Jún. 17-én Kerekes Károly RMDSZ-képviselő interpellált a gyűjtőgát építése miatt víz alá került Bözödújfalu ortodox, római katolikus és unitárius templomai újjáépítése, illetve kárpótlásának elmaradása ügyében. Ugyanezen a napon Doru Ioan Taracila belügyminiszter válaszolt Birtalan Ákos korábbi interpellációja ügyében: kijelentette, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanya építését megkezdik /18,5 milliárdos építkezés/, annak ellenére, hogy a városi tanács nem adott építkezési engedélyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 804. sz./

Aug. 3-án rendhagyó falutalálkozót tartanak a víz alatt álló Bözödújfalu partján. A diktatúra idején vízgyűjtő medencét létesítettek, ezért van víz alatt a falu. A találkozót Szombatfalvi József unitárius lelkész kezdeményezte, aki üzeni, jöjjenek mindazok, akiknek lelkében él a fájdalom a múlt tragédiái miatt. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

"Kovács András a székely szombatos szellemiség utolsó tollforgató tanúja. Az első "szombatos" könyve: Vallomás a székely szombatosok perében /Kriterion, Bukarest, 1981/, a második Útfélen fejfa címmel 1995-ben látott napvilágot, ugyancsak a Kriterion (társ)kiadásában, a harmadik "székely szombatos" könyve pedig Mondjatok káddist egy székely faluért /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997/. Kovács András legújabb művében (A hűség csapdái. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999) - a könyv alcíme szerint - "egyszemélyes szubjektív történelmet" írt életéről. 1916-ban született Bözödújfaluban, s gyermekkori környezete /székely szombatos család/ egész gondolkodásmódját befolyásolta. 1949-től volt a kolozsvári Igazság főszerkesztője, 1970-től a bukaresti A Hét felelős titkára. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./"

"A Maros megyei Bözödújfalu egykori lakói aug. 8-án tartották az idei falutalálkozót. 1989 nyarára emlékeztek. Ekkor a diktátor parancsának engedelmeskedve, építettek a falu fölé egy árvízvédelmi gátat, és elárasztották a völgyben fekvő települést. Hetvenöt településre szóródott szét a falu lakossága, a többség a környező településekre, Bözödre, Székelykeresztúrra, erdőszentgyörgyi panellakásokba költözött. Csupán tizennégy család döntött a maradás mellett. A tó partjára, a domboldalra építették fel házaikat. A székely szombatosok egykori lakhelye ma a horgászok, fürdőzők kedvenc helye. A templom a vízben áll. A megemlékezésen "a modern idők gyilkos tava"-ként emlegették e helyet. A domboldalra állított emlékműnél tartottak ökumenikus istentiszteletet. Évről évre hazatérnek ide mindazok, akik kötődnek e helyhez. 1995 óta az emlékműnél gyűlnek össze, melyet a jelenleg Bécsben élő bözödújfalvi Sükösd Levente állíttatott. A márványtáblán olvashatjuk: "A tó fenekében Bözödújfalu nyugszik. 180 házának volt lakói szétszóródva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma." /Bözödújfalvi megemlékezés. Falu a tóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"Tőkés László püspök a bukaresti RMDSZ-székházban tartott sajtótájékoztatón tíz éves kálváriának nevezte az egyházak útját. Újra Bukarestben jártak az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői, és nagyjából ugyanarról tárgyaltak mint ezelőtt három héttel. A különbség mindössze annyi, hogy akkor Constantinescu elnökkel találkoztak, és a kapott ígéretek általánosabb jellegűek voltak; most a kormányfő volt tárgyalópartnerük, s szóba kerültek a konkrétumok is. A katolikus egyház vezetői most kisebb számban jelentek meg. - Jellemző a felekezeti iskolákkal kapcsolatos helyzet: Marosvásárhelyen engedélyezték a református kollégium működését, majd nemrég visszavonták ezt az engedélyt. Egy kis csúsztatással. Új, most létesülő tanintézetnek tekintették a már működő kollégiumot; s nem találták elégségesnek a felszereltségét - az induláshoz. Ez a hatósági képmutatás! Ahelyett hogy visszaadnák ősi épületét - amelyet kiválóan felszerelve tulajdonított el az állam, annakidején. - A templomokat is sújtja a hiányos jogrend. A bözödújfalusi gyűjtőtó "magába fogadott" három templomot: egy katolikust, egy unitáriust és egy ortodoxot. Az állam nem adhat kártérítést - mert az egyházi javakra vonatkozóan nincs ilyen jogszabály. Helyette segélyt nyújtott új imaházak építéséhez. S e templomépítési segély összege egyenként - írd, és mondd! - 200 millió lej. Vagyis kevesebb annál, mint amennyiért az Országos Lakásügynökség jutányos áron felépít egyetlen háromszobás lakást. És hány családnak a hajléka az a templom? - A felekezeti törvény tervezetéről pedig annyit: nincs szükség rá, vegyék vissza, mert a múltbeliekhez hasonló megszorításokat tartalmaz - mondta dr. Csiha Kálmán püspök. Tőkés László pedig még hozzátette - Gabriel Andreescut idézve: - Rosszabb mint a moszkvai felekezeti törvény. /Tíz éves kálvária. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

