"Máj. 23-án Budapesten hét országgyűlési bizottság tárgyalta, 24-én további két bizottság tárgyalja a státustörvényhez benyújtott módosító indítványokat. A 131 indítvány többségét a bizottságok elutasították. A javaslatok jó része arra vonatkozik, hogy miként lehet javítani a törvény alkalmazását - foglalta össze Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. - Ezek közül néhány bekerülhet a törvénybe, többségük viszont a végrehajtó rendelkezésekben kell, hogy testet öltsön. A végrehajtás során a jó javaslatokat még mindig be lehet építeni. Szabó Tibor több parlamenti bizottságban - köztük a külügyi bizottságban - képviselte a kormány álláspontját a vitában. A külügyi bizottság elutasította a Magyar Szocialista Párt (MSZP) azon javaslatát, hogy ombudsman felügyelje a határon túli magyarok ügyeit. A döntés után Tabajdi Csaba MSZP-képviselő az MTI-nek kijelentette: "ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZP-frakció a törvényjavaslat végszavazásakor." Szabó Tibor elmondta, úgy érzékeli, a törvénnyel kapcsolatban továbbra is fennáll a nemzeti konszenzus. Összességében a nemzeti konszenzus továbbra is fennáll egy párt, az SZDSZ kivételével, mely eleve kijelentette, hogy nem támogatja a törvényt. /Gazda Árpád: Alig módosul a státustörvény. A bizottságok előtt a módosító javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ A kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke csak 9 módosítást támogatott. Elmondta azonban: a kabinet 32 további indítványról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosítóként támogassa. A bizottság egyetértett többek között Kelemen András (MDF) javaslatával, amely szerint a magyar igazolvány ajánlása a kérelmezőnek a magyar nemzethez, nem pedig a magyar nemzetiséghez tartozását tartalmazza. Elfogadta a bizottság Tabajdi Csaba (MSZP) és más szocialista képviselők indítványát is, amely alapján a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 és 60 év közötti személy esetében az eredetileg tervezett öt év helyett tíz év lehet. Elfogadták Pósán László (Fidesz) indítványát, hogy a támogatási rendszer egészének koordinálása céljából központi nyilvántartást kell vezetni. Támogatta a testület az európai integrációs bizottság módosító javaslatát is, amely hangsúlyosabban kívánja a közösségi jog elsőbbségét kifejezni a státustörvénnyel kapcsolatban az EU-csatlakozás után. A testület elvetette Bauer Tamás (SZDSZ) 28 pontból álló módosító csomagját is, amely többek között feleslegesnek tartotta a magyar igazolvány bevezetését, és kiterjesztette volna a törvény hatályát a nyugati államokban élő magyarságra is. Szent-Iványi István frakcióvezető elmondása szerint a határon túli magyarok támogatását hatékonyabban szolgálná az a közalapítványt, amely a jelenleg működő sok intézmény helyett jönne létre. Ez a közalapítvány évente 15 milliárd forintból gazdálkodna. /Státustörvény. A magyar nemzethez tartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./"

