Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Budapest (HUN)
12189 tétel
2001. május 11.
"Négyszázötven hallgatóval kezdi meg működését ősszel az erdélyi magyar tudományegyetem első három akkreditált szaka Csíkszeredában - jelentette be máj. 9-én a felsőfokú tanintézet műszaki és gazdaságtudományi karának dékánja, Lányi Szabolcs, aki szerint tíz hazai, továbbá budapesti és nürnbergi egyetemeken tanító tanár ad elő majd. Becslése szerint öt év múlva Csíkszereda olyan egyetemi központtá válik, ahol több mint 2500 hallgató tanul majd, s reméli, hamarosan akkreditálják a csíkszeredai tagozat további három szakát is: a román-angol, az élelmiszeripar-technológiai és a környezetvédelmi-mérnöki szakot. Lányi elmondta: nem törvényes kötelezettség, hanem tényleges szükséglet diktálta a román tannyelvű részleg beindítását, hiszen a térség magyar tannyelvű iskoláiban nagy a hiány román nyelv- és irodalomszakos tanárok tekintetében. /Az erdélyi magyar egyetem első diákjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ "
2001. május 12.
"A magyar oktatási piac szempontjából döntő jelentőségű, hogy világszínvonalú távoktatási intézmények alakuljanak ki, amelyek felveszik a versenyt a nagy nemzetközi távoktatási intézményekkel is - mondta Gál András Levente a Magyar Professzorok Világtanácsa Távoktatás a Kárpát-medencében című konferenciáján máj. 11-én, Budapesten. Az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára a tárca fejlesztési törekvései kapcsán kiemelte az Apertus Közalapítvány létrehozását, amelyen keresztül jelentős anyagi forrásokat biztosítanak a távoktatási fejlesztésekre. Rámutatott: a kormányzatnak határozott elképzelései vannak a Kárpát-medencei magyar érdekeltségű felsőoktatás fejlesztésére, amelyben jelentős szerepet kaphat a távoktatás. /Távoktatás a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./"
2001. május 12.
"Nyolc Duna menti országra kiterjedő kezdeményezéssel próbálkozik a budapesti Honvéd Együttes, hogy csokorba gyűjtse a térség hiteles folklórját. Küldöttségük Temesvárra is ellátogatott. A Honvéd Együttes oktatói megbeszélést folytattak Ciprian Cipu professzorral, a Temesvári Művelődési és Művészeti Központ igazgatójával, és ismertették tervüket, mely Duna Rapszódia nevén öltene konkrét formát. Gyakorlatilag egy Közép-Kelet-Európát képviselő vegyes összetételű nagy együttes kialakítását szorgalmazzák, amelynek fenntartásához - a kezdeményezők szerint - az Európai Unió jelentős mértékben hozzájárulna. /Duna Rapszódia a Duna-medence hiteles folklórjáért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./"
2001. május 12.
"Éneklő ifjúság címmel rendezik meg a VII. Bárdos Lajos - Palló Imre kórusfesztivált Székelyudvarhelyen. A rendezvény gazdája a Palló Imre Művészeti Iskola. Máj. 11-én Miskolczi Ottó művével, a Bárdos-köszöntővel nyílt meg a fesztivál, ezt követte a szólóénekesek bemutatkozó hangversenye. Máj. 12-én a gyermek- és ifjúsági kórusok hangverseny lesz. A kórusfesztivál résztvevői Budapestről, Dunaújvárosból, Keszthelyről, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Kovásznáról, Székelykeresztúrról érkeztek Székelyudvarhelyre. /Kórusfesztivál Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./"
2001. május 12-13.
