Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. november 14.
"Nov. 10-én Petrillán felavatták Hunyad megyében az első RMDSZ tulajdonban levő székházat. Az avató ünnepségen részt vett Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, a megyei szervezet képviselői, a helyi RMDSZ, RMPSZ szervezetek vezetői, valamint a helyi református és római katolikus egyházak képviselői. /RMDSZ-székházat avattak Petrillán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"
2001. november 14.
"November 11-én, ünnepi közgyűlés keretein belül szentelték fel Igazfalva református templomának felújított orgonáját. A rendhagyó eseményen részt vett a kolozsvári Protestáns Teológia énekkara, Dr. Kovács László Attila rektor vezényletével és nem utolsósorban a fiatal orgonaépítő mester, Pünkösti Apor. /(Pataki Zoltán): Orgonahangra összesereglett szórványgyülekezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"
2001. november 14.
"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete életműdíjjal tüntette ki Muzsnay Magdát, a kolozsvári és a bukaresti rádió munkatársát, melynek átadására nov. 12-én került sor Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke adta át a díjat. Muzsnay Magda nevéhez - a sok szép riport mellett - az az egyedülálló "aranyszalagtár" fűződik, mely az erdélyi művelődési élet jeles személyiségeinek a hangját őrzi, és szinte felbecsülhetetlen értéket jelent. /Köllő Katalin: Életműdíj átadás - szűk szakmai körben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"
2001. november 14.
"Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön átnyújtották át Benczédi Sándor építésznek a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Schönvisner-díjat. A kitüntetést Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete nyújtotta át. Az elismerés a műemlékvédelem terén kifejtett eredményes munkát honorálja. Benczédi Sándor kiemelkedő érdemeket szerzett többek között a gelencei római katolikus templom kazettáinak restaurálásában, a kilyéni unitárius műemléktemplom értékeinek megmentésében és az itteni Potsa kúria restaurálásában, Kézdivásárhely egyik temploma felújításának előkészítésében. /(Flóra Gábor): Schönvisner-díj Benczédi Sándornak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"
2001. november 15.
"A magyar kedvezménytörvényről csak a végrehajtása során fog kiderülni, hogy megfelel-e az Európában érvényes kisebbségvédelmi normáknak - jelentette ki Günter Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. A Magyarországról szóló EU-országjelentés szerint ugyanis a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével, "egyes rendelkezései pedig a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában elfogadott normáknak". Verheugen ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat kizárólag a jogszabály megfelelő végrehajtásával lehet megoldani. A végrehajtás módjáról pedig a szomszédos országokkal folytatott konzultációk során kell megállapodni. Az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője, Jonathan Scheele véleménye is az, hogy a státustörvény jelenlegi formájában nem felel meg a diszkriminációt tiltó uniós elvnek, és azt javasolja, hogy Magyarország jusson megegyezésre szomszédaival a velencei bizottság ajánlásainak tiszteletben tartásáról. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint különösebb gondot nem jelent az a megállapítás, hogy a törvény néhány rendelkezése látszólag ellentmondásban áll az európai normákkal. A kerettörvényben a miniszter jelzése szerint a közeljövőben kiigazításokat hajtanak végre, de a törvényt nem kell módosítani. - Markó Béla nov. 14-i bukaresti sajtóértekezletén érthetetlennek minősítette, hogy a hazai sajtó nagyobb buzgósággal elemzi az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó évi jelentését, mint a Romániára vonatkozót. Az EB-nek a státustörvénnyel kapcsolatos fenntartásairól elmondta, hogy ezek egybeesnek a Velencei Bizottság által már megfogalmazott, a törvény alkalmazására vonatkozó részletkérdésekkel. A két kormánynak a közös akarata révén kell megtalálni a megfelelő megoldást. /Nem módosítják a státustörvényt. Martonyi: csupán kiigazításokra kerül sor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Martonyi János külügyminiszter New Yorkból telefonos sajtótájékoztatón a közel száz oldalas jelentésről Martonyi János gyorstájékoztatást adott, jelezve: alapos tanulmányozását követően részletesen visszatér a témára. A külügyminiszter véleménye szerint Magyarország felkészülését illetően a 2001-es jelentés az eddigi legkedvezőbb. /(Guther M. Ilona): Módosítás nélkül lép hatályba január 1-től a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"
2001. november 15.
"Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő részt vesz nov. 16-án a bukaresti CEFTA-találkozón, megbeszélésükön valószínűleg a státustörvény is szóba kerül, jelentette ki nov. 14-i sajtótájékoztatóján Victor Micula, román külügyi szóvivő. A Mediafax jelentése szerint a román kormányfő Orbán Viktornak címzett levelében ismételten tudomására kívánja hozni a státustörvénnyel kapcsolatos román aggodalmakat, amelyek jogosságát - Nastase szerint - az EU újból megerősítette. - Magyarországnak el kell döntenie, hogy a státustörvény kérdésében az európai normákat kívánja követni, vagy Európa jövőjének etnikai megközelítését választja - jelentette ki Nastase. /Nastase-Orbán találkozó pénteken. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
2001. november 15.
