Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
2001. június 30.
"Gyimesbükkön Deáky András panziójában zajlik június 25-július 1. között a moldvai csángó gyerekek és az őket tanító pedagógusok közös tábora, amelynek célja azon sajátos oktatási módszerek kipróbálása, melyek a 2001 őszétől beinduló moldvai csángó oktatási program megvalósítását szorgalmazzák. A tavaly Klézsén és Pusztinán beindult, iskolán kívüli magyar nyelvoktatást idén a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében tíz helységre kiterjesztik: Klézsén, Pusztinán, Somoskán, Lészpeden, Trunkon, Külsőrekecsinben, Dioszén, Forrófalván, Budán és Bákóban szakképzett tanárok vállalnak iskolán kívüli oktatást, mivel a Bákó megyei tanfelügyelőség máig akadályozza a moldvai csángó gyerekek anyanyelvének oktatását. A fiatal pedagógusok - Barnat Simona, Bilibók Jenő, Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi, Ghiurca Valentin, Hegyeli Attila, Lukács Emese, Mester László, Mihálydeák Adél, Róka Szilvia és Sarca Felicia - munkáját segítette, órákat tartott, illetve módszertani útmutatásokat adott Borbáth Erzsébet tanárnő, aki egy évtizeden át többszáz moldvai csángó gyereket tanított Csíkszeredában. /(Deáky András): Moldvai csángó oktatási tábor Gyimesbükkön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"
2001. június 30.
"A csángók anyanyelvi oktatásának első, bár törékeny eredménye az Európa Tanács csángókkal kapcsolatos ajánlása, ami önmagában is áttörés lehet a csángók azonosságtudatának felébresztése és megőrzése szempontjából. Sikerült az egész magyarság közügyévé avatni a csángóság kitaszítottságát. Dr. Csáky Csaba, a Falusi Vendéglátók Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke felajánlotta, hogy a cacicai búcsú napján - augusztus 15-én - a délutáni órákban szívesen tart az ott összegyűlt csángómagyaroknak külön előadást arról, hogy miként csatlakozhatnának sajátos népi értékeikkel a falusi vendéglátás európai hálózatába. A napokban ötven csángómagyar gyermek érkezett Szatmárnémetibe, nyaralni. Elhelyezésüket a helyi magyar ifjúsági szervezet, a Madisz intézte, programukról is részben a Madisz, részben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Református Gimnázium és más szervezetek gondoskodnak. Segíteni kell, akkor a csángómagyarok Nagyasszonya sem feledkezik meg népéről! /Sike Lajos: Ne feledkezzél meg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"
2001. június 30.
"Az arad-gáji református gyülekezet 1951-ben vált le a belvárosiról, és első lelkésze Csiha Kálmán volt. Az imaház szűknek bizonyult, felvetődött a templomépítés szükségessége, amellyel elsőként Bodor László lelkész próbálkozott, aki 1972-ben kérvényezte a 40-60 férőhelyes galgói templom Gájba telepítését. A Szilágy megyei településen ugyanis egy főre csökkent az ottani gyülekezet, így templomukat lebontásra kárhoztatta az akkori hatalom. A gájiak önkéntes munkával le is bontották azt, majd Aradra szállították az így nyert építőanyagokat, ám az engedélyt az építkezésre már nem kapták meg. Czégé Imre, a jelenlegi tiszteletes 1992-ben került Gájba, azonnal nekilátott a templomépítésnek. Az alapkövet ünnepélyes keretek között 1992. július 12-én helyezték el Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint Mózes Árpád evangélikus püspök jelenlétében. Az építkezési engedély jóváhagyása ezúttal is akadályokba ütközött. Az évekig tartó huzavona miatt a pénz időközben értékét veszítette. Mára végre áll a 400 férőhelyes, modern vonalú, karzattal, mellékhelyiségekkel, irodákkal ellátott templom. Még nem készült el teljesen a templom, a tiszteletes újabb pénz- és erőforrások után kutat. /Péterszabó Ilona: Félévszázados álom a gájiak temploma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"
2001. június 30.
"A Maros megyei Vajdaszentivány község néptáncosaival, zenészeivel de legfőként hagyományőrző tánctáboraival immár nemzetközi hírnévre is szert tett. Június 23-24-én újabb rendezvénnyel gazdagodott a falu élete: a helybeli Zichy-Horváth Egyesület és a polgármesteri hivatal közös szervezésében első alkalommal tartottak falunapokat. A falu történetéről Bíró Donáth és Samu Pál szászrégeni tanárok tartottak előadást, s megnyílt a Falumúzeum is. Volt cserkészcsapat-avató, a szabadtéri színpadon felléptek a vajdaszentiványi gyerek-, felnőtt- és cigány tánccsoportok. /Falunapok, első alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"
2001. július 2.