"Az erdélyi magyar közösség számára megítélt támogatások szétosztása átláthatóan és az RMDSZ minimális beleszólásával történik, érkezzenek azok a budapesti Illyés Közalapítványtól, vagy máshonnan. Ami a bukaresti Kisebbségi Tanácsot illeti, ezzel kapcsolatban a román törvényeknek megfelelően járnak el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Ezzel ragált a Magyar Ifjúsági Tanács elnökének, Jakab Istvánnak a Szabadságban megjelent kijelentéseire, aki szerint a támogatások elosztása néhány RMDSZ-vezető kiváltsága, a civil szféra pedig kiszorult a döntésből. Takács elmondta: a pályázatok elbírálása a szaktestületek dolga, az Illyés által öt év alatt Erdélyre leosztott közel 1 milliárdos keret csupán 0,02 százalékának javasolt más rendeltetést az öt tagú alkuratórium. Az öt tagú alkuratórium - Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető, Tőkés László tiszteletbeli, Dézsi Zoltán (ex) SZKT és Kelemen Hunor SZET-elnök - felülbírálhatja a szaktestületek véleményezését. Ezzel a jogával az alkuratórium csak néhányszor élt. A szaktestületekre jutó pénzek meghatározására mindig is a szaktestületi vezetők részvételével történt. Leszámítva 2001-et, amikor - mondotta Takács Csaba - felgyorsultak az események, és idő hiányában erre nem kerülhetett sor. Ezért az alkuratórium az előző évi, a szaktestületi vezetőkkel egyeztetet kereteket javasolta a kuratóriumnak, amely végül kétharmadában módosította ezt a javaslatot. - Ami az ifjúsági szaktestületet illeti: 1999-ben, mint ahogy 2000-ben is, a rendelkezésre álló összeg több mint nyolcvan százalékát a MIT által delegált öt szervezet vitte el. A fennmaradó 18 százalék azokra az ifjúsági szervezetekre maradt, amelyeknek nincs képviselőjük a szaktestületekben. Az alkuratórium ez ellen emelt szót, és kérte az ifjúsági szaktestület kibővítését regionális szempontok figyelembevételével. Takács Csaba alaptalannak tartja azt az aggodalmat, miszerint a civil szférát mellőznék a különböző támogatások megítélésekor. - A magyarországi költségvetési támogatások, a különböző minisztériumi támogatások évente megközelítőleg 3 milliárd forintot jelentenek, amely a civil szervezetek képviselőinek - meghívásos alapon történő - véleményezése alapján oszlik szét. /Székely Kriszta: Nem a civil szféra, hanem az RMDSZ szorult ki a pénzosztásból? Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Máj. 24-én magyar-román szakértői konzultációt tartottak Budapesten a státustörvényről. A román fél különböző technikai-gyakorlati és elvi kérdésekre szeretne választ kapni: milyen alapon állítják fel román területen és miként működnek majd a magyar igazolvány kiállításához szükséges ajánlásokat megfogalmazó irodák? A két ország a közelmúltban állapodott meg az idénymunkások és a gyakornokok kölcsönös alkalmazásáról. Romániában úgy látják, hogy ebben a megállapodásban az etnikai alapú megkülönböztetés veszélyét hozza majd a készülő státustörvény. A lapok szerint Románia felkérte az Európai Uniót és az Európai Tanácsot a készülő magyar státustörvény véleményezésére abból a szempontból, hogy ez mennyire tekinthető eurokonformnak. A bukaresti Adevarul brüsszeli forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az Európai Bizottság "nem nézi jó szemmel" a készülő magyar törvényt és az ezzel kapcsolatos észrevételeit hamarosan Budapest tudomására hozza. A román delegáció minden bizonnyal kiegyensúlyozott álláspontot képvisel majd a budapesti tárgyalásokon, hogy Romániát ne lehessen bevonni egy másik állam belpolitikai játékaiba, de erre késztetik a két ország közötti jó politikai kapcsolatok is" - állította a román lap. /Magyar-román konzultációk a státustörvényről Adevarul: Brüsszel "nem nézi jó szemmel" a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Január 16-án alakult meg a Kisküküllő Térségi Társulás. Borbély Emma ügyvezető elnök elmondta, céljaik között elsőrendű a területfejlesztés és rendezés lehetőségeinek kiaknázása. A régiófejlesztési céllal alakult társulás állandó kiállítással csalogatna üzletkötőket, befektetőket a Kisküküllő menti falvakba. Gyulakután és Szovátán egy-egy üzletember-találkozót is szerveztek. A Kisküküllő menti polgármesteri hivatalok képviselői találkoztak a budapesti Szent István Egyetem gazdasági karának tanáraival, diákjaival. Felajánlották az egyetemistáknak, amennyiben térségfejlesztésből írják az államvizsga-dolgozatukat, szívesen látjuk őket ebben a régióban. Amennyiben sikerül kidolgozni a stratégiát, számíthatnak a SAPARD támogatásra is. /Állandó kiállítást akarnak. Társulás a térségfejlesztési stratégiáért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Jókai Anna Kossuth-díjas író május 22-23-án Zilahon Ady iskolájában, illetve a református kollégiumban olvasókkal, irodalombarátokkal találkozott Simonfy Irén, a megyei EMKE elnöke meghívására. Előadását követően a 12. kiadást megért Ne féljetek című könyveit dedikálta sorbanálló vásárlóknak. Első könyve "4447" címmel 1968-ban jelent meg, szabadúszóként azóta húsz kötete látott napvilágot. 1990 után három évig volt a Magyar Írószövetség elnöke. Elmondta, hogy nagy csalódás érte: hitte, hogy a Kádár-rendszer után a jónak kell jönnie, hazugságok nélküli világnak. A gonoszság viszont nem kíméli az új rendszert. Az új évezred veszélyes, e veszély alól a magyarság sem kivétel, ezt illetően a globalizációra gondolt. Erre utalt budapesti példákkal, az eluralkodott idegen nyelvű feliratokkal, a magyar nyelv szégyenlésével a globalizáció ürügyén a sajátosság elnyomásával, a magyar tapasztalatok lenézésével. Az írónő zilahi üzenete: "A fiatal lehet szétszórt és a maga szintjén mégis eredményes, az öregnek azonban szüntelenül összpontosítania kell. Az öregség nem nyugalom, hanem megfeszített akarat. Két mankónk: az önirónia és a bátorság. Energiánk pedig az eszközként használt szenvedés. A hova nem rajtunk áll. A miért az Isten titka. A hogyan a mi szabadságunk". /Jókai Anna zilahi üzenete "A hogyan a mi szabadságunk" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./"

"A magyar státustörvény-javaslatot kicsit elhamarkodottnak, az "elkülönülési törekvéseket bátorítónak" nevezte Ion Iliescu román államfő a Magyar Televíziónak adott interjújában, melyet máj. 27-én sugároztak. Iliescu úgy vélekedett, hogy Románia egységes nemzetállam, amelyben az együtt élő etnikumoknak túl kell magukat tenniük a szembenállásokon. Az anyanyelvhasználati lehetőségekről szólva a román elnök hangsúlyozta: az állam hivatalos nyelve a román, ugyanakkor a bukaresti kormány a "kisebbségek saját identitását és kulturális örökségét az ország közös kincsének tekinti". Ion Iliescu ennek kapcsán méltatta az RMDSZ politikáját. A magyar státustörvényt kicsit elhamarkodottnak mondta. Az államfő szerint a magyar igazolvány "nem is igazán demokratikus és egyáltalán nem európai". Iliescu ugyanakkor dicséretesnek mondta a magyar vezetésnek azt a törekvését, hogy nagy figyelmet szentel a határon túli magyaroknak. Románia és Magyarország kapcsolatairól szólva Iliescu Németország és Franciaország példáját említette: hogyan lett két korábban ellenséges országból az Európai Unió alappillére. - Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy a testület elé idézik a máj. 29-én Budapesten tárgyaló Mircea Geoana külügyminisztert, akitől tájékoztatást várnak a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációk eredményéről. /Iliescu-interjú a Magyar Televíziónak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Csíkszeredában máj. 25-én megnyílt Erőss István /Budapest/ grafikai tárlata. Munkáin látható, hogy érdekli az avantgárd mozgalom. Erőss István 1964-ben Csíkdánfalván született. Alapító tagja a Túlsó PArt Művészcsoportnak, tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Képzőművészeti Alapnak. Alkotásait több európai országban és New Yorkban is kiállították. /Kiss Edit: Erőss István-kiállítás nyílt Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./"

