1990 óta sok alapítványt hoztak létre Erdélyben, de még mindig nincs teljes, átfogó lista az erdélyi magyar alapítványokról. 1993 decemberében, az alapítványok II. találkozóján 47 szervezet képviseltette magát, 1994 decemberében 86 alapítvány számolt be tevékenységéről Sepsiillyefalván. A beszámolókból kiderült, hogy többségük alkalmakra összpontosított munkát végez /emléktábla-, szobor-, kopjafa állítása, a nekibuzdulást hullámvölgy követi, hiányzik az átfogó stratégia. Nagyon sok alapítvány az anyaországi támogatás függvényében létezik. Az illyefalvi dokumentációs és tájékoztató iroda 1994 májusában közel száz alapítványt tartott számon, egyes vélemények szerint viszont 120-nál is többre tehető a számuk. A hetilap közli mintegy száz alapítvány névsorát, a működési hely megjelölésével. /A Hét (Bukarest), jan. 13./ Az alapítványi kezdeményezésekből sokminden megvalósult, többek között: Brassóban egyórás magyar nyelvű közszolgálati rádióadás indult, Csíkszeredában csángó gyermekek tanulnak, Marosvásárhelyen hároméves népfőiskola indult 629 hallgatóval, biztosítják a Látó irodalmi folyóirat megjelenését, elkészült Szilágysomlyó kismonográfiája, Gyergyószentmiklóson gépköröket létesítettek, Kolozsváron egy művelődési hálózat centrumát hozták létre, létrejött a hétfalusi líceumi oktatás, Magyarózdon kultúrközpont alakul, Nagyváradon 1800-an fordultak a Családsegítő Szolgálathoz, Sepsiszentgyörgyön helyi televíziós adás indult, Marosvásárhelyen 30 ágyas magánkórház létesült. /A Hét (Bukarest), jan. 20./ Az alapítványok legutóbbi találkozója: Illyefalva, 1994.dec. 2.

Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tartott Bukaresten sajtótájékoztatót. A politikai pártok és politikusok elutasító megnyilvánulásai meglepőek, mert az RMDSZ autonómiatörekvései nem újkeletűek, a belső önrendelkezés gondolatát, az autonómiaformákra vonatkozó elveket már az RMDSZ brassói kongresszusa elfogadta, majd az 1993. decemberében benyújtott, ám parlamenti megvitatásra még nem került kisebbségi törvénytervezet is tartalmazza azokat. A sajtóértekezleten szétosztották az Ügyvezető Elnökség jan. 18-i nyilatkozatát, valamint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának Sepsiszentgyörgyön elfogadott szervezeti és működési szabályzatát, román nyelven. Markó Béla elmondta, hogy jan. 19-én tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, Corneliu Coposuval és Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökével az RMDSZ autonómiakoncepciójáról, és azokról a nemzetközi dokumentumokról, amelyeket Romániának a közeljövőben alá kell írnia, illetve ratifikálnia kell. - Az RMDSZ-nek még nincs kialakított álláspontja arra vonatkozóan, hogy kit jelöl elnökének. - A kormánnyal való tárgyalást szükségesnek tekintik, a kormányt nem tévesztik össze a szélsőséges erőkkel, de Funarral nincs mit tárgyalni, szögezte le Markó Béla, Funar nem különc. hanem fasiszta. Funar pártvezér nyilatkozatai veszélyesek, mivel a kormánykoalícióban részt vevő, a hatalmat gyakorló párt vezetőjéről van szó. - Az RMDSZ betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, holott az alkotmányos módon nem lehetséges. - Markó Béla cáfolta azt az alaptalan híresztelést, hogy Sepsiszentgyörgyön újabb magyar autonóm tartomány megalakítására történt kísérlet. Arra a kérdésre, hogy miért kell különböző szerveződéseket létrehozni, Takács Csaba azt válaszolta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti erre a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 20. 454. sz./

