Horn Gyula miniszterelnök rábólintott arra, olvasható az Erdélyi Naplóban, hogy Kolozsváron nincs helye magyar állami egyetemnek. "Horn Gyula hithű internacionalistaként helyeselte Victor Ciorbea miniszterelnök Victor Ciorbea multikulturális blabláját." A "militánsan balliberális" Bíró Béla kifejtette a Brassói Lapokban: "Ha ma a Bolyairól lemondunk, egykor talán a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozata is visszanyerheti egykori súlyát és szerepét." A budapesti kormánykörökhöz közel álló publicista írása azt látszik igazolni, hogy a magyar miniszterelnök lemondó beleegyezése korántsem volt elszólás. Az Erdélyi Napló főszerkesztője ugyanígy elítéli Horváth Alpárt, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő főszerkesztőjét, aki szerint nem kell magyar egyetem Kolozsvárra, inkább Székelyföldön kellene megindítani azt. /D. L [Dénes László]: Gyanús csönd. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./ Bíró Béla cikke: Brassói Lapok, okt. 31.

Erdélyi tárlat címmel nyílik csoportos kiállítás dec. 3-án Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlaton tíz - közöttük székelyudvarhelyi, marosújvári, csíkszeredai, kolozsvári, szovátai, marosvásárhelyi, korondi, valamint nagybányai - alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatóra Bíró Gábor festő; Botár Edit díszlettervező, textilművész, festő; Botár László festő; Kádár T. Tibor festő-szobrász, Kusztos Endre festő-grafikus; Orbán Sándor festő; Páll Lajos festő-keramikus és költő; Pócsai András festő; Szilágyi Géza festő, valamint Tőrös Gábor szobrász hozta el műveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Az erdélyi művészek fővárosi galériája több mint hat esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuját, az V. kerületi Vármegye utca 11. szám alatt.

Dec. 6-án tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban. Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya előadója beszámolt a Romániai Ifjúsági Tanács megyei fiókjainak alakuló üléseiről, majd nyilatkozatot fogadtak el, melyben szorgalmazzák találkozó létrejöttét azok között a szervezetek között, amelyek nem fogadták el az ifjúságügyi minisztérium által javasolt alapszabályzatot. A határon túli magyar ifjúsági szervezetek budapesti irodájának megnyitójáról, valamint az irodával kapcsolatos szervezési kérdésekről Kali Zoltán, a MIT elnöke tartott ismertetőt. A résztvevők beszámolót hallgattak meg a Magyar Ifjúsági Világszövetség Erdélyi Tanácsának megalakulásáról; ebből kiderült, hogy a MIVET elsősorban nem képviseleti fórumként, hanem az információáramlást elősegítő, szakmai jellegű szervezetként kíván működni. Az idei Romániai Magyar Ifjúsági Csúcstalálkozó sikerére való tekintettel a MIT pályázatot hirdetett meg az 1998-as csúcstalálkozó megszervezésére, melynek 1998. február 21-i határideje megegyezik a következő MIT-küldöttgyűlés dátumával. A MIT küldöttgyűlését követően a magyar ifjúsági szervezetek képviselői találkoztak Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, aki ismertette a jelenlegi politikai helyzetet, és válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Elmondotta, hogy a kormányátalakítással az RMDSZ államtitkárainak száma nem csökken. A tanügyi törvény vitájával kapcsolatban Markó Béla beszámolt arról, hogy a koalíció pártvezetői ismét elkötelezték magukat a sürgősségi kormányrendelet eredeti formája mellett, kivételt képez a történelem és földrajz oktatása, amellyel kapcsolatban továbbra is fennállnak a nézetkülönbségek. A találkozó része az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya által kezdeményezett rendezvénysorozatnak, amelynek célja lehetőséget teremteni a közösség ügyei iránt érdeklődő fiatalok számára, hogy eszmecserét folytathassanak a szövetség vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./

Az anyaország szellemi egységéhez ragaszkodunk, jelentette ki a vele készült interjúban Tempfli József. Minden évben megrendezik Nagyváradon a Szent László ünnepségeket. "Minket nem lehet leradírozni a történelem térképéről olyan tanításokkal, hogy Erdélyben nincsenek magyarok, csak elmagyarosított románok." /Új Ember (Budapest), dec. 7./

