Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bögöz (ROU)
112 tétel
2003. december 9.
"Forrai Tibor bejelentette, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ egyik legrégibb tagjaként kilép az RMDSZ-ből. Döntését keserű hangú nyilatkozattal indokolta. Az RMDSZ ugyanis kemény, diktatórikus párttá alakult. Amit a felső vezetés művel, teljesen elszakadva a tagságtól, kimeríti a boszorkányüldözés fogalmát. Aki nincs velük, az a kizárás, büntetés sorsára jut. Az RMDSZ nem vállalja Bardóczy Csabát, továbbá Tőkés László püspököt tiszteletbeli elnökként, megfosztotta dr. Farkas Csabát alelnöki funkciójától, indokolatlanul visszahívta Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt képviselőket a különböző parlamenti bizottságokból, nem áll ki a bögözi Wass Albert-iskoláért, az RMDSZ szenátora, széki elnöke nem igényelt magyarigazolványt /Verestóy Attilára gondolt/, az RMDSZ képviselői a szocialista magyar miniszterelnökkel koccintottak a román nemzeti ünnepen , nem tűrték el az Udvarhelyért Polgári Egyesület másságát, csak Kincses Előd kettős állampolgársága esetében fordultak a román igazságszolgáltatáshoz, és elnézték a Nagy-Románia Párt színeiben induló moldovaiaknak ugyanezt, az RMDSZ elkeseredett harcot folytatott a tömbmagyarságban is a függetlenek ellen, feladva közben a marosvásárhelyi polgármesteri széket, nem vállalta fel a z aradi Szabadság-szobor ügyét, nem élt azzal a jogával, hogy beterjessze a több mint 500 ezer magyar aláírással támogatott tanügyi törvényt a román parlamentbe. Az RMDSZ nem vállalta fel saját, Szent Mihály-templomban tett esküjével megerősített programját a székelyföldi autonómia ügyében. /Forrai Tibor: Kilépési nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./"
2003. december 11.
"Agyagfalván nem is olyan régen 20-22 gyermek volt egy osztályban, ma például a hetedik osztályban csupán heten vannak a Berzenczey László Általános Iskolában. A falu öregedik. Fosztó József tiszteletes idén 22 embert temetett és kilencet keresztelt, ez utóbbiak közül kettő székelyudvarhelyi volt. Nemrég 186 gyerek népesítette be az iskolát, most összesen 59-en vannak. A felső tagozaton a létszámot emelik a szomszédos falvakból ingázó gyerekek, Mátisfalváról kilencen, Székelymagyarosról heten, Décsfalváról tizenketten járnak Agyagfalvára iskolába, ki autóbusszal, ki gyalog vagy kerékpáron. Décsfalván is érezhető az elnéptelenedés: az összevont elemi iskolában 13 gyereket tanít Séra Erzsébet tanító néni. A 13-ból 10 roma származású. A décsfalvi óvodába 11 gyerek jár, jövőre nem lesz első osztályos. Bögözben, a községközpontban 101 gyermeket írtak be az iskolába. A II. és III. osztály itt összevontan működik. Az óvodában emelkedik a létszám. Bögözben nem az alacsony gyereklétszám, hanem az iskolaépület állapota okoz gondot. A község 11 településén 8 elemi és 5 felső tagozatos iskola működik. Az elnéptelenedő kis falvakban az iskolák nehéz helyzetben vannak. Többnyire régi épületekben működnek, felújításukhoz pénzre lenne szükség. /Takács Éva: Iskolagondok Bögözben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./"
2004. február 26.
Hat új községre (öt hargitai és egy máramarosi) vonatkozó törvénytervezetet hagyott jóvá a Képviselőház plénuma: Csíkszentkirály községbő kiválik és önálló lesz Csíkszentlélek és Csíkszentimre; Madéfalva község átszervezése révén Csíkrákos és Csíkcsicsó, Bögöz község átszervezése révén Galambfalva (Hargita megye); valamint Koltó község (Máramaros). Fontos kiemelni, hogy az utóbbi község az első önálló magyar település lesz Máramaros megyében. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2004. április 14.
Hargita megyében új községek létrehozását hagyták jóvá: Fenyéd község átszervezése révén létrejött Máréfalva község, Bögöz község átszervezése nyomán Galambfalva község (magába foglalva Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát), Csíkmadéfalva átszervezése eredményeként Csíkrákos (magába foglalva Rákost és Göröcsfalvát), valamint Csíkcsicsó (magába foglalva Csicsót és Csaracsót), Csíkszentkirály átszervezése nyomán pedig Csíkszentimre (magába foglalva Csíkszentimrét és a Szentimrei Büdösfürdőt), valamint Csíkszentlélek (magába foglalva Csíkszentléleket, Fitódot, Hosszúaszót és Csíkmindszentet). Betfalva Bögöz községtől átkerült Székelykeresztúr város közigazgatásába. /Új községek megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./
2004. június 8.
A székelyudvarhelyi önkormányzati testületben az RMDSZ megőrizte többségét: a Népi Akció Pártja listájáról nyolc, az RMDSZ-éről tíz jelölt lehet tagja a helyi tanácsnak. Független jelöltként szerzett harmadszorra is tanácsosi mandátumot Balázs Piroska főgyógyszerész. Udvarhelyszék másik két városában az RMDSZ jelöltjeit választották meg polgármesternek, Székelykeresztúron Benyovszki Lajos negyedszerre, Szentegyházán Burus Ella Mária első alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Etéden Tiboldi Elek, Homoródalmáson Rigó Mihály, Bögözben Farkas Márton, Farkaslakán Demény Gábor, Korondon Katona Mihály, Felsőboldogfalván Sándor József, Lövétén Lázár Boros Zoltán, Zetelakán Sándor László, Parajdon Bokros Sándor, Fenyéden Szász Gábor lett a polgármester. A két újonnan alakult udvarhelyszéki községben – Máréfalván és Galambfalván – Dávid Lajos, illetve Gyerkő Levente lehet az 1969-es közigazgatási központosítás óta a település első polgármestere. /Zilahi Imre: RMDSZ-többségű tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2005. január 7.