"Budapesten ünnepelték a 75 éves Korunk (Kolozsvár) folyóiratot az Erdélyről Európában - mítosztalanul című rendezvényen, amelyet a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Friedrich Naumann Alapítvány és az Apáczai Sajtóhíd Alapítvány támogatásával tartottak meg. Kántor Lajos főszerkesztő köszöntője után Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszélt a lapról, annak marxista, majd reformkommunista, 1990 után pedig nemzeti liberális szellemiségéről. R. Várkonyi Ágnes a fejedelemkori Erdély történetéről, Marosi Ernő a prágai Szent György szobrot alkotó kolozsvári fivérekről, Benkő Samu a marosvásárhelyi Bolyai Jánosról, Romsics Ignác pedig a független Erdély gondolatának a nemzetközi politikában való jelenlétéről tartott előadást. Láng Gusztáv Németh László és a német filozófia kapcsolatáról, Salat Levente pedig az évezred eleji erdélyi multikulturalitásról beszélt. /Budapesti ünnepség a Korunk 75. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Tízéves a szatmárnémeti Szent István Kör. A kör vezetője, Thoroczkay Sándor tanár közölte, hogy kétnapos rendezvénysorozattal emlékeznek a megalakulásra. Tíz év alatt közel 80-90 előadást tartottak, közben alkalmi, ünnepi összejöveteleket, március 15-én vagy augusztus 20-án. Sok jeles vendége volt a Szent István Körnek, közöttük Csetri Elek, Imreh István, Egyed Ákos Kolozsvárról, Barta János Debrecenből, Fodor István Budapestről, Bene János Nyíregyházáról, Thoroczkay Gábor Budapestről. A kör emléktáblát helyezett el és emlékszobát rendezett be a szamoskrassói Darvay-kúriában Bem Józsefnek, és emléktáblát avatott a vértanú pap, az 1849-es áldozat, Gonzeczky János emlékére Szatmárnémetiben. Ünnepi rendezvénysorozatuk máj. 26-án kezdődik tudományos tanácskozással. Részt vesz Csetri Elek egyetemi tanár, Fodor István régész, Barta János, Bertényi Iván egyetemi tanárok, Egyed Ákos tudományos kutató, Kelemen Hunor kultúrpolitikus, Thoroczkay Gábor tanársegéd, Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke, Mandula Tibor tanár, Németi János tudományos kutató, Szőcs Péter muzeológus. Dr. Bertényi Iván előadást tart a Szent Koronáról. Másnap a kör tagjai kirándulást tesznek a megyében, a végállomás Szilágypér lesz, ahol Budai Ézsaiás halálának 170. évfordulóján megkoszorúzzák a tiszteletére állított emléktáblát, miután Budai Ézsaiás tevékenységét Kereskényi Sándor szenátor, irodalomtörténész méltatja. /A Szent Koronáról szóló előadással ünnepel a Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./ A román történetírás azt tanítja, hogy a mai ország területén élő keltákat beolvasztották az itt lakó többségi dákok, amit a régészeti leletek egyértelműen cáfolnak! - jelentette ki Németi János tudományos kutató azon a tudományos konferencián, amelyet a helyi Szent István Kör megalakulásának tízedik évfordulója alkalmából tartottak. Németi doktor - aki a jeles keltakutatónak számít egész Európában - egész sor kelta sírt tárt fel Nagykároly környékén, így Szaniszlón és Piskolton, leletekkel bizonyítja, hogy a dákok (azaz trákok) elől nyugatabbra húzódtak az itt élt kelták. Az itt talált sírleletek folytatását Dunántúlon és még nyugatabbra találták meg. /A dákok nem szívták fel a keltákat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"