A kormány felmentette tisztségéből Adrian Moruzit, Brassó polgármesterét, akit az ellenzék és az RMDSZ is támogatott. Moruzi egyben a romániai városok szövetségének elnöke is. Rajta kívül 27 polgármestert és tanácsost menesztett a kormány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Székházhoz jutott a Brassói Magyar Diákszövetség. Nemrég ötezer kötetes könyvtárt is nyitottak /magyarországi támogatás/ és beindították a szórványszolgálatot. Az utóbbiról beszélt felelőse, Kedves Attila, ötödéves egyetemi hallgató. Felmérték a Kárpátokon túli egyetemi központok magyar diákjainak a helyzetét. Galac, Iasi /Jászváros/, Bukarest egyetemein több mint ötszáz magyar diák tanul, akinek szükségük van magyar szakirodalomra, könyvekre, folyóiratokra. Szeretnének velük közös rendezvényt szervezni. Ebben segít a magyarországi Brassói Fókuszú Diaszpóra Alapítvány támogatása. Támogatást nyújt még az anyaországi Illyés Alapítvány, a Pro Hungaris és a Segítség Erdélynek Alapítvány. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./

A kormány jan. 27-én közleményben jelentette be, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordul, amennyiben az RMDSZ nem vonja vissza a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ és az Önkormányzati Tanács létrehozására vonatkozó döntéseit. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/ - Az SZKT az RMDSZ brassói kongresszusa /1993. jan. 15-17./ határozatai alapján jött létre, azóta nem kifogásolták a létezését, sőt Iliescu elnök a brassói kongresszus után táviratban üdvözölte Markó Béla akkor megválasztott elnököt. /Magyar Nemzet, jan. 28./Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a kormányhatóságok előzetesen semmiféle módon nem léptek kapcsolatba az RMDSZ vezetőivel annak jelzésére, hogy vitatják az SZKT-t. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ céljai beilleszthetők az alkotmány kereteibe. - A hat magyarországi párt nyilatkozata a reális aggodalmat fejezte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),jan. 30./

Melescanu külügyminiszter febr. 1-jén Strasbourgban aláírta az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt, egyszerre Kovács László magyar külügyminiszterrel /az ET 33 tagállamából 22 ezen a napon csatlakozott az egyezményhez/.A magyar és román külügyminiszter találkozott Strasbourgban és megállapodott az alapszerződéssel kapcsolatos munkák felgyorsításáról. Kovács László sürgette, hogy a román kormány határolja el magát az RMDSZ elleni kampánytól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Melescanu derűlátóan értékelte megbeszélésüket és hangsúlyozta: reméli, hogy még a párizsi stabilitási konferencia /márc. 20./ előtt elkészül az alapszerződés. Ennek aláírására Bukarest szívesen látná vendégül Horn Gyula miniszterelnököt. A román fél most Brassót ajánlotta fel a magyar főkonzulátus színhelyének. /Magyar Nemzet, febr. 2./ Az RMDSZ a mostani keretegyezményt visszalépésnek tekinti az ET 1201. számú határozatához képest, mert hiányzik belőle a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása, továbbá az autonóm intézmények létrehozásának joga, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Magyar Hírlap, febr. 2./

Pár nappal ezelőtt a kormány újabb diktatórikus intézkedésével tizenegy polgármestert felfüggesztett állásából, köztük van az európai gondolkodású brassói polgármester, Adrian Moruzit. A hatalom 1992 decembere óta 162 ellenzéki polgármestert menesztett, tájékoztatott a Petre Roman vezette Demokrata Párt. /Mai Nap, febr. 2./

