Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
2001. október 26.
"Ion Iliescu is részt vett az okt. 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett bukaresti fogadáson. A román elnök rövid beszédben méltatta az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét, majd kitért arra, hogy a két ország a köztük időnként felmerülő viták ellenére közös úton halad az egységesülő Európába. Ion Iliescu az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vitákat a párbeszéddel és a kölcsönös megértést keresve lehet megoldani. Példaként említette, hogy az 1996-ban aláírt alapszerződést is az időnkénti éles viták, a meg nem értés korszaka előzte meg. Ion Iliescu megvalósíthatónak és ésszerűnek nevezte Adrian Nastase miniszterelnök azon javaslatát, hogy az RMDSZ tagsági igazolványának birtokában élhessenek a romániai magyarok Magyarország területén a státustörvénybe foglalt kezdeményekkel. - Az itt élő magyarok Románia lojális állampolgárai, ezzel egy időben természetesen érzelmi kötödés fűzi őket ahhoz az országhoz, amellyel egy a nyelvük, közös a kultúrájuk - hangsúlyozta a román államfő. /Iliescu: Természetes a romániai magyarok érzelmi kötődése az anyaországhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"
2001. október 26.
"Az elmúlt két évben Bulgária és Románia komoly fejlődést tudott felmutatni az EU csatlakozás útján - jelentette ki Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa az okt. 25-én Bukarestben elkezdődött Dél-kelet európai régiók konferenciáján. Patten azt is elmondta, hogy az EU 4,65 milliárd eurót utal ki Románia számára, amelyet az elkövetkező hat évben főleg a stabilitási és társulási folyamatra szánnak. /Románia 4,65 milliárd euro támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény bukaresti regionális konferenciája új szakaszt nyit a térségbeli országok finanszírozásának stratégiájában. Adrian Nastase miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a szervezet egyik fő feladata az: vonzzon partnereket a nemzetközi közösségből a délkelet-európai térség által kínált lehetőségek kiaknázásához. Hangsúlyozta, hogy a DKSE továbbra is az európai integráció egyik eszköze. Mircea Geoana külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a stabilitási egyezményt nem lehet az Európai Unió alternatívájaként tekinteni. /Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény. Bukaresti regionális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"
2001. október 26.
"Marosvásárhelyen bemutatták Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/ c. könyvének román változatát. - A köztünk - magyarok, románok - között tornyosuló falakat végképp le kell dönteni, ennek eszköze az új kiadvány, mondotta Sucher Ervin újságíró, a Juventus Kiadót vezetője. Smaranda Enache asszony, a Pro Europa Liga társelnöke méltatásában felidézte Marosvásárhely jelenkori történelmének a legszomorúbb napjait, amikor "az események rossz irányba terelődtek". Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a román tömeget egy szűk érdekcsoport heccelte egymás ellen, mely át akarta menteni az új világba korábbi hatalmát. Uszítás nélkül nem robbanhat ki ilyen súlyos konfliktus. "Március fedőkép volt arra, hogy mi történt december végén Bukarestben, hogy miért kellett ártatlan embereknek meghalniuk", vélte Enache asszony. Felidézte azt is, hogy retrográd erők miként akadályozták meg azt, hogy ő meg Kincses Előd parlamenti jelöltek legyenek Maros megyében, majd oda hatottak, hogy Kincsesnek öt évet külföldön kellett töltenie. A szerző elmondta: 1990. január elsején a néhai Antall József (még nem volt miniszterelnök) Marosvásárhelyen járt, és vele a magyar-román együttműködés szükségességéről is tárgyalt. Kincses Előd meg van győződve arról, hogy ha a történelmi megbékélés bekövetkezett volna, és erre minden esély megvolt, ma a "visegrádi négyek" "ötök" lennének, hiszen Romániával kibővülhetett volna az EU felé nagyobb léptekkel igyekvő államok köre. Kincses Előd korábbi magyar nyelvű dokumentum-kötetét azért fordította le románra, hogy ezzel is elősegítse a történelmi igazságtételt. /(Máthé Éva): A történelmi igazság érvényesítése érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"
2001. október 26.
"Okt. 26-án tartja évadnyitó előadását a bukaresti Kálvineum ökumenikus alapon szervezett értelmiségi műhelye, a Koós Ferenc Kör. Előadást tart a 75. évét betöltött Demény Lajos történész, akadémikus. Előadásának címe: A bukaresti református egyház 200 éves múltja első fél évszázados történetének feltárása, legújabb levéltári kutatása tükrében. /(Zágoni Albu Zoltán lelkipásztor): Évadot nyit a Koós Ferenc Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"
2001. október 27.
