"Nagyváradon 1994-ben alakult meg az Ady Endre Sajtókollégium, tájékoztatott Kinde Annamária, a sajtókollégium vezetője. Az újságírókat képző iskola első igazgatója Stanik István (akkor az Erdélyi Napló főszerkesztője) volt. A sajtókollégiumot a budapesti Bálint György Újságíró Akadémia mintájára hozták létre. A tanrend is a budapesti minta alapján alakult ki. A harmadik évben médiamenedzser-képzést is hirdetett a sajtókollégium, valamint az egyházi újságíró szak indításával is próbálkoztak. Később indult fotóriporter képzés, valamit olvasószerkesztő-korrektor tanfolyam is, illetve két éve már tördelőszerkesztőket is képeznek a sajtókollégiumban. Mindehhez sok segítséget kaptak a magyarországi és a hazai sajtós kollégáktól. A tanrendben ugyanis négy hetes szerkesztőségi gyakorlat is szerepel. Az új tanévre is meghirdették nappali tagozaton az újságíró-, valamint a tördelőszerkesztő-képzést, levelező tagozaton négy szakot: újságíró, egyházi újságíró, olvasószerkesztő-korrektor valamint fotóriporter-operatőr képzést. A sajtókollégium Nagyváradon, a Kanonok soron működik. /Gergely Tamás, Stockholm: Kitömött magyar újságírók? Interjú Kinde Annamáriával, az Ady Sajtókollégium vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója tájékoztatott az új évadról. Repedt Gonghoz összefoglaló címen az elmúlt évadban indítottak sorozatot, amely megidézi az elmúlt század kabaréját zenében, kuplékban, kabarétréfákban. Négy most végzett fiatal színészt szerződtettek: Tar Mónikát, Tokai Andreát és Aszalós Gézát, a kolozsvári főiskola végzettjeit, Mangó Melindát, aki Budapesten tanulta a szakmát. Temesváron azt tapasztalja, hogy romániai magyar politikusok a kulturális autonómiát úgy fogják fel, hogy annak adminisztrálása és irányítása az ő gondjuk kell hogy legyen. A színigazgató szerint szükség lenne akár negyedévenként megjelenő színházi szakfolyóiratra. Demetert foglalkoztatja az, hogy közönség - nem utolsó sorban a tanuló ifjúság - több magyar klasszikust láthasson az évad során, mint amennyinek az eljátszását egy színház felvállalhatja. - A közönség legjobban a kabaréelőadást látogatta. /Évadkezdés - 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Több ezer kötetet tartalmazó könyvcsomag átadására került sor a hétvégén, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén. Az adomány a budapesti székhelyű Magyar Könyvklubtól érkezett, amely felhívással fordult a több mint kétszázezres tagságához, s ennek eredményeképpen gyűlt össze több ezer könyv. Ezt a Könyvklub kiegészítette négyszáz darab Magyarok Krónikája című, az utóbbi évek legsikeresebb kiadványával. A nagylelkű ajándék, mely nagyon értékes könyveket tartalmaz, a Heltai Alapítvány segítségével jut majd el Erdély különböző könyvtáraiba, hangsúlyosan pedig a szórványvidékre. Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója ugyanakkor elmondta, hogy ugyanebből az adományból több csomagot is összeállítottak több erdélyi magyar iskola számára, hiszen köztudott, hogy a szűkös tanügyi költségvetésből nagyon kevés pénz jut az iskolák könyvtári állományára. /Köllő Katalin: Könyvadomány erdélyi magyar könyvtáraknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"A budapesti Pont Kiadó tulajdonosai, Szávai Géza és Szávai Ilona (a hetvenes években Gyergyószentmiklóson tanárkodó házaspár) szép könyvajándékkal lepte meg a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárat. A pedagógusok által oly keresett Fordulópont című folyóirat összes száma mellett mintegy 25 címet tartalmazó magyar és román nyelvű könyvcsomaggal is kedveskedtek, olyan szerzők műveivel, mint Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Kukorelly Endre, Mircea Nedelciu, Babits Mihály vagy Kölcsey Ferenc. Az ajándékok között Szávai Géza műveiből is található négy, köztük a nagy visszhangot kiváltó Székely Jeruzsálem, továbbá a Párizsban élő, világhírű Tóth Imre matematikus és filozófus Zsidónak lenni Auschwitz után című esszékötete. /Bajna György: Ajándék a szülőföldieknek. = Hargita Népe (Csíkszerda), szept. 25./"

"Jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be szept. 25-én Bukarestben a magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság ülése. A felek abban állapodtak meg, hogy a tárgyalásokat lehetőleg még ezen a héten Budapesten folytatják. Az ülés befejezését követően Szabó Tibor, a szakbizottság magyar társelnöke elmondta az MTI-nek, hogy gyakorlatilag egy téma kivételével mindenben meg tudtak egyezni. A készülő jegyzőkönyv három témát ölel fel. Ebből Szabó Tibor kiemelte kisebbségvédelem terület megvalósuló együttműködés elvi kérdéseit. Rögzítették azt, hogy az anyaországok támogatást adhatnak a határon túl élő kisebbségeiknek, a támogatás módjáról és eszközeiről természetesen kölcsönösen tájékoztatják egymást. A felek elfogadták a pozitív diszkriminációt, mint eszközt a kisebbségek kulturális, történelmi identitása védelme érdekében. A készülő jegyzőkönyvben rögzítették az elmúlt időszak fejleményeit, azokat az intézkedéseket, amelyeket a román, illetve a magyar kormány tett a kisebbségvédelem területén. Ezek közül Szabó Tibor a magyarországi román oktatási rendszer működtetését, illetve fejlesztését, erdélyi magyar vonatkozásban pedig a közigazgatási törvényt, illetve az oktatási törvény módosítását említette meg. A magyar társelnök elmondta, hogy a bukaresti ülésen ajánlásokat is megfogalmaztak. Ezek gyakorlatilag átfogják a két kisebbség életének minden területét. Javasolták a román kormánynak, hogy mielőbb kezdeményezzen törvényt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, illetve az eddig sürgősségi rendelettel elfogadott 115 ingatlan tényleges visszajuttatásáról. Az ajánlások között szerepel egy magyarságkutató intézet létrehozása is. A magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatos ügyekben kell még tovább tárgyalni. A szakbizottság üdvözölte a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem megalakulását és működését. A román fél átnyújtott egy hét pontból álló, nem hivatalos dokumentumot, amire válaszként a magyar fél átadta a saját álláspontját rögzítő anyagot. Ezeknek a dokumentumoknak a tartalmáról érdemben nem tárgyaltak. /Folytatás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

