"Kibédi Varga Sándor /sz. Marosvásárhely, 1946. okt. 14./ a tanárképző főiskolán szerzett román-magyar tanári képesítést, majd hol magyar, hol román többségű falvak iskoláiban tanított, 1978-tól újságíróként dolgozott: a Vörös Zászló /Marosvásárhely/ belső munkatársa, illetve a bukaresti Előre riportere volt. Novelláit a kolozsvári Utunk című szépirodalmi hetilap hozta. Írt színházi kritikát és riportot, folytatásokban közölt kisregényt és mezőgazdasági beszámolót, járta Maros, Hargita, Kovászna, Beszterce és Fehér megyék településeit. 1988 májusában elhagyta Romániát, Budapesten telepedett le, 1991-től 1998-ig - indulásától megszűntéig - a Kurír című napilap belpolitikai újságírója volt. Romániában Varga Sándor néven közölt, Magyarországon Kibédi Varga Sándorként ismerik. Leginkább a pártpolitika és a kisebbségi sors foglalkoztatta, a menekültek, a társadalom szélére sodródott rétegek, például a romák sorsa. Megjelent Kibédi Varga Sándor A megváltás ezután következik című könyve, melyben a hetvenes és nyolcvanas éveik erdélyi valóságáról írt./Bölöni Domokos: Egy könyvbemutató elé. Vargabetűk, vágyak, álmok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./"

"Kelen Ferenc fotóművész, az Aradi Fotóklub alapító tagja és tiszteletbeli elnöke meghívást kapott Budapestre, a november 16-i Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Kiállításra és Konferenciára. Az aradi művész fotói ma már megtalálhatók Békéscsabától Münchenig és Tel-Avivtól Caracasig számos magángyűjteményben. Budapesten másodszor állít ki, de máris meghívást kapott egy tavasszal megrendezendő harmadik budapesti kiállításra a józsefvárosi galériába. /P. P.: Kelen Ferenc-fotók Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./"

"Többen tanácsolták Borbély Zsolt Attilának, ne válaszoljon Szatmári Tibornak, mert nyilvánvaló célja a provokáció. Azonban a történelemhamisítás ellen mindig is fel kell venni a harcot. Szatmári Tibor írása szerint /Romániai Magyar Szó, okt. 31/ az RMDSZ létét fenyegetik azok az "elvtelen" engedmények, melyeket a vezetés állítólag platformunknak tesz. Továbbá a Reform Tömörülésnek tett engedménynek számít az, hogy e platformot nem vonták felelősségre amiatt, hogy védelmezni merészelte Szőcs Gézát és Borbély Imrét. Szatmári Tibor írásainak visszatérő motívuma, hogy Tőkés László "gyalázza" saját szervezetét, holott Tőkés László nem a szervezetet bírálta, hanem azokat, akik feladva a Szövetség programját a román hatalom szolgálatába szegődtek. Szatmári azt állította, hogy Borbély Zsolt Attila Budapestről írogat haza kitartásról, nemzeti öntudatról. Kuszálik Péternek adott válaszában már elmondta, hogy az effajta érvelést csakis a trianoni trauma tudatcsonkításának lehet betudni. Ha ugyanis összmagyar szemléletben gondolkodunk s a Szabó Dezső-i "minden magyar felelős minden magyarért" aforizma adja világlátásunk zsinórmértékét, akkor teljesen mellékes, hogy valaki a Kárpát medencén belül honnan hova irogat. Tényszerűen sem áll meg, hogy Budapestről ír, mivel cikkei javarészét itthon, Aradon írta, mint ahogy ideje javarészét is itt tölti lassan két éve. Szatmári a FIDESZ vezetők magánvéleményéről szólt, másrészt jobboldali és szélsőjobboldali lapokról, ahová "más FIDESZ-közeliek" írnak az RMDSZ vezetése ellen. Sajnos vannak olyan erők ma Magyarországon, melyek az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság bélyegét politikai fegyverként használják, így lesz Orbán Viktorból Hitler, Tőkéczki professzorból vérgőzös szélsőjobboldali és sorolhatná Borbély Zsolt Attila tovább. Nem lenne jó, ha ezt a nemzetellenes terminológiát erdélyiek is átvennék s a magyar szellem olyan alkotóműhelyeit, mint a Magyar Nemzet, a Demokrata vagy a Vasárnapi Újság megpróbálnák kitolni a jobbszélre - fogalmazott Borbély Zsolt Attila. Szatmári a vezetés pártkatonájaként kiterjeszti a vádat a vezető magyar kormánypártra is. "a napról-napra keresztényebb Fidesz 1990-ben még radikálisan liberális volt, s holnap akár a szocialistákkal is koalícióra lép, csak hogy hatalmon maradhasson, míg az RMDSZ megalakulásakor is ugyanazokat az értékeket képviselte, mint ma." Betű szerint hamis az az állítás, hogy az RMDSZ ugyanazt képviseli tíz éve, jegyezte meg Borbély. A FIDESZ valóban radikális liberális volt s ma valóban konzervatív, ám ezen ideológiai fordulat mögöttese egyáltalán nem hatalomtechnikai jellegű. Szatmári Tibor emlékezhetne arra, hogy 1993-ban a FIDESZ épp akkor vállalta fel hangsúlyosan a nemzeti értékeket, s fordult jobbra, amikor népszerűsége a csúcsán volt és e lépéstől abban a szellemi közegben csak népszerűségvesztést lehetett várni! A magát ereje teljében érző balliberális sajtó le is vitte a FIDESZ-t kb. 40%-ról, amennyit az egymástól független közvélemény-kutatók 1993 nyarán mértek, a választáson elért kb 7%-ra. Ha a FIDESZ nem tesz mást, mint belesimul a Demokratikus Charta ellenzéki SZDSZ-MSZP-s egységébe, akkor 1994-ben vezető kormánytényező. Vagyis a FIDESZ nemhogy érdekből, számításból vállalta volna fel a nemzeti problémák képviseletét, hanem éppenséggel hatalmi érdekei ellenére! - Valójában a Reform Tömörülés és Markó útja akkor vált el, amikor ez utóbbi élére állt annak a folyamatnak, amit neptuni térhódításnak lehet nevezni. A Reform Tömörülés azért akarja leváltani a jelenlegi vezetést, hogy véget vessen az alapszabályzat lábbal tiprásának, hogy visszaadja az SZKT-nak a rangját, hogy megszervezze az erdélyi magyar belső népszámlálást, hogy kiírja a már nyolc éve programba vett belső választásokat, hogy reális képet sugározzon a Nyugat felé a honi valóságról, egyszóval, hogy érvényt szerezzen a háromszintű erdélyi magyar autonómiára épülő hivatalos RMDSZ-programnak. /Borbély Zsolt Attila: A történelemhamisítás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./"

