Júl. 17-21. időszakban az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Nyárádszentmártonban Nyári Egyetemet szervez. A mintegy 250 meghívott és résztvevő között szerepelnek politikai vezetők (RMDSZ országos vezetői, román Ifjúsági és Sportminisztérium, magyar Ifjúsági és Sportminisztérium, Határon Túli Magyarok Hivatala), ifjúsági vezetők (román és magyar politikai szervezetek ifjúsági szárnyainak vezetői), ifjúsági kérdésekben illetékes szakemberek. A MIÉRT programjának kidolgozása a Nyári Egyetem egyik kiemelt témája. /I. MIÉRT Nyári Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

P. Boros Fortunát csíksomlyói ferencesrendi szerzetes (a kegytemplom monográfiájának tudós szerzője) az iskola névadója, lévén maga is zetelaki. Születésének 107. évfordulója alkalmából több napos rendezvénysorozat színhelye volt az intézmény, a község. Az iskolatörténet, a magyarságtörténet témáiban rendeztek vetélkedőt, és jó sok sport is volt. /Iskolanapok Zetelakán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Etnikai szeparatizmus vádját tartalmazó írást közölt a zilahi Magazin Salajean c. napilap jún. 10-i száma: a marosvásárhelyi Bolyai középiskola ügyében lezajlott események megismétlődésével riogatott Szilágysomlyón. A szocdemek és az RMDSZ helyi együttműködési protokollumára vezette vissza, hogy a somlyói 1-es sz. általános iskola magyar nyelvű iskola lehet a következő tanévben. Az önálló magyar iskola ellen nyilatkoztak többen, valamennyi többségi szeretetteljesen óvott a szétválástól. /(Fejér László): Bolyai-szindróma Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

A román–magyar művelődési kapcsolatok időszerű kérdéseiről tanácskozott Temesváron a hét végén a Harmadik Európa Alapítvány rendezésében huszonhét író, műfordító, lapszerkesztő, irodalomkritikus, egyetemi tanár és művelődési szakember. Az irodalmi párbeszéd résztvevői Aradról, Bukarestből, Kolozsvárról, Nagyváradról és Szegedről jöttek. Ezen a rendezvényen mutatták be az A Treia Europa időszaki kiadvány 5. számát, amelyet Konrád Györgynek és a magyar irodalomnak szenteltek, valamint egy kétnyelvű antológiát Travers címmel erdélyi írók és költők műveiből. A megszólalók többnyire arra tértek ki, hogy mit tettek a román írók a magyar irodalom megismertetéséért az utóbbi évtizedekben. Jelentek meg antológiák, próza- és verskötetek, folyóiratszámok, amelyek román nyelvű fordításban ismertették meg a magyar irodalmat a román olvasókkal. Időnként összehoznak tanácskozásokat, vitafórumokat, de a román–magyar irodalmi kapcsolatok még mindig az udvariassági gesztusok és az időnkénti hivatalos rendezvények szintjén mozognak – állapította meg több író. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának vezetője az európai elvárásoknak való megfelelés jelenségét vetette fel. Az alkalmi könyvkiállításon ott voltak az utóbbi években napvilágot látott műfordítások, köztük Nádas Péter, Szentkuthy Miklós és Konrád György egy-egy könyve. /Szekernyés Irén: Őszintén a román-magyar irodalmi kapcsolatokról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

A 400 évvel ezelőtt hősi halált halt székely várőrökre emlékeztek a besztercei magyarok jún. 9-én 1602-ben Basta generális serege körülzárta Besztercét, az ostromot a várvédők visszaverték. A túlerő miatt végül szabad elvonulást ígértek a székely várőrségnek. A több száz fős őrség családostul elindult, azonban az osztrák generális nem tartotta be szavát. A székelyeket megtámadták, asszonyaikkal és gyermekeikkel együtt lemészárolták őket. A besztercei magyarok a város központi, evangélikus temetőjében állítottak síremléket a hősöknek, akik 400 éve ismeretlen sírban nyugszanak. Az ünnepség délelőtt egyidőben tartott szentmisével és istentisztelettel kezdődött a római katolikus és református templomban, ahol Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált, valamint igét hirdetett Papp Géza kolozsvári református püspök. Ezután zászlós menet indult az evangélikus temetőbe a síremlék felavatására. Az emlékműnél díszőrséget álltak a kézdivásárhelyi Tuzson János Hagyományőrző Társaság