"A kisebbségi kérdés egyoldalú erőltetésével vádolta Cristian Diaconescu külügyi államtitkár Magyarországot a Jurnalul National című lapnak adott interjújában. Diaconescu, aki egyben a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság társelnöke a lap szept. 25-i számában úgy fogalmazott, hogy Magyarország az egyedüli állam Európában, amely a politikai-diplomáciai mechanizmusokat csakis a kisebbségi problémára szűkíti le. Az államtitkár szerint csak akkor lenne létjogosultsága a kisebbségi kérdés prioritásként történő felvetésének a román-magyar párbeszédben, ha hiányosságok lennének ezen a területen. - Senki, egyetlen európai intézmény sem hívta fel Románia figyelmét arra, hogy megszorításokat alkalmazna a magyar kisebbséggel szemben. A magyar fél által felvetett problémákat a helyi közigazgatási törvény és az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénynek megfelelően oldjuk meg - fogalmazott Diaconescu. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: Bukarest azt kívánja elérni, hogy Magyarországon ugyanolyan keretben és szinten biztosítson képviseletet a magyarországi román kisebbségnek, mint amilyen képviseletet a romániai magyar kisebbség élvez Romániában. Diaconescu szerint az "egyoldalú magyar megközelítés" ad magyarázatot arra, hogy a két ország közötti alapszerződés keretében létrehozott kormányközi vegyes bizottság nem az előírt rendszerességgel tartja üléseit. - A magyar diplomácia rendkívül erőteljesen az eurorégiók keretében való együttműködésre helyezi a hangsúlyt - ott, ahol magyar kisebbség él. Ugyanígy, a találkozók programjában a kisebbségi bizottságok kapnak elsőbbséget. Diaconescu ugyanakkor hasznosnak is nevezte a budapesti ülést, mivel - mint mondta - a magyar fél azon a találkozón mutatott első alkalommal készséget arra, hogy tárgyaljon a státustörvényről. Ennek eredményének nevezte, hogy magyar fél elfogadta: a magyar igazolványokat kizárólag Magyarország területén adják ki. Románia ezért bízik abban, hogy az olyan kényes problémákat, mint a Gozsdu Alapítvány ügye, párbeszéddel tisztázni lehet. /Továbbra is holtponton a román- magyar tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

"Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatal gazdasági elnökhelyettese szept. 25-én Budapesten, sajtótájékoztatón bejelentette: az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megalapítása érdekében bejegyzett Sapientia Alapítvány megteremtette a sikeres októberi tanévkezdés feltételeit a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi és a csíkszeredai egyetemi központokban. A Sapientia Alapítvány kialakította az EMTE szervezeti kereteit és működési feltételeit. Az egyetemi struktúra alapjainak lerakásával, az ideiglenes szenátus létrehozásával sikeresen lebonyolította a diákok felvételi vizsgáit és a tanárok versenyvizsgáját. Misovicz Tibor hozzátette: az EMTE szakmai irányvonalainak kijelölésében meghatározó szerepet játszott a magyarországi akadémikusokból álló, Németh Zsolt külügyi államtitkár által életre hívott Programtanács. Kolozsvárott és Marosvásárhelyt október 3- án, Nagyváradon október 4-én, míg Csíkszeredán október 5-én tartják az Erdélyi Magyar Tudományegyetem fiókjainak egyetemi tanévnyitó ünnepségét. - Az illetékes román szakhatóságokkal folytatott csaknem tíz hónapos egyeztetés, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai támogatásának és lobbizásának eredményeként a Romániai Akkreditációs Bizottság 2001 tavaszán kilenc szaknak adott ideiglenes működési engedélyt, illetve megadta az intézmény ideiglenes működési engedélyét - tette hozzá. Elmondta: a Sapientia Alapítvány Kolozsvárott Kutatási Programok Intézete néven létrehozta saját intézetét a kutatási tevékenység elősegítése, az EMTE profiljához kapcsolódó romániai (erdélyi) tudományos munka ösztönzése, valamint az EMTE nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása érdekében. Októberben az egyetemi tanévet mintegy 400 hallgató kezdi meg az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 9 karán. /Kész a tanévkezdésre az Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

"Adrian Nastase miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozva szept. 27-én kijelentette: a jövő évi magyarországi választásokig nem várhatók látványos fejlemények Románia és Magyarország kapcsolataiban, ezért "most az a fontos, hogy feleslegesen ne rontsuk meg kapcsolatainkat". A státustörvénnyel kapcsolatos vitát a magyarországi választásokkal összefüggő konjunkturális problémának minősítette. Nastase kész ismét találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, mivel véleménye szerint a párbeszéddel sok félreértés tisztázható. A státustörvényt illetően a román kormányfő úgy vélte: egyrészt meg kell várni a törvénnyel kapcsolatos nemzetközi állásfoglalást, másrészt több kérdés megoldható, ha van rá akarat. Példaként említette a munkavállalás ügyét. Véleménye szerint elegáns megoldás lenne az, ha a munkavállalásról kötött román-magyar megállapodás jelenleg nyolcezer főben rögzített kvótáját eltörölnék. Ez megteremtené annak keretét, hogy mindenki - aki akar, vagy akit hívnak - Romániából Magyarországra mehessen dolgozni. Nem tekinthető szerinte kudarcnak az, hogy a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság bukaresti ülése jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be, elvégre nem a státustörvény, hanem a romániai magyar nyelvű állami egyetem problémája miatt nem történt meg az aláírás. A kérdést az tette bonyolulttá, hogy a magyar fél óhajtotta: a jegyzőkönyvben legyen utalás arra is, hogy a román félnek szándékában áll egy magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának támogatása Romániában. "Román részről ezzel szemben ellenvetés volt, mivel a kérdés kizárólag arra vonatkozik, miként is szervezi meg a román állam saját oktatási rendszerét. Ez nem lehet témája a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásoknak". Emlékeztetett arra, hogy a romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyét román részről mindig is a román állam belügyének tekintették. 