A Romexpo bukaresti központjának márványtermében dec. 8-án megtartotta alakuló ülését a Román-Magyar Üzleti Tanács /RMÜT/, amelybe eddig 97 román vállalat iratkozott be. Az alakuló ülésen Gheorghe Cojocaru, a román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - mostantól egyszersmind az RMÜT román társelnöke -, Dicsuk Pál, magyar társelnök és Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete üdvözölte a résztvevőket. Dicsuk Pál elmondta az MTI-nek, hogy június 30-án alakult meg Budapesten a Magyar-Román Vegyes Kamara, amelynek ő a magyar, és ugyancsak Gheorghe Cojocaru a román társelnöke, aki a maga részéről már akkor ígéretet tett a román-magyar testület mielőbbi létrehozására, a két kereskedelmi kamara májusban aláírt megállapodásának megfelelően. A RMÜT létrejöttével a budapesti román-magyar kereskedelemfejlesztő összefogás immár nem egyoldalúan működik, hanem megvan a megfelelő partnere - mutatott rá Dicsuk Pál. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon igen nagy az érdeklődés. A Román-Magyar Vegyes Kamarába mintegy 200 cég jelentkezett és számuk a romániai partnerszervezet létrejöttével várhatólag többszörösére nő. Magyarországon igen nagy érdeklődést vált ki a romániai privatizációs folyamat - mondta Dicsuk Pál. Keszthelyi Péter, a Dunaholding vezérigazgatója tanulmányi csoport élén érkezett a román fővárosba, hogy a privatizációs lehetőségeket felmérje. A Dunaholding Romániában is szeretné felhasználni a pénzügyi tanácsadásban, vagyonértékelésben szerzett tapasztalatait, portfolió-beruházások, cégvásárlások is érdeklik, elsősorban azokban az ágazatokban, ahol eddig is voltak beruházásai (építőanyagipar, malomipar, pékségek, festékgyártás, agrárkemikáliák)./Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., MTI/

Tisztújító közgyűlést tartott Budapesten az Irodalmi Társaságok Szövetsége. Az eddigi elnök, Varga Domokos író lemondott, a jövőben ő lesz a tiszteletbeli elnök. Elnöknek dr. Medvigy Endrét, az ismert irodalomtörténészt választották meg. Az ügyvivői testület tagjai között van Gál Éva Emese költő-grafikus, a Romániai Magyar Szó munkatársa, Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ irodalomtanár és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A magyarság szellemi és anyagi felemelkedéséért, az ország hírnevének öregbítéséért kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként számos közgazdásznak, politikusnak, tudósnak, művésznek, illetve sportolónak ítélte oda a kormány idén, első alkalommal az általa közelmúltban alapított Magyarság Hírnevéért Díjat. A kitüntetéseket Horn Gyula miniszterelnök adta át dec. 10-én, a Parlament Kupolatermében. Az elismerést minden évben dec. 10-én vehetik kézbe a díjazottak annak tiszteletére, hogy ezen a jeles napon - éppen hatvan esztendővel ezelőtt - nyújtották át Stockholmban Szent-Györgyi Albert professzornak az első magyar Nobel-díjat. A kormány a bírálóbizottsághoz érkezett mintegy 120 személyi javaslat alapján 14 hazai és külföldön élő magyar származású személyiségnek, illetve csoportnak ítélte oda a kitüntetést. Magyarság Hírnevéért Díjban részesült: Fejtő Ferenc történész (Franciaország), Habsburg Ottó politikus, a Páneurópai Unió elnöke (Németország), Harsányi János közgazdász, Nobel-díjas professzor (Egyesült Államok), Kornai János közgazdász, Állami, Széchenyi- és Humboldt-díjas tudós, André Kostolany pénzügyi szakértő, a Budapesti Értéktőzsde örökös és tiszteletbeli elnöke (Franciaország), Kurtág György Herder- és Kossuth-díjas zeneszerző, Tom Lantos politikus, az Egyesült Államok Szenátusának tanácsadója (Egyesült Államok) Marton Éva operaénekes, Bartók- és Kossuth-díjas művész, Oláh György Nobel-díjas kémikus (Egyesült Államok), Rubik Ernő Állami és Jedlik Ányos-díjas építész, tárgytervező, Sütő András Kossuth-díjas író (Románia), Szabó István Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Teller Ede Einstein-díjas fizikus (Egyesült Államok), valamint Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor és Puskás Ferenc, az egykori magyar labdarúgó Aranycsapat tagjai. /Magyar Nemzet, dec. 11./

