Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. április 20.
Válságos helyzet alakult ki a dunai árvíz miatt Dolj megyében, ahol eddig már több mint hatezer embert kellett kitelepíteni, s félő, hogy a víz hatalmas területeket áraszthat el. Konstanca, Braila, Galac és Tulcea megyékben egész város- és falurészeket öntött el a gátakon átszivárgó víz. Erdélyben elsősorban Beszterce-Naszód megyét érintették a nagy esőzések. A jelenlegi árvízi helyzetről és áradásokkal szembeni közös fellépésről tárgyalt április 19-én Újvidéken a magyar, román és szerbia-montenegrói külügyminiszter. Somogyi Ferenc, Mihai-Razvan Ungureanu és Vuk Draskovics megállapodott arról, hogy a három ország az eddigieknél is szervezettebben és hatékonyabban fog együttműködni a természeti katasztrófák kezelésében. /Vészhelyzet Dolj megyében és a Duna alsó folyásánál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2006. május 27.
A Beszterce-Naszód megyei Retteg református temploma adott otthont a hatodik alkalommal sorra kerülő Dési Református Egyházmegye gyülekezeti kórustalálkozójának. A találkozón tizenkét kórus kétszáznegyven tagja vett. /Kresz Béla: Egyházi kórustalálkozó Rettegen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2006. június 1.
A Beszterce-Naszód megyei közigazgatást a kolozsvári Funar-korszak örökös vitái fenyegetik. A májusi megyei tanácsülést annak ellenére is megtartották, hogy nem vett részt a négy független és RMDSZ-es önkormányzati képviselő. Ez azt jelenti, hogy a 2004-es helyhatósági választások alapján felállt tanács tagjainak kevesebb mint fele is működtetheti az intézményt. Mindenki Szilágyi János prefektustól várta a szociáldemokrata Gheorghe Marinescu tanácselnök leváltását. A prefektus továbbra is vonakodik attól, hogy feloszlassa a döntéshozó testületet, bíróság ítéletre vár. /Újabb Funar-korszak kezdődik? A beszterce-naszódi tanács hiányosan is működik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2006. június 22.
Hat halottja van a június 20-i Cibles-völgyi áradásnak Felsőilosván, kilenc személyt eltűntnek nyilvánítottak – közölte a Beszterce-Naszód megyei katasztrófalehárítási felügyelőség. A felhőszakadás 53 települést érintett 8 megyében. 549 személyt kellett kitelepíteni, ebből 400-at Beszterce-Naszód megyében. A hegyekről lezúduló víz 1183 lakást károsított: 84-et teljesen elmosott. Fehér megyében majdnem 350 házat és gazdaságot árasztott el a víz, 230 személy pedig elszigetelődött a vihar miatt. Leginkább Nagyenyed érintett, ahol több mint 100 házat és a hozzá tartozó épületeket árasztotta el a víz, s közel négy kilométernyi utca állt víz alatt. /Emberéleteket követelt az ár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./ A levonuló ár komoly károkat okozott Felenyeden és több mint 150 nagyenyedi lakóházban, gazdaságban. Nagyenyeden ismét vízben állt az ősszel felújított Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház. /Ismét kiöntött az Enyed-patak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./
2006. június 23.
Eddig hét ember vesztette életét, öt személy pedig eltűnt a heves esőzések miatt keletkezett áradásokban – jelentette be Vasile Blaga belügyminiszter. Eddig 626 embert kellett kiköltöztetni otthonából. Hat halott és közel ezer ház víz alatt, ez a mérlege a Beszterce-Naszód megyei árvíznek. Az áradások tönkretették a villamoshálózatot, a telefonhálózat sem működött hosszú ideig, 11 falu teljesen elszigetelt. /Áradás: újabb halálos áldozatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2006. június 23.