"Máj. 10-én Marosvásárhelyen a vállalkozóknak bemutatták Maros megye, Marosvásárhely gazdasági helyzetét, perspektíváit, és a repülőtér igazgatója, Stefan Runcan vázolta azt az elképzelést, hogy a marosvásárhelyi reptér nemzetközi légi kikötővé szeretne válni, körülötte vámszabad területtel. A kamara 26 céget hívott meg, ez érthetetlen, mert csak Maros megyében a magyar-román vagy csak magyar tőkével működő cégek száma meghaladja a 300-at. A légi társaság jelen levő képviselője, Horzsa Sándor bejelentette: az igazgatótanács elfogadta, hogy beindítják a Temesvár-Budapest, Marosvásárhely-Budapest járatokat. - Jelenleg 3300 körül van az itt létrejött magyar vagy vegyes (magyar-román) cégek száma. Negatívan hatott a tőkemozgásra, hogy a tavaly megvonták a kedvezményeket. /Máthé Éva: Magyar üzletember-találkozó Marosvásárhelyen. Reális esély van a MALÉV-járat beindítására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12-13./"
2001. május 14.
"Május 11-én a Kriterion Könyvkiadó tankönyv- és oktatási segédkönyv-bemutatót tartott Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója közölte: a Kriterion és a budapesti Nemzeti Tankönyv Kiadó közös vállalatot hoz létre olyan segédkönyvek kiadására, amelyeket a tanárok használni tudnak majd az oktatás terén. /Tankönyvkiállítás a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./"
2001. május 14.
"A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./ "
2001. május 15.
"Máj. 15-én, a Varadinum rendezvénysorozat harmadik napján Pusztaszeri László /Budapest/ előadja A nagyárnyékú ember című monodrámát, amely Görgey Artúrról szól. Ugyanezen a napon Bányai Szabados Katalin és Popon Krisztina tárlatát nyitják meg a Tibor Ernő Galériában. Máj. 16-án kezdődik A tudomány napja című tanácskozás, melynek szervezője a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság. Tudomány határok nélkül címmel tartják meg a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának nyílt ülését. Tudományosság a XX. században elnevezéssel előadásokra kerül sor a Sapientia Varadiensis Alapítvány, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a Romániai Doktorandusok Szövetségének szervezésében. /Varadinum-program. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./"
2001. május 15.
"Az érmelléki mocsárvilágot, az azt tápláló Ér folyó vizének rendbetételével szinte teljesen eltüntették az 1970-es évek elejére, s ezzel nem csak ökológiai katasztrófát okoztak, de a régió lakóinak önazonosságtudatának is ártottak. Az értelmiségi elvándorolt, elszegényedési folyamat indult be. Ennek megállításáért Érszalacson egész napos rendezvénysorozatot szerveztek Érmelléki tavasz címmel. A program első felében a szalacsi születésű világhíres szobrász, Balaskó Nándor nevét ünnepélyesen is felvette a helyi általános iskola. Kolozsvár után a házaspár Szalacson rendezett kiállítást Balaskó grafikáiból és akvarelljeiből. A művészről 1970-es spanyolországi disszidálása után nem lehetett hallani, de munkái a Vatikánba is megtalálhatók. - Budapestről az eseményre hazaérkezett dr. Kováts E. Lajos akadémikus 204 madárfajt azonosított az Érmelléken, amikor évtizedekkel ezelőtt kutatta a láp sajátos állatvilágát. Az Érmellék másik avatott ismerője dr. Wilhelm Sándor halbiológus az Ér jelenlegi folyására épített lápfűzér tervét vázolta. /(Balla Tünde): Értékmentés a huszonnegyedik órában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"
2001. május 16.
"A jövő héten Budapesten tartják meg a magyar-román szakértői konzultációk újabb fordulóját a magyar státustörvényről. A szakértői konzultációk már a múlt héten megkezdődtek, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a múlt héten felvilágosításokkal szolgált a román fél kérésére. Román részről csak egyes kérdések tisztázását kérték, fenntartásokat nem fogalmaztak meg. Szűkszavúan nyilatkozott a múlt heti konzultációról Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondta, hogy a máj. 11-én járt a román külügyminisztériumban, ahol a kért tájékoztatáson túl azt javasolta, hogy a szakértői konzultációk újabb fordulóját Budapesten tartsák meg a közeljövőben. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár máj. 15-én Pozsonyban cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. A Mediafax szerint Mikulas Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román kormányfők között tulajdonképpen az a döntés született múlt hét végén, a pozsonyi NATO-konferencián, hogy mindaddig nem foglalnak állást státustörvény-ügyben, amíg be nem fejeződnek a konzultációk a magyar féllel. /Jövő héten újabb magyar-román konzultációk Nincs semmiféle román-szlovák közös front a státustörvény ellen.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"
2001. május 17.
