Budapesten, az Erdélyi Magyarok Egyesülete székházában okt. 27-én megnyílt a kolozsvári Tóthpál Tamás grafikus grafikatárlata. Tóthpál Tamást Erdélyben főleg természetjáróként ismert. 1992-től az Erdélyi Gyopár grafikusa. A kiállítást a Hunyadi János Román-Magyar Baráti Kör titkára, Gyurich László, az EKE régi barátja nyitotta meg. /Szabó Csaba: Bakancsos grafikus Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A Bethlen Gábor Alapítvány /Budapest/ kuratóriuma huszadszor adományozta oda nov. 3-án a Bethlen Gábor és a Tamási Áron-díjat, illetve a Márton Áron Emlékérmet. 2000-ben Bethlen Gábor díjban részesült Benkő Samu kolozsvári történész, Herczegh Géza jogtudós, az A. Kovács Andor-Szőllőssy Árpád közgazdász páros, illetve Sava Babic szerb irodalomtudós. Márton Áron Emlékérmet kapott Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, Cseh Tibor lapszerkesztő (Egyesült Államok), Utasi Jenő plébános (Vajdaság) és Atzél Endre budapesti jogász. A Tamási Áron Díjat Cs. Nagy Ibolyának ítélték meg könyvkiadói tevékenységéért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

"Markó Béla RMDSZ-elnökkel készített interjút Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Markó Béla leszögezte: Romániában a politikai pártok nagy többsége mára már tudatában van annak, hogy az európai és euróatlanti integráció egyik alapfeltétele a magyar kisebbséggel való együttműködés. Markó emlékeztetett: amikor Amerikában járt, elmondták, hogy Ion Iliescut figyelmeztették: abban az esetben, ha nacionalista pártokkal szövetkezik, vagy magyarellenes politikát folytat az ezutáni kormány, amennyiben ők kerülnek a hatalomba, úgy ne számítsanak semmiféle támogatásra az Egyesült Államok részéről. "Mi csak olyan koalícióról tudunk beszélni, amelyben a programok egy irányba mutatnak, s szerepel bennük a számunkra rendkívül fontos kisebbségi kérdés megoldása: az önálló magyar egyetemé, a nyelvhasználat biztosításáé", az egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása, a tulajdonkérdés rendezése, az eddig elfogadott törvények végrehajtásának garantálása. Eddig még egyetlen párttal sem tárgyaltak. - Frunda György visszalépéséről szó sincs. - Az ingatlan- és a közigazgatási törvényt nem sikerült véglegesíteni. Nagyon fontos a már elfogadott törvények alkalmazásának kérdése. Elsősorban a föld- és az erdőtörvényé. - Az RMDSZ-nek a történelmi egyházakkal való kapcsolattartásának folyamatosnak kell lennie. Az utóbbi időben több ízben tanácskoztak a vállalkozókkal is. Gyarmath János szerint az utóbbi időben a román sajtó, leszámítva néhány lapot, korrektebbül adta vissza az RMDSZ üzenetét. Ezzel szemben imitt-amott hitelrontó cikkek jelentek meg Budapesten. Markó Béla a magyarországi sajtótól azt várná, "hogy segítsen, de ha nem, akkor legalább ne ártson." /Gyarmath János: Még csak a kirakat változott, az áru nem! Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

" Nov. 3-án nyílt meg Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Csíki Margit és Fekete Pál közös tárlata. Csíki Margit /Gyergyószentmiklós/ cserépfestő, többször állított ki Budapesten is. Fekete Pál a világ "legfiatalabb szobrásza", ugyanis ebben az évben kezdte figurális pályafutását. Égetett kisszobrai népi vétetésűek, minthogy a szobrászkodó fiatalember is faluról, Székelyvéckéről származik. /Csíki Margit és Fekete Pál munkái. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./"

