"Reizer Pál megyéspüspök celebrált szentmisét a Hám János Teológiai Iskolaközpont végzőseinek ballagási ünnepe alkalmával Szatmárnémetiben, melyen két osztály 42 végzősét ünnepelték. - A Református Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ három osztály - teológiai, kémia-biológiai, filológiai - végzett. A ballagás alkalmából a Láncos templomban Tőkés László püspök az itthonmaradásra biztatta a maturandusokat. - Most búcsúztak a tanítóképző magyar diákjai (34-en) és az Építészeti Iskolacsoport 5 magyar végzős osztályának tanulói: több mint 100 maturandus az autóvillamossági, gáz- és vízszerelő, autóbádogossági, szerelvényépítész és belsőépítész szakmák reménységei. /(Sike Lajos): Messzire szóltak a szatmári csengők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"A szatmárnémeti CREST Forrásközpont kezdeményezésére öt Szatmár megyei - Mezőpetri, Magyarcsaholy, Gencs, Kaplony, Szamosdara -, valamint két Szilágy megyei település - Kárásztelek, Kémer - teleháza nemrég találkozót rendezett, amelyen a kibontakozóban lévő romániai teleház-mozgalom jeles képviselőinek a többsége részt vett. A találkozó célja tapasztalat-, illetve információcsere - nyilatkozta érdeklődésünkre Kazamér Andrea, a CREST Forrásközpont programirányítója. Dr. Héjja Botond, a CREST Forrásközpont igazgatója fontosnak tartja a személyes kapcsolatok kiépítését. Az első napon Mezőpetriben tartottak műhelymegbeszélést. Délután Gencsen négy-öt finanszírozó (SAPARD, Kárpátok Eurorégió Alapítvány stb.) bemutatása következett Este, Magyarcsaholyban a helyi teleház bemutatása után beszélgettek. Ellátogattak Mezőpetribe, majd Kaplonyba. - Dr. Héjja Botond emlékeztetett: két év alatt négy megyében - Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bihar - 14 teleházat hoztak létre, jelenleg a szóban forgó négy megye további 17-18 helységéből beérkezett dokumentáció kiértékelését végzik. /Kinál György: Teleháztűznézők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) vezetősége ismertette az intézmény idei programtervezetét. Balog László intézményvezető elmondotta: júliustól az intézmény a csíkszeredai központ mellett két fiókirodát is működtet Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen. A csíkszeredai központban létrejött a közművelődési osztály Sárpátki Ágnes vezetésével, valamint az információs, archiválási és kultúradigitalizálási szakosztály Simon Attila irányításával. Az intézmény egyik legnagyobb vállalkozása a még fellehető értékek, illetve az elmúlt évtizedek során összegyűjtött hang- illetve képanyag digitális feldolgozása. A HMKK tulajdonában jelenleg több mint száz videokazettányi anyag vár feldolgozásra, valamint jelentős mennyiségű kép- és hanganyag, amely a régióra jellemző kultúrörökséget tartalmazza. Terveik között szerepel egy nagyméretű felmérés, falvanként ezer-ezerötszáz kérdést tartalmazó kérdőívvel. A kutatómunka mellett a tervek között szerepel oktató jellegű munka is, elsősorban a vidéki kultúrotthonok vezetői számára szeretnének továbbképzést tartani. /Daczó Dénes: Kulturális értékek szervezett mentése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Jún. 12-én Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Magyar Szakírók Szövetsége (MSZSZ). A magát demokratikus és politikamentes társadalmi szervezetként meghatározó szövetség "a humánus erkölcsi normák, az egyetemes és a magyar nemzeti kultúra iránti elkötelezettség alapján a magyar köz- és szaknyelvi információközlés széles körű céltudatos és rendszeres fejlesztését, a magyar szakirodalmi kiadói tevékenység kritikus szakmai-morális figyelemmel kísérését, a környező népek hasonló célú saját mozgalmával kialakított testvéri együttműködést, továbbá az elburjánzott szellemi környezetszennyezés visszaszorítását" kívánja szolgálni. Az alakuló ülés fővédnöke Mádl Ferenc akadémikus, a Magyar Köztársaság elnöke volt. Az alapító tagok soraiban a számtalan magyarországi mellett 18 erdélyi, két kárpátaljai, két felvidéki, egy vajdasági és egy kanadai is található. /Magyar Szakírók Szövetségének alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"A rendszerváltás után Szabédi Lászlóra évente emlékező, a költő életművét feldolgozó kolozsvári tudományos konferenciákon kívül Farkas Ernő magyar szakos tanár, tanfelügyelő kezdeményezése nyomán Szabédon is rendszeresen megemlékeznek a költőről. Jóllehet, Szabédi Sáromberkén született, a költő a mezőségi falu büszkesége lett, mint neki a szabédi emberek: "oly szép s nekem való nép". A jún. 16-i megemlékező ünnepségre vendégek jöttek Kolozsvárról, de eljött Magyarországról Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében Komlós Attila, Kolozsvárról Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Kötő József, Bukarestből Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, Virág György, a megyei tanács elnöke, irodalmárok, papok, újságírók. Pomogáts Béla emlékbeszédében kiemelte, hogy Szabédi László "ennek az erdélyi magyar önazonosságnak volt a hőse, végül vértanúja, akinek egész életét egy nagy vállalás, egy nagy hivatás és munka töltötte be: hogyan lehet megtartani a változó történelemnek mostoha viszonyai között az erdélyi magyar nyelvet, kultúrát, az erdélyi magyarság önazonosságát." Az istentisztelet után megkoszorúzták a költő emlékplakettjeit. /A Maros-Mezőség kapujában. Szabédira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./"

