Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Beregszász (UKR)
271 tétel
1990. június 13.
Kisvárdán rendezték meg a kisebbségi magyar színházak fesztiválját. A résztvevők táviratot küldtek Sütő Andrásnak, gyógyulást kívánva és Tőkés László püspöknek, kérve, hogy a továbbiakban is vállalja el a kisvárdai kisebbségi színházak találkozójának védnökségét. Az aláírók: Schóber Ottó, a Beregszászi Népszínház igazgatója, Kötő József, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Kerekes Mária, a sepsiszentgyörgyi Állami Színház Tamási Áron tagozata nevében, Korica Miklós, a Szabadkai Népszínház társulata nevében, Parászka Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának igazgatója, Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója, Faragó Árpád, az Újvidéki Színház igazgatója és Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának igazgatója. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1990. szeptember 21.
Az RMDSZ Hargita megyei szervezete rendezte Gyergyószárhegyen, szept. 21-én a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. Az ismerkedést, a reális helyzetfelmérést tűzték célul, hogy kidolgozhassák a kapcsolattartás módját és javaslatot tegyenek a magyar nyelvű oktatás védelmére. Papp Kincses Emese, az RMDSZ Hargita megyei titkára tartotta a bevezetőt, dr. Demény Lajos történész, szenátor pedig a vitaindító előadást. A hazai oktatás helyzetéről beszélt Bíró István, a Tanügyminisztérium képviselője, a Hargita megyei iskolákról Tánczos Vilmos, a szlovákiai magyar oktatásról Kovács László, a somorjai magyar gimnázium tanára, a kárpátaljairól Balogh Rozália beregszászi tanár, a jugoszláviairól Tóth Lajos, az Újvidéki Egyetem módszertani tanszékének tanára, a magyarországiak nevében Tóth Pál Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszélt. A megjelentek találkoztak az ugyancsak Gyergyószárhegyen ülésező Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaival. A következő napon, 22-én a moldvai csángómagyarokat keresték fel, 23-án pedig részt vettek a zágoni Mikes Kelemen emlékünnepségen. /Borbély László: Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozása Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Dr. Demény Lajos előadásából részleteket közölt a Csíki Lapok. Romániában összesen két osztálynyi óvónőt és tanítónőt képeztek magyarul, évente tehát maximum 36 óvónő és 36 tanítónő kezdhette meg pályáját. Jelenleg több mint 1200 magyar óvónőre és tanítónőre lenne szükség. Ebben az évben húsz liceális osztály indult 850 diákkal. Jelenleg öt önálló és három tagozatos magyar tanítóképző működik. Mintegy 1500 tanítónő és óvónő képesítés nélkül dolgozik, számukra ősztől lehetővé válik az oktatás, szünidő alatt járnak tanfolyamra. Nagyon kevés önálló magyar középiskola van, harcolni kell önálló iskolákért. Maros és Brassó megyét kivéve Erdélyben a magyar nyelvű oktatás hagyományos központjaiban mindenütt létre tudták hozni a magyar iskolákat. Óriási a tanárhiány, 1995-ig több mint 5000 tanár hiányzik a romániai magyar oktatásból, jelenleg még 520 magyartanárra lenne szükség. Demény kifejtette: amennyiben nem sikerül önálló magyar egyetemet létrehozni, akkor az egyházakkal közösen saját magánegyetemet kell kialakítani. /Helyzetjelentés az oktatásról. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 2./
1992. november 26.
Nyíregyházán és Beregszászon tartották meg okt. 28-31-e között a Kárpát-medence magyarságának közoktatási fórumát. Az egyes területek képviselői ismertették az anyanyelvi oktatás helyzetét. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 6./ Kiadott állásfoglalásukban szorgalmazták az anyaországi és a határon túli területek oktatási tárcái közötti szerződések megkötését és betartását, adatbázis létrehozását, a pedagógusszövetségek munkájának koordinálását és önálló magyar módszertani központ létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1995. június 3.