Temeti halottait a Beszterce-Naszód megyei Felsőilosva, miután a községen pusztító árvíz vonult végig. Eddig a tizenegy eltűnt személy közül négyet holtan találtak. A községben szinte mindent víz és iszap borít, az iszapos ár betódult a házakba, felforgatta és széttörte a. Az emberek: vízre, kenyérre segítségre vártak, nincs hol lakniuk. /Mayla Júlia: Sorra temeti halottait Felsőilosva. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2006. június 24.
Újabb erős esőzések voltak Beszterce-Naszód megyében. Az árvízsújtott területeket még nem sikerült megtisztítani a fa- és építkezési törmelékektől, de a sártól sem. A megyében az áradások 890 házat és 617 gazdaságot öntöttek el, további 26 házat teljesen tönkretettek. Újabb árvízveszély fenyegeti az országot. /Árvíz: súlyosbodik a helyzet Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2006. június 26.
Tizenkettőre emelkedett az elmúlt napokbeli áradások halálos áldozatainak száma. A mentőalakulatok folytatták a kutatást további három személy után a Beszterce-Naszód megyei Felsőilosvánál. A felhőszakadások újabb áradásokat okoztak. Fehér megyében több száz háztartásban keletkeztek károk. A Hargita megyei Csíkszentkirályon negyedórás felhőszakadást követően öntött ki két patak, száznál több háztartásban okozva károkat, Kovászna megyében is több mint hatmillió lejnyi árvízkár keletkezett. Máramaros megyében Nagybányát és a Gutin túloldalán lévő Deszefalvát érintették leginkább a hétvégi áradások. /Árvíz: egyre több az áldozat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2006. június 28.
A Beszterce-Naszód megyei, a legutóbbi árvizek által leginkább érintett Felsőilosván találkozott június 27-én Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Az áradások tíz embert öltek meg Beszterce-Naszód megyében, további három személyt pedig még mindig nem találtak meg. Az áradás 26 házat tett tönkre és közel 900 gazdaságban okoztak kárt. Az árvízkárok értéke több százmilliárd régi lej. A kormányülésen várhatóan 30 millió új lejt utalnak ki azoknak a családoknak, amelyekben halálesetet is regisztráltak. Június 27-én Felsőilosva község két települését még mindig nem lehetett megközelíteni. A tragédia nagylelkű gesztusokra ösztönzi az embereket. Egy Máramaros megyei nő felajánlotta alsóvárcai házát egy árvízkárosult családnak. /Felsőilosván „futott össze” Basescu és Tariceanu. Hárommilliárd régi lej az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2006. június 29.
Szórványban élő és helyi V–VII. osztályos tanulók számára szerveztek tábort Csíkszeredában. A Kapocs nevű tábor lakói közül húszan Temes, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyéből érkeztek, tízen pedig Csíkszeredából. Az egyhetes tábor elsődleges célja a tanulók eddigi ismereteinek, tevékenységeinek a széles körű kapcsolatokra, folyamatos olvasásra, tájékozódásra építése az anyanyelv, idegen nyelvek (angol és német), számítógépes ismeretek elmélyítése segítségével. A tábor lehetőséget nyújt a szórványban élő tanulók számára, hogy megismerjék Csíkszeredát és környékét, természeti, kulturális értékeit. /Kapocs-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./
2006. július 7.
Felmérték a napokban lezúdult felhőszakadás okozta károkat a Beszterce megyei Zselyken, ennek ellenére a falu nem részesült a megyének a kormány által kiutalt árvízsegélyből. Zselyk egyetlen kövesútját elmosta az áradat, így a túlnyomórészt idősek lakta, mintegy száz lelkes település több napja csak gyalogszerrel közelíthető meg. A zselykiek, magukra maradtak. /Mayla Júlia: Vízözön utáni ínség Zselyken. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2006. július 11.