1998-ban a kisebbségvédelmi szakbizottság budapesti ülésén a román tárgyalófél elfogadta ajánlásként, hogy támogatják a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, de ezt a megállapodást már az akkori kormány is azonnal semmisnek mondta ki. Nastase elmondta: ő soha nem támogatta az önálló magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, mert semmiféle olyan nemzetközi norma nincs, amely előírná az anyanyelvű állami egyetem alapításának kötelezettségét. "Fontos, hogy támogassuk a magyar nyelv használatát és tanítását, teremtsük meg a szükséges feltételeket a magyar nemzetiségű diákoknak. A kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák az anyanyelv megőrzését és elsajátítását biztosítják. Az állami egyetem létrehozása már más magyar nyelvű közintézmények létrehozását is felveti, a következő lépés a magyar anyanyelvű rendőrőrsök, kórházak kérdése lenne" - vélekedett. Román részről azt támogatják, hogy a Kolozsváron működő Babes-Bolyai Egyetemen belül magyar nyelvű katedrákat, tanszékeket hozzanak létre. "A magyar nyelvű magánegyetem alapítása egészen más kérdés: ilyen egyetemet most alapítottak Romániában, és ez az egyetem a jövő héten nyitja meg kapuit" - tette hozzá. /(Az MTI nyomán): Román-magyar kapcsolatok. Nastase nem vár látványos fejleményeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"

"Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a magyar könyvművészet száz évét bemutató tárlat, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum /Budapest/ az 1999-es frankfurti Nemzetközi Könyvvásárra készített. Kató Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az év kiállításának nevezte azt a tárlatot. A kiállítás 1890-től követi nyomon a magyar könyvkiadás történetét, és feltérképezi a könyvkészítés, a könyv egységes kialakításának korok és stílusok által meghatározott feladatát. A Petőfi Irodalmi Múzeum anyagához a sepsiszentgyörgyi múzeum is hozzájárult, és Kónya Ádám magány gyűjteményéből származó darabokkal is kiegészítették azt. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványai szervesen illeszkednek a kiállítás egészébe. /Farkas Réka: Száz év könyvművészete. Az év tárlata a Székely Nemzeti Múzeumban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./"

"A magyar fél sajnálattal állapította meg, hogy a kormányközi kisebbségi szakbizottság második, bukaresti fordulóján is elmaradt a magyarországi román és a romániai magyar kisebbségi közösségeket érintő jegyzőkönyv aláírása, illetve az érdemi tárgyalás a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazásáról - tájékoztatott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, a kisebbségi szakbizottság magyar társelnöke. S történt mindez annak ellenére, hogy július végén a román és magyar miniszterelnök megállapodott: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdésekről a vegyes bizottság keretei között folytatják a párbeszédet. Sajnos, a kisebbségi szakbizottság munkája során e kérdések érdemi vitájára nem kerülhetett sor, mert a magyar fél által átadott négy végrehajtási rendelet-tervezetre a román fél nem reagált. "A bukaresti konzultáción a román fél még saját témajavaslatáról sem volt hajlandó tárgyalni, amelyet az előző tárgyalási fordulóban maga adott át a magyar félnek a törvény végrehajtásával kapcsolatban "- tette hozzá Szabó Tibor, majd kijelentette: "Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a román delegáció arra hivatkozott mindkét tárgyalási forduló során, hogy bizonyos kérdésekben nincs mandátuma. A diplomáciai gyakorlatban meglehetősen szokatlan ok miatt végül nem lehetett aláírni a szakbizottsági ülés jegyzőkönyvét, melynek szövegében pedig gyakorlatilag már megegyeztünk, mert a román delegáció a megállapodás ellenére szeptember 27-én nem jelent meg a budapesti tárgyaláson". A magyar társelnök véleménye szerint ezzel a román delegáció megkérdőjelezi az Alapszerződésben rögzített kormányközi vegyes bizottsági mechanizmust, és kivételt képez a többi szomszédos országokkal hatékonyan működő kisebbségi vegyes bizottsági rendszerek sorában. Szabó Tibor elmondta: a magyar fél az érdemi közlendők kifejtésére továbbra is a hivatalos diplomáciai csatornákat tartja járható útnak és továbbra is változatlanul a magyar és román miniszterelnökök 2001. július 28-i megegyezését tekinti irányadónak. (Az MTI nyomán): Magyar-román kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"A román külügyminisztérium szerint "a magyar küldöttség mulasztása miatt" nem jelent meg szept. 27-én Budapesten a román küldöttség a kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága ülésének folytatására. Victor Micula román külügyi szóvivő szerint szükség lett volna a magyar küldöttség álláspontjának kidolgozására a kormányközi jegyzőkönyvtervezetnek a kisebbségek terén való együttműködésre vonatkozó részével kapcsolatosan, beleértve a nemzetiségek nyelvén folyó felsőoktatás problémáját is, amit a román küldöttség javasolt. A román fél hasonlóképpen várta a magyar álláspontot a jegyzőkönyvtervezetnek ahhoz a részéhez, amely a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény lényegesnek tekintett vonatkozásaival kapcsolatos. Amikor majd rendelkezésükre áll a fentiekre vonatkozó magyar álláspont, akkor majd megpróbálják befejezni az ülést. /Hiányos a magyar álláspont. Budapest mulasztása miatt maradt el az ülés? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Megint egy sajtónyilatkozatot kaptunk, pedig a magyar-román kisebbségi szakbizottság román delegációját vártuk Budapestre. Úgy tűnik, számolnunk kell azzal, hogy a román fél nyilvános megnyilatkozásokban fejti ki az álláspontját - jelentette ki a Kossuth Rádióban Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő, Adrian Nastase kormányfő interjújára reagálva. Adrian Nastasénak arra a kijelentésére, hogy a magyarországi választásokig nem várhatók látványos dolgok a két ország kapcsolataiban, Horváth Gábor közölte: "Magyarországon az elmúlt tizenegy évben a külpolitika különös súlyt helyezett arra, hogy továbblépjünk a politikai, a gazdasági, a kulturális és a kisebbségi együttműködés területén is. Meggyőződésem, hogy ez lesz a magyar külpolitika iránya a választások után is, tehát itt csak igen mesterségesen teremthető bármiféle összekapcsolás". Adrian Nastase interjújában megismételte korábbi kijelentését, mely szerint nem támogatja egy romániai magyar nyelvű egyetem létrehozását. Horváth Gábor kijelentette: "a romániai magyar nyelvű oktatás, és benne a felsőoktatás a romániai magyarság érdeke, ezt ők igénylik, a magyar kormány csak támogatja". /Tárgyalóbizottság helyett sajtónyilatkozat. Elmaradt a kisebbségi szakbizottság budapesti ülése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) azért kezdeményezett diplomáciai offenzívát a határon túli magyar közösségek problémáinak bemutatására az Európa Tanácsnál, mert a szlovákiai és romániai legitim magyar politikai szervezetek képviselői nem merik felvállalni ezeket a kérdéseket - jelentette ki Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke szept. 28-án Budapesten, sajtótájékoztatón. Borbély utalt arra, hogy a Szlovákiáról készült országjelentésben egy szó sem esett a magyarokat súlyosan diszkrimináló benesi dekrétumról, és a most előterjesztésre váró, Romániáról szóló országjelentésben sem esik szó az erdélyi magyarságot ért sérelmekről. Az MVSZ elnöke éppen ezért az Európa Tanácsnál ismertette az európai parlamenti képviselőkkel a Magyarország határain túl élő magyarokat ért sérelmeket. /MVSZ-delegáció Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Kolozsváron a Gaudeamus könyvesház vendége volt Bulányi György /Budapest/ piarista tanár szept. 27-én. A kereszténység a 21. században címmel tartott előadás. Bulányi a magyarországi Bokor keresztény szövetségről beszélt. A gyülekezet az eseményeket követően levélben fordult az amerikai elnökhöz, hogy felhívja a figyelmét a béke fontosságára az erőszakos visszavágással szemben, hiszen "Isten akarata a megbocsátás". Jézus tanítványainak követniük kell a jézusi példát: háború helyett a békét hirdetni, annak megvalósításán munkálkodni, alázattal szolgálni, és megetetni az éhezőket. A továbbiakban szó esett a történelmi egyházak szerepéről, a múltbeli igazságtalanságokról, végül az atya felvázolta azokat a feltételeket, amelyek teljesítésével a keresztény ember megvalósíthatja Jézus országát itt, a Földön. - Bulányi könyvei megtalálhatók a Gaudeamus könyvesházban. /Sándor Boglárka Ágnes: A kiátkozott békekövet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

" Szept. 21-e és 23-a zajlott a harmadik Romániai Magyar Bábostalálkozó, melyet Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány elnöke szervezett, tizenkét bel- és külföldi bábszínház részvételével. Lengyel Pál, a Budapest Bábszínház rendezője vezette a szakmai beszélgetéseket. Lengyel Pál leszögezte: találkozók, fesztiválok nélkül egyetlen művészeti ág számára sem biztonságos az, hogy szakmailag valahonnan előrelépjen. A találkozó fáradhatatlan szervezője, Vincze László sikeresnek tartja a találkozót, a hazai társulatok, évről évre jobb és igényesebb előadásokat próbálnak hozni. - Ezek a társulatok honorárium nélkül lépnek fel, sőt voltak, akik maguk ajánlkoztak, hogy szívesen eljönnének. /Köllő Katalin: Élmény és szakmai gyarapodás a harmadik romániai bábostalálkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Svella Adél csíksomlyói csapata nagy sikerrel mutatkozott be Budapesten a Csíksomlyói Passió előadásával. Szeptember 7-én a szemlőhegyi barlang fölötti domboldalon, 8-án és 9-én a Ganz parkban adták elő Krisztus szenvedéstörténetét. /(Tarsoly): A Csíksomlyói Passió Budapesten. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 30./"

"Márton Árpád háromszéki képviselő szept. 28-i sajtóértekezletén kitért a román-magyar kapcsolatokat érintő kisebbségvédelmi szakbizottság üléséről, de nem tudott arra válaszolni, hogy a megállapodás ellenére miért nem jelent meg a román küldöttség Budapesten. A szakbizottsági ülésen az éjszakai órákba nyúló vitán körvonalazódtak az álláspontok, s alapvető véleménykülönbség csak a romániai állami magyar nyelvű egyetemi oktatás szövegbe foglalása kapcsán merült fel. A magyar küldöttség közölte álláspontját, a jegyzőkönyv aláírása azonban elmaradt, s a következő budapesti forduló során a kellett volna egyeztetni. A bukaresti tanácskozás megerősítette meg, hogy a román küldöttség kivár, arra számít, hogy a Velencei Bizottság netán kedvező álláspontot fogalmaz meg a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspont mentén, ezért is késik a vitásnak tűnő problémák világos tisztázása. Márton Árpád a tárgyalásokat követően részt vett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén is, ahol a művelődési albizottság tagjaként jónéhány észrevételt fogalmazott meg. A megbeszélések alapján viszont bizonyosnak tűnik - véli -, hogy a magyar kormány az új év első napjától alkalmazni fogja a státustörvény rendelkezéseit az ország területén, s ezzel kapcsolatban ismertették az utazási, munkavállalási, egészségügyi és végül a még kevésbé körvonalazott művelődési támogatással kapcsolatos elképzeléseket. Addig, amíg az utazással, munkavállalással összefüggő kérdésekben lényegében a már létező magyar rendelkezések szövegeit bővítették ki a magyar igazolvánnyal rendelkező személyeket megillető jogok leszabályozásával, az