tagjai a 15-ös székely határőr-gyalogezred egyenruhájában. Koszorúztak a magyar történelmi egyházak, civil és politikai szervezetek. Ünnepi beszédet mondott Jakubinyi György érsek, Papp Géza püspök, Markó Béla RMDSZ-elnök, Moldovan Vasile polgármester, Gudor Lajos esperes és Szilágyi János helyi RMDSZ-elnök. /(Kresz Béla): Beszterce fekete vasárnapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Csehországban az elmúlt tíz évben 26 százalékkal csökkent a magyarok száma - derült ki a 2001. március elsején megtartott népszámlálás eredményeiből, amelyet a hét végén tett közzé a Cseh Statisztikai Hivatal: a tavalyi népszámláláskor 14 737 cseh állampolgár vallotta magát magyar nemzetiségűnek, míg 1991-ben 19 932 személy. Az elmúlt évtizedben gyakorlatilag minden nagyobb számú csehországi nemzeti kisebbség száma eléggé jelentősen csökkent. A szlovákoké 315 ezerről 194 ezerre, a németeké 49 ezerről 39 ezerre, a lengyeleké 59 ezerről 52 ezerre, míg a romáké 33 ezerről 12 ezerre. Másrészt az oroszok száma ötezerről 12 ezerre, az ukránoké nyolcezerről 22 ezerre, míg a vietnamiaké 417-ről 18 ezerre nőtt. Csehország lakossága 2001. március 1-jén 10,3 millió volt, 10 ezerrel kevesebb, mint 1991-ben, holott akkor a külföldieket még nem vették számba a népszámláláskor. /Tíz év alatt 26 százalékkal csökkent a csehországi magyarok száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő mondott néhány példát "saját szakmai melléfogásokra". Székelyudvarhely egyik középiskolájában egy érettségi előtt álló diákról kiderült, hogy sajnos, de való, nem vizsgázhat. A kilencediket ugyanis Magyarországon járta ki. Nagy utánajárásába került a képviselőnek, míg a minisztériumban rendezték az ügyet. Ebben az esetben az osztályfőnök, az igazgatóság, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség mulasztásáról van szó, nekik kellett volna intézkedniük.1999-ben az egri főiskolán több mint 50 erdélyi fiatal végzett a földrajz szakon, akiknek a képviselői iroda már többször segített a diploma honosításához szükséges dosszié összeállításakor. Már a diploma egyenértékűsítésekor adódott gond, mert Romániában földrajztanárképzés főiskolán nincs. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség átiratban kérdezte meg a minisztériumot, hogy e diplomákkal az ifjú pedagógusok a véglegesítőre? Emiatt Asztalosnak a közoktatásért felelős államtitkárral, végül Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal kellett tárgyalnia. Reméli, hogy néhány napon belül a tanfelügyelőség átiratot kap a minisztériumtól, s ez a fiatalok javára szól majd. További példa: az udvarhelyi Református Kollégium fel akarja venni az iskola szellemi alapítója, a XVIII. század második felében tevékenykedő Backamadarasi Kiss Gergely nevét. A minisztérium egyik vezérigazgatója azzal utasította el a kérést: olyan nehéz és bonyolult a név, hogy ki se lehet ejteni! Asztalos Ferenc szerint ha működne az intézményi autonómia, akkor semmilyen jóváhagyás nem kellene ilyenkor. Végül az egészségügyi középkáderek kérdése: a képzés most posztliceális. - A minisztérium rendelete szerint át kell térni a főiskolai képzésre. Akkor viszont megszűnne Romániában a magyar nyelvű asszisztensképzés. Erre a képviselőházi frakciók támogatásával kidolgoztak egy törvénytervezetet, ami szerint a főiskolai képzés mellett megmarad a posztliceális forma is. /Oláh István: Példák, jól ismert helyszínekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A Vajdahunyadi MADISZ szervezésében került sor jún. 8-án a Hunyad megyei ifjúsági szervezetek fórumára. A találkozón részt vettek a petrozsényi, petrillai, lupényi, vajdahunyadi és dévai ifjúsági szervezetek képviselői. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ifjúsági előadója és az RMDSZ-el együttműködni kívánó szervezeteket tömörítő MIÉRT titkára, bemutatta a Magyar Ifjúsági Értekezletet, beszámolt az aktuális programokról, az ifjúsági szervezetek képzési folyamatáról. /Hunyad megyei ifjúsági szervezetek találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Temesváron ünnepi szentmise keretében Böcskei László általános helynök anyanyelvükön köszöntötte a Gerhardinum Római Katolikus Líceum 21 magyar és 25 román ajkú végzősét. /(Pataki Zoltán): "Ebben az iskolában lelkiekben is gazdagabbak lettünk". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A Transindex írt Verestóy Attila cégeiről és azok lehetséges jövedelméről. Végre, vannak gazdag erdélyi magyarok is, akik nagylelkű adományaikkal kivezetnek bennünket ebből a nyomorból! – mondta Sike Lajos újságíró, ahányszor csak a Verestóy név feltűnik valahol. Kívánja, hogy mindegyik választott vezető legalább ennyire vigye, "miközben közös dolgainkat keményen és következetesen képviselik ott, ahol kell" – áradozott bátran, így folytatva: Legyen csak Verestóyland, Markóland, Takácsland, Tőkésland, Toróland, Rádulyland és így tovább, vonzáskörükben jól menő családi farmok, vállalkozások, jól felszerelt magyar iskolák, egyetemek, mind több elégedett család. /Sike Lajos: Verestóyland. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Ma még az elemi oktatás sújtja a krónikus gyermekhiány Nagyváradon, ám pár év múlva felsőbb osztályokba is begyűrűzik - jelezte Pető Csilla nagyváradi szaktanfelügyelő. A Bihar megyei magyar elemi oktatásért felelős tanfelügyelőnő szerint a nagyvárosok lakótelepein is erőteljesen a szórványosodás, Ősszel Nagyváradon 150-160 elsőssel kevesebb kezdi meg az iskolát, ezért 8 tanítónőnek megszűnik az állása. /(Balla Tünde): Figyelmeztet a tanfelügyelő. Krónikus gyerekhiány nagyvárosainkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa az úgynevezett "etnikai botrányügyben" foglalt állást sajtótájékoztatóján, azokkal a sajtójelentésekkel kapcsolatban, melyek a szilágysomlyói önálló magyar általános iskola létesítésé létesítésének szándékáról számoltak be. Megjegyezte, hogy a kezdeményező csoportban részt vesz Vida Gyula parlamenti képviselő, aki szilágysomlyói lakos, tehát nem az RMDSZ indította el a két tagozat különválását, hanem a listát aláírók. Az ügyet felröppentő Magazin Salajean külön megszólaltatta a DP megyei elnökét (volt államvédelmi tiszt), illetve Szilágysomlyó polgármesterét (volt főtanfelügyelő, korábban PUNR-tag), akik szerint veszélyes, nem indokolt a szétválás, az ilyesmik az erdélyi autonómia malmára hajtják a vizet, nem indokolt az RMDSZ fellépése az önálló iskoláért. /(Fejér László): "Etnikai botrányügy" Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye mellett működő Caritas-szervezet 1990. március 20-án alakult meg, székhelye is a püspökség szomszédságában, a Kanonok-soron van. Rajna József római katolikus plébános-igazgató igyekszik átláthatóbbá tenni tevékenységüket a sajtó irányában. A 2001-es esztendőbeli tevékenységüket egy füzet mutatta be. Az idősgondozás és egészségügyi program összekapcsolódik, mert poliklinikájukon általános orvosi rendeléstől számos szakorvosi konzultációkig sokmindent elvégeznek. Évente átlagban 16 ezer receptet állítanak ki. A Segítő Jobb Alapítvány olyan betegek külföldi, főleg magyarországi kezelését támogatja, akiknek itthon nem létezik gyógymód. Az idősgondozást részben a 40 férőhelyes Szent Márton Öregek Otthona végzi. A házi idős és beteggondozási programban tavaly havonta átlagosan 395 személyt gondoztak. Az egyházmegye területén hét beteggondozói központ működik. Nem felekezeti vagy nemzetiség-függő, hogy segítsenek valakin. Alapélelmiszerekből összeállított csomagokkal segítik a családokat, öregeket és más rászorultakat. A szegénykonyhán naponta 200 személyre főznek. Nagyobb beruházás lesz a szociális konyha felújítása, a szentjobbi szociális gyermekotthon megépülése. Folyamatos a cigánygyermekek megsegítése. Legfiatalabb a fogyatékos-gondozói programjuk. /Balla Tünde: Új tervek, de a régi munkát végzi a nagyváradi Caritas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Nagymedvésen május 18-án megrendezték a falu szülöttjeinek találkozóját. A falucska, jelenlegi 214 lelket számláló — még mindig teljes egészében magyar — lakosságával (színromán környezetben), eleven példája a fennmaradásért folyó küzdelemnek, bár az utánpótlást csupán 13 óvodás és 9 kisiskolás