"A státustörvény kapcsán tett javaslataival Adrian Nastase megmutatta, hogy igazi politikusi erényekkel rendelkezik - állapította meg okt. 26-i kommentárjában a Curentul. Eddig a román félnek védekeznie kellett, most Nastase revansot vett és immár a román fél diktálja a szabályokat - vélte a napilap. Adrian Nastase pontosan tudja, hogy valamilyen formában a státustörvény alkalmazásra kerül, Románia csak azt érte el Velencében, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson az alkalmazásról - hangsúlyozta a Jurnalul National. /Nastase "félsikere": A státustörvény marad, de alkalmazásának feltételeit Bukarest diktálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"
2001. október 27.
"Az Orosz Föderatív Parlament alsóházának, a Nemzeti Duma elnökének Ghennadii Seleznev meghívására okt. 16-20 között Moszkvába látogatott a román Képviselőház küldöttsége. A román alsóház elnöke, Valer Dorneanu által vezetett bizottság tagja volt Borbély László képviselő, a képviselőház titkára is. A négy napos látogatás során a román küldöttség többek között találkozott az orosz miniszterelnökkel Mihail Kasianovval is. Borbély László, a Képviselőház titkára elmondta, hogy egyértelműen pozitív változásokat észlelhettek a találkozók során. Mindez megteremtheti annak a lehetőségét, hogy a két ország között létrejöjjön a kétoldalú alapszerződés. /A Duma vendége volt a román Képviselőház küldöttsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"
2001. október 27.
"Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Kárpátokon túlról érkezett vendégeket fogadtak a hétvégén. A moldvai csángó-magyarok különös kultúráját, hétköznapjait nyolcan hozták közelebb a nagyváradi érdeklődőkhöz, köztük Duma István András csángó-költő, a Szeret-Klézse Alapítvány vezetője, illetve Csoma Gergely budapesti csángó-szakértő és dr. Budavári Gyula, az erdélyi szövetség alelnöke. Okt. 25-én Énországom Moldova - egy csángó költemény ösvényin címmel a csángó világot bemutató fotókiállítás nyílt. Tóth Beáta csángó népdalokkal, Mátyás Zsolt Imre pedig Duma István András költeményeivel gazdagította a nyitórendezvényt, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő beszélt az egységes nemzetről, amely az ősi gyökerekből táplálkozó csángókultúrával lehet teljes. Csak akkor van megmaradásunk Nagyváradon, Bihar megyében, a Kárpát-medencében, ha segíteni tudunk a nálunk elesettebbeknek - mondta. Másnap a moldvai csángókról szóló előadásokkal folytatódott a rendezvénysorozat. Okt. 27-én a nagyváradi Mikes László Csángóbaráti Társaság gyűlésére kerül sor, Szilágyi Zsolt a moldvai csángómagyarság jelen helyzetéről tart előadást, majd Duma István András Én országom, Moldva c könyvének váradi bemutatója következik. Okt. 28-án, vasárnap a nagyváradi bazilikában a Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök celebrálta szentmisével zárulnak a Csángó-napok. /Csángó-napok Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"
2001. október 27.
"Összesen 266 diákkal kezdte meg az új tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő gyergyószentmiklósi főiskola, közülük 102-en elsőévesek, 50-en a turisztikai-földrajz szakon, (33 magyar és 17 román tagozatra járó diák), és 52-en a térképészet-kartográfia szakon, amelyből 36-on magyar és 16-on román tagozaton tanulnak. A 266 diákból 194 hallgató tandíjmentesen és 72-en fizetnek tandíjat. A székesfehérvári Kodolányi János egyetemi jogú főiskolával élő kapcsolatban állnak. Idén 101-en végeztek, 96-an tették le az államvizsgát, 5-nek nem sikerült, ők februárban próbálkoznak újra. A visszajelzések szerint aki dolgozni akart, el tudott helyezkedni mind a két szakterületen Gyergyószentmiklóson, illetve ki-ki a maga szülőföldjén. /Gál Éva Emese: Új tanév a főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"
2001. október 27.
"(Marosvásárhelyen megtartották meg a Pro Europa Liga egyik legsikeresebb programja, a Demokrácia Kollégiuma megnyitóját. Eddig - hét év alatt - több mint 160 Maros megyei magyar, román és más nemzetiségű tanuló és diák végezte el a tanfolyamot. Az idei kollégistákat Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Smaranda Enache és Csíky Boldizsár. Az oktatási keretben a fiatalok főleg azt tanulhatják meg, hogy elviseljék és tiszteletben tartsák a másságot. /(Máthé Éva): Demokrácia Kollégiuma - nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"
2001. október 27.
"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Poór Lili-díjjal tüntette ki Méhes Katit, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulatának tagját, a szatmári színpad egyik legkedveltebb színművészét. A díjat december elsején adják át, Kolozsvárott. Méhes Kati a főiskolai éveket követően, 1973-ban szerződött a szatmári színtársulathoz. Méhes Kati a közönség kedvence. /Dancs Artur: Az erdélyi szakma díja Méhes Katinak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"
2001. október 28.