Bözödújfalun aug. 5-én, a felszámolás 11. évfordulóján az egykori lakosok, a faluból elszármazottak találkoztak szombaton az emlékfalnál, amelyen tábla hirdeti: ″ A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik. 180 házának lakói a nagyvilágban szétszórva ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották. Ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus, és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma. Állíttatta Sükösd Árpád - 1995.″ Immár kilencedik alkalommal gyűltek össze az emlékező ökumenikus istentiszteleten. Tarr András, Erdőszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta: ″mindannyiunknak szükségünk van erre a nagy találkozásra. Szükségünk van, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, szülőfalunkhoz, hogy rádöbbenjünk arra, nem csak önmagunkért, családunkért vagyunk felelősek, de szülőfalunkért is. Így hát legyen ez az ünnep egy közösségformáló, közösséget tudatosító pillanat. Segítsen bennünket a felismerésben, a szeretetben, a boldogságban.″ Bözödújfalu lakóit 1989-ben szülőföldjük, házaik, gazdaságaik elhagyására késztette az akkori hatalom. Szétszéledtek a nagyvilágban. Augusztus első szombatján, ha néhány órára is, hazatérnek. Sükösd Árpád is hazajött Bécsből. Bözödújfaluban született, ma Bécsben él. A megemlékező rendezvényeket ő indította el és ő állíttatta az emlékfalat 1995-ben, a következő évben pedig a vízből mentette ki a volt falu régi emlékművét. /Kilyén Attila: Szelleme ma is él. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

Kovács András, a székely szombatos szellemiség utolsó tollforgató tanúja, az erdélyi, székely szombatosok kiváló ismerője, aki ezidáig több könyvében (Vallomás a székely szombatosok perében, Útszélen fejfa, Mondjatok káddist egy székely faluért, Az erdélyi szombatosok nyomában) foglalkozott a szombatosok történetével, most kiadta Bözödújfalvi szombatosok szertartási és imádságos könyve /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ címmel e sajátos erdélyi vallás szertartáskönyvét. Kovács András 1916-ban született Bözödújfaluban, s gyermekkori környezete egész szellemiségét, gondolkodásmódját befolyásolta. Kovács András a marosvásárhelyi Bolyai-Teleki Tékában bukkant rá a szombatosok kézírásos szertartáskönyvére. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Sebestyén Péter /Erdőszentgyörgy/ római katolikus plébános elmondta, hogy két évvel ezelőtt templomépítésbe kezdtek. Az 1989-ben vízzel elárasztott Bözödújfalu lakosságának java része a közeli Erdőszentgyörgyön telepedett le. Ezzel megnőtt a katolikus hívek száma. Annak idején az állam ugyan ígéretet tett a bözödújfalusi templom és a plébánia újjáépítésére. 1998 végén - közel egy évtizeddel Bözödújfalu elárasztása után - megérkezett a beígért állami kárpótlás első tétele, kerek 200 millió lej. Először vissza akarta utasítani a megalázó alamizsnát, végül mégis átvették. A terv elkészült, megkezdték a templom építését, ehhez az osztrák katolikus püspöki kar segélyszervezete nyújtott támogatást. További segítségre van szükségük. Kerekes Károly képviselő a parlamentben felszólalt, sürgette az államot kötelessége teljesítésére. /Szentgyörgyi László: Hajlékot Istennek. Beszélgetés Sebestyén Péterrel, az erdőszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./