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron. Akkor elnöknek dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanárt választották. Azóta eltelt tíz mozgalmas év, az elnök túllépett a nyolcvanadik évén. Az RMKT új elnöke, Somai József nyilatkozott elképzeléseiről. Elnöksége valójában folytonosságot jelent, hiszen öt éve alelnöke volt az RMKT-nak, és a régi elnökkel tíz évig együttműködött. Van saját székház, vannak alkalmazottaik, és könyvtárosuk is. Előrelépés az 1998-tól Közgazdász Fórum címmel negyedévenként megjelenő szakmai közlönyük. Tudományos szakdolgozatok jelennek meg benne. Fontos szerepe van a képzésnek. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány keretében, melyet az RMKT hozott létre, először huszonnégy közgazdászt képeztünk ki Budapesten két és fél év alatt, aztán harminchat gazdasági szakembert hat hét alatt Nagyváradon, majd folytatták Budapesten. /Csomafáy Ferenc: Beszélgetés Somai Józseffel, az RMKT új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

"Az ingyenes Metro című lapban Herczeg György kifejtette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás majd rendet teremt, "s nem lehet majd milliárdokat szórni nem létező erdélyi egyetemre", mert a szerző szerint az ország vezetői csak 2002-ig látnak. "Mi meg itt leszünk, és várjuk, hogy Európában érezzük magunkat." /Herczeg György: Az uniós tagság rendet teremthet. = Metro (Budapest), nov. 7./ Ezek szerint a szerző az erdélyi magyar egyetem létesítését támogató kormánnyal nem érezheti magát Európában."

Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

"Nov. 11-én Pécskán felavatják gróf Klebelsberg Kunó /Pécska, 1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./ szobrát, születésének 125. évfordulóján. A rendezvény Klebelsberg Kunó megidézésével kezdődik. T. Molnár Gizella, dr. T. Kiss Tamás és dr. Tőkéczki László tart előadást. Gyulay Endre szeged-csanádi és Roos Márton temesvári megyéspüspökök szentmisét celebrálnak, majd Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter mond szoboravató beszédet. A szobor és az emlékplakett Jecza Péter temesvári szobrászművész munkája. Klebelsberg Kunó 1922 júniusától 1931 augusztusáig a volt kultuszminiszter. 1922-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli, 1924-től igazgatótanácsi tagja. 1917-től haláláig elnöke a Magyar Történelmi Társulatnak. - 1922-ben vallotta: "A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá." Meghirdette a népiskola-építési akciót, öt év alatt ötezer népiskolai objektum épült fel Magyarországon. /Nagy István: "Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni." /Szobrot kap Klebelsberg Kunó, Pécska szülötte. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./"