"A jövő héten Budapesten folytatódik a határon túli magyarokról szóló státustörvénnyel kapcsolatos kétoldalú román-magyar konzultáció - jelentette be Tatiana Maxim román külügyi szóvivő. Ion Iliescu elnök felszólította az ország politikai erőit, hogy a készülő magyar státustörvényt ne használják ürügyként szélsőségesen nacionalista álláspontok megfogalmazására, a többség és a kisebbség közötti feszültség növelésére. /Bukaresti álláspont magyar a státustörvényről "Igen bonyolult kérdésekre" várnak választ.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"
2001. május 17.
"Kudor István /Bánffyhunyad/ népi ihletésű művészi fafaragásaiból nyílik kiállítás máj. 21-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban. A tárlat anyagát Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mutatja be. A művész a kolozsvári Műegyetem Építészeti Karának végzettje. Faszobrászatot a családban és a kolozsvári szabadegyetemen tanult. Kiállításai, többek között, Nagyváradon, Bánffyhunyadon, Budapesten, Augsburgban, Berlinben voltak. /Művészi fafaragások a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"
2001. május 17.
"Hat év telt el Páskándi Géza halála óta. Az első háromra a hallgatás volt a jellemző, de az utána következő években megszólaltak a barátok, könyvei jelentek meg, számszerűen kilenc. Rangos rendezvények születtek, emlékműsorok arattak sikert Szatmárhegyen, Szatmárnémetiben, Budapesten. Szatmárhegyen immár hagyományos a költő szülőházához való zarándoklat május 18-án. Páskándi Géza özvegye csak évek múlva mesélte el megpróbáltatásait a válásról, a névházasságról, hogy áttelepülhessenek külön-külön, hogy az anyaországban újra összeházasodjanak, 1976. március 6-án. Páskándiné Sebők Anna a Páskándi-hagyatékot a Petőfi Irodalmi Múzeumba helyezte el. Megemlítettem, hogy Szatmárnémetiben felavatták az író szobrát, Szatmárhegyen emléktáblát emeltek, és szülőfalujában utcát neveztek el róla. Az utóbbi években neves irodalmárok, a Páskándi Géza Baráti Társaság és a szülőfalu lakosai együtt emlékeznek a vidék nagy szülöttjére, a Kossuth-díjas Páskándi Gézára. /Hat év telt el Páskándi Géza halála óta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"
2001. május 18.
"Kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti hallgatók produkciói láthatók a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek 2000-2001-es évadát záró előadásokon a Thália Színházban. /Vendégségben Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./"
2001. május 18.
"Máj. 18-án a Kárpát-medencei gyermekek a kárpátaljai árvízkárosult iskolákért címmel rendeznek néptáncgálát Budapesten, a Thália Színházban. A bevételt és a pénzadományt a kárpátaljai iskolák taneszközeinek pótlására ajánlják fel. A gálán erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, hajdúsági és Budapestről érkező együttesek lépnek fel. /Jótékony néptáncgála. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./"
2001. május 18.
"Máj. 16-án nyílt meg Biró Gábor székelyudvarhelyi festőművész kiállítása Csíkszeredában, a Petőfi utcai Golden Gallery kiállítótermében. Szatmári László méltatása szerint Biró Gábor művészete példázhatja az absztraktból való kitörést. Biró Gábor /sz. Székelyudvarhely, 1955/ a kolozsvári Ioan Andreescu Képzőművészeti Intézetben végzett, kiállított Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Budapesten és Győrben, csoportos tárlatokon is részt vett. /Biró Gábor székelyudvarhelyi festő tárlata nyílt meg Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./"
2001. május 18.
