Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

"Okt. 13-án kezdődött a Kolozsvár 1000 éve konferencia a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében. Megnyitó beszédében Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke emlékeztetett arra, hogy Kolozsvár mindig jelentős városa volt Erdélynek, Magyarországnak, majd Romániának. Jelenleg válságban van kultúrateremtő ereje. Benkő Samu EME-elnök a kommunista rendszerben volt romániai falurombolási jelszó árnyékában folytatott városrombolásra emlékeztetett, melynek hatásai a kincses várost sem kerülték el. Kötő József, arról beszélt, hogy a történelem során Kolozsvár az egyetemes kultúra továbbfejlesztője volt. Most pedig frontváros, az egyetemes kultúra és a barbárság közötti harc színtere. A főteret éppen sajátos transzszilván magyar kulturális jellege miatt akarják megváltoztatni. R. Várkonyi Ágnes (Budapest) az értékek túlélését szorgalmazó "tudomány munkásainak" önfeláldozó magatartását emelte ki. /Ördög I. Béla: Kolozsvár ezer évéről, tudományos szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14., Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A konferencia ötletgazdája, Egyed Ákos megállapította, hogy kevesen foglalkoznak alapvetően Kolozsvár történetével. Az elmúlt 55 évben nem is lehetett, mert ennek feltételei nem voltak adottak. Ezért kezdte szervezni Dáné Tibor Kálmánnak, az EMKE főtitkárával, és Wolf Rudolffal, az EME Bölcsészet-Nyelv és Történettudományi Szakosztály titkárával a konferenciát. A konferenciából kiderült, hogy Kolozsvár kultúra teremtő város volt, és erre igényt tart ma is. Ez a kultúra a magyar művelődéstörténetben nemcsak helyi jelentőségű értékeket hozott létre. Kolozsvár szerepének fenntartása összmagyar érdek! - hangsúlyozta. A konferencián elhangzottakat könyv formájában kiadják. - Növekszik az elvándorlás, ugyanúgy a vegyes házasságok száma is. Kolozsvár történelme nem helytörténet, mert Kolozsvárnak kisugárzó hatása volt Erdélyre és a magyar történelemre is. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

"Okt. 19-én és 20-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, valamint Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Az Orbán Viktor és Markó Béla megbeszélésen nem volt szó a kettős állampolgárság kérdéséről, mert - a kormányfő közlése szerint - az ebben a kérdésben állásfoglalásra, döntésre hivatott szerv a december elején ülésező Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Orbán Viktor a tárgyalások után újságíróknak elmondta: a MÁÉRT decemberi tanácskozásának napirendjén szerepelni fog a státustörvény, a kettős- és a külhoni állampolgárság ügye is. Szerinte a magyarlakta területeken folyó különböző aláírásgyűjtéseket egyfajta igény- és véleményfelmérésnek kell felfogni. "Akik ezeket az akciókat szervezik, a decemberi értekezletre úgy fognak majd érkezni, hogy jobban ismerik az általuk képviselt emberek véleményét állampolgársági és státuszkérdésekben". Markó Béla - aki átadta Orbán Viktornak az RMDSZ választási programját - üdvözölte, hogy okt. 20-án két új határátkelőhelyet avat fel a magyar és a román kormányfő. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ legfontosabb célkitűzése, hogy erős képviselőcsoportot juttathasson a következő négy évre a román törvényhozásba. E törekvésében a magyar kormány erkölcsileg és politikailag is támogatja. Leszögezte: az RMDSZ kormányon és ellenzékben is arra törekszik, hogy a román kormány lépéseket tegyen a nemzeti közösségekre vonatkozó jogi keretek megváltoztatására. /Markó Béla budapesti tárgyalásai. Fogadta őt a miniszterelnök, a külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A tárgyalásoknak nem a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság volt a fő témája, a magyarországi sajtót mégis e két témakör érdekelte. A státustörvénnyel, illetve a külhoni magyar állampolgársággal kapcsolatban. "Választások előtt áll Románia, és alkalmas volt a pillanat arra, hogy áttekintsük egyrészt a magyar-román viszonyt, másrészt pedig a magyar-magyar kapcsolatokat" - nyilatkozta Németh Zsolt államtitkár. A magyar-román viszonyról elmondta, hogy számos célkitűzést nem tudtak elérni, ennek ellenére kedvező légkör alakult ki. "Mindenképpen eredményként lehet elkönyvelni, hogy a központi magyarellenes hangulatkeltés e négy év alatt megszűnt Romániában". Németh Zsolt kiemelte, hogy az elmúlt időszakban lerakták a határokat átívelő nemzeti újraegyesítés első, illetve második lépcsőfokát is. Az első a politikai egyeztetések mechanizmusának a megteremtése volt, a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása. A második lépcső a jogi stádium, amely esetében - státustörvény, külhoni magyar állampolgárság - az elkövetkezendő Magyar Állandó Értekezletnek kell kimondania a döntő szót. Markó Béla hangsúlyozta, hogy lassan beérik az az együttgondolkodás, melyet a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a magyar politikai pártok a határon túli magyarság jogállásának - státustörvény, külhoni magyar állampolgárság - kérdéskörében folytattak. /Guther M. Ilona: Román-magyar, magyar-magyar kapcsolatok alakulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Okt. 20-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 44. évfordulója tiszteletére adott fogadáson részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor SZET-elnök, valamint a Szövetség több szenátora és parlamenti képviselője. Okt. 22-én a Rákóczi Szövetség a Műegyetem 56 Alapítvánnyal karöltve kilencedik alkalommal rendezi meg Budapesten az 1956-os forradalom ünnepi programját. Az ünnepség a Műszaki Egyetemen kezdődik, majd fáklyásmenettel folytatódik, magyarországi és határon túli pártok, társadalmi szervezetek és iskolák koszorúznak a Bem-szobornál. /1956-os megemlékezések. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel készített interjút a Romániai Magyar Szó munkatársa. A nagykövet részt vett az október 6-án részt vett az aradi megemlékezésen, nagy élmény volt számára. Október 23-a jelentőségéről, hogy elbukott a szabadságharc, de következményeit nem lehetett sem kivégzésekkel, sem száműzetésekkel elintézni. - 1956 után Magyarországot az addigi módszerekkel már nem lehetett többé kormányozni, s néhány évtized múlva '56 forradalma hozzá járult a kommunista rezsim bukásához. "Október 23-a a magyar nemzet számára egyetemes ünnep. Azt nemcsak Erdélyben, de minden magyarlakta vidéken illő megünnepelni. Nem állami, hanem nemzeti ünnepünk ez, s mert számtalan - zömében névtelen - hőse van az 1956-os forradalomnak Erdélyben, Romániában is, a megemlékezés róluk ugyanolyan jogosult a Kárpát-medence bármely táján, mint mondjuk Budapesten." A nagykövetség megkoszorúzza a mártírhalált halt Nagy Imre 56-os miniszterelnöknek a Bukarest melletti Snagovban található szobrát. /Ferencz L. Imre: /"A zsarnokságtól megrettenni nem szabad..." Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN-nal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