"Jan. 28-án ünnepelték Brassóban, a Reménység Házában a Brassói Lapok centenáriumi ünnepségét. Gellérd Lajos, a BL igazgatója fogadta a vendégeket. 1895 januárjában indult a Brassói Lapok /BL/ első sorozata, a lap 1940. október 4-ig jelent meg, néhány napos vagy hetes betiltásokat nem számítva. A legionárius hatalomátvétel azzal elkezdődött, hogy lefoglalták a "zsidó nyomdát", ezzel a BL megszűnt. 1944 októberében a városban indult a Népi Egység, a Magyar Népi Szövetség lapja. A Népi Egységet 1946 szeptemberétől Sepsiszentgyörgyön szerkesztették, 1948 tavaszán az újság visszaköltözött Brassóba, címét Népújságra változtatták. A lap 1948 augusztusában Marosvásárhelyre költözött, ahol 1951-ig viselte a Népújság címet, azután Előre lett, 1952-től pedig a fordulatig Vörös Zászló. Brassó viszont 1948 után magyar újság nélkül maradt. 1963-ban látott napvilágot Brassóban újra magyar hetilap, az Új Idő, amely 1969-ben felvette a Brassói Lapok nevet. Az évfordulóra ünnepi kiadvánnyal állt elő a szerkesztőség: Volt egyszer egy szerkesztőség... Brassói Lapok emlékkönyv. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./"

"Febr. 10-11-én szórványtanácskozást rendeztek Nagyenyeden, több mint harminc civil társadalmi intézmény, az egyházak és szakmai társaságok képviselői próbáltak meg koncepciót kidolgozni a szórványkisebbség sajátos problémáinak megoldására. Szórványról akkor beszélhetünk, ha a kisebbség a helyi lakosság 10 százaléka alá süllyed. Szórványnak tekinthető az egész Bánság, Arad, Hunyad, Szeben, Brassó, Beszterce, Máramaros és Fehér megye, nyilatkozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. A magyar lakosságból 700 ezer él szórványban. Sok alapítvány jött létre, a legtöbb az oktatás gondjaival kíván foglalkozni. A temesvári alapítvány pedig a szórvánnyal kapcsolatos elméleti kérdéseket vizsgálja. Az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az oktatással kapcsolatos szórványtalálkozót 1994 őszén tartották. A jelenlegi tanácskozáson javasolták az RMDSZ-nek, hogy hozzon létre szórványirodát. Vetési László lelkész is tartott előadást. Az összegyűltek elhatározták, hogy márciusban szórványtanácsot hívnak össze. /Temesvári Rádió, febr. 13., MTI, febr. 16./ A megjelentek felkérték Bodó Barnát és Vetési Lászlót, hogy a tanács összehívásáig vállalják el az operatív feladtok kezelését. A szórványtanács feladata a szórványhelyzettel kapcsolatos gondok és feladatok összegyűjtése. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 15., 472. sz./ Az előadók között volt Vetési László "A szórvány - vázlatos helyzetelemezés" és dr. Csávossy György "A magyarságtudat megőrzése a szórványban" című előadásával. Kományi János marosvécsi tanár beszámolt a Kemény János Alapítvány munkájáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

Atlantában a kétnapos megbeszélés eredménytelenül végződött, egyetlen konkrét kérdésben sem született megegyezés, kivéve azt, hogy a felek megegyeztek a párbeszéd folytatásában. Az RMDSZ küldöttsége, emlékeztetve az 1991-es marosvásárhelyi, illetve az 1993-as brassói kongresszuson felvetett indítványra, melynek értelmében román-magyar kerekasztal létrehozását szorgalmazta. örömmel egyezett bele a párbeszéd folytatásába. Az atlantai találkozó első napja a konfrontáció jegyében telt el, a román fél megismételte valamennyi vádpontját, az RMDSZ törvénytelen voltát, az ún. szeparatista magyar törekvéseket, és ettől nem tágítottak. A második nap az enyhülés jegyében zajlott. Jó hatást gyakorolt Carter volt elnök megjelenése, aki felajánlotta a közvetítést. Az Atlantában tartott febr. 16-i sajtóértekezletet az amerikai médiák érdektelensége jellemezte. A The New York Times, amely Neptunba kész volt elküldeni tudósítóját, David Bindert, most még a helyi tudósítóját sem mozgósította. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

"Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa ismét jelentkezett szokott fórumában, a Magyar Hírlapban, hogy támadja Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. "Okos volt-e Tőkés László részéről nimbuszának mindenáron való védelme, az ellenfél lebecsülése?" A Tőkés László-Nagy Benedek ügyről kijelentette: "Az ügyet mindkét tábor nacionalistái önös politikai céljaikért próbálták meg - nem is eredménytelenül - kihasználni." Az ellenségesség megmarad. A Funar-párti igazságügy-miniszter az RMDSZ betiltását követeli. "A magyar álláspont is radikalizálódik." A cikkíró idéz a romániai sajtóból, hozzátéve, hogy azokhoz nem kell kommentár. Sütő András beszédéből idéz: "Orbán Balázs szobrának állítása alkalmából azért vagyunk mi élők - öregek és fiatalok - itt, hogy mindazt, amitől megfosztottak bennünket több évszázadon keresztül, visszaszerezzük akkor is, ha a legtragikusabb áldozatot kell hoznunk érte." /Brassói Lapok, 6. sz./, majd Adonyi Nagy Mária vezércikkéből: "Az RMDSZ számára (...) az autonómiáért folytatott küzdelem élethalálharcot kell hogy jelentsen. Hosszan tartó kemény csatát, melynek tétje sokkal nagyobb, kimenetele fontosabb, mint ama vásárhelyié volt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 7. sz./. Bíró Béla befejezésül Tőkés Lászlót idézi, aki Atlantából hazatérve azt hányta a találkozót szervező amerikai alapítvány szemére, hogy a farkast és a bárányt akarja összebékíteni. /Jó románok, jó magyarok. = Magyar Hírlap, márc. 1./"

A brassói bíróság felfüggesztette a megyei prefektusnak Adrian Moruzinak, Brassó polgármesterének felmentésére vonatkozó döntését. A polgármester hivatalában marad, amíg kivizsgálják az ellene benyújtott vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.

A brassói RMDSZ a szórványhelyzetből fakadó hátrányokat szervezettséggel próbálja ellensúlyozni, jelentette ki Mina László megyei RMDSZ-elnök. A Tulipán Kft. Bordos Mária vezetésével jó eredményeket ért el, míg más megyékben ez nem mondható el. A Tulipán ma tizenhat fizetett alkalmazottal dolgozik. A megyei RMDSZ-székházban van jelenleg a brassói rádió magyar szerkesztősége, a képviselői iroda, az ifjúsági szervezet és a megyei elnökség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26./

A londoni székhelyű Európai Beruházási és Fejlesztési Bank /EBRD/ 28 millió dolláros hitelt nyújt Brassó, Craiova, Temesvár, Marosvásárhely és Iasi közműveinek fejlesztéséhez. /Vocea Romaniei (Bukarest), ápr. 6., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Sepsiszentgyörgyön márc. 27-e és ápr. 1-je között rendezték meg a magyar amatőr színjátszók III. fesztiválját, a Concordia Napokat. Összesen 21 társulat jelent meg 23 előadással. A zsűri négy társulatnak adott különdíjat, a szucsági Randevúnak, a sepsiszentgyörgyi Concordiának, a brassói Harag György Társulatnak és a kézidvásárhelyi Népszínháznak. A legjobb előadás díját a kolozsvári Maszkura csoport kapta. Érthetetlen volt a csíkszerdaiak és székelyudarhelyiek távolmaradása. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./