Nov. 17-én Kolozsváron a magyar történelmi egyházak vezetőivel, az ortodox és a görög katolikus egyház képviselőivel találkozott Mugur Isarescu kormányfő, aki kétnapos látogatásra érkezett a városba. A megbeszélésen jelen volt Csiha Kálmán református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, Mikó Lőrinc és Tőkés Elek unitárius, illetve református tanácsosok. A görögkeleti egyházat Bartalomeu Anania érsek, a görög katolikust pedig Gheorghe Gutiu püspök, címzetes érsek képviselte. Kolozsvári látogatása alkalmával Mugur Isarescu kormányfő a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával, Andrei Margaval, egyetemi hallgatókkal, valamint a civil szervezetek képviselőivel is találkozott. A miniszterelnök kijelentette: november végén a kormány újabb költségvetési kiegészítést hagy jóvá. Isarescu a földtörvénnyel kapcsolatban elmondta: mandátuma lejártáig több száz birtoklevelet fognak szétosztani. Szabó Árpád unitárius püspök beszámolt a miniszterelnökkel történt megbeszélésről. Elhangzott, hogy a felekezetenkénti tíz ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendelet értelmében létrehozzák azt a kormánybizottságot, amelynek feladata lesz tárgyalásokat folytatni az egyházak képviselőivel, és tisztázni a visszaadott ingatlanok jogi helyzetét. Erre már a jövő héten sor kerülhet. Szabó Árpád szerint hiányosság, hogy az egyházak képviselői nem vesznek részt a bizottságban, csupán tanácskozási joggal rendelkeznek. Sikerült teljesíteni az újonnan kinevezett lelkészek állami fizetésére vonatkozó igényeket. Ugyanakkor 30 százalékkal emelték a lelkészek állami fizetését, a nem lelkész egyházi alkalmazottak juttatását pedig 245 ezer lejről 700 ezer lejre növelték. A magyar történelmi egyházak felvetették a profitadó csökkentésének a kérdését is /az egyházak gazdasági bevételüknek mintegy 25 százalékát az államnak kell juttatniuk nyereségadó formájában/. Szó volt Bözödújfaluról: emlékezetes, hogy a gyűjtőgát elkészítésekor az unitárius templom is víz alá került, az egyház évek óta kéri az általános kárpótlás rendezését.- A görög katolikus egyház képviselői az ortodox egyházzal beindult párbeszéd eredménytelenségéről tájékoztatták Isarescut. /Papp Annamária: Politikai kérdésektől mentes találkozó. Kolozsvári egyházvezetőkkel tárgyalt Mugur Isarescu. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

"Szept. 20-án Szatmárnémetiben az elmúlt két év termését - mintegy húsz kiadványát - mutatta be a Szávai Géza nevével fémjelzett budapesti Pont Kiadó. Köztük van Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszé-regénye, melyben a bözödújfalui székely "zsidózó" szombatosok tragikus történetét dolgozta fel regényében. A bemutatott könyvek java részét a helyi Kölcsey Kollégium könyvtárának ajánlották fel. /(bódi): Szatmárnémeti. Legfrissebb kiadványait mutatta be a Pont Kiadó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 21./"