jelenti. A találkozón a Rapó hagyományőrző tánccsoport mutatta be műsorát. Fellépett Kilyén Ilka színésznő is. A rendezvény nagymértékben a falu szülöttjének, a Marosvásárhelyen élő sikeres vállalkozónak, Illés Kálmánénak is köszönhető. Jövőre talán elkészül a falu kismonográfiája is, melynek gondozását szintén ő vállalta fel. /Bulyovszky Loránd, Marosvásárhely: Falutalálkozó Nagymedvésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Divina dolce Várad a címe annak a versalbumnak, amelyet Nagyváradon, a Tibor Ernő pincegalériában mutattak be múlt hét végén. A várost megéneklő közel harminc költeményt válogatták egy kötetbe szerkesztői, Pécs László költő-újságíró és Péter I. Zoltán, szintén újságíró, Várad helytörténésze, a verseskötet kiadásával most debütáló Prológ Tankönyvkiadó felkérésére. Adytól a Holnapos költőkön át a kortársakig vezet a kötetbe foglalt hosszú történeti út. /Könyvbemutató a pinceteremben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az MTI-nek az anyaországi támogatásokkal kapcsolatos elképzeléseiről beszélve fontosnak nevezte: ne csak csúcsszinten tartson az RMDSZ kapcsolatot a magyar kormánnyal és a magyarországi pártokkal, hanem a kapcsolatépítés terjedjen ki az egyes magyarországi minisztériumok és az RMDSZ illetékes törvényhozó, szakértői együttműködésére is. Elképzeléseik között szerepel az is, hogy az RMDSZ valamilyen módon legyen jelen Budapesten. /RMDSZ-képviseletetet Budapesten? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Az elmúlt években jelentősen növekedtek a határon túli magyaroknak szánt anyaországi támogatási összegek, de nem biztos, hogy a támogatás hatékonysága ezzel arányosan javult -jelentette ki Markó Béla. Szerinte eljött az ideje annak, hogy az egész támogatási rendszert áttekintsék, a különböző támogatási formákat egymásba illesszék. Új támogatási formák jelentek meg, elsősorban az oktatás terén. Példaként említette, hogy oktatási támogatást nyújt jelenleg az Illyés és az Apáczai Közalapítvány, a magyar oktatási minisztérium. Románia esetében teljesen új formaként megjelent a Sapientia magánegyetem létrehozására és fenntartására biztosított évi 2 milliárd forintos magyar költségvetési támogatás. Emellett léteznek alkalmi források is, például az ifjúsági és sportminisztérium részéről. Markó hangsúlyozta, hogy a döntésekből ki kell iktatni a politikai szempontokat, a rokonszenvek szerinti juttatások lehetőségét. /Markó: Újra kell gondolni a támogatási rendszert. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/

Markó Béla felesége fogja vezetni az RTV magyar szerkesztőségét - állítja a Ziua Boros Zoltán jelenlegi főszerkesztőre hivatkozva, akit egyébként felkértek, hogy mondjon le. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Hargita megyében 11 kilencedik osztállyal indul kevesebb, mint az elmúlt esztendőben - számolt be Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő a változásról, ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az osztálylétszámok 25-ről 28-ra növekedtek. Az elmúlt évi 108 osztály helyett idén 97 kilencedik osztály indul, esti osztály pedig nem szerepel az ez évi Hargita megyei beiskolázási tervben. A főtanfelügyelőnő azt is elmondta, hogy elméleti osztályokban csupán azon diákoknak érdemes tanulniuk, akik egyetemen szeretnék tanulmányaikat folytatni. Nincs értelme munkanélkülieket képezni - tette hozzá. A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban idén 5 kilencedik osztály-, az Octavian Goga Kollégiumban-, a Székely Károly- és Kájoni János Iskolaközpontban 4-4 osztály, az Építészeti Líceumban és a Venczel József Iskolaközpontban 3-3 osztály, a Nagy István Művészeti Líceumban és a Segítő Mária Líceumban 2-2 kilencedik osztály indul. /(Hátsekné Kovács Kinga): Kevesebb kilencedik osztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Az RMDSZ és a kormányképviselet tavaszi látogatása után a Bákó Megyei Tanfelügyelőség végre jóváhagyta a csángó szülők azon kérését, hogy gyermekeik számára hivatalosan is induljon magyar nyelvű oktatás Csángóföldön. Asztalos