A Hargita Megyei Tanács és a nagyszebeni Közigazgatási Továbbképző Központ szervezésében tartották meg a Nemzetközi pénzintézetek és pályázatok elkészítése pénzügyi támogatásokra című román-holland szemináriumot Csíkszeredában március 29-30-a között. A szeminárium hallgatói a Hargita, Kovászna, Brassó és Maros Megyei Tanácsokhoz tartozó intézmények képviselői voltak. A közvetlen hangnemben és interaktív módon zajló előadásokon a hallgatók a nemzetközi pénzintézetek bemutatását, a projektek fogalmát és elkészítési módját követték figyelemmel. /Szeminárium egy Világbanki előadóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./

"Visky András fiatal romániai magyar költő szerint "az erdélyi magyar irodalom mint konceptus is eléggé problematikussá vált" az elmúlt tíz esztendő alatt, mert a fiatal magyar írók, költők az elmúlt időszakban főként nem Erdélyben publikálták a műveiket, hanem anyaországiakkal köthettek szerződéseket. Ilyen értelemben - szerinte - specifikussá vált az erdélyi irodalomnak a léte. "Erdélyi irodalom pedig csak ezen túlmenően van - ha van." Az ún. legfiatalabb erdélyi irodalom, illetve ennek a szerzői "még a jelenlegi középnemzedék legjelentősebb műveit is meglehetősen radikálisan átértelmezték". A szerzők az összmagyar irodalom horizontját tekintik mérvadónak. Visky András /a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti szakán színházteóriát ad elő, ugyanakkor a Koinónia Könyvkiadó vezetője/ elmondta, hogy inkább verset publikál a legnagyobb rendszerességgel, ezen túlmenően pedig a gyermekirodalomban is érdekelt. Március 18-án mutatta be a Kossuth Rádió a legújabb egész estét betöltő hangjátékát, A szökést. Jelenleg pedig a debreceni Csokonai Színház ösztöndíjasa: egy drámát ír ennek az ösztöndíjnak a keretében. /Állandó párbeszédben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./"

Folynak a polgármester- és tanácsosjelölések az RMDSZ területi és helyi szervezeteiben. Április 7, 8. és 9-én a kiértékelő, beszámoló és jelöltállító gyűlések új szakaszba érkeztek, melynek során számos település városi és megyei küldöttgyűlése, valamint több település magyar lakossága választotta ki a soron következő helyhatósági választások RMDSZ-jelöltjeit. Az RMDSZ hívó szavára, a jelöltállítás során először került sor polgármesterek és tanácsosok kiválasztása céljából közvetlen választásokra, amelyek nagy érdeklődésnek örvendtek és sikeresnek bizonyultak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

Megalakult az RMDSZ Országos Kampánystáb médiacsapata, melynek vezetője Kovács Péter, tagjai Naphegyi Andrea, Hekman Andrea, Miklósi Ildikó, Molnos Lajos és Vincze Lóránt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

Ápr. 8-án, Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Kötő József elnök, Sebesi Karen Attila ügyvezető elnök, Matekovits Mária (Arad), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) és Ördögh Gyárfás Lajos (Sepsiszentgyörgy) régiós alelnökök, valamint Dáné Tibor Kálmán titkár. Az ülésen meghívottként jelen volt még Kálóczy Katalin, miniszteri tanácsos asszony, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztálya részéről, valamint Szép Gyula ügyvezető alelnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának nemrég kinevezett vezetője. A testület megvitatta az Elnökség létszámának növelését, és egyhangú döntés alapján Szép Gyulát társ ügyvezető elnöki minőségben megbízta az Egyesület kapcsolattartási ügyeinek intézésével. Az ülésen a NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya által kiírt - az EMKE Országos Elnöksége mint szaktanácsadó testület által kezelt - határon túli közművelődést támogató pályázatainak az elbírálására került sor. Ezután a testület döntést hozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa közművelődést támogató alapjához benyújtott pályázatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

