"Meghalt Antall József miniszterelnök /Budapest, 1932. ápr. 8.-Budapest, 1993. dec. 12./. Haláláról, temetéséről, pályafutásáról: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. /Markó Béla: Közös veszteség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A Romániai Magyar Szó az MTI részletes ismertetőjét közölte a kormányfő haláláról, Szabad György méltatásáról, majd a nemzetközi reagálás következett Clinton: Nagy veszteség címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki mélységes részvétét "az egyetemes magyarság gyászában". "Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évtized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Antall Józsefet több méltatta, búcsúztatta, például: Szűcs László: Antall József halálára. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14., Krajnik-Nagy Mihály: A miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14., A mi szál gyertyánk. = Jelen (Arad), márc. 14., Friss-Panián Iván: Búcsú. = Jelen (Arad), márc. 14., Az Erdélyi Napló közölte az orvoscsoport közleményét a halál okáról, majd Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter belügyminiszter emlékező szavait. A lap nem hozott saját kommentárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ Gálfalvi Zsolt meleg szavakkal emlékezett a kivételes képességű kormányfőre. /Gálfalvi Zsolt: Sors és történelem. = A Hét (Bukarest), dec. 17./ Dr. Binder Pál emlékezett az elhunytra. /Dr. Binder Pál: Találkozásom dr. Antall Józseffel, az orvos-történésszel. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ "

"Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./"

Vasvári Aladár nyugalmazott főesperes kilencven éves, elmesélte, milyen kálváriát járt. Brassóban volt plébános, a fordulat másnapján, 1944. aug. 24-én letartóztatták. 1946-ban kiengedték, de 1947-ben újra elvitték. Egy idő múlva Bukarestbe vitték, Avram Bunaciu belügyminiszterhez, ott volt Petru Groz miniszterelnök is. Arra akarták rávenni, hogy mint főesperes, vegye rá híveit és paptársait, hogy ez a rendszer elfogadható. Nem vállalta, erre visszavitték. Egy idő múlva kiengedték, három évig élhetett otthon, majd 1950-ben jöttek érte a szekusok. Jilavára vitték, a hírhedt börtönben találkozott Szász Pállal, Venczel Józseffel. Jilaván föld alatti cellákba kerültek. Egy cellában huszonöten szorongtak. Szadista őreik voltak. Nem kaptak takarót. Vasvári 1951-ben a máramarosszigeti haláltáborba került. Rettenetes volt a bánásmód, ott halt meg több főpap. Egy ideig öten voltak egy cellában, közülük négyen papok, Durkovits Antal püspök, dr. Boga Alajos gyulafehérvári püspöki helynök, a iasi-i püspök és ő. Durkovits egyre gyengébb lett. Elvitték a cellából, hiába kérték, hagyják velük, olyan beteg. Durkovits végül egyedül halt meg, magánzárkában. Boga Alajos állapota is egyre rosszabb lett, végül Vasvári Aladár karjai között halt meg, 1954-ben. Sírjaikat később sem találták meg. 1955-ben felszámolták a máramarosszigeti börtönt, a csak lézengő rabok hazaindulhattak. Őt azonban újra elvitték, újra kezdődtek a kihallgatások. Végül csak 1956-ban szabadult. 1957-ben újra elvitték, egy évet ismét börtönben kellett töltenie. Azután kiengedték, de a megfigyelése tartott tovább. /Váradi Mária: Ordas idők ünnepei. Hallatlan eltökéltséggel, megalkuvás nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./