A szórványban élő magyar, illetve a székelyföldi V–VII. osztályos gyerekek számára szervezték meg a Kapocs nevű tábort Csíkszeredában június 25. és július elseje között. A táborlakók közül húszan Temes, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyéből érkeztek, tízen helybéliek voltak. A programok az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában zajlottak, Ferencz S. Ajka táborvezető irányításával. A táborban volt számítógép-kezelés gyakorlás, voltak kézműves-foglalkozások, városnézés, helyismereti vetélkedők, múzeumlátogatás, néptánc- és népdaltanulás. A Kapocs szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. /Borsos Éva tanítónő, kísérő, Detta: Szórványból a Székelyföldre. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2006. július 12.
Az érettségi után Kolozs megyében összesen 995 óvást nyújtottak be, 435 tanuló a román nyelv és irodalom írásbelin kapott jegy miatt fellebbezett. Beszterce-Naszód megyében összesen 295-en fellebbeztek, ebből 112 a román eredményét kérdőjelezte meg. Fehér megyében 579 óvást jegyeztek, ebből 270-en a román nyelv és írásbeli dolgozat újrajavítását kérték. /Érettségi: nagyon sokan fellebbeztek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2006. július 14.
A Beszterce-Naszód megyei hatóságok ismét felkérték az ország lakosságát, segítsenek a felsőilosvai árvízkárosultakon, mivel elfogyott az élelmiszer- és az ivóvíztartalék. A polgármester elégedetlen, mert a katonaság elvitte a lakosságot ellátó ivóvíztartályt, s így az emberek csak a hegyekben lévő forrásokból láthatják el magukat ivóvízzel. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./
2006. július 15.
Beszterce-Naszód megye öt árvízsújtotta települése, köztük Felsőilosva lakói nem kezdhetik meg az újjáépítés munkálatait, a megyei tanács és a prefektúra közötti ellentétek miatt. A Beszterce-Naszód Megyei Prefektúra azt követelte a megyei tanácstól, hogy vonja vissza azon határozatát, amellyel 300 ezer lejt (3 milliárd régi lejt) utalt ki a megye 5 települése számára, ahol három héttel korábban pusztított az ár. Ez a határozat Alsóilosvának, Ispánmezőnek, Kiskajánnak, Felőrnek és Zágrának juttatott volna támogatást. A prefektúra szerint a szóban forgó határozatot többség hiányában fogadták el. Amíg a helyzet megoldódik, az árvízsújtotta települések abban reménykedhetnek, hogy részesülnek abból a félmillió új lejes alapból, amit a kormány megszavazott a természeti katasztrófák által tönkretett lakások újjáépítésére. A három héttel ezelőtti árvíz 13 emberéletet követelt, három személy holttestét azóta sem találták meg. Az árvízsújtotta településen az árvízkárosultak vízadagja napi 2 liter, és már csak két napra elegendő a tartalék. /Beszterce-Naszód megye. Továbbra is segély nélkül az árvízsújtotta községek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2006. július 17.
Két felújított református templomot is újraszenteltek a hétvégén Erdélyben. Szilágycsehben az 1519-ben épült műemlék-templom helyreállításának befejezését ünnepelték, a Beszterce-Naszód megyei Vicében a nyolcvan lelket számláló gyülekezet temploma mellett a parókiát is újjáépítette. A szilágycsehi gyülekezetnek háromévi megfeszített munkával sikerült helyreállítania műemlék templomát, hangoztatta Tőkés László július 16-án Szilágycsehben. A kilencezer fős szilágysági kisváros háromezer lelkes református gyülekezete ünnepelte a templom helyreállításának a befejezését. Tőkés László kiemelte: Erdély-szerte a Szilágyságban a legnagyobb a templomlátogatottság. „Mindenekelőtt a bennünk lakozó félelmet kell leküzdenünk, és sohasem szabad kihagynunk számításainkból Istent, mert az eljövendőben is nagy szükségünk lesz az Úr szövetségére” – szögezte le Tőkés László. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke szóvá tette: az Európai Unió a nemzetiségek védelmét illetően nem sok jóval kecsegtet, hiszen az EU-tag Szlovákiában olyan kormánykoalíció állhatott fel, amelynek egyes tagjai nyíltan hirdetik a magyarellenességet; és a Kárpát-medencében sehol sem akarnak hallani a magyarok önrendelkezéséről. „Nemcsak az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági, hanem a magyarországi magyarság is bajban van” – mondta a fideszes politikus. Utalt arra, hogy a magyarságot „a merjünk nagyok lenni felfogás helyett a tanuljunk meg kicsik lenni alapállásra tanítják”. Kövér László a magyarság együvé tartozásának a biztató jeleként értékelte a szilágycsehi templomjavítást, és leszögezte: a huszonegyedik században nincs már határon túli magyar ügy, csak magyar ügy. Balogh Zoltán református lelkész, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője az új kihívások vállalására, de az elődöktől örökölt hagyaték megőrzésére hívta fel a figyelmet. A millecentenáriumi kopjafánál koszorúzás zárta az ünnepnapot. /Benkő Levente: Új szövetség Istennel – Helyreállították az 1519-ben épült szilágycsehi református templomot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2006. július 17.