A Nemzeti Kulturális Alapprogram Folyóiratkiadási Szakmai Kollégiuma április 7-én sajtótájékoztatón ismertette a 2000. évi nyertes pályázatokat, a megítélt összegeket, illetve a döntések főbb indokait. Összesen 191 millió forintot osztottak szét, 105 igénylőnek. Az idén első alkalommal határon túli folyóiratokat is támogattak. A 19 határon túli pályázó összesen 13,8 millió forinthoz jutott, ebből hét erdélyi kiadvány (Látó, LKKT, Székelyföld, Erdélyi Múzeum, Firka, Korunk, Múzeumi Füzetek) összesen 5,45 millió forintnyi támogatásban részesül. /Nyílnak a határon túliak számára a magyar intézmények! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ LKKT: Láthatatlan Kollégium /Kolozsvár/ tervezett elméleti folyóirata.

1992-től a Hargita Megyei Tanács tagja az Európai Régiók Szövetségének és ez lehetővé tette a Centurio képzési programhoz való csatlakozást. Ennek keretében márc. 29-ápr. 2-a között a Bécsi Ifjúsági Főosztály elnökének meghívására 24 romániai fiatal ifjúsági vezetőképző szemináriumon vett részt Bécsben. A tanulmányút célja a tapasztalatcsere és ismeretek szerzése - összegzett András Andrea, a program romániai koordinátora, a Hargita Megyei Tanács ifjúsági előadója. A program koordinátora elmondta: a meghívókat ifjúsági szervezetek képviselőinek, ifjúsági projektekkel foglalkozó szakembereknek, ifjúsági politikával foglalkozó személyeknek, szociális munkásoknak küldte el, a 30 helyre csupán 24-től érkezett visszajelzés, ebből 11 román, ugyanennyi magyar és 2 német fiatal utazott el végül Bécsbe. A romániai csoport az Európai Integrációs osztályt látogatta meg, ahol a Phare, Ispa és Sapard programokkal valamint ifjúsági politikával és a pályázatírás gyakorlati részével ismerkedtek. /Vezetőképzés romániai fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Közel kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok őrzője. Két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40 ezer kötetes Teleki Téka és a 80 ezer könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezik az állomány törzsanyagát. Ehhez került utóbb néhány töredékkönyvtár megszüntetett felekezeti iskolákból, egy ferences kolostorból, magángyűjteményekből. A könyvtár hovatartozásáról az elmúlt tíz évben sok vita folyt, tájékoztatott Sebestyén Spielmann Mihály történész, a könyvtár vezetője. 1990-től próbálják a könyvtárat önállósítani. Szeretnék, ha a városhoz tartoznának, ne a megyéhez, a városnak több pénze van, mint a megyének. A megyének más kultúrintézményei is vannak, melyeket igen nehezen tart fenn. - 1974-ben szüntették meg a könyvtár önállóságát, ez akkor egyszerű adminisztratív intézkedés volt. Sebestyén Spielmann Mihály kifejtette: ennek az ügynek az intézése Kelemen Hunor államtitkár dolga lett volna, de ő többszöri rábeszélés után sem volt hajlandó intézkedni, mondván, hogy az ő keze meg van kötve. Az államtitkár nem mer dönteni. A könyvtárban 1964 óta nem volt nagyjavítás. Nagyon rossz állapotban van az épület. A várostól lenne rá pénz. A könyvtárban pillanatnyilag az átlagéletkor 50 év fölött van. Nincsenek fiatal munkatársak. Ebben a könyvtárban őrzik a két Bolyai kéziratait, továbbá ősnyomtatványokat, unikumokat, melyekből a világon csak egy-egy példány létezik. /Huzavona a Teleki Téka körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Egy összefoglaló jelent meg: Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1989-1999. Kiadója az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Felelős kiadó: Markó Béla, Takács Csaba, felelős szerkesztő: Mátó-Székely Zsolt, az anyagot gondozta: Walter Klára. Csomafáy Ferenc kifogásolta, hogy a kötet képmellékletei mellett nem tüntették föl a képek szerzőinek nevét. A képanyag között elég sok a silány minőségű. /Csomafáy Ferenc: A kép önmagáért beszél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