A nagykárolyi római katolikus teológiai líceum új nevet kapott. Ettől az iskolai évtől Kalazanci Szent József Teológiai Líceumnak nevezik. A névadó ünnepi szentmisén megjelent a magyarországi Piarista Diákszövetség elnöke, Szűcs Ervin is. Ez alkalommal negyedszer látták vendégül a budapesti Sík Sándor kamarakórust. /Névadó ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./

Mugur Isarescu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 20-án ünnepélyesen megnyitotta a Csanád- Kiszombor közúti határátkelőhelyet. A két kormányfő a román oldalon felállított katonai sátorban tartott megbeszélése után sajtótájékoztatót tartott. Ez a határátkelő az itt élő embereknek, magyaroknak, románoknak és szerbeknek, nemzetiségi hovatartozás nélkül, egyaránt nagyon fontos - hangoztatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a továbbiakban elmondta: Mugur Isarescut tájékoztatta arról, hogy - a román kormányfő korábbi kérésének eleget téve - méltó sírkertet alakítottak ki a világháborúkban Magyarországon elesett román katonáknak Budapesten, a rákoskeresztúri köztemetőben. A román katonatemetőt október 25-én szentelik fel. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a román fél is hasonló gesztust tesz a magyaroknak, ugyanis magyar katonák is nyugszanak méltatlan körülmények között Romániában. - Csökkenteni lehet a magyarországi baromfi és sertéshús behozatalára kivetett romániai vámokat - állította Mugur Isarescu. - A Csanád-Kiszombor közúti határátkelőhely elsősorban a személyforgalmat szolgálja. /Román-magyar miniszterelnöki találkozó. Határnyitás Csanádon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./ Az új határátkelő átadására "elfelejtették" meghívni a megyei RMDSZ szervezet képviselőit, annak ellenére, hogy ők sokat tettek a határállomás megvalósításáért. Isarescu javasolta, hogy az érmihályfalvi határátkelő megnyitása alkalmából ültessenek el egy-egy facsemetét: magyar és román területen. Ezek a két nép közötti barátság szimbólumai lesznek. Isarescu elmondta, hogy beszéltek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról. /Pataki Zoltán: Egy órával közelebb Európához! Nagycsanádnál is (végleg) megnyílott a román-magyar határ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