Debrecenben tartották meg nov. 13-14-én a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek 3. Fórumát. A külföldi magyar tudományosságnak ezt a formáját Berényi Dénes akadémikus javaslatára szervezték meg. A találkozót kétévente tartják. A Berényi Dénes által vezetett Magyar Tudományosság Külföldön MTA Elnöki Bizottsága azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítsa a külföldön élő magyar kutatók együttműködését és integrálja a külföldi magyar tudományos műhelyeket a magyar tudományos életbe. Elegendő információ hiányában nem sikerült eljuttatni a meghívást minden olyan intézményhez, ahol magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású kutatások folynak. Glatz Ferenc, az MTA elnöke mondott beszédet. Az erdélyi magyar tudományos élet munkáját Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke ismertette. Az intellektuális megmaradás elengedhetetlen feltétele a tudományos intézmények megteremtése és az önálló magyar egyetem. Benkő Samu vitába szállt azokkal, akik tagadják a tudomány nemzeti feladatait. Berényi Dénes akadémikus a tudományok anyanyelven való művelését a megmérettetéssel kötötte össze. Az 1997 márciusában létrejött Domus ösztöndíjrendszer a határoktól független tudomány támogatási formája. A Berényi Dénes által irányított bizottság pályázati kiírását eljuttatták a világ minden pontjára, ahol kutatók élnek. Szarka László, az MTA Elnöki Bizottságának titkára beszámolt a Domus Hungarica Scientiarium et Artium ösztöndíjrendszer eddigi eredményeiről és gondjairól. Eddig 190 pályázót részesítettek ösztöndíjban, ez 15 millió forintot jelent. Budapesten a Professzorok Házában két emelet áll az ösztöndíjasok rendelkezésére. Eddig 113 kutató pályázott Romániából. Vajdaságból a zavaros politikai helyzet miatt maradtak el, Szlovákiából a magyar intézményhálózat hiánya miatt kevesen pályáztak. - Az Egyesült Államokból jött Halasi-Kun György akadémikus elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben hetvenezer egyetemet végzett magyar ment Amerikába. A baj az, hogy nem jöttek vissza. Az előző, 1995-ös tanácskozáson Cs. Gyimesi Éva felhívta a figyelmet arra, hogy "a kisebbségben létrehozott értékek az anyanyelvbe zártan, peremvidéken vesztegelnek". - Berényi Dénes megemlítette, hogy tanároknak, lelkészeknek különleges lehetőségeik nyílnak a kutatásra. Egy lelkészi hivatalban a régi anyakönyvek feldolgozása oly bepillantást enged annak a kornak társadalmi viszonyaiba, amelyet más irányból meg sem lehet közelíteni. A tanácskozáson biztattak a passzióból végzett tudományos kutatások felkarolására. - Az informatikai eszközök felhasználása is szóba került, az internet, a számítógép. /Molnár Szabolcs: Magyar Tudományos Műhelyek találkozója. = A Hét (Bukarest), dec. 11./

Tamás Gáspár Miklós kifejtette véleményét a Bolyai Egyetemről. Nehezményezte Horn Gyula miniszterelnök kijelentését, mert nyilatkozata azt a látszatot keltette, hogy lemond a kolozsvári magyar egyetemről. Terjedelmes írásában elismerte, hogy a magyarságot megilleti egyetem. Közben megtámadta Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, mert támogatta a területi autonómia követelését. A cikkíró szerint ugyanis az RMDSZ többsége ellenzi a területi autonómiát, azonkívül az ellentétes a román alkotmánnyal... Ugyanúgy támadta Csoóri Sándort, aki - szerinte - azt mondta, hogy csak egynyelvű, egykultúrájú országban lehet demokrácia. Tamás Gáspár Miklós kimondta, hogy Kolozsváron kívül létrehozandó egyetem terve teljes képtelenség. Azt is hozzátette, hogy a "Klebensberg által létrehozott új csonka-magyarországi egyetemek még mindig nem igazi univerzitások. Se levegőjük, se színvonaluk." Tamás Gáspár Miklós előadta, mi a teendő. A kolozsvári önálló magyar egyetem távlati célját föl nem adva Kolozsváron meg kell alapítani az autonóm bölcsészkart, a karok önállósága ugyanis jelentős. Szükséges, hogy a "szétszórt tanszékdarabkák vezetése egy kézben egyesüljön." Ezzel a magyar diákság nem szakad el a románoktól. A román kormánynak szembe kell szegülnie Funarral és sovén szövetségeseivel - állapította meg - ki tudja, hányadikként... /Tamás Gáspár Miklós: A Bolyai Egyetem ügyéről. = Élet és Irodalom (Budapest), dec. 12./ A cikkíró nem jelölte, hogy hol található a megtámadott Csoóri-nyilatkozat.