"Vetési László lelkész, a Romániai Magyar Szórványtanács elnöke nyílt levéllel fordult Nemeskürthy Istvánhoz, a milleneumi ünnepségek kormánybiztoshoz. Ebben kifejtette: félő, hogy a szórványmagyarság az ünnepségek során háttérbe szorul. "A millenniumi ünnepségeknek közös és nagy összefogással, a teljes maradék magyarság ünnepévé is kellene válnia." - javasolta."Nagy szükség lett volna már eddig a honfoglalás kori és törzsneveket vagy szentjeink neveit viselő Kárpát-medencei települések találkozójára. Kevés pénzzel támogathatnánk itt is testvértelepülési kapcsolatok kialakítását és éltetését." "Az ünnepi meghívottak jegyzékének készítésében oda kell figyelnünk a moldvai magyarságra, köztük a csángó falvakra, a nagyszámú Kárpátokon kívülre, a Regátba, köztük elsősorban a Bukarestbe és a többi nagyvárosba kitelepedettekre, a vegyes házasokra is." /Vetési László lelkész, a Romániai Magyar Szórványtanács elnöke: Levél Nemeskürthy István professzor úrnak, a milleneumi ünnepségek kormánybiztosának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./"

A Romániai Magyar Középiskolások Szervezete (MAKOSZ) egy év szünetelés után, két hét múlva újra megkezdi tevékenységét. A szervezet élén új vezetőtanács áll, melynek irányítója Kakucs Gyöngyvér tizenegyedik osztályos tanuló, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja. Kakucs Gyöngyvér elmondta, hogy 1999 júniusában a nagybányai MAKOSZ-konferencián szervezési és könyvelési gondok miatt lemondtak a vezetők. A MAKOSZ 1990-ben alakult mint nonprofit, apolitikus, kulturális, érdekvédelmi szervezet. Táborokat, szépségversenyeket, humorfesztivált, Ki mit tud?-okat rendezett, melyek közül a legnagyobb sikernek talán a Királyfürdői Szabadegyetem örvendett. Az új elnök szerint a jogi státus tisztázása és egy központi iroda létrehozása Marosvásárhelyen (a felszerelés már megvan) lenne a legfontosabb. A MAKOSZ egy nyolc tagból álló egyeztető bizottság, amely összefogja ezek tevékenységét. A vezetőtanács tagjai pillanatnyilag Bukarest, Csíkszereda , Marosvásárhely, Udvarhely, Zilah küldöttei. A kolozsvári, nagybányai és nagyváradi képviselők lemondtak. /Nagy Vajda Zsuzsa: Megújul a MAKOSZ. Kakucs Gyöngyvér az elnök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