A múlt, a jelen és a jövő találkozott most a vicei templomban. Őseink felépítették, elődeink megtartották és újraépítették a leégett Isten házát, mi pedig megőrizzük az utánunk következő generációk számára – mondta ünnepi prédikációjában a vicei templom újraszentelésén Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, a Marosi Egyházmegye esperese. A vicei református gyülekezet nemcsak temploma újraszentelését, hanem a lelkészi ház felújítását is ünnepelte. A mindössze nyolcvan lelket számláló gyülekezet szép számban jelen lévő tagjai és vendégeik megtöltötték a templomot. Gáspár Erika helyi lelkész meghívásának a vicei születésű, illetve az évtizedek során itt szolgált lelkészek is eleget tettek. A Beszterce-Naszód megyei Bethlen közelében fekvő Vice a magyarság kis szigete a szórványban, a református gyülekezet pedig a túlnyomóan római katolikus faluban kisebbségnek számít. A templom külső-belső felújítását – külföldi segítséggel – 2000-2002 között végezték el, a parókia korszerűsítése pedig egy holland református egyházközség anyagi támogatásával 2003-2006 között zajlott. – Nem is lehetett volna másképp. Önerőből egy ilyen kis közösség, amelynek többsége szerény nyugdíjból él, és amelynek több mint másfél évtizedig csak beszolgáló lelkésze volt, nem tudta volna megvalósítani ezt a nagy befektetést – mutatott rá Ötvös József. Sajnálatos módon, itt fogyatkozik leginkább a magyarság, és lelkészt is nehéz ide találni, mert a kis közösség nem tudja eltartani a papját, és a falu távol esik minden kulturális központtól” – mondta az esperes. /Valkai Krisztina: Vice református gyülekezete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2006. július 20.
Egy hónappal az árvíz után csak túlélőadag jut már élelemből és vízből a Beszterce-Naszód megyei Felsőilosva község lakosainak. Az állam továbbra is felkészületlen a katasztrófahelyzetek kezelésére. Nincs fórum, pénzügyi ellenőrző szerv, amely átvilágítaná a segítségek felhasználási módját. /Csinta Samu: Túlélők és csomagok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./
2006. július 27.
Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa szerint az ilosvai árvízkárosultak július 23-i, vasárnapi lázadása a politikai pártok, különböző érdekszervezetek vagy éppen az újságírók bujtogatásának köszönhető. Szilágyi a Konzervatív Párt és Szociáldemokrata Párt vezetőire gondolt, akik arra bíztatták az ilosvai párttagokat, hogy lázadjanak fel a polgármester és a helyi tanács ellen. A prefektus közölte, hogy építőanyagokat küldenek Ilosvára, azoknak a családoknak pedig, akiknek nincs pénzük építkezni, a kormány akár 7 000 új lejes támogatást is kiutalhat. /Szilágyi: bujtogatták az ilosvai árvízkárosultakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2006. augusztus 7.