Az RMDSZ brassói kongresszusa fordulat volt a szövetség életében, mondta Markó Béla elnök. Azóta beindultak az RMDSZ új szervei, testületei, a romániai magyarság közéletének különböző területeivel foglalkozó főosztályok. Az 1993-as év kiemelkedő eseménye az RMDSZ memorandumának és kisebbségi törvénytervezetének kidolgozása. - Az emberek csalódottak, elfordulnak a politikától, az RMDSZ-től. Azonban 1990-ben a közéleti cselekvés jóformán vegytisztán politikai cselekvés volt. Azóta létrejöttek a civil társadalmi intézmények, alapítványok, egyesületek. A fiatalság nagy része elfordul a politikától, a közélettől. - Gazdasági gyarapodásról nem beszélhetünk.- A reprivatizálás és a kárpótlás létkérdés. Iliescu beszélgetésre hívja a pártokat, de ez inkább megosztási kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4, 5./

Az RMDSZ jan. 15-re Székelyudvarhelyre önkormányzati tanácskozást hívott össze. Markó Béla elnök elemezte a brassói kongresszus óta eltelt év RMDSZ-tapasztalatait. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte, hogy lehetséges az autonómiát meghirdetni és az ellenzék tagjának maradni, egyben figyelmeztetett az elkényelmesedésre: a cselekvésről lemondás veszélyére. Több előadás hangzott el, a hozzászólók saját területük problémáiról beszéltek. A jelenlevők tiltakozó felhívást fogadtak el: a hazai és nemzetközi közvéleményhez, Iliescu elnökhöz, az Európa Tanácshoz fordulva kérték, segítsenek megakadályozni Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere újabb magyarellenes provokációját: a Mátyás szobor talapzatán levő latin felirat megváltoztatását, a Főtér arculatát megbolygató ásatások elkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Jan. 29-én Kolozsváron megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága, a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása, tevékenységük összehangolása céljából. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba /Szatmárnémeti/, Matekovits Mária /Arad/, Révész Erzsébet /Kolozsvár/, Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/, Bódog Erzsébet /Brassó/ és dr. Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1./

Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi osztályának vezetője a legmagasabb rangú magyar nemzetiségű a minisztériumban. Horváth Andor államtitkár volt, így a kormány tagja, ő pedig csak osztályvezető. Romániában 18 nemzeti kisebbségnek van érdekvédelmi szervezete, a legtöbb szervezet az osztály partnere. A hozzájuk forduló művelődési intézményeknek igyekeznek segítséget nyújtani. /Brassói Lapok, febr. 25./ Horváth Andor 1992. szeptemberéig volt államtitkár, amikor felmentették, azzal az ürüggyel, hogy megszüntették a művelődési államtitkári funkciót.

Az RMDSZ brassói kongresszusa után komolyan vette a tájékoztatást, ismertette a változásokat Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök, útnak indította a Közlönyt, majd a napi RMDSZ Tájékozatót, 1994. januárjától pedig a Szövetség folyóiratot. A Közlöny ettől az évtől románul is napvilágot lát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Negyedik éve sugároz magyar nyelvű műsort is a brassói Transilvania Televízió, az első adás 1990. márc. 15-én volt. /Brassói Lapok, márc. 11./

"Bajcsi János kézdivásárhelyi rendőrt 1993. júl. 28-án megverte több rendőr, huszonnyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Miután a kórházból hazatért, feljelentést tett a rendőrségen. 1994. febr. 4-én közölték vele, hogy ami történt, nem olyan "veszélyes a társadalomra nézve", hogy büntetőeljárást folytassanak ellenük. A rendőrökre pénzbüntetést róttak ki. 1994. febr. 5-én Orbán István tizenhat éves tanulót két rendőr összeverte. A szülők feljelentették a rendőröket, azonban aggódnak, nem lesz-e baja ebből fiuknak. Egyszer kaptak idézést a brassói katonai törvényszékre, ott azonban közölték, hogy nincs félfogadás, más nem történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"

A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület máj. 28-29-én tartotta meg a Bartalis Jánosról elnevezett szavalóversenyt. A zsűri elnöke Oláh Tibor nyugalmazott egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke volt. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