"A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) képviselői - Hámos László elnök, Latkóczy Emese igazgató és Józsa Péter munkatárs - és az Magyar Amerikai Koalíció (HAC) ügyvezető elnöke, Lauer Edit nov. 12-én találkoztak Mircea Geoana román külügyminiszterrel és Sorin Ducaruval, Románia amerikai nagykövetével a New York-i román konzulátuson. Hámos László hangsúlyozta: minden érintett közösség alapvető érdeke, hogy Románia minél előbb teljesítse azokat, az ország demokratizálódásához kötődő alapvető feltételeket, amik elengedhetetlenül szükségesek a NATO-csatlakozáshoz. Számos, a romániai magyar közösséget érintő probléma még mindig megoldásra vár. A romániai magyarság legégetőbb kérdéseit a HHRF egy memorandumban foglalta össze, amelyet a hónap elején juttatott el Adrian Nastase miniszterelnöknek. Ezek közül Hámos László konkrétan rákérdezett a román kormány várható intézkedéseire az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásával, a kétnyelvűség alkalmazásával, valamint az 1959-ben megszüntetett állami magyar egyetem helyreállításával kapcsolatban. Lauer Edit hangsúlyozta, hogy a Koalíció tagjai fokozott figyelemmel követik a visszaszolgáltatandó közösségi ingatlanok helyzetét, mivel rendszeresen segítik a romániai magyarokat, támogatást nyújtva a kormány mulasztása miatt hátrányosan érintett intézményeknek. Az ügyvezető elnök rámutatott a román kormánytisztviselők gyakori magyarellenes retorikájának negatív hatására is, amely visszaigazolást nyújt a nacionalista indulatok számára. Hámos László ugyanakkor leszögezte, hogy a romániai magyarság helyzetének megítélésében kizárólagos forrás az érintett közösségnek a helyi sajtóban tükrözött, vagy választott képviselői révén kifejtett véleménye. Válaszában Mircea Geoana tolmácsolta a miniszterelnök sajnálatát amiatt, hogy amerikai látogatása során elmaradt a helyi magyarság képviselőivel való találkozó. Közölte, hogy a román kormány tudatában van a fenti hiányosságoknak és rámutatott, hogy ezeket nem csak Románia csatlakozási törekvésének függvényében kell tárgyalni, mivel megvalósítandó célként egy jóval tágabb kontextusnak, az ország demokratizálódási folyamatának részei. Az alapítvány memorandumában felsorolt ügyeket illetően a külügyminiszter "megfelelő adatok hiányában" nem tudott választ adni, viszont ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ vezetőivel való mihamarabbi egyeztetés után a kormány majd érdemben reagál a felvetett kérdésekre. Egyetlen részeredményről számolt be: a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejét 2002. febr. 14-ére halasztja el a román törvényhozás. /(HHRF): Amerikai magyar közösségi vezetők találkozója Románia külügyminiszterével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"
2001. november 15.
"Első alkalommal kezelik Romániát olyan hiteles vitapartnerként, aki teljesíti vállalt kötelezettségeit - értékelte Adrian Nastase román miniszterelnök az Európai Bizottság Romániáról készített országjelentését. Nastase hangsúlyozta, az idei jelentés sokkal jobb az előzőnél, első alkalommal állapítja meg Románia esetében, hogy határozott haladást ért el a csatlakozás gazdasági és politikai feltételeinek teljesítésében. Szerinte az Európai Bizottság értékelte a kisebbségekkel kapcsolatos törvényeket, a romák kérdésében kidolgozott stratégiát, a menekültekkel való bánásmódot. /(Gózon István / MTI): Románia országjelentése margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"
2001. november 15.
"Semmilyen konkrét megállapodás nem született Bukarestben az egyes magyar agrártermékekkel szembeni román protekcionista intézkedésekről folytatott román- magyar megbeszéléseken. Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter nov. 14-én fogadta Fodor Balázst, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát, aki a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán vezette a magyar küldöttséget. Románia 1999 júliusától egyoldalúan felfüggesztette a magyar baromfihús esetében a 25 százalékos kedvezményes CEFTA-vámot és 45 százalékos vámot vetett ki a magyar termékre. Időközben az Európai Unióból behozott baromfihús vámját nullára csökkentették, és meghatározott mennyiségben az Egyesült Államok is vámmentesen szállíthat baromfihúst Romániába. Idén ősszel a vártnál jobb hazai gabonatermelés értékesítésének nehézségeire hivatkozva a román kormány - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásait megsértve - jóval szigorúbb minőségi követelményeket írt elő az importbúzával szemben, mint amilyen követelményeket a hazai termékkel szemben alkalmaznak. A találkozó után Fodor Balázs elmondta: kérték, hogy a búza esetében Románia tartsa be a WTO-egyezményben vállaltakat, a baromfihús esetében pedig Románia a CEFTA-egyezménynek megfelelő vámtételt alkalmazza Magyarországgal szemben. Fodor Balázs emlékeztetett arra, hogy a búza ügyében Magyarország panaszt emelt a WTO-nál. A kérdés érdemi tárgyalását nov. 19-én kezdi meg a világszervezet. /Magyar-román agrárkereskedelmi megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./"
2001. november 15.
"Az illetékes magyar szervek folyamatosan biztosítják a budapesti román nagykövetség zavartalan működésének feltételeit - szögezte le nov. 13-i közleményében a magyar külügyi szóvivő irodája a budapesti román nagykövetség előtt november 10-én tartott tüntetés kapcsán kiadott román külügyminisztériumi nyilatkozattal összefüggésben. A Külügyminisztérium ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy a román fél a kétoldalú hivatalos érintkezés helyett ezúttal is kizárólag a sajtó útján üzent. "A magyar álláspont az, hogy bizonyos megnyilatkozásokat célszerű helyiértéküknek megfelelő figyelemben részesíteni, és inkább a két ország előtt álló feladatokra kell koncentrálni az erőfeszítéseket. Magyarország megítélése szerint az elszigetelt, valós támogatás nélküli, kis létszámú csoportok eseti megnyilvánulásainak felnagyítása nem szolgálja a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztését". A közlemény jelezte: a magyar fél ezért még azokat, a román parlamenti pártok részéről "szinte heti rendszerességgel jelentkező magyarellenes megnyilvánulásokat" sem teszi szóvá, amelyek nem egyeztethetőek össze Románia demokratikus és euroatlanti elkötelezettségével, s bízik abban, hogy a jövőben a román fél is ezt a megközelítést fogja alkalmazni. /Kár a sajtón keresztül üzenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"
2001. november 15.
