Emil Constantinescu elnök államfő febr. 18-án Zágrábban találkozott Magyarország államfőjével, Göncz Árpáddal. A találkozón egyetértettek abban: fontos annak elkerülése, hogy a környezeti balesetből politikai problémát csináljanak és fontos, hogy összehangolt erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség támogatást nyújtson a baleset okainak pontos feltárásához, a következmények felszámolásához. /Államfői tárgyalás a ciánszennyezésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter román kollégája meghívására febr. 21-én négynapos látogatásra Romániába érkezett. A két miniszter megbeszélésének fő témája az európai integrációban szerzett magyar tapasztalatok átadása lesz, de a felek megvitatják, hogy milyen jogi lehetőségek vannak a nagybányai ciánszennyezés Magyarországot is sújtó következményeinek felszámolására. Dávid Ibolya Brassóban kezdte látogatását, ahol tárgyalt a város polgármesterével, valamint találkozott a brassói magyar kisebbség képviselőivel. /Dávid Ibolya Romániába érkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Virgil Magureanu, aki hat éven át volt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója volt, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke a magyar veszélyről beszélt. Pártjában külön részlegeket hozott létre, ahol tanulmányokat dolgoznak ki. Az első megállapította: "a Budapest által támogatott erdélyi magyar papok Románia föderalizálásán munkálkodnak". A papok a csángókat és a cigányokat megfenyegették, hogy magyaroknak vallják magukat. Az erdélyi magyar papok felkorbácsolják a nacionalista, az alkotmány- és államellenes szellemet, folyamatosan követelik azon egyházi javak visszaszármaztatását, melyeket magyarnak számítanak, azon dolgoznak, hogy megteremtsék az előfeltételeit a Magyarországba való integrálódásnak, ami a magyar revizionizmus stratégiája. Magureanu felsorolta ezeket a papokat: Csató Béla, Lovász Reinholdt, Csiha Kálmán, Bodó Imre, Tőkés László. Árus Csongor László, Erdély Zoltán és Herdian Gyöngy(i), Márkus András, Krizbai Imre, Haray Pavel, Tempfli József, Reizer Pál és Bárányi Ferenc. Magureanu szerint mindezt a magyar-zsidó Sörös Alapítvány támogatásával végzik. /Gyarmath János: (Nemzet)furfangos papok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Székelyudvarhelyen működik a Hyperion szellemi műhely. Legutóbbi vendégelőadójuk Veress Emőd jogászhallgató volt, előadásának címe: A román parlament működési problémái. Előadásában kifejtette, hogy a parlament nehézkes és lassan működik. A román kétházas parlament iszonyúan lassú és drága, magas a képviselők és szenátorok száma az ország lakosságához viszonyítva, a törvényhozási eljárás bonyolult és lassú. Veress Emőd dolgozata a II. Erdélyi Diákkonferencia díjnyertes munkája. A Hyperion következő témái: a Szent Korona szimbolizmusáról címmel előad Csutak Attila, Szabó Attila rövid-filmek vetítésére vállalkozott, Mark Schilnk meghívott előadó a huszadik század amerikai irodalmáról fog értekezni. /Oláh István: Hyperion szellemi műhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Elhunyt Molnár Dénes, a tollrajz szerelmese. Molnár Dénes 1947-ben született Vadasdon, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1975), majd Marosvásárhelyen tanárkodott (1990-ig a művészeti középiskolában). 1997-től a Maros Megyei Művelődési Felügyelőség tanácsosa volt. 1990-1996 között harminc albuma jelent meg fametszetekkel, szitanyomatokkal. Az elmúlt években gyermekeivel közösen állított ki. /Elhunyt Molnár Dénes. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./ Molnár Dénes /Vadasd, 1947. júl. 22. - Marosvásárhely, 2000. febr. 21./

Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

Több mint egy milliárd lejbe kerül az egri kétszintes kultúrotthon felújítása, melynek befejeztével a színmagyar település 5 felújított tanteremmel, orvosi rendelővel és óriási méretű teremmel várja az iskolásokat, betegeket és a lakodalmas népet. A közigazgatásilag Batizhoz tartozó település környező falvainak lakosai is idejárnak majd orvosi vizsgálatokra, vagy éppen tanulni. A fiatal tanárok munkájának eredményeképpen több fiatal felvételizik sikeresen szatmári líceumokban és kollégiumokban. (1996-ban mindössze egyetlen diák tanult felsőoktatási intézményben). /Hamarosan elkészül az egri kulturális-oktatási-egészségügyi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 23./ Kovács Sándor helyi református lelkész rövid magyar és román nyelven megtartott istentiszteletével kezdődött az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ öt iskolatermének az átadása. Az átadáson jelen volt Miclaus Gheorghe, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Fodor Mihail és a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője is. /Átadták az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ egy részét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) febr. 22./ Egri: Szatmár megyei település.