De Hoop Scheffer nagykövet, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának Romániában tartózkodó képviselője máj. 31-én találkozott szenátorokkkal és képviselőkkel, majd Melescanu külügyminiszterrel, akinek beszámolt Nagyszebenben, Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Brassóban szerzett tapasztalatairól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Május végén Brassó tisztelgett egy évvel születésének centenáriuma után a költő életműve előtt: Bartalis János szavalóversenyt rendezett az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, Bódog Erzsébet elnök hozta tető alá a vetélkedőt. Az országos versenyre tíz megyéből érkeztek a versmondók. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

A bécsi Eva Maria Barki, az Erdélyi Nemzetközi Bizottság elnöke Székelyföldön járt. Sepsiszentgyörgyön többen arról érdeklődtek, hogy a jogi sérelmekkel miként lehet nemzetközi fórumokhoz folyamodni. Ezen a téren még nagy a tájékozatlanság. A jogásznő emlékeztetett: az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán a kisebbség önmeghatározást szavazták meg, elvetve az általa javasolt népcsoport meghatározást. Csíkszeredán megállapította, hogy a városban tervezett ortodox központ /püspökség/ felépítésének ügyét már nem lehet Strassbourgba vinni, mert éppen Csíkszereda városi tanácsa magyar tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre. /Új Magyarország, jún. 6./

"Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa sürgette az alapszerződés megkötését: "az alapszerződéseken gyorsan és hűhó nélkül kellene túlesni. Ezt várja tőlünk Nyugat, ezt várják az ország távlati érdekei." A kisebbségek anyagi és szellemi létfeltételeinek javításában" egy megerősödött Magyarország mind többet tehet. "A rövidlátó kisebbségkövetelések csupán ezt az esélyt késleltetik." "A kisebbségeket ma már nem is annyira a román vagy a szlovák nacionalizmus fojtogatja, mint inkább a "kisebbségmentők" nemzeti pesszimizmusa, a katasztrófahangulat." /Magyar Hírlap, aug. 22./ A Magyar Hírlap és a Beszélő többször közölte Bíró Béla cikkeit. "

Qintus pártjával /Nemzeti Liberális Párt/ látványosan közeledik a Vatrához, felvállalva a Vatra Romaneasca célkitűzéseit. Miron Mitrea szakszervezeti vezetőt a kormánypártban várják, Victor Ciorbea, a szakszervezeti társvezető pedig a Demokratikus Konvenció felé orientálódik. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 26./

Sepsibükszádon tartották meg aug. 25-28-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ harmadik vándortalálkozóját. Az első Torockószentgyörgyön volt 1992-ben, a második Kőrösréven 1993-ban. Az idei találkozó szervezője a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az EKE társegyesülete volt. Imecs László országos elnök tartott beszámolót. Az egykori 18 menedékházas EKE-vagyonból semmit sem tudtak visszaszerezni. Megválasztották az új vezetőséget. Elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/ lett, az alelnökök: Kovács Attila /Brassó/, Máthé Gyula /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Szept. 26-án a Szenátusban Corneliu Vadim Tudor szenátornak, a Nagy-Románia Párt elnökének javaslatára napirendre tűzték az RMDSZ csíki szervezetének szept. 23-i nyilatkozatát, amelyben a szervezet felszólított mindenkit, maradjon távol Csíkszeredában az ortodox püspök felszentelési ünnepségéről. A nyilatkozatot hibásan fordították románra, ezt tendenciózusnak is lehet tekinteni, nem adtak lehetőséget arra, hogy Verestóy Attila a szöveghű fordítást ismertesse. Tudor kifejtette: az RMDSZ terrorszervezet, be kell tiltani. A kormánypárti képviselők szintén nacionalista hangon ítélkeztek az RMDSZ fölött. Tudor közel húsz perces vádaskodása után az RMDSZ-nek csak két percet adtak a válaszra. Brassóban a hívek 200 ezer aláírással kérték, hogy a városban létesüljön ortodox püspökség ennek ellenére nem ott alakult meg az új püspökség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Alig adtak szót a vitában Verestóy Attilának, aki a Népszabadság tudósítójának elmondta, mit akart kifejteni: megengedhetetlen egy ortodox vallási szertartás felhasználása a hatalom erőfitogtatására, a magyar lakosság ellen. /Népszabadság, szept. 27./ Szabó Károly szenátor a BBC román nyelvű adásában kifejtette, hogy a csíkiakat nem a püspök kinevezésének ténye zavarta, hanem az, hogy az eseményt nacionalista politikai mázban próbálták a magyar lakosság megfélemlítésére felhasználni. /Magyar Nemzet, szept. 28./