Az oktatás kérdése szóba került azon a telefonbeszélgetésen, amelyet Göncz Árpád folytatott dec. 8-án a román államfővel és amelyen megerősítették, hogy Constantinescu január végén Budapestre látogat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Újból megjelent ellenzéki napilap Budapesten, saját meghatározásuk szerint a régi Új Magyarország és a Magyar Nemzet között szeretnének elhelyezkedni, tehát mérsékeltebben ellenzéki lesz a lap. /Nap Magyarország, dec. 16. -I. évf. 1. sz./

A romániai tanügyi törvény módosítását - amely a szenátusban megbukott - a képviselőház eredeti formájában fogja elfogadni. Erről a román képviselőház kisebbségi csoportjának vezetője tájékoztatta dec. 16-án Budapesten Gellért Kis Gábort, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnökét. A Varujan Pambuccian-vezette román delegáció kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra.Varujan Pambuccian az MTI-nek beszámolt arról, hogy az elmúlt napokban Emil Constantinescu román államfővel is konzultált a tanügyi törvényről. Megerősítést kapott az elnöktől arra vonatkozóan, hogy a szenátusi szavazás során bekövetkezett hibát a képviselőházi voksoláskor kijavítják. A képviselőház kisebbségi csoportja messzemenően támogatja az RMDSZ-nek a romániai oktatási és tanügyi törvény megváltoztatására tett lépéseit. Varujan Pambuccuin hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az RMDSZ egyik-másik elképzelését maximalistának tartja. A romániai képviselő szerint a Babes-Bolyai Egyetem román és magyar tagozata hagyományosan egységes keretek között létezik, mégpedig jól, így ezt a formát meg kell tartani. Egy különálló egyetem létrehozásával ugyanakkor egyetért Varujan Pambuccian, s úgy vélte, ehhez rendelkezésre áll a megfelelő színvonalú egyetemi oktatói állomány. - A megbeszélésen szó volt a kisebbségek magyarországi országgyűlési képviseletének kérdéséről. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Kós Károlyra emlékezett dec. 18-án Kolozsváron, az író és építész halálának 20. évfordulóján. Balogh Ferenc KLMT-elnök tartotta a bevezetőt, majd Lászlóffy Aladár beszélt a transzilvanizmus szülőatyjáról. Kötő József azt hangsúlyozta, hogy Kós Károly egész életműve transzilván modell. Országépítő stratégiájának célja az erdélyi magyarság átmentése volt a trianoni traumán. Sas Péter /Budapest/ Kós Károly levelezését gyűjtötte össze, most kiadásán munkálkodik. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Bízunk abban, hogy azok az ígéretek, amelyeket Emil Constantinescu elnök és Victor Ciorbea miniszterelnök, valamint az RMDSZ koalíciós partnerei tettek, s hogy azok az elképzelések, amelyek a magyar oktatást illetően koalíciós megállapodás részt képezik, a képviselőházban olyan törvény formájában nyernek elfogadást, amely igazolja a megállapodás megalapozottságát. Reméljük, hogy a sajnálatos szenátusi döntést a képviselőház korrigálni fogja - jelentette ki dec. 19-én Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki fogadta Tokay Györgyöt, a román kormány kisebbségügyi miniszterét. Nyolc évtized után most adódik először lehetőség arra, hogy Magyarország és Románia népe európai módon élhessen egymás mellett. Ennek a kísérletnek nem szabad elbuknia. Ezt Tokay György, a román kormány kisebbségügyi minisztere jelentette ki dec. 19-én újságírók előtt, miután Budapesten megbeszélést folytatott Tabajdi Csabával. Tabajdi Csaba arról is informálta Tokay Györgyöt, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala a Külügyminisztériummal intenzív fölkészülést kezdett, hogy megvizsgálják: az integrációnak milyen hatása van a szomszédsági kapcsolatrendszerre, különös tekintettel a kárpát-medencei magyar-magyar érintkezésre. Az államtitkár elmondta: az erről szóló legközelebbi konzultációt a jövő év elején tartják Budapesten, erre meghívják a határon túli magyarság vezetőit is. Tabajdi Csaba kijelentette: a közeljövőben nem látja időszerűnek egy magyar-magyar csúcstalálkozó létrejöttét, a választások után sem. Magyar-magyar csúcs megtartására ugyanis az RMDSZ vezető testülete dec. 13-i ülésén hangzott el javaslat. - Tabajdi Csaba közölte: a magyar kormány üdvözli a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége /RMDSZ/ álláspontját, hogy az oktatásügyi törvény szenátusi elutasítása ellenére is lát esélyt a román kormány koalíciós szerződésében leírtak megvalósulására. A Tokay Györggyel folytatott megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a romániai magyar diákoknak Magyarországon, a magyarországi román iskolásoknak pedig Romániában hoznak létre nyelvi, népismereti tábort. Ugyanebben a témakörben tankönyvet is adnak ki. Tokay György elmondta: a román kormány tagjaként az a feladata, hogy a többség és a kisebbség harmonikus együttélését biztosítsa. Ennek megvalósítása azonban csak Magyarország és Románia jó kapcsolata mellett lehetséges. Meggyőződése, hogy a kormányfők találkozóin született bizalomépítő ígéreteket és terveket a kormányok és a parlamentek meg is akarják valósítani. Mindemellett az RMDSZ azt is elvárja, hogy tiszteletben tartsák a román kormány koalíciós szerződését, aminek kulcskérdése volt a magyar egyetem létrehozása, és ez ügyben a tanügyi törvény módosítása. Ha ez nem történne meg, akkor a koalíció sem maradhat a jelenlegi formában - fűzte hozzá. - A magyarországi románok helyzetéről szólva Tokay György fontosnak tartotta a kisebbségek parlamenti képviseletét. /Napi Magyarország, Magyar Nemzet, dec. 20./