"A kormány üdvözli az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal folyó tárgyalások felgyorsítására, a legfelkészültebb országok 2002 végén történő felvételével kapcsolatos politikai szándék kinyilvánítására vonatkozó múlt heti göteborgi döntéseket - derült ki a bukaresti kormányközleményből. A közlemény szerint a román kormány nekilátott "a legnehezebb tárgyalási fejezetek közé tartozó" témákra vonatkozó román álláspont kialakításához, mert "a kormány végsőcélja, hogy mandátuma vége előtt, s ha lehet, a 2004 nyarán sorra kerülő európai parlamenti választásokig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat". - Románia szempontjából az Európai Unió (EU) göteborgi csúcstalálkozója kedvező politikai esemény volt - jelentette ki Ion Iliescu államfő. /Románia üdvözli a bővítési folyamat felgyorsítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Szégyentelen! Gyilkos! Menj Budapestre az egész nemzeteddel! Legyen már egyszer vége ezeknek a magyarokkal! Miért húzzátok mindig elő a kést ti, magyarok? Románia árulója lettél - mondta C.V. Tudor Frunda Györgynek a szenátusban, idézte az Adevarul. Ürügyül erre az szolgált, hogy a tervezett közkegyelmi törvény azokra is vonatkozna, akiket az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen meglincselt, önkényeskedéseiről hírhedt milicista tiszt, Agache őrnagy, kirakatperében ítéltek el. Frunda György szenátor, az RMDSZ rendelkezésére álló időben elmondott - C.V.Tudor szenátor hisztérikus dühkitöréseitől mindegyre megszakított - politikai nyilatkozatában elmarasztalta a felszólalót magyarság elleni uszítás és a gyalázkodás tárgyában, részletezte a szóban forgó rendőrtiszt tárgyalásokon hitelesen bizonyított önkényeskedéseit, s a tényt magát, hogy a népharag akkori kitörései miatt az esetek döntő többségében még nyomozati eljárást sem indítottak. Noha a házszabály a politikai nyilatkozatok tekintetében nem ad módot a válaszadásra, előbb C. V. Tudor, majd Frunda szenátor is ismét szót kapott. A Maros megyei RMDSZ-szenátor bejelentette, hogy a történek alapján panaszt tesz a Szenátus Jogi és Mentelmi jogi Bizottságánál és értesíti az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének illetékeseit is. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./ "Az RMDSZ egy illegális szervezet, amelynek nincs szólásjoga a román parlamentben." - kiáltotta Vadim a szenátus ülésén. "Ha jól megnézed őt - tette hozzá -, látni fogod, hogy az ügyvédek talárja alól vér patakzik, az átkos magyar sovinizmus pedig román csontvázakon kúszik fel. A végletekig védelmezni vérszomjas gyilkosokat, pofátlanul és felsőbbrendűen sétafikálni Románia parlamentjében, ahogy azt Frunda György teszi, íme, a politikai terrorizmus hű tükre, amely e törvénytelen és románellenes szervezetet, az RMDSZ-t jellemzi", s ha "Orbán Viktor magyar igazolványt akar, akkor én is létrehozom a gyilkosok igazolványát". Mindezt C. V. Tudor, a Nagy-Románia párt elnöke mondta a szenátusban, Frunda György érvekre támaszkodva próbálta válaszát megfogalmazni, és ismét leszögezte: Aurel Agache a Ceausescu rendszer legagresszívabb eszköze volt Kézdivásárhelyen. "Sajnálom, hogy életét vesztette - tette hozzá, - de halálát saját maga készítette elő." Amire újabb szófergeteg következett: "Ön a lincselést igazolja, uram! - dörögte Vadim. - Ki készítette elő a halálát, te Frunda? Eridj, te, Budapestre!" Majd szimpatizánsainak biztató hangorkánja közepette beígérte: őszig elkészíti "Az RMDSZ romániai tevékenységének fekete könyvét." /Patália a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Az amerikai szakértők Irak irányában történt illegális fegyver exporttal vádolják Romániát, adták hírül a román lapok. A The New York Times jún. 18-i számában két amerikai fegyverszakértő Iraknak történő fegyverexport jelentésének részeit közölt, amelyben romániai cégek exportáló országokként jelennek meg, ukrajnai és fehéroroszországi cégek mellett. Ha a hír valósnak bizonyul, akkor Románia megszegte az ENSZ 1990-ben érvénybe lépett fegyverembargóját Irak ellen. A vád azért is súlyos, mert létezik egy precedens: 1998-ban a CNN közölt hasonló riportot a román hadügyminisztériumhoz tartozó "Aerofina" cég Iraknak történő fegyverexportjáról. Az 1998-ban történt eset folytán több hadügyi tisztségviselőt váltottak le. A bukaresti külügyi szóvivő az esetre reagálva elmondta, hogy az eset tisztázása érdekében tájékoztatást kér az ügyben az ENSZ-től. - Ez a vád súlyosan érinti Románia NATO integrációs szándékait. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./"