Okt. 7-én kezdődik Brassóban a román-magyar polgárfórum. A Román-Magyar Baráti Társaság elnöke, Iglói Zoltán elmondta, hogy romániai politikusok jelezték részvételi szándékukat, azonban ők ragaszkodnak a napi politikától tartózkodó párbeszédhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Iliescu elnök okt. 8-án népes kíséretével megjelent és beszédet mondott Brassóban, a román-magyar polgári fórumon, amelyet a pécsi Román-Magyar Baráti Társaság szervezett. Kifejtette, hogy az ellentétek, a feszültségek a két nép, a két ország között mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok. A kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Romániában az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Magyar-Román Baráti Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache felszólalásában azt ajánlotta, hogy az európai normákat minimumnak kellene tekinteni. Végül a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Vita alakult ki egy mondatról, mely szerint pozitívnak tartják, hogy a szélsőséges erők a magyar választáson vereséget szenvedtek, ám sajnálatos, hogy ilyen erők részt vesznek a román kormányban. Szavazás után a többség elvetette ezt a megfogalmazást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11., Magyar Nemzet, okt. 10./

A román nacionalizmus helyzetelemzői úgy ítélik meg, hogy a balkáni nemzeti szadizmusok árnyékában Románia tehet, amit akar, nem fogja túlságosan megdöbbenteni a nemzetközi közvéleményt. Ahhoz, hogy a román hatalom a nacionalizmust emelt fővel vállalhassa, dokumentálni kell, hogy a magyarok is nacionalisták. A zászlókkal, himnuszokkal kapcsolatos rendeletek ezt szolgálják, írja Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa. /Magyar Hírlap, nov. 22./

A Magyar Műveltség Szolgálat 1990-ben alakult meg Budapesten, feladatának tekinti a szomszédos országok magyarságának tankönyvekkel, tanfelszereléssel való segítését, ismertette tevékenységüket Tatár József. Jelenleg huszonkilenc határon túli helyi csoportjuk van. Erdélyi gyermekeket nyaraltattak, olvasótábort szerveztek, idén júliusban megrendezték a csillebérci kórustalálkozót. /Brassói Lapok, dec. 2./

Az Európa Tanácsban a kisebbségvédelmi keretegyezményből francia követelésre ki kellett hagyni a nemzeti kisebbségek definícióját, a Közép-európai Kezdeményezés kisebbségi okmányának jóváhagyását Csehország és Szlovákia meghiúsította, tehát a jelenlegi nemzetközi intézményrendszer működésképtelen. Belső szövetséges nélkül nincs esélyünk, írja Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa a Magyar Hírlapban, a románokkal kell megegyeznünk. /Magyar Hírlap, dec. 12./

Apáca önkormányzata elhatározta, hogy kétnyelvű helységnév-táblákat helyez el a község határában. A brassói prefektus azonnal feljelentéssel élt, az igazságszolgáltatás helyt adott az óvásnak, ennek megfelelően felszólították az apácaiakat, hogy állítsák vissza az eredeti táblát. Varga Mihály polgármester nem ért egyet a határozattal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