Máj. 26-án kezdődött meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, négy ország 11 társulata részvételével. Az Egyesült Államokból először érkeztek, a Magyar Színház és Művészeti Egyesület /New York/ színészei. Erdélyből Marosvásárhelyről a Nemzeti Színház magyar tagozata, a Színművészeti Akadémia, Gyergyószentmiklósról a Figura Stúdió Színház, Nagyváradról az Állami Színház Szigligeti Társulata, Szatmárnémetiből az Északi Színház Harag György Társulata, Temesvárról a Csíki Gergely Színház érkezett, Felvidékről, Kassáról a Thália Színház, Révkomáromból a Jókai Mór Színház, Kárpátaljáról, Beregszászról az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei mutatkoznak be. A fesztivál ideje alatt, máj. 30-án és 31-én külön szakmai napot szerveznek a határon túli színiskolásoknak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1995. október 28.
Okt. 28-án Beregszászon, a századik évfordulóját ünneplő magyar főgimnázium udvarán felavatták a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását, Bethlen Gábor mellszobrát, az iskola felvette a fejedelem nevét. Az ünnepségen részt vettek az EMKE képviselői. Beszédet mondott dr. Kötő József, az EMKE főjegyzője, majd együttműködési megállapodást írtak alá az EMKE és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 951. sz./
1996. január 17.
Határ Menti Kapcsolatok Népfõiskolája címmel a fehérgyarmati Hármas-határ Irodalmi Társaság, a beregszászi Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség és a szatmárnémeti Kölcsey Kör rendezvénysorozatot szervez. Az elsõ találkozó, az Együttgondolkodás'96 jan. 20-án lesz Fehérgyarmaton, ahol megjelenik és vitaindító elõadást tart Tabajdi Csaba államtitkár. Szatmár megyét többek között Szabó István közgazdász, a megyei tanács alelnöke, Viorel Pintea agrármérnök, a Demokratikus Agrárpárt elnöke és Pécsi Ferenc parlamenti képviselõ, a Vállalkozók Fóruma elnöke képviseli. A Magyar Kultúra Napja alkalmából másnap, jan. 21-én Szatmárcsekén folytatódik az együttgondolkodás. A következõ találkozó Szatmárnémetiben lesz márc. 29-én és 30-án Korszerû és hagyományos technológiák Szatmár és Bereg térségének mezõgazdaságában címmel, majd Beregszász lesz a házigazda jún. 29-én, a téma: a gazdasági kapcsolatok mindennapjai.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13-14., jan. 17./
1996. június 11.
Kisvárdán befejeződött a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, melyet júl 2-9-e között tartottak. A fesztivál nagydíját a temesvári Csiky Gergely Színház művészai vehették át, Maxim Gorkij A mélyben című színművét mutatták be. A házigazda önkormányzatának különdíját a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kapta /Giovanni Boccaccio: Sólyompecsenye/, a közönségdíjat a szatmárnémeti Északi Színház magyar társulata nyerte /Tamási Áron: Csalóka szivárvány/. Több kiemelkedő színész részesült díjazásban. /Új Magyarország, jún. 11./
1996. június 26.
Jún. 26-án Gödöllőn mintegy ezer polgármester részvételével megkezdődött a magyar polgármesterek első világtalálkozója. A találkozó fő szervezője Gémesi Zoltán. A következő napokban tíz településen tartanak szekcióüléseket. /Magyar Nemzet, jún. 27./ 1996. jún. 26-30-a között rendezik meg a Gödöllőn a magyar polgármesterek első világtalálkozóját, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere elhatározta, hogy Gödöllő testvérvárosainak /Beregszásznak, Csíkszeredának, Dunaszerdahelynek és Zentának/ személyesen kézbesíti a meghívót, mégpedig kerékpáron. Nem kevesebb, mint 1560 km-t tett meg. Máj. 5-én érkezett útjának utolsó állomására, Zentára, ahol átadta Tóth Horti Gábornak, Zenta polgármesterének a meghívót. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 12. 4. p./
1996. augusztus 15.