"Augusztus első szombatján, 3-án idén is összegyűltek emlékezni a bözödújfalusiak. A falurombolás áldozatául esett település lakói ezen a napon visszatérnek a vízzel elárasztott falu feletti domboldalban állított emlékműhöz. Az ökomenikus istentisztelet vezérmotívuma a hűség volt. Az idei találkozón jelen volt dr. Jancsik Jenő, nyugalmazott kolozsvári egyetemi professzor, aki könyvet állít össze a bözödi történelmi-, család- és helynevekről. E munka megjelenése jövő márciusra várható. /(Bögözi Attila): A hűség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Remélhetően idén elkészül Erdőszentgyörgyön a katolikus templom. Sebestyén Péter plébános jelezte, tennivaló van még bőven. Most végezte a házszentelést, 180 családot végigjárt. Ez az egyetlen lehetőség, hogy a közösséghez tartozó családokat meglátogassa. Az egykori bözödújfalusi templomért megítélt kártérítésből épül a templom. Erdőszentgyörgyhöz tartozik Hármasfalu, Makfalva, Bözöd, Rava és Kőrispatak. /(kk): Új templom Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./ "

"A kormányrendelet értelmében a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium támogatást nyújt a bözödújfalusi római-katolikus, illetve unitárius, valamint a csíkszeredai római-katolikus templomok építéséhez. A döntés értelmében a bözödújfalusi római katolikus és unitárius kegyhelyek építési munkálatainak folytatására egy-egy milliárd lejt, a csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia számára pedig 2 milliárd lejes állami támogatást utal ki a tárca. A bözödújfalusi magyar templomokat a kommunizmus éveiben létesített gyűjtőtó révén számolták fel, ezek újjáépítését közvetlenül a rendszerváltás után kezdeményezték. A csíkszeredai Szent Kereszt templom építéséhez mindeddig összesen 6,3 milliárd lejes költségvetési támogatást sikerült szereznie az RMDSZ-nek. /Támogatás a magyar történelmi egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"A várossá nyilvánított Erdőszentgyörgynek első rangos művelődési rendezvénye okt. 29-én zajlott. Népes közönség jelenlétében mutatták be Sebestyén Péter helybeli római katolikus papnak Készenlétben /Gloria Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét a művelődési házban, melynek falait Plájás István marosvásárhelyi fotós Bözödújfaluval kapcsolatos színes képei borították. Sebestyén Péter a templomépítő papok sorába állt. Könyve kisesszéket, vallomásokat, rádiós megszólalásokat, ünnepi elmélkedéseket tartalmaz. /b.d.: Mindennapos készenlétünk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./"

"A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./"

2003 karácsonyának éjjelén Erdőszentgyörgy új katolikus templomának harangja hívta áhítatra a híveket. Sebestyén Péter plébános életének egyik legnagyobb elégtétele, hogy áldozatos munkája eredményeként az ünnepek szentmiséit az új templomban celebrálhatta. Hosszú évek munkája, reménykedése, küszködése, várakozása végre beteljesedni látszik, jegyezte meg. A templomot a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére fogják felszentelni október 8-án, a főoltáron pedig a bözödújfalusi Madonna fog állni. Tamás Emese, Erdőszentgyörgy: Az első mise. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Bözödújfalu elárasztásának 15. évfordulóján, aug. 7-én az egykori lakosok, a faluból elszármazottak, az újfalusiakkal együtt érzők tizennegyedik alkalommal találkoztak az emlékfalnál. A találkozó hagyománnyá vált. Az emlékező ökumenikus istentiszteletet Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi katolikus plébános tartotta, valamint Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, a falu szülötte. Sebestyén Péter kiemelte hogy ez az évenkénti találkozó a hűség jelképe is. Hűség a szülőföldhöz, a helyhez, a hazához, az otthonhoz, a múlthoz, emlékeinkhez, a közös gyökerekhez, a felszámolt közösséghez. Bözödújfalu évszázadok óta a lelkülete által híres. Megőrzött egy hitvilágot, amiről mindenki azt hitte, hogy kiirtották. Ezért jött ide és írt könyvet Kemény Zsigmond, Bözödi György és Móricz Zsigmond. /Kilyén Attila: Tizenöt éve árasztották el Bözödújfalut. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

