"Adrian Nastase miniszterelnök és Günter Verheugen, az EU bővítésügyi főbiztosa a Salzburgban zajló Európai Gazdasági Fórum keretében szept. 16-án találkoztak, hogy megbeszélést folytassanak a román integrációs folyamat helyzetéről. Az Európai Bizottság éves országjelentése tükrözni fogja Románia politikai és gazdasági eredményeit - szögezte le Günter Verheugen, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel. Adrian Nastase hangsúlyozta: fontos, hogy a koppenhágai tanácskozáson megállapítsák Románia uniós csatlakozásának végső határidejét. A kormányfő szerint erre a 2007-es év lenne a legalkalmasabb. /Hatékonyabb konzultációt Brüsszel és Bukarest között! Günter Verheugennel tárgyalt a román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Az "RMDSZ úgynevezett belső ellenzéke, élen Tőkés László püspökkel, tb. elnökkel, sűrűn azt hangoztatta, hogy a szövetség egyébként választott vezetősége az erdélyi magyarság támogatására szánt pénzösszegekkel egymaga és főleg a saját maga javára gazdálkodik, oda juttat nagyobb summákat, ahol valamiképpen érdekelt." - írta Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. "A hazai közvélemény megdöbbenéssel szerzett tudomást arról, hogy az Orbán kormány, országlásának utolsó napjaiban az RMDSZ rendelkezésére álló összegek többszörösét juttatta egyrészt a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, másrészt kedvenc kolozsvári lapja, a Krónika megsegítésére." - állította Gyarmath. Megjegyezte, hogy lapja, a Romániai Magyar Szó egyetlen egyszer pályázott, egymillió forint alatti összegre, pontosabban egy számítógép árának a felére, de nem kapta meg. Mátis Jenőtől, az Easy Alapítvány kuratóriumának elnökétől kérdezte, igaz-e, hogy az Easy Alapítvány útján 60 millió forintot juttatott a Krónikának, 20 milliót pedig az Erdélyi Könyvklubnak? Mátis Jenő cáfolta ezt és elmondta, miről volt szó. Az Easy Alapítvány, a Krónika Kiadó Rt. és az Erdélyi Magyar Könyvklub szándéknyilatkozatot írt alá, amely arról szólt, hogy egy alternatív újság-és csomagküldő szolgálatot építene ki, lévén, hogy a Román Posta nyújtotta ilyenszerű szolgáltatások sok kívánni valót hagynak maguk után. Ami a Népszabadságban megjelent, az téves, hiszen az Erdélyi Magyar Könyvklub nem kapott az összegből egy forintot sem, csak majd, mint pályázó fél, használhatja ezt a hálózatot, de csakis megrendelés alapján. A pályázat kedvezményezettje a Krónika Kiadóház Rt., amelynek a már létező terjesztési hálózatára épülne rá ez az alternatív hálózat. Ez a hálózat már most is többeket szolgál ki, a Krónika mellett legalább még két lapot, például Kolozs megyében a Szabadságot. Nemcsak újságokról van szó, hanem csomagküldésről, könyvterjesztésről, magyarországi szak- és réteglapok eljuttatásáról, és minden ehhez kapcsolódó tevékenységről. A megítélt nyolcvanmillió forint csakis a terjesztés javítására költhető. /Gyarmath János: A legjobb védekezés a támadás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ "

"Temesváron, Bartók Béla Elméleti Líceumban szept. 16-án szépszámú diák, tanár, szülő, magyar elöljáró gyűlt össze az iskolacsengő hívó szavára. A jelenlevőket Virginás Tar Judit iskolaigazgató köszöntötte, emlékeztetett a Bokréta néptánccsoport, a Rozmaring népdalcsoport, a furulyacsoport sikeres fellépéseire, a Bartók Béla Alapítvány által biztosított ösztöndíjakra, a tanári lakásokra, az önkormányzat támogatásával felépített három szintes bentlakásra. Kiss Ferenc tanfelügyelő jelezte, hogy a bővített, 60 férőhelyes bentlakása megtelt vidéki nebulókkal, sőt kicsinek bizonyult a 2002/2003-as tanévben. /(Pataki Zoltán): Tanévnyitó a Bartók Béla Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ "

"Az Országos Audiovizuális Tanács (OAT, CNA) szept. 18-án bűnvádi panaszt nyújtott be a Legfelsőbb Ügyészségen Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare című lap főszerkesztője ellen a kiadvány szeptemberi 636/20-as számában megjelent cikke miatt, amely erőszakos tettekre bujtogatott a tanács tagjai ellen, olvasható a testület közleményében. "Köpjétek szembe a senkiháziakat, bárhol találkoztok velük! (...) Románok, vonuljatok az utcára!" - olvasható az idézett cikkben. A felhívásnak megfelelően. Szept. 18-án mintegy 300 személy gyűlt össze Bukarestben, részt vegyen a tanács döntése elleni tiltakozáson. A szenátus előtti tüntetés résztvevőihez C.V. Tudor NRP-elnök is csatlakozott. Közölte, hogy pártja Veszélyben a demokrácia címmel egyszerű indítványt nyújt be a parlamentben. A Fővárosi Fellebbviteli Bíróság elutasította az OTV által az Országos Audiovizuális Tanács döntésével kapcsolatban benyújtott óvást, arra hivatkozva, hogy a televízió kérése elfogadhatatlan. /A Tanács panaszt emelt Corneliu Vadim Tudor ellen. Az Audiovizuális Tanács elutasította az OTV kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"

"Az A Hét közölte magyar fordításban Ovidiu Pecican ismertetését. Megjelent a tíz kötetre tervezett A románok története /Román Akadémia, Bukarest, 2001/. A munkálatokat Dan Brindei és Virgil Candea akadémikusok irányították, akik Ceuasescu rendszerét is kiszolgálták. Ceausescu meg akarta teremteni a múlt kanonikus, nacionalista változatát. A megjelent köteteteket alacsony röptű és tradicionalista koncepció fogja össze, hangsúlyozta Ovidiu Pecican. Ezek a kötetek a román történelem nacionalista verzióját adják, ortodox alapú, államközpontú és heroizáló szemléletű. Egy dák nép azonosításának érdeke, és állami létének ráillesztése nagyjából Románia mai területére a történelmi valóság semmibe vétele, nem meggyőző történelmi manipuláció. /Ovidiu Pecican: A románok nacionalista és konzervatív története. Fordította: Ágoston Hugo: A Hét (Bukarest), szept. 19./"

"A Népművészet Mestere címmel jutalmazták a lészpedi Demeter Antalné Jánó Anna balladaénekest, a díjat szept. 24-én adják át a bukaresti magyar nagykövetség részéről, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az RMDSZ szervezésében Bákóban, a Moldova Szálló konferenciatermében. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató méltatja majd Anna néni hozzájárulását az egyetemes magyar kultúra értékeihez. A 76 éves néni jelenleg egy lészpedi házikóban él, egészségi állapota nagyon megromlott. Balladái olyannyira híressé tették, hogy szinte egymást érték az ajtóban a vendégek. A legtöbben Magyarországról jöttek, magnót, videokamerát hoztak, hogy megörökítsék a dalokat. /Rédai Attila: Énekelni szeretett a legjobban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./"

"Az OTV-nek az Országos Audiovizuális Tanács általi felfüggesztése a szenátusban is vihart kavart. Frunda György szenátor politikai nyilatkozatában házbeli kollégái érveléseire reagálva a törvényes előírásokra hivatkozva utasította el azt, hogy a szenátus cenzúrázni próbálja az ügyben illetékes tanács határozatát, melyet késve hozott: az említett tv-adó /OTV/ hosszú időn át hazugságokat, erkölcstelen dolgokat sugárzott. Frunda szerint a szenátusban senki sem érvelhet azzal, hogy vannak ennél fontosabb, rendezésre váró dolgok, Paunescu szerint például az, hogy a románokat elűzték Hargita és Kovászna megyéből, hogy Marosvásárhelyen nincs Mihai Vitezau utca, hogy Segesváron a magyarok számaránya nem éri el a 20 százalékot, amit az RMDSZ szenátora azonnal cáfolt. Véleménye szerint igazságtalanság és méltánytalanság a szenátus részéről az ügy kapcsán a magyar nemzeti kisebbséget vádolni, amikor az 1990-es marosvásárhelyi események miatt csak magyarokat ítéltek el - érvelt Frunda György. /Frunda György figyelmeztet: A Szenátus nem cenzúrázhat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ "

"Berszán Lajos atya, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Iskola igazgatója beszámolt arról, hogy a nyolc évvel ezelőtt harminc diákkal induló iskolában ezúttal közel háromszáz diák kezdte meg a tanulást. Idén közel nyolcvan csángó diák tanul itt Moldvából és a gyarapodó létszám bíztató: van értelme az eddigi munkának. A főépület mellett májusban kezdték el az új iskola építését. A tervek szerint nov. 19-ig elkészül az iskola. /(Daczó Dénes): Gyarapodó létszám az Árpád-házi Szent Erzsébet iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ "

"Románia már tavaly - az afganisztáni tálib rendszer ellen indított háború idején - megállapodást kötött az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai légierő használhatja a román légteret. A szenátor elmondta, hogy az Irak elleni támadásra készülő amerikaiak részéről eddig még nem érkezett ilyen értelmű kérés Bukarestbe. Sergiu Niculescu, a szenátus védelmi bizottságának elnöke kifejtette, hogy amerikai katonai támaszponttá válhat a dél-konstancai tengeri kikötő. /Amerikai katonai támaszpont Romániában? Az Egyesült Államok még nem jelezte szándékát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"A román Tájékoztatási Minisztérium a bulgáriai román kisebbség hátrányos megkülönböztetése ellen tiltakozott. Bulgáriában Valentin Tvetanov Gheorghiev rabovai ortodox lelkészt azért vonták felelősségre, mert híveinek románul tartott vallási szertartásokat. "A jó bolgár-román kapcsolatok perspektívájából a Bolgár Ortodox Egyház képviselőjének eljárása éles kontrasztot ad annak a megkülönböztetést nélkülöző és toleráns bánásmódnak, melyben a bolgár kisebbség részesül Romániában" - áll a minisztériumi közleményben. A dokumentum szerint a nyolcezer főt alig meghaladó romániai bolgár közösség képviselettel rendelkezik a bukaresti törvényhozásban, és idén közel hatmilliárd lejes költségvetési támogatást kapott. Temes és Arad megyében, valamint Bukarestben négy iskolában mintegy négyszáz gyermek tanulja a bolgár nyelvet. Ezzel szemben Bulgáriában a 125 ezer fősre becsült román közösség kisebbségi státusát sem ismerik el. A 2001 márciusában tartott népszámláláson nem is vallhatták románnak magukat a megkérdezettek, ez a válaszlehetőség az űrlapon nem szerepelt. A román nyelvet idegen nyelvként sem tanítják az iskolákban, a román egyesületek pedig csak a román állam támogatásával tarthatják fenn székházaikat. Az Európa Tanács egyébként 1997-ben ugyanolyan ajánlásban intette Bulgáriát, Görögországot, Albániát és Jugoszláviát az ott élő aromán (vlah) kisebbség kultúrájának megvédésére, mint amilyent 2001-ben Romániával szemben fogalmazott meg a moldvai csángó kultúra védelmében. Mindkét dokumentum javasolta a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását. Az egyházi anyanyelvhasználat biztosításával és a charta ratifikálásával még Románia is adós maradt. /Gazda Árpád: Kettős mércével mérnek. Bukarest jogokat kér a bulgáriai románoknak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./"

"Nem oldódott meg a marosfői iskolahelyzet: a döntések ellenére az elmúlt napokban a gyermekek régi iskolájukba mentek. Az RMDSZ csúcsvezetése is bekérte a marosfői iskolahelyzet adatait a gyergyói RMDSZ-től, de tárgyalásai e téren a kormánypárttal a tanügyminiszter-asszony távolléte miatt - aki pillanatnyilag Ukrajnában tartózkodik, - nem hoztak előrelépést. Az RMDSZ üzenete a marosfői szülőknek, hogy tartsanak ki az iskola megtartása - mellett. Rokaly József RMDSZ elnök a magyar tannyelvű oktatás megszüntetésére irányuló törekedéseket Marosfőn az elrománosítási politika tipikus eseteként jellemezte, amely egy magyar közösség felszámolására irányul. Emlékeztetett, hogy Gyergyóditróban évekig biztosítottak román tannyelvű osztályt egyetlen gyermekért, míg Marosfőn az óvodásokkal együtt összesen 62 magyar gyermeket akarnak megfosztani anyanyelvű tanintézményétől. Átnyújtotta a sajtó képviselőinek az RMDSZ Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa nyilatkozatát az PSD-RMDSZ protokollum be nem tartásáról, követelményként kiemelve a maroshévízi magyar nyelvű líceum létrehozását hatósági rendelettel, és a marosfői magyar I-VIII osztályos iskola megtartását. Amennyiben ez nem valósul meg, a Gyergyói Területi RMDSZ szervezet felkéri az RMDSZ Gyergyó területi elnökét, hogy vonja vissza aláírását a helyi protokollumról. /(Gál Éva Emese): Marosfőn kitartanak a szülők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"Hamarosan megalakul a Romániai Nemzetiségi Színházak Céhe - jelezte Lőrincz Ágnes, a szatmárnémeti Harag György Társulat művészeti vezetője. A jogi személyként működő intézmény feladatául pályázatok írását, a megnyert pénzösszegekből pedig színházi vándorfesztiválok megszervezését vállalja fel. Ezek a fesztiválok hasonlóak lennének a múlt hét végén Bukarestben megrendezett fesztiválhoz. A Harag György Társulat sikeresen szerepelt a bukaresti fesztiválon. /Harag György Társulat: Sikert arattak a fővárosban is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 20./"