"A Reform Tömörülés ápr. 8-i székelyudvarhelyi kongresszusán a Fidesz-Magyar Polgári Pártot Várhegyi Attila, a párt választmányi elnöke, művelődési minisztériumi államtitkár képviselte. Alábbi beszélgetésre a kongresszus egyik szünetében került sor. A Hargita Népe munkatársa interjút készített vele. Elmondta, hogy a Reform Tömörülés a nemzeti szabadelvű hagyományokhoz kötődő, de a konzervatív értékek felé nyitott, a Fidesz hasonlóképpen gondolkodik, azért azt a "szellemi közösséget, amit mi az elmúlt években kialakítottunk az RT-vel, azt szeretnénk továbbvinni." Várhegyi szeretné, hogy olyan politikai erővé formálódjon az RT, mely meghatározó lehet az RMDSZ-ben, illetve a romániai belpolitikában. Várhegyi Attila az 1996-ban megkötött magyar-román alapszerződésről elmondta: "semmit sem ér egy olyan szerződés, melyet az adott ország kisebbsége, azaz a magyar közösség nem tekint a magáénak, és amelyben hangzatos jelszavak, hangzatos mondatok ugyan előfordulnak, de ezek végigvitele vajmi kevés eredménnyel kecsegtet. Ilyen szerződésekre nincsen szükség. Olyan szerződésre van szükség, amely valóságos tartalommal bír, melyet az adott ország kisebbsége, így az erdélyi magyarság elfogad és magáénak tekint, és mely szerződés végigvitelét mindkét ország fontosnak tartja." Meg kell nézni, hogy a szerződésből mi valósult meg. Az államtitkár arra a kérdésre, hogy a Bukarestbe látogató Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalni fog-e az alapszerződés felülvizsgálásáról, nemmel válaszolt. A két ország kapcsolatai ígéretesen alakultak, állapította meg. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki például a műemlékvédelem területén. Várhegyi Attila leszögezte, hogy a magyar kormány ellenzi azt, hogy magyarországi középiskolákba átcsábítottak erdélyi magyar diákokat. A magyar kormány kétmilliárd forinttal támogatja a történelmi egyházak által létrehozott alapítványi egyetem létrehozását. /Szondy Zoltán: Beszélgetés Várhegyi Attila magyar művelődési államtitkárral. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./"

1990 márciusában végrehajtották Temesváron a 2. sz. középiskola magyar és román tagozatának szétválasztását. Az így létrejött önálló magyar középiskola felvette a bánsági születésű nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla nevét. Az események tizedik évfordulóján megtartották a már hagyományos Bartók Béla iskolanapokat, melyet Erde Ildikó igazgatónő nyitott meg. Az elmúlt tíz év eseményeit a volt igazgató, Halász Ferenc foglalta össze. 1990 után újraindult a Juventus című diáklap, megalakult a diákönkormányzat, beindult a sulirádió, testvériskola-kapcsolatot létesítettek a sárospataki, budapesti, kassai, munkácsi tanintézetekkel. A líceum vezetősége emléklappal köszönte meg az eltelt években itt oktató pedagógusok hűségét, odaadását. /Bartóki örökség: a népek testvérré válásának eszméje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A Transylvania Trust Alapítvány több más szervezettel és intézménnyel együttműködve műemlékvédelmi szakmunkásképző programot indított, melynek célja az építőiparban dolgozó szakmunkások továbbképzése a hagyományos anyagok és technológiák használata terén. A tanfolyam helyszíne a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, időpontja 2000. június 18-augusztus 28. A program társszervezői: Romániában az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Művelődési Minisztérium, Nemzeti Oktatási Minisztérium, Kolozsvári Műszaki Egyetem, Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége, valamint Nagy-Britanniában az Institute for Historic Building Conservation, English Heritage és az Oxford Brookes Egyetem. /Műemlékvédelmi szakmunkásképző tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A Kárpát-medence jelentős hungarika-anyagot őrző könyvtárainak képviselői Budapesten tanácskoztak - tájékoztatott a rendezvényt szervező Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, Monok István. A könyvtárak első ilyen jellegű találkozóján öt ország - Románia, Ausztria, Szlovákia, Jugoszlávia és Horvátország - nyolc könyvtárának képviselője vett részt. A tanácskozás célja az volt, hogy a jelenleginél szervezettebb formában bonyolódjon le a magyar vonatkozású gyűjtemények feltárása. Az OSZK dolgozza ki a jövőbeni közös együttműködést, a szervezett információcserét hivatalos formába öntő szerződés-tervezeteket, amelyekről még az idén újabb egyeztetést tartanak, szintén Budapesten. A főigazgató reményei szerint a kapcsolatok szorosabbra fűzése révén sikerül majd összeállítani a Kárpát-medence könyvtörténetének bibliográfiáját, a valaha itt működött nyomdák, illetve itt tevékenykedett nyomdászok listáját. Az OSZK szeretné azt is, ha megvalósulnának közös digitalizálási - a kiadványokat elektronikus rendszerekbe tömörítő - akciók. /Kárpát-medencei könyvtárosok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A bukaresti Román Nemzeti Történelmi Múzeumban ápr. 7-én megnyílt a Képek a bukaresti magyarság történelméből (1800-1940) című kiállítás, amely a Petőfi Sándor Művelődési Társaság támogatásával valósult meg. A kiállított képek a bukaresti magyarság szellemi létének több vetületét tükrözik: az oktatást, a kultúrát és a mindennapi életet. /Kiállítás a bukaresti magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Kétnyelvű Eminescu-válogatás jelent meg Magyarország bukaresti kulturális központjának kiadásában, a fővárosi Hungarológiai Tanszék közreműködésével. A kötetben szereplő 16 verset Lőrinczi László fordította, az anyagot Zsigmond Győző, az említett tanszék docense szerkesztette, illetve Molnár Szabolcs egyetemi tanár, a Hungarológia Tanszék vezetője lektorálta. A könyv - melynek felelős kiadója Hergyán Tibor, a Magyar Ház igazgatója - kitűnő technikai kivitelezésben jelent meg, ami a sepsiszentgyörgyi Cova Design Studio, illetve Cova-print Nyomda munkáját dicséri. /Eminescu 16. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A kolozsvári székhelyű Erdélyi Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Intézet (C.C.R.I.T.) munkatársai március hónap folyamán az RMDSZ megrendelésére közvélemény-kutatást végeztek a magyar lakosság körében. A közvélemény-kutatás eredményeit ápr. 12-én sajtóbeszélgetés keretében mutatták be a magyar sajtó képviselőinek Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 12. - 1700. sz./