"II. János Pál pápa megválasztásának 23. évfordulója tiszteletére dr. Jean-Claude Périsset érsek, a Vatikán romániai apostoli nunciusa okt. 18-án fogadást adott, amelyen részt vettek a római katolikus és a görög katolikus főpásztorok s a szerzetesrendek és -kongregációk elöljárói. A palotát, amely az apostoli nunciatúrának, száz éve, 1901-ben épült. Az 1920-as trianoni békeszerződés után a bukaresti kormány kezdeményezte a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolatfelvételt, 1920. okt. 17-én Romániába érkezett Francesco Marmaggi apostoli nuncius. Az Apostoli Szentszék és Románia között 1927. május 17-én megkötött konkordátumot a román állam 1948-ban egyoldalúan felmondta, 1950. július 4-én felszólították a nunciust, hogy három nap alatt a Vatikán munkatársaival együtt képviselője hagyja el az országot. A kommunista hatóságok lefoglalták az épületet, elkergették az épület gondozásával megbízott apácákat. Elöljárónőjüket, a moldovai származású Ecaterina Clara Laslaut 1950-ben hamis vádak alapján letartóztatták és mint a Vatikán kémét börtönbüntetésre ítélték. Tizennégy évet töltött börtönben, 1964. április 20-án, általános amnesztiával szabadult. 1990. július 14-én boldogan lépte át újra a nunciatúra küszöbét. Az 1989-es decemberi események után a nunciatúra palotája visszakerült a jogos tulajdonos kezébe, majd 1992. november 5-én ünnepélyesen újra megnyitották. Azóta egymást követték apostoli nuncius-érsekként John Bukovsky (1990.XI.27.-1995.I.23.), Janusz Bolonek (5.V.1995 -30.IX.1998) és dr. Jean-Claude Périsset, aki 1998. december 9-én kezdte meg tevékenységét Romániában. /Fodor György: Tisztelgés a pápa előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./"
2001. október 29.
"Hívatlan vendégek jártak az elmúlt napokban Szatmárnémetiben, a Kölcsey Főkollégium diákszállásán. Először egy magát ezredesnek nevező férfi jelent meg és nézte át tüzetesen a saroképület minden zegét-zugát, mondván, hogy jó lenne ez nekik is. Majd az egészségügyi felügyelőségtől keresték meg a diákotthont, jegyzőkönyvet is hagytak maguk után Az irományban jelezték, hogy a bentlakás több szempontból sem felel meg az egészségügyi követelményeknek. Például, az egy diákfőre számított légköbméter okán. Nagy a pánik a kollégiumban, elvégre 120 diáklány szállásáról és étkezéséről van szó. Muhi Miklós, a Kölcsey Főkollégium igazgatója elmondta: még nem volt ideje tájékozódnia, de törvénytelen, hogy az úgynevezett ellenőrök az iskola vezetőségének tudta és engedélye nélkül ellenőriztek. /Sike Lajos: Hívatlan vendégek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"
2001. október 29.
"A Máért ülésén minden képviselt politikai párt, illetve szövetség aláírta a zárónyilatkozatot, fenntartásai csupán az SZDSZ-nek voltak, képviselőjük azzal a megjegyzéssel írta alá a nyilatkozatot, hogy annak csak az I. részével értenek egyet, míg a státustörvénnyel foglalkozó II-kal nem. Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára a három évvel ezelőtt létrehozott Máért intézményének legnagyobb eredményeként könyvelte el a státustörvény megszületését. Kitért ama sajtóhíradásokra is, melyek a IV. ülés első napját követően éles vitákról, az RMDSZ centrum támadásáról, nacionalista kirohanásokról, illetve kivonulásokról szóltak, megjegyezve: ellenkezőleg, az értekezletet tárgyszerű, megegyezésre törekvő hang jellemezte. Szabó Tibor, a HTMH elnöke az intézménynek a törvény végrehajtásával való megbízásával kapcsolatban kifejtette: a feladat egyrészt az érintett magyarországi minisztériumok, szaktárcák, intézmények munkájának összehangolását, másrészt a határon túli ajánló szervezetek munkájának koordinálását, illetve a magyar közigazgatással való összehangolását, harmadsorban a támogatások célbajuttatását jelenti. Ez utóbbi feladat önmagában új konstrukciót igényel. Az értekezleten tárgyaltak a jelenlegi támogatási rendszer lehetséges fejlesztési irányairól, a lényeg: a mostani közalapítványok megtartásával, de munkájuk célirányosabbá tételével történik majd, felhasználva az elmúlt évtized tapasztalatait. A nemzetstratégiai döntésekre új közhasznú szervezetet, társaságot hoznak létre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: a Máért bebizonyította működőképességét. Felhívta a figyelmet a zárónyilatkozat egyik pontjára: a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetének megoldásáért a fő felelősséget az az állam viseli, melyben e közösségek élnek, érdekükben ugyanakkor az anyaország is természetes módon hozhat intézkedéseket és támogatást nyújthat. Tőkés László püspök elmondta, hogy a sajtóban is megjelent vészjósló tájékoztatásokkal ellentétben egyetértés van a státustörvény alapvető kérdéseiben. A javaslatokat Markó Béla szövetségi elnökkel közös megegyezés alapján tették meg. Fényűzés volna ebben a kérdésben összekülönböznünk - mondta. /(Guther M. Ilona): Álláspontok a IV. Máértról. "Fényűzés volna összekülönböznünk..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"
2001. október 29.