A múlt hét végén negyedik alkalommal tartották meg Szamosújváron a Mezőségi Népzene- és Néptáncfesztivált. A Téka Művelődési Alapítvány és a kolozsvári Archívum Alapítvány által megrendezett seregszemlén nyolc táncegyüttes és számos népdalénekes vett részt. Dinnyés József budapesti vendég és egy szlovák társa csak emelte a fesztivál rangját. Külön színfoltot jelentett Harangozó Imre, az Ipoly Arnold Népfőiskola előadó tanárának előadása a mezőségi népdalokról. A fesztivál fénypontja ezúttal is az adatközlők gálaelőadása volt, amelyre több mint négyszázan gyűltek össze a főtéri kultúrház nagytermében. Színpadra léptek az ördöngösfüzesi, bonchidai, visai, feketelaki, magyarszováti, mezőkeszűi, csabai és tolvajkötkei táncosok. /Erkedi Csaba: Jól sikerült a mezőségi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Tamás Sándor háromszéki képviselő /sz. Zágon, 1966/ Budapesten szerezte meg az egyetemi diplomát. Természetesnek tartotta, hogy az egyetem elvégzése után hazatér. A Reform Tömörülésnek alapító tagja, jelenleg az alelnöke. 1994-ben tagja lett az SZKT-nak, az RT jelöltjeként. 1995-ben, amikor elvégezte az egyetemet, hazaköltözött Erdélybe és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének volt a közéleti tanácsosa Nagyváradon. 1996-ban, hazaköltözött Kézdivásárhelyre. Rövidesen a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökévé választották, 1996 őszén pedig az RMDSZ parlamenti képviselőjévé. A parlamentben három és fél évig a jogi, fegyelmi és mentelmi szakbizottságban, majd a szövetség érdekében az utolsó félévben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakbizottságban tevékenykedett. Részt vett a föld és erdőtulajdon visszaállításáról szóló 2000/1-es törvény megalkotásában. Három képviselőtársával, Birtalan Ákossal, Ráduly Róberttel és Garda Dezsővel saját költségen egy kis tájékoztató könyvecskét adtak ki, hogy az emberek megismerjék jogaikat, a földtörvénnyel kapcsolatban. Ezen túl pedig rengeteg találkozót tartottak. Más törvények kidolgozásában is közreműködött. Felszólalt az úgynevezett Agache-ügyben, az ártatlanul megvádolt kézdivásárhelyi lakosok védelmében. Kudarcnak érzi, hogy nem sikerült leállítani azt a kezdeményezést, amit a Nagy-Románia Párt és a PDSR tett a mezőgazdasági kutatás címszó alatt. Országos szinten több mint 83 ezer hektár területet próbáltak visszatartani a reprivatizáció alól. E törvénytervezetet nem sikerült teljes mértékben megállítani, csak részben. /Éltes Enikő: Nem csak a "törvénygyárban" kell dolgozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11-én rendezi meg Nyíregyházán, a Millennium jegyében, a Kárpát medencei Magyar Professzorok 4. Találkozóját. A rendezvénynek 3 kiemelkedő témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatása, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv - idegen nyelv). Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően Budapesten tartott sajtótájékoztatót. A Világtanácsnak jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Szerte a világban e számnál lényegesen több, a becslések szerint 2500-3000 magyar professzor tevékenykedik, több mint 40 országban. Például Amerikában több mint 300-an vannak, de közülük egyelőre csak 25-en jelentkeztek. /Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Nov. 7-én temették el Budapesten dr. Lőrinczy Dengezics (1938-2000) orvost. Szeretettel emlékeznek rá volt szatmárnémeti orvoskollégái. Dr. Lőrinczy Dengezics a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem egyik legértékesebb képviselője volt. A radiológia volt a szakterülete. Az általa bevezetett radiológiai módszerek közkinccsé váltak. Közleményei a hazai, magyarországi szaklapokban jelentek meg, de közölt angol szakfolyóiratban is. Tíz éve Budapestre telepedett, de mindig segítőkész volt a szülőföldről hozzá fordulók irányában. /Dr. Bauer Béla: In memoriam Dr. Lőrinczy Dengezics (1938-2000) = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./

Lőrincz Csaba helyettes államtitkár nov. 9-én a magyar külügyminisztériumba Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a közúti határátkelők román oldalán - előzetes értesítés nélkül, egyoldalú intézkedéssel - november 3-án bevezetett gépjármű-fertőtlenítésről és kérte az intézkedés mielőbbi visszavonását - tájékoztatta az MTI-t közleményben a magyar külügyi tárca. Lőrincz Csaba hangsúlyozta, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával. Kifogásolta, hogy a magyar fél nem kapott előzetesen tájékoztatást az intézkedésről. A román nagykövet, kormányának az állategészségügyről szóló 1974-es törvény alapján hozott 1999. december 2-i határozatára hivatkozott, mint a bevezetett intézkedés jogalapjára. A külügyminisztériumi tájékoztatás szerint a diplomata preventív jellegűnek minősítette az intézkedést, amit a Romániával szomszédos országokban rendszeres időközönként észlelt fertőző állatbetegségek távoltartásának szándékával indokolt. Úgy ítélte meg, hogy amennyiben tévedés történt, annak korrigálására rövidesen sor kerülhet Bukarestben, az illetékes szervek már vizsgálják a kérdést. - Egy hete a Romániába érkező autótulajdonosokat arra kötelezik, hogy a vámnál, az ott rendelkezésre bocsátott úgynevezett fertőtlenítő anyaggal mosassák meg gépkocsijaikat, és térítsék meg az ezért kiszabott díjat. /Gépjármű-fertőtlenítés a román határon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Nov. 10-11-én A keresztény család: eszmény és valóság címmel a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának rendezésében teológiai napokat tartottak Kolozsváron. Az értekezleten hazai és külföldi egyházi személyiségek, lelkészek, tanárok, egyetemi hallgatók vettek részt. Az előadások sorát Székely János a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tanára nyitotta meg, A házasság az Újszövetség-teológia tükrében című értekezésével. Marton József professzor, a BBTE Katolikus Kara dékánjának Márton Áron a családról című előadásában olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek eddig nem voltak közismertek. Molnár Lajos a Gyulafehérvári Római Katolikus Szeminárium valamint a BBTE Katolikus Karának tanára A keresztény házasság szentségi jellegének kérdéskörét boncolgatta. /A keresztény család: eszmény és valóság. Nemzetközi teológiai értekezlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