Udvarhelyszéken tavaly is több volt az elhalálozás, mint a születés. Van olyan udvarhelyszéki település, Homoródalmás, ahol tavaly mindössze két gyermek született, igaz, van olyan község is, Bögöz, ahol 62 újszülöttet vettek nyilvántartásba. A 23 udvarhelyszéki vidéki település közül 13-ban tavaly kevesebben születtek, mint amennyien meghaltak. Az utóbbi években mérséklődött a népfogyatkozás. A 4.475 lelket számláló Farkaslakán tavaly többen születtek, mint 2003-ban. A nagyközségben azonban a népszaporulat továbbra is negatív. Felsőboldogfalván az újszülöttek száma meghaladja az elhunytakét: születés 27, elhalálozás 26 volt tavaly. Fenyéden ugyancsak pozitív a mérleg: 30 születés, 22 elhalálozás. Galambfalva község népessége is szaporodott tavaly. Az 1.406 fős lakosú Homoródalmáson tavaly mindössze két gyerek született, az elhalálozások száma pedig közel harminc. A 12 falut magában foglaló Homoródszentmártonban tavaly 32 gyermek született, és 46 személy halt meg. Kányádon 16-an hunytak el, és 10-en születtek, Kápolnásfaluban pedig 26-an távoztak az élők sorából, és 22 gyerek érkezett. A 6.306 lelket számláló Korondon tavaly születés 55, elhalálozás 54 volt. Lövétén 2004-ben 38-an hunytak el, és 35-en születtek. Máréfalva községben tizenketten haltak meg, és tizenhatan születtek. Oklándon 16 újszülöttet kereszteltek, és 15 főt temettek. Oroszhegyben 51 születés és 44 elhalálozás volt. A több mint 6.800 lakossal rendelkező Parajd fogyóban van: 65 gyermek született, és 78 személy hunyt el. Siménfalván 33 születést és 38 elhalálozást jegyeztek tavaly. Székelyderzsben 18-an haltak meg, és 14-en születtek, Szentábrahámon pedig 22 haláleset és 23 születés volt. Újszékelyen 32 tavaly született kisgyermek van, az elhunytak száma pedig 30. Varságon 25-en távoztak el az élők sorából, és 20 újszülöttel szaporodott a község lakossága. Az 5.829 lakossal rendelkező Zetelakán tavaly 67-en hunytak el, és 49-en születtek. Abos Maria, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, Hargita megyében tavaly január elsején 329.190-en éltek. A hat hónappal későbbi adatok már jelentős csökkenést mutatnak: 2004. július elsején 328.457 volt a megye lakosainak száma. A szakember szerint bár a megyében a népszaporulat továbbra is negatív, a népfogyatkozás már nem olyan nagy mértékű, mint korábban. /Kiss Edit: Még mindig fogyunk, de már nem olyan nagy mértékben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./
2005. január 27.
Nem foglalkozott érdemben Wass Albert ügyének vizsgálatával a Legfőbb Ügyészség. A Vekov Károly kolozsvári történész, volt parlamenti képviselő által a család nevében benyújtott per-újrafelvételi kérelmet azzal az indokkal utasították el, hogy az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló, tavaly elfogadott törvénycsomag értelmében megszűnt az effajta jogorvoslati elbírálás lehetősége. Wass Albert tehát háborús bűnös marad Romániában. A főügyészség eljárása azért különös, mert Vekov Károly kérelmét tavaly augusztus 17-én iktatták a legfelsőbb bíróság bűnügyi osztályán, a főügyészség által hivatkozási alapként említett törvénycsomag pedig csupán szeptember 1-jei hatállyal szünteti meg a per-újrafelvételi kérelem lehetőségét. Vekov Károly a Szekuritáté levéltárából megszerzett, az ügyhöz tartozó dokumentumokat is mellékelte kérvényéhez. Wass Albert szobrai sem kerülhetnek vissza Vice, Szászrégen és Holtmaros köztereire, s a bögözi és vicei iskola is búcsút mondhat a reménynek, hogy az író nevét viselje. /Lukács János: Nincs kegyelem Wassnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2005. június 23.
Június 23-án kezdődik a VI. Lármafa Találkozó. A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett rendezvénysor Nagyváradon, Szent László király városában kezdődik, majd Kolozsvár, Torda, Szentlászló és Magyarlóna, Nagyenyed, Bögöz és Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Árokalja és Cegőtelke a rendezvénysor helyszínei, a záróünnepséget pedig Désen tartják. – A Lármafa-találkozók célja a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása – emelte ki Beder Tibor. /Sarány István: Lármafa találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2005. június 30.
Szent László emlékére június 23–27-e között immár a hatodik Lármafa Találkozó zajlott. Az előző négy évben seregének zömét székelyföldi székelyek alkották, akik bejárták Erdély, a Partium és a Felvidék Szent László-emlékhelyeit, Pozsonytól Rozsnyóig és Kavától Kassáig. Idén a felvidékiek százas csapata járta végig Erdélyt. Nagyváradon a székesegyházban Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke tartott előadást a magyar nyelvről. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök Szent László királyról értekezett. Ezt követően megtekintették a nagyváradi várat, ahol annak idején eltemették László királyt. Kolozsváron dr. Czirják Árpád érseki helynök mondott beszédet. A Tordai-hasadék gyalogos bejárása után a magyarlónai református templomban tartott ünnepi istentisztelet zárta a napot. Harmadik napon Székelykeresztúr Petőfi-emlékeit nézték meg s résztvevők. A bögözi református templom falát díszítő, hat jelenetből álló Szent László-legenda a Kárpát-medence legrégibb ilyenszerű alkotása. Az ünnepi istentisztelet után az agyagfalvi emlékmű megtekintése volt a folytatás. A következő napon Cegőtelke népe, Beszterce-Naszód megye magyar közösségeinek képviselői fogadták a vendégeket, akik a hajdani 1068-as ütközet lovas megjelenítésével idézték fel a hajdani győztes csatát. A találkozó a dési református templomban tartott ünnepi istentisztelettel és köszöntőbeszédekkel zárult. /Beder Tibor: Lármafa találkozó – 2005. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./
2005. július 1.