Ferenc, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy a Csángó Szövetség vezetősége riadóztatta az RMDSZ parlamenti képviseletét, mert a pusztinai iskola román igazgatója – félretájékoztatva a szülőket – ellenpropagandába kezdett, azt állítva, hogy a magyar nyelvű tanítás bevezetésével több fontos tantárgyról – például az informatikáról is – le kell mondjanak, melyek nélkül nehéz érvényesülni a jövőben. Miután Bukarestből felhívták a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget, az említett iskolaigazgató véleménye mindjárt megváltozott, és abbahagyta az ellenpropagandát. Most már csak egy aláírásra van szükség. A folyamatos politikai nyomás eredményeként most már semmi akadálya nincs a csángóföldi magyar nyelvű oktatás jóváhagyásának – vélekedett Asztalos Ferenc. /Bágyi Bencze Jakab: Utolsó stációjához érkezett a csángóföldi magyar oktatás kálváriája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./ Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyta a pusztinai és klézsei kéréseket. Az állami oktatás keretében indulhat be a következő tanévtől a magyar nyelv oktatása két moldvai csángó településen. Jún. 13-án Markó Béla RMDSZ-elnök és Asztalos Asztalos Ferenc tárgyalt Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel és Viorel Hrebenciuckal, a kormánypárt képviselőházi frakcióvezetőjével. Ősszel Pusztinán 24, Klézsén pedig 17 gyermek kezdheti meg immár az állami közoktatás keretében a magyar nyelv tanulását heti három vagy négy órában. E tantárgy részét képezi majd a tanrendnek, a gyermekek jegyet kapnak, és a nyolcadik meg a tizenkettedik osztály végén vizsgáznak belőle. "Lám, a magánházakban megszervezett iskola utáni foglalkozás meghozta az eredményét – értelmezte a döntést Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke. - A tanfelügyelőség részéről már semmi akadálya nem lesz a magyar nyelvtanítás beindításának - jelentette ki a Krónikának Livia Liliana Sibisteanu, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség csángó ügyekben illetékes helyettes vezetője. /G. Á.: Magyarórák a csángóföldi iskolákban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester jelenlétében avatták fel jún. 13-án a legnagyobb Temes megyei magyar iskola, a Bartók Béla Líceum kibővített és felújított bentlakását. Az avató ünnepségen részvett a helyi RMDSZ szervezet két városi tanácsosa, Halász Ferenc és Fórika Éva, valamint a Líceum vezetősége. A temesvári Városháza nem kevesebb mint kétmilliárd lejjel járult hozzá létesítmény kibővítéséhez. Ezzel 17-re nőtt a 3-4 ágyas lakószobák száma, összesen 62 férőhellyel. Az új létesítmény lehetőséget nyújt arra, hogy a Bartók Béla Líceum civilizált körülmények között szállásolja el a megye vidéki városaiból - ahol sajnos mindenütt megszűnt a középiskolai magyar tagozat - és falvaiból származó középiskolás diákokat. Nagy szükség van erre a bánsági szórványban, hiszen bentlakás híján a vidéki magyar diákok zöme a helyi román középiskolába iratkozna. /(Pataki Zoltán): Bentlakás-avató a Bartók Béla Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Tíz évvel ezelőtt kezdődött, hogy versmondó vetélkedőt rendeznek kisiskolások számára. Azóta, a hagyományossá vált megyei verseny színhelye Bethlenbe költözött. Idén A nyelv csak élve tündököl versenyen, jún. 8-án a megye 21 magyar tagozatú iskolájából 13 képviseltette magát, 68 diák és legalább ennyi szülő és tanító. Tíz év óta Borsos László aktív szervezője és éltetője a rendezvénynek. A jövőben a besztercei Magyar Háznak kellene átvenni a szervezést és lebonyolítást. /Toók Katalin: A nyelv csak élve tündököl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Szatmárnémetiben a helyi sajtó közzé tette a különböző egyházak földigénylését. Az 1300 hektárnyi területből közel 700 hektárt az ortodox egyház kér. Nem azért, mintha ennyit elkoboztak volna tőle, de ha van miből adni, akkor miért ne. Jellemző, hogy a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérvényük is közel 100 hektárt igényel, holott a város és környéke régi katolikus vidék. /Földigénylésben is első az ortodox egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője – mint mindig – sietett Markó Béla mellé állni, amikor megjelent a sajtóban, hogy az RMDSZ legfelső vezetőséből néhányan elégedetlenek azzal, hogy a Román Televízió bukaresti magyar nyelvű műsorában hangot kaptak az RMDSZ mai politikai vonalától eltérő vélemények is. Továbbá: " A megüresedő vezetői állásra a legesélyesebb Kós Anna szerkesztő, Markó pártelnök neje". Boros Zoltán, a bukaresti magyar tévéadás vezetője tisztázta: nem tőle származik Kós Anna megnevezése. Megerősítette viszont: közte és bizonyos sajtóorgánumok, továbbá az RMDSZ csúcsvezetősége között nem a legjobb a kommunikáció. Nem egy meghívásukat visszautasították különböző ürügyekkel. A vitakedv, a dialógusra való készség nem elég erős bennük. Volt olyan eset is, hogy az RMDSZ operatív tanácsának egyik tagja felhívta azzal, hogy a készülő műsor nem időszerű... Boros magyarázatot sem kapott arra, miért nem jelöltek újra, bár a MÚRE, igaz csak konzultatív, tanácsadó szervként, mellette állt ki. /Gyarmath János: Egy sajtóbotrányt kiváltó mondatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

A kolozsvári Progress Alapítvány nagy értékű ingatlant vásárolt Temesváron, amely a tervek szerint, a kedvezménytörvényt alkalmazó információs iroda mellett a helyi RMDSZ kulturális igényeit is szolgálja. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy a 170 négyzetméteres alapterületű, hétszobás ingatlanhoz hasonló területű pincehelyiség, udvar és több mint 500 négyzetméter területű kert is tartozik. A májusban vásárolt székház használatba vételét az idei őszre tervezik, annyi bizonyos, hogy a státusiroda mellett egy mintegy 50 férőhelyes gyűléstermet kívánnak kialakítani benne. Az RMDSZ ugyanakkor nem mond le a város szívében álló temesvári Magyar Ház visszaszerzésének gondolatáról sem. /(Pataki Zoltán): Értékes ingatlan került a temesvári magyar közösség birtokába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Élesden hetedjére szerveznek nyár elején gyermek és ifjúsági programokat. Legfőképp sportvetélkedők sorjáznak június 9-16. között a kisebbek örömére, továbbá báb és színielőadást, valamint szabadtéri ügyességi versenyeket. /Ifjúsági hét zajlik Élesden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Három éve alakult meg Csíkszeredában a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolája. Mára diákjainak összlétszáma 102, ebből 74-en magyar nyelven, 28-an román csoportban tanulnak. A végzős évfolyam ballagási ünnepségét jún. 15-én tartották a Pro Agricultura Universitas Alapítvány székhelyén. Az ünnepségen jelen volt Zsombori Vilmos megyei tanácselnök, dr. Csedő Csaba István polgármester, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Győrfy Jenő, a bukaresti egyetem professzora, dr. György Antal, a Pro Agricultura Universitas Alapítvány elnöke, valamint Deáky Tibor, a traktorgyár igazgatója. Oláh-Gál Róbert oktatási helyettes igazgató köszöntötte a ballagó diákokat. /Takács Éva: Ballagtak az első főiskolai végzősök. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A Babes—Bolyai Tudományegyetem fennállása óta a Pszichológia- Neveléstudomány Kar végzett növendékei között soha nem volt ennyi magyar, mint az idén. Talán emiatt az egyetem fennállása óta először az idei magyarul végzettek külön ballagtak. A ceremónia végig magyar nyelven folyt. Szamosközi István, a BBTE Pszichológia- Neveléstudományi Karának magyar dékán helyettese közölte: A most végző generáció 1998-ban került az egyetemre. 1995-től a felvételi rendszer megváltozott, az egyetem nyitottabbá vált. Megjelentek olyan tanulási lehetőségek, melyek nincsenek a numerus clausushoz kötve. 98-ban 20 államilag támogatott hely volt, ellenben 47 végzett most a nappalin, mert 27-en tandíjas helyen tanultak, a szülők segítségével. A ballagáson jelen volta 30 távoktatásos is, így búcsúzhatott összesen 127 végzős. De a továbbiakban lesz olyan év, ahol csak a távoktatáson 147 egyetemista van, a nappalin pedig majdnem 80 fő. /(Csomafáy Ferenc): Magyar egyetemisták ballagása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./