"Máj. 28-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Az összejövetel napirendjén szerepelt, egyebek mellett, a nemzetbiztonsági törvény, valamint a Tanács működéséről szóló jogszabályt módosító tervezet. Claudiu Lucaci kormányszóvivő kijelentette, hogy a Tanács a jövőben parlamenti felügyelet alá kerül. Máj. 28-án azonban Nastase kormányfő cáfolta ezt. A miniszterelnök szerint a parlament csupán abban az értelemben ellenőrzi a Védelmi Tanácsot, hogy a két ház vitatja meg és fogadja el a CSAT működését szabályozó törvényt. A CSAT ülésén döntenek arról, létrejön-e a sokat vitatott, "titkosszolgálatok feletti", azokat egybegyűjtő és irányító szerv. A tegnapi ülés napirendjén szerepelt a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) a Timofte-KGB ügyben készült jelentése. Mint emlékezetes, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság volt demokrata párti elnöke, George Serban azzal vádolta Radu Timoftét, a SRI jelenlegi igazgatóját, hogy 1989 előtt együttműködött az orosz titkosszolgálattal. A SRI által folytatott belső vizsgálat utólag megállapította, hogy a Serban által bemutatott kompromittáló irat a hírszerző szolgálaton belülről származik. A vizsgálat eredményei alapján a SRI vezetése a CSAT-nak hat magas rangú tiszt felmentését javasolta. /Sz. L.: Miniszterelnöki cáfolat. Mégsem kerül parlamenti felügyelet alá a CSAT. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./ A Legfelsőbb Védelmi Tanács gyakrabban ülésezik. Nemrég hangzott el a SRI igazgatójának kijelentése: a román titkosszolgálatokon belül vannak olyan magas rangú tisztek, akik ellenzik az ország NATO-csatlakozását. A Legfelsőbb Védelmi Tanács máj. 28-i ülésének két napirendi pontja: a testület szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó törvény, valamint a nemzetbiztonsági törvény tervezetének megvitatása. Románia a NATO- és az EU-külügyminiszterek Budapesten máj. 29-én kezdődő találkozóján azért is érdekelt, mert a két szervezet védelempolitikai csúcsszervének első hivatalos miniszteri tanácskozásán a fő téma a Balkán lesz. /Ágoston Hugó: Felkészülési lendületben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./"

"Idén tizedik alkalommal tartják meg Marosvásárhelyen a Bárdos Lajos - Nagy István Kórusfesztivált. Kovács András, a budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek karnagya a fesztiváldíjas marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kart dirigálja. Elmondta, hogy Erdély-szerte örvendetes módon alakultak ki a magyar nyelvű kóruséneklés fórumai. Gondolhatunk Kolozsvárra, Tordaszentlászlóra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredára, Szászrégenre, Gyergyószentmiklósra, Nagyenyedre és Marosvásárhelyre például. A június 2-án fellépő karok között van a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórus, a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Cantemus vegyes kara, a Csíkszeredai Kamarakórus, valamint a tordaszentlászlói kórus. A következő napon fellépők között található a Székelyudvarhelyi Dalegylet, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a négyfalusi vegyes kar és a marosszentgyörgyi Reménység Vegyes Kar. /Bárdos Lajos - Nagy István Kórusfesztivál, 2001. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök május 30-án Budapesten fogadta a Magyar Állandó Értekezletben (MÁÉRT) részt vevő határon túli magyar szervezetek képviselőit. Ez az első alkalom Mádl beiktatása óta, hogy a magyar államfő konzultációra hívta a határon túli magyar közösségek képviselőit. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat végleges szövegének parlamenti elfogadása olyan arányú lesz, amely kifejezi a javaslat széles társadalmi támogatását. Mádl Ferenc arra kérte a határon túli magyar politikai szervezetek vezetőit, hogy segítsenek oldani országaik többségi nemzeteinek politikai tényezőiben és az egyszerű állampolgárokban a törvény iránti ellenérzéseket. - Jugoszláv, horvát és szlovén részről a kezdeményezés fogadtatása igen pozitív, sajnos ez nem mondható el a szlovák vagy a román fogadtatásról - jegyezte meg az államfő. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a státustörvény ügyében az RMDSZ eddig is szorgalmazta a magyar és a román kormány közötti egyeztetést. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a szlovák és román részről elhangzott, a státustörvénnyel kapcsolatos kifogások belpolitikai fogantatásúak. Inkább saját nacionalista ellenzékeiknek üzentek azzal, hogy felemelték szavukat a státusztörvénnyel szemben - fogalmazott a felvidéki magyar politikus. Közölte: a maguk részéről kellő időben tájékoztatták a szlovák közvéleményt, de a státustörvény által gerjesztett feszültségek szerinte mindaddig létezni fognak, ameddig abból valamilyen belpolitikai hasznot lehet elérni. /Mádl Ferenc fogadta a MÁÉRT képviselőit. Magyarországnak az összmagyarság javát kell szolgálnia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Harminc előadást láthat a közönség a határon túli magyar színházak május 31-én Kisvárdán kezdődő, kilenc napos, XIII. Fesztiválján. A fesztiválon huszonnégy határon túli társulat és három magyarországi teátrum vesz részt. A romániai magyar színházak közül a fesztiválra várják a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári társulatot. Bemutatkoznak továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti tanszéke és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem növendékei is. Erdély négy városából - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti - hat gyermek- és ifjúsági színház lép fel a fesztiválon. Jugoszláviából a szabadkai Népszínház mellett a szabadkai Kosztolányi Színház, a szabadkai Gyermekszínház és az újvidéki Színház a kisvárdai vendégszereplő. Szlovákiából a kassai Thália Színház és a révkomáromi Jókai Színház, míg Ukrajnából a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A Buda Stage mellett az anyaországi társulatokat a budapesti Várszínház és a szegedi Nemzeti Színház képviseli a fesztiválon. /Határon túli magyar színházak fesztiválja Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"A nyolcéves tapasztalat mutatja, hogy a Csíkexpo nemzetközi kiállítás bebiztosította helyét az ilyen jellegű rendezvények sorában, s különösképpen a magyar-román gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok, üzletkötések ápolásában. Ami magát a kiállítást illeti: igen változatos, színes az árukínálat, a traktoroktól a fehérneműkön át a lószerszámokig. Magyarországi kiállítók is jelen vannak. A Csíkexpo-2001-gyel egyidejűleg zajlik Bukarestben a TIBCO, amelyen több magyarországi cég szintén részt vesz. - Máj. 30-án Csíkszeredában magyar-román üzletember-találkozót tartottak, majd felavatták a budapesti Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) csíkszeredai képviseleti irodáját. Hasonló irodák nyíltak Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Ennek a hat romániai képviseleti irodának a munkáját a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda fogja majd irányítani. /CSÍKEXPO- Partnerkapcsolatok szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./"