"Sárpátki Zoltán csíkszeredai bemutatkozó kiállításának címe: Zene. Festményei a zene képi reagálása, tükröződése. Sárpátki Zoltán (Csíkszereda, 1977. január 21.) szobrász, festő. A temesvári Nyugati Egyetem szobrászat szakán szerzett oklevelet 2000-ben. Egyetemi évei alatt két ízben (1999-ben és 2000-ben) a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrászat karának ösztöndíjas hallgatója is volt. Jelenleg a borszéki általános iskola rajztanára. Új dimenzió című térszobra Temesváron található, Szent István bronzból öntött mellszobrát 2000-ben Vicén avatták fel. /Sárpátki Zoltán kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./"
2001. május 18.
"A magyar-román határon Románia a Magyarországról Ártándnál, Battonyánál és Méhkeréknél kilépő járművekre is kiterjesztette a díjköteles gépjármű-fertőtlenítést. Szilágyi Mátyás főosztályvezető a külügyminisztériumba kérette Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét. A főosztályvezető szóbeli jegyzéket adott át, amely leszögezi, hogy a külügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a fertőtlenítés hatályban tartását, és további határátkelőhelyekre történt kiterjesztését, és nyomatékosan felszólítja a román felet annak mielőbbi teljes megszüntetésére. Szilágyi Mátyás kifejtette, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával, és ellentmond Mircea Geoana külügyminiszter április 4-i budapesti tárgyalásain tett azon ígéretének, amely szerint a fertőtlenítést a román fél megszünteti. /Még többet fertőtlenítenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./ "
2001. május 19.
"Márton Áron római katolikus püspökre emlékezett Budapesten a magyar zsidóság máj. 17-én, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége kezdeményezésére. Hidvégi György, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság főtitkára elmondta: amikor tudomásukra jutott, hogy a Yad Vashem Intézet a népek igazai közé emelte Márton Áron püspököt, eldöntötték, hogy különleges, egyedülálló ünnepnap keretében emlékeznek meg a bátor püspökről. A megemlékezésen beszédet tartott Martonyi János külügyminiszter, Paskai László bíboros, prímás, érsek és Schweitzer József főrabbi. A Magyar Posta is hozzájárult a megemlékezéshez: egyedi, csak ezen a napon használatos, Márton Áron püspököt idéző bélyegzőt készíttetett, melyet a rendezvényen jelen levő Widerkomm Ervin grafikusművész tervezett, felirata: YAD VASEM - IGAZ EMBER: Márton Áron; 1896-1980; Budapest, 2001. május 17. /(Guther M. Ilona, Budapest): Márton Áron püspök neve örök időkre feljegyeztetett Jeruzsálemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"
2001. május 19.
"Súlyos gondok nehezítik a kolozsvári Magyar Opera munkáját, elsősorban az előírt 30 %-os létszámcsökkentés. Ilyen körülmények között tartotta máj. 13-án évadzáró előadását az opera. Simon Gábor igazgató kifejtette: a központi fűtés-rendszer korszerűsítéséhez 3-4 hónap szükséges. Ezért kellett egy hónappal korábban kell bezárniuk a kapukat. Az igazgató visszapillantott az elmúlt évad teljesítményére. Kevesebb előadást tartottak, mert a lebontott díszletraktár és az építkezés miatt minden díszletet és kosztümöt másik raktárhelyiségből kellett elhozni. Ebben a hónapban fellépnek Marosvásárhelyen, Tordán és Zilahon. Júniusban Miskolcon és Nyírbátorban fognak szerepelni. Július a szabadság időszaka lesz. Augusztus 10-25 között több magyarországi városban vendégszerepelnek, így Nyíregyházán, Esztergomban, Zsámbékon és Budapesten. Ősszel a magyar művelődésügyi minisztérium segítségével székelyföldi körútra fognak indulni. Október végén újra Budapesten tartanak bemutatót. Novemberben egyhónapos olaszországi vendégjáték következik. /Hintós Diana: Kényszerű évadzárás - és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"
2001. május 21.