A jelenlegi helyzet alapján 10-11 évig tartanak majd a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Románia között - jelentette ki Aurel Ciobanu-Dordea, a román fél főtárgyalója. A politikus az Európai Unió romániai ügyekkel megbízott képviselőjével, Enrico Grillo-Pasquarellivel tartott közös sajtóértekezletet Bukarestben. /Európai integráció. Tíz évig is tárgyalhatunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./

Február folyamán a Közoktatásügyi Minisztérium, illetve a Kisebbségvédelmi Hivatal képviseletében Kolozsváron járt Kötő József államtitkár és Murvai László, a szaktárca kisebbségi oktatással foglalkozó osztályának vezetője és tárgyalt Rodica Precupetuval, a Kisebbségvédelmi Hivatal egyetem-ügyekkel foglalkozó megbízottjával. Megállapították azt a tényt, miszerint Kolozsváron túlontúl nagy a száma a magyar nemzetiségű egyetemistáknak a ... román egyetemeken. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanuló 20 459 diák közül 16 673 román szakot látogat, 3215 magyar szakot, 571 pedig német szakon folytatja tanulmányait. Rodica Precupetu kijelentette: "Meglep bennünket, hogy számos más anyanyelvű diák is idén a román nyelvet jelölte meg tannyelvként." A románul tanuló egyetemisták közül "1222-en magyar nemzetiségűnek, 18-an németnek, 84-en romának, végül pedig 32-en más nemzetiségűnek vallják magukat". /Akarnok-magyarok?! = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A Németh Zsolt külügyi államtitkár vezette magyar kormányküldöttség febr. 18-án Kolozsváron fejezte be romániai körútját, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségének tagjaival, majd a történelmi egyházak vezetőivel és a Sapientia Alapítvány kuratóriumával találkoztak. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány továbbra is támogatja az RMDSZ-nek az önálló állami magyar egyetem létrehozására irányuló törekvéseit. Ősztől mindenképpen beindul az alapítványi egyetem néhány kara - erősítették meg közös sajtótájékoztatójukon Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke és a magyar külügyi államtitkár. "A kuratórium feladata eldönteni, hogy hol és milyen egyetem lesz. A mi feladatunk az, hogy a kuratórium rendelkezésére tudjuk bocsátani a szükséges pénzösszeget" - mondta Németh. Az RMDSZ továbbra is igényli az önálló állami egyetem helyreállítását, és ebben a törekvésében számíthat a magyar kormány támogatására - mondta a külügyi államtitkár. "A magyar kormány nagyra értékeli a Babes-Bolyai Tudományegyetem működését, ahol 4500 diák tanul magyarul, és úgy látja, hogy ez az elmúlt évek politikájának eredménye. Tudjuk, hogy folyamatban van a tudományegyetem reformja, amely a magyar karok nagyobb önállóságát is célozza. Azok az erőfeszítések, amelyek a Babes-Bolyain belüli önálló magyar oktatási vonal kiépítésére irányulnak, ugyancsak számíthatnak támogatásunkra. A két egyetemnek komplementárisnak kell lennie, és az is lesz. A magánegyetem létrehozása a magyar nyelvű felsőoktatás pluralitását szolgálja" - mondotta. /Magyarország továbbra is támogatja az állami magyar egyetem gondolatát - jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Febr. 18-án Németh Zsolt államtitkár Kolozsváron megbeszélést folytatott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségével, erről Ügyvezető Elnökség közleményben számolt be. Németh Zsolt tájékoztatta a résztvevőket a román kormány képviselőivel folytatott megbeszélésekről, az erdélyi körútja során létrejött találkozókról, a Bacau megyei látogatásának tapasztalatairól. Elmondta, hogy látogatása összefügg Orbán Viktor miniszterelnök ez év tavaszán esedékes hivatalos romániai látogatásának előkészítésével is. Ismertette az újabb konzulátusok, a budapesti és bukaresti privatizációs irodák és új határátkelők létrehozásáról folytatott tárgyalások eredményeit. Az államtitkár kitért az RMDSZ-szel való együttműködés néhány időszerű kérdésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke válaszában hangsúlyozta a két ország miniszterelnöki találkozójának időszerűségét. Az ügyvezető elnök elismerően szólt a magyar-magyar kapcsolatok intézményesítéséről, és javaslatokat fogalmazott meg