"Juhász Miklós tanár Réven a helyi amatőr színjátszást is évtizedeken át vezette, néhány napja 75. születésnapját töltötte be. Megjelent munkája, Rév monográfiája, amelyet feleségével, Juhászné Ort Ibolyával állítottak össze. Szept. 13-án Nagyváradon, a Tibori Ernő Galériában mutatta be a monográfiát, amely méltatója Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke szerint, rendkívül alapossággal megírt helytörténeti, művelődéstörténeti és turisztikai kötet. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta a könyv megjelenését. /Megjelent a Rév-monográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"A magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottság Gyulán tartott kétnapos, ötödik ülésén a két országban élő magyar, illetve román nemzeti kisebbség kérdése is napirendre került. A román delegációnak az Oktatási Minisztérium részéről tagja volt Murvai László professzor is. Az RMDSZ küldöttje Márton Áron képviselő, a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatáé pedig Traian Cresta elnök volt. A magyar delegációban részt vett Stefan Fratean, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője, aki a magyarországi románok és a kormány közötti koordinációért felel. A vegyes bizottsági tanácskozás résztvevői Méhkerékre is ellátogattak. Stefan Fratean elmondta: a bizottsági munka során döntés született arról, hogy a magyar kormány 2,5 millió forintot ad a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának az idei őszi kisebbségi önkormányzati választások során felmerülő többletköltségek fedezésére. Továbbá az intervenciós alapból a Gyulán székelő ortodox egyház püspökségének működési költségeihez 500 ezer forinttal járulnak hozzá, a Román Oktatási Centrum felszerelésének bővítéséhez 1,8 millióval, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége székháza felújítási költségeinek kiegészítéséhez pedig 1,5 millióval. Ugyancsak itt hangzott el, hogy a magyar kormány biztosítja a Magyarországi Románok Kutatóintézete működésének teljeskörű költségvetési fedezését. Igény van arra, hogy a magyarországi román pedagógusok az eddigiekhez képest nagyobb számban tudjanak részt venni román kurzusokon, továbbképzéseken. Újra napirendre került a román vendégtanárok kérdése. A vendégtanárok meghatározatlan időre jönnének, a román állam finanszírozná. A magyarországi román kisebbségi önkormányzat a kulturális autonómia keretében intézményeket akar átvenni. /Guther M. Ilona: A gyulai magyar-román kisebbségi vegyes bizottsági ülés után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ "

"Vasile Dancu tájékoztatási miniszter vezetésével kormányküldöttség látogatta meg a Temes megyei kisebbségi iskolákat. A miniszter az általa vezetett intézmény költségvetési alapjaiból német és magyar nyelvre lefordított fizika és biológia tankönyveket adott át az iskolák vezetőinek. Virginás Tar Judit igazgatónő közölte, a tankönyvekre nagy szükség volt, mert az új tankönyvek megjelenésétől számított egy két- évnek kell eltelnie, míg azok a kisebbségek nyelvén is megjelennek. Temes megyében kisebb zökkenőkkel ugyan, de naponta kiosztják az iskolákban a "kormányzati" tejet és kiflit. /(Pataki Zoltán): Lefordított tankönyvek, kifli és tej. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ "

"Öt éve megoldatlan problémát jelent Erdélyben, hogy egy, a második világháborúban elesett ismeretlen magyar katona földi maradványai végső nyughelyre kerüljenek. Az ismeretlen magyar katona maradványait a Tordához közeli Szind település kőbányájában találták meg 1997-ben. A maradványokat azóta a Kolozs megyei polgári védelem parancsnokságán őrzik. Ugyancsak 1997-ben két német katona földi maradványait találták meg Kolozsváron. Ezeket átadták a németországi Világháborús Hadisírgondozó Egyesületnek, amely a bukaresti német katonai temetőben újra eltemette a maradványokat. - A két ország mostanáig nem tudott megállapodásra jutni a hadisír-gondozási egyezményről - közölte Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Az egyezmény szabályozná a már létező katonasírok kérdése mellett azokat az eseteket is, amikor a háborúkban elesett katonák földi maradványai kerülnek elő. Az egyezmény szövege elkészült, de évek óta megoldásra vár az a kérdés, hogy hatálya milyen történelmi időszakra terjedjen ki: Magyarország azt szeretné, ha az 1848-49-es szabadságharc honvédjeinek a mai Románia területén lévő sírjait is magába foglalná az egyezmény, míg Románia ahhoz ragaszkodik, hogy csak a két világháborúban elesett magyar katonákra vonatkozzon a megállapodás. Pontosnak tekinthető adat nincs arról, hogy hány magyar katona maradványai nyugszanak Erdélyben. A hitelesen dokumentált esetek száma is több ezerre rúg. Sok elesett magyar katona sírját kutatta fel az elmúlt években az Erdélyen túli területeken, a történelmi Regátban is a bukaresti magyar katonai attasé. Az elképzelések szerint az itt nyugvó katonák egy részét a Bukarestben tervezett magyar katonák hősi parcellájába temetnék el. Budapesten 2000 októberében alakították ki a Rákoskeresztúri temetőben a román katonák hősi parcelláját. A bukaresti sírkert átadását eredetileg tavaly máj. 21-re tervezték, de előbb a hivatalos engedélyek beszerzése húzódott el annyi ideig, a parcella létesítéséhez szükséges román kormányhatározat mindmáig nem látott napvilágot. /Eltemetetlen magyar katona Erdélyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 21./"

"Lukács József, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke tájékoztatott arról, hogy az EKE egyike a legrégibb erdélyi magyar szervezeteknek. Idén ünnepelték fennállásuk 111. évfordulóját. Országos szervezet, tevékenységét 16 osztályban fejti ki. Az EKE nonprofit civil szervezet, tevékenységének költségeit saját forrásaiból állja, valamint pályázatok útján nyer pénzforrásokat. Az EKE természetjáró, természetvédő és honismereti egyesület. Első helyen a természetjárás áll. Évente mindig más helyen tartják az országos vándortábort, melynek létszáma az utóbbi években meghaladja az ezer főt. Ez a vándortábor egyike a legnagyobb erdélyi rendezvényeknek /Kresz Béla: Bemutatkozik az Erdélyi Kárpát Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./ "

"A Kölcsey Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/ már ötödik esztendeje képeznek turisztikai szakembereket, méghozzá a posztlíceális oktatás keretében. A Kölcseyben kihelyezett tagozata van a budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskolának is, melynek első évfolyamára várják a jelentkezőket /Posztliceális turisztikai képzés, magyarul! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./ "

"A bécsi Bornemisza Péter Társaság képviselőit fogadja vendégként a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság. Az ausztriai vendégek a fővárosi Petőfi-házban szept. 26-án lépnek a bukaresti közönség elé, Engem környül vettek az kevély nímötök című irodalmi műsorukkal. Közreműködik Szépfalusiné Wanner Márta műfordító, aki férjének, Szépfalusi István írónak a munkásságát folytatja a Bornemisza Társaság élén, Antalné Sebestyén Ágnessel és Antal Imrével együtt. Az esten szó lesz a magyar-magyar irodalmi kapcsolatokról, a szórványosodásról és a 40 éves az Ausztriai Magyar Lelkigondozó Szolgálatról. A vendégeket Molnár Szabolcs egyetemi tanár, a Petőfi Társaság alelnöke mutatja be. /Vendégségben a bécsi Bornemissza Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./ "