"Máj. 19-én Kolozsváron a Diákművelődési Házban köszöntötték 75. születésnapján Kallós Zoltán folklórkutatót. Megjelent többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Halmos Béla, a magyar táncház-mozgalom egyik "nagy öregje." Sebő Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a magyarországi táncházmozgalom egyik alapítója mondott ünnepi beszédet. Az RMDSZ nevében Markó Béla, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Erdélyi Magyar Néprajzi Társaság nevében Tánczos Vilmos köszöntötte a folklórkutatás "élő klasszikusát", az MVSZ nevében pedig Patrubány Miklós mondott méltató szavakat. Több budapesti együttes is fellépett a műsoron, Kallós-gyűjtéseket játszott a magyarlapádi Pirospántlikás és a kolozsvári Zurboló együttes, válaszúti táncokat adott elő a szintén kolozsvári Ördögtérgye. Ezenkívül muzsikált még a kolozsvári Tarisznyás, az erdélyiként meghatározott Palló, valamint a Bodzafa együttes, amelynek énekese, Panek Kati szintén meleg szavakkal köszöntötte Kallós Zoltánt. Fellépett még a moldvai Ónodi Marika, Petrás Marika, a széki Csorba János, valamint Kóka Rozália. Ezután a vendégek Kallós Zoltán szülőfalujába, Válaszútra voltak hivatalosak születésnapi vacsorára. Kötő József, az EMKE, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala, Elekes Botond a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jókívánságait adták át. Tőkés László püspök adta áldását az ünnepeltre és életművére. /Sándor Boglárka Ágnes - Valkai Krisztina: A szeretet és az azonosulás életműve. A 75 éves Kallós Zoltánt köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A bejáratnál maga a házigazda fogadta a vendégeket, a teremben pedig a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes mezőségi népviseletbe öltözött tagjai segítettek az eligazodásban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, nem csak a Szövetséget képviseli, hanem magánemberként is részt vesz az ünnepségen. "Kallós Zoltánnak mindannyian tanítványai vagyunk. Mindannyiunk számára fölfedezte a hiteles népdalt, népzenét, ami által egy másik Erdélyt ismertetett meg velünk" - mondta. Tánczos Vilmos a Kriza János Néprajzi Társaság nevében szólalt fel. Kiemelte, Kallós Zoltán a gyűjtésekre és nem az anyagok feldolgozására összpontosított, aminek értéke most érezhető, amikor már szinte nincs mit gyűjteni. "Zoli bácsi élő klasszikusunk, Kodály Zoltán-i, Bartók Béla-i, Martin György-i mércével mérhetjük munkáját" - mutatott rá. - "Nyugodt lélekkel búcsúzom. A népzenét, ha ilyen közönsége van, és ilyen gárda áll a hátam mögött, nem kell félteni" - vallotta Kallós Zoltán. /Mindannyian Kallós-tanítványok vagyunk. A népzenei élet színe-java köszöntötte a hetvenöt éves néprajzkutatót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"
2001. május 21.
"A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartottak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. A néprajzi konferencia kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy a megyei kulturális központ és a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai együttműködési szerződést kössön. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen, majd a Csíkszeredában bemutatták a közelmúltban megjelent erdélyi néprajzi köteteket. A konferencia máj. 19-én kezdődött. Sipos József (Szentendre) az erdélyi fazekasközpontokat ismertette, Szalay Emőke (Debrecen) a Déri Múzeum kerámiaanyagáról tartott előadást, majd Csupor István (Budapest) a nagybányai, Suba László pedig a tordai kerámiáról értekezett. Szőcs Károly (Fogaras) az erdélyi kályhacsempékről tartott előadást, Szőcsné Gazda Enikő a háromszéki fazekasközpontok kutatási problémáit ismertette, Farkas Irén a csíki fazekasság történeti áttekintését adta. Mult Melinda (Bukarest) a csíkdánfalvi kerámiáról beszélt, Fülöp Lajos és Benkő Elek (Budapest) a székelykeresztúri fazekasság kutatásában elért eredményeket elemezte, Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) a sóvidéki, Molnár Endre (München) a siklódi kerámiáról értekezett, István Lajos pedig a korondi, kerámiából készült gyermekjátékokról és hangszerekről tartott előadást. /Konferencia az erdélyi fazekasságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rámutatott, a konferencia célja az volt, hogy felmérje az erdélyi kerámiával kapcsolatos kutatásokat, és kijelölje a jövőbeni feladatokat. A rendezvényre erdélyi román, magyar, szász kutatókat, régészeket, néprajzosokat, művészettörténészeket hívtak meg, akik az Erdélyben kialakult sajátos kerámiavilágot kutatják. Rendkívül fontos az eddig létrejött gyűjtemények szakszerű feldolgozása is. Az eddig egymástól elszigetelt kutatásokat jó lenne összehangolni - összegezte Pozsony Ferenc, aki elmondta, a Kriza János Társaság Erdélyben felvállalja ezt a feladatot. Csíkszeredában tartotta közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek legfontosabb napirendi pontja az elmúlt év eredményeinek, tapasztalatainak felmérése volt. Tavaly három-négy tudományos konferenciát szerveztek, tíz kiadványt jelentettek meg, nagy horderejű kutatási programokat szerveztek az erdélyi magyar szórványközösségekben. Kolozsvári székházukban dokumentációs központot rendeztek be, ahol naponta könyvtárszolgálatot biztosítanak. /Az erdélyi kerámiaművészet nyomában. Konferenciát és közgyűlést rendeztek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"
2001. május 21.