Két ember meghalt, többen megsérültek, számos személyautó pedig komolyan megrongálódott a hétvégi viharban, amely kilenc megyét és 70 települést érintett. A vihar országszerte fákat és oszlopokat csavart ki, háztetőket rongált meg, villany nélkül hagyott több száz lakást, a jégeső pedig több ezer hektár termést vert el. A Beszterce-Naszód megyei, húsz százalékban magyarlakta Radnaborbereken a pusztító esőzés miatt még mindig nem volt áram. Hargita megyében a vihar miatt szintén több órára sötétben maradtak a lakások. A legnagyobb károkat Maroshévízen jegyezték, ahol az alig 15 perces vihar kicsavarta és a villanykábelekre dobta a Bánffy üdülőzközponti fenyőket. Vasile Lupu mezőgazdasági államtitkár Hargita megyébe utazott, hogy személyesen győződhessen meg a pusztítás mértékéről. Szerinte a bejelentett 150 hektár helyett a vihar csupán tizenegy hektáron csavarta ki a fákat. Lupu szerint nem ez az első alkalom, hogy a helyhatóságok vezetői így próbálják szorgalmazni az illegális fakitermelést. /Gyilkos vihar sepert végig Románián a hétvégén. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
2006. augusztus 7.
Az RMDSZ-ből korábban kizárt besztercei Szántó Árpád feladta függetlenségét, és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei önkormányzatának frakciójában folytatja tanácsosi pályáját. Szántó Árpád 2000–2004 között az RMDSZ színeiben a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke volt. A legutóbbi helyhatósági választásokat követően Szántó a megyei tanács jelenlegi elnökét, Gheorghe Marinescut (SZDP) segítette ismét a helyi döntéshozó testület élére, noha az RMDSZ együttműködési megállapodást írt alá a szociáldemokraták legfőbb ellenfelével, a liberális-demokrata szövetséggel. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete két évre felfüggesztette Szántó RMDSZ-tagságát. /B. T.: Beszterce-Naszód: magyar tanácsos az SZDP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2006. augusztus 21.
„Legyen a besztercei magyar ifjúságnak is félszigete, itt a Cibles és a Radnai havasok között” – fogalmazott Kocsis András Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök Fiádon. A besztercei MADISZ által negyedik alkalommal szervezett hétvégi ifjúsági sátortáborba közel ötven fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány irodavezetője a szervezetépítésről és a médiával való kapcsolattartásról tartott előadást, délután pedig a pályázatírásról és a támogatási rendszerekről beszélt. Szabó Attila történelmi ismertetőt tartott Szent István király koráról, a nemzeti ünnep jelentőségéről. A filmvetítést a kolozsvári Filmtett folyóirat szerkesztői biztosították. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke előadása után elmondta: „Magam is szórványban nőttem fel, és ismerem a jellegzetes problémákat. A szórványban élő fiatalnak fontos, hogy egy ilyen jellegű rendezvényen részt vehessen”. /Mayla Júlia: Ifjúsági tábor a hármashatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2006. szeptember 4.