"A csendőrök gumibotokkal mentek neki azoknak a pátriárkia előtt tüntető apácáknak, akik Teoctist kommunista jelszóval hívták fel magukra a figyelmet. Az ütlegből kijutott a Catavencu fotóriporterének is, tudósított az Evenimentul Zilei. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"
2001. október 29.
"Az 1956-os magyar forradalom 45. évfordulója alkalmából - kissé megkésve - az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Dávid Csaba baráti beszélgetésre hívta meg az RMDSZ székházába azokat, akik sokat szenvedtek, börtönbe kerültek amiatt, hogy szolidarizáltak a magyarországi forradalommal. A találkozón jelen volt - egykori elítéltként - dr. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök, Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Fodor Imre és Csegzi Sándor - Marosvásárhely alpolgármesterei és sokan mások. Varga László kemény szavakkal illette Sütő Andrást, Kántor Lajost, Lászlóffy Aladárt, Benkő Samut és társaikat. "Arra kérjük őket, hogy ha annakidején elítélték magatartásunkat, őrültségnek tartották, s azóta nem voltak képesek bocsánatot kérni, akkor most legalább hallgassanak, ne képviseljenek bennünket" - mondotta a nyugalmazott református lelkész, aki több évet börtönben töltött. Kelemen Atilla szerint ezek túl kemény szavak. Az "ötvenhatosok" kemény szavakkal bírálták az RMDSZ túlságosan mérsékelt politizálási stílusát. /(Máthé Éva): "Ötvenhatosok" kemény szavai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"
2001. október 29.
"Az okt. 25-én Batizon megrendezett megemlékezés másnap a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban folytatódott a VI. Szilágyi Domokos Napok programja. Az országszerte ismert MADIPO színjátszó csoport bemutatta a "Vagyok, ameddig nem leszek" című műsorát. Okt. 27-én koszorúzási ünnepséget szerveztek Szilágyi Domokos mellszobránál. Muzsnay Árpád köszöntő szavai után beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Ezután kezdődött a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Szilágyi Domokos költészete negyedszázad távlatából címmel irodalmi tanácskozás. A napot "Találkozások Bécsben" címmel a bécsi Bornemisza Péter Társaság irodalmi műsora zárta Antal Imre irányításával, Antal Ágnes és Szépfalusi Márta közreműködésével. A rendezvénysorozat okt. 28-án Nagysomkúton, a költő szülőfalujában ért véget. /Elek György: Befejeződött a Szilágyi Domokos Napok rendezvénysorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./ Az irodalmi tanácskozáson Pomogáts Béla, Székelyhídi Ágoston, Láng Gusztáv, Kántor Lajos. Gálfalvi Zsolt, Bence Lajos(Lendváról), Bertha Zoltán, Demény Péter, Corneliu Balla, Végh Béla főiskolai adjunktus, Fazekas László margittai (pap)költő tartott előadást. Pomogáts Béla leszögezte: "Napjainkban a költészetnek nincs olyan szerepe a közéletben, mint korábban, mivel a politika lerontotta mandátumát". Láng Gusztáv szerint Szilágyi Domokos szerepét a magyar irodalomban még fel kell mérni. /(Sike Lajos): VI. Szilágyi Domokos Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"
2001. október 29.
"Okt. 27-én harmadik alkalommal gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön a székelyföldi magyar geológusok. Számos kolozsvári és bukaresti egyetemi hallgató jött el az EMT székházába. Wanek Ferenc kolozsvári egyetemi tanár vitaindítóként a Székelyföld földtana című kötet tervét ismertette. Mint mondta, a kiadványt közérthető magyarsággal kell megírni. Ennek szerkesztését támogatandó, a résztvevők határoztak a Pro Geologia Egyesület létrehozásáról, melyet Csíkszeredában jegyeznek majd be. A találkozón a diákok színvonalas tudományos dolgozatokat mutattak be. /(mózes): Geológustalálkozó Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./"
2001. október 30.