Dénes László, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője reagált arra, hogy a Budapesten tanuló 22 éves újságíró, Németh Tünde A jéghegy magyar-magyar csúcsa című könyve az Erdélyi Naplóban megjelent riportjait tartalmazza. Dénes László nem ismeri a könyvet. Az 1991 ősze óta megjelenő Erdélyi Naplóról viszont elmondta, hogy menet közben cserélődtek a felelős vezetők és munkatársak. Szőcs Géza neve csak 1994-1996 között fémjelezte a lapot, "de ez szinte végzetesnek bizonyult, ugyanis a politikai pályára tévedt kiváló költő a magyarországi kormányváltás után kiesett mind az új balliberális hatalom, mind az annak uszályában vergődő Markó-féle RMDSZ-vezetés kegyeiből, s egyszerre minden tönkrement, amihez az ő neve fűződött. Az Erdélyi Napló Németh Tünde által említett szétverése nem az idén, hanem már 1995-ben megkezdődött és 1996-ra be is fejeződött - volna, ha néhány lelkes ember pusztán szakmai kihívásból nem próbálja meg szinten tartani a léket kapott hajót." /Dénes László: Rólunk volt szó? = Szabad Hét Nap (Szabadka), dec. 25./

Három kismacska címmel Zsigmond Győző munkája nyomán jelent meg az 1977-1997 között született erdélyi politikai viccek gyűjteménye, amelyet dec. 16-án mutattak be Budapesten a LITEA könyvszalonban. A gyűjtő véleménye szerint az előkészületekben és a tényleges munkában a legnagyobb szerepet azok az emberek játszották, akiknek volt merszük elmesélni a humoros történeteket, hiszen az egyeduralom idején ezért akár 15 év börtönbüntetést is kaphattak volna. A Pont Kiadó vállalta fel a nem kevés kiadással járó feladatot, s megjelentette a nem egyszerűen szórakoztató művet, hanem a legvéresebb romániai diktatúra idejének tudományos elemzését is nyújtó korképet. Zsigmond Győző egyébként a kötetet egyetlen vicc elmondásával jellemezte: Románia a legnagyobb energiatermelő ország, mert nagy a feszültség, kicsi az ellenállás, ezenkívül mindenki a voltról beszél. /MTI/

Péntek János /Kolozsvár/ professzornak a Nemzetközi Hungarológiai Központ 1997. évi konferenciáján /aug. 27-én/ elhangzott előadásának szövegét közölte a Kisebbségkutatás. A peremrégiók magyar népessége határozottan igényli a magyarságtudományt, szomszédaink viszont nem igénylik, sőt többnyire elutasítják a hungarológiát - hangsúlyozta. Mindez a magyar nyelv külső megítélésének romlására utal. "A negatív mélypontra jellemző, hogy a szlovák nyelvtörvény 6. paragrafusa gyakorlatilag megtiltja a hivatalnokoknak a magyar nyelv megtanulását, vagy hogy óriási felháborodás fogadta és a román nyelv elleni merényletnek tekintette a közvélemény jelentős része a nyomán oktatási törvénynek azt az »engedékenységét«, hogy sajátos helyzetben lehetővé teszi a magyar nyelv tanulását román tanulók számára is." A szomszédoknak észre kell venni a magyar nyelvterület centrális fekvésének előnyét, a peremrégiók kétnyelvűségének előnyét, állapította meg Péntek János, idézett egy tanulmányból: "Ezzel a nyelvvel - a történelmi okok miatt - 8-9 országban lehet ügyeket intézni, informálódni" /Balázs Géza-Marácz László: Nyelvgeopolitika. Példák, tételek és feladatok. Magyar Nyelvőr, 1996., 44. o./ - Hiányzik a szomszéd államok tudományos életéből a hungarológia működése. /Kisebbségkutatás (Budapest), 4. sz. - 6. évf./