"Az egykori Baraganba deportáltak temesvári egyesülete jún. 16-17-én kétnapos megemlékezést szervezett a szomorú esemény kezdetének 50. évfordulóján. 1951 júniusában negyvenezer bánsági nagygazdát hurcoltak el családostól marhavagonokban ismeretlen helyre. A gyászos emlékű eseményeket elevenítették fel a még életben levő egykori áldozatok a kétnapos rendezvény során. Ez alkalomból megjelentették a deportáltak névsorát tartalmazó könyvet és a helyi falumúzeumban felavatták az Emlékezés Házát, azoknak a kunyhóknak a helyén, melyeket a román pusztában puszta kezükkel tákoltak össze a száműzöttek. /(Pataki Zoltán): A baragani deportálások félévszázados évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Júliusban lesz a 75. évfordulója annak, hogy báró Kemény János 28 erdélyi írónak, költőnek elküldte meghívó levelét, akik aztán nyaranta néhány napon át a marosvécsi Kemény-kastély vendégei voltak. Ez alkalomból jún. 16-án Marosvécsen emlékeztek a Helikon megalakulására, majd megkoszorúzták Kemény János sírját. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke mindenekelőtt a Kemény-család szerepét emelte ki az irodalmi társaság létrehívásában. Kemény Jánosét, aki birtokai egy részét az irodalomnak szentelte, több nyáron át Marosvécsre hívta össze az "erdélyi szellemi lovagrendet". Az irodalmat művelők közösségi szolidaritása fogja meghatározni az erdélyi magyar irodalom sorsát, mondotta az elnök. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke főleg Kemény Jánosné, Auguszta asszony érdemeit emelte ki, aki bár idegen földről származott, szívvel, lélekkel támogatta a találkozók ügyét. A jelenlevők a Magyar Írószövetség, a Helikon - Kemény János Alapítvány valamint a Látó folyóirat és az Aranka György Alapítvány nevében helyezték el a koszorúkat. Jún. 16-án délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban folytatódott a megemlékezés. Gálfalvi Zsolt méltatta a marosvécsi találkozókon kialakult szabad írói munkaközösséget, a 15 találkozót, ahol egymás mellé kerültek az erdélyi avantgardisták, konzervatívok, radikálisok, emigráns mágnások vagy éppenséggel püspökök. A helikoni munkaközösségnek nem volt működési szabályzata, nem volt sehova bejegyezve, valószínűleg ezért maradhatott fenn 1944-ig. Pomogáts kiemelte, hogy most is szükség lenne ilyen laza, baráti irodalmi társaságokra. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője A szomszédvárak lebontása címmel főként két folyóirat, két írói tábor csatározásáról, torzsalkodásáról értekezett. A Korunk és az 1928 májusától 1944 szeptemberéig megjelenő Erdélyi Helikon köré csoportosuló írókról tartott előadást. - A helikoni mozgalom névsorában ott található Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Berde Mária, Kacsó Sándor, Kós Károly, Makkai Sándor, Kuncz Aladár, Molter Károly, Nyírő József, Sípos Domokos, Tabéry Géza, Tamási Áron, Tompa László, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Karácsony Benő, Szabédi László... és sokan mások. /Máthé Éva: Hetvenöt éve történt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Sepsiszentgyörgyön jún. 17-én az Intim bárban bemutatkozott az új helyi ifjúsági lap, a Csigalépcső szerkesztősége: Szonda Szabolcs, Béres Károly, Klárik Attila, Köllő Zsolt, Papp Attila, Turoczki Emese és Toró Attila. Még nem döntöttek, ki lesz a főszerkesztő. Az első szám jól sikerült. /(Éltes Enikő): Csigalépcsőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Jún. 17-én Szamosdobon felavatták a kívül-belül felújított református templomot és az annak falára elhelyezett emléktáblát, amelyet a két világháborúban elesett hősök emlékére állítottak. Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Sipos Miklós esperes hangsúlyozta a felújítás jelentőségét: a több mint 200 éves templomot az alig több mint 200 lelkes gyülekezet újította fel. A falunak elöregedő gyülekezete van, de annak élni akaró tagjai kezdenek felemelkedni. A fiatalok ma már nem hagyják el szülőfalujukat. Lehetőség van arra, hogy a következő években ismét beinduljon a magyar nyelvű oktatás. /Templomszentelés és emlékműavatás Szamosdobon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./ A 1200-as években említik először Szamosdobot a dokumentumok. A harmadik helyén áll a község. Előbb a Homoród partján épült fel, majd a tatárjárás után a Kispuszta nevű hatérrészen született újjá, hogy újabb csapásokat követően a Balkány patak partján adjon otthont lakóinak. Így változott neve is. Volt Homoróddob, Krasznadob, s végül 1711-től lett Szamosdob. Első templomát a XIII. században emelték, a most felújítottat 1795-ban építették, és harminc éve renoválták utoljára. A jún. 17-i, vasárnapi ünnepség keretében nem csak a felújított templomot szentelték fel, de a két világháborúban hősi halált halt szamosdobi magyarok emléktábláját is felavatták. Tőkés László püspök igehirdetésében áttekintette a múlt század, benne főleg a magyarságot ért tragédiákat, de külön hangsúlyozta: reménységünket nem tudták elpusztítani, mert hitből fakad! - Talán ismét lesz magyar iskolája a 250 főnyi itteni magyarságnak, s ha nem, akkor valamilyen segítség révén vásárolhatnak egy mikrobuszt, hogy a dobi és a csengerbagosi magyar gyerekeket a nyolc kilométerre lévő Vetés község iskolájába tudják ingáztatni. Egyelőre csak ez jelent esélyt a 8-10 magyar gyermeknek az anyanyelven való tanulásra. /Sike Lajos: Református templomukat ünnepelték a szamosdobi besenyők ivadékai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Háromszéken növekvő aggodalom kísérik az Agache-perben elítélt Héjja Dezső egészségi állapotával kapcsolatos híreket. Az ügyben, mint ismeretes, 11 évi hercehurca után idén márciusban született végleges ítélet, súlyos büntetést szabva ki a vádlottakra. Az egyedül az országban tartózkodó elítélt, Héjja Dezső a közelmúltban súlyos epehólyagműtéten esett át, de egy korábbi törvényszéki véleményezés a büntetés letöltésére alkalmasnak találta. A műtét utáni helyzet nyomán a megyei rendőrparancsnok úgy nyilatkozott: 30 nappal elhalasztják a büntetésvégrehajtás megkezdését. A kialakult helyzet kapcsán a kézdivásárhelyi orvosok állásfoglalást tettek közzé: véleményük szerint Héjja teljes mértékben alkalmatlan a börtönbüntetés letöltésére. Szerintük hasnyálmirigygyulladásban is szenved, májcirózisa is van, s korábban eltört lába sem gyógyult meg. /(Flóra Gábor): Növekvő aggodalom Héjja Dezsőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Végváron az I-VIII. osztályos általános iskolában minden évfolyamon van magyar és román tagozatú osztály, a román osztályokban szép számmal akad magyar nevű gyermek. Végvár nemrég még színmagyar, református településnek számított. Az elmúlt tanévben 205 tanulója volt az iskolának, ebből 86-an jártak a magyar tagozatra. A magyar többségű településen román tagozatra most többen járnak. - Végváron biztosan lesz hatása a gyerekenkénti 20 ezer forintos támogatásnak. Nagy a szegénység, sokan meggondolják majd, hogy hova íratják be gyerekeiket. /Pataki Zoltán: A bánsági végeken lesz hatása a státustörvénynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Jún. 16-án ünnepelték Szinérváralján római katolikus templom fennállásának 580. évfordulóját. Alig két héttel ezelőtt, az új közigazgatási törvény életbe lépése után, a város Nagybánya és Szatmárnémeti felőli bejáratánál háromnyelvű helységnévtáblát /Seini, Szinérváralja, Waroli/ állítottak. Az ünnepi szentmisét Reizer Pál püspök celebrálta. A nagybányai egyházi ifjúsági kórus következett, majd Sárvár polgármestere tolmácsolhatta a magyarországi testvérváros üzenetét. Délután szabadtéri előadás hirdette a város főterén, hogy a szinérváraljai magyarság ünnepel. A rendezvényt szimpózium zárta a templom történetéről, a Szinérváraljai Füzet sárvári kiadásának bemutatásával. /Farkas E. Zoltán: Szinérváralja ünnepi színekben. 580 év üzenete a ma ifjúságának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ "

"Románia nem lesz partnere Magyarországnak a státustörvény Romániát érintő alkalmazásában, szögezte ezt le Mircea Geoana külügyminiszter jún. 19-i rendkívüli sajtóértekezletén, hangoztatva: nemcsak a külügyi tárca vezetőjeként, hanem a román kormány, a miniszterelnök és az államfő nevében is beszél. "Semmilyen formában sem konzultáltak velünk a jogszabály tervezetének parlamenti előterjesztése előtt, pedig mi azt kezdeményeztük. Elküldtük szakértőinket Budapestre, Martonyi János magyar külügyminiszternek írásban eljuttattuk a román félnek a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit, és két héttel ezelőtt Budapesten lezajlott találkozónkon megállapodtunk abban, hogy a jogszabály végleges formája megfelelő módon tükrözi majd a román fél észrevételeit. A törvénytervezetbe számtalan módosítás került bele, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jogszabály ma elfogadott