"A Szent-Iványi István vezette magyar országgyűlési küldöttség a csíkszeredai konzulátusról is tárgyalt Bukarestben. Szent-Iványi István elmondta: hasznos és eredményes volt a látogatás, sikerült előrelépni egy sor kérdésben, s a tárgyalások sokkal konstruktívabb légkörben zajlottak, mint gondolták volna. A felek négy alapelvben állapodtak meg: a kétoldalú kapcsolatok kiemelkedő fontossággal bírnak, s ezt nem szabad kockára tenni; mindkét fél tartózkodjék a kérdés túldimenzionálásától és a nyilatkozatháborúktól; nem helyeselik a kérdés nemzetközi fórumokon való megvitatását, további konzultációkra van szükség, s ezeket részint a külügyi bizottságok szintjén, másrészt a kormányközi vegyes bizottságban kell lefolytatni. A Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral folytatott megbeszélésen felvetették a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásának szükségességét. Az elgondolást pozitívan fogadták, de konkrét ígéret nem hangzott el. Román részről készen állnak a vegyes bizottság mielőbbi összehívására, azt várják, hogy Budapest tegye meg ez irányban a konkrét lépést. /Státus-ügyben hosszú egyeztetési folyamat körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"
2001. július 2.
"Jún. 29-én a Szocialista Internacionálé lisszaboni tanácsülésén kétoldalú megbeszélést tartott Adrian Nastase miniszterelnök, a nemrég alakult Szociáldemokrata Párt első embere és Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Egyetértettek abban, hogy a státustörvény okozta feszültség kétoldalú magas szintű találkozó segítségével, valamint a kisebbségi vegyes bizottság keretein belül feloldható. Kovács László elmondta, hogy az MSZP megszavazta a határokon túli magyarokról szóló törvényt, egyetért támogatásunk szükségességével. Kovács sajnálatosnak minősítette, hogy a törvénnyel kapcsolatban Magyarországon és egyes szomszédainál nézeteltérés alakult ki, és a vita nemzetközi méreteket öltött. Nastase hangsúlyozta, hogy Bukarest is érdekelt a kétoldalú kapcsolatok erősítésében, majd röviden érintette a törvénnyel kapcsolatos román kifogásokat. A miniszterelnök egyetértett azzal, hogy a vitát kétoldalú keretek között kell rendezni. Kovács szerint a törvény elfogadásának megfelelő nemzetközi előkészítésével, magas szintű és érdemi véleménycserékkel elkerülhető lett volna Magyarország nemzetközi megítélésének károsodása. - A találkozón Adrian Nastase megköszönte az MSZP támogatását új pártja nemzetközi elfogadtatásához, és további segítségét kérte ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt mielőbb az SZI teljes jogú tagja legyen. /A státusvitát kétoldalú keretek között kell rendezni Nastase-Kovács megbeszélés Lisszabonban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"
2001. július 2.
"Késeinek, de nem megkésettnek értékelte Mircea Geoana külügyminiszter azt a levelet, amelyet a státustörvény kérdésében Martonyi János magyar külügyminisztertől kapott. A román diplomácia vezetője azt követően nyilatkozott jún. 30-án Lisszabonban a magyar külügyminiszter leveléről, hogy annak részleteit a román sajtó - a magyar közszolgálati rádió beszámolója alapján - nyilvánosságra hozta. Geoana elmondta, hogy a román vezetés június 7-én küldött levelet Budapestnek. A magyar válasz kései, mivel azután érkezett Bukarestbe, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a státustörvényt. Geoana közölte, hogy Martonyi levelében ismételten kifejtették a magyar álláspontot, de megfogalmazódott a két félnek az az egyetértése is, hogy a törvénnyel kapcsolatos problémákat a két ország közötti alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságában vitassák meg. Geoana derűlátását fogalmazta meg azt illetően, hogy folytatódhat Bukarest és Budapest összetett párbeszéde. /Kései, de nem megkésett Martonyi levele a státustörvény ügyében - véli Mircea Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"
2001. július 2.
"Június 29. és 30. között tartották Nagyváradon a IV-ik Román--Magyar Gyermekonkológiai Tudományos Találkozót. A találkozón a magyarországi szakemberek megosztották tapasztalataikat e téren, s beszámoltak az új technológiai módszerekről is. A magyarországi Segítő Jobb Alapítvány immár negyedik alkalommal szervezi meg a román-magyar gyermek-onkológiai, hematológiai konszenzus-konferenciát. Az alapítvány részéről dr. Kalmár László elmondta: Elsődleges szándékunk, hogy minél több beteg gyermek gyógyuljon meg a saját hazájában és ne Magyarországon, ehhez az ilyen jellegű találkozókra van szükség. /Onkológusok tanácskozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"
2001. július 2.