"Nagyszalontán szept. 19-én Kossuth Lajosra emlékeztek. Az ünnepséget Kossuth Lajos egészalakos bronzszobra előtt a város önkormányzata az Arany János Művelődési Egyesülettel közösen szervezte. A sarkadi múzeum jóvoltából időszaki Kossuth Lajos emlékkiállítás nyílt, köszöntőt mondott Tódor Albert polgármester. A helyi magyar házban tudományos értekezések idézték meg Kossuth Lajos alakját. Az Arany János Művelődési Egyesület nevében Nagy György József elnök köszöntötte a hallgatóságot, dr. Egyed Ákos a politikusról, míg dr. Erdmann Gyula levéltáros a lapszerkesztő géniuszról beszélt. Dánielisz Endre helyi magyar tanár a Kossuth kultusz szalontai eredetét mutatta be. A szobornál zajló megemlékezésen a románság képviseletében egyik városi tanácsos méltatta Kossuthot, Tokay György képviselő beszélt a magyarságát a történelem viharaiban is megőrző személyiségről, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke pedig a magyar kormány támogatásáról biztosította a szalontaiakat és minden összesereglettet - a megmaradásban és az építkezésben. /(Balla Tünde): Nagyszalontán Kossuth Lajosra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal közösen adta elő a Filléres komédia című darabot - nyilatkozta Szabó Tibor színigazgató a Gyergyói Kisújságnak. A magyarországi Árkosi Árpád rendezte a darabot, és szept. 13-án Bukarestben adták elő a kisebbségi színházak fesztiválján, Gyergyószentmiklóson október 4-én lesz a bemutatója. A Figura Stúdió Színháznak jelenleg nyolc színésze van, egyikük szülési szabadságát tölti. Négy színészi állás betöltetlen, de pénzszűke miatt nem tudnak újabbakat alkalmazni. A színház nincs eladósodva, ezt a támogatóinak és pályázatainak köszönhető. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal előadáscserét terveznek. /Mit ígér a Figura? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 24./"

"Váratlanul, 58. születésnapja előtt pár nappal elhunyt Jankó Szép Sándor /Szilágyszeg, 1944. szept. 26. - Nagyvárad, 2002. szept. 21./ fizika szakos tanár, az Ady Endre Középiskola korábbi igazgatója. Volt városi tanácsos, jelölték a város polgármesterének, szerették, becsülték őt a városban. /(Balla Tünde): Jankó Szép Sándort búcsúztatja Várad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Jankó Szép Sándor 1996-ig a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja."