"Románia továbbra is kész párbeszédet folytatni Magyarországgal a státustörvény kérdéséről - jelentette ki Mihnea Motoc külügyi államtitkár. Az államtitkár, aki az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén vett részt, a román sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Strasbourgban nem találkozott a magyar küldöttséggel, mivel "Budapesten nagyon jól ismerik Bukarest álláspontját". Az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén felszólalt Martonyi János magyar külügyminiszter is. A magyar diplomácia vezetője Strasbourgban találkozott az ET parlamenti közgyűlésének főtitkárával, valamint az EBESZ kisebbség- ügyi főbiztosával. A velük folytatott eszmecserén kérte a két szervezetet, nyújtson politikai támogatást ahhoz, hogy a kedvezménytörvényt bíráló szomszédos országok tanúsítsanak készséget a Magyarországgal való érdemi konzultációra, a konkrét fenntartásaikkal kapcsolatos megoldások kidolgozása érdekében. /Státusügyben a helyzet változatlan. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"A magyar Ifjúsági és Sportminisztérium az Európai Ifjúsági Napon, nov. 8-án kitüntetési ünnepséget rendezett Budapesten. Deutsch Tamás miniszter hat díjat és kilenc miniszteri elismerő oklevelet adott át olyan közéleti személyiségeknek és szervezeteknek, amelyek a magyar ifjúság jogaiért és helyzetének jobbításáért tevékenykednek. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak. Szent Imre-díjjal tüntették ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót. Kallós Zoltán az utóbbi években több kitüntetésben részesült, többek között Életfa-díjat kapott 1990-ben, Magyar Művészetért-díjat 1993-ban, Kossuth-díjat 1996-ban. Kilencen kaptak Miniszteri Elismerő Oklevelet, közülük kettő határon túli: Böjte Csaba ferences szerzetes Erdélyből és Maráczi László Délvidékről. Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Elemi Magániskola, a Szent Ferenc Alapítvány, a dévai Szórványkollégium és Gyermekotthon létrehozásáért, a gyerekek és a fiatalok megmentése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta az oklevelet. Maráczi László a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) alapító tagja, majd ügyvezetője, a Metszéspont Iroda Tanács vajdasági tagja, a Vajdasági Ifjúsági Tanács alapítója és koordinátora, a VIT által létrehozott Ifjúsági Központ megbízott igazgatója. /(Guther M. Ilona): Magyar kitüntetések az ifjúságért tevékenykedőknek. Kallós Zoltán Szent Imre-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Bilibók Jenő beszámolt a csángók körében történtekről. Két hónapja naponta történik a Szeret-Klézse Alapítvány tulajdonában lévő háznál a gyerekek számítógép ismeretek és hittan oktatása. Nov. 2-4.: A Via Spei nyolc tagja részt vett az Udvarhelyi Fiatal Fórum által rendezett kommunikációs tréningen, Szovátán. Nov. 3.. Pusztinán megemlékeztek az 1990-es évek elején Pusztinán szolgáló külsőrekecsini származású Benke Szilveszter plébánosról. Ő volt az egyetlen moldvai pap, aki támogatta a pusztinaiak magyar nyelvű misét követelő kérvényeit. Nov. 5.: A csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány gyűlésén kiértékelték az elmúlt időszak eredményeit, tapasztalatait és megvitatták az alapítvány költségvetését, amely többek között idén 129 Erdélyben tanuló moldvai csángómagyar gyermek bentlakási és étkezési költségeit is fedezi. Nov. 6.: A Széchenyi Hagyományőrző és Művelődési Társaskör meghívására Nyisztor Ilona előadást tartott a budapesti Magyarok Házában moldvai csángómagyar népdalaiból. /(Bilibók Jenő): Csángó hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"Nov. 10-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak (HVIM) nevezett szervezet rendezésében tiltakozó demonstrációt tartottak Románia budapesti nagykövetsége előtt a romániai magyarokat ért sérelmek miatt. Toroczkai László, az ifjúsági mozgalom elnöke kijelentette: fel kívánják hívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a 2002-ben tervezett NATO-bővítés során Romániát csak abban az esetben vegyék fel a katonai szövetségbe, ha elősegíti a romániai magyar nemzeti és etnikai kisebbség politikai és gazdasági önrendelkezését. A demonstrálók tiltakoztak Verespatak bányaváros tervezett lerombolása ellen, és kérték, hogy hagyják érintetlenül az ottani három magyar templomot. A tiltakozók követelték az 1989-es kézdivásárhelyi események után bebörtönzött magyar nemzetiségű személyek azonnali szabadon bocsátását és kárpótlását. Miután Toroczkai László átadta a román nagykövetség alkalmazottjának a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által megfogalmazott petíciót, a jelenlévő néhány száz ember elénekelte a Himnuszt, a Székely Himnuszt és a Szózatot. A megjelentek többször skandálták: Vesszen Trianon! /Demonstráció Románia budapesti nagykövetsége előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Budapesten mutatja be nov. 13- án és 14-én. A marosvásárhelyi bemutató nov. 17-én lesz. /Budapesten a Tompa Miklós Társulat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./"