"Június 29-én, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatót Birtalan Ákos és Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő. A kormánypárt mozgatja a szereplőket, úgy, hogy a parlamenti szavazások során nagyjából nyert ügye legyen. A kormánypárt /PSD/ könnyedén felrúgja a megállapodások vagy akár az alkotmány egyes előírásait is (legutóbb a földtörvény és a közbirtokosságok ügye kapcsán). Tamás Sándor megjegyezte, a PSD-nek azért van szüksége az RMDSZ-re, mert ez kifelé jól mutat, másrészt mert bármely más politikai párt többet kérne a partnerség fejében. Az RMDSZ továbbra is "tűzoltást" folytat, állandóan adódó válsághelyzeteket próbál megoldani, óhatatlanul a kompromisszum eszközeivel, "a közösségi eredményesség" rovására is. Az RMDSZ legtöbbször a rossz és a kevésbé rossz között választhat egy olyan politikai színtéren, amelynek arculata folyton változik. Az RMDSZ-nek mihamarabb el kell végeznie egy alapos önelemzést, ezzel tartozik választóinak, és nem feledheti programjának alapelemét, a közösségi autonómia elérését. /Szonda Szabolcs: Bokszmeccs és cserkészélet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"
2001. július 2.
"A sepsiszentgyörgyi Reform Tömörülés elnöksége levelet intézett a Háromszéki Területi RMDSZ-szervezet vezetőségének, személyesen Albert Álmos elnöknek, amelyben kifejtette, hogy "aggasztónak tartja a VIII. osztályt végzett háromszéki tanulók képességvizsgájának lesújtó eredményét (országos összesítésben a legutolsók között) és azt a felületességet is, ahogyan az oktatásért felelős háromszéki magyar tisztségviselők az előállt helyzethez viszonyulnak. Úgy gondoljuk, hogy az idei képességvizsga eredménytelensége a háromszéki oktatás egészének minőségét jellemzi, megkérdőjelezve ezáltal a magyar középiskolai osztályok indításáért folytatott munka értelmét, sőt, az önálló magyar egyetem létrehozhatóságát is. /Levél képességvizsga-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"
2001. július 3.
"Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"
2001. július 3.
"Marosvásárhelyen az Aquaserv vízüzemnél a vízüzem épülete tervezőjének, Kós Károlynak emeltek szobrot. A Finna Géza által vezetett Kós Károly Alapítvány mutatott be ünnepi műsort, majd Dorin Florea polgármester és Fodor Imre alpolgármester köszönetet mondott az alapítványnak, amely kiállításaival, kultúrműsoraival immár tíz éve a város művelődési életének főszereplője. /Szucher Ervin: Legyen a szobor egy kiáltó szó. Kós Károly előtt tisztelegtek a város vízüzemében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ A mellszobor tervét Gyarmathy János és Kiss Levente szobrász készítette, Balogh Cubi helyi vállalkozó műhelyében öntötték. - Marosvásárhelyen, a Bernády Házban népművészeti seregszemle nyílt. Bandi Dezső népművelő tanítványainak munkássága ugyancsak figyelmet érdemel. /(Máthé Éva): Szobor és népművészet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"
2001. július 3.
"Egyszerre öt újabb szak indításához adta meg az ideiglenes működési engedélyt az erdélyi magyar magánegyetem számára a román akkreditációs bizottság (CNEAA) júl. 2-i ülésén. Az eddig engedélyezett négy csíkszeredai szak mellett további egy, és az eddig jóváhagyott egy marosvásárhelyi szak mellett további négy kapott ideiglenes működési engedélyt. A CNEAA döntött arról is, hogy a magyar magánegyetem Sapientia Egyetem néven kezdheti majd meg működését. Az egyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány eredeti névjavaslatát - Erdélyi Magyar Tudományegyetem - már korábban elvetette a bizottság. Ioan Mihalescu professzor, a bukaresti egyetem rektora, a CNEAA elnöke emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi döntésről még véleményt kell mondania az oktatási minisztériumnak is, s az ideiglenes működési engedélyt hivatalosan a kormány adja ki. A bizottság elutasította viszont azt a kérést, amelyet a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem nyújtott be a pedagógia szak engedélyezéséért, és nem tárgyalták azt a kérést, hogy három, jogilag a kolozsvári református teológiához tartozó szak átkerüljön a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemhez. /Sapientia Egyetem néven indulhat az erdélyi magyar tudományegyetem. Újabb szakokat engedélyeztek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ Minden bizonnyal fontos történelmi dátumként kerül be ez a nap a Sapientia Egyetem majdani évkönyveibe: ideiglenes működési engedélyt és immár hivatalos nevet is szerzett az erdélyi magyar magánegyetem. A Sapientia Egyetem egyes szakjainak akkreditálása ugyanis a román-magyar kapcsolatok görbéje szerint alakult, állapította meg Bakk Miklós. A CNEAA, az országos akadémiai bizottság júl. 2-i jóváhagyása, mellyel további négy csíkszeredai és egy marosvásárhelyi szak kezdheti meg ideiglenes működését, azt jelzi, hogy az elgáncsolás politikája már senki számára sem előnyös. /Bakk Miklós: A bizonytalanság görbéi. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./"
2001. július 3.
"Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Eseménynaptár szerint júliusban több esemény, rendezvény lesz. Kulturális, tudományos rendezvények: július 2-án Szatmárnémetiben Szilágyi Domokosra emlékeztek a "Hozzon egy szál virágot" című rendezvény keretében. Borszékon képzőművészeti alkotótáborra kerül sor július 1-10. között. Július 2-9. között a Hollósy Simon Művelődési Egyesület Máramarosszigeten kórustábort szervez. Július 8-15. között Magyarlapádon kerül sor a felnőttek és a szórványban élő gyermekek számára rendezett Maros- és Küküllő-menti népzene- és néptánctáborra. Július 9-15. között Csíkszeredában Ifjúsági Napokat tartanak. Július 10-16. között az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Illyefalván anyanyelvi tábort szervez a kisiskolásoknak, illetve pedagógus-tanfolyamot A magyar nyelv múltja és jelene címmel. Ugyancsak Illyefalván kerül sor július 10-20. között a kárpát-medencei anyanyelvi táborra. A Szatmár megyei Hadadon kézműves- és néptánctábort szervez a szatmárnémeti MADISZ július 12-22. között. Nagyenyeden katolikus ifjúsági találkozót tartanak július 14-16. között, erdélyi és határon túli résztvevőkkel. Július 15-22. között Rétyen karnagyképző zajlik le, a rendezvény keretében pedig sor kerül a X. Rétyi Nemzetközi Fúvóstalálkozóra. Aradon nyári drámapedagógiai napokat szerveznek július 24-26. között. Július 29 - augusztus 5. között Kalotaszentkirályon kalotaszegi népzene- és néptánctáborra kerül sor. /Júliusi előzetes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"
2001. július 3.
"A harmadik évad végéhez érkezett a Csíki Játékszín. Parászka Miklós igazgató sikeresnek mondotta az évadot, hiszen az elmúlt évben közel huszonötezer néző előtt léptek fel a színészek, kilencvennégy előadáson, amelyből nyolc bemutató volt. A Játékszín tizenhárom állandó színésszel dolgozik, de több vendégszínész is megfordult a csíki porondon. /Sikeres harmadik évad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"
2001. július 4.
"Marosvásárhelyen tartott megbeszélést a Magyar Könyvklub vezetősége: Révai Gábor igazgató, Okolicsányi Tamás kereskedelmi igazgatóhelyettes, Balog Zoltán, csíkszeredai marketing igazgató és mások. A Magyar Könyvklub tavaly terjesztette ki működését Eredélyre is. Az eredmény meglepő volt. Tavaly ősszel az erdélyi magyarok - a Magyar Könyvklub katalógusa alapján - többet költöttek könyvre, mint a Klub magyarországi vásárlói. Csíkszeredában létrehozták a Magyar Könyvklub első erdélyi kirendeltségét, és azt Erdélyi Magyar Könyvklubnak nevezték el. /igazgatója Bencze Tibor/. Jelenleg már kilenc erdélyi partnerüzletük van - különböző városokban. Erdélyben mintegy 50 ezer katalógust küldtek szét postán, és 8 százalékos volt a visszajelzés, illetve rendelés. /Magyar Könyvklub - Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./"
2001. július 5.
"A CURS közvélemény-kutatási iroda legutóbbi felmérése szerint márciustól 6 %-kal - 56-ról 50-re - csökkent a lakosságnak a kormánypártba vetett bizalma, ugyanakkor 2 %-kal (11-ről 9-re) csökkent a liberális párt népszerűsége is. A felmérés alapján a legnagyobb fejlődést a Basescu vezette PD mutatja, amelynek szimpátiaindexe két hónap alatt 6-ról 9 %-ra ugrott. 2 %-kal nőtt C.V. Tudor pártjának népszerűsége is (15 helyett most 17 %). Az RMDSZ-ben bízók tábora kereken 1 %-kal növekedett, elérve a 7 %-ot. - A státustörvényt a megkérdezetteknek 86 %-a ellenzi, 10 %-a tartózkodott, s csupán 4 % helyesli. Az SZDP tekintélyvesztése elsősorban a kormány gazdaságpolitikájának tudható be. A pesszimisták tábora, akik sötéten látják az ország jövőjét, 33 %-ról 41-re nőtt, míg a határozatlanoké 10-ről 13 %-ra. (Szász Attila): A kormánypárt népszerűsége csökken, az RMDSZ-é nő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"
2001. július 5.