Jan. 1-jén Kolozsváron, életének 92. évében meghalt dr. Vita Zsigmond, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium volt tanára és könyvtárosa, művelődéstörténész, irodalomtörténész. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Vita Zsigmond /sz. Nagyenyed, 1906. jan. 16./ néhány ismertebb könyve: Jókai Erdélyben /Kriterion, Bukarest, 1972/, Művelődés és népszolgálat /Kriterion, Bukarest, 1983/, Az enyedi kohó /Budapest, 1988/.

A magyar külügyminisztérium várja a román fél konkrét időpontjavaslatát a magyar-román külügyminiszteri találkozóra vonatkozóan. A megbeszélésre a tervek szerint akkor is sor kerül januárban, ha Andrei Plesu elfoglaltsága miatt nem tudna Budapestre látogatni. A várhatóan január végén hivatalos magyarországi látogatásra érkező Emil Constantinescu román államfő kíséretében ugyanis külügyminisztere is ott lesz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Sepsiszentgyörgyön a múlt év végén két rangos író-olvasó találkozó volt: előbb Egyed Ákos jelenlétében mutatták be tanulmánykötetét /A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély/, majd a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, Ablonczy László A szivárvány alatt című könyvéről beszélt. Mindkét alkalommal hiányzott a fiatal generáció. Egyed Ákos történész könyvének bemutatójára nem jöttek el a történelem tanárok. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

A Szín, a budapesti Magyar Művelődési Intézet kéthavonta megjelenő lapjának tavalyi utolsó számában Halász Péter, az intézet munkatársa figyelemre méltó írást közölt a népművészek Alsócsernátonban 1997. október 17-19-én tartott szakmai tanácskozásáról. Ezen a tanácskozáson kiderült, hogy az erdélyi népművészetre többféle veszély leselkedik, a magárahagyottság, főleg pedig az, hogy járhatatlan utakra téved. Halász Péter arra intette a népi alkotókat, hogy népi szövés, a kerámia, a tánc tökéletes másolására törekedjenek, s ne a népművészetet meghamisító önálló alkotások felé hajszolják magukat. /Sylvester Lajos. Csernátoni tanácskozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

A székelyudvarhelyi tanács a Cserehátra vonatkozó összes adatot, dokumentumot, levelet az internetre vitte. Az érdeklődők a http://udv.csoft.ro/cserehat. honlapon olvashatják a háromnyelvű tájékoztatást. Innen tudható meg, hogy az apácarend, amely a román sajtó előtt oly nyitott, a Magyar Hírlap /Budapest/ napilap munkatársait nem engedte be az épületbe. A kisegítő iskolának szánt épületet változatlanul nagyszámú rendőri erő védi, újabb teherautónyi szállítmányt hoztak. A világháló adta hírül, hogy több Nyugaton élő magyar angol nyelvű tiltakozó levelet intézett Emil Constantinescu elnökhöz, a levél eljut az amerikai elnökhöz is. /Simó Erzsébet: Cserehát a világhálón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

Az 1967 óta Budapesten élő Kolozsvári Papp László sohasem tudott igazán elszakadni szülővárosától, a kincses várostól. Ezt bizonyítja az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában most megjelent kötete is, a Holló úr /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1997/. Az 1988-ban kiadott Malom-árok című regénye után most újra Kolozsvárra kalauzol vissza, a néhány évtizeddel ezelőtti városba. A novellák bármely erdélyi városban játszódhattak volna. A könyv tartalmazza az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh tagjainak névsorát is. /Pásztai András: Hangulatképek az egykori Kolozsvárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./