egészségügyi ellátással kapcsolatban az a nézet alakult ki, hogy a két ország között már létező szerződés marad érvényben - a sürgősségi ellátás kezelésénél, a krónikus betegek esetenkénti magyarországi kezelése alapítványok révén valósul meg. /Flóra Gábor: A kivárás a "gyógyír"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Az RMDSZ belső parlamentjének marosvásárhelyi tanácskozása nemcsak a szövetség vezetése és a Reform Tömörülés közötti szakadást mélyítette, hanem az RMDSZ tiszteletbeli elnökének adott megrovással a szövetség vezetése kísérletet tett a legnagyobb magyar kormánypárttól, a Fidesztől való elhatárolódásra is - írta okt. 1-jei számában a bukaresti Cotidianul. A lap szerint Tőkés László püspököt Orbán Viktor kormányfőhöz közel álló személyiségként tartják számon. Az újság úgy értékelte, hogy a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak sikerült éket vernie a romániai magyarság és Budapest közé. A lap szerint az SZDP választás elé állította az RMDSZ-t: vagy a státustörvény, vagy a (a romániai magyarság számára igen fontos) földtörvény. - "Sokkoló leleplezésnek" értékelte az erőteljesen nacionalista irányvonalat követő Jurnalul National a Fidesz és a Reform Tömörülés kapcsolatait ért bírálatot. A lap hangsúlyozta, hogy a kritikát Markó Béla egyik volt munkatársa fogalmazta meg, aki egyebek között arról beszélt: a Reform Tömörülést közpénzekből támogatja anyagilag a magyar kormány és a Fidesz. A Jurnalul National megkérdezte erről Markó Bélát. Az RMDSZ elnöke kijelentette: kézzel fogható bizonyítékok nélkül nem tud nyilatkozni arról, hogy a vád valós, vagy alaptalan-e. "Én csak azt tudom, hogy nagyon szoros kapcsolatok vannak a Fidesz és a Reform Tömörülés között". /Cotidianul: A kormánypártnak sikerült éket verni Budapest és az RMDSZ közé. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Megkezdődik a kárpát-medencei intézmények kiépítése - hangsúlyozta a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem révkomáromi, székhelyen kívüli képzési központjának múlt hét végi tanévnyitó ünnepségén Pálinkás József magyar oktatási miniszter. Révkomárom mellett a közeli napokban három erdélyi városban: Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is felsőfokú ismereteket nyújtó képzési központot nyitnak a magyar kormány, az oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) valamint a befogadó települések önkormányzatainak összefogásával - mondotta. Bauer Győző, a Selye János Egyetemért Alapítvány igazgató tanácsának elnöke kiemelte: e képzési központ kialakításával a felvidéki magyarság több mint egy évtizedes kívánsága teljesült. Révkomáromban az okleveles közgazdászképzésre az összes jelentkezőből 200 fiatalt vettek fel. Az oktatási központban az 5 éves képzés tandíjmentes. A tanévnyitó után felavatták a távolabb lakó hallgatók korszerű kollégiumát. /Közgazdászképzés Révkomáromban magyar fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./"

"Sikeres volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) múlt hét végi árkosi szakmai tanácskozása. Öt egyetemi tanár, egy tudományos kutató és egy középiskolai tanár beszélt a Kárpát-medencei magyar nyelvművelés, tankönyvírás, iskolai oktatás égetően fontos kérdéseiről. Fazekas Tiborc Hamburgban tanító professzor leszögezte, a nyelvápolás állami feladat, az értelmiség feladata, és szükség van a modern nyelvújításra: száműzni kell az elburjánzott nyelvi durvaságot, magyarítani kell a szakmák, tudományok nyelvezetét. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora azt fejtegette, hogy Európa szellemének nem felel meg az egyetlen közös nyelv. Szabómihály Gizella tudományos kutató a felvidéki közigazgatási, illetve hivatalos nyelv állapotát vizsgálta. Ágoston Mihály újvidéki egyetemi tanár a magyar anyanyelvűek magyar nyelvhasználatáról beszélt, mely alkalommal az intézményes anyanyelvépítés fontosságát emelte ki. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke a nyelvhasználati egység megteremtésének lehetőségeire tért ki. Előadásának lényege: Közelíteni kell az anyaország határain kívül eső régiók nyelvhasználatát az ideálisnak tartott szabvány-magyar fő változathoz. Székely Győző egyetemi tanár az Erdélyi Tankönyvtanács képviselőjeként a tankönyvek rossz nyelvezetéről beszélt. Balázs Géza budapesti nyelvészprofesszor választott témája: Milyen lesz a 21. század magyar nyelvi kultúrája? Szerinte olyan lesz, amilyenné tesszük. A tisztújító közgyűlésen a vezetőségben nem történt változás: Péntek János maradt az elnök, Török Katalin alelnök, Ördögh- Gyárfás Lajos ügyvezető elnök, Nagy Zsuzsanna titkár. A Nyelvőrzés-díjat Asztalos Lajos kolozsvári lapszerkesztő és műfordító kapta. /Komoróczy György: Anyanyelvi konferencia Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./"

"Orbán Viktor miniszterelnök nagyváradi látogatása csak tovább növeli a feszültséget a státustörvény botrányával amúgy is megterhelt román-magyar kapcsolatokban - írta okt. 2-i számában a Curentul. A magyarellenes hangot megütő lap terjedelmes cikket szentelt annak, hogy a jelek szerint Bukarest és Budapest befolyási övezetekre osztotta Nagyváradot, mert okt. 1-jén Ion Iliescu nyitotta meg a tanévet a nagyváradi állami egyetemen, míg okt. 4-én - Tőkés László püspök meghívására - Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz a díszvendég a városban működő Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitóján. A Curentul szerint a magyar politikusok "erdélyi kirajzása" zavarni fogja a bukaresti vezetést. Iliescut irritálják - a román lap szerint "bizonyos budapesti köröktől és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikálisaitól érkező"- mind kitartóbb föderalizációs elképzelések. Az ország érdekeit sérti az ilyen elképzelések forgalmazása, mivel a románok évszázadokon át az egységes nemzetállam megteremtéséért harcoltak - írta a Curentul. /Bukarestet zavarja a magyarországi politikusok "erdélyi kirajzása". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Meglepetéssel értesültünk a román külügyi szóvivő kijelentéséről, mely a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága 2001. szeptember 27-re tervezett, és a román fél távolmaradása miatt elmaradt ülésével kapcsolatosan arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a konzultáció "a magyar küldöttség mulasztása miatt" nem folytatódhatott a magyar fővárosban - jelentette ki a hét elején Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a kisebbségi szakbizottság társelnöke, aki szerint a szakbizottság második, bukaresti tárgyalási fordulóján a román fél kezdeményezésére megállapodás született arról, hogy szeptember 27-én Budapesten aláírásra kerülhet a gyakorlatilag kész jegyzőkönyv. "Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a román delegáció a megállapodás ellenére nem jelent meg a budapesti tárgyaláson, és másnap jegyzékben fejtette ki azt az álláspontját, mely szerint egyetért ugyan a jegyzőkönyv-tervezet tartalmával, de hiányolja a kielégítő magyarázatot a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatosan felvetett kérdéseikre - mondta Szabó Tibor. A magyar fél fontosnak tartja rögzíteni, hogy a törvénnyel kapcsolatos kérdések érdemi vitájára a szakbizottsági ülés egyik tárgyalási fordulóján sem került sor a román fél hozzáállása miatt. A román fél nem reagált az általunk átadott végrehajtási tervezetekre, miként saját - egyébként nem hivatalosan átadott - felvetéseiről sem volt hajlandó tárgyalni" - fogalmazott a magyar társelnök. A román delegáció mindkét tárgyalási fordulón sajnálatosan arra hivatkozott, hogy bizonyos kérdésekben nincs mandátuma. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok ellenére a magyar fél úgy véli, hogy a román partner kérésére immár két alkalommal felfüggesztett szakbizottsági ülés lezárható a közös jegyzőkönyv és az ajánlások aláírásával, és kész az érdemi tárgyalások folytatására. /(Az MTI nyomán): Magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Budapest nem érti Bukarestet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./"

"Ötvenéves korában Csíkszeredában elhunyt Hunyadi László (Kolozsvár, 1951. okt. 30. - Csíkszereda, 2001. okt. 2./, a Csíki Játékszín művésze. A Kolozsvárott született színművész 1976-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, és a város társulatához szerződött. 1999-től a Csíki Játékszín művésze volt. A csíki közönség Hunyadi Lászlót Carlo Gozzi: Turandot című darabjában, Truffaldino szerepében láthatta volna az okt. 19-ei bemutató előadáson. Legutóbb Szebeni Zsuzsa készített interjút a színművésszel, amelyet Csíkszereda Kulturális évkönyve közölt. Az interjú a Ludas Matyi Csíkországban című darab bemutatója után készül, amelyben Hunyadi Döbrögit alakította igen nagy sikerrel. Ott így vall saját alakításáról "Én éppen az öregedés határán leledzem, és hát erről próbáltam becsempészni valamint az alakításba, magából az állapotból: hogy meg kéne szépen, méltóságteljesen öregedni, vagy még eljátszani a fiatalt egy pár évig, vagy szépen csordogálni lefelé." /(Daczó Dénes): Elhunyt Hunyadi László színművész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./ Túlságosan rövid pályafutása során a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeként 1976 és 1996 között életre keltette a színműirodalom jelentős alakjainak zömét. Alakításai nagy lélektani hitelességről, alapos szakmai tudásról tanúskodtak. Az utóbbi évadokban a Szatmárnémeti Harag György Társulat, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Csíki Játékszín és a budapesti Bárka Színház előadásaiban voltak jelentős alakításai. Egyszerre volt a közönség kedvence és a színházi szakma elismert művészegyénisége. Színészi értékét a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján, Kisvárdán alakítási díjjal jutalmazták. Temetésére okt. 6-án lesz a marosvásárhelyi református sírkertben, evangélikus szertartás szerint. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./"

"Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző helyszínein történő háromnapos tanévnyitó ünnepségsorozatot megelőzően a támogatók okt. 2-án Budapesten sajtótájékoztatót tartottak Pálinkás József magyar oktatási miniszter, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, illetve Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese részvételével. Pálinkás József ismertette az induló tudományegyetem felépítését, helyét a magyar felsőoktatásban, megjegyezve, hogy az erdélyi magyarság igényeinek figyelembe vételével a képzés struktúráját, a szakmai programokat igyekeztek úgy felépíteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen mind a román, mind a magyar felsőoktatási követelményeknek. A HTMH elnöke, Szabó Tibor felhívta a figyelmet: "Az egyetem indulásának előkészítését olyan körültekintő munka előzte meg, és olyan garanciarendszernek a kialakítása, amely a biztosítékot adta, hogy valóban olyan tartalmas képzés indulhasson meg Erdélyben, amelyre az ottani magyarságnak szüksége van. Ezt a háttérgaranciát maga a Sapientia Alapítvány és az ennek hátterében ott lévő erdélyi magyar történelmi egyházak jelentik. Ez egy olyan erkölcsi garancia, amelyre hosszú távon számítunk. Ugyancsak szeretném kiemelni az RMDSZ szerepét abban, hogy ez az egyetem elindulhatott, és befogadottsága a romániai közéletben, a kormányzatban, és nyugodtan mondhatjuk, a politikában is, különösen a mostani helyzetben példaértékűnek és jelentősnek mondható." Szerinte ez az egyetem és többi szomszédos országban Magyarország támogatásával beindult felsőfokú magyar oktatási formák bizonyos értelemben előfutárai ama támogatási rendszernek, melyet a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény most már a jog eszközeivel is rögzít. Komáromban a múlt héten avatták az alapítványi keretek közötti közgazdászképzést. Délvidékre vonatkozóan is megvannak a lehetőségek és szándékok, csak