a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban folyó munka hatékonyságának növelésére. Folyamatban van a határon túli magyarok jogállására vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kialakítása. Takács Csaba a magyar kormány és az RMDSZ kormányzati tisztségviselői közötti együttműködésben rejlő lehetőségek további kihasználását szorgalmazta. Az ügyvezető elnök ismertette az RMDSZ prioritásait: a soron következő választások, törvényhozás, a kormányzati tevékenység, érdekvédelem, milleneumi rendezvénysorozatok. A tárgyalófelek megállapodtak egy, a csángó kérdéssel foglalkozó megbeszélés szervezéséről. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének közleménye. Kolozsvári találkozó Németh Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Magyarország keresetet fog előterjeszteni a nagybányai bíróságnál a ciánszennyezést okozó Aurul társaság ellen, és a magyar fél ugyanilyen magánjogi pert kíván indítani az Esmeralda cég ellen Ausztráliában - jelentette ki febr. 23-án Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügyi /Magyarország pert indít az Aurul ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Négy-öt évvel ezelőtt a Maroson is levonult egy, a mostani tiszainál jóval kevesebb cianidot és nehézfémet tartalmazó hullám - írta szerdán a Csongrád megyei napilap, a Délvilág. A szennyvíz annak idején Romániában az Aranyos folyóból került a Marosba, s a mérgezésről a román vízügyi szervek nem tájékoztatták a nyilvánosságot. A lapnak nyilatkozó romániai szakember közölte: a szennyezésre abból következtettek az ökológusok, hogy az Aranyosból kipusztultak a vízi életközösség érzékenyebb tagjai. A szennyezés tényét a kutatók érdeklődésére a tordai vízügyi kirendeltség megerősítette - állította a szakember. Hozzátette, hogy a méregnek a Marosban már nem volt komolyabb hatása, talán azért, mert felhígult állapotban került a folyóba. Egy magyarországi szakember szerint az ipari üzemek nehézfém-szennyező hatásának következményeként a Maros- üledék nehézfémekkel szennyezett. 1978 óta a Küküllő-befolyástól kezdve egészen a tiszai torkolatig nem élnek kagylók, csigák a Marosban. Évekkel ezelőtt a Maroson is volt ciánszennyezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

A romániai útjáról hazatért Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 22-én Hatvanban egy fórumon vett részt. Nemzetpolitikai kérdésekről szólva rámutatott: az elmúlt másfél év nagy eredménye, hogy sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. - Ennek egyik legfőbb eszköze az Állandó Magyar Értekezlet, amelynek segítségével mozaik nemzetlétből együttműködő, szerződéses nemzetté válhatunk - mondta Németh Zsolt. /Németh Zsolt: Sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Németh Zsolt államtitkár febr. 22-én sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Elmondta, hogy látogatása hármas célt szolgált: a magyar-román viszony javítását, Orbán Viktor miniszterelnök első - hivatalos - romániai látogatásának előkészítését, s az államtitkár azon személyes vállalásának teljesítését, hogy évenként fölkeresi a határon túli magyar közösségeket. Tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről, amit mindkét fél szorgalmaz. A határátkelők kérdése mellett tárgyalt a román-magyar vasúti kapcsolatok korszerűsítéséről, a kulturális és gazdasági képviseletről, kirendeltségek létesítéséről, a stabilitási paktum keretében megvalósítható együttműködésekről, a magyar tőkeexport növeléséről, a romániai privatizációba való bekapcsolódásról, a román-magyar kormányközi vegyes bizottság munkájának dinamizálásáról. A tárgyalásokon hangsúlyosan szerepelt az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdése és a magyar nyelvű oktatás helyzete. Klézsei látogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy hivatalos magyar állami küldöttség 1227 óta - amikor Béla herceg ott járt - nem fordult meg a Csángóföldön. Az államtitkár kifejtette, hogy az alapítványi egyetem létesítésére vonatkozó eddigi stratégiai elképzelések megerősítést nyertek. "Az EU-s csatlakozással Magyarország nagyon veszélyes szívóhatást fog gyakorolni a romániai magyarságra. Nekünk