A kül- és belföldi közvéleményt az 1980-as évek elején mélyen megrendítette Bözödújfalu elárasztása. Az 1988-as eredeti „szisztematizálási tervben” a három, Bözödújfaluban jelen levő felekezet mindegyike számára kijelöltek egy-egy erdőszentgyörgyi telket templomépítés céljára. Ezeket azonban Ceausescu később megvonta az egyházaktól. A politikai fordulatot követően az egyházak kérelmezésére a Maros Megyei Tanács újból kijelölte és átadta az érintett egyházaknak az eredetileg megállapított telkeket. Az elárasztott falu unitárius temploma helyett így – jelentős összegű állami kárpótlási jellegű finanszírozással és külföldi, illetőleg egyházi támogatással – felépült az impozáns új templom. Az erdőszentgyörgyi új unitárius templom összköltségéből több mint 3 milliárd lejt a román állam, 8 millió forintot a magyar kormány vállalt magára, de jelentős részt vállalt az unitárius egyház is. /Jakabffy Tamás: Az új templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

78 éves korában Sepsiszentgyörgyön elhunyt Kovács András /Bözödújfalu, 1926. jan. 9. – Sepsiszentgyörgy, 2004. szept. 29./ szerkesztő, író, 1949-1970 között a kolozsvári Igazság főszerkesztője, utóbb a bukaresti A Hét szerkesztőségi főtitkára /1970-1986/. Kovács András nevét magyarországi kiadást is megért nagysikerű könyve, a Vallomás a székely szombatosok perében (Kriterion,1981) tette ismertté. Kovács András írt szülőfalujáról, a falurombolás áldozatául esett Bözödújfaluról: Útfélen fejfa /Kriterion, 1995/ Mondjatok kaddist egy székely faluért (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997), Az erdélyi szombatosság nyomában (2000). A szerkesztő Kovács András emlékiratai A hűség csapdái (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1999) címen láttak napvilágot. /Elment a szombatosok krónikása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1989-ig Bözödújfalu volt az anyaegyház, aztán a falut vízzel elárasztották, lakói szétszóródtak, a római katolikus plébánia Erdőszentgyörgyre költözött. A kormány a vízzel elárasztott templom "kárpótlásaképpen" nyújtott segítséget új templom építéséhez, továbbá nagyon sok magánszemély adománya is hozzájárult az építéshez. Bözödújfalunak már irodalma van. A rombolás irodalma. Helyét most az építés krónikája veszi át. 1998-tól egyházjogilag is Erdőszentgyörgy nevét viseli a plébánia. Az anyaegyházközség lélekszáma 2003-ban 444 volt, fiókegyházai Hármasfalu, Makfalva, szórványa Kőrispatak és Bözöd. Erdőszentgyörgyön tavaly 313 római katolikus hívőt tartottak nyilván. Az új templom neogótikus-rusztikus stílusú. Tervezője a marosvásárhelyi Hadnagy Judit műépítész, a templom orgonáját a Zürichben élő Sebestyén Irén adományozta. A templom harangja az őrbottyáni Gombos Miklós harangöntő mester munkáját dicséri. Október 8-án lesz az új templom szentelése. A Napbaöltöztetett Asszony a bözödújfalusi templom szobra volt. Az ember nagyságú, hársfából faragott bözödújfalusi Madonna Erdély legfontosabb ilyen emlékei közé tartozik. A XVI. század első felében készült, a csíki-medencei Mária-szobrokkal rokonságot mutató alkotást a szovátai Mihály Ferenc restaurálta azzal a céllal, hogy az Erdőszentgyörgyön felépített új templom főoltárára kerüljön. /b. d.: A Napbaöltözött Asszony új temploma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Az idei Szent György-nap eseménye lesz Erdőszentgyörgy monográfiájának a megjelenése. A település az ötvenes években (1950-1961 között) rajonközpont is volt, városi rangot egy éve kapott. 1950-től Erdőszentgyörgy a Maros Magyar Autonóm Tartomány rajoni központja 1960. december 31-ig, amikor felszámolták az adminisztrációs felosztást. 1968-tól Bözöd és Bözödújfalu is Erdőszentgyörgyhöz tartozik. A városnak 2002-ben 5484 lakosa volt, abból 4149 magyar, 1088 román, 3 német és 244 roma. A monográfus Bartos Miklós történelem szakos tanári oklevelet szerzett, munkájának megjelentetését a testvérváros, Zalaegerszeg segítette /Bartos Miklós: Erdőszentgyörgy, Zalaegerszeg, 2005/. Bodor Péter (1788-1849) a zseniális ezermester feltaláló is Erdőszentgyörgyön született. Ide való volt Kiss János altábornagy (1883-1944), a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette németellenes fegyveres ellenállási mozgalom tagja is. /Bölöni Domokos: A város könyve. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