"Székedi Ferenc vitatta Szabó A. Ferenc tanulmányának /Nyolc ország magyarsága, Magyar Napló (Budapest), 1997/10. sz./ következtetéseit. Ezt a tanulmányt átvette és közölte a Hargita Népe (Csíkszereda) 1997. nov. 8-i száma. Szabó A. Ferenc kifejtette, hogy "a magyarság szellemi-politikai vezetőinek idővel fel kell adniuk a területi elv stratégiáját." "Egy nemzet demográfiai sorskérdése felől közelítve a jövőhöz ki kell mondani: fontosabb az ember, mint a terület. Különösen, ha az utóbbi már politikailag úgyis elveszett s nemzetiségileg sem tartható sokáig." A szerző véleménye az, hogy akik az anyaországban akarnak letelepülni, azoknak törvényesen ne nehezítsék elképzelésüket. "Tegyük lehetővé a választást a Kárpát-medence magyarsága számára arról, hogyan kívánja leélni életét."- javasolta. Székedi Ferenc nem fogadta el ezt a következtetést. Számára nem politikai jelszó, amit Magyarországon annak tartanak: a határon túli magyarok problémáját a szülőföldjükön kell megoldani. "Én ugyanis határon inneni magyar vagyok. A saját földemen."- hangsúlyozta Székedi, ez az otthona. Önérzetesen visszautasított minden ilyen javaslatot, amelyet az összmagyar demográfiában gondolkodva tettek. /Székedi Ferenc: Határon innen, határon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"

"Bónis Lajos a bukovinai Hadikfalván született 1920. ápr. 30-án. Kolozsváron végezte az egyetemet, háromszor állították román hadbíróság elé a magyarság megőrzése érdekében kifejtett tevékenységéért. 1947-ben menekülnie kellett Erdélyből. Magyarországon a kommunista bíróság is elmarasztalta erdélyi szervező tevékenysége miatt. 1990-től a Határon Túli Gazdakörök Koordinációs Irodájának vezetője, az iroda 1995-ös megszüntetéséig. 1990 után a gazdakörök szervezését végezet, népfőiskolákat alapítottak, több millió forint értékben - magyarországi emberek adományát - vitte Erdélybe, Árkoson és Csíkszeredán könyvtárat hozott létre. Bónis Lajos különösen büszke a távoktatásra, melynek köszönhetően száz határon túli magyar fiatal kezébe adtak felsőfokú diplomát. Bónis Lajos erdélyi munkatársaival évente elkészíti a végzett magyar egyetemisták névsorát, majd azt elküldi a térségben tevékenykedő több mint 2000 magyar vállalatnak, vállalkozónak. - Erdélyben 260 gazdakört sikerült létrehozni. 1995-ben azután Kis Zoltán SZDSZ-es államtitkár közölte Bónis Lajossal, hogy nincs szükség a határon túli magyarság támogatására, ezzel egyúttal megszüntette Bónis Lajos feladatkörét a minisztériumban, elvette irodáját. Bónis Lajos azóta társadalmi munkában végzi feladatát. Bónis elmondta: "Nem kaptam segítséget a Határon Túli Magyarok Hivatalától sem. Igaz, annak vezetője, Törzsök Erika, szintén SZDSZ-es. Bár a másik oldal sem töri magát, a Magyarok Világszövetsége sem segít semmit." Bónis Lajos elégedetlen az Új Kézfogás Közalapítvánnyal is: "nem a falut támogatja, csak azt, aki jelentkezik. Az erre szánt 300 millió elmegy a felsővállalkozások támogatására." /Demokrata (Budapest), jan. 15., 2. sz./"

A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium a határon túli magyar iskolák felsőoktatási intézményekre és könyvtárakra is szeretné kiterjeszteni a Sulinet programot, jelentette be Magyar Bálint miniszter jan. 15-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban megnyitott, külföldön el nem fogadott könyvekből rendezett tárlaton. Elmondta, hogy ebben az évben Erdélyben 16, Felvidéken 8, Vajdaságban 4, Kárpátalján pedig 2 intézmény számára biztosítják az internet hozzáférést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17-18./

"Harmincnyolc éves fennállása után "hazaérkezett" a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi Erdélyi Tájékoztatója. Ezentúl Kolozsváron, a Misztótfalusi Nyomdában készülnek a következő számok. A kiadványnak négyoldalas angol nyelvű melléklete is van. A Transsylvaniát gróf Teleki Béla alapította. A kilencvenes években, a tiszteletbeli főszerkesztő halála után Cseh Tibor csernátoni származású mérnök-tudós vette át a lap irányítását, melynek Kovalszky Péter volt a főmunkatársa. A Transsylvania sokszínű válogatást nyújt, 15 ezer szerzőt, lapot, folyóiratot követ figyelemmel, ezek között van például az ausztráliai Adelaide-i Értesítő, a Kaliforniai Magyarság, a szekszárdi Átalvető, ugyanúgy több budapesti napilap, de erdélyi lapok is, így az Erdélyi Napló (Nagyvárad), a Keresztény Szó (Kolozsvár), a Református Család (Kolozsvár), a Partiumi Közlöny (Nagyvárad), a Szabadság vagy a Romániai Magyar Szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./"