A hét végén először rendezték meg az Óradnai Magyar Napokat. A kétnyelvű előadáson a két bányásztelepülés fúvószenekara, ifjú tehetségei, női és vegyes kórusai szórakoztatták a közönséget. A rendezvényre Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa is eljött, aki úgy látja, néhány év alatt hatalmas lépést tett az óradnai magyar közösség. „Van magyar óvodája, idéntől lesz magyar iskola, beindul az első osztály. Nagy öröm ugyanakkor az óradnai kultúrházban magyar előadást megnyitni” – mondta Szilágyi. Strambu Erzsébet, az óradnai RMDSZ-elnök elmondta, 1997-ben kezdődött Óradnán a Reményik Sándor ház építése, és azóta tartják a kapcsolatot a salgótarjániakkal. 2005-ben létrehozták az óradnai Művelődési Egyesületet. 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették Óradnán a magyar tagozatot. A kilencszáz római-katolikus közül, bár románul beszélnek, közel hatszázan most is „ungur”-nak, azaz magyarnak vallják magukat. /Mayla Júlia: Magyar Napok Óradnán – először. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ 41 év után újra magyar osztály indul Óradnán. Egyelőre négy elsőosztályos és egy másodikos gyerek tanulhat a magyar osztályban, de jövőre akár nyolc gyermek is anyanyelvén tanulhatja az ábécét a bányásztelepülésen. Óradnán három éve működik a magyar óvoda, de csak most sikerült elérni azt, hogy az iskolában is magyarul tanulhassanak a gyermekek. A bányászváros a szórvány szórványának számít. Beszterce-Naszód megye lakosságának alig hat százaléka magyar nemzetiségű, Óradnán ez az arány 20 százalék körüli, az emberek többsége azonban már nem beszéli a nyelvet. Oszrovszki Erzsébet, a helyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke szerint a mintegy 580 óradnai magyar közül alig 150-en beszélnek magyarul. Hasonló a helyzet a közelben levő Borbereken is: az itt élők mintegy 85 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek, de már csak alig tucatnyian tudnak magyarul. A most induló magyar osztály létszámának szinte felét testvérek teszik ki: egy nyolcgyermekes román asszony három gyerekét íratta be az iskolába. Élettársa magyar volt, az anya pedig ragaszkodik ahhoz, hogy fiai megtanulják apjuk nyelvét. A testvértelepülési kapcsolatnak köszönhetően Salgótarjánról tankönyvek is érkeznek Óradnára. /Lepedus Péter: Tanítónőt keresnek a szórvány szórványába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2006. szeptember 7.
Romániában a jobb, nyugati pénzkereseti lehetőség reményében munkát vállaló szülők több tízezer gyereket hagynak itthon maradt családtagjaikra, rokonaikra, vagy akár hetes óvodába küldik őket. Az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság (ANPDC) 2006 első harmadára vonatkozó adatai szerint Romániában 18 754 gyermeket hagytak itthon külföldön munkát vállaló szüleik. Az itthon hagyott gyerekeknek egy része a folyamatosan veszélyeztetett kategóriába tartozik, 2353 esetében védelmi intézkedéseket léptettek életbe, 1009-nél pedig ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala folyamatban van. A statisztikák szerint az itthon felejtett gyermekek száma Neamt, Vrancea és Suceava megyékben a legnagyobb. Beszterce-Naszód megyében is nagy a kereslet az úgynevezett hetes óvodák iránt. Gyakorlatilag hetekre, hónapokra, de esetenként évekre az óvoda válik a gyermek családjává és otthonává. A külföldre távozó szülők sokszor kint maradnak, a gyerekek pedig csak várják, hogy szüleik hazajöjjenek. /Mayla Júlia, Gujdár Gabriella: Romániai árvákat fial az Európai Álom. Gyermekek tízezreit hagyták sorsukra a külföldön munkát vállaló szüleik.= Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2006. szeptember 12.