"Kulturális terrorizmusnak nevezhető, hogy a moldvai csángómagyarok számára immár az állami iskolákban sem adatik meg az anyanyelven való tanulás lehetősége. A területi tanfelügyelőség, a helyi önkormányzat már amiatt is zaklatja a csángó szülőket, a gyermekeiket oktató pedagógusokat, ha ezek a törvény által biztosított, iskolán kívüli oktatás formájában próbálnak megbirkózni a magyar betűvetéssel. Az Európa Tanács miniszteri bizottsága nov. 14-én bocsátott ki állásfoglalást a Moldvában élő csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről, amelyben az anyanyelvi oktatás támogatását, valamint az istentiszteletek biztosításának lehetőségét szorgalmazta. Ennek ellenére a csángók érdekében szót emelők érvelése sokkal jobban elhallatszik Strasbourgig, mint Bukarestig, ahol az efféle figyelmeztetéseket a státustörvényhez hasonlóan saját szájuk íze szerint értelmezik a román politikusok. /Rostás Szabolcs: Megint küldenek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"
2001. november 15.
"Nov. 14-én Mérában, Földes Károly szülőfalujának templomában átadták a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjakat. Földes Károly indította el a szórványmissziót. Börtönben is ült, majd Szatmárnémetiben hunyt el 1968-ban. Ma négy lelkipásztor végzi azt a munkát, amit hajdanában egymaga látott el. A róla elnevezett díjat Szabó János görgényszentimrei gondnok vehette át, aki immár 27 esztendeje szolgálja a száznál valamivel több lelket számláló Görgényszentimre és környékének szórványmagyarságát. A Czelder-díjas Erősdi Ferenc immár 38 éve áll szolgálatában. Szolgálati területe Kiskapustól Konstancáig és Jászvásártól Bukarestig tart. Vasárnapokon hétszer is prédikál, öt alkalommal oszt úrvacsorát. Az ünnepségen elhangzott Andrásháza példája, ahol már a templom sem áll, és a ma már csak nevében magyar Magyarnádas, ahol az utolsó magyart 1996-ban temették el. /Kerekes Edit: Élet a romok felett. Átadták a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjakat Beástak a középkori temetőbe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
2001. november 16.
"Az Európai Bizottság elítélte a magyar státustörvényt, s ebből Románia azt a tanulságot szűrheti le, hogy a mai Európában senki sem tehet meg bármit, amit akar - hangsúlyozta nov. 15-i kommentárjában az Adevarul. "Az idegek háborúját" Bukarest nyerte meg Budapesttel szemben - hangsúlyozta írásában az Evenimentul Zilei. A Cotidianul úgy látta, hogy miután az Európai Bizottság a státustörvény bírálatával nehéz helyzetbe hozta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, minden adu Adrian Nastase román miniszterelnök kezében lesz kettejük nov. 16-ára tervezett találkozóján. /A "befagyott" román-magyar kapcsolatok felolvadását várják a mai Nastase-Orbán találkozótól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"
2001. november 16.
"Elégedetlenségének adott hangot a bukaresti ukrán külképviselet - és magyarázattételre szólította fel a román Külügyminisztériumot - amiatt, hogy egyes román hivatali személyek nyilatkozataikban, valamint a román sajtó leközölt anyagaiban megkérdőjelezik az 1997-ben megkötött kétoldalú szerződés kiegészítő dokumentumának szükségességét. Ez a kiegészítés a román-ukrán szárazföldi és tengeri határvonalak rendezésére vonatkozik. Az ukrán nagykövetség ez idáig két alkalommal sikertelenül próbálkozott a magyarázatkéréssel, ugyanis a román hatóságok semmilyen választ nem adtak - nyilatkozta Anton Buteiko ukrán nagykövet. Az ukrán külügyminisztérium ugyanakkor határozott üzenetet intézett Romániához, amelyben közli, hogy ha a szárazföldi határvonal, valamint a fekete-tengeri gazdasági övezetek újraosztásának kérdésében nem adódik lehetőség a kiegyezésre a román féllel, a hágai Nemzetközi Törvényszékhez fordulnak a problémával. /I. F.: Ukrajna Hágához fordul. Rendezni kell a határkérdést. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./"
2001. november 17
"Nem látszik valósnak az a gond, amelytől Erdélyben oly sokan félnek, hogy Schengen gátolná a magyar-magyar kapcsolatokat - nyilatkozta dr. Surján László, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke a Transindex internetes újságnak. Az interjú nov. 15-én jelent meg a világhálón. Schengennek nincs semmi közvetlen kapcsolata a státustörvénnyel. A státustörvény nem befolyásolja Magyarország EU-csatlakozását. Románia számára viszont hátrányos lehet, ha az a kép alakulna ki, hogy magyar nemzetiségű polgárainak erőszakos beolvasztására törekszik és a státustörvényt azért gátolja, mert az ellensúlyt teremt agresszív törekvésekkel szemben. Fontos, hogy a mérsékelt román pártok ne legyenek a román nacionalisták és idegengyűlölők szellemi foglyai, állapította meg dr. Surján László. /"A mérsékeltek ne legyenek a nacionalisták szellemi foglyai". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17/"
2001. november 17.