"Máj. 20-án Marosvásárhelyen, a dr. Juhász András Ifjúsági Központban neves vendégek - dr. Aszalós Adorján orvos az Amerikai Egyesült Államokból, dr. Aszalós János elméleti matematika-doktor Magyarországról - a Pax Romana Katolikus Értelmiségiek Társaságának elnöke jelenlétében negyedik alkalommal adták át a dr. Aszalós János Emlékalapítvány emlékérmet. A díjazottak: a marosvásárhelyi K. Nagy Olga magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a 80. életévét betöltő székelyudvarhelyi nyugalmazott pedagógus, Finta Béla, a szintén vásárhelyi Szombat Attila, a Mentőöv szolgálat helybeli kezdeményezője, valamint a szecselevárosi Fodor Levente gyógyszerész. A Budapesten létrehozott emlékalapítvány kettős célt szolgál: egyrészt ápolni az erdélyi származású dr. Aszalós János (1910-1939) emlékét, másrészt különböző, Erdélyben született és ilyen hatókörű egészségügyi, szociális és művelődési-kulturális kezdeményezések anyagi, erkölcsi támogatásának a biztosítása. /(járay): Soha nem késő a szolgálatot felvállalni! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./"
2001. május 22.
"A helyhatósági törvénnyel kapcsolatos nézeteit fejtegette ismét máj. 21-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere. Ismét hangsúlyozta: a városban nem alkalmazhatóak a törvénynek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó előírásai, hiszen az 1992-ben végzett népszámlálás -véleménye szerint - már nem érvényes, a magyar nemzetiségű kolozsváriak aránya pedig nem haladja meg a 11 százalékot - állította. - Úgy értesültem, hogy keddről szerdára virradóan az RMDSZ Erdély-szerte kétnyelvű táblákat helyez el. Az akciót az éj leple alatt akarják végrehajtani - mondta. Véleménye szerint a táblák elkészítésének és kifüggesztésének költségét az RMDSZ, a magyar történelmi egyházak és a budapesti kormány alapjaiból állják. /Éjszakai RMDSZ-akciótól tart a polgármester Szerdától lép életbe a helyhatósági törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"
2001. május 22.
"Nagyváradon a Varadinum újdonsága volt, hogy a helyi Szigligeti Társulat helyett két magyarországi vendégegyüttes lépett fel. A Debreceni Csokonai Színház művészei Taar Ferenc Géza nagyfejedelem című egyfelvonásos drámáját adták elő, Porcsin László rendezésében. Ezután a budapesti Honvéd férfikara adta elő Liszt Ferenc Reqiuemjét. Az ünnepi hét szervezői nevében dr. Fleisz János történész és Kapy István alpolgármester méltatta a 10. Festum Varadinum eseményeit, értékfelmutató szerepét. /Ünnepzáró színházi gálaest. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./"
2001. május 22.
