik, ezt a Világbank támogatja. Egy regionális csatornarendszert terveztettek meg 1997-ben, ami azt jelenti, hogy Madarastól Csíkszentdomokosig minden helységben megoldódna ez a kérdés. /Daczó Dénes: Nem lehet mindent egy nap alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ "

"A Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával idén ismét több szakon újraindul a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. A jelentkezők nappali és levelezői szakon is tanulhatnak, tájékoztatott Szűcs László, a kollégium vezetője. A HTMH hozzájárulásának köszönhetően csökkentett, azaz 300 dolláros díjat kínálnak az újságírás iránt érdeklődőknek. Az alapképzést után szakosodhatnak általános újságírásra, olvasószerkesztői, tördelőszerkesztői, fotóriporteri munkára, rádiós és televíziós valamint egyházi újságírásra, mindezek közül kettőt párhuzamosan is végezhetnek. Új szak a sajtószóvivő-kommunikációs munkatárs. Állandó tanárok mellett neves magyarországi és erdélyi médiaszemélyiségek is oktatnak az Ady Endre sajtókollégiumban. / Újra indul a sajtókollégium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ "

"A román repülőterek esetleges igénybevételéről tárgyalt Bukarestben Douglas J. Feith amerikai védelmi államtitkár - hozták nyilvánosságra szept. 26-án. Az amerikai államtitkár köszönetet mondott a román kormánynak az Afganisztánba vezényelt 400 román katonáért és az új afgán hadseregnek nyújtott fegyveradományért. Az amerikai államtitkárt fogadta Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő is. Douglas J. Feith megbeszéléseket folytatott Mircea Geoana külügyminiszterrel és Ioan Mircea Pascu védelmi miniszterrel. Pascu elmondta: az Irak ellen készülő háborúról volt szó: de csak általánosságban. Pascu leszögezte, hogy Bukarest politikai szempontból megérti és támogatja az amerikai álláspontot. A román lapok arról írtak, hogy az Egyesült Államok két- három romániai katonai repülőteret venne igénybe az Irak elleni támadáshoz. /Amerikai-román tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szept. 26-án Brüsszelben tárgyalt arról, hogy meggyőzze az Európai Bizottság képviselőit, Románia megérdemel egy kedvező országjelentést. Románia eleget tesz a román-amerikai mentelmi jogi megállapodással kapcsolatos Európa tanácsi határozatnak - hangzott el Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és a román miniszterelnök brüsszeli találkozóján. Prodi az újságírók előtt általánosságban elégedetten nyilatkozott a Románia által az elmúlt egy évben elért eredményekről, de nem foglalt állást Románia csatlakozási időpontjával kapcsolatban. Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése szept. 25-én határozatot fogadott el, amelyben felszólította a bukaresti parlamentet, ne ratifikálja az Egyesült Államokkal kötött megállapodást, amelynek értelmében a Románia területén emberiségellenes cselekményeket elkövető amerikai katonák mentesülnek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtti felelősségtől. /Szőcs Levente: Bukarest Brüsszel értékei mellett. Nem ratifikálják a mentelmi jogi megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"A Jurnalul National közölte a "nép milliárdosai" névsorát, köztük van Verestóy Attila szenátor és Viorel Hrebenciuc. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"Erdélyben sokkal észrevétlenebbül telt el a Medgyessy-kormány száz napja, mint odaát, Magyarországon. Alig iktatták be az új kormányt, annak külügyi államtitkára, Bársony András Bukarestben kijelentette, hogy Romániában Magyarországhoz képest elég jól megoldották az egyházi ingatlanok kérdését. Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét kioktató politikus még a látszatra sem adott. Nemsokára Kolozsvárra jött a magyar miniszterelnök. Amikor Orbán Viktor látogatott ide, az egykori kormányfő új gazdasági kapcsolatokat, közösen megépítendő autópályát ajánlott a román félnek. Hazatérve az akkori ellenzék igen keményen nekiesett, hogy nem egyeztettek a románoknak tett ígéretek ügyében. A történelem megismétli önmagát. Medgyessy Péter Kolozsváron ugyanezt tette: mindent megígért a románoknak, miközben diplomatikusan elkerülte a kétoldalú kapcsolatok kényes kérdéseit. - A határon túli magyarok kimaradtak a száznapos programból. A nagy pénzosztogatás lázában kiderült, hogy már szinte semmi pénz nem maradt a kedvezménytörvény szavatolta tanügyi és másféle támogatások folyósításához. - A Magyarok Világszövetségének szakemberei kiszámították, hogy a Magyarországon dolgozó határon túli magyar munkavállalók évente több mint 15 milliárd forintot fizetnek be adóként a magyar államkasszába. - A romániai magyarság sorskérdéseinek ügyében kemény magyarországi számonkérés nélkül nincs esély javulásra. A románoknak nem autópálya-építést kellene ígérni, hanem rákényszeríteni őket vállalásaik betartására, hangsúlyozta Makkay József. /Makkay József: Száz nap után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