"Bukarestben, 74 éves korában elhunyt Vajnovszki Kázmér (Nagyvárad, 1928. júl. 11. - Bukarest, 2002. szept. 21./ újságíró, a MÚRE tagja, aki 1946-tól 1991-es nyugdíjba vonulásáig és azt követően is, a romániai magyar sajtót szolgálta. 1946-48-ban a nagyváradi Új Élet, 1948-1960 között az Ifjúmunkás, a Romániai Magyar Szó, illetve az Előre, 1962-1970 között a Könyvtári Szemle, 1970-től 1991-es nyugdíjazásáig A Hét,1991-től az Erdélyi Napló munkatársa volt. 1956-os budapesti tudósításainak tárgyilagos hangvétele miatt vizsgálatot indítottak ellene. Több riportkötet szerzője, az 1977-es bukaresti földrengésről írott könyve ma forrásmunkának számít. Utolsó percéig dolgozott. Szept. 25-én lesz a temetése. /Vajnovszki Kázmér (1928-2002). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Fey László ismét támadta Tőkés László püspököt. Legutóbb a Református Világszövetség Európai Területi Tanácsának nagyváradi nagygyűlésén Tőkés László püspök olyan állásfoglalást követelt, amely szerint „etikai szempontból egyenlőséget kell tenni a kommunizmus és a fasizmus közé”, de javaslatát nem fogadták el. Fey ezt az egyenlőséget cáfolta, hozzátéve, Fey tévesen nevezték kommunizmusnak, mert hivatalosan soha sehol sem illették magukat ezzel az elnevezéssel. Fey szerint a sztálinizmus elnevezés volna a helyesebb. Általában arra hivatkoznak, hogy mindkét szélsőséges rendszer kegyetlen, embertelen elnyomó diktatúra volt, amely sok millió áldozatot követelt. A nácik létrehozták a koncentrációs táborokat, a bolsevikok a Gulágot, illetve a kommunista csatlós államok a maguk börtöneit és kényszermunkatáborait. Mindkettőben a terror, s félelem tartotta rettegésben az embereket. Fey idézte Hitlert az alacsonyabb rendű népekről, a zsidókkal szembeni bánásmódról. Fey megvédte a diktatúrát: a szocialista-kommunista tanításban ilyesmit nem lehet találni. Szörnyű visszaélések történtek; a háború idején Sztálin egész népeket deportált keletebbre. A kommunisták célja az osztályok megszüntetése volt, nem a „kizsákmányolók” fizikai megsemmisítése. Őket megfosztották a vagyonuktól, de elvileg élni hagyták őket. A fasizmus viszont nem tett lehetővé ilyen egérutat: a zsidót akkor is elpusztították, ha kikeresztelkedtek. A kommunisták, ha valakit börtönbe vetettek, vagy kivégeztek, többnyire legalább egy látszatpert rendeztek, családját szabadon hagyták, állította Fey. Szerinte: „Ha a kereszténységet nem ítélhetjük el sommásan az inkvizíció túlkapásai alapján, az úgynevezett kommunizmus fogalmát sem szűkíthetjük le a CSEKA, GPU, KGB tevékenységére. Ez nem a lényege volt, hanem a vadhajtása.” /Fey László: Kommunizmus = fasizmus? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Szász Jenő polgármester beperelte a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület elnökét, szept. 19-én megvolt a tárgyalás. Ferenczi Károly, a polgármester leváltását kezdeményező egyesület elnöke, aki összegyűjtötte a kellő számú aláírásokat, becsületsértés és rágalmazás vádjával áll a törvény előtt. Az április elején közzétett felhívásukban ugyanis ez állt: "Az egyesületünkhöz beérkező, városunk polgármestere ellen szóló, egyre több lakossági panasz arra késztet bennünket, hogy aláírásgyűjtést kezdeményezzünk helyi referendum megszervezésére, amely során Székelyudvarhely lakosai lehetőséget kapnak arra, hogy az elmúlt egy és fél év keserű tapasztalatát összevetve az 1996-2000-es mandátum alatt elkövetett polgármesteri visszaélésekkel, az alkotmány által biztosított szavazati jogukat gyakorolva újra dönthessenek arról, hogy városunkat továbbra is a jelenlegi polgármester vezesse-e vagy sem." Szász polgármester ügyvédje szerint nemcsak becsületsértés történt, hanem köztisztviselő ellen elkövetett bűncselekmény is. /(oláh) : Szász kontra Ferenczi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Ferenczi Károly médiavállalkozó Verestóy Attila szenátor sógora."