Szatmárnémetiben megnyílt a Brighella Bábszínház: Művészeti vezetője Szilágyi Regina, aki egy éve végzett a kolozsvári színiszakon, a dramaturgián. Diplomadolgozatának témája: A gyermekszínház helyzete Erdélyben, 1998-ban. Az elmúlt tíz évben nem nőtt, hanem csökkent a gyermekdarabok bemutatóinak száma, állapította meg dolgozatában. A bábszínház három termet kapott, egyelőre díjmentes használatra. Maga a Brighella együttes már 1998-ban megalakult. Az európai hírű kolozsvári bábrendező, a ma 74 éves Kovács Ildikó tanította be a szatmári bábos csapatot, melynek ma hét tagja van. A bábszínház beindításához nagy segítséget adtak a szatmári színészek s az Északi Színház egész magyar társulata. Szilágyi Regina utólag belátta, hogy jobb lett volna magyar nevet adni a bábszínháznak. /Sike Lajos: "Most már van egy bábszínházunk a Petőfi utca 1. szám alatt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

"A vallásos hit és látásmód Erdélyben általánosabb, mint Magyarországon és Európa legtöbb más országában - állapította meg újonnan elkészült, az erdélyi vallásosságot összehasonlításban vizsgáló tanulmányában Tomka Miklós vallásszociológus. A húsvétkor kötetben megjelenő tanulmány a szerző szerint tíz kelet-európai országra kiterjedő vizsgálat erdélyi eredményének "előfutára" A kérdőíves felmérést - nyugat-európai finanszírozással - Litvániában, a volt NDK területén, Lengyelországban, Ukrajnában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában, valamint Románia erdélyi térségében végezték el. Tomka Miklós ismertetése szerint a magukat vallásosnak mondó emberek arányát tekintve 43 ország rangsorában Románia - a felnőtt népességet tekintve - 75 százalékkal a tizedik, Magyarország pedig 57 százalékkal a huszonhetedik helyet foglalja el. A vallásszociológus kimutatta, hogy a magukat Istenben nem hívőként jellemzők aránya az erdélyi magyarok között 5 százalék, a románok között 3 százalék, míg a magyarországi népességben 27 százalék. A felmérés szerint Erdélyben a keresztelés, a templomi esküvő, az egyházi temetés ma is töretlen szokás és szabály, ezt vallja az ottani lakosság 92-94 százaléka. Ezzel szemben Magyarországon a felnőtt népesség egyötöde nem tartja fontosnak a keresztelést, több mint egynegyede a templomi házasságkötést, sőt a lakosság egyhatoda nélkülözhetőnek tartja az egyházi temetést is. Legalább havonta ellátogat a templomba az erdélyi magyaroknak csaknem 60 százaléka, az erdélyi románoknak több mint 50 százaléka, míg a magyarországi lakosságnak átlagosan körülbelül csak 30 százaléka. Soha sem, vagy legfeljebb évente imádkozik az anyaországi magyarok 29 százaléka, ugyanez az erdélyi magyarok 5 százalékára és az erdélyi románok 2 százalékára jellemző. Összességében Tomka Miklós megállapította, hogy Erdély az általa megőrzött hagyománnyal és vallásossággal "hozzájárulhat az egész magyar kereszténység gyógyulásához". /Vallásosság Erdélyben és Magyarországon - összehasonlító felmérés = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

Lemondott tisztségéről Modok Gusztáv, Bihar megye alprefektusa, magántermészetű okokra hivatkozva. A területi RMDSZ két személyt, Lakatos Péter gazdasági ügyvezető alelnököt és Jakabffy László megyei ügyvezető elnököt javasolta a megüresedett tisztségre. A jelöltek meghallgatása után, melyen jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök is, a helyi RMDSZ vezetői titkos szavazással Jakabffy Lászlót választották az alprefektusi tisztségre. Hivatalos kinevezése azonban az e heti kormányülésen várható. /Új nagyváradi alprefektus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar létrehozását tervezik Csíkszeredában. A Sapientiea Alapítvány pályázati kiírását az elmúlt héten tette közzé. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az erdélyi városok pályázzanak a magyar kormány által finanszírozott egyetem leendő karai beindítására. Csíkszereda valamint Hargita megye elöljárói - Csedő Csaba István és Kolumbán Gábor - a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén Patrubány Miklóssal a Magyarok Világszövetségének alelnökével, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraival valamint több helyi szakember bevonásával folytattak eszmecserét az egyetem létrehozásáról. Megállapodás született arról, hogy Csíkszereda az Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar beindítását szeretné megnyerni. A karnak a Pro Agricultura Hargitae Universitas adna otthont. Az alapítvány jól felszerelt, háromszintes épülettel rendelkezik, amelyben eddig is több magyarországi főiskola távoktatás keretében folytatott és folytat képzést, ugyanakkor itt működik a BBTE az ősszel létrehozott, kihelyezett informatikai tagozata is. A székházban kapott helyet az a hatvanezer kötetes könyvtár is, amely a jelentős alapot biztosíthat egy itt beinduló képzéshez. Ezt a nagy könyvtárat Kolozsvárnak szánták, de képtelenség volt e hatalmas könyvmennyiséget magánkönyvtárban elhelyezni. Csíkszereda örömmel fogadta a könyvtárat. A könyvállomány a VET tulajdonát képezi és a felhasználó a majdani székelyföldi egyetem. Ez a könyvtár olyan méretű és olyan bő gyűjteménnyel rendelkezik, ami vetekszik a legjobb egyetemek könyvtáraival. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek a kémia kara nem rendelkezik ennyi mindennel. Az egyedüli probléma az, hogy az utolsó évek nincsenek jelen, mivel egy már meglévő könyvtárról van szó. Ezt majd ki kell egészíteni. /Daczó Dénes: Csíkszereda is pályázik. Egyetemalapítás a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1992 óta évente megrendezik a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt, 200-300 középiskolás diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi színhelyei: Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen. Idén Dunaszerdahelyen zajlott le a verseny márc. 23-27-e között, Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyar iskoláinak diákjai részvételével. A IX. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen a megjelentek megismerkedtek Szlovákia a város múzeumaival, galériáival, megismerhették Csallóköz történelmét. /Ráduly Zörgő Szabolcs, Kolozsvár: IX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Első alkalommal csökkent száz alá a tanulók létszáma Szilágypanitban, az általános iskolában, tájékoztatott Gecse Júlia igazgatónő. A korszerűtlen iskolaépület nem elegendő a nagynak nem mondható létszám ellenére sem, a művelődési otthonban is osztályok kaptak helyett. Az elmúlt hónapban a holland testvériskola küldöttsége érkezett. Nem jöttek üres kézzel, segítségükkel parabolaantennája és színes televíziókészüléke van a paniti iskolának. Holland függönyök az ablakon, padlócsempe a folyosókon. Mosdókagylók is kerültek a falra. Hoztak még olyat is, amilyen a megyében is aligha van: számítógéphez kapcsolható mikroszkópot. A vizsgált tárgyat kivetítve az osztály mindegyik tanulója egyszerre látja. A mikroszkópon kívül hoztak számítógépet lézersugaras színesnyomtatóval, videolejátszót, írásvetítőt, zeneszekrényt rádióval lemez- és kazettalejátszóval. Még az óvodások sem maradtak ki, számukra építőjátékok érkeztek a tulipánok országából. /Fejér László: Holland segítséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

Orbán Viktor miniszterelnök bukaresti látogatásának előestéjén, ápr. 13-án román pártok és kulturális szervezetek tüntetést szerveztek Sepsiszentgyörgyön a város magyar nemzetiségű vezetői ellen. Ezzel egy időben a legnagyobb ellenzéki párt azt követelte, hogy a román nemzetbiztonságért felelős szervek azonnal vizsgálják ki Hargita és Kovászna megyében a helyi közigazgatásban dolgozó magyar nemzetiségűek tevékenységét. Sepsiszentgyörgyön mintegy félezer román tüntetett a város magyar nemzetiségű polgármestere, Albert Álmos ellen. A megye minden részéről Sepsiszentgyörgyre szállított tömeg ortodox egyházi zászlók és román nemzeti lobogók alatt román nacionalista jelszavakat skandálva vonult a városi tanács épülete elé. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Sepsiszentgyörgy főterén, románok kulturális-felekezeti egyesületeik, ligáik felhívására tüntettek a helyi román etnikumot ért állítólagos "sérelmeiknek" ellen. Tizenöt pontba foglalt, memorandumnak titulált követelés-listájukat át is adták Albert Álmos polgármesternek. Lehetetlen volt nem észlelni a tüntetés célzatosságát, politikai töltetét. A két etnikum együttélésének megbontásában érdekelt erők léptek színre. Az itt élők többsége által használt nyelv, a magyar nyelv közigazgatásból való mellőzéséért és a magyar egyetem létesítése ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Ki emel falat Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

A Magyarság a médiáért - Magyar médiastratégia szaktanácskozást követő ápr. 13-i sajtótájékoztatón Báthory János, a HTMH elnökhelyettese, Boros Zoltán, a bukaresti TV magyar adásának főszerkesztője és az angliai Gömöri György nyilatkozott. Báthory János összefoglalta az elhangzottakat: a szaktanácskozáson a kormányzat, illetve a magyarországi nagy közszolgálati csatornák testületeinek képviselői mutatták be elképzeléseiket a témában, majd a szakemberek mondták el, hogy mit kapnak a világban szétszóródott magyarok a média útján. Szó volt arról, hogy az új médiatechnológiák mit hoznak a jövőben az összmagyar rádiózás és televíziózás számára, s az internet lehetőségeiről. A szaktanácskozásról nem készült záródokumentum. Olyan sok javaslat hangzott el a két nap során, hogy mindazt csak egy általánosságokba vesző dokumentumban foglalhatták volna össze. A Magyarország 2000 konferenciasorozat minden szaktanácskozása után a szervezők átnézik az elhangzott előadásokat, kiszűrik belőlük a kormányzati szempontból használható javaslatokat. A javaslatokat továbbítják a megfelelő kormányzati szerveknek. Az egyik javaslat szerint a MÁÉRT szakbizottságait ki kell egészíteni egy médiabizottsággal is. Boros Zoltán kifejtette: el kell jutni oda, hogy a magyarországinak is éppoly természetszerűen érdekes legyen az, ami mondjuk Csíkszeredában történik, mint a csíkszeredainak az, ami az anyaországban történik. A kisebbségben élők úgy tekintenek a Magyar Rádióra, a Magyar Televízióra, a Duna Televízióra, közszolgálati csatornákra, mint a legfőbb patrónusra, akiktől elvárják a szakmai segítséget. /Guther M. Ilona: Az éterben nincsenek határok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

"Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

"Orbán Viktor idejön, hogy kioktasson bennünket és megmondja nekünk, hány magyar konzulátusra van szükség Romániában - fogalmazta meg a Szociális Demokrácia Romániai Pártja felháborodását a párt első alelnöke, Adrian Nastase, aki Konstancán nyilatkozott az eseményről. Megfogalmazása szerint "a magyar miniszterelnök mostanáig úgy járkált Erdélyben, mintha a román-magyar kapcsolatok sétaterén parádézna". Ezt - így Nastase - a jelenlegi román kormány "szervilizmusa tette lehetővé. Nastase úgy vélte, hogy miután a románoknak nem kell vízum a magyarországi utazáshoz, semmi értelme nincs új magyar konzulátusokat nyitni Romániában. Valójában arról van szó, hogy "a konzulátusok megnyitásával a magyar kormány prefektúráját akarják létrehozni a székelyeknél". A PDSR első alelnöke szerint új magyar konzulátusok megnyitását Romániában a két ország közti gazdasági kapcsolatok sem indokolják, mivel a magyar cégeknek az egész határtérségben együttműködési tervei vannak a román vállalatokkal, s "megpróbálnak egy megosztott szuverenitású zónát kialakítani". Nastase, aki korábban külügyminiszter is volt, emlékeztetett: Orbán Viktor pártja rendkívül negatív véleménnyel volt a román-magyar alapszerződésről., akárcsak az RMDSZ az alkotmánnyal kapcsolatban. Orbán Viktor már "kiforgatta az alapszerződés 4. cikkelyét, amely leszögezi, hogy a két fél tiszteletben tartja a közös határok sérthetetlenségét, kölcsönösen tiszteletben tartják egymás területi integritását és nem lépnek fel területi igényekkel". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság végre napirendre tűzte a védőügyvédek által az Agache-kirakatperben kért tárgyalást, miután Frunda György ügyvéd-szenátor és Farkas Ferenc sepsiszentgyörgyi ügyvéd múlt év november 24-én, illetve 25-én benyújtotta a fellebbezést. A három itthon tartózkodó vádlott - Paizs Ottó, Héjja Dezső és Reiner Anton - ápr. 15-én kapta meg a május 30-ára szóló idézést. Az öt vádlott közül kettő - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - külföldön él, magyar állampolgár. Mint ismeretes, a bukaresti táblabíróságon 1999. november 18-án másodfokon hirdettek ítéletet a vádlottak és az ügyészség által benyújtott kettős fellebbezésben. A fellebbviteli bíróság Filip Orbán Daniella Kamillát 7, Héjja Dezsőt és Paizs Ottót 4-4, ifj. Konrád Jánost és Reiner Antont 3-3 év börtönre ítélte. Az Agache-kirakatper tárgyalását éppen négy nappal a helyhatósági választások elé időzítették. /(Iochom): Agache-kirakatper. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./