"Nov. 8-10. között Budapesten tartották meg az Egyetemi Lapok IV. Nemzetközi Konferenciáját. A találkozón számos anyaországi és erdélyi diáklap mellett - mint például a Campus, amely többek között a lapkészítési verseny ezüstjét is megszerezte - felvonult a Bonifácz internetes kiadásának, a még csak két lapszámot megért Kulcstartónak a szerkesztősége is. A Kulcstartó nyelvvédő cikksorozatának köszönhetően felkeltette az érdeklődést. A háromnapos konferencián előadások hangzottak el többek között a kormány sajtópolitikájáról, az adatvédelemről a médiában. Megállapíthatták, hogy az anyaországi és erdélyi lapok között nincs számottevő különbség, az esetleges előnyök legfeljebb a jobb műszaki lehetőségekből és a nagyobb támogatottságból adódnak. /Dobri Réka: Ifjúsági lapok szemléje Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"Kolozsváron nemrégiben Ioan Rus belügyminiszter, frissen megválasztott megyei szocdem elnök nacionalista kirohanásakor Kónya Hamar Sándor képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elhagyta a termet. Rus először az erdélyi gondolkodást állította szembe a bukaresti korrupcióval, hegemóniával. Ezután egyszercsak fejtegetni kezdte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében a kisebbségben lévő románok rossz elbánásban részesülnek. Élesen támadta a magyarságot, az RMDSZ-t bűnbaknak nevezve mindazért, ami Erdélyben történik, hangoztatva, hogy a románság viselkedése csak válasz az erdélyi magyaroknak a budapesti kormány hathatós támogatásával véghezvitt tetteire. Rus szerint Bukarest teljesen elvesztette a fönnhatóságát a három említett megye fölött. A magyarellenes támadások szólamait többszöri heves taps szakította meg a teremben. Erre Kónya kivonult. Kint a sajtónak elmondta, hogy az elhangzottak ellen a kivonulásával tiltakozott, mert az új megyei pártelnök belügyminiszter is, szavaival hitelesítette azokat a szélsőségesen nacionalista szlogeneket, melyeket eddig a Nagy-Románia Párt és a RNEP hangoztatott. Rus a székelyföldi enklavizációról, a románok elűzéséről, megkülönböztetéséről, letelepedésük megakadályozásáról és lehetetlenné tételéről beszélt, a magyar gazdasági támogatást mint külső veszélyt említette. 1992-ben, amikor beiktatták államelnöknek Ion Iliescut, akkor szinte szó szerint ugyanezeket mondta el. Iliescu azt is hozzátette, hogy az RMDSZ azért szövetkezik külfölddel, hogy leválassza Erdélyt Románia testéről. Erre a parlamentben a magyarok kivételével mindenki fölállva tapsolt. - Több évvel a fordulat után tehát még ugyanott tartunk: az etnikumok közötti konfliktust továbbra is fönn akarják tartani. Ugyanakkor meg akarják torpedózni a státustörvényt. - Ezt az ellenséges hangot minden román párt fölvállalta. Kónya hangsúlyozta: a Rus-beszéd nem szociáldemokrata program, hanem nacionalista megnyilvánulás. Nyugati beintésre az RMDSZ-nek tettek engedményeket, de ezeket egy kormányváltás érvénytelenítheti. - Kialakult az RMDSZ-ben belső vita, s megtörténhet, hogy ez a Reform Tömörülés bírálatait fogja igazolni. Mert Rus nem mondott igazat, a Székelyföldön nem az a helyzet, amit fölvázolt. Azonban a tényeket, a valóságot az RMDSZ nem használta ki kellőképpen. /Magyar Balázs: Kónya Hamar Sándor képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmeséli: Ki szállt fel a fekete mozdonyra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"