Aug. 10-én ünnepi műsorral és a gyermekek munkáiból készített kiállítással zárult a Borsos Miklós Gyermekművésztábor Gyergyószentmiklóson, amelyre Vajdaságból /Zenta, Tóthfalu/, Kárpátaljáról /Beregszász/ és Erdély különböző vidékeiről érkeztek gyermekek, akik a Borsos Miklós Alapítvány ajándékaival mentek haza. A táborozást özvegy Borsos Miklósné, néhány kft és a helyi Szent Miklós Társaság támogatása tette lehetővé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1996. november 26.
Nov. 22-én Szatmárnémetiben tartották meg a Szépek az álmok, a vágyak, a tettek címmel megrendezett kárpát-medencei vetélkedőt, amelyen csaknem az egész térség magyarsága képviselve volt Nagyváradtól Miskolcig, Sepsiszentgyörgytől Bukarestig, Hajdúnásától Beregszászig. Ezúttal 16 csapat vett részt a vetélkedőn. A vetélkedőre eljött Antall József özvegye is, aki férjéről, a volt miniszterelnökről most megjelent könyvet ajándékozta a nyerteseknek. A külön díjat adományozók között volt a szatmárnémeti Antall József Baráti Társaság, a Székely Faluért Alapítvány és több vállalkozás. /Sike Lajos: Telt ház Adynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1996. november 26.
Szabó Szende, a Duna Televízió Baráti Körének kézdivásárhelyi vezetője elmondta, hogy első alkalommal szervezték meg Fortyogófürdőn nov. 24-29-e között a Duna Televízió tudósítótanfolyamát. A 45 résztvevő zömében erdélyi, de vannak köztük újvidékiek, ungváriak és beregszásziak is. Romániából a kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, dévai, kolozsvári, nagyváradi, és bukaresti televízióstúdiók tudósítói képviseltetik magukat. A rendezvény házigazdája a helyi baráti kör. A költségek kétharmadát ők, egyharmadát a Duna Televízió állja. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
1996. december 11.
"A budapesti Balázs Ferenc Intézet 1994-ben történt megalapítása óta - az egyetemes magyar társadalomkutatás történetében elsőként - végez reprezentatív mintákon megvalósított összehasonlító szociológiai kutatásokat a határon túli magyarság körében. Munkatársai négy társadalomkutató műhely /TM/ keretei között végzik az adatgyűjtést. Ezek: Stúdium TM - Nagykároly /Románia/, Spectator TM - Szepsi /Szlovákia/, Spektrum TM - Beregszász /Ukrajna/ és Sensor TM - Ada /Jugoszlávia/. Az alapítási elvekről, az eddigi eredményekről, a folyó kutatásokról dr. Dobos Ferenc kutatási igazgató számolt be a vele készült interjúban. Felismerték, hogy a kárpát-medencei kisebbségben élő magyarságról eddig nem készült a közösséget teljes mértékben lefedő szociológiai felmérés. Kellően megalapozott és átfogó szociológiai kutatások híján nem beszélhetünk a kisebbségi magyarság értékrendjét tekintve az ismeretek /önismeret/ csaknem teljes hiányáról beszélhetünk, állapította meg. Az intézetet az Interetnica Alapítvány hozta létre, amely komoly áldozatot vállalt az intézeti struktúrák megteremtése érdekében. A kutatások finanszírozását támogatja a Pro Professione Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a most folyó asszimilációs kutatásuk költségeihez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is hozzájárul. A felsorolt határon túli társadalomkutatási műhelyekkel szerződéses viszonyban állnak, melynek az a lényege, hogy a magyarság egészére kiterjedő kérdezőbiztosi hálózatot működtetnek. A négy országban összesen 100-150 együttműködő vállal áldozatos /az 1994-es árakon megfizetett/ munkát. A helyi kutatásszervezők a következők: Sorbán Angéla /Nagykároly/, Jasztrebinácz János és Mirnics Károly /Ada/, Kovács Elemér /Beregszász/, Lampl Zsuzsanna és Gyurgyík László /Pozsony/. - Befejezett és - reményeik szerint - változatlan formában hamarosan megismételt, tehát időbeli összehasonlítást is lehetővé tevő értékrendkutatásaik a kisebbségi lét alapproblémáit vizsgálták. - Eddigi kutatásaik egyik legfőbb tapasztalata, hogy