"1956. október 23-a a fiatalság ünnepe és az őszinte szó parancsa - fogalmazott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter a forradalom előestéjére emlékezve, okt. 22-én, Budapesten. - Mádl Ferenc köztársasági elnök a Kommunizmus Üldözötteinek Nemzetközi Szövetsége Budapesten tartott kongresszusán Albániából, Bulgáriából, Csehországból, Horvátországból, Lengyelországból, Németországból, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából, valamint a volt Szovjetunió utódállamaiból részt vevő küldöttei előtt okt. 21-én kijelentette: "Nem könnyű 1956-ra emlékezni, mert egyszerre kell szólni kivételes győzelemről és kivételes, kíméletlen megtiportatásról, dicsőségről és gyászról, elégtétel-szolgáltatásról és hiányérzetről." Mádl Ferenc elmondta: a nemzet ellen vétkezőkből még mindig nem sikerült kicsikarni a bűn megvallását, márpedig akkor végre lenne, kinek megbocsátani. Az államfő a továbbiakban rámutatott, hogy a nemzetért áldozatot vállalók sok tekintetben mind ez idáig nem kapták meg az utókortól az elvárható jogi és erkölcsi elégtételt. Orbán Viktor miniszterelnök a kongresszuson jelen lévőkhöz intézett levelében kifejtette: A kommunizmus generációk, országok és nemzetek életét tette tönkre, megfosztva az embert elemi jogaitól és kiszolgáltatva az államgépezet visszaéléseinek. - Dávid Ibolya igazságügy-miniszter okt. 22-én Szentgotthárdon, a település hősi emlékművénél mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: "Vissza kívánjuk adni a magyar jogrendszernek azt a becsületét, amelytől az 1956-os rögtönbíráskodásról, illetve az 1957-es gyorsított büntetőeljárásról szóló rendelet megfosztotta". Elmondta: néhány napja írta alá azt a törvényjavaslatot, amely a leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szól. A kormány erkölcsi és jogi rehabilitációban kívánja részesíteni 1956 áldozatait, legyenek akár köztörvényes elítéltek. /Október 23. A magyar nép erejének és igazságba vetett hitének ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./"

Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./

A magyarországi Fejér megyéből érkeztek küldöttek - polgármesterek, tanácsosok - Kolozsvárra, okt. 25-én tárgyaltak a Kolozs megyei tanácsosokkal. A magyarországi vendégek ezzel viszonozzák itteni kollégáik áprilisban tett Fejér megyei látogatását. A megbeszélésen részt vett Ioan Rus Kolozs megyei tanácselnök, Serban Gratian és Kerekes Sándor alelnökök, Alföldi László magyar főkonzul, valamint Bogdan Cerghizan prefektus. Az üdvözlő beszédekben kiemelték: elsőrendű fontosságú, hogy kiépítsék a térségek közötti és határokon átnyúló együttműködést. Alföldi László főkonzul fontosnak ítélte, hogy erre a találkozóra a két választás között került sor, hiszen ez is mutatja a valós együttműködési szándék folytatását. Fertő László, a Fejér megyei közgyűlés elnöke bemutatta megyéjüket, hangsúlyozva, hogy Fejér megye Magyarország legfejlettebb megyéi közé tartozik, hiszen Budapest után náluk a legnagyobb az egy főre eső nemzeti bruttó össztermék. Elmondta, hogy kapcsolatot szeretnének teremteni több Kolozs megyei településsel és polgármesterrel. Fertő László elmondta, hogy szándéknyilatkozatot ír majd alá itteni kollégájával, Ioan Rus megyei elnökkel, amely a két megye szorosabb jövőbeni kapcsolatáról szól. /(újvári:) Komoly kapcsolatteremtési szándék Kolozs megyével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Nagyvárad Állami Színházának Szigligeti Társulata Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját mutatja be a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek sorozat keretében okt. 27-én, a Thália Színházban. /Váradiak fellépése Budapesten. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./