"Hegyeli Attila, az egyik magyar nyelvoktató kifejtette: heti négy órát hagytak jóvá Klézsén és Pusztinán magyar anyanyelvi órára a román tannyelvű iskolában. Nagyon kevés gyermekkel indult el az oktatás. /(Daczó Dénes): Hogyan történik Moldvában a magyar oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ "

"Dézsi Zoltán megbeszélést hívott össze Gyergyószentmiklóson a romániai magyar kereszténydemokrata mozgalom helyi platformja megalakítása érdekében. Dézsi leszögezte, hogy ez a mozgalom az RMDSZ része, amely fölvállalja az RMDSZ programját. /Gál Éva Emese: Kereszténydemokrata mozgalom Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ "

"A Bihar megyei MIDESZ szeptember 22-én harmadszorra szervezte meg a Harangvirág Néptáncfesztivált, ezúttal egy érmelléki kisfaluban, Érkeserűben. A gálán fellépett az 1995-ben megalakult borsi Galagonya együttes, a Nyakó József által 1986-ban alapított érmihályfalvi Nyíló Akác együttes, a tíz esztendős múltra visszatekintő bihardiószegi Tömörce és a nagyváradi Filharmónia együttese, vagyis Bihar megye első hivatásos magyar néptánccsoportja, amely az idei tavaszon alakult. /Harangvirágfesztivál Érkeserűben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ "

"Ion Iliescu elnök a két ország viszonyát elemezvén a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tért ki. Nem először történik: azért beszélnek erről, hogy ne kelljen más kérdésekről beszélni. Ne kelljen például az állami magyar egyetem vagy az államosított egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatását magyarázni. A szovátai üdülőtelep privatizációja volt az első jele annak, hogy gazdaság sem konfliktusmentes terület. Nem akarták a románok a pénzt, ha az Magyarországról érkezik. Később tucatnyi lap kongatta meg a vészharangot a Kolozs megyébe befektetett nagy tételű magyar tőke okán is. Valójában nem történt más, csak a MOL Románia költöztette központját Bukarestből Kolozsvárra. Napjainkban a legnagyobb román kereskedelmi bank magánosítása okoz fejtörést a román politikai és gazdasági vezetőknek. Többen kimondták, ne váljon a legnagyobb román bank magyar érdekeltségűvé. A román privatizációs hatóság hetek óta halogatja kihirdetni, hogy kikkel kezdi meg a privatizációs tárgyalásokat, és közben újabb, meg újabb feltételeket szivárogtat ki a sajtóba, melyek előnytelen színben tüntetik fel a magyar pályázót. /Gazda Árpád: A magyar pénz szaga. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./"

"Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./"