a határon túli magyar közösségek autonóm entitásként vannak jelen régiónk társadalmi és politikai életében. A kisebbségi magyarság közel azonos stratégiák mentén szervezi életét és próbál választ adni a folyamatos kihívásokra. A vizsgált közösségek értékrendjüket tekintve képesek azonos minőségként megjelenni mind a többségi nemzet, mind az anyaország viszonylatában. A megkérdezettek döntő többsége csupán a közösség fennmaradását elősegítő külső elemeket kész befogadni/integrálni. Ez az oka annak, hogy egyik közösség sem hajlamos a sajátjától eltérő anyaországi értékrend mechanikus átvételére. Emiatt nem találkoztak sehol a magyarországihoz hasonló mértékű baloldali értékrend /nosztalgiák/ meglétével. - Néhány szórványterületet leszámítva beolvadási tendenciákat nem regisztráltak. Mindegyik magyar közösség az eredeti identitást megőrizni kívánó túlélési stratégia mellett tette le a garast. - Erdélyi felmérésük legfőbb tapasztalata: a megkérdezettek értékrendjét a hagyományos értékek dominanciája jellemzi. Mindez nem jelenti a megrekedt, "beszűkült" kategóriát, a modernizálódással szemben nyitottak. Az erdélyi magyar értékrend lényegét érintő áltudományos tendenciák tehát felülvizsgálatra szorulnak. - A Balázs Ferenc Intézet munkájáról a Magyarság és Európa című kisebbségtudományi folyóirat hasábjain, a kisebbségi magyar lapokban és az elektronikus csatornákon keresztül már hírt adtak magukról. - Jelenleg az asszimilációt vizsgálják. Először az anyanyelvhasználat, valamint a nemzetiségi oktatás helyzetének feltérképezését tűzték célul. /Szakáts Mara: Mitikus porondon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4. folyt.: dec. 11./"
1997. április 13.
"Ápr. 13-án tartotta nyolcadik küldöttközgyűlését Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/. Képviseltette magát valamennyi magyarországi parlamenti párt, az RMDSZ, a szlovákiai Együttélés és a Csemadok, a budapesti Kárpátalja Szövetség, a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az elmúlt esztendő kimagasló eredménye a beregszászi magyar pedagógiai főiskola hivatalos elismerése és megnyitása. Az ukránosító állampolitika jelei megmutatkoznak, állapította meg Kovács Miklós. Az RMDSZ-t a KMKSZ kongresszusán Náznán Jenő gazdasági és Székely István önkormányzati ügyvezető alelnökök képviselték. Felszólalásában Székely István az RMDSZ kormányzati felelősségvállalásából eredő megnövekedett lehetőségekről beszélt. /Magyar Nemzet, ápr. 14., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./ "
1997. május 2.
"Az Országgyűlés külügyi bizottsága ápr. 30-i ülésén éles hangú vitában elemezte a magyar-ukrán alapszerződés végrehajtását és a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ tevékenységét. A bizottság meghallgatta Törzsök Erikát, a HTMH elnökét és Bagi Gábor helyettes államtitkárt is. Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy egyrészt objektív okokból, az ukrán gazdaság helyzetéből adódó óriási forráshiány, másrészt a bürokratikus gyakorlat miatt szenved csorbát a kisebbségi érdekérvényesítés. Így volt ez a beregszászi alapítványi főiskola engedélyezésekor, amely csak négyesztendőnyi huzavona után került sor. Az ukrán nemzetállami törekvések felerősödése következtében bizonytalanságérzet jellemzi a kárpátaljai magyarságot. A HTMH tevékenységéről parázs vita folyt, Németh Zsolt /Fidesz/ szerint ebben a kormányzati szakaszban csökkent a HTMH súlya, befolyása az államigazgatás egészére. Németh Zsolt vitába szállt Tabajdi Csaba kijelentésével, miszerint a kormány kisebbségpolitikájának nincs alternatívája, hangoztatva: éppen az lenne, ha partnerként kezelnék a határon túli magyarok képviselőit. A felmerülő vitás kérdések miatt Eörsi Mátyás kijelentette: a bizottság egy későbbi ülésén visszatér a HTMH tevékenységének elemzésére. /Új Magyarország, máj. 2./"
1997. június 19.