Okt. 22-én Budapest V. kerületének küldöttsége átadta Gyergyószentmiklós magyarságának a millenniumi zászlót. Hajdó István főesperes emlékeztette a közösség vezetésére vállalkozókat az elődök példájára - kezdve Dózsa Györgytől az 1956-os forradalomig -, akiket nem kicsinyes érdekek vezettek, hanem azok felemelkedése, akikből vétettek. Jelen volt Kontesveller József prefektus és Dézsi Zoltán, a megyei tanács alelnöke is. A templomi ünnepség után mintegy 3500 ember indult a tekerőpataki fúvósok zenéjére a városi temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatainak állított emlékműnél tisztelegjenek az 1956-os forradalom áldozatainak emléke előtt. /Bajna György: Millenniumi zászlóátvétel és 1956-os megemlékezés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./ A templomból lovashuszáros, fúvószenekaros körmenetben indult a tömeg a temetőbe, ahol a diktatúra áldozatainak emlékműve előtt az 1956-os forradalomra emlékeztek. Az ünnepi beszédek közül kiemelendő Salamon László volt 56-os elítélt a forradalom jelentőségét számadatokkal és kihatásaiban is értékelő szónoklata és a zászlót hozó-átadó Erdős László honvédezredes beszéde, amelyben történelmi tragédiáink nagyhatalmi háttereit is ecsetelve szólított a megmaradásra. /Gál Éva Emese: Millennium és forradalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője készített interjút Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, abból az alkalomból, hogy benyújtották az RMDSZ államfő-jelöltje, Frunda György jelölését támogató 321 ezer támogató aláírást. A következő lépés az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltek listáinak letétele a megyei választási bizottságoknál. Az ország minden megyéjében elkészítették a szenátor- és képviselőjelölti listát, és minden lista végleges. A listák rövidesen közzéteszik. A közvélemény-kutatások az RMDSZ-t csaknem kivétel nélkül a szavazatok hét százaléka megszerzésére tartják esélyesnek. Gond azért akad. Kincses Előd bejelentette: sikerült Maros megyében összegyűjteni azt a háromezer aláírást, amely feltétele annak, hogy független jelöltként indulhasson. Markó szerint "volt kollegánk már nem is tudja elképzelni életét reflektorfény nélkül, s ennek érdekében mindent meg is tesz. Az utóbbi időben egyre több rosszat az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak." "Bejutásra a parlamentbe ugyanis semmi esélye, de a megszerzett voksokkal elérheti azt, hogy a szövetség egy emberrel kevesebbet küldhessen a képviselőházba." - Markó Béla arról tájékoztatott, hogy a külhoni állampolgársággal kapcsolatos aláírásgyűjtést még nem összesítették. A kérdés a múlt héten felmerült Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiken. Megegyeztek abban, hogy decemberben összehívják a Magyar Állandó Értekezletet. Ezen nemcsak a státusztörvényről, hanem a külhoni állampolgárság kérdéséről is szó lesz. Markó Béla beszámolt arról, hogy budapesti tárgyalásain nagy hangsúlyt fektettek a gazdasági kérdésekre, mert ez döntő fontosságú lehet a szülőföldön való megmaradás tekintetében. - Markó Béla egyre több jelzést kap arról, hogy Magyarországon dolgozó erdélyi magyaroknak bepecsételnek útleveleikbe, nem engedik őket vissza az ország területére. Az ittenieknek fontos jövedelmi forrás a magyarországi munka. /Gyarmath János: MARKÓ BÉLA a választások állásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26. - folytatás: okt. 27./

A magyarországi Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Gloria Victis elnevezésű '56-os emlékünnepséget Budapesten, s ennek keretében a VIII. Kárpát-medencei Magyar Ifjúsági Találkozót. Az eseményeken majd ezer határon túli magyar fiatal - köztük több mint kétszáz erdélyi - vett részt. Nagyváradról, a Kanonok sorról indultak az erdélyi fiatalok. A diákok történelmi pályázatot írtak, melynek témája az 1956-os forradalom volt. A legjobbaknak ez az utazás lett a jutalma. Okt. 22-én, Budapesten, a Műszaki Egyetem aulájában kezdődött az emlékünnepség, a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány szervezésében. Megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Vajna Zoltán, a Műegyetem 1956 Alapítvány és Halzl József, a Rákóczi Szövetség vezetője. Arról emlékeztek meg, hogy 44 év telt el immár azóta, hogy azon a bizonyos október 22-én, a forradalom előestéjén közel háromezer fiatal tartott nagygyűlést a Műegyetem aulájában, ahol 16 pontban megfogalmazták a nemzet követeléseit. Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondott beszédet. A határon túli magyar fiatalok nevében a Vajdaságból érkezett Diósi Viola beszélt arról, hogy nincs kései vagy ellopott forradalom, mert az eszme megmarad, s ha kell, a láng újra fellobban. A Műegyetemtől többezres tömeg vonult végig a Bem térig. A Bem szobor előtt a szervezők nevében a Rákóczi Szövetség főtitkára, Ulicsák Szilárd mondott beszédet, az erdélyi fiatalok képviseletében Vass Levente szólt. A megemlékezés a Kossuth téren zárult, ahol Pokorni Zoltán oktatási miniszter meggyújtotta az ünnepi lángot. Okt. 23-án a Műszaki Egyetemen tartottak előadásokat. A szerbiai választások hatása a vajdasági magyarság helyzetére címmel értekezett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke és Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke. Józsa László ismertette azt a tényt, hogy október 5. óta teljesen új helyzetben vannak. Az új kormányban helyet kapnak a vajdasági magyarság érdekképviselői, méghozzá olyan jelentős tárcáknál, mint az oktatási, a művelődési, a kisebbségügyi minisztérium. Szabó Tibor felhívta a figyelmet arra: a VMSZ-nek megvan a lehetősége arra, hogy tanuljon az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalataiból, hibáiból. Az utóbbi esztendők során külföldön is változott a szemléletmód, s már nem csodálkoznak azon az Egyesült Államokban, hogy például Romániában anyanyelvű oktatást akarnak, hiszen ez elfogadott, legitim igény. Szabó Tibor kijelentette: a magyar kormány támogatja a VMSZ autonómiakoncepcióját. - Halzl József a lap munkatársának elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség 1993 óta évente megrendezi az ifjúsági emlékünnepélyt '56 tiszteletére. /Haraji Tóth Hajnal: Erdélyi fiatalok főhajtása '56 emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), OKT. 27./