Július 1-jén nyílik a Máréfalvi patak völgyében az idei Mesefalu első alkotótábora. A székelyudvarhelyi Artera Alapítvány a polgármesteri hivatalokkal közösen idén négy helyszínen szervezi meg a gyerekek számára a népi mesterségek oktatását, népdal- és néptáncoktatást, népi játékokat, vetélkedőket magába foglaló tábort, amelynek általános tematikája Erdély történelme lesz. Oroszhegyen, Bögözön és Zzetelaki-Ivón lesz még mesefalu a nyár folyamán. Lőrincz Zsuzsa, az Artera Alapítvány elnöke elmondta, összesen mintegy negyven gyermekre számítanak: Magyarországról, Kolozsvárról, Parajdról, Szovátáról, Marosvásárhelyről és Székelyudvarhelyről. /Kiss Edit: Az idei első Mesefalu. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./
2005. augusztus 22.
Első ízben rendeztek falunapokat Bögözben. Az eseményen jelen volt az anyaországi Kaskantyú testvértelepülés küldöttsége, hazajöttek az elszármazott falubeliek is. A rendezvény augusztus 20-án Balázs Ferenc zeneszerző-karnagy szülőházánál kezdődött. Farkas Márton polgármester Szent István királyra emlékezett és a szülőföldön megmaradást hangsúlyozta. Finta Béla, Orosz-Pál József karnagy és dr. Kardalus János néprajzkutató beszélt Balázs Ferenc, a híres zeneszerző, karnagy életéről, munkásságáról. Leleplezték a Szabó János udvarhelyi szobrászművész által készített plakettet, melyet koszorúzást zárt. Az eseményen fellépett a Balázs Ferenc Vegyeskar és a Székely Dalegylet. Megkoszorúzták az első és második világháborúban elesettek emlékművét. Emléktáblát lepleztek el Bögöz első írásos említésének 673. évfordulója alkalmából. Ezután könyvbemutatót tartottak, a Bögöz-monográfia második kötetét dr. Kardalus János néprajzkutató ismertette. A délután eseményeit sportrendezvények, valamint a bögözi és a nagygalambfalvi iskolások néptánccsoportjainak műsora zárta. /Fbz: Megmaradni a szülőföldön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./
2005. augusztus 25.
Az augusztus 23-i árvizek hat megyében okoztak számottevő károkat. Az elmúlt két napban 10 személy meghalt, 8 eltűnt, az anyagi károk jelentősek. Elsősorban Bihar, Beszterce-Naszód, Hargita, Hunyad, Maros és Prahova megyében észleltek jelentős árvízkárokat: 15 ház teljesen tönkrement, 1478 kisebb károkat szenvedett, 594 gazdasági épület megrongálódott, ezenkívül 30 hektár termőföldben, 25 hídban tettek kárt a medrükből kilépett folyók, patakok. Villany nélkül maradt 53 helység. Kolozs megyében elsősorban Magyargorbón észleltek árvízkárokat. Szinden, Koppándon, Tordán, Tordatúron, Pusztaszentmártoton, Bácsban és Szucságban is jeleztek károkat. Hargita megyében több mint tízen vesztették életüket az elmúlt 24 óra alatt, további négy személyt kórházban ápolnak. Udvarhelyen, Galambfalván, Farkaslakán, Siménfalván, Korondon, Felsőboldogfalván és Bögözben jeleztek árvízkárokat, 14 személyt kiköltöztettek. Farkaslakán 9 házat, 2 hidat pallót rongált meg az ár. Bétában, Székelydobón és Vágásban nincs villany. Udvarhely és Segesvár között szünetel a vasúti közlekedés. Székelyudvarhelyen megkezdték a Szombatfalva nevű városrész kiürítését. Szemtanúk szerint a víz másfél-két méteres volt, másutt nyakig ért. Bihar megyében Popfalván, Berettyószéplakon, Érmihályfalván jeleztek árvízkárokat. Beszterce-Naszód megye központjában 30 házat és gazdaságot érintett az ár. Hunyad megyében Guraszáda és Burzsuk községekben jegyeztek árvízkárokat. Prahova megyében az esőzések 8 helységet érintettek. Maros megyében három településen, Maroskeresztúron, Sáromberkén és Szászszentivánon észleltek nagyobb mértékű árvízkárokat. Sok családot kitelepítettek. A legnagyobb károkat Fogaras környékén észlelték. Az esőzések több országutat és megyei utat érintettek. /H. D.: Továbbra is nagy károkat okoz az árvíz. Riasztó a helyzet az ország több megyéjében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Tizenhárom halottat és legalább három eltűntet jelentettek a Székelyudvarhelyt és környékét sújtó árvíz áldozataiként. Székelyudvarhelyen és környékén több mint ezer házat öntött el a víz, Farkaslakán, Székelyszent­lél­eken és Malomfalván száz házat öntött el a víz. Székelyudvarhely felől nem lehet eljutni Székelykeresztúrra az oda vezető főútvonalon. Pusztított az ár a Maros megyei Sáromberkén, Maroskeresztúron, valamint Szászszentivánon is. A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegélyben részesíti a székelyudvarhelyi és környékbeli árvízkárosultakat. Kilencven katonai lakósátorral segíti a romániai árvíz károsultjait több magyarországi székhelyű bank; a belügyminiszter kezdeményezésére indított akció 18,5 millió forintba kerül. /Katasztrófa Udvarhelyszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./
2005. augusztus 30.