"A Forrás /Kecskemét/ folyóirat 5. száma Kárpátalját mutatja be. Soós Kálmán vitába szállt azzal az állítással, amely Kárpátalját önálló alakulatként tárgyalja, visszavetítve azt a VI. századig. Hangsúlyozta: "Kárpátalja a XX. században - 1918 után - mesterségesen létrehozott jogi-politikai egység. Ezzel a névvel jelölték a trianoni békediktátummal Magyarországtól Csehszlovákiához csatolt területet, amelyen egy természeti tájegységet, az Északkeleti Kárpátokat, illetve az egykori Ung, Bereg, Ugocsa s részben Máramaros, kisebb mértékben Szabolcs /3 község/ és Szatmár megyék /1 település/ területét szokás érteni. Kárpátalja tehát modern fogalom." Csernicskó István Kárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlását ismerteti az 1989. évi szovjet népszámlálás adatai alapján: ukrán 976 749 /78,4 %/, magyar 155 711 /12,5 %/, orosz 49 458 /4 %/, cigány 12 131 / 1 %/, román 29 485 /2,4 %/, szlovák 7 329 /0,6 %/, német 3 478 /0,3 %/, zsidó 2 639 /0,2 %/, Kárpátalja lakossága: 1 245 618 fő. Beregszász lakosságának 1910-ben 96,4 %-a magyar volt, 1989-ben 51,7 % /15 125 fő/, Ungvár lakóinak 62 %-a volt magyar 1910-ben, 1989-ben már csak 7,9 %-os az arányszámuk /9 179 fő/. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), jún. 19./"
1997. július 16.
"Bensőséges ünnepség keretében tartották Beregszászon a speciális kárpátaljai magyar tanárképzés első diplomaosztását. Az összegyűlteket Breznovits László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ alelnöke, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány soros ügyvezető elnöke köszöntötte. Ott volt dr. Szabó Géza, a speciális kárpátaljai magyar tanárképzés vezetője, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Pataki István, Beregszász polgármestere, Gulácsy Lajos református püspök. Három évvel ezelőtt a Bessenyei György Tanárképző Főiskola /Nyíregyháza/ vállalta Kárpátalján a magyar iskolák számára szükséges tanárok képzését. A főiskola alapítóinak - KMKSZ, Kárpátaljai Református Egyház, Beregszászi Városi Tanács - rengeteg nehézséggel, rosszindulattal kellett megküzdenie. Idén a főiskola hosszas küzdelem után megkapta a működési engedélyt a minisztériumtól. Az ünnepségen 16 tanító és 8 óvónő kapott diplomát. Az intézet a jövőben már mint Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola folytathatja tevékenységét. /Új Magyarország, júl. 16./"
1998. január 6.
A Kárpátaljai Pedagógus Szövetség adja ki a kisdiákok részére az Irka lapot. Főszerkesztője P. Punykó Mária, évente ötször jelenik meg, Beregszászban. Kárpátalja ismert magyar írói is küldenek írást a gyermeklap részére. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./
1998. február 18.