végleges formájában nem lelhetők fel a román fél észrevételei és ajánlásai. Vagyis: a nemzetközi politikában eleddig példátlan módon megvitattak és elfogadtak egy másik állam polgárait érintő törvényt, anélkül, hogy alapos konzultációt folytattak volna annak az országnak a kormányával, amely ország állampolgárainak a szóban forgó jogszabályt "szánták"... Ez az, ami a legkomolyabban foglalkoztatott és most is zavar bennünket." Alapvetően "anakronisztikusnak és európaiatlannak" nevezte a magyar törvényt, amely ellentétben áll mindazzal, amit a Göteborgban tartott EU-csúcson elhatároztak. Geoana felrótta: az Európai Unió közbelépésére Ausztriát kivonták e törvény földrajzi hatásköréből, majd emlékeztetett rá, hogy két érintett országnak: Szlovéniának és Szlovákiának esélye van rá, hogy EU-tagok legyenek, miközben Romániának valószínűleg néhány évig még várnia kell erre. Ennél fogva középtávon a törvénynek "elsősorban Románia lesz a célpontja", ami a román fél számára elfogadhatatlan. Geoana a kormány nevében kijelentette: a román fél úgy fog eljárni, hogy "a területen kívüliségnek e törvényben fellelhető elemei ne érvényesülhessenek román területen". Mircea Geoana elmondta: bekérették a bukaresti magyar nagykövetet és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki, ugyanakkor utasították a budapesti román nagykövetet, hogy tájékoztassa a magyar külügyet Bukarest álláspontjáról. - Iliescu elnök szerint Románia területén nincs semmi keresnivalója a magyar igazolványnak. - Szlovákia is elutasította a törvényt. A szlovák külügyi nyilatkozat szerint "a státustörvény filozófiája és tartalma a szlovák társadalomban nyugtalanságot váltott ki, ezért erről a szlovák külügyminisztérium a megfelelő diplomáciai úton tájékoztatta Magyarországot és a fontos nemzetközi intézményeket". A dokumentum végül a szlovák külügy azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar kormánya a státustörvényt a közös európai uniós törekvések sikeres megvalósulásával összeegyeztethető módon, a bizalomépítés és az egyetértésen alapuló kétoldalú viszony szellemében kívánja alkalmazni. /Román és szlovák visszhangok a budapesti végszavazás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Cordos Petru, Románia budapesti nagykövete jún. 20-án a magyar Külügyminisztériumnál jelentkezett kihallgatásra. Ez alkalommal tájékoztatta a magyar hatóságokat a román álláspontról a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter. Ezt a beadványt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel is ismertették Bukarestben. /Román álláspont státus-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Budapest Bukarest véleményének mellőzésével fogadta el a státustörvényt; Románia saját területén nem engedi meg a törvény egyetlen olyan cikkelyének alkalmazását sem, amely ellenkezik a kétoldalú alapszerződéssel; A bukaresti kormány hallani sem akar a magyar igazolványról - ilyen címek alatt számolt be a jún. 20-i román sajtó az Országgyűlés által elfogadott státustörvényről. Az Adevarul elsőoldalas főcíme - A budapesti parlament Bukarest megvetésével fogadta el a "magyar igazolvány"-törvényt - brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva egyebek között azt írta: az Európai Bizottság idejekorán figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a törvény elfogadása "nem kívánatos feszültségeket gerjeszthet a térségben", s ha Budapest "nem javít a jogszabályon, az befolyásolhatja Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásait". Mircea Geoana külügyminiszter közölte: utasították a budapesti román nagykövetet, hogy nyújtsa át a budapesti illetékeseknek a román kormány tiltakozó jegyzékét. /Bukarest hallani sem akar a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Németh Csaba szenátor szerint a munkaszolgálatért járna anyagi kárpótlás. Romániában 1950-ben hozták létre a munkaszolgálatot, ahova a katonai szolgálatra alkalmas 26 év alatti fiatalokat sorozták be. A munkaszolgálat intézményét azzal indokolták, hogy a fegyveres katonai szolgálat fegyvernemeinél megengedett létszámot meghaladó korosztályfölösleget ide irányították át. Munkaszolgálatra azokat küldték, akiket akkor nem tartottak egészséges társadalmi származásúnak, meg azokat, akiket megbízhatatlanoknak nyilvánítottak: politikai foglyok, a szovjetellenes háborúban részt vett tisztek, altisztek, papok fiait és nagyszámú értelmiségi, kisiparos és kiskereskedő szülők gyerekeit. A munkaszolgálatosok nem sorolhatók az etnikai alapon üldözött személyek közé, mert soraikban románok és nemzeti kisebbséghez tartozók egyaránt voltak. Ez lényegében kényszermunka volt. Naponta 10-14 órát dolgoztak, a kötelező napi munkanorma jóval meghaladta