"Nov. 16-án került sor Bukarestben a CEFTA kormányfői találkozójára, amelyen a magyar kormányküldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök, Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alkották. A kormányfői találkozón a CEFTA soros elnöki tisztét ellátó Romániát Adrian Nastase miniszterelnök képviselte. Jelen volt Milos Zeman cseh, Leszek Miller lengyel, Mikulas Dzurinda szlovák, Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök és Nikolai Vasszilev bolgár miniszterelnök-helyettes. Vendégként részt vett a találkozón Ivica Racan horvát miniszterelnök- helyettes. A bukaresti tanácskozás lehetőséget adott kétoldalú kormányfői találkozókra. A román miniszterelnök magyar kollégájával tárgyalt, mindenek előtt a státustörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések egyeztetéséről. Az előző napon, nov. 15-én Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője nyilatkozta: Néhány külföldi beszámoló megalapozatlanul állította, hogy az Európai Bizottság a státustörvény módosítására szólított volna fel. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága ajánlásai kapcsán Günter Verheugen rámutatott, hogy a testület megítélése szerint a magyar törvény végrehajtásától függ az, hogy ütközik-e a nemzetközi joggal, vagy sem. Adrian Nastase nov. 15-i nyilatkozata szerint az Európai Bizottság országjelentése világosan megfogalmazta, hogy a magyar státustörvény nincs összhangban a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott közösségi szabályozással. /CEFTA-csúcs - státustörvénnyel fűszerezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17/ Ion Iliescu államfő üdvözlő beszédében elmondta: a CEFTA-ban való román részvétel mérlege távolról sem kielégítő, hiszen a konkurenciát illetően a szabadkereskedelmi övezetben különböznek a feltételek. Ezek hatása, főképp a mezőgazdasági termékek esetében Romániát rendkívül kellemetlenül érintette: az ország a CEFTA-n belüli mezőgazdasági kereskedelem terén negatív mérleggel rendelkezik. Iliescu az aránytalanságok felszámolását, az egységes szubvencionálási szabályok bevezetését sürgette. Ez előfeltétele annak, hogy Románia felülvizsgálhassa eddigi protekcionista intézkedéseit. A közép-európai gazdasági kapcsolatok elmúlt tíz éve sikertörténetének nevezte a CEFTA-t Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár elmondta: a tagországok közötti gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi forgalom 300 százalékos növekedése jellemezte, s Magyarország exportja a kezdeti 4 százalékról mára 9-10 százalékra emelkedett a CEFTA-n belül. Németh kijelentette: a résztvevők megvitatták a mezőgazdasági termékek kereskedelmének helyzetét. Magyarország, Csehország és Szlovákia megegyezett abban, hogy nagyfokú liberalizált agrárterméki kereskedelmet léptet életbe, s abban bíznak, hogy példájuk a többi tagállam számára is vonzó lesz. Németh kifejtette: csupán Lengyelország és Románia vonakodik attól, hogy az ipari javak esetében a már működő vámliberalizációt a mezőgazdasági termékekre is kiterjesszék. A résztvevők elvetették az egyoldalú védőintézkedések feloldását célzó vitarendezési eljárás kialakítására vonatkozó magyar javaslatot. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: CEFTA-ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"
2001. november 17.
"Miron Mitrea Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyében járt a tárcára háruló befektetési programok helyzetének megvizsgálása érdekében. Negatívumként emlegette, hogy a kolozsvári terelőút megvalósíthatósági előtervet nem készítették el. Ezzel ellentétben Nagyváradon, mondta a miniszter, már el is kezdték a terelőút építését. Ilyen esetben mi is segítünk - mondta. A kolozsvári helyhatóság részéről nincs érdeklődés a jelzáloghiteles lakásépítésre - derült ki Mitrea mondataiból. - Miron Mitrea részletezte az európai fórumok és különböző nemzetközi pénzintézetek finanszírozta romániai autópálya terveket. A Románián áthaladó autópálya nem érinti Kolozsvárt és Marosvásárhelyt: Nagylaknál érkezik az országba és Arad/Temesvár érintésével halad Konstancáig. Megnyugtatásul elmondta, hogy a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó-Bukarest autópálya a második helyen található a prioritási listán. A miniszter epés megjegyzéseket tett Orbán Viktor azon nemrégi ajánlatáról, amely szerint a magyar kormány hajlandó lenne hozzájárulni az autópálya finanszírozásához. Egyelőre csak nyilatkozatokról van szó, látni akarom végre a pénzt - hitetlenkedett a miniszter. Mitrea a közelgő magyarországi választásoknak tulajdonította a magyar miniszterelnök kijelentéseit. A miniszter azt is bejelentette, hogy a vasúti jegyek árának 40 százalékos emelését tavasszal újabb 20 százalékos tarifanövekedés követi majd. Mitrea indoklása szerint az intézkedésekre az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodások miatt van szükség. Ezekben Románia vállalta, hogy 30 százalékkal csökkenti a Román Vasutaknak nyújtott állami támogatást. /Kiss Olivér: Erdélyi utakon a szállításügyi miniszter. Mitrea: Orbánék autópálya-terve egyszerű kampányfogás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"
2001. november 19.