"A közeljövőben várhatóan nem merül fel, hogy Magyarország - szlovák mintára - hivatalos személyi okmányokat bocsásson ki a határon túl élő magyarok számára - közölte Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke febr. 18-án. Az igazolványok kérdése a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség legutóbbi, Beregszászon tartott választmányi ülésén vetődött fel, miután elterjedt, hogy Pozsony olyan okmányokat bocsát ki, amelyek több területen az anyaországban élő szlovákokéhoz hasonló jogokat szavatolnak az ukrajnai szlovákok számára. A legnagyobb taglétszámú ukrajnai magyar szervezet az ülésen azzal bízta meg elnökségét: keressék meg ez ügyben a magyar parlament illetékes bizottságait, tárgyaljanak az anyaországi pártok vezetőivel arról, miként lehetne elérni, hogy a magyar Országgyűlés törvénybe iktassa az okmányok meghonosítását. Törzsök Erika tájékoztatása szerint jelenleg sem a magyar törvényhozás, sem a törvény-előkészítés nem foglalkozik hasonló igazolványok bevezetésével, és a közelgő parlamenti választások miatt ez a kérdés várhatóan nem is merül fel a közeljövőben. Utalt ugyanakkor arra, hogy a hivatal integrációs szakmai munkabizottsága - sok más európai példa, "technika" mellett - ezt a lehetőséget már vizsgálta. Ennek során kiderült, hogy az említett példa, azaz a szlovák szabályozás sok helyütt általános keretek között mozog, és végrehajtási utasítás hiányában nem tudni, a törvény rendelkezései hogyan valósíthatók meg a gyakorlatban - tette hozzá. A hivatal elnöke elmondta, hogy a schengeni egyezményben foglaltak életbe lépése Magyarországon leghamarabb 2002-2003-ra tehető, természetes azonban, hogy az integrációs tárgyalások előkészítéseként a szakmai munkacsoport már dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek az előírt szigorú feltételek mellett a szomszédos országokban élő magyarok érdekeit is szem előtt tartják. /MTI/"
1998. március 31.
Elkészült a Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiváljának programterve - tájékoztatta az MTI-t Nyakó Béla, a június 12-21. közötti rendezvény szervezője, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója. A seregszemlén ezúttal négy szomszédos ország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna, valamint Kanada tizenhárom társulata, továbbá három színművészeti főiskolája vesz részt. A tizedik fesztiválon - rendhagyó módon - két magyarországi teátrum, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, illetve a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatói is fellépnek. A tíznapos rendezvény június 12-én a szatmárnémeti Északi Színház előadásával kezdődik, az észak-erdélyi művészek Shakespeare: Lear király című darabját mutatják be. A temesvári Csiky Gergely Színház Alfred de Musset: Lorenzaccio, a kolozsvári Állami Magyar Színház Feydeau: Bolha a fülbe, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Moliére: A fösvény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Magyar Színház Dukovic: A puskaporos hordó, a Torontói Magyar Színház Aldo Nicolai: Hárman a padon, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Moliére: Don Juan című művével szerepel a kisvárdai seregszemlén. Hat közös produkciót is láthat majd a zsűri, illetve a közönség. A temesvári Csiky Gergely Színház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei Mándy: Régi idők focija, a Szabadkai Népszínház és az újvidéki Magyar Színház Csáth: Zách Klára, a Nagyváradi Állami Színház és a szatmárnémeti Északi Színház Szép: Vőlegény, a kassai Thália Színház és a beregszászi Magyar Színház Ford: Kár, hogy ká, a révkomáromi Jókai Mór Színház és a győri Nemzeti Színház tagjai pedig Goldini: Mirandolina című darabjában lépnek színpadra. A záróelőadás június 21-én szintén közös produkció, Schnitzler: Körmagyar című művét a marosvásárhelyi, a kolozsvári, az újvidéki és a budapesti színművészeti főiskolások játsszák. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 31./
1998. április 2.
"Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./"
1998. május 9.
A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola / Debrecen/ nemzetközi tanácskozást szervezett Magyar tanítók a XXI. századi Kárpát-medencében címmel, melyen magyarországiak mellett erdélyi, vajdasági és kárpátaljai szakemberek is részt vettek. A tanácskozás tanulsága az, állapította meg Rauscher Erzsébet, a nagyváradi Iosif Vulcan Tanítóképző aligazgatója, hogy a tanítóképzésnek Romániában is, akárcsak Európaszerte, főiskolai képzéssé kell alakulnia. Magyarországon például a hetvenes évek eleje óta felsőfokú a tanítóképzés. A tanítóképzést Szlovákiában egyetemi szintűvé tették, Vajdaságban felsőfokú oktatás folyik, Kárpátalján a Beregszászon levő magyar főiskolán magyar nyelvű képzés folyik. Romániában 18 felsőfokú tanítóképző intézet működik, de mind román nyelvű. Nagyváradon a Sulyok István Református Tanárképző Főiskola indít egyedül magyar nyelvű tanítóképzőt, most hirdették meg a felvételit. Az új szak akkreditációja folyamatban van, ez a tanszék egyelőre minisztériumi engedéllyel működik. /Makár Ágnes: Magyar nyelvű tanítóképzés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./
1998. augusztus 25.