Mindenre szükség van, ami egy tönkrement élet újrakezdéséhez kell – sommázta Péter Zoltán, Siménfalva község polgármestere. Siménfalva község területén a Fehér-Nyikó 150 lakóházat árasztott el, 50 súlyosan megrongálódott, 13 megsemmisült, 6-7 bármikor összedőlhet. A leginkább sújtott Farkaslaka község alpolgármestere, Hilbel Ferenc Ottó szerint legalább 12-15 napi munkába telik még, míg a romhalmazt és hordalékot eltakarítják. A községben 13 lakóház semmisült meg, félszáznál több súlyosan megrongálódott. Bögöz községben augusztus 29-én helyreállították a villany- és a földgázszolgáltatást. Hargita megyében 16-ra emelkedett az elhunytak száma, miután megtalálták egy eltűnt holttestét. Gyűjtenek Tatabányán, Békéscsabán, Cegléden és a Bihar megyei Nagyszalontán is, magyarországi orvosok a járványmegelőző beoltásokban segítenek, a tisztiorvosi szolgálat pedig 1500 kiló klórmeszet hozott a térségbe. Négy Bihar megyei településen okozott károkat az augusztus 28-i, vasárnap esti felhőszakadás. Bályokon négy házba folyt be a víz, és 65 kutat valamint 15 pincét elárasztott, elmosta a Bályokot Kémerrel összekötő útszakaszt, és elöntött 20 hektár kaszálót. Bihardobrosdon 45 udvar került víz alá, és 3,5 kilométeres útszakasz megrongálódott. Nagybáródon 30 udvart öntött el az áradat, víz alá került tíz udvar Érábrányban. /Egyetlen kiskanál is segítséget jelent. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2005. szeptember 10.
Szeptember 9-én 30 millió forint segélyt adtak át az érintett települések polgármestereinek a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalban szervezett találkozón. Az összeget a RMDSZ által nyitott bankszámlára a magyar kormány utalta át a székelyföldi árvizek áldozatainak megsegítésére. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának döntése alapján a 30 millió forintos adomány a következőképpen oszlik meg: Farkaslaka 9 millió forint, Siménfalva 6 millió forint, Korond 1,5 millió forint, Bögöz 1,5 millió forint, Oroszhegy 1,5 millió forint, Felsőboldogfalva 3 millió forint, Székelyudvarhely pedig 7,5 millió forint segélyben részesül. Felkérték a polgármestereket, hogy a kapott összegeket gyorssegély formájában osszák ki az érintett családok között. /Szász Emese: Magyar kormánysegély az árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./
2005. október 20.
Az augusztusi árvíz által lerombolt házak újjáépítése az eredeti határidőig, november 30-ig befejeződhet Hargita megye településein – ígérték meg a polgármesterek október 19-én a prefektusi hivatal által szervezett találkozón. Siménfalva községben tizenkét házat építenek, ezekből tizenegynek elkészült az alapozása, tíznek az alsó szintje, nyolcnak már a teljes falazata. Farkaslakán a 16 újjáépítendő házból nyolcat csak jövőben építenek fel a tulajdonosok kérésére, akik nagyobb épületeket szeretnének, mint ami a típustervekben szerepel. A másik nyolc ház néhány hét alatt elkészül. Farkaslakán egy újabb szakértői felmérésre lesz szükség, mert a megerősítésre szoruló házak száma nagyobb a korábban megállapított 19-nél. A Bögözhöz tartozó Dobóban Kovács Árpádék otthona is lakható lesz télre. Hasonlóan bíznak a határidő betartásában Tusnád, Felsőboldogfalva és Tölgyes elöljárói is. /Kovács Attila: Határidőre befejezhető az újjáépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2005. november 28.
Megalakulásának első évfordulóját ünnepelte a bögözi Mácsonya Néptáncegyüttes. A fiatal csapatnak huszonkét tagja van, vezetőjük Nagy Boróka néptáncoktató. Az évforduló kapcsán a helyi Művelődési Házban ünnepi előadásra került sor, melyen több mint kétszázan vettek részt. /(fbz): Egy éve alakult a Mácsonya Néptáncegyüttes. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./
2006. február 8.
A Balassa Bálint Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Legszebb helyeink pályázatának eredményhirdetése, első tíz helyezett: Balázs D. Attila – Bihar-hágó, Torockó; Biczók Gyula – Szepesváralja, Torja; Cseh Botond – Csomakörös; Fülöp Lóránt – Agyagfalva, Bögöz; Horváth Dóra – Békás-szoros, Zetelaka; Kléri János – Bihar-hegység, Kolozsvár; Molitorisz Endre – Boga-völgye; Palotás Panni – Torockó, Zeteváralja; Turoczi József – Farkaslaka; Vitos Hajnal – Pusztina, Zsobok. Különdíj: Nyeső László – Topolya – Vajdaság. /”Legszebb helyeink” pályázat eredményhirdetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2006. március 10.