a jogi háttér kialakulását várják. Szabó Tibor leszögezte: "az egyetem küldése, hogy egyfajta középeurópaiságot is megjelenítsen, amelyben jelen vannak a kolozsvári hagyományok, jelen van Várad és Erdély, minden nemzetiségével, románokkal, magyarokkal és németekkel. Ez az egyetem vár és befogad mindenkit, aki Európában elfogadott, a gazdasági nyelvére visszafordítható tudásra vágyik. Tehát nemcsak a magyarok számára indul ez a képzés, hanem szívesen fogad nemcsak Romániából, hanem máshonnan is hallgatókat. Az egyetem elindulása ilyen értelemben érdeke Romániának is, hiszen európai értékeket képviselő felsőoktatási A sajtótájékoztatón Misovitcz Tibor diavetítéses előadáson mutatta be az induló magyar felsőoktatási magánintézmény helyszíneit, épületeit. /(Guther M. Ilona): Nem csak magyar: közép-európai érdek is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"Okt. 3-án Kolozsváron tartotta ünnepélyes kuratóriumi ülését az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) létrehozó Sapientia Alapítvány, az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőinek, a magyar és a román kormány képviselőinek, RMDSZ-vezetők, egyetemi tanárok és jeles erdélyi magyar értelmiségiek jelenlétében. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora és az alapítvány elnöke ismertette az újrainduló erdélyi magyar egyetem létrehozásának főbb stációit és köszönetet mondott mindazoknak, akik az intézmény létrejöttét anyagilag és munkájukkal támogatták, elsősorban a magyar kormánynak az évi kétmilliárd forintos támogatásért. - Vasile Dincu román tájékoztatási miniszter a magyar kormány évi kétmilliárd forintos támogatását nagyvonalú művelődési gesztusnak, a Romániával való szolidaritás jelének nevezte. Reményét fejezte ki, hogy ha majd Románia gazdasági helyzete javul, a román költségvetés jobban hozzájárulhat majd a magyar nyelvű oktatás helyzetének javításához. A magyar kormány üzenetét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tolmácsolta. Az ünnepi ülés végén az egyetemalapító magyar püspökök áldották meg az erdélyi magyar magánegyetemet. Pálinkás József magyar oktatási miniszternek, akit szintén Kolozsvárra vártak, az ünnepség végéig nem sikerült eljutnia Kolozsvárra. A miniszter elindult Budapestről, ám az útviszonyok miatt elkésett a rendezvényről. A kolozsvári köd miatt Bukarestből nem repülhetett Kolozsvárra, s így szintén nem lehetett jelen az ünnepségen Markó Béla, az RMDSZ elnöke sem. /Ünnepélyes tanévnyitás az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./"

"Az okt. 4-i román lapok nagy teret szenteltek Áder János, az Országgyűlés elnöke okt. 3-án befejeződött kétnapos bukaresti látogatásának. Ezek szerint nem csak román, hanem RMDSZ-részről is hűvös fogadtatásban volt része a politikusnak, aki egyben a Fidesz alelnöke is. A Curierul National szerint "a státustörvény alkalmazásában Magyarország tekintettel lesz az érzékenységeket vagy feszültségeket tápláló vonatkozásokra", a Cronica Romana pedig azt emelte ki, hogy "Magyarország Románia mellett áll a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás ügyében". A Cotidianul egyenesen úgy látta, hogy "Áder Jánosnak ellenséges fogadtatásban volt része mind a román hatóságok, mind a magyar közösség vezetői részéről". E lap szerint "a magyar parlament elnöke azt tapasztalhatta, hogy a román hatóságok nem hajlandók párbeszédet folytatni a státustörvényről. A hivatalos nyilatkozatok ellenére mind a román törvényhozás két házának elnökeivel, mind a Nastase kormányfővel folytatott megbeszélések rendkívül hűvösek voltak, mert a román fél abból a feltételezésből indult ki, hogy Romániában nem alkalmazza a státustörvényt, miközben Magyarország arra készül, hogy körülbelül egy hónapon belül véglegesíti a jogszabály végrehajtási utasításait". A Cotidianul szerint "a látogatás legfeszültebb epizódja" akkor következett be, amikor a parlament elnöke találkozott az RMDSZ parlamenti csoportjaival. Verestóy Attila alelnök a szemére vetette Áder Jánosnak, hogy a FIDESZ semmibe veszi az RMDSZ-t, s csak annak Reform Tömörülésével vannak privilegizált kapcsolatai. Verestóy emlékeztette rá Ádert, hogy 1990 után mindegyik magyar kormány és törvényhozás meghívta Budapestre az RMDSZ-t, csak a FIDESZ által uralt kormány és országgyűlés nem tette ezt meg. Még a Markó-Verestóy-csoportosuláshoz tartozó többséget is felháborította Verestóy hangvétele. A találkozón részt vevők sorából származó információk szerint a magyar vendéget nagyon kellemetlenül érte mind a román hatóságok képviselőinek magatartása, mind Verestóy Attila szenátor civilizáltnak nem mondható hangvétele. Mérsékeltebb hangon ugyan, de a találkozón a Markó-Verestóy páros hívei közé tartozó két képviselő, Tokay György és Márton Árpád is megismételte a Verestóy által megfogalmazott szemrehányásokat - írta a Cotidianul. /Román mértéktartás, RMDSZ-szemrehányások. Bukaresti lapok Áder János látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Az elmúlt héten a státustörvény alkalmazási normáiról tárgyaltak Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakértői bizottságai. A hat szakbizottság napirendjén a státustörvény alkalmazási szabályzatának kidolgozása szerepelt. Az RMDSZ oktatással kapcsolatos elképzeléseiről Asztalos Ferenc képviselőt, a MÁÉRT oktatási szakbizottságának tagja kifejtette: A határon túli magyarok oktatásügyi jogaival kapcsolatban a törvény szerint a felsőoktatásban a teljes, a kiegészítő teljes, valamint a doktori képzés után a részképzés csak a felsorolás végén jelenik meg. Ezzel szemben az RMDSZ javaslata az, hogy e jogok felsorolása a részképzéssel kezdődjön és a teljes képzés utolsó pontként jelenjen meg. Ugyancsak módosítást javasolt Asztalos: a magyarországi, államilag finanszírozott teljes képzésben részt vevő határon túli magyar fiatalok számát a mindenkori magyar oktatásügyi miniszter csak a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetekkel konzultálva állapítsa meg. /Papp Annamária: Pontosításra szorulnak a státustörvény előírásai - véli Asztalos Ferenc képviselő, a MÁÉRT oktatási szakbizottságának tagja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Felavatták a határon túli magyarok felsőfokú tanulmányait támogató pécsi Márton Áron Szakkollégium felújított diákotthonát. A már működő budapesti, szegedi és pécsi, valamint a novemberben elkészülő debreceni szakkollégium alkotta új hálózat annak a kormányzati programnak a részeként valósult meg, melynek keretében közel ötezerrel bővítik a kollégiumi férőhelyek számát. /Szakkollégium határon túli diákoknak Pécsett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Valahányszor bizonyos újdondászok a többségi nemzet közmondásos erényeit taglalják sajtószerte, a Ceausescu-érában elkoptatott "szorgalmas és tehetséges" minősítés helyett előszeretettel használják a "szelíd, toleráns és vendégszerető" jelzőcsokrot. Az egyik Nagyváradon megjelenő román napilap erről a legutóbbi nemzeti jó tulajdonságról tett derekasan tanúbizonyságot, amidőn oldalnyi terjedelmű doronggal "várta" okt. 4-én Nagyváradra a magyar miniszterelnököt. A cikkíró szerencsétlen konstellációnak minősítette az Orbán-kormány és a tavaly leköszönt, RMDSZ-részvételű koalíció részbeni egyidejű országlását, hiszen szerinte ez az időszak tette lehetővé "a hungarizmus zavartalan megnyilvánulását Romániában az európaiság jegyében". Ilyen szemszögből kell megítélni Orbán Viktor és külügyi államtitkára, Németh Zsolt mostani egyetemi tanévnyitó látogatását is - vélte Razvan kolléga -, amely "visszavágásnak tekinthető Adrian Nastase Hargita és Kovászna megyei, illetve Ion Iliescu nagyváradi vizitjére". Cikkében párhuzamot vont a két eseménysor között: míg Nastase és Iliescu Erdély összes lakójának azt az üzenetet hozta, hogy "ők mindannyian román állampolgárok, s a bukaresti hatóságok valamennyiük érdekeit meg óhajtják védeni", addig a budapesti vezetők "Nagy-Magyarország agyrémét elevenítik fel a romániai magyarok számára". Míg Iliescuék "náluk, odahaza az integráció, a multikulturalitás, a hazafiság eszméjéről szólnak", addig Orbánékról tudni véli, hogy "a román Erdélyben egy exkluzív magyar magánegyetem avatószalagját elvágva értelemszerűen a szegregáció, a román állam iránti megvetés - és amennyiben nem tűnik túl durva megfogalmazásnak: a rasszizmus védelmére kelnek". C. Razvan cikkében javasolta: a határrendőrség akadályozza meg Orbán Viktor belépését az országba, továbbá javasolta: zárják be a román piacot a magyar export elől, hiszen "ez katasztrofális hatással volna szomszédunk gazdaságára". Szilágyi Aladár megjegyezte: a magyar külkereskedelmet 0,8 százalék erejéig "sújtaná" ez az intézkedés. /Szilágyi Aladár: A hagyományos vendégszeretet... = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./"

"Adrian Nastase kormányfő okt. 5-én "megengedhetetlennek" nevezte Pálinkás József magyar oktatási miniszternek azt a gesztusát, hogy meghívta a romániai Sapientia nevű magyar nyelvű magánegyetem tanévnyitójára Ecaterina Andronescu oktatási minisztert. Nastase "a magyar hivatalos személyek Románia területén lezajlott akcióiról" szólva úgy vélekedett, hogy azok, természetüknél fogva radikalizálják a romániai politikai pártok egyes képviselőinek üzenetét". A magyar oktatási miniszter meghívó leveléről szólva a román miniszterelnök kijelentette: "A magyar miniszter meghívhat valakit Magyarországon, Romániában viszont sohasem hívhat meg senkit egy nyilvános hivatalos rendezvényre, csak esetleg a magyar követségen megrendezett fogadásra vagy koktélra. Ami történt, az megengedhetetlen. Hangsúlyozni szeretném: a szóbanforgó meghívást a külügyminisztérium útján visszaadták. Mi persze örvendünk annak, hogy magyar kollégáink eljönnek az egyetemi tanévnyitóra. De nekünk úgy tűnt, mintha az idén túl sokan lettek volna. Nem tudom, nem lett volna-e jobb, ha inkább a magyarországi egyetemi tanévnyitásra összpontosítják a figyelmüket". - Több okt. 5-i román lap is ilyen stílusban tálalta olvasóinak Pálinkás József magyar oktatási miniszter meghívó levelének, illetőleg a levél visszaadásának esetét. Ezzel kapcsolatban a Curierul National "Bukarest és Budapest kölcsönös "kedveskedéséről" írt, az Azi pedig azt kérdezte, hogy Budapesten netán "geopolitikai zavar" lépett fel, de aztán "Ecaterina Andronescu helyre tette a dolgokat és megmagyarázta, ki melyik országban kormányoz". A Ziua már "román-magyar iskolai diplomáciai botrányt" látott az ügyben, a Curentul pedig egyenesen "Budapest és Bukarest közötti bársonyos háborúról" cikkezett. A lap szerint "a diplomatikus kijelentések és protokoll-gesztusok mögött Románia és Magyarország kardjaikat fenik, hiszen ezekben a napokban az ország nyugati határa a bukaresti és a budapesti kormány közötti elfojtott, tompa csaták színhelye". - A román hatóságok okt. 5-én a külügyminisztériumban lezajlott audiencia keretében visszaadták a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetének a magyar oktatási miniszter levelét, amelyben meghívta román kollegáját a magyar nyelvű Sapientia magánegyetem tanévnyitó ünnepségeire - közölte Claudiu Lucaci, a román kormány szóvivője. A levél visszaadását Lucaci azzal magyarázta, hogy "a magyar oktatási miniszter egy Romániában sorra kerülő rendezvényre hívta meg Ecaterina Andronescu román oktatási minisztert". Egyúttal a bukaresti magyar nagykövettel közölték Ecaterina Andronescu, román oktatási és kutatási miniszternek azt az óhaját, hogy Csíkszeredán találkozni szeretne magyar kollegájával. Egyszersmind átadták a magyar nagykövetnek a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárnak szóló meghívást egy nem hivatalos találkozóra román kollegájával, Cristian Diaconescuval - jelentette be a kormányszóvivő. /Megengedhetetlen a magyar miniszter gesztusa. Adrian Nastase "a Pálinkás-incidensről". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./"