"Nov. 16-án a CEFTA-ülés keretében Bukarestben találkozott Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A találkozót követően Orbán Viktor elmondta: sikerült a jogszabállyal kapcsolatos konkrét problémákról tárgyalniuk, és ezzel jelentős lépést tettek előre. A magyar kormányfő közölte: megkapta kollégájától azt a dokumentumot, amelyben a román fél összefoglalta valamennyi felvetését. Orbán megígérte, hogy a következő időszakban a magyar kormány ezeket áttanulmányozza, a felvetett kérdésekre pedig mihamarabb elkészíti válaszát. A román miniszterelnök is hasznos baráti megbeszélésként értékelte a találkozót, amely szerinte letette a két szomszédos ország jövőbeli kommunikációjának alapjait. Adrian Nastase közölte: a megbeszélésen nemcsak a státustörvényt, hanem egész sor gazdasági kérdést is áttekintettek, érintvén a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködésből adódó problémákat is. A román kormányfő rámutatott: a levéllel együtt átadta kollégájának azt a részletes táblázatot is, amely a jogszabállyal szembeni román álláspontot foglalja össze. Nastase ugyanakkor legitimnek minősítette a romániai magyarok identitás megőrzését célzó magyar törekvéseket. A román kormányfő a törvény által biztosított gazdasági és szociális előjogokat kifogásolta elsősorban. /Nincs látványos áttörés. Nastase-Orbán találkozó sikerétől függ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Megkezdődnek a szakértői tárgyalások a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos konkrét román észrevételekről - jelentette be nov. 16-án Bukarestben Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök, akik áttekintették a két ország közötti kapcsolatok szinte minden lényeges kérdéséről szó esett. Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy román részről jogosnak tartják az identitás megőrzését szolgáló törődést kulturális, vallási és nyelvi téren, de a két fél álláspontja eltér a nemzeti kisebbségeknek nyújtott gazdasági és szociális jogosultságok ügyében. Orbán Viktor megfontolandónak minősítette ezt a román felvetést. Mint mondta, kissé erősnek tartja azt a román véleményt, hogy etnikai alapú diszkriminációról lenne szó, de kilátásba helyezte, hogy meggondolják a törvényben szereplő három hónapos munkavállalási lehetőséget. Mindkét miniszterelnök azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az elkövetkező szakértői tárgyalásokon megtalálják a szükséges megoldásokat. A román miniszterelnök rendkívül fontosnak nevezte a közvetlen magas szintű párbeszédet. Orbán Viktor szerint is a legtöbb gondolkodást, erőfeszítést a kedvezménytörvény kérdése igényli. Ugyanakkor természetesen vannak más kérdések is, mint a gazdasági viták, a határátkelők ügye és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzete. /Magyar-román miniszterelnöki találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"
2001. november 19.
"A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) üdvözli az Európa Tanács miniszteri bizottságának a romániai Moldvában élő csángó magyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről kiadott nov. 13-i állásfoglalását, amely a magyar diplomáciai erőfeszítések igazolását és sikerét is jelenti - közölte a HTMH elnöke nov. 16-án Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. Szabó Tibor hangsúlyozta a magyar és a román fél pozitív hozzáállását a kérdéshez. Megemlítette: az állásfoglalás szorgalmazza az anyanyelvű oktatás feltételeinek a megteremtését, valamint az anyanyelven történő misék bevezetését. Az elnök kijelentette: aggódva értesült arról, hogy a strasbourgi döntéssel egy időben Klézsén, majd az azt követő napokban Pusztinán a helyi hivatalosságok megfenyegették és megfélemlítették azokat a lakosokat, akik helyet biztosítanak az iskolán kívüli magyar nyelvoktatásnak. Szabó Tibor reményét fejezte ki, hogy a Klézsén tapasztaltak csupán elszigetelt jelenségek, Románia felhagy eddigi politikájával és a csángóknak is érzékelhetővé teszi a miniszteri bizottság állásfoglalásában képviselt elvek megvalósulását. A román külügyminisztérium sajtóközleményben jelentette be, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottsága elfogadta az ET parlamenti közgyűlésének ez évi 1521. számú ajánlására megfogalmazott válaszát a romániai csángó kisebbség kultúrájáról. A tárca közleménye szerint az ET parlamenti közgyűlésének ajánlásában "utalás történt arra, hogy a csángók a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik". Tekintettel a csángó nyelv jellegével és eredetével kapcsolatos viták bonyolultságára, a miniszteri bizottság román és magyar szakemberek közös kutatásának beindítását javasolta az ET kulturális konvenciója szellemében - mutatott rá a külügyi közlemény, amely szerint a szóban forgó európai testület állásfoglalása "megerősíti a román félnek azt a kitartóan hangoztatott véleményét, amelynek értelmében tudományos szempontból nincs teljes mértékben tisztázva a csángó nyelv eredete". Végül a közlemény leszögezte: "Az ET dokumentuma kidomborította azt a számottevő haladást, amelyet Románia a tolerancia és megértés légkörének megteremtéséhez hozzájáruló nemzeti kisebbségvédelmi jogi és intézményi keret megszilárdítása terén elért". /Csángó kultúra. Pozitív hozzáállás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Szabó Tibor kiemelte: a vatikáni küldött javaslatára került a szövegbe a kitétel, mely szerint "a testület bízik abban, hogy a Szentszék a romániai helyi egyházi hatóságokkal és kormányzati tényezőkkel fenntartott kapcsolataiban figyelemmel kíséri a felvetett kérdést, amennyiben ez érinti a csángók vallásos életét". Szabó Tibor aláhúzta: a csángó nyelvű mise biztosításának lehetősége mindenképpen áttörésnek tekinthető. Másik fontos kitétel a Miniszteri Bizottság tudomásul vette a Parlamenti Közgyűlés Állandó