"Az illetékes magyar szervek folyamatosan biztosítják a budapesti román nagykövetség zavartalan működésének feltételeit - szögezte le nov. 13-i közleményében a magyar külügyi szóvivő irodája a budapesti román nagykövetség előtt november 10-én tartott tüntetés kapcsán kiadott román külügyminisztériumi nyilatkozattal összefüggésben. A Külügyminisztérium ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy a román fél a kétoldalú hivatalos érintkezés helyett ezúttal is kizárólag a sajtó útján üzent. "A magyar álláspont az, hogy bizonyos megnyilatkozásokat célszerű helyiértéküknek megfelelő figyelemben részesíteni, és inkább a két ország előtt álló feladatokra kell koncentrálni az erőfeszítéseket. Magyarország megítélése szerint az elszigetelt, valós támogatás nélküli, kis létszámú csoportok eseti megnyilvánulásainak felnagyítása nem szolgálja a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztését". A közlemény jelezte: a magyar fél ezért még azokat, a román parlamenti pártok részéről "szinte heti rendszerességgel jelentkező magyarellenes megnyilvánulásokat" sem teszi szóvá, amelyek nem egyeztethetőek össze Románia demokratikus és euroatlanti elkötelezettségével, s bízik abban, hogy a jövőben a román fél is ezt a megközelítést fogja alkalmazni. /Kár a sajtón keresztül üzenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Adrian Nastase miniszterelnök nov. 15-i telekonferenciáján elégedetten nyilatkozott az Európai Bizottságnak Romániáról szóló országjelentéséről. A jelentés jóval előnyösebb, mint a tavalyi, Romániát komoly tárgyalópartnernek tekintik a különböző európai fórumok és intézmények. Nastase szerint Románia újabb sikert ért el a magyar státustörvény kapcsán. Budapesten egyesek azt állították, a Velencei Bizottság jelentése Magyarországnak kedvezett volna. Levelet intéztem Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, amelyben kifejtem véleményemet ezzel kapcsolatban - fogalmazott Nastase. /Kiss Olivér: Elégedett a kormányfő a költségvetéssel és az EB-országjelentéssel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Az Európai Bizottság elítélte a magyar státustörvényt, s ebből Románia azt a tanulságot szűrheti le, hogy a mai Európában senki sem tehet meg bármit, amit akar - hangsúlyozta nov. 15-i kommentárjában az Adevarul. "Az idegek háborúját" Bukarest nyerte meg Budapesttel szemben - hangsúlyozta írásában az Evenimentul Zilei. A Cotidianul úgy látta, hogy miután az Európai Bizottság a státustörvény bírálatával nehéz helyzetbe hozta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, minden adu Adrian Nastase román miniszterelnök kezében lesz kettejük nov. 16-ára tervezett találkozóján. /A "befagyott" román-magyar kapcsolatok felolvadását várják a mai Nastase-Orbán találkozótól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

" Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke nem kívánja jelöltetni magát a szövetség elnöki tisztségére. A Magyar Írószövetség tisztújító küldöttgyűlését november végén tartja Budapesten. - Végigcsináltam két elnöki ciklust, de maga a tisztség óriási megterhelést jelent számomra. Nem szeretném folytatni, mert végül is van egy tisztességes szakmám, és szeretném befejezni megkezdett könyveimet is - közölte Pomogáts Béla. - Az írószövetség más dimenzióban helyezkedik el, mint a politikai pártok, ezért nagyon helytelennek tartom azt, hogy eddig minden politikai kurzus megpróbált befolyást gyakorolni az írószövetségre. Ez így volt az előző kormányzati ciklusban, így tapasztalható a jelen kormányzati ciklusban is, és gondolom, így lesz jövőre is - tette hozzá az elnök. /Leköszön tisztségéről Pomogáts Béla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Nov. 16-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsa (TEKT). Napirenden a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos szervezési kérdések szerepeltek. A státustörvény alkalmazása nagy mértékben attól függ, hogy miben sikerül megállapodni Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román kormányfőnek a nov. 16-i találkozó alkalmával. Az ülésen Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ-elnök személyében megnevezték azt a jelöltet, aki a területi elnököket képviseli a státustörvény végrehajtását felügyelő testületben. Eldőlt: a megyei szervezeteknek az elkövetkező napokban meg kell nevezniük legalább egy személyt, aki - budapesti képzést követően - helyi szinten megszervezi majd az ajánlószervezetek munkáját. Dec. 1-ig ugyanakkor meg kell egyezni az egyházakkal és a civil szervezetekkel a helyi felügyelő bizottságok létrehozásával kapcsolatos személyi kérdésekről. A magyar igazolványra vonatkozó kérvények begyűjtését, összegzését, továbbítását az RMDSZ székházakban működő területi irodák végeznék, ezeknek munkáját egy központi koordinációs iroda hangolná majd össze. Az alkalmazást egy, az RMDSZ vezetőiből, egyházak, és civil szervezetek képviselőiből álló, 27 + 1 tagú testület ügyelné fel. Ezek közül 9-et az RMDSZ, 9-et az egyházak, 9-et pedig a civil szervezetek neveznek meg, a 28. tag "hivatalból" Markó Béla szövetségi elnök. A felügyelő testület helyi szinten is megalakulna, ezek 9 tagból (3 egyházi, 3 civil és 3 RMDSZ képviselőből) fognak állni, a 10. tag a területi RMDSZ-elnök. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Várakozó állásponton a TEKT státustörvény-ügyben. Az alkalmazás a Nastase-Orbán találkozó sikerétől függ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Kolozsváron a Lázár utca 30 szám alatt 1999. óta Szabédi László Emlékház működik, ahol több erdélyi magyar író könyvtári hagyatékát őrzik. Az emlékházban őrzik a Szabédi kézirat- és könyvtári hagyatékon kívül Balogh Edgár, Méliusz József és Kacsó Sándor hagyatékát is, számítógépes rendszerbe szedve. A cél az, hogy a romániai magyar irodalom személyiségeinek a hagyatékát tárolják az emlékházban, olyanszerűnek, mint a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum. A könyvtár létezése megkönnyíti a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztőinek munkáját, délutánonként ugyanis itt gyűlhetnek össze, hiszen nagyon sok kézikönyv, lexikon és folyóirat áll rendelkezésükre egy helyen. Fellelhető a Kriterion irattára, a régi Kriterion-kéziratok, van Gaál Gábor kézirat-hagyaték, az egyetemi jegyzetei, és a Kriterion-levelezés. /(köllő): Írói hagyaték. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Idén Asztalos Lajos kolozsvári közíró, a Szabadság állandó külső munkatársa kapta az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének Nyelvőrzés Díját az erdélyi magyar nyelv ápolásában, az anyanyelvi műveltség terjesztésében és a nyelvhasználat bátorításában szerzett érdemeiért. "Megszoktuk már, hogy egy évtizede - amióta egyáltalán szólni engedik - Asztalos Lajos azonnal megszólal valahányszor nemzeti, emberi, nyelvi érzékenységét sérti valami. Nem kerüli el figyelmét egyetlen hamis szó, egyetlen ártó gesztus az írott és az elektronikus médiában, a tankönyvek lapjain, a közélet megannyi fórumán. Legyenek az elkövetők közkatonák vagy nagyvezérek, Asztalos Lajos szakmai kompetenciával, olvasmányosan és az igazság semmilyen tekintélyt nem méricskélő szigorával állítja őket pellengérre" - mondta Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője a díjátadó ünnepségen elhangzott méltatásában. Asztalos Lajos elmondta, hogy gyűjteni kezdte a különböző nyelvi helytelenségeket, idegen szavakat, kifejezéseket. Az 1989-es változásokat követően már több lehetősége volt a sajtóban közölni. Asztalos régóta foglalkozik a spanyol, a portugál, a galego és a baszk nyelvvel. Megtanult galegóul is és lefordította Az ember tragédiáját. E nyelvekből több kötetnyi mesét is fordított. A baszk nyelv eredetéről és a baszk meg a magyar nyelv közti hasonlóságról készített anyagot az Utunk helyett a budapesti Polisz közölte. /Papp Annamária: Anyanyelvünk erdélyi napszámosa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) üdvözli az Európa Tanács miniszteri bizottságának a romániai Moldvában élő csángó magyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről kiadott nov. 13-i állásfoglalását, amely a magyar diplomáciai erőfeszítések igazolását és sikerét is jelenti - közölte a HTMH elnöke nov. 16-án Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. Szabó Tibor hangsúlyozta a magyar és a román fél pozitív hozzáállását a kérdéshez. Megemlítette: az állásfoglalás szorgalmazza az anyanyelvű oktatás feltételeinek a megteremtését, valamint az anyanyelven történő misék bevezetését. Az elnök kijelentette: aggódva értesült arról, hogy a strasbourgi döntéssel egy időben Klézsén, majd az azt követő napokban Pusztinán a helyi hivatalosságok megfenyegették és megfélemlítették azokat a lakosokat, akik helyet biztosítanak az iskolán kívüli magyar nyelvoktatásnak. Szabó Tibor reményét fejezte ki, hogy a Klézsén tapasztaltak csupán elszigetelt jelenségek, Románia felhagy eddigi politikájával és a csángóknak is érzékelhetővé teszi a miniszteri bizottság állásfoglalásában képviselt elvek megvalósulását. A román külügyminisztérium sajtóközleményben jelentette be, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottsága elfogadta az ET parlamenti közgyűlésének ez évi 1521. számú ajánlására megfogalmazott válaszát a romániai csángó kisebbség kultúrájáról. A tárca közleménye szerint az ET parlamenti közgyűlésének ajánlásában "utalás történt arra, hogy a csángók a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik". Tekintettel a csángó nyelv jellegével és eredetével kapcsolatos viták bonyolultságára, a miniszteri bizottság román és magyar szakemberek közös kutatásának beindítását javasolta az ET kulturális konvenciója szellemében - mutatott rá a külügyi közlemény, amely szerint a szóban forgó európai testület állásfoglalása "megerősíti a román félnek azt a kitartóan hangoztatott véleményét, amelynek értelmében tudományos szempontból nincs teljes mértékben tisztázva a csángó nyelv eredete". Végül a közlemény leszögezte: "Az ET dokumentuma kidomborította azt a számottevő haladást, amelyet Románia a tolerancia és megértés légkörének megteremtéséhez hozzájáruló nemzeti kisebbségvédelmi jogi és intézményi keret megszilárdítása terén elért". /Csángó kultúra. Pozitív hozzáállás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Szabó Tibor kiemelte: a vatikáni küldött javaslatára került a szövegbe a kitétel, mely szerint "a testület bízik abban, hogy a Szentszék a romániai helyi egyházi hatóságokkal és kormányzati tényezőkkel fenntartott kapcsolataiban figyelemmel kíséri a felvetett kérdést, amennyiben ez érinti a csángók vallásos életét". Szabó Tibor aláhúzta: a csángó nyelvű mise biztosításának lehetősége mindenképpen áttörésnek tekinthető. Másik fontos kitétel a Miniszteri Bizottság tudomásul vette a Parlamenti Közgyűlés Állandó Bizottságának megállapítását, miszerint a csángók a magyar nyelv egy ősi formáját beszélik. "Ez nagyon fontos megállapítás - szögezte le Szabó Tibor -, hiszen az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan kétségbe vonták, elsősorban a román fél részéről, hogy a csángó nyelv magyar nyelvnek tekinthető-e". Az állásfoglalás a továbbiakban megállapítja, hogy évszázados hagyományok, valamint igen változatos népművészet és kultúra kapcsolódik a csángókhoz, amely kivételes értéket képvisel Európa számára. A HTMH elnöke érintőlegesen vázolta a magyar kormány csángókkal kapcsolatos támogatáspolitikája azon elemeit, melyek az elmúlt években sajátos programok formájában hangsúlyosan megjelentek a csángó nyelv és kultúra megóvása érdekében. Az Illyés Közalapítvány 1999-től folyamatosan lehetővé tette, hogy minden egyes szakmai kuratóriumában az ott rendelkezésre álló 5 %-a kifejezetten a csángó kultúra és oktatás megsegítésére és erősítésére kerüljön felhasználásra. A kulturális tárcánál pedig 2000 óta elkülönített keretösszeg áll rendelkezésre a csángók nyelvi és kulturális identitása megőrzése érdekében. Az idén támogatták pl. az iskolán kívüli, illetve a szünidei magyar nyelvű oktatást, a hagyományőrző, nyelvápoló kurzusok szervezését, a pusztinai csángók részére anyanyelvi vallási program indítását, különféle kulturális rendezvényeket, valamint a csángó kultúra bemutatását célzó kiadványok - könyvek, CD-k - megjelentetését. - Tavaly Klézsén és Pusztinán kb. száz gyermek kapcsolódott be az oktatási programba, az idén megnégyszereződött a számuk, további öt településen igényelték az iskolán kívüli magyar nyelvoktatási program bevezetését és támogatását. A 12 tanár vezetésével folyó alternatív oktatás - megfelelő helyiségek hiányában - magánházaknál zajlik. Most épp azokat a szülőket fenyegették meg, akik helyet biztosítottak a tanításnak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől Hegyeli Attila programfelelős november 15-i tájékoztatója szerint Klézsén a tanév kezdete óta folyamatosan zaklatják azt a kb.100 gyereket, akik rendszeresen járnak magyar órára, illetve a szülőket és a tanárokat is. A programvezetőt a polgármester többízben is megfenyegette: az embereit fogja rá uszítani, hogy azok a faluból őt kikergessék, a szülőket a templomban intik attól, hogy magyar órára küldjék gyerekeiket, a polgármester minden szülővel érezteti, mennyire ellenzi ezt a fajta oktatást. A HTMH elnöke kérdésre válaszolva megerősítette: folyamatosan nyomon követik, figyelik a fejleményeket. A Klézsén és Pusztinán nemrég történtekről pedig - hiteles, első kézből való információk összegyűjtése után - tájékoztatni fogják az Európa Tanácsot. /(Guther M. Ilona): Kinek kérdés a csángókérdés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"