Jan. 22-én folytatódott Kolozsváron, a törvényszéken az a per, amelyet Gheorghe Funar polgármester indított Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének volt elnök ellen. Molnos Lajossal 1996-ban interjút készített a román Pro Tv, a riporter a beszélgetés utáni magánbeszélgetést is felvette /Molnos Lajos tudta nélkül/ és azt közvetítették. Az ebben szereplő kijelentés miatt indított pert Funar, húszmilliárd lejes erkölcsi kártérítést követelve Molnos Lajostól. Funar kérte a bíróságot, szerezze meg Magyarországról a vádlott erkölcsi bizonyítványát, ugyanis Molnos Lajos Budapesten született, amit érdemes figyelembe venni, hangoztatta a polgármester. Molnos Lajos csak hároméves koráig élt Magyarországon. A tárgyalást febr.19-én folytatják. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Jan. 24-én székházat avathatott Kolozsváron a nyolc éve sikeresen működő Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/. Az avatáson megjelentek az RMKT-t megalakulása óta anyagilag és erkölcsileg támogató Magyar Közgazdász Társaság képviselői és Farkas Mária, a Romániai Magyar Vállalkozók Rajka Péter Társaságának elnöke is. Dr. Kerekes Jenő, az RMKT elnöke rámutatott, hogy a székház vásárlásával és berendezésével megteremtették a feltételeket a minőségi előrelépéshez, ugyanakkor köszönetet mondott azon intézményeknek és alapítványoknak, amelyek lehetővé tették az ingatlan megvásárlását, így az Illyés Közalapítványnak, a Budapest Banknak és másoknak. Az RMKT könyvtára szintén a székházban, a Kövespad utca 12-ben működik. Az RMKT megjelentette nulladik hírlevelét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

"Katona Ádám, az RMDSZ keresztény nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője jan. 21-i keltezéssel nyílt levelet intézett Emil Constantinescuhoz és Göncz Árpádhoz, a két államfőhöz, kifejtve ismert álláspontját az erdélyi magyarság problémáiról. A Romániai Magyar Szó összefoglalta a lényegét, mert a "levél terjedelmi túlbeszéltsége nehezítené a megértést". Nem szabad megismételni az áltestvéri farizeusi ölelkezési jeleneteket, Kádár János, Grósz Károly és Ceausescu "örök barátsági" nyilatkozatait. Ezen nyilatkozatok idején a bukaresti hatalom eltaposta szülőföldjén a romániai magyarságot. A romániai magyar nemzeti közösség egyetlen politikust sem ruházott fel a közösségi jogok feladására. A jószomszédság kialakításának alapvető feltételei közül számos mindmáig hiányzik. Ezek között van az anyanyelvhasználat, az iskolarendszer és az anyanyelvű egyetem helyreállítása,a belső önrendelkezés törvényes kereteinek kiépítése. Katona Ádám sajnálatosnak tartja, hogy az alapszerződés bizonyos előírásai nem valósultak meg, elsősorban a román kormány mulasztásai miatt. Politikai akaratot igényel "a Moldova-Románia megkönnyebbített határátlépési gyakorlatnak, illetve postai- meg telefon-díjszabás gyakorlatnak az átültetése Magyarország-Románia viszonylatára." A bukaresti külpolitika ügyességének köszönhetően Románia képe a nyugati világban megjavult, de nem változott "a romániai magyarság folyamatos negatív megkülönbözetésének ténye és a ma is meglevő lelki környezetszennyezés: ma is a közélet porondján ágáló sovén román politikusok gyűlölködő, undorító megnyilvánulásai" ismertek. A levélíró szeretné, ha a két elnök elítélné a román sovénnacionlizmus megnyilvánulásait. Katona Ádám részletezte az elrománosító politikát, Székelyföld erőltetett militarizálását /Székelyudvarhely és térsége településein ma 224 %-kal több rendőr tevékenykedik, mint a Ceausescu-korszakban, a rendőrök 84 %-a nem ért magyarul, az itteni lakosság nyelvén/ és az egyetlen román gyermek miatt megnyíló székelyföldi román iskolákat: Hargita megyében 1997-ben nyolc ilyen román iskolát létesítettek, miközben legkevesebb 18 magyar gyermek szükséges egy magyar osztály beindításához. A moldvai csángó falvakban viszont hiába kérik a szülők a magyar iskola engedélyezését. /Levél a Budapesten találkozó román és magyar elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24., mindkét lap részleteket közölt a levélből, a levél teljes szövege: Európai Unió (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./ Az Adevarul "Elszabadult szélsőségesek" címmel szemelgetett a levél mondataiból. /MTI/"