"Petre Roman külügyminiszter választási provokációnak minősítette, hogy Romániában az 1956-os magyarországi forradalom évfordulójára időzítetten kiadták Méray Tibor Budapest, 1956 című könyvét. A Franciaországban élő magyar író említett könyvével első alkalommal ad lehetőséget a román nyelvű nagyközönségnek, hogy részletesen megismerje az 1956-os magyarországi eseményeket. Méray a román nyelvű kiadást kiegészítette egy fejezettel, amelyben megírta, hogy Nagy Imre és társai miként kerültek a börtönnel felérő romániai száműzetésbe, az akkori román vezetés miként adta ki őket Magyarországnak. A szerző részletesen foglalkozott azzal a szereppel is, amelyet Valter Roman, a jelenlegi külügyminiszter édesapja játszott ebben a történetben. Az Evenimentul Zilei több részletet közölt a könyvből. Petre Roman a lap okt. 26-i számában közzétett levelében határozottan visszautasította, hogy a "nyíltan irredenta Méray azt a Valter Romant próbálja lejáratni, aki annyi irredenta akciót hiúsított meg". Valter Románról "közismert volt mind Romániában, mind Magyarországon, hogy milyen álláspontot képviselt Erdély kérdésében" - folytatta Petre Roman. Emlékeztetett arra, hogy édesapja 1939-ben egy francia lapban "az Erdélyt fenyegető német-magyar veszéllyel szemben határozottan leszögezte: semmit sem szabad engedni, s katonaként bebizonyította, hogy Románia képes ellenállni". A külügyminiszter szerint édesapja 1956-os budapesti jelenlétének semmi köze nem volt ahhoz, hogy a szovjetek egy nekik engedelmes kommunista vezetést akartak hatalomra juttatni Budapesten. "Apám életrajzára, a valódira és nem a meghamisítottra, büszke lehetek" - szögezte le Petre Roman. /Petre Roman apja védelmére kel. Érzékeny pontot érintett Méray Tibor visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Méray Tibor reagált minderre: "Petre Roman a könyvben felvetett problémákat a mai román belpolitika síkjára terelte, amibe nem óhajtok beavatkozni" - jelentette ki,az MTI-nek Párizsban nyilatkozva. Leszögezte, hogy könyvében történelmi tényeket idézett fel. A Budapest, 1956 címen Bukarestben október 23-án román nyelven megjelent könyv a magyar forradalom évfordulója alkalmából látott napvilágot - hangsúlyozta Méray - , azaz nem a romániai választásokhoz "időzítve", jóllehet Petre Roman ezzel próbálja elterelni a figyelmet azokról a megállapításokról, amelyek Valter Roman 1956-os szerepvállalását elemzik. /A magyar forradalom megítélésében nem Roman az illetékes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

A magyar állam rövidesen megindítja a kártérítési pert a februári ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul cég ellen - nyilatkozta Gönczy János, a magyarországi Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatal vezetője. Kiemelte: Magyarország biztonsága érdekében az Orbán-kabinet elsősorban az erdélyi szennyező források megszüntetését, illetve azok biztonságát szeretné elérni. Ennek érdekében Budapest már tárgyalt az illetékes román szervezetekkel, s abban már megállapodtak, hogy megjelölik a természetre különösen veszélyt jelentő helyeket. A technológiai, technikai fejlesztési terv kidolgozásához a felek szeretnék az Európai Unió segítségét is igénybe venni. /A magyar állam megindítja a pert a nagybányai Aurul ellen Az erdélyi szennyező források megszüntetését szeretnék elérni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Okt. 28-án Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei címmel emlékülést tartottak Nagyváradon. Az előadások megidézték Pázmány Péter bíboros érsek és Bunyitay Vince kanonok szellemét. Tempfli József római katolikus megyés püspök az emlékezés fontosságát, a két kiemelkedő egyházi személyiség szerepét hangsúlyozta. Dr. Gergely Jenő professzor /Budapest/ Nagyvárad történetét foglalta össze. Fodor József vikárius az 1837-ben született Bunyitay Vincéről szólt, aki megírta a váradi püspökség történetét. Az első három kötet 1884-ben jelent meg, a negyedik is az ő feljegyzései, adatai alapján készült el. Az 1570-ben Nagyváradon született Pázmány Péterről Pálos István apátkanonok és Szilágyi Aladár tartott előadást. Bunyitay Vince életének jelentősebb pillanatait dr. Fleisz János vázolta föl. A szimpózium végén Tempfli József megyés püspök támogatást ígért ahhoz, hogy az elhangzott előadások nyomtatásban is megjelenjenek. Fleisz János elmondta még, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Római Katolikus Püspökség és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett, Nagyvárad neves személyiségeit bemutató előadás-sorozat jövőre folytatódik. Legközelebb Ipolyi Arnold életéről, munkásságáról lesz szó. /Pásztai András: Pázmány és Bunyitay emlékét idézték fel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./

Íjgyártó István magyar nagykövet Temes megyében töltötte a hét végét. Okt. 28-án Temesváron megjelent a közéleti vitaklub ülésén. Kijelentette, hogy tömören így fogalmazható meg a diplomácia erőfeszítése: mindent megtenni a megmaradásért! Az elmúlt ötven évben ugyanis a totalitárius rendszerek elnyomtak minden törekvést, amely a nemzetiségek önazonosságának éltetését szolgálta volna. A feltételek megteremtődtek a kisebbségi lét jobbá tételéhez, most tartalommal kell megtölteni a kereteket. A legfontosabb a képzés: legyenek kiváló iskolák, "merítsünk bátrabban az anyaország műszaki-tudományos vívmányaiból, legyünk képzettebbek a környezetünknél" -ezeket a magyar diplomácia fenntartás nélkül támogatja. Íjgyártó István kisebbségi sorban élt a kárpátaljai Beregszászban, mígnem áttelepült Magyarországra. Főiskolai tanulmányait Budapesten végezte az ELTE Bölcsészeti Karán. Dolgozott a kormány határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó irodájában. Íjgyártó István nagykövet felhívta a figyelmet, hogy a magánosítás Romániában még gyerekcipőben jár, a befektetések kockázata nagy, a magyar tőke pedig még nem annyira erős. /Sipos János: Íjgyártó István bemutatkozása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

Harmadik évadát kezdte meg idén szeptemberben a Vendégségben Budapesten című sorozat a budapesti Thália Színházban. A sorozat az anyaország határain kívül élő és tevékenykedő társulatoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget. Okt. 27-én a Thália Színházban a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának vendégjátékát tekinthette meg a közönség. A példás fogadtatásban részesült váradi társulat két telt házas előadást tartott a Tháliában. /Kulcsár Andrea: Kalandos utazás, sikeres vendégszereplés. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

Margittán az új római katolikus templomban koncertezett Márk Attila brassói gitárművész, aki tíz éve ad elő megzenésített verseket. Főként erdélyi költők verseiből válogat, többek között Reményik Sándor, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc, Szabédi László költeményeit zenésítette meg, az egyetemes magyar lírából pedig József Attila, Ady Endre verseit. A ma élő költők közül Lendvai Éva, Csávossy György alkotásai vonzanak. Márk Attila sok helyen fellépett, a legnagyobb városoktól, mint Budapest, Bécs vagy Salzburg, a legkisebb településekig. A sok dal hat kazetta formájában jelent meg különböző kiadóknál. Márk Attila elvégezte a gyulafehérvári egyetem hitoktató szakát. Tanít, de a hittanórákon inkább énekel a gyermekeknek. /Dérer Ferenc: Brassói gitárművész Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

Okt. 28-án negyedszer rendezte meg a Román Nemzetiségi Kulturális Napokat a Budapesti Román Egyesület, jelezte Gyurich László, a budapesti székhelyű Hunyadi János Magyar-Román Kör elnöke. Az egyesület elnöke, Roxin László újságíró arról tájékoztatott, hogy egyesületükben szép számmal vannak Erdélyből kitelepedett magyarok, van néhány szlovák nemzetiségű és zsidó tagjuk is. A pártoló tagokkal együtt kétszáz körüli a Budapesti Román Egyesület tagjainak létszáma. Utóda az 1980-ban alakult Budapesti Román Klubnak, így ez évben két évtizedes fennállásukat is ünnepelték. Rajtuk kívül még csak egy olyan civil szervezet van a magyar fővárosban, amely románokat tömörít, a Budapesti Román Kulturális Társaság, akik az egyesületből váltak ki. Széthúzás van a budapesti románok között, elsősorban az itt született és az Erdélyből, Romániából áttelepült román között. - Szerinte az áttelepült románok lehetnek olyan tizenötezren. /Guther M. Ilona: Budapesti románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

"Demény Lajos ismertette Borsi Kálmán Béla két újabb könyvét. Az egyik 1999 végén jelent meg franciául Kockázatos kapcsolatok - alcíme Magyarok és románok a XIX. és XX. században /Édition Jelenkor, Pécs, 1999/. Ennek egyik tanulmányában saját életútját is felvázolta. Ez csak ürügy volt arra, hogy az Erdélyből 1962-ben Magyarországra áttelepült ifjú esetével a romániai származású magyar értelmiségiek arculatának kialakítását példázza, a Kádár rendszer idején. A másik könyv - és ezt ismertette Demény Lajos - A békétlenség stádiuma /Osiris Kiadó, Budapest, Pro Minoritate Könyvek/. A magyar-román viszony távlatait mérlegelve Borsi Kálmán Béla szerint szem előtt kell tartani a következőket. Téved a magyar külpolitika azon reményében, hogy a román partnert külső nyomással engedményekre lehet kényszeríteni. Az sem kizárt, hogy téved a román vezetés, amikor továbbra is "a hagyományos bizánci stílusú, megtévesztésre, dezinformálásra és mindenekelőtt hintapolitikájára" építi diplomáciáját, abban a reményben, hogy az sikerrel fog járni, mint az az utóbbi 150 évben történt. Nem számol azzal, hogy az európai integrációs folyamatban a nemzetállam eszméje és a homogenizáló stratégia már túlhaladott. - Nyugat-Európa továbbra sem érzékeli azt a mintegy 60-80 esztendőre tehető fáziskülönbséget, ami a magyar és román nemzetfejlődésben, politikai gondolkodásban fennáll. - A múlt századi magyar nemzetstratégia kudarcából a magyar fél levonta a következtetéseket, de a román fél ma sem számol azzal, hogy Nagy-Románia újrateremtésének kísérlete esetén irdatlan nehézségekkel és morális csődtömeggel kellene megbirkóznia és ezzel máris az illúziók csapdájába került. - A magyar külpolitikának fel kell készülnie "a környező népek újjáéledt nemzeti törekvéseinek átgondolt, empatikus és következetes kezelésére, óvatos alakítására, ezen belül az erdélyi magyar kisebbség "végromlásának" megakadályozására, legalábbis annak minden eszközzel való késleltetésére". /Demény Lajos: Múlt és jelen a magyar-román viszonyban. A történész és diplomata nézőpontja. = A Hét (Bukarest), nov. 2./"