Bizottságának megállapítását, miszerint a csángók a magyar nyelv egy ősi formáját beszélik. "Ez nagyon fontos megállapítás - szögezte le Szabó Tibor -, hiszen az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan kétségbe vonták, elsősorban a román fél részéről, hogy a csángó nyelv magyar nyelvnek tekinthető-e". Az állásfoglalás a továbbiakban megállapítja, hogy évszázados hagyományok, valamint igen változatos népművészet és kultúra kapcsolódik a csángókhoz, amely kivételes értéket képvisel Európa számára. A HTMH elnöke érintőlegesen vázolta a magyar kormány csángókkal kapcsolatos támogatáspolitikája azon elemeit, melyek az elmúlt években sajátos programok formájában hangsúlyosan megjelentek a csángó nyelv és kultúra megóvása érdekében. Az Illyés Közalapítvány 1999-től folyamatosan lehetővé tette, hogy minden egyes szakmai kuratóriumában az ott rendelkezésre álló 5 %-a kifejezetten a csángó kultúra és oktatás megsegítésére és erősítésére kerüljön felhasználásra. A kulturális tárcánál pedig 2000 óta elkülönített keretösszeg áll rendelkezésre a csángók nyelvi és kulturális identitása megőrzése érdekében. Az idén támogatták pl. az iskolán kívüli, illetve a szünidei magyar nyelvű oktatást, a hagyományőrző, nyelvápoló kurzusok szervezését, a pusztinai csángók részére anyanyelvi vallási program indítását, különféle kulturális rendezvényeket, valamint a csángó kultúra bemutatását célzó kiadványok - könyvek, CD-k - megjelentetését. - Tavaly Klézsén és Pusztinán kb. száz gyermek kapcsolódott be az oktatási programba, az idén megnégyszereződött a számuk, további öt településen igényelték az iskolán kívüli magyar nyelvoktatási program bevezetését és támogatását. A 12 tanár vezetésével folyó alternatív oktatás - megfelelő helyiségek hiányában - magánházaknál zajlik. Most épp azokat a szülőket fenyegették meg, akik helyet biztosítottak a tanításnak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől Hegyeli Attila programfelelős november 15-i tájékoztatója szerint Klézsén a tanév kezdete óta folyamatosan zaklatják azt a kb.100 gyereket, akik rendszeresen járnak magyar órára, illetve a szülőket és a tanárokat is. A programvezetőt a polgármester többízben is megfenyegette: az embereit fogja rá uszítani, hogy azok a faluból őt kikergessék, a szülőket a templomban intik attól, hogy magyar órára küldjék gyerekeiket, a polgármester minden szülővel érezteti, mennyire ellenzi ezt a fajta oktatást. A HTMH elnöke kérdésre válaszolva megerősítette: folyamatosan nyomon követik, figyelik a fejleményeket. A Klézsén és Pusztinán nemrég történtekről pedig - hiteles, első kézből való információk összegyűjtése után - tájékoztatni fogják az Európa Tanácsot. /(Guther M. Ilona): Kinek kérdés a csángókérdés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"
2001. november 19.
"Markó Béla szövetségi elnök a vele készített interjúban kiemelte CEFTA jelentőségét. Az RMDSZ számtalanszor figyelmeztetett arra, hogy Magyarország és Románia kapcsolatainak nem szabad a kedvezménytörvény körüli nézeteltérésekre szorítkozniuk, figyelmeztetett. Markó Bélának alkalmam volt Orbán Viktor miniszterelnökkel véleményt cserélni még nov. 15-én, amikor megérkezett Bukarestbe. A megbeszélések nyomán úgy látja, hogy azokban a kérdésekben, melyeket a román kormány hangsúlyosan kifogásol, lesz lehetőség a megegyezésre. Nastase román kormányfő annak idején fölvette azt, hogy az RMDSZ-tagságnak kellene az alapot jelentenie a magyar igazolvány kiadásához. Nastase olyan kritériumokat keresett a magyar igazolvány hivatalosításához, amelyek a román jogrendre is ráépíthetők. Így az RMDSZ például egy olyan szervezet, mely a román törvények szerint lett bejegyezve, azok előírásai szerint működik. Az RMDSZ-tagság tehát ezeknek teljes mértékben megfelel. Mintahogy megfelelnek ezeknek az ismérveknek a Romániában hivatalosan nyilvántartott történelmi egyházak, az azokhoz való tartozás, illetve az országos jelentőségű magyar civil szervezetek és tagjaik is. - A költségvetés elfogadásakor az RMDSZ a kormánypárttal együtt szavazott, a Nemzeti Liberális és a Demokrata Párt pedig a Nagy-Románia Párttal együtt ellene szavazott. A két ellenzéki párt megpróbált egy bizonyos fajta nacionalista irányvonalat felmutatni. - Markó elmondta, hogy Párizsba készül, de magánemberként, költőként. A 2001. esztendő Franciaországban a magyar kultúra éve, amelynek keretében számos rendezvényre került és még kerül sor. Ezek egyikére meghívást kapott Markó Béla, mégpedig több könyve, elsősorban a most napvilágot látott magyar-francia kétnyelvű verseskötete bemutatójára. A versek jó részének fordítója Laurand Gaspar költő, aki egyébként Marosvásárhelyől került ki Franciaországba. Idehaza Gáspár Lórándként ismertük, tiszteltük. /Gyarmath János: A két ország közös érdeke megegyezésre jutni. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"
2001. november 19.
"Eltérő módon értékelte a román sajtó Adrian Nastase és Orbán Viktor miniszterelnökök bukaresti megbeszélésének eredményeit. A Cotidianul lap úgy vélte, hogy "hallgatólagos kompromisszum" született a két fél között. Az újság szerint első alkalommal módosult a nyilatkozatok hangneme. A Jurnalul National szerint "miután az Európai Bizottság országjelentése leszállította a földre Budapestet, Orbán Viktor kénytelen volt elfogadni, hogy tárgyalásokat kezdjen a magyar igazolványról". A Curierul National című lap szerint csalódást okozott a kedvezménytörvényről folytatott román-magyar miniszterelnöki megbeszélés, a Nastase-Orbán találkozó "a semmitmondás művészetét" mutatta be. A Curentul című lap úgy értékelte, hogy a magyar fél az erő pozíciójából tárgyalt a kedvezménytörvényről és "Orbán Viktor a megfélemlítésre játszott" Bukarestben. /Eltérő értékelések. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./"
2001. november 19.