"Adrian Nastase kormányfő október 29. és november 8. között tesz hivatalos látogatást Kanadában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Nastasét népes küldöttség kíséri, amelyben többek között helyet kapott Mircea Geoana külügy- és Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, valamint Dan Nica, a távközlési és informatika tárca vezetője. Kanadában Jean Chrétien miniszterelnökkel tárgyal a román kormányfő, majd az Egyesült Államokban előbb Washingtont keresi fel, ahol megbeszéléseket folytat Richard Cheney alelnökkel, Colin Powell külügyminiszterrel, valamint a Bush-kormány más tagjaival. Találkozik James Wolffensohnnal, a Világbank elnökével és Horst Kohlerrel, a Nemzetközi Valutaalap (IFM) ügyvezető igazgatójával is. Romániában arra számítanak, hogy Nastase washingtoni látogatása során az IMF igazgató tanácsa jóváhagyja a Romániának nyújtandó soros készenléti hitelről szóló szándéklevelet. Nagy-Britanniában Adrian Nastase megbeszéléseket folytat vendéglátójával, Tony Blair kormányfővel, valamint az angol parlamenti élet vezető személyiségeivel. Bukaresti bejelentés szerint Londonban, a miniszterelnök jelenlétében írják alá azt a privatizációs megállapodást is, amely véglegesíti, hogy a brit-indiai LNM Holding veszi át az egyik legnagyobb és legtöbb veszteséget termelő román állami vállalatot, a galaci Sidex fémkohászati kombinátot. /Észak-amerikai és nagy-britanniai körúton Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"
2001. október 30.
" Markó Béla a vele készült nyilatkozatban kifejtette, hogy a magyar igazolványhoz az RMDSZ-tagság is megfelel. Szerinte Nastase javaslata mögött nem szabad hátsó szándékot feltételezni. Ahhoz képest, hogy eddig a státustörvénnyel kapcsolatos mindenfajta előkészítő tevékenységtől Románia területén elzárkóztak, ez egyfajta politikai áttörés. Sokan idegesen reagáltak arra, hogy miféle kizárólagosság az RMDSZ-tagsághoz kötni a magyar igazolvány kiadását. A MÁÉRT közös nyilatkozatának mellékletében is ott olvasható, hogy léteznek különböző utak és módok. Az egyik út, hogy hozzájusson valaki a magyar igazolványhoz, a valamilyen társadalmi szervezeti tagság, a másik az egyházhoz való tartozás, ez esetben egyértelműen az egyház igazolná azt, hogy az illetőt magyarként tartja számon, a harmadik a magyar nyelvtudás igazolása, a negyedik pedig az, hogy az illető államban hivatalosan magyarként jegyzik be, ami esetünkben nem érvényes, hiszen, legalábbis hivatalosan és hozzáférhetően nincs ilyen nyilvántartás, más államok esetében viszont alkalmazható ismérv. - Az SZDP-vel, a kormányfővel való találkozása legjelentősebb hozamának a tulajdonviszonyok alakulása tekintetében elért egyezményt tartom. Biztató viszont a földtörvények alkalmazásával kapcsolatos álláspont-változtatás az SZDP részéről. Máig több tízezer hektár közbirtokossági erdő került vissza konkrétan az egykori tulajdonosok kezébe a két székelytöbbségű megyében. Eredetileg úgy nézett ki, hogy a szőlősöket, a gyümölcsösöket nem adnák vissza, most ez az álláspont reményeink szerint változni fog. /Gyarmath János: Kimozdultunk a holtpontról. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./"
2001. október 30.
"A román kormány okt. 29-i közleménye leszögezte: amennyiben nem történik meg a státustörvény módosítása annak hatályba lépéséig, végrehajtását mindaddig fel kell függeszteni, amíg meg nem szerzik a szomszédos országok beleegyezését és meg nem teremtik a módosításhoz szükséges feltételeket. A közlemény szerint Bukarest tartja magát a velencei bizottság ajánlásaihoz, s fenntartja azt az álláspontját, hogy a státustörvény módosításra szorul. A román kormány szerint a MÁÉRT ülésén elfogadott álláspont annak elutasítását jelenti, hogy iktassák ki a törvényből az igazolások mechanizmusát és kétoldalú tárgyalásokon rendezzék a gazdasági-szociális jogokkal kapcsolatos kérdéseket. A román felet elégedetlenséggel tölti el az a tény, hogy magyar részről ragaszkodnak a törvényben szereplő, etnikai alapon nyújtott gazdasági-szociális jogokhoz. /Kormánynyilatkozat a státustörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./"
2001. október 30.
"Valóságos "etikai kistraktát" adott elő Mircea Geoana román külügyminiszter A NATO szerepe a fekete-tengeri térség biztonságában címmel megtartott bukaresti konferencián.. Szólott arról, hogy "e térség országai olykor arroganciáról tesznek tanúbizonyságot, sokat hangoztatják különbözőségüket, a nyugat-európaiakétól eltérő kultúrájukat, vallásukat, történelmi tapasztalataikat, életmódjukat. Szerényebbeknek és alázatosabbaknak kell lennünk, saját értékeinkről le nem mondva csatlakoznunk kell az egyetemes értékekhez". Románia leend az EU és az észak-atlanti szövetség legkeletibb tagállama, ezért fontos missziós feladatok várnak rá: keleti szomszédai, a fekete-tengeri régió többi országai számára Romániának kell vonzóvá tennie az Európai Unió és a NATO értékrendjét és érdekeit. /Szilágyi Aladár: Pökhendiségellenes pökhendiség. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./"
2001. október 30.