1958. február 24-én Marosvásárhely magyarsága nem azért vonult ki az állomástól a főtérig terjedő egykori Sándor János utcára, mert kíváncsi volt a Kádár János vezette párt- és állami küldöttségre, az erdélyi magyarság egészét eláruló kijelentéseire, hanem azért, mert tizenkét évi tiltás után magyar zászlócskát foghatott a kezében! Velitsek András agrármérnököt és a székelykeresztúri származású Nagy Samut azért ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, mert Kádár János és kísérete marosvásárhelyi látogatásakor a főtéri Rózsa cukrászdában úgy kérték a féldeci italt: ,,Kérek egy karabélyt, hogy lőjem le ezt a marhát!” (Mármint Kádár Jánost.) A ,,véletlenül” jelen lévő szekus nem tréfaként, hanem hatóság elleni támadásként fogta fel a kijelentést. Jóformán el sem hagyták a cukrászdát, fékezett mellettük a hírhedt fekete kocsi, s az egész asztaltársaságot azonnal letartóztatták. Vaszkó András és Halábory Zsolt azzal menekült meg, hogy azt állították: annyira részegek voltak, hogy semmire nem emlékeznek. A sepsiszentgyörgyi Hubbes Mártont kétévi szigorított börtönbüntetésre és négyévi, a baragáni pusztaságban eltöltött kényszerlakhelye ítélték. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság bukaresti levéltárában, illetve a marosvásárhelyi levéltárban őrzik azt a periratot, amely szerint a magyar forradalom leverése után Hubbes Márton az első erdélyi áldozatok egyike volt: ,,Mi, Bihari Imre (Emeric) százados, a marosvásárhelyi 0421. számú belügyi katonai alakulatnál a Szekuritáté bűnügyi nyomozója, elemezve a Hubbes Mártonra vonatkozó ügyirat dokumentumait…”, megállapította, hogy Hubbes Márton (Hubbes Martin) 1956. november 8-án a lakásából kivette a magyar háromszínű, még a horthysta időkből (,,regimul hortist”) megőrzött lobogót, azzal a céllal ment ki vele az utcára, hogy a lakosságot a Ma­gyar­országon történtekhez hasonlókra uszítsa. „Ezért a tettéért 1956. november 10-én elkezdtük a nyomozást.” Hubbes Márton /sz. Sepsiszentgyörgy, 1906. jan. 14./ német nemzetiségű. Sepsiszentgyörgyön könyvelő. A magyar zászlóval az utcára ment, később a sógora és egy másik állampolgár megállította, és hazavitték a lakására. Ezért Hubbes Mártont november 10-én letartóztatták. Bihari Imre kegyetlenségéről és mérhetetlen szadizmusáról volt ,,híres”, ő vallatta Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi református püspököt is. Hubbest kétévi börtönbüntetésre ítélték. Akkor még viszonylag kisebb büntetésekkel sújtották mindazokat, akik valamilyen formában kijelentették: Magyarországon nem ellenforradalom, hanem forradalom volt. Sem a magyar, sem a román történetírás, diplomácia nem említi, hogy az 1956-os magyar forradalom a román–magyar kapcsolattörténetben is kivételes pillanat. A román falvakban ma is úgy emlékeznek vissza, hogy a kötelező beszolgáltatást a magyar forradalom hatására törölték el. Nemcsak a temesvári, zömmel román egyetemi hallgatók tüntettek és csaptak össze 1956. október 30-án a karhatalommal, hanem bukaresti, jászvásári, brassói diákok kaptak súlyos börtönbüntetést azért, mert együtt éreztek a magyar forradalommal. 1956-nak két román mártírja is van: Alexandru Fintinaru aradi ügyvéd, akit a Szoboszlay Aladár római katolikus pap nevével fémjelzett monstre-perben ítéltek halálra és végeztek ki 1958. szeptember 1-jén, és Teodor Margineanu tüzér hadnagy, aki az alakulatát próbálta fellázítani, ki akarta szabadítani a szamosújvári politikai foglyokat. Őt 1957. június 27-én kivégezték a szamosújvári börtönben. Hubbes Márton szabadulás újabb, talán még nyomasztóbb börtönt jelentett. A baragani Olaruba, a kijelölt kényszerlakhelyre vitték. Itt négy éven át másodmagával, egy öreg csíki székellyel bútor nélküli vályogkunyhóban, a legembertelenebb körülmények között, mezőgazdasági napszámosként tengette életét. Az olarui tábornak valóságos irodalma van. Az ország minden részéből ide deportálták a politikai elítéltek családtagjait, az ,,osztályellenség” végsőkig megalázott képviselőit. A hét gyermekével ide hurcolt Visky Ferencné feljegyzéseiből, az 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben kivégzett Sass Kálmán özvegyének és négy gyerekének a visszaemlékezéseiből rekonstruálható az az ,,életmód”, amelyet a fizikai megsemmisítésre ítélt kényszerlakhelyeseknek szántak. Nemcsak a bútorzat, az ágy hiányzott a földbe ásott vályogkunyhókból, hanem a legelemibb higiénai feltételeket sem biztosították. Emellett arra kényszerítették őket, hogy mindennap jelentkezzenek a milícián.   A lánya közel egy év múlva, 1959 augusztusában látogathatta meg. Hubbes Márton arra kérte gyerekeit, hogy ezentúl csak levélben keressék meg. A nagyobbik fia havonta, a kisebbik fiáról gondoskodó lánya, amikor csak tehette, csomagokkal segítette túlélni a kényszerlakhely megpróbáltatásait. Hubbes 1962-ben szabadult. Hazatérése után Sepsiszentgyörgyön nem kapott munkahelyet. A kőhalmi Apemin vállalat ágostonfalvi részlegénél munkásfizetéssel könyvelőként dolgozott 1966. január végéig, amikor hatvanévesen nyugdíjazták. Egészségi állapota megromlott, tüdőasztmát kapott. Ettől szenvedett 1976. február 7-én bekövetkezett haláláig. Arról nagyon keveset tudnak, hogy a hozzátartozók, a családtagok is megszenvedték az apa, anya vagy testvér politikai meghurcolását. Nemcsak Hubbes Mártont, hanem a nagyobbik fiát is már az 50-es évektől állandó megfigyelés alatt tartották, a rendes sorkatonai szolgálat helyett munkaszolgálatra vitték el. A lányát, Hubbes Évát 1959-ben a székely­udvarhelyi rajoni múzeumtól áthelyezték a bögözi általános iskolához. Kisebbik fia, az akkor tizennégy éves Hubbes Alfréd elemi iskolai tanulmányait sem folytathatta Sepsiszentgyörgyön! Akárcsak bátyját, őt is munkaszolgálatra vitték.  /Tófalvi Zoltán: Hubbes Márton magányos forradalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8., folyt.: márc. 9., 10./
2006. április 14.
Elhunyt a 71 éves dr. Kardalus János /Bögöz, 1935. szept. 20. – Csíkszereda, 2006. ápr. 9./ tanár, néprajzkutató. Tanítóból tanár lett, tanárból iskolaigazgató, iskolaigazgatóból a Hargita Megyei Népi Alkotások Háza igazgatója, majd a megyei tanfelügyelőség tanfelügyelője. A népi kultúra meglátójából a népi tárgyi világ, majd a népművészet összefüggéseinek felfedezője, kutatója – a néprajztudományok doktora. Néprajzkutatóként a székely kapukkal, kerítésekkel, a festett bútorokkal, szedettesekkel, népi mesterségekkel foglalkozott. Több saját könyve, általa szerkesztett kötet mellett közel ötven tanulmányt írt. /Dr. Balázs Lajos néprajzkutató: Kardalus János halálára. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./
2006. április 26.