A képviselőház ápr. 18-án ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet febr. 1-jén írt alá Románia és Magyarország is Strasbourgban. Az RMDSZ-frakció nevében felszólaló Zsigmond László képviselő kifejtette: az RMDSZ támogatja a dokumentum elfogadását, de ezt minimális követelményrendszernek tekinti. A nemzetiségekkel való bánásmódnak olyannak kell lenni, mint Finnországban, ahol a svédek a lakosságnak csak 6 százalékát teszik ki, mégis a svéd nyelv is hivatalos nyelv, és a svédeknek autonóm tartományuk van abban az országrészben, ahol élnek. Zsigmond László alig tudta befejezni felszólalását, a román képviselők felháborodott közbekiabálásai miatt. Madaras Lázár képviselő ápr. 19-i felszólalásában elmondta, milyen nehéz helyzetben van Brassóban a magyar oktatásügy. Az ipari iskola nem hajlandó magyar nyelvű IX. osztályt indítani, eltávolítják a magyar tanfelügyelőket, leváltották Bartha Juditot, a zajzoni általános iskola igazgatónőjét és a brassói kisegítő iskola igazgatóját, Orbán Gábort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./

Adrian Moruzi, Brassó polgármestere kihallgatást kért Iliescu elnöktől. Az ellenzéki politikus arra kívánja figyelmeztetni az államfőt, hogy Romániát kizárhatják az Európa Tanácsból, ha a kormány folytatja az ellenzéki polgármesterek leváltását. /Magyar Hírlap, ápr. 24./

Ma zárul a Budapesten második alkalommal ápr. 22-25-e között megrendezett könyvkiállítás, ahol külön standot kapott a Romániai Magyar Könyvműves Céh, itt mutatkozott be a Kriterion, a Mentor, a Corvina, a Polis és a Kájoni Kiadó. Ápr. 23-án tanácskozáson mérték fel a határon túli magyar könyvkiadás helyzetét. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./ A könyvkiállításon Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a magyar kisebbségek könyvkiadóit, ugyanakkor a magyar állam kasszája is üres. Nem a piaci verseny, hanem a támogatási pénzek utáni futóverseny kezd kialakulni, nyilatkozta. Idén a magyar kormányzat csak 51 millió forintot tud a határon túli magyar könyvkiadás támogatására fordítani. A HTMH felvette a kapcsolatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével, hogy elősegítse a könyvek cseréjét. - Az lenne a legnagyobb segítség, ha könyveiket a tizenötmilliós piacnak adhatnák ki, állapította meg Dávid Gyula. A kolozsvári Polis Kiadó kortárs irodalmat hétszáz és háromezer példányban, magyar klasszikusokat három-ötezer példányban ad ki. - A Kriterion állami cég, ismertette helyzetüket H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója. Szeretnének gazdasági társasággá válni. 1994-ben negyven kiadványuk jelent meg, ebből huszonöt magyar nyelven, az elmúlt huszonöt évben ez volt a legalacsonyabb szám. Még 1990-91-ben is 60-61 kiadványuk volt. Több magyarországi kiadóval együttműködnek. Az Akadémiai Kiadó átvette az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kiadásának további munkálatait. A Csíkszeredán működő Corvina Könyvesház tulajdonosa, Bencze Tibor 1992-ben alapította kft-jét. Boltjuk van Csíkszeredán kívül Székelyudvarhelyen, Brassóban, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Könyvállományuk nyolcvan százalékát a magyarországi import adja. /Magyar Nemzet, ápr. 25./

Menesztették tisztségéből Aranyosi István brassói magyar tanfelügyelőt, ezzel eltávolították a tanfelügyelőség vezetőtanácsának utolsó magyar tagját. Aranyosi a bíróságon fellebbezett az elbocsátás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

"Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága."

"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, egyúttal a Magyar Nemzet bukaresti tudósítója kommentálta a történteket. Az SZKT legutóbbi ülésén nem tudta véglegesíteni a legfontosabb dokumentumokat. A különböző csoportosulások között ellentétek vannak. Borbély Imre levelében éles támadást intézett Markó Béla elnök ellen és visszalépésre szólította fel az elnököt. "A nyílt levél tovább gazdagítja azt a politikai irodalmat, amelynek kiemelkedő csúcsai Tőkés Lászlónak a Neptun-konfliktust kirobbantó írása, Szőcs Gézának a Tokay György ellen írt, közvetlenül a brassói kongresszus előestéjén terjesztett pamfletje, vagy az újabb keletű, szintén a nagyváradi püspök nevéhez fűződő, a Nagy Benedek csíkszeredai képviselőt "kiátkozó" közleménye. Ezeknek a címzettje valójában nem egy-egy személy volt, hanem az RMDSZ más véleményen levő, egyesek által mérsékeltnek vélt szárnya", akiket a magyar érdekeket elárulóknak neveztek. /Magyar Nemzet, máj. 11./"