egy 20-25 éves fiatal fizikai képességeit, alacsony tápértékű élelemmel táplálkozhattak. Nem volt védőöltözet és védőfelszerelés, nem létezett orvosi ellátás. A munkaszolgálatot hivatalosan 1961-ben törölték el. Németh Csaba szenátor öt szenátortársával együtt törvénytervezetet készített, amelyet 2000 augusztusában benyújtott. A szenátus ezt tavaly októberben elfogadta. A tervezet szerint minden munkaszolgálatban letöltött hónap után havonta 12 000 lejt kapnának az erre jogosultak. Az elhunytak után özvegyeik, ha nem kötöttek új házasságot, a kárpótlás felét öröklik. A volt munkaszolgálatosok továbbá utazási kedvezményben részesülnének, előnyt biztosítanának számukra a telefon beszerelésekor és nem kellene telefon-, rádió- és televízióbérletet fizetniük. A törvénytervezet jelenleg a képviselőházban van, ahol a sorsa nemigen alakul kedvezően, hiszen az emberjogi szakbizottság meg a kormány álláspontja elutasító volt. /Magyar Balázs: Németh Csaba szenátor, a felsőház munkaügyi és népjóléti bizottságának tagja szerint: A munkaszolgálatért járna anyagi kárpótlás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"Kőhalomban a helyi unitárius egyházközség jún. 17-én felavatta a három éve elhunyt László Gyula festőművész és régész tiszteletére készített emléktáblát, a székelyudvarhelyi Sántha Csaba bronzplakettjét. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök mondott beszédet. László Gyula, a kisváros tudós fia munkásságát Máthé Sándor brassói esperes, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi múzeum ny. igazgatója és Vass Mózes helyi lelkész méltatták. Fellépett a kőhalmi ökumenikus dalárda Palkó Sándor fogarasi kántor vezényletével. /Emléktábla László Gyulának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"Az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) június 22-24. között Marosvásárhelyen rendezi meg az Országos Szakmai Napokat. A rendezvény témája: Az ezredforduló kihívásai a műszaki-tudományos kutatás és oktatás terén. A konferenciára a több előadót várnak, többek között dr. Benedek Dezsőt, a Georgiai Tudományegyetem képviselőjét, dr. Berényi Dénes debreceni akadémikust, dr. Hanák Pétert, a Magyar Oktatási Minisztérium képviselőjét, dr. Jung János marosvásárhelyi előadót, dr. Kökényesi Sándort, a Debreceni és Ungvári Egyetem tanárát, dr. Lányi Szabolcsot a Bukaresti Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségtől, dr. Pusztai Kálmánt, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, dr. Dávid Lászlót, a Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanárát és dr. Wanek Ferencet, a Kolozsvári BBTE tanárát. /Országos Szakmai Napok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./"

"Annak ellenére, hogy a jún. 21-i román sajtó első számú témájának a magyar státustörvény bizonyult - a tucatnyi országos terjesztésű román napilap összesen 63 tudósítást, kommentárt, jegyzetet közölt e témáról -, észrevehető hangsúlyváltás történt. Adrian Nastase miniszterelnök legújabb nyilatkozatában leszögezte, hogy a román kormány nem tesz azonnali lépéseket, válaszul az inkriminált törvényre, lehetőséget adva a magyar kormánynak, hogy azt a saját szuverén térségére tegye át. "Bukarest nem kíván túl ideges lenni" - fogalmazott, s hasonló állásponton volt Mircea Geoana külügyminiszter is: Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január elsejéig - készen áll a tárgyalások és konzultációk folytatására, annál is inkább, mivel a törvényhez szükséges végrehajtási utasításokban van még mód a kényes pontok helyrehozatalára. /Bukaresti visszalépések státustörvény-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök jún. 20-i sajtóértekezletén köszöntötte az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvényt, amelynek lényege: támogatni az anyaország határain túl élő magyarok identitásának megőrzését. Magyarország Romániától eltérően eljutott arra a szintre, hogy egyetlen kerettörvénybe foglalhassa mindazon kedvezményeket, melyek közül több eddig is érvényben volt. A romániai visszhanggal kapcsolatban kifejtette, hogy eltúlozták e törvény jelentőségét, ugyanis világos, hogy a romániai magyarság kérdését csakis itthon, hazai törvényekkel kell megoldani, de ezzel nincs ellentmondásban a magyar állam törekvése. A 2002. januárjától érvénybe lépő törvényt kizárólag Magyarországon alkalmazzák, és az úgynevezett igazolványok kiállítása is a magyar állam hatáskörébe tartozik - hangsúlyozta Markó Béla. Semmi különbség nincs e törvény tartalma, valamint Románia határain túl élő románok támogatási törekvése között. Markó bejelentette: maga is kérni fogja az inkriminált igazolványt. /(Szász Attila): Markó Béla kiváltaná. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