Tizenhat éve, hogy Bözödújfalut a Küsmöd vizével elárasztották. A volt bözödújfalusiak mégis összegyűlnek évről évre augusztus első szombatján. Ez a falutalálkozó a vigasztalás keresése, a 40 településen szétszóródott bözödújfalusiak hitben való megerősítése. Emlékező ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Nemes Csilla: „Falu a magasban”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Hármasával adja ki könyveit Ráduly János. 1958 óta gyűjti nagyjából ugyanannak a vidéknek, Kibédnek és a környező falvaknak a folklórját, azért ennél is több lehet a tarsolyában. Most olyan kiskötetekkel rukkolt elő, amelyek műfaji gazdagságuknál fogva igen érdekesek, szórakoztatóak: történeti és hiedelemmondákat, népi tréfákat, igaz történeteket, névmagyarázókat, anekdotákat, falucsúfolókat, néhány tündér- és novellamesét tartalmaznak. Hármasfalu, Nagykend, Bözödújfalu, Székelyvécke, Havad, Havadtő, Egrestő, Rava, Szováta a „források”, de az anyag zöme Kibédről származik. A három kötet: Hallod-e, te másvilág, adsz kenderért pálinkát? Székely népi tréfák, mondák, anekdoták, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006; Hová, hová, Laji bátyám? Kis-Küküllő menti székely népmesék, mondák, tréfák kiejtés szerinti lejegyzésben. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006; A fák királyválasztása. Népi tréfák, mondák, anekdoták. Hoppá! Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2006. /B.D. Hármasával adja ki könyveit Ráduly János. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

A nyolcvanas évek falurombolásának áldozatait idézték fel Bözödújfaluban az emlékünnepségen. „Már nem haragszunk azokra, akik mások gyászát nem tartván tiszteletben, a tó partjára járnak kirándulni, fürdeni, halászni” – mondta Szombatfalvi József, a Bözödújfaluból Székelykeresztúrra telepedett unitárius esperes augusztus 5-én, a tizenhetedik alkalommal megszervezett bözödújfalusi emlékünnepségen. Idén is a tó partján lévő siratófal előtt idézték fel a nyolcvanas évek falurombolásainak áldozatául esett falut. A rendszerváltás óta évente, augusztus első szombatján találkoznak azok, akik a környező településeken, illetve távolabbi vidékeken találtak új otthont maguknak – Bözödújfalu lerombolása után. /Antal Erika: Bözödújfalura emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Sólyom László köztársasági elnök a legszentebb magyar ünnepen az erdélyi magyarok között tartózkodik. Mi, erdélyiek jó néven vesszük, hogy magánlátogatásával felhívja ránk a magyarság egészének és másoknak is a figyelmét, írta Sylvester Lajos. Bözödújfalu elárasztott temploma, amelyet az elnök meglátogatott, az esztelen és értelmetlen pusztítás mementója, Petőfi ispánkúti, százszor is meggyalázott szobra emlékjel, de felkiáltó jel is. Az elnök erdélyi küldetésének lényegét maga fogalmazta meg, amikor a ,,van még esély” kijelentéssel az európai parlamenti választások jelöltjeinek ügyében az egyfrontos indulás mellett szólott. Sólyom László Szovátán meglátogatta a Teleki Intézetet is. „Budapesten egy hasonló nevű, de más arcélű tudományos intézetet éppen most számol fel a magyarság szellemi építményeit önkezével pusztító gátlástalan hatalom” – emlékeztetett írta Sylvester. Budapesten a nagy kérdés, hogy a nemzeti ünnepen szemmagasságban lőjenek-e vagy csak lábra. Budapesten az államfő nem lesz jelen a szimbolikus zászlófelvonáson. Valószínűleg a köztársasági elnök sem érezné jól magát a duplán körbe vaskorlátozott Országháza előtt. „Sólyom László Erdélybe jött. Jó helyen, az övéi között van. ” /Sylvester Lajos: Sólyom László Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