"Varga Domokos író hozta létre 1993-ban a budapesti székhelyű Irodalmi Társaságok Szövetségét /ITÁSZ/, amelybe belépett sok határon túli magyar szövetség és csoport is. Évenként rendeznek vándorgyűléseket, az idei volt az első, amelyet határon túl rendeztek meg, Gyergyószentmiklóson, ahová a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vezetősége, élén Gál Éva Emese költő-tanárnővel meghívta a résztvevőket. Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, kifejtve, hogy "nekünk Európa teljes magyar nyelvű irodalmát, művelődési egyesületeit kell összefognunk, így segítve elő a kölcsönös tájékoztatást s a kiadványcserét. Ezzel is a magyar irodalom és kultúra határokon átívelő egységét fejezzük ki." Varga Domokos tiszteletbeli elnök hozzátette: a határon túli kultúregyesületek nemzetőrző szerepet töltetek be." A résztvevők beszámoltak munkásságukról. Az Illyés Gyula Irodalmi Kör /Beregszász/ 1986-ban alakult, azóta 40 magyar vonatkozású emléktáblát és 4 szobrot állítottak. A Hármashatár Egyesület /Szatmárnémeti/ tagjai Nagysomkúton emléktáblát helyeztek Szilágyi Domokos szülőházára, a városban Páskándi Géza Baráti Társaság létesült. A Palóc Társaság /Ipolyvarbó/ 1989 augusztusában alakult. 1996-ban számtalan millecentenáriumi népünnepélyt rendeztek, emlékműveket lepleztek le, könyvekkel segítik a magyar iskolákat. Z. Urbán Aladár elnök felhívással fordult a jelenlevőkhöz: minden magyarlakta helységben ültessenek fát az 1848-as szabadságharc tiszteletére. A Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság /Zenta/ május végén megrendezte a délvidéki költők seregszemléjét. A Muravidéki Magyar Kultúregylet /Lendva/ Lendván magyar könyvesboltot nyitott. /Dánielisz Endre: "Az egyetemes magyar kultúrában kell gondolkodnunk!" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./"
1998. október folyamán
Lennert Géza, a Jó Pajtás /Újvidék/ igazgatója elmondta, hogy jelenleg ez az egyetlen hetente megjelenő magyar gyermeklap a Kárpát-medencében. A Jó Pajtás a hatvanas években 25 ezer példányban jelent meg, a háború, az elvándorlás és a pénztelenség miatt jelenleg 5500 a példányszáma. A lap öt évtizede létezik, elődje, a Pionírújság, melynek első száma 1947. jan. 1-jén látott napvilágot. A lap állami támogatása a hajdani 40-50 %-osról 2 %-ra csökkent, ezért privatizálni kellett a gyermeklapot. Pécsett tartották meg a okt. 14-18-a között a Határon Túli Magyarok 7. fesztiválját, ennek keretében megszervezték a Magyar gyermeklapok a Kárpát-medencében című konferenciát. Kárpátalján az Irka /Beregszász/ című gyermeklapot egy házaspár készíti önszorgalomból, Erdélyben több gyermeklap van: Kolozsváron a Napsugár, Szivárvány, Diákabrak, Nagyváradon a Szemfüles /Corvin Kiadó/, Sepsiszentgyörgyön a Cimbora. Szlovákiában a Tábortűz, Horvátországban a Barkóca, amely a nagy kihagyásokkal napvilágot látó Új Képes Újság melléklete, Szlovéniában az Ifi gyermeklap él, az utóbbi a Népújság melléklete. /Magyar Szó (Újvidék), okt. 25./ A felsorolás nem teljes, Vajdaságban például létezik az Útitárs - keresztény gyermeklap, főszerkesztője Utasi Jenő plébános, felelős szerkesztője Cseh Mária. Az Útitárs III. évfolyamának 8. száma októberben jelent meg. Ebben a számban jelezték, hogy cserkészrovat indul a folyóiratban. Ugyancsak az Útitársban olvasható, hogy a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség tisztjei október elején táboroztak Horgoson, a Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. /Útitárs (Tóthfalu), október/
1998. december 31.