"A Bukaresti Tudományegyetemen az 1989 végi változás egyik jele, hogy 1990-ben az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar keretében Hungarológiai Tanszék kezdte el működését, négyéves tanulmányi időtartammal. A hungarológiai központok egyik láncszeme a bukaresti tanszék, amely több funkciót is betölt; oktató-, kutató- és dokumentációs központ is egyben. - Az előzmény: 1957-ben alakult meg Bukarestben a magyar nyelv és irodalom szak. 1969-ben Szabó Zoltán professzor vezetésével újjáalakult a magyar tanszék. Azóta államközi szerződés keretében magyarországi vendégtanárok is segítik a máig nem elégséges létszámú oktatói közösséget. Bereczki Gábor, Hopp Lajos, Gergely Gergely, Károly Sándor, Kovács Ferenc, Kispéter András, Lengyel Zsolt, Fülei Szántó Endre, Martos Gábor, Hajdú Mihály és mások járultak hozzá ahhoz, hogy színvonalas legyen a magyar nyelv és kultúra oktatása Bukarestben. 1990-ig mellékszak a magyar Bukarestben. Főleg román anyanyelvűek jelentkeztek ide. Évfolyamonként 38-40 diák végzett. 1975-től a Keleti Nyelvek Tanszékbe beolvasztva, részlegként folytatta munkáját a magyar tanszék 1990-ig. 1980-tól kezdve csak kétévenként hirdettek felvételit a magyar mellékszakra, 1987-től már nem volt beiskolázás, 1989-ben egyetlen évfolyam volt csak magyar mellékszakon. - Az utóbbi időben évente húsz diák juthatott be magyar főszakra. Többségük a Székelyföldről jött, magyar anyanyelvű. Két éve annak, hogy tíz körülre tehető a bejutott román anyanyelvű hallgatóink száma. Egyik sajátossága a bukaresti hungarológiai tanszéknek, hogy nem magyar anyanyelvűek képzésére ugyancsak vállalkozik. A másik jellegzetessége, hogy a magyarságtudományban jártas szakemberek, kutatók képzését szintén feladatának tartja. Nem csupán magyartanárok felkészítését végzi, de egy új levéltáros, könyvtáros, népművelő és fordító nemzedékét is. A Hungarológiai Tanszék jól együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karának két magyar tanszékével és Magyarország több felsőoktatási intézményével. Molnár Szabolcs a tanszékvezető. A lehetőségekhez mérten - tehát nem túl gyakran - magyarországi részképzésre is küldenek hallgatókat. A magyarságtudományon belül elsősorban a következő kurzusok vannak: irodalomtörténet, irodalomelmélet, nyelvészet, folklór, etnológia, művelődéstörténet. Az utóbbi időben magyar történelem témájú előadásokra is sor kerülhetett Demény Lajos professzornak köszönhetően, aki időnként itt tanít, csakúgy ahogy tették egy ideig például Péntek János és Szilágyi Sándor Kolozsvárról. Az utóbbi években Lengyel Zsolt Veszprémből, Bereczki Gábor Észtországból, Kotics József Debrecenből, Voigt Vilmos Budapestről, Keszeg Vilmos pedig Kolozsvárról tartott előadást diákjainknak. /Zsigmond Győző: Hungarológusképzés Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"
2001. július 5.
"Csicsókeresztúron június 30-án felszentelték az első Beszterce-Naszód megyei magyar gyermekotthont, mely a Szent Anna Ház nevet kapta. Lőrinczi Károly vicei plébános kezdeményezésére - németországi segítséggel -, a csíkszeredai Csibész Alapítvány támogatásával az üresen álló római katolikus plébániát építették át erre a célra, létrehozva ennek csicsókeresztúri fiókját. Jelenleg a Háznak nyolc kis lakója van, négy környékbeli családból: a legkisebb két éves, a legnagyobb tíz éves. Az ünnepség az Árpád-kori római katolikus templomban szentmisével kezdődött. A 17 lelkes csicsókeresztúri római katolikus gyülekezet a közeli Várkudunban élő 64 lélekkel együtt - a vicei plébániához tartozik. Főoltárán Szent István és Szent László szobra áll. Az alig egy tucatnyira fogyatkozott csicsókeresztúri római katolikus közösség számára a Szent Anna Ház új életet jelent, reménységet a megmaradásra. Az otthon létrehozását németországi szervezetek támogatták. Lőrinczi Károly vicei plébános hangsúlyozta, hogy ez nem árvaház, az otthonban élő gyermekek állandó kapcsolatban vannak a szüleikkel, akiknek az egyház ugyancsak segítséget nyújt annak érdekében, hogy a gyerekek idővel visszakerülhessenek a családjukhoz. Az otthon fenntartását a Csibész Alapítvány finanszírozza. Gergely István plébános a Csibész Alapítványtól elmondta: azért jönnek oly népes csoporttal Csíkból a szentelésre, mert tudják, hogy itt, ezeken a végeken sokan árvának érzik magukat, félelemmel a lelkükben, és ily módon próbálnak biztatást hozni, a szeretet és az együvé tartozás üzenetét. A csicsókeresztúri magyar közösséget a kihalás veszélye fenyegeti, de most megelevenedett, megkétszereződött a létszám, és elindult egy új élet. A Mezőségen vannak még leépülőben levő plébániák, egyházi épületek. Ha az egyházmegye is jónak látja, akkor ezeket is felvállalja a Csibész Alapítvány, és életet ültet mindegyikbe. /Kresz Béla: A tanítás, a nevelés és a szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"
2001. július 5.