A Magyarok Világszövetsége Anyaországi Régiójának küldöttei nov. 11-én Budapesten tanácskozást tartottak. A tanácskozás nem kapott helyet az MVSZ székházában Patrubány Miklós elnöktől. Szíjártó István régióelnök szerint Patrubány ezzel újabb törvénytelenséget követett el. Bejelentették: több kulturális szervezet nov. 11-én megalakította a Magyar Kultúra Fórumát, és erről együttműködési megállapodást is kötöttek egymással. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szlovákiai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Székelyföldi Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Szövetség által létrehozott Magyar Kulturális Fórum nem kíván az MVSZ ellenintézménye lenni, ez kizárólag egy kulturális szövetség - hangzott el az alakuló ülésen. Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE elnöke leszögezte, hogy a Magyar Kultúra Fóruma kimondottan a kárpát-medencei magyar közösségek közművelődési fóruma kíván lenni, és semmiképpen nem lép fel olyan széles igénnyel, mint amilyen szerepkört a Magyarok Világszövetségének be kell töltenie. A cél a közművelődéssel foglalkozó egyesületek koordinációja, a magyar-magyar integráció kérdésének megoldása, a kulturális nemzet kialakítása. /Megalakult a Magyar Kultúra Fóruma. Az EMKE is tagja a szervezetnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1998-ban vette át Berkesi Sándor a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógiai és egyházzenei szakának főiskolai hallgatóiból alakult énekkar vezetését. A debreceni egyetem docense művészi ihlettel formálta egységessé az együttest, hogy az bel- és külföldi pódiumokon egyaránt megállhassa a helyét. Az énekkar legutóbb meghívást kaptak a Bartók Rádióhoz. Nov. 11-én érkezett meg Budapestre a Partiumi Keresztény Egyetem 38 tagú vegyes kara. Az énekkar júliusban vett részt a debreceni Nemzetközi Kórusfesztiválon, ahol a Bartók rádió különdíjával jutalmazták őket. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy vezényletével a rádióhallgatók élő adásban élvezhették a vegyes kar kiváló teljesítményét. A koncertet hangfelvételen is rögzítették. A nagyváradi énekkar budapesti templomokban is bemutatkozott. /Tuduka Oszkár: Váradiak a Bartók rádióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./