"Eltérő módon értékelte a román sajtó Adrian Nastase és Orbán Viktor miniszterelnökök bukaresti megbeszélésének eredményeit. A Cotidianul lap úgy vélte, hogy "hallgatólagos kompromisszum" született a két fél között. Az újság szerint első alkalommal módosult a nyilatkozatok hangneme. A Jurnalul National szerint "miután az Európai Bizottság országjelentése leszállította a földre Budapestet, Orbán Viktor kénytelen volt elfogadni, hogy tárgyalásokat kezdjen a magyar igazolványról". A Curierul National című lap szerint csalódást okozott a kedvezménytörvényről folytatott román-magyar miniszterelnöki megbeszélés, a Nastase-Orbán találkozó "a semmitmondás művészetét" mutatta be. A Curentul című lap úgy értékelte, hogy a magyar fél az erő pozíciójából tárgyalt a kedvezménytörvényről és "Orbán Viktor a megfélemlítésre játszott" Bukarestben. /Eltérő értékelések. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./"

" Nov. 17-én került negyedszerre sor a Gábor Dénes Főiskola erdélyi kirendeltségeinek diplomakiosztó ünnepségére. Öt városból, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről és Székelyudvarhelyről érkeztek hallgatók okleveleiket átvenni. Dr. Selinger Sándor, a főiskola erdélyi konzultációs központjának elnöke elmondta, hogy az Erdélyben végzettek közül ez már a negyedik évfolyam, eddig 157, idén 46 hallgató kapott diplomát. A végzett diákok nyolcvan százaléka Erdélyben, a szakmában dolgozik, három éve pedig a román oktatási minisztérium elismeri a Gábor Dénes Főiskola budapesti központja által kiadott diplomát. A Vajdaságban és Felvidéken is léteznek kirendeltségei a főiskolának, szerte a Kárpát-medencének mindeddig 2000 oktatója és 3000 végzettje van. Jelenleg pedig a frissen megnyílt Sapientia jelenthet konkurenciát: "semmilyen tartalmi kapcsolat a két főiskola között nincs. Annak ellenére, hogy a Gábor Dénes Főiskola vezetősége mindennemű szakmai és egyéb együttműködést felajánlott, erre a mai napig semmilyen választ nem kaptunk." - mondta Selinger Sándor. /Jakab-Benke Nándor: Diplomakiosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"A magyar és a román kereskedelmi és iparkamara együttműködésének fejlesztéséről állapodott meg múlt heti békéscsabai tárgyalásain Parragh László és George Cojocaru, a két testület elnöke. A megbeszéléseket követően bejelentették: a Békéscsabán működő magyar-román, illetve a nagyváradi székhelyű román-magyar kamarai tagozatok mellett létrehozzák a budapesti és bukaresti kamarai szervezetet is. Parragh László arról számolt be: a magyar-román árucsereforgalom eléri az évi egy milliárd dollárt, és a rendszerváltás óta külföldre került két milliárd dollár értékű magyar tőkebefektetés közel harmada Romániába irányult. /Fejleszti kapcsolatait a magyar és a román kamara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