"A közelmúltban Kovászna megye vezetősége közel 7 millió dollárra jogosult, mely összeget a helyi jellegű javításokra fogják felhasználni, s további 19 milliárd lejbe fog kerülni a villany bevezetése az alábbi falvakba: Málnásfalu, Málnás-fürdő, Komandó, Köröspatak, Zabola, Bölönpatak, Árapatak, Előpatak, Szitabodza, Torja. Komoly befektetést igényel Sepsiszentgyörgy újonnan létesült, hegyre telepített villa-negyedének a hálózatba való bekapcsolása is. /Több fényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"
2001. július 5.
"Június 24-én harangavató ünnepséget tartottak Déván, a Melite Református Gyülekezeti Ház udvarán. Az épületre felszerelt harang örökség: a dévai hívek attól a kristyori gyülekezettől örökölték, amelynek ma már csak két tagja él. Templomát kikezdte az idő, jövőjét elpusztította a reményvesztettség. /Csatlós Erzsébet Zsófia, Déva: Harangavató ünnepély Déván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"
2001. július 5.
"Nagykárolyban állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása. A szobrot 1918 után előbb megcsonkították, majd eltüntették. Nagykárolyban hosszú évtizedek óta semmi nem emlékeztetett arra, hogy a Himnusz költője négy évig a városban élt és dolgozott. A helyi tanács legutóbbi ülésén Dr. Németi János történész-tanácsos a következő határozattervezetet terjesztette a testület elé: Kölcsey Ferencnek a városban kifejtett tevékenységére való tekintettel, javasolom, hogy folyó év augusztus 8-án Nagykárolyban a költőnek szánt emléklapot leplezzünk le. A tervezetet a nagykárolyi tanács tagjai megszavazták, így a volt vármegyeháza épületének a falára olyan emléktábla kerül, amelybe a következő szöveget vésik: "In memoriam KÖLCSEY FERENC 1790-1838 Din partea Consiliului Orasenesc Carei Állíttatta a Nagykároly Városi Tanács" /(Kinál György): Emléklap a Himnusz költőjének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"
2001. július 6.
"Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./"
2001. július 6.
"Hollanda Dénes professzor egyelőre még a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetem tanára. Az erdélyi magyar tudományos oktatás megszállott híve, néhány éve létrehozta a Hollanda Alapítványt, és azt mondta: egészen biztosan be fog indulni az erdélyi magyar egyetem - vagy állami vagy magán úton. A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi részére jóváhagyták a szociálpedagógia, az informatika és a mechatronika szakokat. Hollanda emlékeztetett, hogy öt szakra kértek engedélyt, az eddigiek mellé a számítástechnikát, valamint az automatizálás-ipari informatikát. Ez utóbbi kettőt is ellenőrizte a szakbizottság, nem voltak kifogások, ennek ellenére elnapolták a jóváhagyást. Az engedélyezett szakokra a felvételi júl. 23-án kezdődik. A szociálpedagógián negyven, az informatikán és mechatronikán 50-50 hely van. Mint más városokban is, a helyek fele tandíjmentes, a másik fele tandíjköteles, egy évre a tandíj 200 dollárnak megfelelő összeg. A középiskolák bentlakásaiban lesz hely az egyetemisták elszállásolására. Ingyenes tájékoztató füzetet adnak az érdekelődőknek. A Petru Maior műszaki egyetem több éve ígérgeti, hogy lesz magyar oktatás, ugyanis a diákok negyven százaléka magyar ajkú, azonban ebből nem lett semmi. - Az induló magyar egyetemen a képzés magas színvonalú lesz. Egyelőre a Petru Maior Egyetem magyar tanáraira alapoznak, de más városokból is megpróbálják hazacsalogatni azokat a tanárokat, professzorokat, akik innen származnak. Egyelőre csak Hollanda vezethet doktorátust, de hamarosan Dávid László professzor is megkaphatja ezt a jogot. - Romániában jelenleg magyar nyelvű műszaki oktatás sehol nem létezik. Ezt nehéz beindítani. A mechatronika (mechanika+elektronika) hasznos képzés, mert az ott végzett mérnök egy személyben informatikus, gépészmérnök és villamosmérnök. A szociálpedagógia azért szükséges, mert nagy teret hódítanak a szenvedélybetegségek. /Máthé Éva: Mit jelent a Sapientia Marosvásárhelyen? (Interjú dr. HOLLANDA DÉNES professzorral, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének dékánjával). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"
2001. július 6.