A hét végén találkozott Hegyeli Attila, a Csángómagyar Szövetség oktatási felelőse és Pásztor Gabriella államtitkár. Hegyeli jegyzéket nyújtott át az államtitkárnak a problémákról. Pásztor Gabriella megígérte: személyesen jár el annak érdekében, hogy a törvényt betartsák. Több jelentkező van, mint amennyi gyerek számára helyet lehet biztosítani, ezért az ottani tanárok azzal fenyegetőztek, hogy nem kezdik el az évet, amíg a problémát meg nem oldják. A találkozót Hegyeli pozitívumként értékelte. Kifejtette: „ha az államtitkár asszony ellátogat ide iskolakezdés előtt, akkor az iskolaigazgatók remélhetőleg nem fogják többé megtagadni a törvények alkalmazását.” Hegyeli lát esélyt arra, hogy a kért magyar nyelvű osztályok beinduljanak iskolakezdéskor. Kifogásaikat továbbították a Diszkriminációellenes Tanácsnak is. A magyarul oktató tanárokat nem véglegesítik beosztásukban, míg az ugyanannyi diákkal rendelkező románul oktató tanárokat igen. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy utánanéz a dossziénak, és személyesen is megvizsgálja az ügyet. Hozzátette, hogy a válaszadási határidő három hónap. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke elmondta, tud a csángóföldi problémákról, és személyesen is tájékozódni fog az RMDSZ kormánytagjainál arról, hogy miként oldják meg a kérdést. Hozzátette: az RMDSZ azért nem foglalkozott hangsúlyosabban az üggyel, mert a kisebbségi törvény körüli csatározás minden energiájukat lekötötte. Beszterce-Naszód megyében járt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának főigazgatója, találkozott a megye magyar pedagógusaival is. Szerencsés véletlennek nevezte, hogy találkozhatott a megbeszélésre összehívott Beszterce megyei magyar pedagógusokkal. /Isán István Csongor: Az utolsó esély a Csángóföldön? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
2006. szeptember 29.
Nagyszebenben a 2006/2007-es tanévben nem indult kilencedik osztályos anyanyelvű képzés. A demográfiai fogyás tény, szakemberek felmérései szerint 2020-ra közel felére fog csökkeni a magyar iskoláskorú népesség. Emellett be kellett kapcsolódni a reformtörekvésekbe, az oktatás korszerűsítésébe. A reform egyik kiemelt fontosságú fejezete a decentralizáció. Ennek lényege az iskolai autonómia megteremtése. Amilyen jótékony hatású a törvény a modernizáció szempontjából, olyan nagy kihívást jelent a kisebbségi oktatás számára. Ugyanis ebben a rendszerben a működőképesség alsó határa a legkevesebb 200 fős tanulói közösség. Az erdélyi magyar közösség jelentős része szórványban él, s ez létszám alatti intézményrendszert eredményez. Cselekvési program is született: az iskolahálózat felszámolásának megakadályozására elkészítették az iskolahálózat térképét. Minden magyarok is lakta településen meg kell őrizni az óvodákat és elemi iskolákat. Kistérségi közoktatási iskolaközpontokat kell kialakítani. A kistérségi tanintézetek infrastruktúráját el kell látni bentlakásokkal, iskolabuszokkal. Ki kell alakítani azt az ösztöndíjrendszert, amely szintén a beiskolázást segítheti. Nagyenyeden bővíteni tudták az intézményi kínálatot, Beszterce-Naszód megyében önmagától indultak új magyar osztályok. Déván a Zsil-völgyi magyar oktatást mentő új iskolaközpont épült. Szilágysomlyón önálló magyar iskola létesült. Válaszúton és Szamosújváron új magyar osztályok indultak. Kötő József volt államtitkár cikkében megírta, hogy első államtitkári teendői közé tartozott, még előző megbízatása idején (1998-ban), hogy öt fős tanulói létszámmal magyar kilencedik osztály működését hagyta jóvá a nagyszebeni gimnázium számára. Második megbízatása (2005-ben) azzal kezdődött, hogy kijárta a létszámalatti működési engedélyt a nagyszebeni magyar kilencedik osztály számára. Az Apáczai Alapítvány segítségével Nagyszebenben szórványkollégiumot avattak. Az egyre nehezebb helyzetben megszületett a döntés: Medgyesen hozzák létre a kistérségi magyar líceumot. Ez a megoldás. /Kötő József: Nézzünk szembe a tényekkel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2006. október 7.
A Beszterce-Naszód megyei Felőrön a református egyház különböző magyarországi és holland adományokból, valamint az Illyés Közalapítvány tól pályázott pénzből 5–6 évvel ezelőtt építkezésbe kezdett. Eredetileg az új épületben szórványkollégium működött volna. Ezt a kezdeményezést azonban nem támogatta a Tanügyminisztérium – mondta Kertész Csaba alpolgármester. Arra gondoltak, hogy kulturális központot hoznak létre az új épületben, amelyet nyáron táborhelyként is használhatnak. /D. I.: Beszterce-Naszód megye. Szórványkollégium helyett kulturális központ Felőrön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 17.