A Vállalkozni jó elnevezésű program öt éve terjed Magyarországon. Szerzőjeként a Durham University Business Scool szerepel, eredeti és újabb anyagait a budapesti SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bővítette tovább. Jelenleg Magyarországon hétszáz középiskolában oktatják, hogy vállalkozói ismeretekkel rendelkező fiatalokat képezzenek. A XXI. Század Alapítvány jóvoltából a Vállalkozni jó program Erdély tíz városára terjed ki: Csíkszeredába, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Nagybányán és Marosvásárhelyen léteznek tanfolyamok. A hálózatot más városokra is kiterjesztik, mondta György Béla Zsolt, a XXI. Század Alapítvány elnöke. Azt oktatóképzés máj. 23-26- között zajlott Hargitafürdőn. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

"RMDSZ IV. kongresszusa, Kolozsvár. Máj. 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ IV. kongresszusa. Markó Béla elnök tartott beszámolót, számba véve az előző, brassói kongresszus /1993. jan./ óta eltelt két évet. A szervezet nyitott és demokratikus jellegét hangsúlyozta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Tőkés László kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, felerősödött az autonómiaellenesség, az RMDSZ-en belül is. "A Neptunon keresztül vezető út a PER budapesti konferenciája által immár magyar kormányzati támogatással halad előre." Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómiaprogramot, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Az üdvözlő beszédek hangsúlyozták a tanácskozás fontosságát. Tabajdi Csaba államtitkár örvendetes ténynek nevezte, hogy a romániai magyarság legitim érdekvédelmi szervezete jelen van a törvényhozásban és azon kívül is. Hosszú vita folyt az RMDSZ programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. Megtörtént az elnökválasztás, Markó Bélát újraválasztották /226 szavazattal/, a két másik jelölt jóval kevesebb voksot kapott: Kónya Hamar Sándor 57-et, Borbély Imre 51-et. Megerősítették Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét. A kongresszus több mint 30 órás ülés után ért véget, egész éjszaka folyt a tanácskozás. Elhatározták, hogy két év múlva rendkívüli kongresszust hívnak össze. Az RMDSZ közleményében összegezte a kongresszus eredményeit: elfogadták az új programot, az alapszabályzatot és a belső választások egyes alapelveit. A kongresszus két oktatási tárgyú nyilatkozatot fogadott el, az egyik tiltakozik az ellen, hogy az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájában a kedvezőtlenebb, az anyanyelvi oktatást korlátozó változatot próbálják elfogadtatni. A másikban a kongresszus felemelte szavát az ellen, hogy megakadályozzák az RMDSZ csaknem félmillió aláírással benyújtott saját oktatási törvényjavaslatának megvitatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ A kongresszuson elfogadták a nemzeti kisebbség elnevezés helyett a nemzeti közösség önmeghatározást. Az alapszabály elfogadása azért fontos, mert eddig ez hiányzott a szervezet életéből. Nagy Benedek a kongresszushoz fellebbezett kizárása miatt, végül is a kizárás előtti legsúlyosabb büntetést szavazták meg a jelenlevők, amely minden RMDSZ-tisztségétől való megfosztását jelenti. Képviselői mandátumát viszont mindez nem érinti. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nagy elismeréssel nyilatkozott az RMDSZ kolozsvári kongresszusáról, amely megerősítette az előző, a brassói kongresszus téziseit, vállalta a területi autonómiát. Markó Béla a folytonosság hordozója, kifogástalanul képviselte az autonómia ügyét, Tőkés László elismeréssel fogadta újraválasztását. Markó Béla beszámolójából egyedül a Neptun-ügy említésének a hiányát kifogásolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3-4./

Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 6-án - erdélyi körútján - Székelyföldre indult. Megbeszélést folytatott többek között Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Adrian Moruzival, Brassó polgármesterével, továbbá a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel. Tabajdi Csaba, akit útjára elkísért Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa, látogatást tett az illyefalvi keresztény ifjúsági központban. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetőivel tanácskozik, Kovásznán a tanügyi szakemberekkel, jún. 7-én Csíkszereda, Szováta és Marosvásárhely következik, ahol Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 7./

A Felfalusi Kovács Antal Alapítványnak sokat köszönhetnek Brassó iskolái. Az Illyés Alapítvány támogatásával két számítógépet és másológépet szereztek be, az Áprily Lajos Gimnázium hétezer kötetes könyvtárának felállításában is volt részük. Brassó megyében a nyolcadik osztályt végzett magyar tanulók 54 százaléka elvész, mert bentlakás hiányában nem tudja anyanyelvén folytatni tanulmányait. Az Áprily Gimnázium vonáskörzetében tíz város és tizenhárom magyarlakta település van. Egy szakkollégium megoldaná a gondokat. A katolikus egyház telket ajánlott fel a kollégium részére, megindult a gyűjtés, hogy megkezdődhessen az építkezés. /Gát a beolvadás útjában. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), jún. 13./

Ismét Illyefalván /jún. 6-8./ tartották meg a száznál több erdélyi magyar alapítvány képviselőinek találkozóját. A házigazdák bejelentették, hogy a pénzügyőrök valóságos bírságözönt zúdítottak a KIDA és a LAM alapítványokra, sőt 120 millió lej értékű berendezést akarnak elvenni. Kifogásolták, hogy miért adta el a KIDA a segélyszállítmánnyal érkezett ruhák tíz százalékát, holott erre törvényes joga volt, továbbá kifogásolták, hogy a KIDA könyvelését magyarul vezeti, közben ehhez az egyházi alapítványnak joga van. A LAM-nál pedig abba kötöttek bele, hogy miért vezeti könyvelését három nyelven, miért van Brassóban is kirendeltsége, azt el fogják kobozni. Az alapítvány bírósághoz fordult, a per folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ 1993-tól Svájc, Kelet-európai Fejlesztési Irodáján keresztül, belépett a LAM Alapítványba és azt a román-svájci kormányközi egyezmény keretében technikai és managament-tevékenységgel támogatja. Az alapítványok ügyében a bírósági tárgyalás jún. 22-23-án tartják Sepsiszentgyörgyön. A tárgyalást követő bírósági határozat példa értékű lehet, írta Udvardy Zoltán, az alapítványok anyagi tönkretétele után nem kizárt, hogy a többi erdélyi magyar alapítvány is hasonló sorsra kerülhet. /Új Magyarország, jún. 19./ Kató Béla sajtónyilatkozatban kérte, hogy a közvélemény kövesse figyelemmel az ügyet. Az ügy egyértelműen politikai, nem gazdasági jellegű. /MTI, jún. 15./

Hatvanesztendős korában elhunyt dr. Binder Pál brassói történész /sz. Botfalu, 1935. márc. 15./ Erdély történelmének kutatója. Az utóbbi időben a gundelsheimi, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem vendégprofesszora volt. Néhány hete beszélt befejezés előtt álló, ezeroldalas tanulmánykötetéről, kutatói terveiről. Íróasztalán maradt, befejezetlen munkái között van Az erdélyi havasok története és a Történelmi hely- és családnevek című műve. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./

Jún. 28-30-a között tartják soron következő, bukaresti lelkészértekezletüket Nagyszeben, Brassó, Ploiesti, Galac, Bákó és Bukarest lelkészei és a brassói református egyházmegye lelkészeinek közössége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./