"Megállapodást kötöttek a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheranus Egyház vezetői kétnapos megbeszélésük befejezéseként május 29-én Budapesten. A dokumentum sorra vette azokat a területeket, ahol a két egyház között a lelki és a szolgálati kapcsolat szorosabbra fűzhető. A megállapodás egyik területe a rendszeres és kölcsönös információcsere. A szerződés kitér arra is, hogy a magyar egyház lehetőségein belül igyekszik anyagilag is támogatni a román evangélikus közösséget. A harmadik fő területként a dokumentum a romániai lelkészek esetleges Magyarországra településével kapcsolatos kérdéseket szabályozza. /Magyar-román evangélikus megállapodás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./"

"Budapest kész elfogadni azt, hogy megbeszéléseket folytasson Bukaresttel a "magyar igazolványra" vonatkozó törvényről - számolt be az Adevarul című napilap Martonyi János budapesti találkozójáról Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Mircea Geoana külügyminiszter ismertette Martonyi János magyar külügyminiszterrel "a román fél kifogásait" a szóban forgó törvényről, és bizonyos módosításokat kért a jogszabályon, anélkül azonban, hogy megnevezte volna, milyen módosításokról van szó. "Martonyi azt kérte román kollégájától, hogy a román fél hivatalos levélben fogalmazza meg módosító javaslatait, amelyeket aztán a magyar kormány megvizsgál. A Jurnalul National szerint "Magyarország meghátrál a magyarok különleges státusa tekintetében". /Ausztriát Martonyi elfogadta Geoana kérését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"

"Harminc előadást láthat a közönség a Határon Túli Magyar Színházak jún. 1-jén Kisvárdán kezdődött, kilencnapos, XIII. fesztiválján, melyen huszonnégy határon túli társulat és három magyarországi teátrum vesz részt. A romániai magyar színházak közül a fesztiválra várják a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári társulatot. Bemutatkoznak továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti tanszékének és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem növendékei is. Erdély négy városából - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti - hat gyermek- és ifjúsági színház lép fel a fesztiválon. Jugoszláviából a Szabadkai Népszínház mellett a Szabadkai Kosztolányi Színház, a Szabadkai Gyermekszínház és az Újvidéki Színház a kisvárdai vendégszereplő. Szlovákiából a Kassai Thália Színház és a Révkomáromi Jókai Színház, míg Ukrajnából a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A Buda Stage mellett az anyaországi társulatokat a Budapesti Várszínház és a Szegedi Nemzeti Színház képviseli a fesztiválon. /Határon túli magyar színházak fesztiválja. Tizenharmadszor Kisvárdán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./"

"Jún. 3-án felavatták Orbán Balázs mellszobrát Lengyelfalván, szülőfalujában, a művelődési ház előtti téren. A szobrot a lengyelfalvi Zawaczki Walter, a nagyváradi képzőművészeti főiskola végzős hallgatója formázta és Sántha Csaba szovátai képzőművész öntötte. A szobor elkészítését a budapesti V. kerületi önkormányzat támogatta. Az ünnepélyt megnyitó szentmisén millenniumi zászlóátadásra került sor, melyet a budapesti vendégek ajándékoztak Lengyelfalvának. /Szoboravatás Lengyelfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./"

"Máj. 31-én népfőiskolai kurzuszáró volt Aradon. Dr. Hubert Ildikó, a budapesti ELTE magyar tanszékének tanára volt az előadó, aki már jónéhányszor volt vendége a népfőiskolának. Most a reformáció-korabeli (XVI-XVII. sz.) prédikációs gyűjteményekről beszélt, rávilágítva, mekkora nyelvőrző és nyelvfejlesztő fontossága van ezeknek a posztilla-gyűjteményeknek. Az ismert nevek mellett, mint Szkárosi Horváth András, Méliusz Juhász Péter, Bornemissza Péter, kevésbé ismertek is elhangzottak. Az előadó számos példát olvasott fel abból a nagyformátumú szöveggyűjteményből, amely 1988-ban jelent meg (I. kötet) Szabó András szerkesztésében, a két Hubert nővér, H. Hubert Gabriella és Hubert Ildikó közreműködésével. /Népfőiskolai évadzáró budapesti vendéggel. Évszázadokat világít be az anyanyelv fénye. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./"

"Gaál András csíkszeredai festőművész képeiből nyílt kiállítás jún. 1-jén Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A számtalan egyéni kiállítást és csoportos külföldi bemutatkozást (többek között Budapesten, New Yorkban, Washingtonban, Lengyelországban, Kárpátalján) magáénak tudó művész munkásságát Márton Árpád csíkszeredai festőművész méltatta. /Gaál András a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"