Az 1956-os forradalom után sok magyart letartóztattak és elítéltek Romániában. Egyiküket, a medgyesi Dobay Szilvesztert /sz. 1939/ 1958. okt. 30-án tartóztatták le és 1963. januárjában szabadult. 1957 tavaszán Medgyesre jött Lay György, a brassói illegális magyar szervezet, az EMISZ /Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége/ tagja, hogy tagokat toborozzon szervezetébe. Medgyesről Dobay négy barátjával csatlakozott. Egyetlen tevékenységük a fehéregyházi Petőfi emlékmű megkoszorúzása volt, 1958. márc. 15-én. Ezután kapcsolatuk megszakadt az EMISZ-szel. Ennek ellenére letartóztatták őket. Rengeteget verték, kínozták a fiatalokat, hogy írják alá a koholt vádakat: Erdély elszakítása, a kutak megmérgezése /!/, átszökés Magyarországra, hogy harcoljanak a szovjet csapatok ellen. A kínzás ellenére nem írták alá ezeket a kitalált vádakat, csak a tényeket /EMISZ-tagság és koszorúzás/. A tárgyalás 1959. márciusában volt Marosvásárhelyen, katonai bíróság ítélt el 74 magyar fiatalt, EMISZ-tagság vádjával. A legtöbbet, 25 év kényszermunkát Orbán Árpád EMISZ-elnök kapott, Dobayt 7 év súlyosbított fegyházra ítélték, majd Brailára vitték, munkatáborba. Napi négy köbméter földet kellett kiásniuk, nyáron naponta háromszor, télen kétszer kaptak enni. Szállásuk fabarakkokban volt, télen nem volt fűtés. Nagyon sokan meghaltak az embertelen bánásmód miatt. Azokat, akik este munka után nem tudtak bejönni a barakkokig, segítették, erre az őrök rájuk eresztették a farkaskutyákat. Aki nem tudta teljesíteni a normát, azt megverték. Dobay szabadulása után nem tudott elhelyezkedni, csak fizikai munkás lehetett. /Nagy-Küküllő (Medgyes), dec. - I. évf., 8. szám/

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ újraalakulása óta III. vádortáborát tartotta meg, most Sepsibükszádon, aug. 25-28-a között. A tisztújítás eredményeképpen megerősítették a vezetőket. Elnök: Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnökök: Máthé Gyula /Kolozsvár/, Kovács Attila /Brassó/ Imecs Lászlót örökös tiszteletbeli elnökké választották. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6/

"Iliescu elnök újévi üzenetében nagy fontosságúnak nevezte az 1995-ös évet. Értékelése szerint véget ért a román gazdaság hanyatlása, az elmúlt évben szerény élénkülés mutatkozott. Az 1995-ös esztendő két nagy célkitűzése a "nagy privatizáció" gyorsítása és a külföldi beruházások növekedése. Nehéz évet zárt az RMDSZ - nyilatkozta az MTI tudósítójának Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Felerősödtek a magyarellenes, RMDSZ-ellenes hangok, ugyanakkor az RMDSZ erősebb lett, kiépültek azok a testületei, amelyeket a brassói kongresszus kijelölt. Markó Béla természetesnek mondta az RMDSZ-en belüli ellentéteket. /Népszabadság, jan. 2./"

Szászrégen városi könyvtárának főkönyvtárosa, Demeter Judit ismertette, milyen rendezvényeket terveznek a város magyar olvasói részére. Ezek között szerepel Binder Pál brassói történész professzor februári előadása, áprilisban Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár lesz az előadó, júniusban a Régeni Napok keretében Jakab Máriával, a Családi Tükör főszerkesztőjével terveznek találkozót, szeptemberben a Pallas-Akadémia igazgatójával, Kozma Mária írónővel, novemberben Vetési László kolozsvári lelkésszel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A brassói rádió jan. 1-jétől többé nem sugároz magyar nyelvű műsort, ezt közölte a rádió vezetősége a magyar adás szerkesztőivel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./