"Szász Jenő, az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ elnöke szerint a román kormánnyal szerződéses viszonyban lévő RMDSZ nyomásgyakorlással érte el, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal formai okokra hivatkozva megkérdőjelezte az UPE bejegyzésének törvényességét. Orbán Árpád alpolgármester július 4-én nyilatkozatot adott ki a 2000 tavaszán alapított UPE nevében. Ebben jelezte, a helyhatósági választások előtt az ötszázalékos választási küszöb által támasztott szükséghelyzet volt az oka, hogy az RMDSZ alternatíváját képező független tanácsosok csoportja egyesületet hozott létre, hogy esélye lehessen a megmérettetésre. A tavalyi választási csaták során a székelyudvarhelyi RMDSZ több ízben megkérdőjelezte az UPE jogszerűségét, a Kisebbségvédelmi Hivatal pedig a Hargita Megyei Törvényszéken pert kezdeményezett. Első fokon nem hozott eredményt a per, azonban 2000 őszén a marosvásárhelyi táblabíróság jogosnak ítélte a kormányhivatal kifogásait. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság jún. 20-án hozott döntésével megerősítette a vásárhelyi határozatot. Markó Attila, Kisebbségvédelmi Hivatal helyettes államtitkára a napokban kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének következtében "az UPE megszűnt jogi személyként létezni", így az egyesület listáján tanácsosi mandátumot szerzett nyolc helyi tanácsos nem jogosult erre a tisztségre. Ezzel szemben a júl. 4-i UPE-nyilatkozat szerint Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter megerősítette, hogy a bukaresti döntés nem lehet befolyással a helyi tanács összetételére. "Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ nevében eljáró Kisebbségvédelmi Hivatal meghurcol egy magyar civil szervezetet csak azért, mert az sikeresen vett részt a helyhatósági választásokon" - szögezte le az UPE nyilatkozata. /Zilahi Imre: UPE - RMDSZ-alternatíva? = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./ A helyhatósági választások előtt pár nappal megjelent a színen Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE), mely benyújtotta listáját - az RMDSZ ellenében. Arányuk a választás után olyan kétharmad-egyharmadosra sikerült (az RMDSZ javára). Tavaly a Kisebbségvédelmi Hivatal perelte az UPE-t, amiért bejegyzéskor nem tartották be a kötelező bírósági eljárást, amikor is a hivatal kötelező módon - láttamozó szervként - részt vesz a bejegyzési tárgyaláson. Ez elmaradt, ennek dacára az egyesületet megalakultnak nyilvánították. Első fokon a Hargita megyei Törvényszék elutasította, a marosvásárhelyi Táblabíróság viszont helyt adott a hivatali fellebbezésnek: tavaly október óta az UPE megalakítása szabálytalan. Most a Legfelsőbb Törvényszék mondta ki az utolsó szót, megerősítve a vásárhelyi Tábla ítéletét. Az UPE nem létezett, illetve nem létezik, s a nemlétező egyesület nem küldhet tanácsosokat a városi, megyei helyhatósági szervekbe. Jogászvélemény szerint újra be kell jegyeztetni. Addig is borul a választásokkor kialakult képviseleti helyzet: a tanács megürült székeit RMDSZ-es és független tanácsosok foglalják el. /(Oláh István): Lehet a kályhától kezdeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"
2001. július 6.
"Hosszan tartó betegség után, július 1-jén, 73 éves korában elhunyt Panek Zoltán/Terep, 1928. jan. 22. - Budapest, 2001. júl. 1./ író, költő, a Magyar Írószövetség tagja. Tanulmányait a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kezdte, majd Bukarestben az Irodalmi Főiskolán folytatta. Szerkesztője volt a szatmárnémeti Dolgozó Nép, a kolozsvári Igazság, Utunk és Dolgozó Nő című lapoknak, valamint az Igaz Szó című irodalmi folyóiratnak. Több vers- és prózakötete jelent meg romániai kiadók gondozásában. 1986-ban nyugdíjba vonult, a következő évtől Magyarországon élt. Itt folytatta írói munkásságát. Panek Zoltán pályakezdő elbeszélései és publicisztikai írásai után, az 1957-ben megjelent Minden külön értesítés helyett című regényével hívta fel magára a figyelmet. Kísérletező útjának következő állomása a Tűbe fűzött villám (1963) című novellagyűjteménye. Igazi hangját, megtalált műfaját, a Hétfőn és kedden nagyon szerettem című, 1968-ban megjelent kötet írásaiban találta meg. 1970-ben jelent meg a Mélyrepülés című kötete. Írásai részeivé váltak nem csak az erdélyi, hanem az egyetemes magyar irodalomnak is. /Elhunyt Panek Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./"
2001. július 6.