A székelymuzsnai Viharsarok Egyesület Nemes Anna Borbála vezetésével április 21–22-én anyanyelvi versenyt rendezett udvarhelyszéki vidéki iskolák ötödik-hatodik osztályos tanulói számára. Az első ilyen kezdeményezésű versenyen hat általános iskola diákjai – Székelyderzsből, Kányádból, Bögözből, Fenyédről, Máréfalváról, Parajdról – vehettek részt, csapatonként két tanulóval. A nyertesek részt vehetnek az anyanyelvi táborban, melyet júliusban rendez a Viharsarok Egyesület, ugyancsak Székelymuzsnán. Székelymuzsna színjátszó köre Weöres Sándor Csalóka Péter című vígjátékával kedveskedett a versenyzőknek. /Barabás Blanka: Jeleskedtek a máréfalvi diákok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./
2006. június 21.
A nemzetféltés és pusztuló tárgyi-szellemi értékek mentésének s a hit jegyében született a Fényhozók – székelyföldi fal- és mennyezetképek az igazság napjának megvilágításában című kötet, melynek szerkesztője Pap Gábor művészettörténész. A kiadó magyarországi Sárosi Kft., a szerzők és a terjesztő a könyvből származó teljes bevételt a hányatott sorsú székelydályai református templom helyreállítására ajánlják fel. ,,Minden lehulló, kallódni hagyott kő vagy más emlék egy-egy rég elköltözött drága léleknek újbóli és végleges halálát, és minden pusztulásra hagyott, tudatlanságból, álszentségből halálra ítélt épület lebontása, nyom nélküli eltüntetése kultúránk egy-egy gyökérszálának elvágását jelenti, s egy-egy lassú, de biztos lépés az öngyilkosság felé.” – idézte Debrecze­ni Lászlót tanulmányának mottójában a kötet háromszéki szerzője, Juhász Judit. Az uzoni-kökösi magyar-néprajz szakos tanárnő Ég és Föld találkozása Szacsván című tanulmánya a mennyezet festett kazettáinak motívumkincsét tárja fel. Fülöp Szabolcs székelydályai lelkipásztor a dályai műemléktemplom középkori falképeinek, a meghurcolt mennyezetkazettáknak a teremtési képleteit értelmezi (Székelydálya – vallomás három tételben). Pap Gábor művészettörténész tanulmányában a székelydályainál szerencsésebb székelyderzsi templomban fennmaradt Szent László-legenda falképrészletekbe rejtett üzenetét tárja fel és értelmezi. Szántai Lajos művelődéstörténész Ítélet és szabadulás Bögöz falképein címen írt. Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti lelkipásztor – A nő megkoronázódása Nagyga­lambfalván – az 1970-es években feltárt falké­peket írja le. A székelydályai templomban, melynek megmentése, szakszerű helyreállítása érdekében született ez a kötet, két évtizeden át jóformán csak rombolás történt. A szétdúlt templomban omladozó vakolat, feltárt falképmaradványok, mennyezeti kazetták – megannyi üzenet egy korról és embereiről. /Incze Ibolya: A szent hely rendező ereje (A székelydályai templomért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2006. július 18.
1991-ben a Bögöz községhez tartozó, akkor 149 lakosú Mátisfalva hasznos testvértelepülési kapcsolatra lelt. A németországi Oftershein település lakói úgy határoztak, hogy a jövőben támogatni fogják ezt a kicsi, de tiszta települést. Anyagi támogatásukkal azóta a faluba bevezették a vizet, a földgázt, és új telefonhálózatot létesítettek. E kapcsolat kialakulásában és fejlesztésében legfőbb szerepe az udvarhelyi Tótharsányi József nyugalmazott tanárnak volt, aki már az 1980-as évek közepén házat vásárolt e településen. Mátisfalva Agyagfalvától délnyugatra haladva másfél km-es távolságra, festői környezetben terül el. Ebben a faluban született dr. Palló Imre, a budapesti Operaház egykori szólóénekese és igazgatója. Tótharsányi József a székelyudvarhelyi mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója volt 1986-ban, amikor Mátisfalván házat vásárolt. Abban az időszakban úgy nézett ki, hogy e kis falu is áldozata lesz a diktatúra urbanizációs mániájának. A tanár anyanyelvi szinten beszélt németül, 1989 után több segélyhozó csoportnak tolmácsolt, így került kapcsolatba az oftersheinieknekkel. A falu jövőjéjét a faluturizmusban látják. /László Miklós: Mátisfalva jövője lehetne a faluturizmus. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./
2006. október 14.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Csapó József úgy döntött, nem vesz részt az agyagfalvi megemlékezésen, miután Bögöz község polgármestere, Farkas Márton tájékoztatta arról, hogy nem mondhat ünnepi beszédet. A Farkas Márton polgármester által aláírt levél szerint az ünnepség fő szervezője az országos RMDSZ, és a szövetséggel egyeztetett, rögzített és nyilvánosságra hozott program szerint ünnepi beszédet mond az RMDSZ elnöke és felszólalnak a székely székek képviseletében meghívott polgármesterek. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke elmondta, minden SZNT-tag saját belátása szerint dönt arról, hogy részt vesz-e vagy sem az ünnepségen, hozzátéve, hogy a terv szerint Csapó József ünnepi beszédét, amelyet Agyagfalván óhajtott felolvasni, szórólapokra nyomtatják és az ünnepségen részt vevő tömeg között szétosztják. /Az SZNT elnöke nem vesz részt az agyagfalvi megemlékezésen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./
2006. október 16.