"A román közszolgálati rádió erdélyi magyarokat gyalázó vasárnap hajnali műsora a kormánypárt stábjának beiktatása után mintha csitult volna. A korábban hetente megszólaltatott hadtörténész heteken át nem jutott mikrofonközelbe, aztán szeptemberben ismét tobzódhatott magyarellenességében. Ezúttal a bécsi döntést követő magyar attrocitásokat ecsetelve Wass Albert és társai "bűntetteit" sorolva követelte: tüntessék el a neves író szobrait, emléktábláit Erdélyben, de a nevét viselő iskolát is vonják felelősségre. Ferencz L. Imre újságíró megkérdezte, az RMDSZ-nek van-e tudomása arról, hogy milyen vádakkal illetik a magyarságot a közszolgálati rádióban? Az RMDSZ képviselője tiltakozott-e uszítás, történelemhamisítás ellen? Az igazgatótanács korábbi RMDSZ-es tagja ezt nem tette meg. S történt mindez azután, hogy CV Tudor Iliescut és Nastasét mocskoló kijelentései, antiszemita és idegengyűlöletet szító hangneme és üzenete okán az Országos Audiovizuális Tanács felfüggesztette az OTV sugárzási jogát. Egyébként az OAT-nek is van magyar tagja. /Ferencz L. Imre: Az OTV rádiós társa? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Ferencz L. Imre írására felelt Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja és Ágoston Hugó, a Román Rádiótársaság igazgatótanácsának tagja: mindketten többször felhívták a rádió vezetésének a figyelmét az inkriminált műsorra. A rádió elnök- vezérigazgatója szóbeli ígéretet tett rá, hogy a román rádióban ez a hang többé nem fog előfordulni. /Gyors választ kaptunk - fontos kérdésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"A román-magyar kapcsolatokat éveken át torzító elfogultságok nem tűntek el, csak most nem szolgálják a román kormánypárt érdekeit: ez magyarázza a Bukarest és Budapest közötti párbeszéd hangnemének hirtelen változását - olvasható egy román . internetes lap /anchete.ro/ kommentárjában. A hirtelen változás mögött az áll, hogy a kormányon lévő román PSD-nek a NATO-ba történő meghívás elérése mellett az lett a fő célja, hogy a Szocialista Internacionálé teljes jogú tagként fogadja el őt. Egy olyan dokumentum, amely a "XXI. századi stratégiai partnerség" címet viseli, nagyon jól hangzik mind Brüsszelben, mind Washingtonban. A román fél kettős célt követ: előbb azt szeretné biztosítani magának, hogy a magyar Országgyűlés hagyja jóvá Románia meghívását a NATO-ba, majd a magyar szocialisták szóljanak egy jó szót a Szocialista Internacionálénál a PSD érdekében. A labda jelenleg a magyarok térfelén van. /Miben állna az a bizonyos román-magyar stratégiai partnerség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"Nem született döntés a zászlóügyben kirótt súlyos pénzbeli bírság ellen benyújtott fellebbezési ügyben. Horia Grama, Kovászna megyei prefektus 50-50 millió lejjel büntette meg Sepsiszentgyörgy polgármesterét, Albert Álmost az általa törvénytelennek vélt, a tanácsház kupoláján lévő zászló átmeneti eltűnéséért. Tekintve, hogy a helyi tanács bejáratánál sértetlenül helyén volt, ott lobogott a törvény előírta két nemzetiszínű zászló, Albert Álmos megfellebbezte a prefektus döntését. Az ítélet elmaradt, mert a prefektúra "az elfogultság kizárásáért" a fellebbezés tárgyalásának más övezetbe áthelyezését kérték. A kérdés napirenden tartása viszont csöppet sem szolgálja a prefektúra által annyit hangoztatott együttműködési törekvést. /(Flóra Gábor: Még mindig a "zászlóügy"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"Szeptember 22-én tartották a Kossuth emlékév záróünnepségét Csomafalván. A Kossuth és a székelyek c. ülésszak helyt adott Kiss Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című könyve bemutatójának. Csomafalván összegyűltek azon települések lovas-küldöttségei, amelyek igényelték a Magyarok Világszövetségétől a Kossuth emlékzászlót. A "...hiszek a nemzetben..." feliratú Kossuth emlékzászlót, amelynek első példányát Monokra, a Kossuth szülőfalujában vitték, a másodikat pedig a washingtoni Capitoliumba, továbbra is igényelheti minden magyar közösség. A zászlót átvette Gyergyóalfalva, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Tekerőpatak, Szárhegy, Gyergyóditró, Gyergyószentmiklós, Borszék, Marosfő, Maroshévíz, és Szentegyháza küldöttsége, valamint a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Az ünnepségen Sógor Csaba szenátor is beszédet tartott. /Gál Éva Emese: A Kossuth emlékév záróünnepsége Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"Máthé Éva felkérést kapott, hogy tartson előadást Elkötelezettség és objektivitás a romániai magyar sajtóban címmel. Elismerte, hogy elkötelezettnek és ezért nem teljesen objektívnek tartja magát. A kisebbségi világ némileg torzult, öntörvényű világ. Újságíró legyen a talpán az, aki például a marosvásárhelyi események idején vagy számtalan más jelentős nemzetiségi ügy kapcsán el tudott vonatkoztatni elkötelezettségétől, annak a közösségnek az elvárásaitól, melyből vétetett. Az a gyanú munkál bennünk, állapította meg, hogy az ígéreteket nem tartja be a másik fél, valamely román hatóság. A tárgyilagosság fő akadálya az az esélyegyenlőtlenség, melybe beleszülettünk, írta. Az is izgalmas kérdéskör, hogy mennyire tudnak objektívnek lenni az RMDSZ bizonyos platformjaival, személyeivel kapcsolatban. Elsősorban létezni kell, és csak utána lehet vitatkozni a cikkek objektivitásáról. Ilyen szempontból "teljesen független romániai magyar sajtókiadvány nem létezik", szögezte le. "Kisebbségi létünk keretei között tehát annyit tehetünk, hogy érzelmeinket féken tartsuk, hogy a híreket, tényeket tisztán közöljük", tette hozzá. "És ha lehet, ne legyünk korrumpálhatók, kizárólag a bérünkből éljünk." /Máthé Éva: Miért nem tárgyilagos a romániai magyar sajtó? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "