Ápr. 23-án véget ért a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója. Az elhangzottak alapján a hazai felsőoktatás és kutatás színvonalának emeléséhez javaslatokat tartalmazó ajánlás készül a kormány számára - tájékoztatott Kecskés Mihály professzor a háromnapos budapesti tanácskozás végeztével. A világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság két hét múlva készül el az ajánlások kidolgozásával, amit az itthon és a külföldön élő, összesen mintegy 2000 magyar professzorhoz is eljuttatnak. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finanszírozását, minőségét, a különböző országok intézményei közötti együttműködési formákat érintik majd. /MTI/

Csóti György MDF-es országgyűlési képviselő vezetésével pártoktól mentes mozgalom indul Tiszta Kezek Magyarországon névvel, a közélet tisztaságának megteremtésére. Az alapítók közé tartozik Bölcskei Gusztáv református püspök, Gyulay Endre katolikus püspök, Duray Miklós, Makovecz Imre építész, Nemeskürthy István történész, Papp Lajos szívsebész, Pungor Ernő akadémikus és Zlinszky János alkotmánybíró. Azt szeretnék elérni, hogy az ország vezetése, a képviselők feddhetetlen előéletű politikusok legyenek. /Mai Nap (Budapest), ápr. 28./

A 62. évében járó, Besztercén lakó Fazekas István első verseskötete /Alkony előtt, Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ a Kanadai Magyar Irodalompártolók Klubjának támogatásával jelent meg. Fazekas István az 1995-ben Budapesten megrendezett Kárpát-medencei Költészeti Pályázaton első díjat nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

A Magyar Professzorok Első Világtalálkozóját április 21-től 23-áig rendezik meg a Magyar Tudományos Akadémián - jelentette be Kecskés Mihály professzor sajtótájékoztatóján, ápr. 17-én. A Magyarok Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesülete, valamint az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testülete tavaly novemberben Nyíregyházán rendezte meg a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Első Találkozóját, amely mintegy előkészítője volt a mostani világtalálkozónak. A felmérések szerint Magyarországon 1250, a környező országokban 200, míg a nyugati világban 400 magyar professzor él. Az előzetes bejelentkezések alapján közülük 350-en érkeznek Budapestre, a világ minden tájáról. A világtalálkozó célja: a kiemelkedő magyar szellemi erők számára fórumot teremteni, oktató, kutató és közéleti tevékenységüket összehangolni. /MTI/

Ápr. 18-án kopjafaállítással emlékeztek a három éve elhunyt Gelu Pateanu román költőre, műfordítóra Budapesten, a Farkasréti temetőben. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke rámutatott: Jókai, Mikes, Móricz, Petőfi, Ady, Kányádi műveinek román nyelvre ültetésével azon munkálkodott, hogy megismertesse, elfogadtassa egymással a két nép kultúráját, történelmét. Ezért Pateanu azt is vállalta, hogy szülőföldjéről saját népének képviselői örökre elűzzék. Toró Tibor temesvári professzor elmondta: Pateanu volt az egyetlen román költő, aki lefordította nemzete nyelvére a magyar himnuszt. /Főhajtás a műfordítónak. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./ Pateanu 1925-ben született Kolozsvárott. Több mint félszáz magyar művet fordított román nyelvre, egyebek mellett Mikes Kelemen Törökországi leveleit, Németh László Iszony című regényét, Örkény István Macskajátékát. A művész a hetvenes évek elejétől tíz éven át élt Magyarországon, A Hét című hetilap szerkesztőségében dolgozott. 1990-ben az emlékezetes marosvásárhelyi események után politikai okok miatt ismét hazánkban lelt otthonra. Hetvenéves korában bekövetkezett haláláig a miskolci és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanított. /MTI/

A magyar diplomácia azért lobbizik, hogy Románia - Szlovákiához hasonlóan - vízummentességet kapjon az Európai Unióban, de egy tíz évre érvényes és korlátlan belépésre jogosító vízum is megoldást jelentene a román (magyar és nem magyar) állampolgárok számára - jelentette ki Kovács László külügyminiszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának ápr. 18-i adásában. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői - a miniszter mellett szomszédos országok magyar szervezeteinek vezetői, valamint Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke - mérleget vontak az elmúlt négy év külpolitikájáról, a nemzetpolitika szemszögéből. A kettős állampolgárság megadásának felvetése - érzelmileg akármennyire is tetszetős és rokonszenves - nem lehet megoldás kétmilliónyi erdélyi magyar számára - jelezte Markó Béla. Az RMDSZ elnökének nézete szerint az ideális megoldás az lenne, ha Románia és az Európai Unió között nem lenne vízumkényszer, miként Szlovákia esetében sincs. Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke úgy vélte, hogy a schengeni szindrómán egy európai dimenziójú törvénnyel lehet segíteni. Lényegesnek tartotta a Magyarországon kívül élő honfitársak magyarországi státusának a meghatározását, hogy ne idegenként kezeljék a határon túl élő magyart, aki ugyanannak a nemzetnek a része. Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az az álláspontja, hogy nem szabad elvetni a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. - A kettős állampolgárság mögött meghúzódó szándékkal a Fidesz a maga részéről egyetért - közölte Németh Zsolt. A Fidesz - kormányra kerülése esetén - magas szinten működő intézményes párbeszédes keretet teremtene a határon túliakkal. Az ellenzéki politikus nehezményezte, hogy Budapesten a napokban az integrációról tartott magyar-magyar konzultációra az ellenzék képviselői nem kaptak meghívást. Kovács László a meghívás elmaradását azzal indokolta, hogy a korábbi csúcstalálkozót az ellenzék politikai célokra, a kormány elleni támadásra használta fel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője nehezményezte, hogy az integrációs előkészületekről tartott konzultáción a magyar kormányzat magas rangú tisztségviselői nem voltak jelen, amikor a kisebbségi vezetők előadták gondolataikat. Duray Miklós a következő kormánytól - legyen az bármilyen összetételű - elvárja, hogy a határon túli magyarság ügyét a kormányzati struktúrában magasabb, azaz miniszteri szintre emelje. Olyan határ menti régiók kialakítását szorgalmazta, amelyek jogi státusszal is rendelkeznek, és megtalálhatnák a gazdasági együttműködésnek a legmegfelelőbb szálait az anyaország területein. A felvidéki politikus az alapszerződésről szólva úgy vélte, hogy annak betartásában igazából egyetlen szlovák politikai erő sem érdekelt. Nézete az, hogy a magyar-magyar kapcsolatok valójában a belpolitika részét képezik, noha külpolitikai vonatkozásai is vannak. Kovács László leszögezte: az elmúlt években a magyar külpolitika eredményei a nemzet érdekeit szolgálták, és a magyar kormány nem választja külön az ország, illetve a nemzet érdekeit. Rámutatott: az alapszerződések végrehajtási kényszert jelentenek, hiszen az aláíró kormányok szavahihetősége múlik azon, hogy betartják-e. Ugyanakkor utalt arra, hogy a szlovákiai magyarság helyzetében mindezek ellenére sem történt javulás. A külügyminiszter ezért e téren a szlovákiai magyarság érdekében kifejtett törekvéseket kudarcnak tekinti, ami azonban nem a magyar kormánynak róható fel. /MTI/

"Az RMDSZ keresztény nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közleményében üdvözölte Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét és Duray Miklóst, a szlovákiai Együttélés politikai mozgalom elnökét a kettős állampolgárság javaslatáért. Az EMK emlékeztetett arra, hogy az a budapesti kormánykoalíció erőszakolta a felvidéki, illetve a romániai magyar közösségekre az alapszerződést, amely jelentősen megnehezíti e nemzetrészek küzdelmét. Egész sor ország ismeri a kettős állampolgárság intézményét: Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország az Isztriában élő olaszoknak adja meg, Németország és Izrael etnikai alapon fogad be bárhol született és bármilyen állampolgárságú kérvényezőt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Az EMK szerint "a Magyar Köztársaság euroatlanti csatlakozása miatt az a veszély fenyeget bennünket, utódállamokbeli magyarokat, hogy majd egy újabb vasfüggöny választ el anyaországunktól, elszigetelésünkkel nehezítve nemzeti önazonosságunk megőrzését, és elszakítva akár családi és baráti kötelékeinket is, mint a pártállami idők egyes periódusaiban". A közleményt az ügyvezető testület tagjai, Dr. Bartha Ádám, Dr. Borboly István, Gazda István, Katona Ádám és Dr. Újvári Ferenc írták alá. /MTI/"

A román privatizációs folyamat felgyorsítása érdekében két évre szóló együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Csiha Judit privatizációs miniszter és Sorin Dimitriu román privatizációs miniszter nevében Erős Viktor államtitkár Budapesten. A privatizációban szerzett tapasztalatok átadására a magyar kormány Romániai Privatizációs Tanácsadó Testület létrehozásáról döntött. A testület az ÁPV Rt.-hez tartozó Nemzetközi Privatizációs Tanácsadó és Befektetési Kft. szervezésében biztosítja a közvetlen tanácsadást. MTI/

A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a jegenyei katolikus plébánia idén is megrendezte a hagyományos Ríszeg-tetői ünnepséget. A rossz időjárás miatt kénytelenek voltak Kőrösfő művelődési házában megtartani a rendezvényt. Jegenye a protestáns Kalotaszegen az egyetlen katolikus falu. A két vallás hívei között az összekötő kapocs Kájoni János, a 17. századi erdélyi művelődési élet kiemelkedő személyisége, ferences szerzetes, tudós, zeneszerző, író, aki által összegyűjtött zsoltárokat mind a katolikusok, mind a reformátusok éneklik. Dr. Czirják János érseki helynök Kájoni János életútját ismertette. A jegenyeiek saját szülöttüknek tekintik, de Domokos Pál Péter Kájoni-kutató szerint családja Kiskályánról került át Jegenyére. Harmadik alkalommal osztották ki a Pro Kalotaszeg-díjakat azoknak, akik hozzájárultak Kalotaszeg fejlesztéséhez. Az idei díjazottak között van Pécsi L. Dániel /Budapest/, aki elkészítette Jegenye címerét. Emlékplakettet kapott Okos Márton, a Budapesttől Párizsig Erdélyért című kötet szerzője. Május 2-án ünnepélyesen felavatták Jegenyén a Pálffy Árpád /Csíkszereda/ szobrászművész tervezte Kájoni János emléktáblát, Benedek Domokos, a ferences rend tartományfőnöke mondott beszédet. Este ünnepi hangversenyt tartott a Kecskés Együttes, Petrás Mária népdal-, Kuncz László operaénekes és Szabó András előadóművész. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

"A Romániai Magyar Szóban Szász János úgy értékelte, lehetséges, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szobrának arcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak". Kifejezi azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból arra következtet, hogy a Magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés érte. Szász János kifogásolja, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket von le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredentista adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredentista törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat - jegyzi meg a lap - amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6./"

A kőrösfői találkozónak több évtizedes hagyománya van, mondta el Okos Márton, aki kalotaszentkirály-zentelki, 1988 óta él Magyarországon. Amint mondani szokta: Zágontól Miklósfalváig mindenütt otthon érzem magam. Elkezdődött a kalotaszegi falvak kulturális felemelkedése. Az első általuk szervezett rendezvény Kalotaszentkirály-Zentelkén volt 1994-ben, amikor Ady-emlékművet állítottak a faluban. 1995-ben Kőrösfőn Vasvári emlékmű következett. Idén Jegenyén tartották a Kájoni János-ünnepséget. Erre szerették volna meghívni Paskai László érseket is, aki azonban a meghívást finoman elutasította: más országról, más egyházmegyéről van szó, az illetékesekhez kell fordulni. Ezután Várszegi Asztrikot keresték meg, aki elvállalta a meghívást, ugyanúgy Jakubinyi György érsek is. Végül azonban hivatali teendői miatt nem tudtak eljönni. Pécsi Dániel heraldikus elkészítette több falu címerét. Idén még öt másik kalotaszegi falu címeravatását tervezik, májusban Bánffyhunyadon, júliusban Kőrösfőn és Magyarvalkón, augusztusban Kalotaszentkirály-Zentelkén, októberben pedig Zsobokon. /Beszélgetés Okos Mártonnal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Okos Márton Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvében emlékezik arra, amikor 1989-ben Juhos Gáborral Párizsig gyalogolt, tiltakozva a Ceausescu-rezsim faluromboló politikája ellen. Okos Márton a Mocsáry Alapítvány munkatársa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

Bánkuty Géza, az amerikai Wass Albert Alapítvány elnöke Budapesten, a Magyarok Világszövetsége székházában emlékezett meg vasárnap, máj. 3-án Wass Albert íróra. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem ismerték a hazájából elűzött írót. Az emlékezők között volt Püski Sándor, Pungor Ernő és Duray Miklós. Wass Albertet csaknem hat évtizede azért üldözték el, mert kitörő lelkesedéssel énekelte meg a magyarok bejövetelét. Bánkuty Géza szomorúan nyugtázta, hogy a rendszerváltás után nyolc évvel a meghívottak közül sokan politikai okokból vagy félelemből nem jöttek el. Pomogáts Bélának, a Magyar Írószövetség elnökének levélben küldött üdvözletét felolvasták. A kilencvenedik évéhez közeledő Faddy Othmár atya, ferences szerzetes nyújtotta át a Balassi Bálint Emlékkardot Wass Albert öt fia közül az egyiknek, az ünnepségen megjelent Vidnek. /Rozgics Mária: Wass Albert hazatalált. = Napi Magyarország, máj. 14./

Eörsi Mátyás külügyi államtitkár máj. 14-én hivatalába kérette Petru Codrost, a Román Köztársaság budapesti nagykövetét és elmondta, elmondta: a minisztérium tudomására jutott, hogy Georghe Funar, Kolozsvár polgármestere olyan szövegű emléktáblát kíván leleplezni, mely szerint Alexandru Petrovici, a nagy szerb költő, akinek a nevét elmagyarosították, 1847-ben ezen a helyen tartózkodott. A magyar külügyminisztérium szerint a kolozsvári polgármester durva magyarellenes provokációjáról van szó, amelynek mögöttes szándéka a magyarországi választások megzavarása. A külügyminisztérium remélte, hogy a román kormány elhatárolódik a kolozsvári polgármester szándékától, és lehetőségeinek megfelelően befolyást fog gyakorolni rá, hiszen a magyar és a román vezetés legfelsőbb szintjén egyetértés van abban: mindkét országban fel kell lépni azokkal a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben, amelyek a dinamikusan fejlődő magyar-román viszonyt és az aktív partnerség további kibontakozását kívánják megzavarni. Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete május 14-én a román illetékeseket is tájékoztatja a magyar álláspontról.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16-17./

"Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke máj. 18-án kiadott nyilatkozatában bírálta azokat a kijelentéseket, amelyeket Horn Gyula magyar miniszterelnök és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tett a magyarországi választások első fordulója után. Horn Gyula miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Magyarország szomszédsági politikájára nézve, a megbékélés helyett gyűlölködésre vezet, s éppen ezért a határon túli magyarságra nézve káros. A püspök kifejtette, hogy a határon túli erdélyi magyarokat illetően "a magyar kormányfő kijelentése nem állja meg a helyét". Tőkés szerint a jelenlegi budapesti, illetőleg bukaresti kormány "sikerpropagandája által fennen hangoztatott román-magyar történelmi megbékélés csak a békesség látszatát takarja", mert "mindaddig, amíg a romániai és szlovákiai magyarság jogos követeléseit nem teljesítik, alanyi jogon kijáró jogait nem biztosítják, igazi megbékélésről aligha lehet szó". Ugyanakkor Tőkés úgy látja, hogy a jelenlegi "magyarországi demokratikus ellenzék" legalább is az eddigi tapasztalatok szerint "egyértelműen a magyar-román megbékélés mellett kötelezte el magát, tehát a velük szembeni pártpropagandisztikus riogatásnak semmi helye nincsen". Markó Béla elnök a Népszava május 11-i számában azt nyilatkozta, hogy az első fordulóban tapasztalt alacsony választási részvétel "a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Magyarországon nincsenek igazán társadalmi traumák". Tőkés László ezt az álláspontot "félrevezetőnek és károsnak" tartja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elhatárolta magát a tiszteletbeli elnök nyilatkozatától: "Nem tartom szerencsésnek, amikor RMDSZ-tisztségviselők olyan jellegű nyilatkozatot tesznek, amelyek a magyarországi belpolitikai életbe való beleszólásként is értelmezhetők. Az ilyesmi - különösen választások idején - egyenértékű a választások kimenetelének, eredményének befolyásolásával, vagy legalábbis így is értelmezhetők. Ez ellenkezik az RMDSZ hivatalos állásfoglalásával, melynek értelmében szövetségünk minden magyarországi demokratikus párttal "egyenlő közelséget" óhajt fenntartani kapcsolataiban. Semmilyen pártot nem kívánunk előzetesen minősíteni, ügyeikbe, helyzetük alakulásába beleszólni. Én legalábbis nem hiszem, hogy szerencsések lennének az ilyen természetű próbálkozások. Végül is a magyarországi választópolgárok felelőssége, hogy kire voksolnak, kit ruháznak fel kormányzati felelősséggel." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./"

Hírszolgáltatási szerződést kötött nyolc, határon túli magyar nyelvű napilappal a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A megállapodást Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke és a lapok főszerkesztői, illetve képviselői írták alá a hírügynökség budapesti székházában. Az MTI öt éve nyújt hírszolgáltatást a magyarországi Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával a pozsonyi Új Szó, a temesvári Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék című lap, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a Csíkszeredán kiadott Hargita Népe, a kolozsvári Szabadság, az Újvidéki Magyar Szó, valamint az ungvári Kárpáti Igaz Szó számára. A határon túli magyar napilapok műholdon keresztül, a magyarországi szerkesztőségekkel egyidőben jutnak hozzá a híranyagokhoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

"Máj. 26-án a román rádióban az Emil Constantinescu államfővel Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter és a sajtóban több pártpolitikus is kommentálta a magyarországi választási eredményeket. Plesu megjegyezte, hogy azok másként alakultak, mint arra a világ és ő maga is számított. A magyar kormány élén és várhatólag a külügyminiszteri poszton is változás lesz, de, emlékeztetett Plesu, amikor januárban Constantinescu elnökkel együtt Budapesten járt, az ellenzéki vezetőkkel való találkozókon garanciákat kaptak, hogy bármi történjék is, a külpolitika változatlan marad. "Meg vagyok győződve arról, hogy még ha lesznek is hangsúlybeli eltolódások, itt-ott eltérések a megfogalmazásokban, a dolgok lényegét illetően nem lesz rossz irányú változás, mivel Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: az ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán felette gyors az alkalmazkodás". - Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu exállamfő vezette SZDRP részéről Ovidiu Sincai képviselő változásra számít; mint kifejtette: "A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Magyarország és szomszédai között". - Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szerint előre lehetett látni, hogy Magyarországon "a szélsőjobb kerül hatalomra", mert " Magyarországon 1919-től mindmáig legalábbis a szociálpolitikai válságok idején a revansista és soviniszta erők diadalmaskodtak". Egy revansista és irredenta Magyarország azonban, folytatta C.V.Tudor a Cotidianulban közölt okfejtésében, nem Romániának fog problémákat okozni, hanem eltávolítja Magyarországtól a nemzetközi, főleg az amerikai és német támogatást és ezért - jóslata szerint - egy éven belül új választások lesznek Magyarországon. A Ziua hasábjain Valeriu Tabara, a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt elnöke aggodalmát hangoztatta a magyarországi jobboldal eredményével kapcsolatban, és azt fejtegette, hogy az RMDSZ, amelynek kapcsolatai a Fidesszel "jól ismertek", "agresszívabb lesz abban az értelemben, hogy sokasodnak majd a romániai magyar közösség követelései". "Attól tartok, hogy elég kemény zsarolásra lehet számítani, amelynek a kormány vezető pártja enged majd. A nyomás és a zsarolás Romániából és Magyarországról egyaránt nőni fog. Ha az európai és az amerikai vezetők nem értik meg, hogy ez egy agresszív politikára irányul, nem lesz nyugalom". Az alapszerződések újratárgyalására vonatkozó magyarországi nyilatkozatok azonban Tabara szerint csak választási jellegűek voltak, másrészt azt is megjegyezte, hogy a magyarországi eredmények alakulásában szerinte közrejátszott az RNEP-ből kizárt Gheorghe Funar ötlete Petőfi Sándor emléktáblájával kapcsolatban (hogy ti. olyan emléktáblát kívánt elhelyezni Kolozsváron, amely szerint Petőfi "szerb költő, akinek nevét magyarosították"). Ugyancsak a Ziua közli Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének nyilatkozatát is, amelyben a romániai magyar politikus mintegy válaszolva Tabarának kifejtette: noha a magyarországi választások olyan pártot emeltek a hatalomba, amely érzékenyebb a romániai magyar közösség problémáira, ez nem fogja rontani a két szomszéd állam közötti viszonyt. A Fidesz a két ország által aláírt nemzetközi szerződések szellemében fog politizálni, és az RMDSZ "nem élezi retorikáját" annak függvényében, hogy milyen magyar kormányok követik egymást. /MTI/"

Radu Vasile román kormányfő szerint a Független Kisgazdapárt jelenléte a leendő magyar kormányban bizonyos problémákat eredményezne Budapest és Bukarest viszonylatában. A Horn-kormány előtt ugyanis, amikor a kisgazdák szintén hatalmon voltak, a két ország között igen feszült volt a hangulat. Vasile reméli, hogy az ellenzékben töltött évei alatt a kisgazdáknak lényegesen módosult a helyzetértékelő képessége, illetve, hogy a magyar politikai pártok felismerik: a két ország közötti viszony megromlása sem Romániának, sem Magyarországnak nem érdeke. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

"A román sajtó heves "tiltakozása eredményeként" Németh Zsolt, a Fidesz - MPP alelnöke magyarázkodni kényszerült Orbán Viktor állítólagos kijelentései miatt. Németh erre vonatkozóan leszögezte, hogy az AFP hírügynökség által a " Die Standard" osztrák napilapból átvett nyilatkozat, amelyben a lapok szerint a párt elnöke, Orbán Viktor egy magyar nyelvű oktatási törvény kidolgozásának szükségességéről beszélt, teljes mértékben alaptalan. Német rámutatott arra, hogy a román sajtóban nagy vihart kavaró kijelentéseket Orbán egy régebbi interjúban tette, amelyet azonban jelentős mértékben elferdítettek: "Orbán Viktor nem tett ilyen kijelentéseket a tanügyi törvénnyel kapcsolatban" - szögezte le. A továbbiakban a Fidesz-vezető megismételte a budapesti hatóságok kötelezettségvállalását a Magyarország és Románia közötti alapszerződés teljesítésére vonatkozólag, illetve azt, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia betagolódását az euroatlanti struktúrákba, és szorgalmazza, hogy Romániát töröljék az EU-vízumokkal kapcsolatos feketelistáról. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"

"A román sajtó egy része máj. 29-én figyelmen kívül hagyta, hogy az Orbán Viktornak tulajdonított, és az elmúlt napokban valóságos média- és politikai vihart támasztott, Romániára vonatkozó nyilatkozatokat a Fidesz megcáfolta, és erről maga a román kormányfő is nyilatkozott. A Cotidianul, amely eddig azt fejtegette, milyen veszélyeket támaszt a jobboldali koalíció magyarországi győzelme, máj. 29-én egyetlen szót sem közölt sem a cáfolatról, sem általában a magyar témáról. Az Adevarul közli ugyan a cáfolatot, de eldugja az RMDSZ sajtóértekezletéről szóló beszámolójában. Első oldalon közli viszont a lap Dorin Suciu írását Orbán Viktor és Tőkés László hétfői találkozójáról, a következő cím alatt: "Hogy átvegye fizetségét a budapesti szélsőségeseknek tett szolgálataiért, Tőkés elment Orbánhoz". Az egyre inkább az erdélyi román szélsőségesek fórumaként is működő Transilvania Jurnal a magyar állam és nemzet határaira vonatkozó Orbán-kijelentés félrefordított változatára építő keretes írást közöl "Orbán Viktor destabilizálhatja az Egyesült Államokat" címmel. A szerző ugyanis azt adja Orbán szájába, hogy a "mindenhol lévő magyarok kormányát kell megalakítani", amit azután rögtön úgy értelmez, hogy "más ország polgárait kötelező döntéseket kíván hozni az etnikai azonosság ürügyén". Ugyanakkor a tárgyilagosság igényével fellépő Curentul máj. 29-én két cikkben is foglalkozott az elmúlt napok sajtóriadójával, amelyet az írások szerzői alaptalannak minősítenek. Lia Bejan azt hangsúlyozza, hogy mihelyt Orbán "miniszterelnök lett" (sic!), természetes módon, "a fény sebességével" érkeztek a cáfolatok az ellenzékben alkalmazott retorikára. Magyarország nem engedi meg magának, hogy radikálisan eltérő vonalat kövessen a külpolitikában az elmúlt nyolc évhez képest - hangsúlyozza a szerző. /MTI/"

"Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a román-magyar kapcsolatok és a román állam és a romániai magyar kisebbség közötti kapcsolatok nem a politikai konjunktúra függvényei. Pártja azért dolgozik, hogy a Budapesten bekövetkező politikai változás ne érintse a román-magyar kapcsolatokat. A politikus, aki egyben a román képviselőház elnöke, kifejtette: A választási kampány idején tett nyilatkozatokból úgy tűnhetett, hogy Horn Gyula miniszterelnök szocialistái sokkal békülékenyebb magatartást tanúsítottak a magyar és a román állam, a román állam és a hazai magyar kisebbség problémáinak megoldását illetően, s a jobboldali pártok, amelyek győztek, e tekintetben radikálisabbak. Én azonban azt hiszem, hogy más kérdés amit a választási kampányban mondanak, és megint más a kötelezettségek és szükségszerűségek kérdése akkor, amikor valaki kormányon van... "A mi szempontunkból, a román kormány, a jelenlegi koalíció, a mi pártunk szempontjából az emberi jogok problémája, a kisebbségi jogok problémája, a romániai magyar kisebbséggel, Magyarországgal való kapcsolatok problémája nem a budapesti kormányváltozásokhoz kapcsolódó konjunkturális kérdés." /MTI/"

Amióta Románia a múlt évben tagja lett a CEFTÁ-nak a magyar-román árucsere-forgalom 15 százalékot emelkedve 1997-ben elérte a 471 millió dollárt - hangsúlyozta Gilyán György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium államtitkára máj. 26-án Budapesten, egy konferencián. A romániai befektetési és privatizációs lehetőségeket ismertető rendezvényen az államtitkár kiemelte: a szomszédos országban mintegy 2.200 vegyes vállalat működik magyar részvétellel. A romániai külföldi befektetők sorában Magyarország a 16., 52 millió dollárral. Ez a Romániában befektetett összes külföldi tőke 1,9 százaléka. A magyar szakember szerint a román-magyar árucsere-forgalom biztatóan fejlődik és értéke az idén elérheti a 600 millió dollárt. Andrei Dimitriu a Román Fejlesztési Ügynökség államtitkára elmondta: a céljuk az, hogy a lehető leggyorsabban privatizálják az állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat. Ebben számítanak a magyar befektetőkre is. /MTI/

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatása szerint Orbán Viktor jövendő kormánya az idő előtt megszakadt magyar-magyar párbeszédet intézményes formában kívánja folytatni. A tájékoztató szolgálat által kiadott közlemény szerint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a FIDESZ-MPP budapesti székházában máj. 25-én felkereste Orbán Viktor pártelnököt és gratulált a párt sikeréhez. Tőkés kifejezte meggyőződését, hogy ez a győzelem az igazi magyarországi rendszerváltozás folytatását jelenti. A választási fordulat szervesen beleillik a kelet- és közép-európai utódkommunista pártok bukásának folyamatába (például Lengyelország és Románia) - fejtette ki Tőkés László. Hangsúlyozza továbbá: a romániai magyarság abban érdekelt, hogy a mesterségesen késleltetett demokratikus átalakulások egész térségünkben, így Magyarországon is folytatódjanak. A kisebbségi kérdés, a határon túli magyarság helyzete megoldásának is ez az alapvető feltétele és biztosítéka - fűzte hozzá. A közlemény szerint Orbán Viktor köszönetet mondott az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a pártja választási sikeréhez nyújtott segítségért. A romániai magyarságtól Orbán bizalmat kért pártja és eljövendő kormánya iránt, mely az idő előtt megszakadt magyar-magyar párbeszédet intézményes formában folytatva az egész nemzet érdekeit kívánja képviselni. Ugyanazon a napon Tőkés László telefonon gratulált Torgyán József pártelnöknek a pártja által elért választási eredményekhez. /MTI/

"A román külügyminisztérium rövid közleményt adott ki a magyarországi választásokról. Tudomásul véve annak eredményeit, a román külügyminisztérium üdvözölte a győzteseket, és kifejezte meggyőződését, hogy a Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok ugyanabban az irányban fejlődnek majd, mint amelyben eddig is oly sok sikert értek el. - Ion Iliescu volt államfő, az SZDRP elnöke szerint a jövendő magyar kormány összetételétől függetlenül a közös érdeknek kell érvényesülnie. Az, hogy fenntartsák a jó viszonyt. Iliescu abbeli reményének adot hangot, hogy az új magyar kormányban is így fogják majd fel a dolgokat. Valeriu Tabara, az RNEP elnöke szerint arra van szükség, hogy a magyar kormány szüntesse be a "romániai és a környező országokbeli szélsőséges kisebbségi szervezeteknek" nyújtott segítséget. Pártja egyetértene az alapszerződés újratárgyalásával, de ellenkező értelemben, mint ahogy Budapesten gondolják. A román-magyar kapcsolatok romlani fognak, ha Budapest minden határozatához az RMDSZ-szel is konzultálni fog. Ezt megengedhetetlennek nevezte az egységpárti elnök. /MTI/"

"A legnagyobb román ellenzéki párt, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP, amely korábban még polémiát kerülő nyilatkozatot tett közzé a magyarországi választások eredményéről, új állásfoglalást publikált. Ebben azt a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak tulajdonított, a román sajtóban a bécsi Der Standardra hivatkozva publikált nyilatkozatot bírálja, mely szerint "Romániának új törvényt kellene kidolgoznia a magyar nyelvű oktatásról", és meg kellene próbálni a Magyarország és a szomszédos államok közötti szerződések módosítását. A volt kormánypárt szerint Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatai "súlyos feszültséget teremthetnek a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokban". Az SZDRP - emlékeztetve előző bizakodó állásfoglalására, amelyben éppen az alapszerződésre hivatkozott - máj. 27-i közleményében azt hangoztatta, hogy "sajnos a szomszéd ország új politikai vezetői nem csupán az alapszerződés tartalmát vonják kétségbe, hanem a kétoldalú kapcsolatok egész rendszerét. Egyidejűleg azt is megengedik maguknak, hogy leckéket adjanak a kisebbségi jogok tekintetében". Az SZDRP közleményében felszólította Radu Vasile miniszterelnököt, hogy kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól Orbán Viktor nyilatkozataival kapcsolatban, és határozottan utasítsa vissza az RMDSZ politikai vezetőinek túlzó követeléseit. - A Rompres ismertette Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és pártelnök állásfoglalását is, amely szerint Orbán Viktor nyilatkozatai az állam és a nemzet határairól "felelőtlenek" és a magyarországi jobboldal győzelme után a feszültség növekedése várható a szomszéd országokkal, mivel ismét a közvélemény figyelmének középpontjába állítják a trianoni békeszerződés és a "bécsi diktátum" következményeit. Funar szerint a budapesti kormány és a bukaresti kormányban lévő RMDSZ "románellenes offenzívája fokozódni fog", ezért minden román parlamenti erő összefogására lenne szükség. /MTI/ Annak ellenére, hogy a PRO TV magántelevíziónak nyilatkozva Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke már cáfolta a Der Standard hasábjain Orbán Viktor nyilatkozataként tálalt kijelentéseket arról, hogy törvényt kell kidolgozni Romániában a magyar nyelvű oktatásról és módosítani kell az alapszerződéseket Magyarország szomszédaival, a román nacionalista politikusok és sajtó által széles körben felkapott kijelentések a román kormány legmagasabb szintjein is reagálásokat váltottak ki. Radu Vasile miniszterelnök a Mediafax közlése szerint - előrebocsátva ugyan azt, hogy "amennyiben az AFP által ismertetett nyilatkozatra valóban sor került" - kijelentette, hogy az "semmi esetre sem tekinthető pozitív jelzésnek a kétoldalú kapcsolatokban". Egy új törvény kidolgozása a magyar nyelvű oktatásra vonatkozólag "kívül esne bármiféle európai standardon és ellentétes lenne magának a magyar kisebbségnek az érdekével is" - vélekedett a miniszterelnök. Radu Vasile kifejezte reményét, hogy fordítási hibáról volt szó, s hozzáfűzte, hogy további magyarázatokat fog kérni a bukaresti magyar nagykövettől a dolgok tisztázása végett. (/Szőcs Ferenc nagykövethez szerda estig nem érkezett ilyen megkeresés - a tud./. Az Emil Constantinescu elnök kíséretében Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter abbeli meggyőződésének adott hangot a Mediafax tudósítása szerint, hogy Orbán Viktor nyilatkozatát a magyar partnerek nem fogják politikai vita eszközévé tenni és a magyar fél ésszerű párbeszédre lesz kész. A külügyminiszter megjegyezte, a jelenlegi kormány maga is úgy véli, hogy az oktatási törvénynek nem szabad a magyar kisebbség ellen irányulnia: "jó törvénynek kell lennie, amely megfelelő jogokat biztosít bármely román állampolgárnak" - mondta a román diplomácia vezetője. /MTI/"