"Funar kolozsvári polgármester közleményében azt állította, hogy "titokzatos" és "gyanús" módon megkísérlik elidegeníteni a Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlant, amely jelenleg a felszámolásban lévő Bank Coop tulajdonában található. Funar szerint a bankot felszámoló intézmény csupán egyetlen vevővel, a Polus romániai képviselőjének, a parasztpárti Pászkány Árpádnak a tulajdonában lévő Ecomax céggel vette fel a kapcsolatot. Állítása szerint okt. 20-án a Polus cég képviselője 1,3 milliárd lej előleget fizetett ki. A közleményből kiderül: a budapesti kormány küldöttei egyetértettek azzal, hogy az egyházi hátterű magyar magánegyetem székhelye a Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlanban legyen. Pászkány Árpád, az Ecomax Kft. vezetője a Szabadságnak elmondta: A polgármester állításaiból csupán annyi igaz, hogy az említett ingatlant valóban meg akarom vásárolni, és ezt meg is teszem. Pászkány emlékeztetett, a polgármesternek már voltak hasonló kijelentései az Electrosigma adásvétele kapcsán. Akkor is azt állította, hogy az épületet a magyar egyetem székhelyének szánják. A Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Sándor a Szabadság kérésére kifejtette, hogy valóban keresik a megfelelő befogadóképességű ingatlant, amely alkalmas lenne az egyetem székhelyének. Erről az épületről alapítványuk senkivel sem tárgyalt. - A Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlan - Bocskai István erdélyi fejedelem szülőháza - műemléképületnek számít és egyike Kolozsvár reprezentatív épületeinek. A kapualjban hosszú latin nyelvű búcsúverset tartalmazó emléktábla található, amelyet Bocskai István halálakor helyeztek el ide. Ugyancsak ebben az épületben működött Heltai Gáspár nyomdája is. Az épület korábban oktatási intézménynek is helyet adott. /Kié lesz a Bocskai-szülőház? A Banc Coop volt székházát Pászkány venné meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

Margittán a helyi RMDSZ választási kampánygyűléssel egybekötött Ady-emlékünnepséget rendezett nov. 12-én. A díszvendégek között volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Komlós Attila budapesti református lelkész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ részéről jelen volt Kapy István elnök, Lakatos Péter ügyvezető alelnök, alprefektus, valamint Pete István államtitkár, szenátorjelölt, Székely Ervin, Kovács Zoltán, Fazakas László képviselőjelöltek. /Kampánygyűlés és Ady-emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Az Európa Akadémia Budapest és az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME), a Konrad Adenauer Alapítvánnyal együttműködve november 2-4-én Gyulán rendezte meg a XII. nemzetközi eurórégiós konferenciát. Ezen két fő téma szerepelt: a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének, valamint a kis- és középvállalatok fellendítésének a lehetőségei az eurórégiós határokon átnyúló kapcsolatok révén. - Farkas Mária (a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége elnöke) arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély középső és keleti tájai mennyire indokolatlanul fehér foltnak számítanak az eurórégiós együttműködési térképen. Bónis Lajos, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium határon túli koordinációja főtanácsosa bejelentette, hogy jövőre lehetőség nyílik mezőgépek, vetőmagok, vegyszerek beszerzésének a támogatására is. - Nov. 6-10-én Budapesten tartották meg Kultúra és turizmus 2000 című II. nemzetközi konferenciát és szakmai vásárt. Az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, a RPVSZ szervezésével Kolozsvárról négy, a falusi turizmusban tevékenykedő kisvállalkozó vehetett részt. Erdélyből összesen húszan éltek a kínálkozó lehetőséggel, rajtuk kívül vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, sőt nyugat-európai és amerikai szakemberek cseréltek véleményt és állítottak ki. /Ördög I. Béla: Erdélyiek két vidékfejlesztési régiós rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában tartotta bemutatóját a budapesti Palatinus Könyvkiadó. Az irodalmi esten Szűcs László méltatta Gittai István Gesztusok majálisa című kötetét, melyet a kiadó most jelentetett meg. Kőrössi P. József, a Palatinus Könyvkiadó vezetője ismertette a Várad: villanyváros!.. című sorozatot, amelyben nagyváradi szerzők Nagyváradról szóló, Nagyváradon született írásait publikálják. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Megjelent a Oedipus Quartett által kiadott mozgóképes havilap, a Filmtett /Kolozsvár/ ötödik /novemberi/ száma, amely romániai színészekről, rendezőkről, filmfesztiválokról közölt anyagokat. A lap beszámolót közölt a sepsiszentgyörgyi magyar-román filmszemléről és a Budapesten megrendezett II. Nemzetközi Ökumenikus Filmszemléről is. /Filmtett ötödszörre. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.