"Júl. 3-án megkezdődött a Guzsalyas alkotótábor a Sepsiszentgyörgy melletti városi táborban, ahol a jelenlévő száz gyermekből közel harmincan a Romániai Magyar Szó Csodavár gyermekmellékletének küldöttei. A gyermek tanulják a kézműves mesterségeket. Amíg egyik csapat nemezel, a másik gyöngyöt fűz, a harmadik agyagozik, korongozik, a negyedik a bútorfestés csínját-bínját tanulja, az ötödik csipkét ver, a hatodik farag, a hetedik furulyál-zenél, a nyolcadik kosarat fon, és a kilencedik népi játékokat játszik. A tábor lelkei Benkő Éva és Tóth B. Tinka, a Guzsalyas Alapítvány vezetői. /(Éltes Enikő): GUZSALYASBAN a csodavárasok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ "
2001. július 7.
"A kisebbségek iránti sokrétű törődés, szülőföldjükön való megmaradásuk és boldogulásuk a kétoldalú kapcsolatokat és így térségünk stabilitását erősíti. Ez teljes mértékben egybevág a magyar-román alapszerződés szellemével és betűjével - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter az Adevarul című bukaresti lap júl. 6-i számának adott interjújában. A hasonló román és szlovák törvények után a miénk a harmadik ilyen előremutató kisebbségvédelmi jogszabály a térségben. Nekünk semmi problémánk nincs azzal, hogy például számos szlovák nemzetiségű magyar állampolgár rendelkezik szlovák igazolvánnyal és kap támogatást Szlovákiától. De arról sem hallottam, hogy a Romániában szlovák igazolvánnyal rendelkező szlovák nemzetiségűek kapcsán bármilyen politikai nyilatkozat hangzott volna el román részről. Szlovákia részéről egyébként higgadt álláspontot tapasztaltunk, és korábbi kérésük alapján hamarosan sor kerül a törvény végrehajtásával kapcsolatos konzultációra - mondta. Martonyi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány közel két éve folyamatosan tájékoztatta a szomszédos országokat és más nemzetközi partnereit a törvény kidolgozásának minden részletéről, kész volt érdemi konzultációt és eszmecserét folytatni a partnerek konkrét észrevételeiről, felvetéseiről. A magyar külügyminiszter leszögezte, hogy a törvénynek területen kívüli hatálya nincs, magyar hivatalos szervek államigazgatási tevékenységet nem végeznek a szomszédos ország területén. Martonyi emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság megállapítása szerint a törvény teljes mértékben összhangban áll a Magyarország és az Európai Unió közötti társulási megállapodással. /Státustörvény: Összhangban a román-magyar alapszerződéssel Martonyi János magyar külügyminiszter interjúja az Adevarulnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"
2001. július 7.
"A júl. 6-i telekonferencián Adrian Nastase miniszterelnök beszámolt egyiptomi és németországi látogatásáról. Szerinte a jövő év első felétől a román állampolgároknak sem kell schengeni vízum európai utazásaikhoz. Németországban Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével is tárgyalt a román-magyar kapcsolatokról. (Daczó Dénes): Útjairól számolt be Nastase kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Nastase bejelentette: jelen pillanatban Kolozsvár az egyetlen romániai település, amelynek nincs költségvetése. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentette. A jövő héten a tanácsnak el kell fogadnia a város költségvetését függetlenül attól, hogy mit akar Funar polgármester. A kormányfő adatai szerint az év első öt hónapjában nőtt az ipari termelés (11 százalékkal az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva), csökkent a munkanélküliség (jelenleg 9,3 százalék a tavalyi 11 százalékhoz képest). /Kiss Olivér: Cozmanca ultimátuma: Jövő hétre legyen költségvetés! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"
2001. július 7.
"Adrian Nastase román miniszterelnök szerint Romániának felértékelődött a szerepe a délkelet-európai térségben, miután a Visegrádi Csoport államai már természetes gazdasági és politikai kerékvágásban haladnak, geostratégiai szempontból pedig kevésbé fontosak. A román Mediafax hírügynökség jelentése szerint erről a hivatalos németországi látogatáson tartózkodó román kormányfő német bankárokkal és üzletemberekkel tartott találkozóján beszélt. Nastase szerint Jugoszlávia szétesése után Románia maradt a régió legerősebb és legfontosabb országa. Gerhard Schröder német kancellár elismerően szólt Románia eddig elért eredményeiről, de arra hívta fel Adrian Nastase figyelmét, hogy az országnak még hosszú utat kell megtennie az Európai Unióig, Románia NATO-tagságának lehetséges időpontjáról pedig nem kívánt nyilatkozni. Adrian Nastase mindenesetre a német vezetőkkel folytatott tárgyalások után közölte: Bukarest most már azt a célt fogalmazta meg, hogy az ország egy évvel korábban, 2006-ban felvételt nyerjen az Európai Unióba, ne pedig 2007-ben, mint ahogy az eddigi elképzelésekben szerepelt. /Felértékelődött Románia szerepe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"