pedig olyan politikát kell folytatnunk, velük összhangban, ami a szülőföldön maradást szolgálja. Ha ők másképp döntenek, akkor mi is készen állunk felülvizsgálni álláspontunkat" - jelentette ki. Alternatívaként említette, hogy lehet olyan stratégiai célt is kitűzni, mint Németország a második világháború után, a keleti tartományban élő németekkel kapcsolatban. De ilyen döntést nem hozhat egyoldalúan a magyar kormány, ez kizárólag a romániai magyarság döntése lehet - hangsúlyozta Németh Zsolt. Érintőlegesen megjegyezte, számára meglepetést jelentett, hogy magyarországi középiskolák székelyföldi diákok toborozásával próbálnak a magyarországi diákhiányon segíteni. Erre a csíkszeredai tanácskozáson figyelmeztették a jelenlévő polgármesterek. Véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket is meg kell vitatni a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban, ezt követően pedig esetenként választ kell rájuk adni a státusztörvény keretei között. /(Guther M. Ilona, Budapest): Németh Zsolt értékelte romániai útját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Febr. 23-án névtelen, román nyelven beszélő telefonáló jelentette be a bukaresti magyar nagykövetségen, hogy pokolgépet helyeztek el a külképviseleten, s ott robbanás fog bekövetkezni. Kiderült, hogy a bombariadó hamis volt. Az eset pár órával azelőtt történt, hogy Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter sajtótájékoztatót tartott a nagykövetség épületében. /Bukaresti magyar nagykövetség. Hamisnak bizonyult bombariadó. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 24./

Febr. 23-án Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter Bukarestben találkozott Eckstein Kovács Péter miniszterrel, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjével. Megbeszélésükről Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy kölcsönösen tájékoztatták egymást az általuk vezetett intézményekről. Magyarországon az Igazságügyi Minisztérium felügyeli a Nemzeti és Etnikai Kisebbségügyi Hivatal tevékenységét, a miniszter asszony tehát kapcsolatban van a kisebbségi kérdéssel. Megbeszélésükön Eckstein Kovács Péter ismertette az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos problémákat és a diszkrimináció minden fajtáját tiltó törvény előkészítését. Közös pont a két intézmény munkájában a roma közösségek helyzetének javítása. A miniszter asszony érdeklődött, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal foglalkozik-e a moldvai csángókkal, és hogy tehet-e lépéseket új határátkelők megnyitására a magyar-román határon, elsősorban az észak-északnyugati részen, ahol több mint 150 kilométeren keresztül nincs határátkelőhely. Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy új határátkelők megnyitását egyedül nem tudjuk kezdeményezni, csupán a belügyminisztériummal együtt, amelynek ez a hatáskörébe tartozik. /Turos Lóránd: Dávid Ibolya Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 24./

Február 19-27-e között egyhetes rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Nyárádszeredában arról, hogy 395 évvel ezelőtt az erdélyi rendek a helybéli református templomban Bocskai Istvánt kiáltották ki Erdély fejedelmévé. Bocskai 1606. december 17-én kelt végrendeletében ez áll: "Meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket és egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyieket, hogy Magyar Országtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A Magyar Országiakat, hogy az Erdélyieket töllök el ne taszítsák, tartsák ő atyafioknak, és ő véreknek, tagoknak." A nyárádszeredai Bocskai Napokat febr. 19-én dr. Szabó Miklós magyarországi történész péntek esti előadása nyitotta meg, majd 21-én ünnepélyes istentiszteletet tartottak a református templomban. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere kifejezte reményét, hogy sikerül hagyományossá tenni ezt az ünnepet. Patrubány Miklós MVSZ-alelnök és VET-elnök, az idei Bocskai Napok fővédnöke szólott az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: bár Bocskai, miként Mátyás király is, Kolozsvárott született, a nagy király szülőházától nem messze, szülővárosában a mai napig sem jelzi emléktábla ezt a helyet, s kezdeményezte egy majdani emléktábla elhelyezését. Bocskai István szobortalapzatára a következő szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit: a Bocskai Szövetség Hajdúszoboszlóról, az Erdélyi Vitézi Rend Marosvásárhelyi Székkapitánysága, a megyei RMDSZ, az MVSZ, a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal és képviselőtestülete, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány, a helyi Bocskai Szövetség, valamint a református, unitárius és a katolikus egyházak. Febr. 21-én a Civil szervezetek szerepe társadalmunkban címmel Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere tartott előadást, febr. 22-én középiskolások számára Bocskai Istvánról szóló történelmi vetélkedőre került sor. A gazdag programban szerepel még a Bocskai Női Dalkör és a Bekecs Táncegyüttes műsora, táncház, irodalmi vetélkedő általános iskolásoknak, farsangi játékok, versek, álarcosbál, Bocskai-bál, farsangi kosaras mulatság végül febr. 27-én Buksa Éva Bocskai című történelmi drámájának bemutatása. /"Igazán tudjak reményleni". Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Az 1996-os romániai kormányváltást követően a magyar-román kapcsolatok rendkívül látványosan fejlődtek, megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása, az RMDSZ pedig stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban - hangsúlyozta Bukarestben Németh Zsolt. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a romániai privatizációban a magyar vállalatok is részt vesznek. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Előreláthatólag bővülni fog a külképviseleti rendszer: főkonzulátusok, kulturális intézetek, gazdasági képviseletek nyitása szerepel a napirenden. Németh Zsolt bízik abban, hogy hamarosan kimozdul a holtpontról a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a tárgyalásokat nagyon hasznosnak minősítette. Elmondta, hogy felvetődött az a javaslat: a két ország közösen építse fel Nagyváradon a Körös múzeumnak otthont adó épületet. Ez segítene megoldani a nagyváradi katolikus püspöki palota kérdését is. A püspöki palota visszaadását a román fél szerint az teszi nehezen megoldhatóvá, hogy jelenleg az épületben működik a Körös Múzeum. /Látványosan fejlődtek a magyar-román kapcsolatok - véli Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár febr. 15-én Bákóba látogatott. A Csángóvidék központjából, Klézséről a megyeszékhelyre utazott a magyarországi küldöttség, ahol a prefektussal, a megyei tanács elnökével, a főtanfelügyelővel és négy csángó falu polgármesterével elemezték e mostoha sorsú kisebbség helyzetét. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a szervezet bákói székházában fogadta a vendégeket, akik később felkeresték a gyimesközéploki csángó kollégiumot is. Németh Zsolt üdvözölte azt a január végi tanügyminiszteri rendeletet, melynek értelmében szülői kérés helyett a kisebbségi szervezet igényére is tanulhatnak magyarul a moldvai csángó gyerekek. /Csángóvidéken az államtitkár. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár Klézsén találkozott a magyar csángó kisebbség képviselőivel. Németh Zsolt kifejtette: Örömömre szolgált, hogy a prefektus felvetette a moldvai magyar és nem magyar települések, illetve a magyarországi önkormányzatok testvérvárosi, testvértelepülési viszonyának létesítési lehetőségét. - A csángómagyarok jogainak biztosítását a prefektúra európai színvonalon kívánja biztosítani. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt kiemelte a magyar nyelvű oktatás kérdését, amelyet 1945 és 1958 között lehetővé tettek a hatóságok és most, az idén január 31- én kiadott oktatási minisztériumi rendelet alapján, újra lehet indítani. /A jogszabályt alkalmazni is kell! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ A küldöttség meglátogatta a moldvai csángó-magyarokat is. A látogatás jelentőségéről Németh Zsolt államtitkár elmondta: "Lélekben mindig közel éreztem magamhoz a moldvai csángó-magyarokat. És csak főlehajtva, a legnagyobb elismeréssel tudok adózni azért, hogy viszontagságos időkön át meg tudták őrizni identitásukat. A moldvai csángó-magyarság létét az egyetemes magyarság nagy lelki és kulturális kincsének tartom. Örömmel tettem eleget a Csángó Szövetség meghívásának. A magyar kormány már eddig is segített az identitás megőrzésében, és bízunk abban, hogyha a párbeszéd mélyül, hatékonyabban tudnak majd hozzájárulni ennek a magyar közösségnek a fennmaradásához." /Béres Katalin: Magyar kormányzati küldöttség Romániában. A moldvai csángókhoz is ellátogattak. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 25./