Nov. 16-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában bemutatták az 1982-től megjelent 9 Ellenpontok szamizdat kiadványait összefogó kötetet, amely a Pro-Print Kiadó és a Teleki László Intézet közös programja keretében jelent meg. Bárdi Nándor budapesti történész, vette fel a kapcsolatot a kiadványok szerzőivel. Nem mindenben értett egyet velük, de végül e kapcsolat vezetett a kötet megjelenéséhez. Tóth Károly a nyolcvanas évekről beszélt, áldozatvállalásukról, hiszen feleségével sokszorosították a kéziratokat. Szőcs Géza 18 évvel ezelőtti lebukását, illetve a folyamodványaival kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. A kilenc számban olyan értékek gyűltek össze, melyet büszkén vállalhatnak a szerzők - mondotta. /Horváth Gyöngyvér: Ellenpontok 1982. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

"A királyhágómelléki reformátusok háromnapos /nov. 17-19/ millenniumi közgyűlését gazdag program jellemezte. Nov. 18-án húsz ifjú református lelkipásztor fogadalomtételével kezdődött közgyűlés. A lelkészavatást Tőkés László püspök végezte, aki megáldotta az ifjakat. Időközben megérkezett Németh Zsolt budapesti külügyi államtitkár, aki a magyar millenniumról tartott előadást. Kijelentette, hogy Magyarország EU-csatlakozását szomszédaikra és a határon túli magyarokra való tekintettel akarják megtenni. "A státustörvény mindenkit személyében köt Magyarországhoz" - mondta. Délután az Amerikai és az Ír Presbiteriánus Egyház, a Szlovákiai Református Egyház, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi szerződést kötött. Ezután kiosztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Ecclesia és Pro Partium Díjait. Többek között az Illyés Közalapítvány, Hegedűs Lóránt püspök, a Pro Professione Alapítvány, Németh Zsolt államtitkár, Erdélyi Géza püspök, Berkesi Sándor tanár és karnagy, Eszenyeiné dr. Széles Mária, dr. Csapó I. József szenátor, Nemeskürty István professzor, Balogh Sándor esperes részesült elismerésben. A díjkiosztáson Tőkés László beszámolt a millenniumi közgyűlés döntéséről. kérdésessé vált, hogy az egyházkerület támogatja-e az elkövetkezőkben az RMDSZ-t. Két esetre utalt: az egyik egy Szilágy megyei iskolával kapcsolatos, ahol a magyar illetékesek nem az egyház, hanem a hatalom oldalára álltak; a másik a krassó-szörényi szenátorlista ügye, a névsort ugyanis az a lelkipásztor vezeti /Makay Botond/, aki 1989-ben a Securitatéval karöltve munkálkodott. Zárásként nov. 19-én előbb Millenniumi emékoszlopot avattak Nagyváradon, a hajdan Ezredévi emléktérként nevezett városrész egyik legszebb helyén. Az emlékoszlopot három székelyföldi művész készítette /Gergely István, Dóczi András és Bocskai Vince szobrászművészek/. A három méter magas andezittömb két részből áll, a Szent Korona körvonalait körbefogva, felső részén a Vörösmarty Szózatából kölcsönzött idézettel: "Él nemzet e hazán." Ezután a Teleki utcán Illyés Gyuláról elnevezett magyar könyvesboltot avattak. Nagy taps köszöntötte az édesapja nevét viselő könyvesbolt felavatására Váradra érkezett Illyés Máriát, aki az Illyés Közalapítvány elnökének, Halzl Józsefnek a társaságában vágta el a bolt piros-fehér-zöld avatószalagját. /Emlékoszlop és könyvesbolt a váradiaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