"Az Európai Parlament küldöttsége érkezett Bukarestbe, kétnapos látogatásra. Köztük van Elmar Brock, az EU külügyi, emberjogi, biztonságpolitikai és védelmi bizottságának elnöke, Emma Nicholson bárónő, a bizottság alelnöke, Románia-raportőr. A küldöttség tagjai megbeszéléseket folytatnak a román parlament európai integrációs bizottságával. /EU-vendégek Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./"
2001. november 19.
"A csángó kérdésnek elkötelezett személyiségek levelet fogalmaztak Ion Iliescu elnöknek, Adrian Nastase miniszterelnöknek, Ecaterina Andronescu miniszter asszonynak, Emma Nicholson bárónőnek, Alvaro Gil-Robles ET emberi jogi biztosnak, Mark Neville-nek az ET kisebbségügyi bizottságának titkárságára, Tytti Isohookana Asunmaa asszonyhoz, az ET kisebbségügyi bizottságához, amelyben sérelmezték a legújabb klézsei és pusztinai visszaéléseket és gyors intézkedésre szólították fel az illetékeseket az elfogadott európai dokumentumok szellemében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"
2001. november 19.
"Nov. 18-án Szabó Árpád unitárius püspök felszentelte Sepsiszentgyörgyön a tíz éve épülő unitárius templomot, majd megszentelte az 1956-ban öntetett s mostanra hazakerült harangot. A műsor keretében zászlókat szalagoztak fel. Elsőként a magyar kormány által az unitárius egyházkerületnek adományozott millenniumi zászlót, majd a Szakács Ilona által az egyházközségnek ajándékozott, évtizedeken keresztül padláson dugdosott piros-fehér-zöld lobogót, aztán a Varga Erzsébet által a dalárdának és külön az egyházközségnek készített zászlókat, majd az amerikai és angol nemzeti zászlókat - az ottani testvéregyházak támogatásának köszönete jeléül. Kovács István ismertette a sepsiszentgyörgyi unitáriusok történetét. Az üdvözlőbeszédek hosszú sora következett, köztük voltak a helybeli egyházak képviselői, a magyarországi támogatók részéről Balogh Zoltán, a miniszterelnöki hivatal egyházügyi tanácsosa, Csallóközi Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője, Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, végül Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a háromszéki területi RMDSZ elnöke osztotta meg jókívánságait. /Szekeres Attila: Unitárius templomszentelés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./"
2001. november 19.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület új ezredévi közgyűlésén /nov. 16-17/, Nagyváradon foglalkoztak a státustörvény közelgő alkalmazásával "Jó kezekben van a státustörvény" - hangoztatta Tőkés László püspök a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ s a civil szervezetek közti, november 7-i kolozsvári hármas-egyeztetéssel kapcsolatban. Nagyon sok apró településen, ahol az RMDSZ-nek nincs szervezete, az egyház az egyedüli megoldás a törvény alkalmazására. Tőkés László püspök felolvasta az egyházkerület státustörvénnyel, illetve az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentésével kapcsolatos állásfoglalását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A püspök javasolta, hogy Sulyok István Református Központnak kereszteljék az egyházkerületi székházat, a Partiumi Keresztyén Egyetemet, az Arany János Kollégiumot és a Várad-Újvárosi Református templomot, illetve a parókiát magába foglaló épületegyüttest. - Közgyűlési határozatban tiltakoztak az egyházi javak, ingóságok, kegyszerek, levéltári dokumentumok állami összeírása ellen. Kiosztották a Pro Partium, Pro Ecclesia és Pro Ecclesia Militans díjakat is. Másnap, a hagyományokhoz híven, felszentelték a frissen végzett lelkészeket. /(Balla Tünde): Ezredévi közgyűlés Királyhágómelléken. Jó kezekben a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Újabb államosítási kísérlettől tart a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - hangzott el a közgyűlésen. A szaktárca több ízben is sürgette az egyházkerület vezetőit, hogy adjanak át pontos jegyzéket az ingó vagyonról "a védelem biztosítása végett". A közgyűlés tiltakozik az eljárás ellen. Vetési László szakelőadó ismertette a szórványügyi helyzetet és az ez ügyben tervezett további lépéseket. A közgyűlés Vetési Lászlót megerősítette a Református Szórványgondozó Szolgálat vezetői tisztségében. Az egyházkerület vezetőségét egyre sürgetőbb felszólításokkal próbálja rávenni a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, valamint a rendőrség arra, hogy adjon le egy pontos jegyzéket ingó vagyonáról. Ebben szerepelnie kell a levéltári anyagnak, könyveknek, kegytárgyaknak. A leltárt követelők arra hivatkoznak, hogy mindez a nemzeti örökség része, és biztosítani akarják a védelmüket. A jogtanácsos gyanúsnak minősítette a kérelmet, rámutatva, a kommunizmusban ugyanez a folyamat zajlott le; akkor a jegyzék átadása után az elvtársak el is szállítottak mindent. Majd akkor hisszük el, hogy segítő szándék vezeti őket, ha előbb visszaadják a múlt rendszerben elvett javainkat - hangzott el az ülésen. A résztvevők felhatalmazták az igazgatótanácsot, fogalmazzon meg tiltakozást az újabb államosítási kísérlet ellen. Nov. 17-én lelkészszentelés zajlott, majd bemutatták a II. Helvét Hitvallás revideált fordítását és tudományos magyarázatát tartalmazó kötetet. Molnár János: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyvének második részét, az 1945-től 1989-ig terjedő időszakot felölelő kötetet Forró László tanácsos méltatta. Pro Partium-díjat kapott Beke György író, dr. Bodnár Ákos orvos, a németországi Gustav Adolf Werk, dr. Kis Boáz lelkipásztor, dr. Molnár Ambrus lelkipásztor-néprajzkutató (post mortem), Gellért Sándor költő (post mortem), Szabó Dániel főgondnok, Lakóné Hegyi Éva tanárnő, Pávai Gyula tanár, Péter I. Zoltán újságíró, dr. Tonk Sándor főgondnok. Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki dr. Semjén Zsolt magyarországi helyettes államtitkárt, Balog Zoltán magyarországi miniszterelnöki főtanácsadót, John Johansen Berg angliai nyugalmazott lelkipásztort, Olosz Lajos költőt (post mortem), Szilágyi Béla főgondnokot, Waritzné Herdeán Gyöngyi lelkipásztort. Pro Ecclesia gyülekezeti díjban részesült Sándorfalva-Szolnokháza, Szinérváralja, Bályok és Szilágyballa. A Pro Ecclesia Militans-díjat Székely Lajos lelkipásztor kapta. /T. Szabó Edit: Államosítanának? Figyelmeztet az egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"
2001. november 20.