"A román népességet büszkeséggel tölthetné el, hogy él Románia közepén egy népcsoport, amely több száz éves nyelvi elszigeteltségben megőrizte kultúráját - hangzott el a Fidesz parlamenti frakciója jún. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy az Európa Tanács (ET) május végén ajánlást fogadott el a moldvai csángók ügyében. Surján László frakcióvezető-helyettes érthetetlennek nevezte, hogy az Európa tanácsi jelentés elfogadásával egy időben Csángóföldön furcsa egyesületek jelentek meg, igazolni igyekezvén a csángók román eredetét. A képviselő nagy jelentőségűnek nevezte az ET ajánlását. Jelezte: a dokumentum nem magyar, hanem egy finn liberális képviselő kezdeményezésére született. Nagy Gábor Tamás (Fidesz), aki szintén részt vett az ET ülésén, elmondta: a dokumentum hosszas, éles vitában fogalmazódott meg. Beszámolt arról, hogy az ET bizottságában a román képviselők még azt is vitatták, hogy a csángók magyarul beszélnek. Végül, mint mondta, az ajánlásba is bekerült, hogy a népcsoport magyar nyelven beszél. Révész Máriusz, aki a csíksomlyói búcsú alkalmával találkozott a moldvai magyarság képviselőivel, hangsúlyozta: az ET ajánlásáról, amelyben előírják többek között, hogy a kisebbségnek biztosítani kell az anyanyelvi templomi szertartás lehetőségét, csak nagyon kevés csángó értesült. - A térségben ugyanis nem létezik magyar nyelvű sajtó, a román híradások pedig hallgatnak arról, hogy egy nemzetközi szervezet foglalkozott a moldvai csángók ügyével - jelezte a fideszes honatya. /A csángókérdés az Európa Tanácsban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./"

"Nemzetiségi lét, identitás és önszerveződés városi környezetben és falun címmel a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete május 30-31-én határon túli magyar szakemberek részvételével szimpóziumot szervezett Budapesten a kisebbségi magyarságról. A tanácskozást Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója nyitotta meg. A bevezető előadásoktól eltekintve a résztvevők konkrét esettanulmányokat ismertettek, a következő tematikai blokkok keretében: Demográfiai mutatók, asszimiláció, migráció, társadalmi struktúra; A nyelvi környezet és a nyelvhasználat sajátosságai; Identitás és interetnikus kapcsolatok; Tradíció, életmód, önszerveződés, kisebbségi intézmények. A tanácskozást a tematikai blokkok kiértékelése, majd kerekasztalvita zárta. Tamás Pál, a Szociológiai Intézet igazgatója vitaindítójában kifejtette, hogy ha a magyarság támaszpontjai kikerülnek a történelmi nagyvárosokból, ezzel kisebbségként kikerül a nagyvilág modernizációs áramlataiból. A kisvárosoknak, kistérségeknek nincs meg ahhoz az infrastruktúrájuk, hogy ilyen értelemben kiváltsák a nagyvárost. Ez a visszavonulás előadó szerint, egyben az illető országok többségi társadalmának befolyásolásából való kivonulást is jelenti. A felszólalók szinte kivétel nélkül cáfolni próbálták a Tamás Pál által vázolt helyzetképet. Szarka László is határozottan ellentmondott: a magyar értelmiség nem visszavonul, hanem folyamatosan mozog, soha ilyen mértékben nem volt integrálva. Bárdi Nándor szerint a mai modern világban a kapcsolatok szempontjából nem meghatározó, hogy ki hol lakik, új típusú kapcsolatok vannak kialakulóban,. Ezt Bíró A. Zoltán is megerősítette. Gagyi József arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben felnőtt egy új nemzedék. Ők választhatnak Bukarest, Kolozsvár vagy Budapest között, elvileg legalábbis. Ők hova kapcsolódnak? - tette fel a kérdést. Szarka László arra figyelmeztetett, hogy az identitásépítő politikának nem leegyszerűsített, primitív, nacionalista képletek alapján kell működniük, hisz a magyar kisebbségeket alkotó közösségek nem így élnek, többségükben kétnyelvűek, és a mindennapi életük is többes indentitás gyakorlásával telik. A konferencia anyagát az MTA Kisebbségkutató Intézete könyv alakban is megjelenteti. /Guther M. Ilona: Szimpózium a kisebbségi magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./"