Az 1956-os forradalomra emlékeztek a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben. „Lelkészi kihelyezésem első éjszakáján, virágvasárnap hajnalán vittek be a börtönbe, majd 14 évre ítéltek el, melyből öt és fél évet töltöttem le. Minket, lelkészeket, külön cellába rekesztettek, és mondhatom, teológiai akadémia volt az mindannyiunknak. Iskola, mely nem adatik meg akárkinek” – mondta Dr. Péter Miklós volt 56-os politikai fogoly, az emlékünnepre meghívott református lelkész, aki valamikor a bethleni gyülekezetet is szolgálta. A bethleni fiatalok verses összeállítását is meghallgathatta a közönség. /Mayla Júlia: Ötvenhatra emlékeztek Bethlenben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2006. október 23.
Vicén a kultúrház színpadán népviseletben táncoltak. Tizenkilenc Beszterce-Naszód és Kolozs megyei településről jöttek a tánccsoportok, népi zenekarok Vicére, a szórványban élő mezőségiek hagyományainak ápolására immár tizenegyedik alkalommal megszervezett találkozóra. „A szórványban élőket folyamatosan fenyegeti a beolvadás veszélye. Ezért fontos egy mezőségi rendezvény, amelynek célja a hagyományőrzés” – fejtette ki az esemény ötletgazdája, Lőrinczi Károly vicei plébános. Osztrovszki Erzsébet, az óradnai Magyar Kulturális Egyesület elnöke asszonykórust, zenekart és gyerektánccsoportot kísért Vicére. Elújságolta, hogy negyvenegy év elteltével sikerült újból beindítani a magyar nyelv oktatását Óradnán. „Az elmúlt évekhez képest érezhetően javult a találkozó színvonala” – értékelte a rendezvényt Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója. A vicei találkozó hatására kultúrházakat építettek és újítottak fel a térségben, a településeken néptáncegyüttesek alakultak. /Kertész Melinda: Színvonalas népünnepély a mezőségi Vice hagyományőrző találkozóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2006. november 6.
Beszterce-Naszód megyében, Csicsókeresztúron, a Szent Anna gyermekotthonban rendezte meg a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület a 9. Szórványtengely-műhelyt. A Csillagotthonok című, november 4-i rendezvényre Vicéről, a Szent István Otthonból és Csíksomlyóról, a Borbély-házból érkeztek vendégek. Itt adják át a mozgalom Szórványhűség-oklevelét is, idén Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat Beszterce-Naszód megyei vezetőjének. A kolozsvári Keljfeljancsi Kompánia bábelőadása után a kicsik origamizni tanulnak. Lőrinczi Károly plébános az általa vezetett csicsókeresztúri és vicei árvaház mindennapjairól számolt be. „Az itt élő gyermekek ugyanazt élik meg, mint egy szökőár vagy földrengés után: a halál állandó közelségét és félelmét. Van köztük olyan, aki látta a testvérét éhen halni, vagy földgázmérgezés miatt megfulladni” – magyarázta. A nevelők egyik legnagyobb feladata az, hogy segítsenek a gyermekeknek feldolgozni a traumákat, és beilleszkedni a társadalomba. A hat éve működő otthonok legnagyobb gondját az állami támogatás teljes hiánya jelenti. Eddig magyarországi és helyi támogatók fedezték az árvaházak minden működési költségét. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a rendezvény szervezője javaslatára a jelenlevők levélben kérték Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus segítségét. Jobb helyzetben vannak a csíksomlyói otthon lakói és nevelői: a nevelők főállású fizetést, a gyermekek havi 100 lejes támogatást kapnak. /Fülöp Noémi: Erdélyi magyar kisárvaházak lakói találkoztak Csicsókeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./