"Még nem került parlament elé, máris nagy visszhangja van Szabó Károly szenátor két indítványának a hírszerzést szabályozó törvénnyel kapcsolatban. Szabó szenátor elmondta: a hírszerzést szabályozó 14/l992-es törvény már megszületésekor sok vitát váltott ki, mert nem minden előírásában felel meg a jogállamiság elvárásainak. Az egyik indítvány nevezett törvény 7. cikkelyének módosítását célozza, méghozzá úgy, hogy a törvénytelen lehallgatásoknál a lehallgatót kötelesség legyen kinyomozni és megnevezni, bárki is legyen az. Az eddig érvényben lévő rendelkezés nem tette ezt egyértelművé. A másik javaslat a törvényes lehallgatásokról szól, nevezetesen: amennyiben az engedélyezett lehallgatás nem hozott olyan eredményt, ami a nemzetbiztonsági érdek megsértésére utalna, a lehallgató köteles tájékoztatni az érintetett, sőt a vele kapcsolatban gyűjtött információkat is rendelkezésére kell bocsátani. /(Sike Lajos): Nagy a visszhang. A szenátor úr meg akarja zabolázni a hírszerzőket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
2001. november 20.
"A magyar és a román kereskedelmi és iparkamara együttműködésének fejlesztéséről állapodott meg múlt heti békéscsabai tárgyalásain Parragh László és George Cojocaru, a két testület elnöke. A megbeszéléseket követően bejelentették: a Békéscsabán működő magyar-román, illetve a nagyváradi székhelyű román-magyar kamarai tagozatok mellett létrehozzák a budapesti és bukaresti kamarai szervezetet is. Parragh László arról számolt be: a magyar-román árucsereforgalom eléri az évi egy milliárd dollárt, és a rendszerváltás óta külföldre került két milliárd dollár értékű magyar tőkebefektetés közel harmada Romániába irányult. /Fejleszti kapcsolatait a magyar és a román kamara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
2001. november 20.
"A román fél Budapest nyitási gesztusának tekintette és ezért üdvözölte a CEFTA-tagállamok miniszterelnökeinek múlt heti bukaresti találkozóján résztvevő Orbán Viktor megbeszéléseit Adrian Nastaseval. Mircea Geoana külügyminiszter hangoztatta: Nastase "hasznosnak és célszerűnek" tekintette Orbán Viktorral lezajlott megbeszéléseit. Románia "Magyarország álláspontjának rugalmasabbá válását" reméli Orbán Viktor válaszától. Magyarország mindenképpen elvégez bizonyos kiigazításokat a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletében, amivel szó szerint követi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter. /Státustörvény: Rugalmasabb álláspontok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"
2001. november 20.
"A Dalosszövetség 80 éve alakult Brassóban, 1921. nov. 13-án. A Romániai Magyar Dalosszövetség 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfi-, 4 gyermek-, 3 leány-, 2 nőikart, 1 fúvószenekart, régizene, népi tánc és népzene együtteseket, scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust, zenei együttest tart nyilván. Mindez több mint 2100 tagot számlál. A 80 éves évfordulót ünneplő találkozón 15 fúvószenekar jelentkezett be, két énekkar és néhány tag is. A találkozón beszámolók hangzottak el a dalosszövetség szakosztályai részéről, majd a díjátadására került sor. Az ünnepi hangversenyen fellépett a Régi fúvószenekar, a Brassói Magyar Dalárda, az Uzoni Szivárvány Női kórus, a Négyfalusi Vegyeskar, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda, majd a kolozsvári Református Kollégium Ifjúsági Vegyeskara, tájékoztatott a Dalosszövetség elnöke, Major László. /(Tóásó Áron Zoltán): A Romániai Magyar Dalosszövetség találkozója Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
2001. november 21.
"Emma Nicholson bárónő, az Európa Parlament romániai jelentéstevője nov. 20-i bukaresti sajtóértekezletén elmondta: a régió biztonsága szempontjából Románia NATO-tagsága valamint az EU-ban való részvétele fölöttébb szükséges. A bárónő találkozott Ion Iliescu államfővel is, akivel - többek között - a szegénység romániai felszámolásának lehetőségeiről tárgyalt. - Iliescu üdvözölte Hubert Vedrine francia külügyminiszter azon nyilatkozatát, amelyben kiáll Románia és Bulgária EU-csatlakozása mellett. /Emma Nicholson bárónő kiáll Románia EU- és NATO-tagsága mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"