"Erdély - Székelyföld - Homoródi-dombság" című honismereti fotóalbumát mutatta be Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Budapesten. A szerzőpáros Erdély-Székelyföld sorozatának hetedik darabja a Homoródi-dombság természetrajzát, történelmét, egyháztörténetét, mondavilágát, népének életét mutatja be. A közel kétszáz fotó több erdélyi út alatt az elmúlt öt évben készült. A sorozat következő darabja, amelynek megjelenését jövőre tervezik, a Gyimesek világába kalauzolja el az olvasót. A kötet a kiadványt gondozó veszprémi PéterPál Kiadónál rendelhető meg. /Újabb székelyföldi fotóalbum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

"A hetvenéves Murádin Lászlót, az erdélyi magyar nyelvtudomány és nyelvművelés rangidősét köszöntötte a lapban a másik kiváló nyelvművelő, a székelyudvarhelyi Komoróczy György. Murádin László nyelvészeti érdeklődését Szabó T. Attila keltette fel. Évtizedeken át vezette és írta a kolozsvári Igazság című napilap nyelvművelő rovatát, napjainkban a lap utódjában, a Szabadságban folytatja ismeretterjesztő munkáját. Nyelvművelő kötetei: Anyanyelvünk művelése; Szavak titka; Szavak színeváltozása; Anyanyelvünk ösvényei; A hely, ahol élünk. A nyelvészvilág csodálkozására egyedül jelentette meg A romániai magyar nyelvjárások atlasza című munkáját, amely egy egész kutatócsoportnak is becsületére válna. Murádin három évvel ezelőtt erélyesen szembeszállt Budapesten néhány személy nyelvművelés-ellenes nyilatkozatával. Murádin László leszögezte: "Az erdélyi magyar nyelvművelés ma már küzdelem. Küzdelem nyelvünk fokozatos elrománosodása, elrománosítása ellen, küzdelem a magyar nyelvért, a magyar nyelv megőrzéséért. Egyik oldalán ott áll a magyar közösség, mely természetes módon küzd mind nemzeti öntudatának, mind anyanyelvének megtartásáért, a másik oldalon ott áll a hatalom, amely mindent megtett és megtesz az egységes állameszmény érdekében a nemzetiségek, elsősorban a jelentős magyar kisebbség elsorvasztásáért, elrománosításáért. A nyelvművelésnek a maga sajátos módszereivel tudatosítania kell mindenkiben, hogy önazonosságunk egyik fontos, talán legfontosabb ismérve a nyelv. Mert valóban: magyar nyelv nélkül nincs magyar ember." /Komoróczy György: Murádin László köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 21./"

Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség elnöke nov. 20-án bejelentette, hogy magyar keresztény csúcstalálkozó összehívását kezdeményezte. A határon túli magyar történelmi egyházak vezetői november 28-án Budapesten találkoznak. Tőkés László arról is tájékoztatott, hogy e találkozón az egyházi vezetők kialakítják közös álláspontjukat a státustörvénnyel kapcsolatosan, és megvitatják a határon túli magyar egyetem kérdését is. /Határon túli magyar egyházvezetők csúcstalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Kétnapos konferenciát tartott Budapesten november 17-18-án a Reformátusok a Közéletért Alapítvány a holland református parlamenti párttal közösen. A fugyivásárhelyi Studium Academicum Alapítvány részéről a konferencián jelen volt Kállay László, az alapítvány elnöke, valamint Balogh Barnabás biharvajdai református lelkész. Kállay László elmondta: évek óta tartanak konferenciákat különböző témakörökben. A mostanit Az Európai Unió és a kisebbségek címmel a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezték meg. Politikusok, egyházi képviselők tartottak előadásokat Magyarországról, Hollandiából, továbbá Erdélyből. A kisebbségvédelem nem hatékony, ha a nemzetállamok anakronisztikus keretei között csak az erő és a politikai akarat kisebbségellenessége érvényesül, mondta Csapody Miklós, az MDF alelnöke. Az előadásokból kicsengett, hogy a kisebbség nem mennyiségbeli kérdés, hanem helyzetbeli különbség. Németh Zsolt külügyi államtitkár arról beszélt, hogy ha Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor a schengeni határ az anyaország szomszédai közé tevődik, tehát a határon túli magyarok kívülrekednek. Ezáltal Magyarország szívóhatása még inkább növekedni fog, ugyanakkor nő a szomszédos országok taszító hatása is, az otthonmaradók pedig még nehezebb helyzetben lesznek. Németh Zsolt szerint szembe kell szegülni ezzel a negatív forgatókönyvvel. A magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy Magyarország ne csak a saját nevében tárgyaljon a csatlakozásról, hanem a térség nevében is. Az államtitkár kijelentette, hogy a határon túli magyaroknak joguk van beleszólni a magyar kormány rájuk vonatkozó döntéseibe, ezt biztosított elősegíteni a státustörvény. /Both Abigél: Az Unió és a kisebbségek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