"Dávid Ibolya magyar és Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter is részt vesz az okt. 29-én kezdődött magyar-román jogásztalálkozón Kolozsváron, melynek témája a korrupció megelőzésében és leküzdésében folytatott nemzetközi jogi együttműködés. Dávid Ibolya cáfolta Ioan Rus belügyminiszter korábbi vádjait, miszerint a magyar állam "belső anyaországot" akar létrehozni a Székelyföldön. Rodica Stanoiu tárcavezető szerint Rus a kormány álláspontját hangoztatta, a státustörvény pedig nyugtalanságot kelt Romániában. Dávid Ibolya Kolozsváron kifejtette, Ioan Rus kijelentései nem igazak, és amint a Velencei Bizottság jelentéséből is kitűnik, a magyar kormány felelősséget vállalhat a határokon túl kisebbségben élő magyarokért. "Számomra a bukaresti kormány véleménye releváns. Remélem, a belügyminiszter kampányelemeket és politikai túlzásokat tartalmazó kijelentése magánvélemény - nyilatkozta a kincses városban Dávid Ibolya. "Egy dologban azonban egyetértek a belügyminiszterrel: el kell jutni odáig, hogy ne legyen tilos arról beszélni, Erdély évszázadokon keresztül európai térség volt, jelenlegi küldetése pedig az, hogy az egész román térség európai integrációjának motorja legyen. Erdély ugyanis az a kapu, amelyen az európai gazdaság belép Romániába." Mint a magyar igazságügyi tárca vezetője elmondta, kívánatos lenne a gazdasági és politikai kérdéseket egymástól különállóan kezelni. Dávid Ibolya leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a Velencei Bizottságnak a kisebbségi jogok területén nagy előrelépést jelentő jelentése nemcsak Romániáról és Magyarországról szól, hanem több ország kisebbségi problémáit foglalja össze. "Nem vitás, hogy az anyaországnak jogában áll foglalkozni nemzettársai identitásával és gondjaival" - mutatott rá az igazságügyi miniszter, aki örömmel üdvözölné, ha Románia a határain túl élő románoknak is kedvezményeket biztosítana. "Békés megoldást akarunk - nyilatkozta a miniszter asszony. "A magyar kormány azt szeretné, ha a törvényt közösen töltenénk ki tartalommal, a közös munkához azonban nyugodt légkörre van szükség." Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter nem volt hajlandó kommentálni Ioan Rus kijelentéseit. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Stanoiu elmondta, Románia is foglalkozik a határain túl kisebbségben élő románokkal, mindezt azonban a megengedett keretek között teszi. "A magyar státustörvény nyugtalanságot keltett Romániában, amelyet ha a román kormány véleményének figyelembe vétele nélkül alkalmaznak, mindenképp alapvető változásokat idéz elő az Erdélyt érintő stratégiában" - nyilatkozta a román igazságügyi miniszter. /Lázár Lehel: Dávid: Erdélyen keresztül Európába. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"
2001. október 30.
"A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság döntésének megfelelően a székelyudvarhelyi városi tanácsnak nem kell kifizetnie az 500 millió lejes bélyegilletéket ahhoz, hogy a több mint négy éve húzódó csereháti ügy tárgyalása tovább folytatódjon. A székelyudvarhelyi önkormányzat versus Aris Industries Rt. és Szeplőtlen Szívek Kongregációja pernek legutóbb a Maros megyei törvényszék azért rendelte el a szüneteltetését, mivel a bukaresti cég, illetve a görög katolikus apácarend ügyvédei a tanács keresetének felbélyegzését hiányolták. Mint ismeretes, az udvarhelyi önkormányzat a csereháti területre kötött koncessziós szerződésnek, valamint az ingatlant felépítő Aris Industries Rt. és a görög katolikus kongregáció közötti ajándékozási szerződés semmisségének a megállapítását kérte. A tanács mindkét kérelmét megfelelőképpen bélyegezte, a harmadikra, mely az eredeti helyzet visszaállításáról szólt, viszont nem fizette ki a közel 500 millió lejes illetéket. Mulasztása miatt kénytelen volt elállni kérésétől. Az Aris Rt. és a Szeplőtlen Szívek Kongregációja a bélyegilleték ki nem fizetését megtámadta, azonban panaszukat mind a Hargita megyei Pénzügyi Igazgatóság, mind a Pénzügyminisztérium elutasította. Ekkor a fővárosi Táblabíróságon közigazgatási pert indítottak, amit 2000 decemberében meg is nyertek. Az udvarhelyi tanács és a két pénzügyi intézmény fellebbezett az ítélet ellen. A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében elfogadta a beadványukat, és a perköltségek megtérítésére kötelezte az Arist és a görög katolikus apácarendet. "A jogerős ítélet után Marosvásárhelyen kérjük az alapper tárgyalását, mely a szerződések érvénytelenségét hivatott megállapítani" - nyilatkozta dr. Kincses Előd, a székelyudvarhelyi önkormányzatot képviselő ügyvéd. /Szucher Ervin: Újraindul a csereháti per. Csatát nyert Székelyudvarhely önkormányzata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"
2001. október 30.