Október 15-én ünnepséget szervezett az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, és az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158 éves évfordulója alkalmából az RMDSZ, valamint Bögöz község önkormányzata, s erre meghívták a szövetségen kívüli magyar szervezeteket is, így az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőit. – Minden gazdasági és kulturális feltétel adott Székelyföld területi autonómiájához, amelyet a romániai magyarság nem az ott élő románok ellen, hanem velük együtt akar megvalósítani – hangsúlyozta Agyagfalván Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az agyagfalvi ünnepre nem jött el sem Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke (arra hivatkozva, hogy későn kapta kézhez a meghívót), sem Csapó I. József, az SZNT elnöke, mert nem kapott módot a felszólalásra. Ettől függetlenül a gyergyói és más településekről elküldték képviselőiket a helyi székely tanácsok. /Székelyföld területi autonómiájáért szálltak síkra Agyagfalván. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Markó Béla kiemelte: „Sem Erdély, sem ezen belül a Székelyföld nem fejlődik úgy, ahogy kellene, még mindig szegény ez a nép... Sem Bukarest, sem Budapest, sem Brüsszel tálcán nekünk jólétet, biztonságot, önállóságot nem fog hozni. Ezt csak a székelység vívhatja ki magának!”. „A székelység megmaradásának receptje pedig szerintünk egyszerű: egység és önállóság. Ha ezt a két célt érvényesíteni tudjuk, megmaradunk és gyarapodni fogunk.” Az RMDSZ ezt az összefogást ajánlja mindazoknak, akik úgy érzik, hogy közösen kell dolgoznunk a közös jövőért. Civil szervezetekkel, egyházakkal, az értelmiségiekkel, az ifjúsági szervezetekkel, de az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Gyertek, dolgozzatok velünk a Székelyföld autonómiájáért!” A székely székek nevében felszólaló polgármesterek – Török Sándor, Albert Álmos, Ráduly Róbert, Laczkó Albert Endre, Péter Ferenc és Benyovszki Lajos – szintén az autonómia érdekében történő összefogás szükségességét emelték ki. Bekiabálásokkal próbálták időnként megszakítani Markó Béla beszédét Agyagfalván. A letiltott színpadi beszéd című, Csapónak a rendezvényen felolvasásra szánt beszédének szövegét osztogatták a tömegben. /Domokos Péter: Agyagfalvi lecke az összefogásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Agyagfalván a református templomban istentisztelettel kezdődött az ünnepség. A templomtól székely huszárok felvezetésével, rezesbanda-kísérettel vonult a néhány száz méterre lévő emlékműhöz Markó Béla és a kíséretében lévő Hargita megyei RMDSZ-képviselők és polgármesterek menete, mögöttük helységnévtáblákkal és zászlókkal a résztvevők. A magyar lobogók és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kék-ezüstholdas-napos zászlói megközelítőleg azonos számban voltak. Markó Béla kezdeményezte, legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentette: „Területi autonómiát akarunk, és ha ebben kételkedne valaki Bukarestben vagy akár Brüsszelben, akkor az ő meggyőzésükre a népszavazást is megszervezzük.” Hajrá Székelyföld, hajrá székelyek! – zárta beszédét Ráduly. Markó bejelentette: kész együttműködni az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel is. /Kovács Csaba: Markó Béla–Csapó József-párbeszéd a láthatáron? = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 20.
Az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, valamint az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158. évfordulója alkalmából tartott kétnapos megemlékezés-sorozatot az RMDSZ, Hargita megye és Bögöz község önkormányzata, valamint az Agyagfalva 1848 Alapítvány szervezete. Az agyagfalvi református templomban megtartott tudományos ülésszakon bemutatták a Pro Memoria – Agyagfalva 1506 emlékkönyvet, melyben öt tanulmány szerepel a középkori székely önkormányzatról. Előadást tartottak: Pál-Antal Sándor, Egyed Ákos akadémikus, Demény Lajos professzor, B. Garda Dezső parlamenti képviselő és Hermann Gusztáv Mihály. Az emlékezés második napja istentisztelettel kezdődött az agyagfalvi református templomban, majd a hagyományőrző székely huszárezred és az agyagfalvi fúvószenekar vezetésével a résztvevők az emlékműhöz vonultak, ahol sor került az ünnepi beszédekre. Az RMDSZ közleménye szerint a Székely Nemzeti Tanács tagjai megpróbálták füttyszóval és bekiabálással megzavarni az esemény ünnepélyességét. /Udvarhelyszéki RMDSZ Sajtóiroda: Agyagfalva–2006. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./ Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként nyilatkozatot tett közé Tőkés László is. A református püspök leszögezte: „Merő szemfényvesztés mindaz, amit az agyagfalvi »szocreál« emlékmű kirakati keretében Markó Béla az »összefogásról« mondott. Az RMDSZ autonómia-párti zászlóbontása szintén demagóg diplomáciai húzásnak tűnik.” „Nem kétséges, hogy a székelyföldi autonómia érdekében meghirdetett népszavazás kizárólag teljes körű magyar összefogással válhat eredményessé. Ennek tudatában nyilvános módon felszólítjuk az RMDSZ-t, hogy valljon színt. Hajlandó-e végre a román hatalommal folytatott paktumpolitikájával, másfelől a magyar viszonylatban gyakorolt diktátum-politikájával szakítani? És hajlandó-e végre igazi párbeszédbe kezdeni a tényleges összefogás érdekében?” A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleménye szerint: „Annak ellenére, hogy az SZNT elnökét a szervezők megakadályozták abban, hogy elmondja beszédét, a települések és a székek küldöttei nagy számban jelentek meg az agyagfalvi réten, a székely önrendelkezés szimbolikus helyszínén. Üdvözöljük, hogy a székely közösség – a szervezők kilététől függetlenül – minden alkalmat megragad autonómiaigénye kinyilvánítása érdekében.” A „megemlékezésen túl azonban a továbblépés immár halaszthatatlan. Másfél évtized hitegetés után tettekre van szükség. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentéseivel ellentétben valljuk: a székelység békés, demokratikus jogkövetelésének folyamatában a parlamentáris eszközök már nem elegendők, szükség van a népakarat legitim felmutatására is.” /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2006. december 8.