"Budapesten május 8-10 között rendezték meg a nemzetközi Kós Károly konferenciát. A szervezők célja: ráirányítani a figyelmet Kós Károly örökségére. A nemzetközi konferencia munkálatai három szekcióban zajlottak: Építészet, műemlékvédelem - Művészet, néprajz - Irodalom. Az Egyed Ákos történész, akadémikus (Kolozsvár) vezette plenáris záróülésen a művészeti-néprajzi szekció munkájáról Gráfik Imre néprajzkutató (Budapest-Szombathely) számolt be, az irodalmi szekcióéról Sas Péter művelődéstörténész (Budapest) és az építészeti-műemlékvédelmi szekcióról Ritoók Pál építész (Budapest). Az előadások kötetben is megjelennek. - A konferencia szervező bizottsága elnöke, Visy Zsolt régész záróbeszédében Kós Károly életművét így foglalta össze: ő volt AZ ÉPÍTŐ, a szó legtágabb értelmében. Az anyag, amiből építkezett: az a sok száz éven keresztül kialakult erdélyi kultúra. Egyed Ákos kiemelte: Kós Károly értékmentő és értékteremtő. - A konferencia végén a résztvevők meglátogatták a budapesti Wekerle-telepet (Kispest), melynek megépítésében, a múlt század elején Kós Károlynak jelentős szerepe volt. Főtere Kós Károly nevét viseli, 1987-ben itt állítottak neki szobrot. A szobor megkoszorúzásánál beszédet mondott dr. Boross Péter, a miniszterelnök főtanácsadója és Tímár Béla polgármester. - Az Anthony Gall szerkesztette - Kós Károly műhelye című - életműalbum csak júniusban jelenik meg. Anthony Gall építész, aki egész munkásságát Kós Károly építészeti életművének kutatására tette fel, betegség miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Ezt az angol embert Kós Károly bűvölete hozta Magyarországra, Erdélybe, jelenleg Budapesten él családjával, magyar feleségével. /Guther M. Ilona: Kós Károly konferencia. Az Építő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"
2001. május 23.
"Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./"
2001. május 23.
"Máthé Éva legutóbbi írásában (Ki írta a forgatókönyvet? - Romániai Magyar Szó, 2001. május 17.), politikai ellenszenvét a "függetlenség" csomagolópapírjába bújtatta. Ami a Kossuth Rádiót illeti, Máthé Éva arról nem szólt, hogy az MDF után hatalomra jutó MSZP és SZDSZ legalább akkora tisztogatást végzett a közszolgálati médiában, ha nem nagyobbat, mint elődje. A továbbiakban Máthé Éva azt írja: "Magyarország ismét parlamenti választás előtt áll. A sajtó nagyobbik része - FIDESZ- olvasatban - "pofátlanul" független." A "függetlenben" már korántsem biztos, írta Pászkán Zsolt. Egyrészt azért, mert önmagukat legtöbbször "ellenzékiként" határozzák meg, mely eleve kizárja a függetlenség lehetőségét. Baloldali elkötelezettségüket azzal magyarázták, hogy a "független" sajtó az a mindenkori hatalommal szembeni ellenzékiséget jelenti. Csakhogy, a baloldali kormányzás idején erről mintha megfeledkeztek volna! A magyarországi kereskedelmi adók függetlenséggel nem vádolhatók. Máthé Éva szerint: "Tények: 1. A FIDESZ mindenképp győzni akar 2002-ben. 2. A sajtó döntő többsége nem akar neki behódolni. És e független sajtó mögött multinacionális cégek állnak, és velük együtt sok pénz." Frei Tamás elkövetett egy szakmai hibát. Frei Tamás "mentsége", hogy olyan sajtó-közegben mozog, ahol ez a kérdés nem számít vétségnek. Azonban "Kocsi Ilona esetétől Sz. Nagy Csabával" után, már nehéz büntetlenül uszítani. Juszt László azon kínlódása, hogy a FIDESz-t belekeverje ebbe az ügybe, még jobban rávilágít arra gyűlölködő hisztériára, melybe a baloldali és a "liberális" sajtó belelovalta magát. /Pászkán Zsolt, Budapest: Milyen forgatókönyvet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"
2001. május 23.