A Kapu újraközölte Bodó Barna tanulmányát: Azonosulás, elitek, peremlét. = Kapu (Budapest), máj., átvette az A Hét hetilapból, amely folytatásokban közölte a múlt évben. /A Hét (Bukarest), 1997. okt. 23., okt. 30., nov. 6./

A budapesti Rózsa Művelődési Ház a Magyar Kollégium közvetítésével vállalja, hogy az anyaország határain túl élő magyarság kulturális-közéleti információinak webfelületen való megjelenítését. Ennek feltétele az, hogy az egyes régiók adatai elektronikus postán eljussanak a következő címre: rozsamh@mail.-matav.hu, míg a beküldött adatok egyelőre a http://www.datanet.hu/rozsa/magyar címen olvashatók. /Információ közvetítését vállalja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

"Kornis Mihály atyai jó tanácsként elmondta Bayer Zsoltnak: "Zsolt, vedd tudomásul, hogy népi-urbánus vitában állást kell foglalni. Nincs olyan, vedd észre, nem lehet kívül maradni. Magyarország erről szól. És - tette hozzá - ha nem ezen az oldalon foglalsz állást, ahol mi vagyunk, akkor te náci vagy. Más választásod nincs, vagy náci vagy, vagy igazat adsz nekem, illetve nekünk. És azt is vedd tudomásul, hogy él ebben az országban ötezer értelmiségi, akiknek a véleményével szemben nem lehet politikát csinálni." Előzőleg Bayer Zsolt elmondta: válaszcikket írt Kornis Mihálynak a Magyar Narancs vélemény rovatában megjelent írására, amelynek az volt a lényege, hogy a fideszesek antiszemita, náci csőcselék, ezért feltette a kérdést: Mondsza fiam, Deutsch! Te, aki zsidó vagy, mit keresel ezek között? Nos, erre akart reagálni Bayer, cikkét elküldte Vágvölgyi B. Andrásnak, a Magyar Narancs főszerkesztőjének. Egyszercsak felhívta Bayert Kornis Mihály és dühöngve rendreutasította: hogy képzeled, hogy vitacikket írsz az én cikkemről? Ott folytatta, hogy aki vele ebben a témában vitatkozni mer, az ott találja magát a nácik között. Kornis folytatta: egy életre tönkreteszi magát Bayer.. /És valóban: a cikke nem jelent meg./ /Székely Kecskés János: Ismét eljön a pitbullok kora. = Demokrata (Budapest), jún. 4./"

Jún. 6-án alapító lelkésze, Németh Géza tiszteletére emlékkonferenciát rendezett az Erdélyi Gyülekezet Budapesten, a Reménység Szigete elnevezésű karitatív és kulturális központban. A tanácskozás címe: Csángók múlt és jövő mezsgyéjén. A konferencián Gergely István csíksomlyói római katolikus lelkész és Gagyi József Csíkszeredából érkező kultúrantropológus tartott előadást. Ökumenikus istentisztelettel és előadással emlékeztek Németh Géza csángók között végzett szolgálatára. Azt követően csángó népviseletekből nyílt kiállítás. Az emléknapot este moldvai magyar népzene és táncház zárta. /Az Erdélyi Gyülekezet emlékkonferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ Németh Géza 1933-ban született Székesfehérvárott. 1956-ban végezte el a Református Teológiai Akadémiát. Miután részt vett az 1956-os forradalomban, 1957-ben internálták. 1958-tól lelkészként dolgozott, de 1971-ben megfosztották állásától. 1989-ben rehabilitálták. Azt követően a Megbékélés Közössége ökumenikus Mozgalom vezetőjeként, illetve választmányi tagként a Magyarországi Református Egyházi Mozgalomban és a Református Egyházi Megújulási Mozgalomban tevékenykedett. Az Erdélyi Gyülekezet alapítója 1995. február 21-én hunyt el. /MTI/

"Jún. 6-án Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és Székely István ügyvezető alelnök részt vett Budapesten a Fidesz ? Magyar Polgári Párt X. kongresszusán. Miután gratulált a Fidesz választási győzelméért, Markó Béla emlékeztetett arra, hogy "a Fidesz kezdettől fogva következetesen odafigyelt arra, hogy miképpen élnek (...) a kárpát-medencei magyar közösségek, következetesen építette kapcsolatait az ottani magyar érdekképviseleti szervezetekkel, és ami nagyon fontos, nem csupán velük, hanem a többségi népek demokratikusan gondolkodó politikusaival is". Az RMDSZ elnöke szerint "döntő fontosságú, hogy Románia ne szakadjon le Európától, és mi ne szakadjunk el Önöktől, ebben számítunk a Fidesz támogatására." A kongresszuson felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökeként is üdvözölte a Fideszt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./"