Temesváron a reformáció ünnepe idén egybeesett a templomépítő és gyülekezeterősítő Szabolcska Mihály halálának 70. évfordulójával. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke e jeles napon Temesváron hirdetett igét. Az ünnepség a temesvári reformátusok Makovecz Imre tervezte Új Ezredév Központjának építőtelepén kezdődött a Millenniumi zászló bemutatásával, melyet a magyar kormány adományozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Tőkés László püspök a felszalagozott zászlóra utalva közölte, hogy a zászlót a nagyváradi varadinumi ünnepségek alkalmából vette át (májusban), és azóta több gyülekezetben is bemutatták. Hogy hány helyre jutott el eddig, a rúdjára kötött szalagok mutatják, mert tisztelete jeléül minden gyülekezet eggyel gyarapította a számukat. Bányai László esperes meleg szavakkal ajánlotta a jelenlévők figyelmébe Szekernyés János Temesvár reformátussága című kötetét. Tőkés László a temesvári templomépítést a babilóniai fogságból szabadultakéhoz hasonlította, akik, amint szabaddá váltak, hozzákezdtek Jeruzsálem falainak újjáépítéséhez. Tőkés László a szeretet hirdetőjének, a szeretet költőjének nevezte Szabolcska Mihályt. A pap-költő előd munkásságát Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkésze és Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus közösség papja méltatta. Szekernyés János helytörténész előadását tartott Szabolcska Mihályról, a papról, a költőről, Temesvár kimagasló közéleti személyiségéről. Szabolcska hetven évvel ezelőtt nyugdíjasként, Budapestről Temesvárra jött igét hirdetni, és okt. 31-én itt érte a halál. /Sipos János : Tőkés László igét hirdetett a temesvári Új Ezredév Központ építőtelepén. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

A maroshévizi Kemény János Alapítvány okt. 26-29. között a vendégül látta a budapesti XV. kerület pedagógus-csoportját. A vendégek előadásokat hallgattak meg, megismerhették Beder Tibor Gyalogosan Törökországban és Vofkori László Székelyföldről szóló könyvét, dr. Garda Dezső Gyergyó történelmi képekben című előadását. A költészetről szóló tanácskozás meghívott előadója Tóth István költő, műfordító, irodalomtörténész volt Marosvásárhelyről. A vendégek találkoztak Ferenczes Istvánnal, Lövétei Lázár Lászlóval, Kercsó Attilával is. /Előadások a Kemény János Alapítvány szervezésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Megjelent a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának új kiadványa: Kós Károly levelezése Czine Mihállyal /Nyelv és Lélek Könyvek, Budapest, 2000/. Kós Károly 1956 és 1977 között írt leveleiben kifejtette a transzszilvanizmussal kapcsolatos nézeteit. A könyvet ismertető Osváth Annamária felvetette: ki kellene adni Benkő Samu Kós Károllyal folytatott beszélgetéseinek cenzúrázatlan, eredeti szövegét. /Osváth Annamária: Kós Károly leveleskönyve. = A Hét (Bukarest), nov. 2./ Osváth Annamária erre a könyvre gondolt: "A legszebb élet, amit magamnak el tudtam képzelni" Benkő Samu beszélget Kós Károllyal /Kriterion, Bukarest, 1978/. Kós Károly rajzaival és metszeteivel