"Sok szó esett az "átvilágítás" szükségességéről, írta Fodor Sándor, hogy a közéleti szereplőket, képviselőket ne lehessen többé felelőtlenül a kommunista rendszer politikai rendőrségével, rettegett terrorszervezetével való együttműködéssel vádolni. A legtöbb "beszervezett" nyomorult áldozat volt, akiket kényszerítettek, hogy aláírják a "vállalást. A legtöbben abbahagyták ezt a rendszerváltás után. Azért kell az átvilágítás, hogy szégyenletes titkukkal ne legyenek zsarolhatók, mihelyt közéleti szerepet vállalnak. Mindezt azért jutott Fodor Sándor eszébe, mert az emlékműgyalázásról szóló beszámolót látott a Magyar 2 adásában. /Budapesten a Regnum Marianum temploma helyén állított keresztet diákok lefűrészelték és a talapzatra kommunista szimbólumokat festettek/. Egyszercsak megszólalt, maga a "Regnum" elnöke is. (Így konferálták be.) Ő pedig a Kolozsvárról eltávozott V. J. egyetemi "káder", akit 20 évvel ezelőtt letartóztattak, perbe fogtak és elítéltek, holmi felvételi vizsgákkal kapcsolatos visszaélések miatt. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy őt nem lenne méltányos elítélni, mivelhogy rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerveket - mégpedig fedőnév alatt. Megdöbbentő, hogy az egykori besúgó vezető szerepet vállal egyházi szervezetben. Ugyanez elmondható a Budapestre kivándorolt és egyfolytában melldöngető, mártíromságát fitogtató erdélyiről is. Alexandru Maie volt politikai fogoly megírta emlékiratát /Am fost medic la Gherla, Mentor Kiadó - Orvos voltam Szamosújváron/, ebben döbbenetes írt meg, az Összmagyar Testület elnökéről. /Fodor Sándor: Az átvilágításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./Fodor Sándor Vincze Jánosra és Bartis Ferencre célzott. Emlékeztető: A Független Magyar Párt felhívását közölte a lap, elnöke a kolozsvári Vincze János. Vincze Jánost, amint a mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban elítélték, ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ A Szabadság közölte azt is, hogy Vincze János a tévében egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában Kolozsváron doktorátus nélküli tanársegédként dolgozott 1980-as letartóztatásáig, azóta nincs munkahelye. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. febr. 3./"

Metz Katalin könyve /Forgószélben - Harag György, a rendező-mágus. A szerző kiadása, Budapest, 2000, Regiszter Nyomda/ sorrendben a második, amely Harag György életével és munkásságával foglalkozik. Az első, a Nánai István szerkesztette Harag György színháza című kötet elsősorban adatokra támaszkodott, Metz Katalin szubjektív módon közelített Haraghoz. A Magyarországra áttelepült szerző, Metz Katalin Marosvásárhelyen, az akkoriban virágkorát élő Székely Színház előadásain nőtt fel, majd egyetemistaként a kolozsvári magyar színházat látogatta - immár a jövendőbeli kritikus szemével. /Nánó Csaba: Közelképben a rendező-mágus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./