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága febr. 23-i zárt ülésén 18 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést, amelyet Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertetett. A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban elmondta: a kormány febr. 22-i ülésén elfogadta azt a határozatot, mely a külügyminisztert és az igazságügy-minisztert bízza meg a törvény előkészítésével. A HTMH részt vesz a kidolgozás munkájában, a Magyar Állandó Értekezlet szakértői bizottsága pedig február utolsó, vagy március első hetében tanácskozik a törvényről. /A határon túliak jogállásáról az OGY külügyi bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

A marosvásárhelyi Cuvantul Liber tíz éve egyebet sem tesz, mint hogy támadja a romániai magyarokat. Ezért gyanús, hogy ez a lap kizárólag egyetlen hazai magyar politikai alakulatot dicsér, mégpedig a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártot /RMSZDP/. Ez a párt ugyanis eldöntötte, hogy az RMDSZ jelöltjével szemben egy olyan más, közös jelöltet támogat, akit minden román párt el tud fogadni. Nekik már van jelöltjük: egy olyan vásárhelyi magyar férfi, akinek a felesége román, s úgy vélik: ettől mindenki lelkesen rá fog szavazni majd júniusban. A nevét nem közölték. A Cuvantul Liber azt is közölte, hogy az RMSZDP jelezte: felszólalnak majd, hogy a törvényszék nyilvánítsa az RMDSZ-t olyan pártnak, mely tulajdonképpen nincs is bejegyezve. A pártocska vezetősége úgy tudja, hogy a derék székelyek tömegesen hagyják ott az RMDSZ-t, már 400-an iratkoztak be a Jobboldali Erők Szövetségébe, sőt azt is tudni vélik, hogy a legtöbb magyar Iliescu pártájában tömörül össze. /Máthé Éva: Csak mondják a magukét...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Nagyszeben magyarságának lélekszáma soha nem haladta meg a nyolcezret. A XX. század elején már három önálló magyar iskola működött a városban, s ez az állapot századunk második feléig tartott, amikor a román kommunista erőszak lassan elsorvasztotta őket. Ma a város magyarsága, hivatalos adatok szerint, 4100 főre csökkent, de odaszámítva a népszámlálók hamisításait, kimondhatjuk az ötezret. S ez az ötezer nem képes még egy óvodát se fenntartani. Nagyszebenben az egyetlen magyar tagozatú elemi és az Octavian Goga Líceum számtalan magyar értelmiségit adott a társadalomnak. 1990-ben megalakult az RMDSZ, a városban megalakult a magyar színjátszó csoport, a táncegyüttes és a nőbizottság. Az RMDSZ nemsokára a felújított székházába költözik. /Kalmár Zoltán: Kicsi a társasság, de... zajos. ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Egyre nehezebb a feladatuk a magyar-román országhatáron szolgáló határőröknek, mert tavaly folytatódott az előző években tapasztalt irányzat: egy év alatt egyharmaddal nőtt a jogellenes cselekmények száma - közölte Dávid Károly dandártábornok, az Orosházi Határőr Igazgatóság vezetője. Elmondta, hogy az orosházi parancsokság területén a legnagyobb növekedés a zöld határon a "személyforgalom"-ban tapasztalható, összesen 68 százalékkal nőtt e jogsértések száma. - Tavaly összesen 55 nagy értékű személykocsi Romániába csempészését sikerült megakadályozni. - Az ország határállomásairól visszairányítottak 56 százaléka (18 000 fő) e térség magyar- román átkelőinél szeretett volna belépni Magyarországra. /Egyharmaddal több jogsértés a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Febr. 24-én Mircea Ciumara államminiszter az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában találkozott az RMDSZ gazdasági szakértőivel, akikkel megvitatta a román kormány középtávú gazdasági stratégiáját. A Borbély László államtitkár, kormányzati ügyvezető alelnök által vezetett RMDSZ-küldöttségben részt vett Erős Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke, Lányi Szabolcs, a Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Országos Ügynökség elnöke és Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke. /Mircea Ciumara államminiszter megbeszélése az RMDSZ gazdasági szakértőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

"Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke arról tájékoztatott, hogy Szente Ibolya továbbra is ügyvezető alelnök marad. A többi alelnök: dr. Vass Levente (tanügy), Ölvedi Zsolt (szervezés, ifjúság); Magos György (ideiglenes gazdasági alelnök, vallásügy); dr. Ráduly Levente (sajtó, kultúra, és a választási kampány idején ő felel a sajtóval való kapcsolattartásért). A korábban sajtó- és művelődési ügyekkel megbízott Ábrám Noémi megindokolta lemondását: leszavazták jelentését, ezt a bizalmatlanság jelének látta, ezért visszavonul az alelnöki tisztségből. Másrészt gyermeket vár. Ennek ellenére továbbra is felvállalja a Marosvásárhelyen felállítandó Petőfi-szobor ügyét, és azt ígéri: júliusban állni fog a szobor egy köztéren. - A Kincses Előd kinevezte ügyvezető csapat fő jellemvonása, hogy néhány tagja igen fiatal. (Hárman huszonévesek.) A megyei vezetőség munkájával elégedetlen TKT-tagok fő kifogása az, hogy szakszerűtlen a vezetőség tevékenysége. A kinevezett fiatalok orvosi egyetemre járnak, vagy éppen most végezték az orvosit. Hogy mennyire felelnek majd meg az elvárásoknak, ezután fog kiderülni. Lehet, jót tesz a vezetőségnek a drasztikus fiatalítás. De megtörténhet, a fiatalok tapasztalatlansága, egyoldalú képzettsége újabb okot ad majd a TKT-nak, a Maros megyei képviselőknek, szenátoroknak, az innen származó államtitkároknak és más RMDSZ tisztségviselőknek arra, hogy továbbra is megkérdőjelezzék a megyei vezetőség szakszerűségét. A hatékonyság mércéje pedig a helyhatósági és általános választások eredménye lesz. /Máthé Éva: Sorozatos lemondások és kinevezések a Maros megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga immár második alkalommal szervezte meg a magyar kultúrát bemutató Interkulturális Transsylvania Akadémiát a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, február 21-26 között. A résztvevők román és magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók, akik a Románia a régiók Európájában című esszéjükkel pályázták meg az egyhetes szemináriumot. A 22 hallgató az ország különböző egyetemi központjaiból érkezett. A megjelentek a jövőben újabb egyhetes szemináriumon vehet részt Nagyszebenben, ahol a német kultúrkörrel, és Gyulafehérváron, ahol a román művelődés sajátosságaival ismerkedhetnek. A mostani előadások változatosak voltak, így Zepeczaner Jenő az erdélyi magyar közösség történetéről, Egyed Ákos az erdélyi magyarok dualizmus alatti éveiről, Ungváry Zrinyi Imre a magyar filozófiáról, Demény Lajos a romániai magyarság 1918-1989 közötti időszakáról, dr. Pozsony Ferenc néprajzi és folklór elemekről, Kolumbán Gábor a regionalizmusról, Csicsó Antal a csángókról, Horváth Andor az erdélyi magyar személyiségekről, dr. Papp Kincses Emese az erdélyi magyar irodalomról, Veres Valter a közösség demográfiai fejlődéséről, Eigel Tibor a magyar nyelvű oktatás történetéről, Horváth István a székelyekről, Ráduly Róbert a magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról, a történelmi egyházak lelkészei az általuk képviselt vallás szellemiségéről beszéltek. A magyar hallgatók esténként román társaikat magyarul tanították. /(Hátsekné Kovács Kinga): Tolerancia és nyitottság az interkulturalitás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Február 29-én Kerekes Károly Maros megyei képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásokat, amelyek semmiben sem különböznek a tíz évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az ország euroatlanti integrációját gátoló, nemzeti gyűlöletet szító megnyilvánulásokkal szemben a romániai politikai elit nem maradhat közömbös. /Kerekes Károly politikai nyilatkozata a Képviselőházban. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 29. - 1669. sz./ Előzmény:A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) bízik abban, hogy szoros együttműködés alakul ki a párt és a Vatra Romaneasca nevű szervezet között - állt abban az üzenetben, amellyel Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke üdvözölte a szélsőségesen nacionalista szervezet alapításának 10. évfordulóját. A magyarellenes Vatra Romaneasca febr. 26-án ünnepelte Marosvásárhelyen alapításának 10. évfordulóját. Az ünnepség díszvendége és vezérszónoka Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke volt. A magyarok már ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét és ezért vajon ki fizet kártérítést - ez volt Tudor beszédének egyik központi gondolata. A PRM elnöke a mintegy 3 ezer fős tomboló hallgatóság előtt kijelentette, hogy amennyiben hamarosan ő lesz Románia elnöke, néhány óra alatt rendet teremt a románok hazájában: elkobozzák a törvénytelenül szerzett vagyonokat, feloszlatják az RMDSZ-t és bevezetik "a törvényesség diktatúráját". /C. V. Tudor a Vatra 10. évfordulóján. A magyarok ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

A Csíkszeredai Polgár Társ Alapítvány február 16-án találkozót hívott össze Gyergyószentmiklóson, a városi tanácsteremben, abból az alkalomból, hogy itt is beindítja Párbeszéd a polgárokért programját. Potoczky László, az alapítvány igazgatója ismertette a Polgár Társ Alapítványt, amely a The German Marshall Fund of Us, Usaid és a Charles Stewart Mott amerikai alapítványok támogatásával öt éve indította be a Párbeszéd programot Csíkszeredában, Focsani-ban és Szebenben, és célja a polgárok bevonása a demokratikus döntéshozatali mechanizmusba. Másik programja a Partnerség a környezetért, amely Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában már régebben működik, és 1999 novemberétől Romániában is beindult. E program célja az ökológiai mozgalom erősítése egy fenntartható társadalom kialakítása érdekében, és az ország 21 megyéjében, összesen 30 000 dollár értékben finanszíroz környezetvédelmi programokat. Gyergyószentmiklóson meg akarják indítani a tömbházlakók egyesületeinek megalakítását. /Párbeszéd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

A csíkszeredai Hargita Együttes új bemutatóra készül: Múltunk, jelenünk, jövőnk című előadása a magyarlakta tájegységek zene- és táncvilágába nyújt betekintést. Az előadásának bemutatója március 7-én lesz Csíkszeredában. /Bemutatóra készül a Hargita Állami Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Megtartotta idei első bemutatóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Műsorra tűzték Noel Coward Vidám kísértet című darabját. A meghívott rendező, Lohinszky Lóránd, érdemes művész elmondta, hogy Merő Béla művészeti vezető meghívására utazott januárban Udvarhelyre. A darabot ő választotta, a szereplőket szintén. /Vidám kísértet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Febr. 26-án ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját Csíkszereda helyi cserkész egyesülete. Az ünnepségnek több mint százharminc cserkész résztvevője volt. Meghívottként részt vett Hajdú Gábor szenátor is, aki 1990-1992 között a bíróságon védte a Romániai Magyar Cserkész Szövetség jogszerűségét. Két év alatt négy alkalommal volt tárgyalás, hiszen a hatóságok nem akarták elismerni a szövetség létjogosultságát. Többen félkatonai szervezetnek minősítették a cserkész-szövetséget. /Tíz éve alakult újra a csíkszeredai Cserkész Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Szilágyi Ferenc, a szilágysámsoni nótafa, fafaragó és bortermelő 75 éves. Sokan ismerik, mert alig van jelentősebb népdaléneklési verseny a Kárpát-medencében, amelyen ne vett volna részt. Szerepelt a román televízió magyar adásában, a Duna TV-ben, az MTV-ben, a budapesti, bukaresti, kolozsvári és a marosvásárhelyi rádióban. Szinte mindenütt világának, a Szilágyságnak és a Tövishátnak népdalait énekelte. Szilágyi Ferenc fájlalja, hogy Szilágysámsonban megszűnt a nagy múltú dalárda, eltűnt a dalárda egész kotta- és irattára is. /Sike Lajos: Menjenek e sorok Szilágysámsonba, de ne csak Szilágyi Ferihez! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./