"Szatmári Tibornak a legutóbbi SZKT-n elhangzott és a bukaresti magyar sajtóban is közzétett felelőtlen vádaskodásából az Adevarul október 23-ai számában "leleplező" cikket közölt arról, hogy miként tüntetik el az erdélyi magyarok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására a magyar kormány által adományozott összeget, s hogyan rövidítették meg a hiszékeny, türelmes, jó románokat. A vádaskodás szerint a csíkszeredai Hargita Szálló egyetemmé való átalakításában Birtalan Ákos az egyik főszereplő. A megtámadott Birtalan Ákos kifejtette, mi a valóság. Csak 2000. december 6-án tárgyalhatta meg a kuratórium, hogy ajánlatos lenne az ingatlanfejlesztést illetően a csíkszeredai variánsok közül megvizsgálni a Hargita Szálló megvásárlásának lehetőségét. 2001. április első napjaiban írták alá az adásvételi szerződést az akkor már magántulajdonban lévő szálloda megvételéről, mégpedig az akkori tulajdonos és a Sapientia Alapítvány képviselője - vagyis Birtalan Ákos. A kuratórium döntött arról, hogy a Hargitát mennyiért vásárolhatják meg. Erről még a román sajtó is beszámolt annak idején. A vásárlást bárki ellenőrizheti, minden törvényes előírást betartottak. Az Adevarul összemosva két, időben távol lévő eseményt. Tehát nem a Sapientia vette meg a Fenyő Rt. részvényeit az ÁVA-tól. /Román Győző: Zavarkeltés a Sapientia körül. Beszélgetés BIRTALAN ÁKOS parlamenti képviselővel, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"
2001. október 30.
"Korunk potyautasa a megélhetési politikus. Közülük is a legjobban az úgynevezett érdekvédelmisek járnak, írta Fábián Tibor, sokan egyenesen a parlamentből mennének nyugdíjba. Kiszámítják, hogy melyek az úgynevezett biztos helyek a jelöltlistán, ahonnan kényelmes út vezet Bukarestbe. A parlamenti folyosón Vadim kebelbarátaival ugratják egymást, amit a nyílt színi lefasisztaárulózás követ, némi dramaturgiával megspékelve. n már újra szűk körben újfent jöhet a bratyizás: "Tudod, hogy nem személyesen rád gondoltam, csak úgy általában. Nem is vagy te olyan bozgor." A megélhetési politikus néha felhívja újdondász ismerősét a helyi lapnál, akinek elmondja, hogyan állta a sarat a héten a parlamentben, hogyan mentette meg a nemzet becsületét. Jut eszébe: emelni kéne már a pályadíjat, mert ennyiért nem éri meg a nemzet keresztjét cipelni. Kapcsolatai vannak, ismeri a nagy-romániás keresztapákat, a szociáldemokraták fiukká fogadták... /Fábián Tibor: Transzszilván panoptikum. A megélhetési politikus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"
2001. október 30.
"Pályázatíró képzés zajlott Kolozsvárott okt. 17-19. között az RMDSZ gazdasági főosztálya, az RMKT és a Communitas Alapítvány közös szervezésében. A résztvevők zömükben a Partium és Északnyugat-Erdély RMDSZ-es önkormányzati képviselői, polgármesterei, alpolgármesterei voltak. Pete István szenátor a SAPARD- és ISPA-programok hazai tapasztalataiból állított össze tanulmányt. A SAPARD-programban az EU 150,6 millió eurót szán Romániának. A program hét éves időszakot ölel fel (2000-2006). /Farkas E Zoltán: Pályázatíró tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./"
2001. október 30.
"Nagyenyeden lemondott a helyi tanács szakbizottságaiban betöltött tisztségéről valamennyi RMDSZ-es tanácsos, mert a tanácsban rendszeresen elutasítják az RMDSZ-tanácsosok kezdeményezéseit, kizárják a tanácsosok egy részét a testvérvárosokkal való kontaktusokból. Mindezek ellenére az RMDSZ-es tanácsosok a továbbiakban is részt vesznek a helyi tanács munkájában. /Lemondtak a nagyenyedi RMDSZ-es tanácsosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./"
2001. október 30.
"Az Európai Unió Kultúra 2000 programjára közösen tervez pályázatot benyújtani Csongrád és Temes megye, amitől a két szomszédos, romániai és magyarországi megye fiatal képzőművészeik fölkarolásához, valamint munkájukból kiállítási anyag összeállításához remélnek támogatást. A megyék képviselőtestületei okt. 26-án Szegeden együttes ülést tartottak, amelyen megerősítették az 1992 óta meglévő együttműködést, valamint közös nyilatkozatban rögzítették a feladatokat. A két megye képviselői támogatják a Kiszombor-Csanád közötti közúti határátkelőhely folyamatos nyitva tartásának bevezetését. /A Csongrád és a Temes megyei közgyűlés együttes ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./"
2001. október 31.