"A baloldali szemléletű Romániai Magyar Szóban bátran támadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt Cseke Gábor, a lap munkatársa, hozzátéve: az "anyaország mindenkori üzenetéből nem kívánom kihallani a politikai szimpátiákat és ellenérzéseket, sem a táborok kardcsörtetéseit" és "nem kérünk a további magyarcímkézésből", Orbán Viktoréból sem. /Cseke Gábor: Tettmagyar és szájmagyar? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Szept. 29-én Szilágysomlyón véget ért a X. Báthory Napok rendezvénysorozat, amelyet az idén először szerveztek meg az önkormányzati városnapok keretében. Szept. 28-án volt a Szilágysági Magyarok díjak átadása: az idei díjazottak között található Vida Gyula képviselő, Szabó Vilmos képzőművész, valamint a Kovács Kurucz János tanár. Szept. 29-én ökumenikus istentiszteletre került sor a római katolikus templomban, ahol Báthory István fejedelem és lengyel király fejét hajtották keresztvíz alá. Megkoszorúzták a Báthory István mellszobrot. /Szabó Csaba: Közösségi ünnep Szilágysomlyón. Véget értek a X. Báthory Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Magyar nyelvű közoktatás a Kárpát-medencében címmel VIII. konferenciáját tartotta a magyarországi Önfejlesztő Iskolák Egyesülete Sepsiszentgyörgyön, több mint félszáz magyarországi tag és háromszéki iskolaigazgatók, pedagógusok részvételével. A Székely Mikó Kollégium az első határon túli iskola, mely csatlakozott az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéhez. Dr. Kovács Géza egyesületi elnök szept. 26-i megnyitója után a magyarországi vendégek megismerhették a Székely Mikó történetét Bíró Béla igazgató és Keresztes László aligazgató előadásából, Korodi Hajnalka, a Sepsiszentgyörgy Pedagógusok Háza igazgatója, a RMPSZ megyei elnöke pedig az erdélyi pedagógusképzés helyzetéről tartott előadást. Szept. 27-én Sipos János, a magyar Oktatási Minisztérium államtitkár-helyettese tartott előadást a magyar közoktatásról, Murvai László a román Oktatási és Kutatási Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Oktatási Igazgatóságának vezérigazgatója a román közoktatás időszerű kérdéseiről tartott előadást. /(Éltes Enikő): Önfejlesztő iskolák konferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsága a Bihar megyei Székelyhídra, szept. 21-re összehívta Erdély, Bánság és Partium minden olyan települését, amelyek turul madárral rendelkeznek. Az ismertség egyben védelmet is jelent - véli Dukrét Géza elnök. Ebből az alkalomból jelent meg a Partiumi Füzetek 20. jubileumi kötete is. Elsőként méri föl száz esztendő turul-termését egész Erdélyből, 40 település turulmadarának története bontakozik ki a leírásokból. Székelyhíd 2000-ben - elsőként Biharban -, helyreállította a régi obeliszket. A rendezvényre 25 település küldöttei érkeztek, többen egy-egy régiót képviselve. Borbély Gábor előadásában a turulmadár, az Árpádok totemállatának jelképkörét járta körbe. A különböző korszakokban emelt turulmadaras emlékműveket csoportosította Dukrét Géza tanulmánya. Ilyen emlékművet állítottak az 1896-as millenium emlékére, ezek közül való a dési, a bihari, a zilahi és székelyhídi (csak ez utóbbi áll ma is). Régiek és igen értékesek a fehéregyházi Petőfi emlékmű, a madéfalvi Siculicidium, az első- és második világháború közöttiek közül ritkaságnak számít a nagykárolyi Rákóczi emlékmű. Befejezésül a turulos települések képviselői, a Bihar, Biharszentjános, Székelyhíd, Zilah, Szilágybagos, Sárközújlak, Fehéregyháza, Korond, Kisgalambfalva és Csíkszentmárton turulmadarait kutatók és védelmezők foglalták össze gondolataikat. /Balla Tünde: Turulos települések találkozója az Érmelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"A Nyárád menti székely település, Szentgerice kismonográfiáját jelentette meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Szentgericei Unitárius Egyházközség 2002 nyarán. A falufüzetek 13. darabja, amelyet Balázs Sándor és Kovács István állított össze. A kismonográfia bemutatta a Tiboldi István (1793-1879) unitárius tanító nevét viselő 1996-ben bejegyzett alapítványt. /Fejér László: Szentgerice: a 13-dik falufüzet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Szept. 30-án a felsőoktatási intézmények megnyitották kapuikat. A 2002-2003-as tanévben Kolozsváron mintegy 60 ezer diákot számlálnak, ebből 43 ezret csupán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). A BBTE is megünnepli idén Bolyai János halálának kétszázadik évfordulóját, ez szept. 30-án kezdődött, amit a matematikus életművének szentelt tudományos ülésszakkal és életéről szóló kiállítással tesz emlékezetessé. Andrei Marga, a BBTE rektora leszögezte: továbbra is tiltakozik a Bukarestből irányított egyetemi autonómia fejlődését akadályozó törekvések ellen. Marga kijelentette, idén is folytatni fogják a modernizációs folyamatot, valamint a kreditrendszer is teljes mértékű alkalmazást kap a nyugati egyetemekkel való együttműködés érdekében. Marga beszédében a nagy múltú kolozsvári felsőoktatás hagyományaira hívta fel a jelenlévők figyelmét, megemlítve az 1581-ben Báthory István által alapított jezsuita kollégiumot. Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem (EMTE) Természettudomány Kara is elkezdte működését húsz hallgatóval. Tonk Sándor, az EMTE rektora bejelentette: sajnos nincs végleges tanári karuk, mert a két nemzedék kiesése nagy érvágást jelentett a magyar nyelvű felsőoktatás számára. A megnyitón felszólalt még Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselője, majd Mócsy Ildikó, a környezettudományi tanszék vezetője rövid környezetvédelmi előadást tartott. /Borbély Tamás, Rácz Éva: Új tanév a kolozsvári felsőoktatásban. Bolyai Jánosra emlékeznek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"A Bihar megyei kistérségek létrehozásának szükségességéről szervezett kerekasztal-beszélgetést Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Határmenti Vállalkozásfejlesztési Iroda. A résztvevők megismerkedhettek az Új Kézfogás Közalapítvány önkormányzati pályázataival. Hargita megyében a megyei tanács által kistérségfejlesztésbe befektetett 2 milliárd lej meghatszorozódott a megyébe befolyt pályázati pénzekből. A Sapard programból és számos EU pályázatból is azért esik ki Bihar megye, mert hiányoznak a közös tervek. /Balla Tünde: Miért nem lépnek a bihari települések? Közös akcióterv kidolgozásával előbbre jutna a megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ "

"A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál /Budapest/ is támogatnak határon túli magyarokat, általában a keret 10%-át fordítják erre a célra. Pályázni az NKA szakmai kollégiumainál - folyóirat-kiadás, levéltár, fotó, iparművészet, mozgókép, múzeum, képzőművészet, színház, könyvtár, népművészet, táncművészet, zene, közművelődés stb. - lehet /Új koncepció a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ "

"A Hargita megye határán lévő Kissolymos település unitárius gyülekezete őszi hálaadásra gyűlt össze szept. 29-én a templomban. Megjelent a falu szülöttének, néhai Simó Istvánnak Visszasütő napsugár /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című könyve. A harminc éve elhunyt szerző könyve a falu életébe enged betekintést. Simó István a huszadik század első felének szokásait, a falu hétköznapjait örökítette meg. /(Daczó Dénes): Kettős ünnepre gyűlt össze Kissolymos lakossága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ "

"A marosvásárhelyi Rádió GaGa három évvel ezelőtt, okt. 12-én kezdte meg műsora sugárzását. A főként magyarországi tulajdonosok kezdeményezésére létrejött kereskedelmi rádió (10 % erejéig Frunda György szenátor a tulajdonos) Marosvásárhelyen a "legmagyarabb" rádióadó. Ügyvezető igazgatója, Nagy István színművész, aki most a városban a Tompa Miklós Társulata új bemutatóján /Molnár Ferenc: A testőr/ főszerepet játszik. A rádió eddig reggel 6-tól 10 óráig magyarul, majd 10-től román nyelven sugározta műsorát. Délután is négyóránként változott az adás nyelve. Ezentúl reggel hattól délután hatig egyfolytában magyar nyelven sugároznak. Ezzel 50 százalékos lesz a magyar és román nyelvű adás részaránya. /Máthé Éva: Fordulóponton a Rádió GaGa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ "

"A Népszabadság okt. 1-jei száma szerint közös megegyezéssel okt. 1-jén leköszön az Illyés Közalapítvány (IKA) eddig hivatalban levő kuratóriuma. Körülbelül két hét múlva ülhet legkorábban össze az új kuratórium. Az eddigi kuratórium egyik tekintélyes tagja, Pomogáts Béla lesz az új testület elnöke. Rajta kívül megőrzi mandátumát Laborczi Géza és az író lánya, Illyés Mária. Az új tagok között van Jászkuti László, Szarka László történész, kisebbségkutató. Az MSZP Géczi Józsefet, az MDF Herényi Károlyt, a Fidesz pedig Potápi Árpádot delegálta a testületbe. A korábbi kuratóriummal ellentétben a Külügyminisztérium - ahonnan az IKA felügyelete átkerült a MeH-be - nem delegálhatott képviselőt, helyét a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte (Bátai Tibor) vette át, megmaradt viszont az oktatási (Bretter Zoltán) és a kulturális tárca (Lakatos Mihály) egy-egy helye. Megszűnik az IKA budapesti irodavezetőjének, Veress Lászlónak a munkaviszonya is. Utóda a Népszabadság értesülése szerint Hadnagy Miklós, az MSZP kisebbségügyi szakértője lesz. Az új kuratórium át akarja világítani az IKA előző négy évét. Szabó Vilmos államtitkár szerint az IKA előző kuratóriumának tevékenysége nem kifogásolható, annál inkább az előző kormány politikailag inkorrekt eljárása. (A Népszabadság nyomán) /Leköszön a régi, jön az új Illyés-kuratórium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "

"Hatodik tanévnyitóját tartotta Sepsiszentgyörgyön a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata, Domokos Ernő, a főiskola igazgatója beszédével. A sepsiszentgyörgyi főiskolán 150 elsőéves diák kezdte meg az évet vállalatgazdaság és helyi közigazgatás szakon; összesen 380-an tanulnak a főiskolán. Az öt évfolyamról két és félszáz diák kapott eleddig képesítést. /(Éltes Enikő): Hatodszorra Gaudeamus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "

"Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója visszaemlékezett: 1995-ben született meg a kiadó gondolata. A Szemtanú könyvek sorozatának első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Két évvel később jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. A sorozat harmadik darabja Szabó Katalin Visszajátszás c. kötete, amelyben Csíkszereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a következő, a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli "cirkusszal" foglalkozik. Legújabb sorozatuk a Státus-Tanulmányok. Az első kötete: Vécsei Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal sikerült átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. A kötet szerkesztője Vincze Gábor szegedi történész. A Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse című sorozat első könyve sikerkönyv volt, P. Gegő Eleknek a Moldvai Magyar Telepekről 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetője, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértője elvállalta e sorozat szerkesztését. A második kötet eredetijét 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. A reprintjét adták ki. A sorozat harmadik kötete Kájoni János nagy munkája, az Organum Missale. Kiadványaik között szerepel Gyergyószentmiklós monográfiája, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezső Székely közbirtokosság c. monográfiája és a román-magyar műszaki szótár is. 1989 után Beke György első erdélyi kötete náluk jelent meg, Gyulafehérvár árnyékában címmel. /Daczó Dénes: A betűk súlyával helyzetünkről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "

"Okt. 3-án Csíkszeredában bemutatják a Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ 200. könyvét, Kozma Mária: A másik táj című novelláskötetét. /A Pallas-Akadémia 200. könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "

"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 2-án hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Magyar államfő most tesz első alkalommal hivatalos látogatást Romániában. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, az euroatlanti integráció és a nemzeti kisebbségekkel összefüggő kérdések álltak Mádl Ferenc köztársasági elnök és Ion Iliescu államfő bukaresti tárgyalásainak középpontjában. Iliescu hangsúlyozta, hogy a két ország közötti viszony jelenlegi légköre lehetővé teszi a közelmúlt kényes kérdéseinek nyílt és pragmatikus megvitatását is. A státustörvényről és a magyarországi román kisebbség helyzetéről is eszmecserét folytattak. A megbeszélés után Iliescu elmondta: a román fél egy sor észrevételt és javaslatot tett Budapestnek a státustörvény módosításával kapcsolatban. Mádl jogászként kijelentette: jogi szempontból a státustörvény által biztosított kedvezmények nem diszkriminációt, hanem "jogtöbbletet" jelentenek. Iliescu elnök felkérte a magyar hatóságokat arra, hogy keressenek megfelelő módot a magyarországi románok központi állami intézményekben való képviseletének biztosítására. Mádl Ferenc közölte, közbenjár a magyar intézményeknél a román kisebbség helyzetének javítása érdekében. /Van politikai akarat a román-magyar kapcsolatok elmélyítésére. Mádl Ferenc Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc köztársasági elnök Bukarestben munkaebéden fogadta az RMDSZ vezetőségét. A találkozáson Mádl Ferenc méltatta az RMDSZ-nek a román politikai életben betöltött szerepvállalását, és külön értékelte, hogy következetes tevékenysége során a szövetség jelentős eredményeket ért el a romániai magyarság számára. A köztársasági elnök különösen az anyanyelvű oktatás, a nyelvhasználat, illetve az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása terén elért eredményeket értékelte. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták Mádl Ferenc köztársasági elnököt az aktuális politikai helyzetről és a szövetség prioritásairól. Hangsúlyozták, hogy a következő időszakban az egyik leglényegesebb tennivaló az erdő- és földtörvény alkalmazásának folytatása, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának megkezdése. A szövetség vezetői ugyanakkor jelezték, hogy jelentős eredmény a Sapientia magánegyetem beindulása Romániában, de az állami magyar nyelvű oktatásban is további pozitív lépésekre van szükség. /Találkozó az RMDSZ vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ A magyar-román kapcsolatok jelenlegi helyzete pozitív, fontos a nemzeti kisebbségek részvétele a két ország politikai és gazdasági életében - hangoztatta bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában Mádl Ferenc köztársasági elnök. Hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyar, illetve a magyarországi román nemzeti kisebbség megőrizhesse és fejleszthesse kulturális önazonosságát és anyanyelvét. /Mádl Ferenc: Románia fontos szomszédja Magyarországnak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc koszorút helyezett az ismeretlen katona bukaresti sírjára, majd A NATO jövője és szerepe Prága után című szemináriumon vett részt. Este díszvacsora keretében Ion Iliescu Románia Csillaga a lánccal érdemrenddel tüntette ki Mádl Ferencet, aki a maga során a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal kitüntetést adta át román kollégájának. /T. Sz. Z.: Dinamikusan fejlődő kapcsolatok. Hivatalos romániai látogatáson Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"