December 15–22-e között Székelyudvarhelyen és Bögözön belső népszavazást szerveznek Székelyföld területi autonómiájáról – nyilatkozta Dósa Barna, a Székely Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. Az SZNT-t a Magyar Polgári Szövetség országos és helyi szervezete, valamint különféle magyar civilszervezetek is támogatják a népszavazások megszervezésében. A szavazócédulákat két nyelven, románul és magyarul nyomtatják ki. Az SZNT udvarhelyszéki szervezete a második helyi szervezet, amely a belső népszavazások megszervezése mellett döntött; az első az erdővidéki szervezet volt, amely december 16–23. között szervezi meg Erdővidéken a népszavazásokat. /Belső népszavazás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2006. december 11.
December 10-én Csíkszeredában ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB), az ideiglenes elnök Fodor Imre. A Bardoc – Miklósvárszéken (Barót városban és 18 faluban) szeptember 16–23-a, Székelyudvarhelyen és Bögözön pedig 15–22-e között szervezendő belső népszavazások előkészületeit tárgyalta. A helyi önkormányzatok döntő többsége a prefektúrák nyomására visszautasította az SZNT felkérését népszavazás kiírására, az ÁB ezért hozta azt a döntést, hogy belső népszavazást szervez. Tény, hogy ennek törvényes eredménye nem lesz, ám tény az is, hogy így alkalom nyílik megtudni: mi is a Székelyföld lakosságának véleménye az autonómiáról? Az ülésen meghívottként részt vett Eva Maria Barki nemzetközi jogász is, aki a Julianus-díj átvételére jött Csíkszeredába. Az erdélyi magyarság ügyéért immár több mint húsz éve fáradhatatlanul küzdő jogász asszony az európai autonómia-formák ismerőjeként több jó tanácsot adott az SZNT vezetőinek, mondanivalójából kiemelnénk az alábbi megállapítást: nemzetközi támogatás nélkül Bukaresttel szemben soha sem fogunk eredményt elérni… /Szondy Zoltán: Jó tanácsok a Nemzeti Tanácsnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./
2006. december 18.
„Akarja-e, hogy Székelyföld autonómia-státust kapjon és a település, ahol él, ehhez tartozzék?” – ilyen szövegű szavazócédulával kopogtattak a helybeli családoknál Vargyas községben. A mozgóurnás csapat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett autonómia-népszavazást bonyolította le a régióban. A vargyasi, erdőfülei, bardóci és magyarhermányi bizottságoktól kapott jegyzőkönyvek alapján a 3780 szavazatra jogosult közül településenként 60 és 83 százalék között fejezték ki véleményüket, ezen belül 99,7 és 100 százalékban támogatták a vidék autonómiáját. Az SZNT kezdeményezését a hét végén bírálta Verestóy Attila szenátor, közönséges csalásnak nevezve a népszavazást. „Az embereknek olyan kérdést tesznek fel, amelyre az egyetlen elfogadható igen választ adnak. Ezt követően azok, akik ezeket a válaszokat begyűjtik, kisajátítják maguknak az ügyet, ami végül is közös ügy és nem valamely szakadár platformnak, valamilyen székely vagy magyar tanácsnak az ügye” – vélekedett a politikus. /Domokos Péter: Referendumot szervezett az elmúlt hétvégén a Székely Nemzeti Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Nem hivatalos népszavazás kezdődött december 16-án Székelyföld területi autonómiájáról 23, többségében magyarok által lakott Kovászna és Hargita megyei településen. A referendumot az SZNT helyi szervezetei kezdeményezték a Kovászna megyei Erdővidék 20 településén, valamint a Hargita megyei Székelyudvarhelyen, Bögözön és Gyergyócsomafalván. A szervezők a megfigyelői szerep ellátására 25 romániai és külföldi civil, valamint politikai szervezetet kértek fel. /Nem hivatalos népszavazás az autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./
2007. október 23.
Lezajlott a VI. Udvarhelyszéki Amatőr Színjátszó Fesztivál Székelyudvarhelyen, a Siculus Ifjúsági Házban, ahol hét csapat mutatkozott be. Leginkább magyar szerzőktől játszottak műveket az október 20-án megrendezett seregszemlén (szervezte a Pro Theatrum Alapítvány és az Udvarhelyi Fiatal Fórum). A város fellépő csoportjain kívül Zetelakáról a Márton János színjátszó csoportot, Homoródszentpálról a Csalóka Pétert, Székelykeresztúrról az Orbán lelkét, illetve az Unitárius Gimnázium színjátszó csoportját, a bögözi iskola és a felsőboldogfalvi Ellák csoportját láthatták a jelenlévők. /Amatőr színjátszósok seregszemléje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./
2008. január 29.
Új napközik építését javasolja a Hargita megyei tanfelügyelőség, mivel a megyében található óvodák, napközik egy része nem működik megfelelő épületben. Amennyiben a minisztérium jóváhagyja az indítványt, a következő években húsz új napközit építenének, tízet pedig felújítanának. „Az utóbbi negyven évben nem épültek új óvodák, napközik, sok tanintézet székhelye leromlott állapotban van, ezek helyébe újakat építenénk” – mondta Bondor István megyei főtanfelügyelő. „Szükségmegoldások vannak, improvizált óvodák, napközik. Maroshévízen több óvodát két-három szobás tömbházlakásban helyeztek el, Székelyudvarhelyen pedig a volt téeszszékházban is működik óvoda. ” Csíkszeredában idén egy 200 férőhelyes napközi építéséhez kezdenének hozzá, hasonlóképpen Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Ditróban és Bögözben is elkezdenék az új létesítmények építését, valamint felújítanák a csíkszentgyörgyi, gyergyóremetei, gyimesfelsőloki óvodát, valamint az egyik gyergyószentmiklósi létesítményt. Hargita megyében 17 298 óvodáskorú van, közülük 13 300 jár napközibe, óvodába. /Székely Zita: Új napközik, régi adósságok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./