"A román fél Budapest nyitási gesztusának tekintette és ezért üdvözölte a CEFTA-tagállamok miniszterelnökeinek múlt heti bukaresti találkozóján résztvevő Orbán Viktor megbeszéléseit Adrian Nastaseval. Mircea Geoana külügyminiszter hangoztatta: Nastase "hasznosnak és célszerűnek" tekintette Orbán Viktorral lezajlott megbeszéléseit. Románia "Magyarország álláspontjának rugalmasabbá válását" reméli Orbán Viktor válaszától. Magyarország mindenképpen elvégez bizonyos kiigazításokat a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletében, amivel szó szerint követi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter. /Státustörvény: Rugalmasabb álláspontok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Mandics György tizennyolc nyelven beszél, több mint harminc könyve jelent meg különböző nyelveken. Neki teljesen mindegy, hogy fizika vagy irodalom, mert mindkettőhöz egyaránt ért. Temesváron született, ott járt iskolába, az egyetemen matematika szakon végzett. Zsombolyára került, ahol hét éven át tanított. Megjelent munkái: négy verseskötet, fordításkötet, regény, irodalomtörténet, irodalomelmélet, régészet, írástörténet, ufológia, afrikanisztika és így tovább. Mandics írt egy kötetet Bolyai nevében. Nem vették észre, hogy nem eredeti Bolyai-munkáról van szó: a Magyar Tudományos Akadémia kiadványai tele vannak Bolyait dicsérő tanulmányokkal meg cikkekkel. S köszönték Mandics Györgynek, hogy kiadta ezeket a gyönyörű, csodálatos műveket. Ráadásul még az Új Magyar Lexikonban is említik, mint Bolyai művét. Amikor 1991-ben elmondta a Tudományos Akadémián, hogy ezt ő írta, Bolyainak semmi köze nincs hozzá, mindenki szégyenkezett. - Mandics György úgy látja: neki nagy szerepe volt abban, hogy megbukott a kommunizmus Romániában. - A Temesvári Golgota című könyvéért kapott díjat. Mandics jelenleg Budapesten lakik, egy nemzetközi projekt keretében dolgozik, amelynek az a célja, hogy megvalósítsák a jövőnek azt a televízióját, amelyik 25 országot közelebb hoz Közép-Kelet-Európában ahhoz, hogy megszülessen egy reális európai integráció. /Nagyálmos Ildikó: Gyerekfejjel utcaseprő szeretett volna lenni. A Földön és azon kívül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 20./"

"A Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Vármegye Galériában. A Határok nélkül című tárlat negyven képzőművésznek a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepen készült munkáit mutatja be. Kolozsvárt Kopacz Mária és Székely Géza képviseli festményeivel, Marosvásárhelyről többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Simon Endre, Csíkszeredából Márton Árpád, Nagybányáról Véső Ágoston, Dudás Gyula, Déváról Mátyás József, Sütő Éva, Zilahról Szabó Vilmos, Brassóból Ábrahám Jakab jelentkezett alkotásaival. /Határok nélkül a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének kezdeményezésére magyar nyelvi kutatóállomásokat létesítenek Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken és Kárpátalján. A megbízott szakemberek Budapesten tanácskoztak november 12-13-án, az MTA Domus Hungarica székházában, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, dr. Szarka László részvételével. A magyar nyelvi tanácsadásra mind nagyobb a szükség, hiszen az elmúlt ötven évben a hivatalokban vagy a szakmákban csak az adott ország nyelvét lehetett használni, így nem alakulhatott ki a magyar hivatali vagy szakmai szókincs az anyaországgal szomszédos országok magyarlakta területein. A nyelvi irodákat civil szerveződések, határon túli magyar tudományos társaságok keretében kívánják működtetni. Az erdélyi kutatóállomás Kolozsváron működik majd, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, dr. Péntek János professzor vezetésével; Ukrajnában Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola épületében dr. Csernicskó István vezetésével; Jugoszláviában Szabadkán, a Tudományos és Művészeti Akadémia épületében, Gábrityné dr. Molnár Irén vezetésével; Szlovákiában a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda keretében, dr. Misad Katalin vezetésével. Fő tevékenységi területei között lesz a magyar lakosság különféle rétegei nyelvhasználatának kutatása, a kétnyelvűség sajátosságainak vizsgálata, nyelvi adatbázis építése, szaknyelvi regiszterek fejlesztése, helyi kutatók eredményeinek számbavétele, továbbá nyelvi közönségszolgálat, valamint tudományos konferenciák szervezése. Dr. Péntek János elmondta, hogy a kezdeményezés elsősorban intézményalapítási terv, folyamatos működtetésről is szó van. Erdélyben dr. Péntek János szakmai felügyeletével az induló új intézmény ügyintézője dr. Benő Attila lesz, a tanszék fiatal adjunktusa, az MTA köztestületi tagja. Lesz egy félállású munkatársa Sepsiszentgyörgyön is, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségénél. /Guther M. Ilona: MTA-kutatóállomások a régiókban. Magyar nyelvhasználati vizsgálatok kezdődnek a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"