"Másodszor jelent meg a Romániai Magyar Évkönyv, a Szórvány Alapítvány és a Polis Könyvkiadó /Kolozsvár/ közös munkája gyümölcseként. A szerkesztőtanács (Bakk Miklós, Bodó Barna, Csép Sándor, Dávid Gyula, Egyed Péter, Pozsony Ferenc, Somai József) olyan kiadvánnyal rukkolt elő, amely nem szokványos összeálló helyzetjelentés idei közösségi állapotunkról, hanem az elemzés igényével lép fel. Tervezik, hogy az évkönyv egy olyan tudománypolitikai orgánummá váljon, amely nem csupán felleltározza, hogy milyen területen milyen szakembereink tevékenykednek, hanem tükrözi, irányítja, tematizálja is a kutatási munkát. A Romániai Magyar Évkönyv 2001 tartalmát tekintve öt fejezetből tevődik össze: A demokrácia útján (témái - általános választások 2000-ben; magyar nemzetszerkezet; az RMDSZ és a kormánykoalíció 1996-2000-ben; jogállás és kedvezmények); Adatok és folyamatok (erdélyi magyar diákok a kimenni vagy maradni dilemmájában; a Székelyföld régiófejlődése); Magyar nyelvű oktatás és művelődés; Tanulmányok (államosított, de vissza nem szolgáltatott ingatlanjainkról, emberjogtiprási esetekről, Frunda György 2000-es államelnöki kampányáról, a státustörvényről); Kronológiai dokumentumok. Bevezetőjében, Bodó Barna szerint, az első évkönyvhöz viszonyítva újdonságot a támogatók kiléte hozta. Főként a bukaresti Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, amely a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és a Pro Professione Alapítvánnyal karöltve lehetővé tette ennek a jelentős kiadványnak a megjelentetését. /Ö. I. B.: Romániai Magyar Évkönyv 2001. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Okt. 29-én mutatták be a Romániai Magyar Évkönyv idei kiadását Kolozsváron. Egyed Péter méltatta a szerzők, szerkesztők profizmusát (ezt a profizmust bizonyítja, hogy a kötet megjelent a már tavaly beígért időpontban), kitért az évkönyv műfajának kérdésére, majd rövid tartalmi elemzésbe kezdett. "Minden művelt embernek, a társadalomtudományok művelőinek, tanároknak, diákoknak egyaránt szüksége van egy esztendőre vonatkozó adatbázisra. Ez a 27 tanulmány tematikusan és eseménytörténetileg is behatárolja mindazt, ami a romániai magyarság számára fontos volt. Példás tanulmányokban találjuk meg a nagy összefüggéseket" - fejtette ki Egyed Péter. Bodó Barna, a kötet szerkesztője három újításról szólt. A kötet dokumentumértéke meghaladja az előbbiét, sőt, a csángó helyzetről készült írások nemcsak dokumentumértékűek, de egyfajta jövőkép is elénk tárul. Míg az első kötetnél a szerkesztők keresték meg a szerzőket, idén a szerzők már maguktól jelentkeztek. Veres Valér abban látja a könyv jelentőségét, hogy "kialakult egy olyan fórum, ahova külföldiek is fordulhatnak, ha a romániai magyarságról akarnak megtudni valamit. Az erdélyi magyar kultúrát és legitim véleményünket el tudjuk így juttatni a világnak." /Balázsi-Pál Előd: Bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv 2001-et. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"
2001. október 31.
"Rolf Ekeus kisebbségi főbiztos politikai nyilatkozatával kapcsolatban a magyar külügyminisztérium szóvivője közleményt adott ki, mely szerint a főbiztos hivatalától származó értesülés megerősíti: a nyilatkozat címzettje nem Magyarország. A szóvivő hozzáfűzi: a magyar törvény jogi szempontú megítélését az Európai Parlament, majd a Velencei Bizottság jelentése és annak ajánlásai egyértelműen rendezik és lezárják. A törvény végrehajtásáról a szomszédos országok többségével folynak a konzultációk. "Az Európai Bizottság és más európai testületek mellett valamennyi szomszédunk, így Románia is elismerte, hogy bár vannak vitatott kérdések a törvény megvalósítását illetően, az sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a térségben nem okozott feszültséget. A szóvivő hangsúlyozza: a határon túl élő magyarok ugyanakkor hagyományosan és következetesen az állampolgárságuk szerinti országok belső demokratikus fejlődését és európai haladását képviselték és mozdították elő. Martonyi János, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága novemberi eleji üléséhez kapcsolódóan egyébként megbeszélést folytat majd Ekeus kisebbségi főbiztossal. /A külügyi szóvivő szerint: Nem Magyarország a címzett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./"