"A román kormány nem tesz azonnali lépéseket válaszul a magyar státustörvényre, Bukarest lehetőséget akar adni a magyar kormánynak arra, hogy a törvényt saját szuverén térségére méretezze át - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Mircea Geoana külügyminisztert idézte, aki kifejtette, hogy Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január 1-jéig - készen áll a tárgyalások és a konzultációk folytatására. /Bukarest nem kíván "túlságosan ideges" lenni Magyarország méretezze át saját térségére a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Nagy-Románia békés úton történő megteremtéséről és Erdély Magyarországgal szembeni megvédéséről beszélt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke jún. 23-án Bukarestben, a párt fennállásának tízéves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A pártvezér kitért a magyar státustörvényre, amely véleménye szerint egyet jelent azzal, hogy Magyarország hadat üzent Romániának. - Fegyvert ragadunk és megvédjük Erdélyt - nyugtatta meg híveit Tudor, hozzátéve, reméli, "idáig nem jutnak el a dolgok". A hallgatóság felállva, ütemes "egység" jelszó skandálásával ünnepelte Erdély megmentőiként a pártelnököt, valamint az NRP főtitkárát, Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. /Vadim Tudor prédikációi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./ Corneliu Vadim Tudor fényes politikai pályafutásáról készülő filmet is bemutatták az ünnepségen. Felszólalt maga a pártelnök is, kifejtette, hogy céljuk "békés úton elérni Nagy-Románia megteremtését, az egyesülést Moldáviával". A státustörvénnyel kapcsolatban hangoztatta: a magyarság megint az első számú közellenség (Nagy)Romániában A Nagy-Románia Párt öt cikkelyből álló "törvénytervezete" szerint a magyarságigazolvánnyal rendelkezők nem tölthetnek be köztisztségeket Romániában, ugyanis kettős állampolgárságúaknak tekintendők. Továbbmenve "külföldi állampolgárnak tekintendők mindazon személyek, akik élni akarnak a magyar státustörvényben foglalt kedvezményekkel". Továbbá azok a vállalatok, amelyek a státustörvény értelmében kedvezményekhez jutnának, ezután csak külföldi vállalkozásként működhetnének. A törvénytervezet "feloszlatna és alkotmányellenes cselekedetért ítéltetne el minden olyan szervezetet, amely magyarságigazolványokhoz szükséges ajánlásokat bocsát ki." /Bogdán László: A prédikációtól a diszkriminációig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./ "

"Martonyi János külügyminiszternek a Bukarestben elhangzott sajtónyilatkozatokról az a véleménye, hogy azok nem léphetnek az érdemi, hivatalos egyeztetések helyébe. Emlékeztetett: román kollégájával megegyeztek, hogy nem a sajtón át kommunikálnak, s a magyar fél tartja magát eme önként vállalt szabályhoz. Szerinte a román-magyar kapcsolatokban meghonosodott modellértékűség a továbbiakban is kötelez, ehhez viszont fel kell újítani az alapszerződés nyomán létrehozott magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi, valamint más szakbizottságai tevékenységét. /Magyar külügyminiszter a román nyilatkozatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"Jún. 22-én megszólalt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is a státustörvénnyel kapcsolatban, majd állásfoglalását egy nap múlva a rádióban is megismételte. Eszerint a törvény nem jó, nem felel meg az EU jogi normáinak. - Nicolae Vacaroiu, a bukaresti felsőház elnöke parlamenti delegáció élén járt a napokban Belgrádban. A hét végén Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter állította: Jugoszlávia a román állásponthoz közeli véleménnyel van a kedvezménytörvényről. Kostunica államfő pedig Budapesten ismertette a vonatkozó jugoszláv álláspontot. Kostunica "kényesnek"˛ tartotta a törvény ama kitételét, hogy bizonyos szervezetek, egyének adnának igazolást arról, ki a magyar nemzetiségű, vagyis ki érdemel igazolványt. Felvetette: a jugoszláv alkotmány értelmében senki sem köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a nemzetisége. A VMSZ hét végi, szabadkai közgyűlésén járt Zoran Djindjic szerb kormányfő sajtóértekezleten megjegyezte: személy szerint nem tetszene neki a jogszabály etnikai integrációként való értelmezése. /Halkabb kifogás Pozsonyban, ébredező Belgrád. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"Jún. 25-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által szervezett Országos Szakmai Napokat (OSZN) számos neves bel- és külföldi tudós, egyetemi tanár, akadémikus részvételével. Dr. Bíró Károly EMT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Dr. Berényi Dénes akadémikus /Debrecen/ Az ezredforduló kihívásai és a természettudomány című előadásában megállapította, hogy míg 50 éve a gazdag országok és a szegény országok között csak mintegy 30-szoros volt a különbség, mára ez 300-szorosra nőtt, a tartalékok négyötödével a föld lakosságának csupán ötöde rendelkezik. A környezetpusztítás, a folytonosan növekedő energiaéhség, az elképesztő pazarlás (a források mintegy 60%-át hadikutatásra fordítják) ugyancsak a kihívások közé tartozik. A kolozsvári származású dr. Benedek Dezső (Georgiai Tudományegyetem, Egyesült Államok) az internetes oktatással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadók között volt - többek között - dr. Pusztai Kálmán (Kolozsvári Műszaki Egyetem), dr. Kolozsvári Zoltán (Plasmaterm Kft.), dr. Lányi Szabolcs (Tudományos és Technológiai Fejlesztési ügynökség, Bukarest). dr. Jung János egyetemi tanár /az orvostudomány fejlődéstörténetét vázolta fel/, dr. Dávid László, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanára, dr. Wanek Ferenc, a Kolozsvári Állami Földtani Intézet munkatársa és dr. Pálfalvi Attila, aki az évek óta készülő román-magyar műszaki szótárról beszélt. /(bálint-bodolai-korondi): Országos Szakmai Tanácskozás. Tanácskoztak az erdélyi magyar műszaki szakemberek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kilencedik alkalommal rendezte meg az Országos Szakmai Napokat. Miként felelnek meg szakembereink, tudományos-civil szervezeteink az információs és technológiai robbanás óriási kihívásának - erre keresték a választ a tanácskozáson. A rendezvényen mintegy száz szakember, köztük négy akadémikus: dr. Berényi Dénes (Debrecen), dr. Kökényesi Sándor (Ungvár, Debrecen), dr. Pungor Ernő (Budapest) és dr. Benkő Samu (Kolozsvár) vett részt. A külföldi előadók között jelen volt dr. Benedek Dezső, a Georgia Egyetem professzora. Az EMT Máthé Enikőt, a Firka természettudományos lap szerkesztőbizottságában végzett tízéves kitartó munkájáért első díjjal tüntette ki. Második díjban részesült Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, aki szintén egy évtizede vezeti a szervezet fizika szakosztályát. A harmadik díjat dr. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának kinevezett dékánja vehette át a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségben folytatott tevékenységéért. A magyarországi vendégek által kiosztott Vermes Miklós-díjban részesült Égető Albert, Bíró Tibor és Puskás Ferenc, a Vermes-plakettet pedig dr. Bíró Károly, az EMT országos elnöke vehette át. /Szucher Ervin: Újkori kihívások. Országos Szakmai Napokat tartott az EMT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./"

"Megtartották a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat. A Deus Providebit Tanulmányi Ház négy napon át a Katolikus Napok helyszíne volt. Jún. 21-én Potyó Ferenc érseki helynök Laikusok és klerikusok címen tartott előadást, majd kiscsoportos beszélgetések zajlottak. Jún. 22-én a Kós Károly Alapítvány fotókiállítását nyitották meg, majd Tóth István költő tartott előadást Babits Mihály költészetéről. Jún. 23-án a felvidéki, bártfai Muskovszky Viktor (Orbán Balázshoz hasonló személyiség) életművét bemutató kiállítás nyílt és pódiumbeszélgetés zajlott Katolikusság a civil társadalomban címmel. A beszélgetésen többek között részt vett dr. Bura László, a Pax Romana Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, doktor Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak a felelőse és Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a hazai Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Jún. 24-én a belvárosi templomban a kecskeméti érsek helynöke, Farkas László celebrált szentmisét. A Marosvásárhelyi Katolikus Napokat a tavaly rendezték meg először. /(Máthé Éva): Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"Csíkszereda néven látott napvilágot a városi tanács és a polgármesteri hivatal havi kiadványa. Az új sorozat első számának megbízott szerkesztője Székedi Ferenc. A nyolc oldalas kiadványban a tanács határozatai kerülnek bemutatásra, valamint a korábbi határozatok végrehajtásának menetéről is olvashatunk. /Újra megjelent a Csíkszereda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"Alig egy hónapja mutatták be az Ott, ahol zúg az a négy folyó c. könyvet, máris utánnyomást rendeltek belőle, mert mind egy szálig elfogyott. Kiderült, hogy a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés közös kiadásában napvilágot látott, a trianoni békediktátumról szóló, s annak több dokumentumát közlő könyv több, mint hiánypótló; szerzői, Kereskényi Gabor, Danku Pál, Thoroczkay Sándor és a többiek maguk se gondolták volna, hogy a téma iránt ilyen nagy a kereslet. /Sikerkönyv az Ott, ahol zúg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"