"Paskai László bíboros a Duna Televízió érdeklődő riporterének kijelentette, hogy a moldvai csángómagyarok ügyét nem ismeri, nem is tartozik az a régió a fennhatósága alá, ezért nem óhajt beleszólni a magyar nyelvű misézés és az anyanyelvű oktatás dolgába, s magyar papokat sincs módjában odaküldeni. A budapesti pápai nuncius is ilyen értelemben és ebben a hangnemben beszélt. II. János Pál pápa és a Vatikán is nyilatkozott, állást foglalt ebben az ügyben, s az Európa Tanács miniszteri bizottsága szorgalmazza a moldvai anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtését, valamint az anyanyelvű misék bevezetését. Az ET üdvözölte a Szentszéknek az archaikus magyar nyelvet beszélő moldvai csángómagyarság anyanyelvű hitoktatásának visszaállítását és a nyelvüket ismerő papok Moldvába irányítását. Úgy tűnik, Paskai László bíboros figyelmét elkerülte az évszázadok óta évenként ismétlődő, százezreket, köztük a moldvai magyarokat Csíksomlyóra szólító búcsú, az ezer moldvai magyar millenniumi szereplése Budapesten, Márton Áron püspök úr a mártíriumság határát megközelítő ténykedése az erdélyi és moldvai magyarságért, Domokos Pál Péter és társainak életműve és ennek tanulságai, arról nem is szólva, hogy a moldvai római katolikus püspökség a XVI. századig éppen a hercegprímási székvároshoz, az esztergomi érsekséghez tartozott, s a milkói püspököt is az esztergomi érsek nevezte ki. /(csernátoni): Őszentségét hiányosan tájékoztatták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

"Emléktáblát avattak Domokos Pál Péter népzenegyűjtő, néprajzkutató születésének 100. évfordulója tiszteletére Budapesten. A Csoma Gergely szobrászművész által készített emléktáblát a Budafoki út 10/c. számú ház falán helyezték el, ugyanis a csángókkal foglalkozó néprajzkutató ebben az épületben élt 43 évet, 1949-1992 között. /Emléktáblát avattak Domokos Pál Péter tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"

"A Belügyminisztérium saját felelősségi körében a kedvezménytörvény végrehajtásának minden feltételét teljesítette - számolt be Konrát Károly, a BM államtitkára nov. 22-én a Fidesz-frakció által a státustörvény kapcsán rendezett konferencián Budapesten. A tárca a jogszabállyal összefüggésben elkészítette a végrehajtási rendeleteket, és lezárult a magyar igazolványok gyártását és szállítását célzó közbeszerzési eljárás is. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője arról beszélt, hogy a jogszabályt joggal lehet kedvezménytörvénynek minősíteni. Ugyanakkor, mint mondta, a törvény a határon túli magyaroknak szülőföldjükön támogatást is nyújt. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a támogatások szempontjából nincs szó új rendszer bevezetéséről. A kedvezménytörvény kapcsán az Európa Tanács Velencei Bizottságának október közepén született állásfoglalását Szabó Tibor fordulópontnak minősítette. /Konferencia a kedvezménytörvényről. Elkészültek a végrehajtási rendeletek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./"

"Nov. 17-én, a Szent Erzsébet Öregek Otthonban, Gyergyószentmiklóson felavatták Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát, amelyet a budapesti Oláh Szilveszter készített. Az ünnepi szentmisét Czirják Árpád celebrálta, az eseményt méltatta Pál Árpád polgármester, valamint Csallóközi Zoltán, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának osztályvezetője, és Dézsi Zoltán alprefektus; ők leplezték le a szobrot is. Az ünnepségen részt vett Szász János, az Erdélyi Egyházmegye Caritas szervezetének igazgatója is, valamint Magyari Vencel, az öregotthon igazgatója, aki az intézmény fönnállásának 50. évfordulójára emlékezve kiemelte az idős embereknek valóban otthoni környezetet nyújtó létesítmény jelentőségét. /(gál): Szent Erzsébet emlékezet szoboravatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

"A Szatmár Megyei Könyvtár magyar vonatkozású híreiről Cordea Márta tájékoztatott. Egy fontos enciklopédiával gyarapodott a régikönyv állomány, a Dr. Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai sorozatból a Szatmár vármegye, valamint a Szatmár-Németi sz. kir. város című kötetekkel. A könyvtár magyar nyelvű könyveinek állománya tovább bővül: a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár könyvadományával. A nyíregyházi könyvtár olyan külföldi könyvtárak számára küldendő könyvadomány anyagi fedezetére pályázhatott, amelyekkel szakmai vagy testvéri kapcsolatot tart fenn. Így nyert pályázatot a Szatmár megyei könyvtár számára a budapesti Kölcsey Ferenc Alapítvány Könyvadomány határon túlra elnevezésű program keretében. A magyar nyelvű kötetek 400 ezer forint értékben vásárolhatók fel. A válogatás a szatmári könyvtár képviselőivel közösen történik. A választék nagy: akadémiai kiadványok, klasszikus írók művei, gyermek- és ifjúsági könyvek, szépirodalom, ismeretterjesztő könyvek stb. A közeljövőben számítani lehet arra, hogy irodalmi, vagy könyvtári szakfolyóiratok előfizetésével támogatkják a Szatmár megyei könyvtárat. A megyei könyvtár munkatársai szakmai továbbképzéseken vesznek részt Nyíregyházán. Szatmár megyéből öt könyvtáros vett részt a továbbképzésen, ketten a szatmárnémeti könyvtárból, egy-egy könyvtáros pedig Nagykárolyból, Mezőfényről és Csanálosról. /(benedek): Magyar könyvekkel bővül a megyei könyvtár készlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./"