"A csángók identitásának megőrzése érdekében az Európa Tanács Romániára nézve kötelező erejű dokumentumot - az 1521/20001. számú Ajánlást - fogadott el május 23-án Isztambulban: A csángó kisebbségi kultúra Romániában címmel, a finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. május 4-én előterjesztett, 9078. számú jelentése alapján. - Jún. 7-én Budapesten sajtótájékoztató keretében számoltak be a csángó-dokumentum megszületésének körülményeiről a magyar kormány részéről ez ügyben illetékes képviselők. Surján László kihangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség aktívan részt vett ugyan az anyag megszületésében, de a csángók szószólója az Európa Tanácsnál, a Jelentés előterjesztői nem ők voltak, hanem finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. A román ET-küldöttség nevében Gheorghi Prisacaru képviselő ellenvéleményt csatolt ugyan az anyaghoz, de érdemleges módosító indítványokkal nem állt elő, végül pedig megszavazta az ajánlást. Az ellenvélemény azóta érvényét veszítette. Surján László sajnálattal állapította meg, hogy a jelentés elkészültével egy időben furcsa egyesületalapítások zajlottak a csángóföldön, amelyek arra voltak hivatva, hogy bizonyítsák a csángóság román eredetét, és ellentámadást intézzenek az anyag ellen, de ezek a kezdeményezések el is hamvadtak. - Az elfogadott anyag a megbékélés anyaga is lehetne - fogalmazott Surján képviselő, akinek véleménye szerint a lényeg az, hogy e pár tízezerre zsugorodott csoportnak a létére és értékeire fel lehetett hívni egy nagy nemzetközi európai szervezet figyelmét. "Mi büszkék vagyunk arra, hogy ennek részesei lehettünk. De még inkább büszkék vagyunk arra, hogy ez nem román-magyar relációban, hanem Európa-román relációban történt." - Nagy Gábor képviselő nem hallgatta el, hogy a bizottsági viták során a román küldöttség botrányosan viselkedett. Állandóan bekiabáltak, közbeszóltak, ügyrendi javaslatokat tettek. Minden egyes kérdésnél elhangzottak Corneliu Vadim Tudor hosszas és agresszív fejtegetései, amelyekben a legkevesebb a Budapest ügynökei kifejezés volt. Vita volt arról, hogy miként írják le angol szövegben e népcsoport nevét: cs-vel, ts-sel, ch-val, tsch-val stb. Az előterjesztő azzal érvelt, hogy ha egy népcsoportot akarnak a maga kultúrájában megőrizni, akkor minimum a nevét úgy írják le, ahogyan ők használják. Végül angol írásmódban a "csango" formát fogadták el. Nagyon fontos megállapítása a dokumentumnak, hogy a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. - Révész Máriusz képviselő arról számolt be, miként fogadták az Európa Tanács ajánlását az érintettek. Az idei csíksomlyói búcsú alkalmával beszélt erről Bartha Andrással, a moldvai csángó-magyarok szövetségének elnökével, Sógor Csaba szenátorral, akinek az RMDSZ-en belül feladata ennek az ügynek a folyamatos figyelemmel kísérése és Gergely István csobotfalvi plébánossal, aki rengeteget tett már a csángókért. Az érintettek óriási jelentőségűnek, nagyon komoly előrelépésnek tekintik az Ajánlás megszületését, de hogy ennek következtében a közeljövőben lesznek-e jelentős intézkedések a román állam részéről a csángók identitása megőrzése érdekében, szkeptikus hangot ütöttek meg, főleg az istentisztelet és az oktatás ügyét illetően. /Guther M. Ilona: A csángókról Budapesten. "Ahhoz, hogy egy nyelven beszélünk, vita nem férhet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"A sepsiszentgyörgyi városi tanács jún. 8-án első ízben tartotta ülését magyar nyelven. A szentgyörgyi tanácsnak 23 tagja van, ezek közül mindössze hárman román nemzetiségűek. Törvény szerint a román tanácsosoknak fordítani kellett volna a magyarul elhangzott felszólalásokat, de a budapesti Ferencváros kerület polgármesteri hivatala által adományozott fordítóberendezés nem érkezett meg idejében. Ennek ellenére Kulcsár Tünde, a hivatal titkárnője, biztosította a fordítást. A magyar tanácsosok kijelentették: román kollégáik beszédeit nem szükséges fordítani, ugyanis mindannyian nagyon jól tudnak románul. /Tanácsülés magyarul - Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ "

"A Romániai Magyar Cserkészszövetség Nagybánya központú cserkészkörzetében segédvezető-képző találkozó zajlott Nagy- és Kisbányán április 27-május 1. között. A találkozóra, temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvár magyarországi cserkészvezetők is érkeztek. Arató László, a budapesti Márton Áron Könyvkiadó elnöke, vezetőképző-tiszt a cserkészpedagógiáról tartott előadást. /Kasza Tamás: Felkészítő lelki hétvége. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./"

"Markó Béla szövetségi elnök aggasztónak tartja azt az elképzelést, hogy a Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához szükséges többletmunkaerőt a szomszédos országokból biztosítsák, így - többek között - az erdélyi magyar közösségből. - Egy ilyen folyamat nagyarányú kitelepedéshez vezethet. Nem a munkaerőt kell Magyarországra exportálni, hanem ellenkezőleg, a munkát, a munkahelyeket kell idehozni. Ehhez nyilvánvalóan igen komoly stratégia szükséges - fogalmazott Markó. Orbán Viktor magyar miniszterelnök jún. 7-én az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti budapesti ebédjén egy kérdésre válaszolva a következőt mondta: "Hogyha fent akarjuk tartani a gyors gazdasági növekedést Magyarországon, ehhez 10 millió magyar nem elég, a soron következő néhány évben be kell fogadnunk néhány millió embert munkaerőként a szomszédos országokból. Több mint 4 millió magyar él a határokon túl, fontos, hogy olyan országot teremtsünk, amely vonzó a régióban. Tehát mi nem tíz, hanem 14 milliós munkaerő-kapacitással rendelkezünk. S ha ezt megfelelően tudjuk szabályozni, s képeseknek bizonyulunk a kintiek érdekeit az itthon élő magyarok érdekeivel összhangba hozni, az javára válhat a magyar gazdaságnak." /Munkaerőexport Magyarországra? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"

"A magyar igazolvány csalétekül szolgál az olcsó munkaerőhöz Magyarország számára - írta jún. 11-i számában a Jurnalul National. A nacionalista újság szerint Orbán Viktor miniszterelnök "sokkoló bejelentést" tett, amikor olyan értelemben nyilatkozott, hogy "a szomszédos országokban élő magyarság jelenti a munkaerő-tartalékot Magyarország számára". A Jurnalul National idézte Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselőt, aki furcsának, a státustörvény elveivel ellenkezőnek minősítette a magyar miniszterelnök nyilatkozatát. A lehető legkorrektebbnek minősítette címoldalán az Adevarul Markó Béla véleményét. A Curentul című lap az RMDSZ és Budapest kapcsolatainak elhidegüléseként értékelte azt, hogy "Markó Béla nem ért egyet Orbán Viktorral". Curentul: Elhidegülő RMDSZ-Budapest kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./"