A marosszéki származású, jelenleg Magyarországon élő református lelkész-költő György Horváth László egyik versének sorait festették a bözödújfalusi római katolikus templom tornyára. Szőcs Lajos, a kőrispataki Szalmakalap Múzeum csónakkal közelítette meg a vízből kimagasló tornyot, majd a következő szöveget festette a toronyra: „És láttunk élő vízben templomot mely halott, / Ott, ahol temetést és gyászt kongatnak a vízi harangok / Ott, ahol a csúcsánál, a víz alatt kezded meg lefele mászni a fát, / Ott mondhattunk egy vízbefullasztott faluért néma imát. (…) És ott lehettünk, hol magasba még a Firtos-tető, / És kőrispataki szalmakalap a fejen a fedő…”. Szőcs Lajos néhány héttel ezelőtt szintén György Horváth László soraival és a múzeum műhelyében készült szalmakalappal köszöntötte a Bözödújfalura látogató Sólyom László magyar köztársasági elnököt és feleségét, akik meghatottan hallgatták a versrészletet. /Szucher Ervin: Mementó vagy firka? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Minden év augusztusának első szombatján 11 órakor a Bözödújfaluból kitelepítettek megemlékező találkozót tartanak. A Siratófalnak nevezett emlékműnél augusztus 4-én katolikus szentmisét celebrál Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános, amit unitárius istentisztelet követ Szombatfalvi József, bözödújfalusi születésű, székelykeresztúri esperes szolgálatával. Beszédet mond a település egykori unitárius lelkésze, Máthé Sándor (Brassó). A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékmű felirata: „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma. ” /(molnár): Benépesül az elárasztott falu. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 3./

Az elárasztás utáni XVI. találkozón az egykori lakosok, a faluból elszármazottak, az újfalusiakkal együtt jöttek össze augusztus 4-én. A találkozó hagyománnyá vált, Bözödújfalu volt lakói hazatérnek szülőfalujuk határába. Az ökumenikus istentisztelet után a jelenlévőket rövid műsorral köszöntötte a marosvásárhelyi Alsóvárosi Református Egyházközség Vegyes Kara. /(kilyén): Szétszóródva, de együttes akarattal. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

A Bözödújfalu megsemmisítésére emlékező XVII. találkozón a falu egykori lakói, az elszármazottak, az együttérzők augusztus 2-án újra meghatottan néztek egymásra. Az emlékfalnál elmondták egymásnak, hol és hogyan élnek. Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános és Demeter Erika erdőszentgyörgyi unitárius lelkész beszéde a siratófalnál hangzott el, amelyet a Bécsben élő Sükösd Árpád állíttatott 1995-ben, hirdetve, hogy a tó fenekén Bözödújfalu nyugszik 180 házával, a lakosai pedig a világban szétszórva siratják. /Kilyén Attila: Sosem némulnak el az elárasztott templom harangjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./