"Bajcsi Ildikó, a Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ igazgatója arról tájékoztatott, hogy az iskola a köztudatban tanítóképzőként él, de nemcsak ilyen profilú osztályok működnek. A 2001/2002-es tanévben három magyar nyelvű kilencedik osztály indul: filológia, matematika-informatika és ami újdonság: kétéves szünet után ismét indul az ötéves tanító- és óvónőosztály. Rendszeresen megszervezik a Bod Péter-napokat, de a táncházról, a táncestékről, a koncertekről, az irodalmi kávéházról, a rendhagyó órákról, a szavalóestekről sem feledkeznek el. A képző könyvtára 16 000 kötettel rendelkezik. A budapesti Széchényi Könyvtártól és magyarországi iskoláktól több mint kétezer kötetet kaptak ajándékba. Az utóbbi hónapokban a képző négymillió forint értékű számítástechnikai felszerelést kapott. A szülők támogatásával megvásárolták az iskolai könyvtár számára a magyarra lefordított szaktankönyvek, illetve az angol, német, francia nyelvű alternatív tankönyvek nagy részét, ezzel is segítve a családok tanévkezdési gondjain. A tanítóképzős diákok egy része a pedagógusi pályát választotta, de az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma is jelentős. Az anyaországi intézmények közül legjelentősebb a debreceni, budapesti, zsámbéki, békéscsabai, szarvasi, veszprémi iskolával fenntartott kapcsolatuk. /(Iochom): Kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./ "
2001. május 24.
"Immár tizedik alkalommal rendezték meg május 13-20. között Nagyváradon a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Ezt a rendezvényt mintegy 50 év szünet után támasztotta fel Nagyvárad polgársága. Első alkalommal 1992-ben a kezdeményezők Tőkés László és Tempfli József püspökök, a helyi RMDSZ vezetői és a szerveződő civil társadalom, valamint az értelmiség jeles képviselői voltak. Az eddigi Festum Varadinumok rendezvényeinek száma meghaladja a háromszázat, ezeken összesen mintegy kétszázezren vettek részt. A szervezők tudomása szerint hasonló szintű és nagyságú rendezvény nincs más erdélyi, partiumi vagy bánsági városban. Az idei rendezvénysorozat a Bazilikában megtartott ünnepi szentmisével és a Szent László-körmenettel kezdődött. Tempfli József püspök az általa alapított Szent László-érdemkereszttel tüntette ki Tőkés László református püspököt. Mint mondta, a kitüntetett a magyarságért, a kereszténységért, az egymás iránti szeretetért, összefogásért kifejtett cselekedeteivel érdemelte ki az érdemkeresztet. A Kanonok soron idén is megtartották az Apáról fiúra elnevezésű bihari kézművesek találkozóját. Máj. 14-én a Krónika szerkesztőségének szervezésében tartottak lakossági fórumot. A készülő státustörvényről tartott előadást dr.Hende Csaba, magyar igazságügyi államtitkár. A nagyárnyékú ember címmel tartott előadást Görgey Artúrról máj. 15-én dr. Pusztaszeri László /Budapest/. Megnyílt Bányai Szabados Katalin és Popon Krisztina közös kiállítása. A Bihari Sándor Kórus és a Varadinum Vonósnégyes adott koncertet. A Varadinum keretében első alkalommal tartották meg a tudomány napját a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTKEB) szervezésében. Ezt követően Tudomány határok nélkül címmel nyílt ülést tartott a MTKEB. Ezután Tudomány a XX. században címmel tartottak előadást. Sor került a már hagyományos IMP-EX 2001, kül- és belkereskedelmi konferenciára is. /Józsa Tímea: Varadinum 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A Varadinum részeként könyvbemutatót tartottak. Bemutatták Mózes Teréz: Érzelmes etnográfia, Gellért Sándor: A magyarok háborúja, Csilik István: István király Szent Jobbja és Szentjobb község története című kötetét. Az Ady Endre Középiskolában A jövő pedagógiája címmel oktatási fórumot szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bihar megyei Tanfelügyelőség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképző főiskolai kara. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"