"Egy hónappal ezelőtt a Budapesten megjelenő Élet és Irodalom című hetilap Egy hadvezér bosszút áll címmel terjedelmes írást közölt. Szerzője, Fischer István (Németországban élő tévérendező) annak a többezres ogyesszai zsidó közösségnek állított emléket, amelyet Ion Antonescu marsall parancsára mészároltak le 1941 októberének végén. A Marosvásárhelyi Izraelita Hitközség tavasszal minden évben megemlékezik a holokauszt helyi áldozatairól. - Jelenleg 171 tagja van a városi hitközségnek, 1941-ben még 5400-an voltak. A hitközség felkérésére Spielmann Mihály történész mondott beszédet az emlékezésen. A dán külügyminisztérium meghívására a Pro Europa Liga által szervezett Erdélyi Interkulturális Akadémia /végzős egyetemi hallgatók, illetve fiatal kutatók, politikusok/ utaztak Dániába, Spielmann Mihály volt a kísérő tanáruk. /Máthé Éva: Marosvásárhelyen a holokauszt áldozataira emlékeztek. A dán király példája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Jún. 8-10-e között zajlott Szovátán az Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok című nagyszabású konferencia, melyet az RMDSZ ügyvezető elnöksége, illetve a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezett. A meghívottak között önkormányzati képviselők, illetve vállalkozók voltak. A romániai önkormányzatokat is olyan vállalkozásként kell működtetni, ahol az állandóan visszatérő motívum nem a pénzhiány. A fejlődéshez találékony módszerekkel anyagi forrásokat lehet előteremteni - hangzott el. A szervezők célja volt az itthonmaradás, az itthon történő vállalkozás szükségességének a nyomatékosítása. A stabilitás vonzza a nyugati befektetőket, hangsúlyozták az előadók. Borbély László RMDSZ-képviselő úgy vélte, az önkormányzatok nemigen használják ki a koncessziós törvény nyújtotta lehetőségeket. Lőrincze Péter, a Deloitte&Touche közép-kelet európai elnöke az önkormányzatok pénzhez jutásának módozatait mutatta be. Erre szerinte három lehetőség kínálkozik: az ingatlanfejlesztés, a közüzemek sikeres magánosítása, illetve a hitelfelvevés és a kötvénykibocsátás. Mihai David, a gazdaságfejlesztési és prognózis minisztérium államtitkára szerint Romániában végre körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedésről lehet beszélni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az eddigi kormányok központosítási törekvéseire hívta fel a figyelmet. /Kiss Olivér: Vállalkozásként működtetett önkormányzatok. Markó: Új stratégia kell a regionális fejlesztésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tanácskozásra nem jött el a meghívottak közül Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, és Zwack Péter, az Unikum Rt. vezetője. /Szovátai tanácskozás. Vállalkozók, politikusok és önkormányzati képviselők párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. jún. 11./ Aradról Bognár Levente alpolgármester utazott el a találkozóra, aki elmondta: a központi kérdés az volt, hogyan alakítható ki a települések szintjén az a vállalkozásbarát légkör, amely vonzani tudná a munkahelyteremtő befektetéseket. A működőképes helyi vállalkozások segítik a meg- és ittmaradást. /Életképes vállalkozásokat, felelős önkormányzatokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./ A konferencián a rendezvény egyik fő szervezője, Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a pályázatok jelentőségét emelte ki. A pályázni kívánóknak meghirdetik a pályázati felkészítő rendszert. Ezt Erdély három régiójában külön szervezik meg, hogy a résztvevőknek ne kelljen túl messzire utazniuk az információkért. Ennek megszervezése lesz az RMDSZ önkormányzati osztályának legnagyobb feladata a szovátai konferencia után. - Sokan panaszkodnak, hogy az információk nem jutnak el vidékre. Ezért a pályázati lehetőségeket közzéteszik az RMDSZ internetes honlapján, illetve az információs csomagokat eljuttatják a területi elnököknek, az Önkormányzati Tanács elnökének. Az RMDSZ kiadványa, az Önkormányzati Hírlevél ezentúl kétféleképpen, párhuzamosan jelenik meg: nyomtatott és elektronikus formában. Új formában őszre jelenik meg az Önkormányzati Figyelő. /Az információ érték. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./"

"A Németh Géza Egyesületet a csíkszeredai Ady Endre Általános Iskola néhány lelkes pedagógusa alapította meg. Az egyesület a néhai református lelkésznek kíván méltó emléket állítani. Az egyesület céljaként a szülőföldön való maradást, a hagyományok ápolását és a szórvány segítését jelölte meg. Megalakulásunk gondolatát az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigetén tartott pedagóguskonferencián kapott felelősségvállalásra való biztatás indította el. Németh Géza nevéhez kapcsolódik a budapesti Erdélyi Gyülekezet megszervezése, valamint a Reménység Szigete karitatív központ alapítása. Olyan keresztény pedagógust és tanulót szándékozunk jutalmazni a Németh Géza-emlékdíjjal, akik kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárulnak a magyar kultúra ápolásához, megmaradásához. /Németh Géza-emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 13./"