Budapesten Letenyei László, a budapesti Közgazdasági Egyetem tanára a karon tanuló Nistor Béla csángó diák kezdeményezésére a csángók helyzetéről szóló honlapot készített: http://www.bke.hu/~tucan/csango. Tervezik, hogy magyarul, angolul, románul is megjelenjen a csángó szöveg. Jelenleg a következő rovataik vannak: Zene és kép, Politika, Gazdaság, Csángó falvak, Szótár, Fórum, Utazzunk Moldvába!, Beteg segély, Csángó lapok és Támogatók. A honlapot a Petrás Incze János gyűjtéséből megismert csángó himnusz nyitja: "Csángó magyar, csángó magyar / Mivé lettél csángó magyar / Ágrólszakadt madár vagy te / Elvettetve, elfeledve... /(Cseke Gábor): Csángók honlapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) tízéves fennállását ünnepelte szeptemberben, a gyilkostói vándorgyűlésen. A 13 helyi szervezetnek ma mintegy 500 magyar közgazdász tagja van. Az aktív tagság egyre nagyobb része a fiatalok köréből kerül ki. Az új elnök, Somai József, a társaság alapító tagja és 1995 óta ügyvezető alelnöke. Somai kifejtette: a társaság már az első időszakban felvállalta a felnőttképzést. Komoly támogatást kaptak a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemtől. Később az ifjúság képzése lett központi kérdésükké. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány (az RMKT hozta létre) keretében sikerült először egy két és fél éves képzést megvalósítani Magyarországon, 24 fiatal számára, majd más 36 fiatal számára héthetes szakmai képzést biztosítottak, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemmel együttműködve. Tervezik, hogy a képzést kihelyezik a helyi szervezetekhez, mert ott van a tagság, a közgazdászok. Az ifjúság az utóbbi években nagyobb létszámban vesz részt az RMKT programjain. Az ifjúsági frakció (RIF) mostanra igen aktívan működő szervezet lett. Ma már saját vándorgyűléseiket tartják. Most végre beindult a magyar nyelvű közgazdasági oktatás Kolozsváron (Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy után), és nemsokára beindul Csíkszeredában és Udvarhelyen is. A fiókszervezetek részére is szakkönyvtárat akarnak létrehozni. Az RMKT szeretne kutatással is foglalkozni, érdekében létrehoztak hány szakmai szekciót. Ki kellene dolgozni az erdélyi régió gazdaságfejlesztési tervét. Az RMKT tartja a kapcsolatot a 17 létező vállalkozásfejlesztő központtal. Új színt jelentett a társaság életében a már közel három éve megjelenő KÖZGAZDÁSZ FÓRUM. /Rácz Éva: Hogyan tovább, közgazdászok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Nagy László, Nagykárolyban élő Károlyi Gáspár-kutató több mint öt évi "nyomozással" oklevéltárakból, egyetemi és teológiai könyvtárakból összegyűjtötte a Károlyi Gáspárról szóló könyvészetet. Pár éve könyvet is írt róla, mely a magyarországi testvérvárosban, Orosházán jelent meg. Legújabb kutatásainak eredményei egy következő, Károlyi Gáspárról szóló könyvben látnak napvilágot nemsokára. Könyvét azoknak szánja, akiket Károlyi Gáspár és kora érdekel, jelentette ki a vele készült beszélgetésben. Károlyinak születési éve sem ismert, csak következtetésekből fogadják el 1529-et vagy 1530-at. Szenczi Molnár Albert a Biblia hanaui kiadásában (1608) Caroli Gaspar-nak. a kiadás címlapján Cároli Gaspar-nak írta nevét. A Tótfalusi Kis Miklós amszterdami bibliakiadásában (1685) Karoli Gaspar, az 1700-as amszterdami kiadás címlapján Karoly Gaspar olvasható. 1704-ben a casseli kiadás címlapján jelenik meg fonetikus átírással Károli Gáspár alakban, és nevének ez az írott formája a bibliakiadások címlapján napjainkig megmaradt. Az 1990-ben Budapesten kiadott Szent Biblia címlapján: Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Annak ellenére, hogy a Károli alak hosszú életűnek bizonyult, a név helyes írása Károlyi. Az 1890-ben felavatott gönci szobrán is Károlyi Gáspár olvasható és ma már az irodalomtudomány, és a nyelvészet is ezt ismeri el helyesnek. /Nagy Ágnes: Beszélgetés NAGY LÁSZLÓ, Károlyi Gáspár-kutatóval. . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ nov. 4. és 11. között ad otthont a Harag György-emléknapoknak. A rendezvény fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Tompa Gábor, a magyar színház igazgató-főrendezője a sajtó képviselőinek elmondta: Harag az egyetemes magyar színjátszás nagy egyénisége volt. Idén emlékeznek Harag György halálának 15. és születésének 75. évfordulójára. A rendezvény meghívottai: a budapesti Vígszínház, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Teatrul de Comedie Bukarestből. Bemutatják a Nánay István által összeállított Rendezte: Harag György című könyvet, a Metz Katalin által írt Forgószélben. Harag György, a rendező-mágus című kötetet, valamint A buszmegállótól a játszma végéig - A kolozsvári magyar színház tizenkét évada (válogatta és sajtó alá rendezte Kelemen Kinga) című munkát. /Nánó Csaba: Harag-György emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából a költő életútját bemutató kiállítás nyílt Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumtól kölcsönzött anyagból. A tárlat az 1800. december 1-i nyéki születési kivonattól a költő budapesti Kappel házban 1855. november 19-én bekövetkezett haláláig dokumentumokat, korabeli metszeteket, fotókat, kézirat-másolatokat vonultat fel. /Vörösmarty kiállítás a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./