Szeretnénk alapvető céljaiban megváltoztatni a határon túli színházak támogatási rendszerét Az erre a célra rendelkezésre álló összeg ugyanis az utóbbi években nem is annyira a színházak támogatását szolgálta, hanem sokkal inkább a magyarországi színházművészek - főleg rendezők - határon túli megjelenését - nyilatkozta Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. A minisztériumban úgy határoztak, hogy 60-ról 70 millióra emelik a határon túli magyar színházaknak nyújtott támogatás összegét. Ez a keret három részből áll. Egy 30 milliós összeg a színházak alapvető támogatására szolgál. A másik 30 millió forint kifejezetten produkciós támogatás, amelyre pályázni lehet. Szükséges a klasszikus műveltség fejlesztését szolgáló és a magyar nyelvű drámairodalom támogatása. A harmadik rész /10 millió/ pályázati rendszerben nyújt támogatást közös produkcióknak, másrészt az egyes színházak problémáit orvosolná, például a szabadkai színháznak nincs színészlakása, a sepsiszentgyörgyi színház nem tud megfelelő megélhetést biztosítani a kiemelkedő színészeknek. - A miniszter mellett működő színházművészeti tanács tagjai közé felkérték Vidnyánszky Attilát, a beregszászi színház főrendezőjét. /Maros Gábor. Várhegyi Attila államtitkár határon túli és belüli színházakról. = Népszava, dec. 30., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./
1999. január 9.
"A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház főrendezője, Vidnyánszky Attila társulata nevében decemberben vette át a Kisebbségért-díjat Orbán Viktortól, majd felkérték, hogy a határon túli magyar színházak képviseletében legyen tagja a magyar kulturális miniszter mellett működő színházművészeti tanácsnak. A Népszava interjút készített vele, azt firtatva, mi is e tanács feladata. Vidnyánszky kifejtette: "A felkérés tartalma és az államtitkár úrral folytatott beszélgetés alapján úgy tűnik, hogy a döntéshozatal előtti konzultáció, a színházakat érintő kérdésekkel - például a finanszírozási ügyekkel - kapcsolatos tanácsadás lesz a feladata. Nagyon megtisztelőnek tartom, hogy én képviselhetem benne a határon túli társulatokat... Eddig az igazgatók tanácsa - amelyben a határon túli együttesek vezetői, illetve képviselői vettek részt - döntötte el, hogy ki mire mennyit kapjon. Volt egy megkötés, miszerint a támogatás főként vendégjátékokra és még inkább magyarországi vendégművészek honorárium-kiegészítésére fordítható. De a mostani, célirányos finanszírozás bevezetése /mely elsősorban a határon túli és a magyarországi színházak együttműködését, közös produkciók létrehozását támogatja - a szerk./ is érthető, hiszen akkora a szakadék a határon túli és a magyarországi színjátszás feltételei között, hogy nagyon jó, ha kényszerítenek bennünket a kapcsolatok kiépítésére. Másrészt amennyiben szerves részei kívánunk lenni az egységes magyar színjátszásnak, akkor folyamatosan jelen kell lennünk az áramkörben." Ennek "a keretnek a terhére idáig csak magyarországi művészt lehetett fizetni, vagyis ebből a pénzből nem hívhattam meg például egy erdélyi rendezőt. Tavalyelőtt Kisvárdán született meg az ötlet a koprodukciókról, így hozhattuk létre például mi a kassai Tháliával közösen Ford Kár, hogy ká című darabjának előadását. De miután ez a pályázat csak egyszeri összeget jelentett, a produkció életben tartása érdekében újabb és újabb forrásokat kellett felkutatnunk, hiszen miattunk - utazás, szállítás, ott-tartózkodás - Kassán aránytalanul megnövekedtek a költségek. Most viszont van egy új eleme a finanszírozásnak, mégpedig egy 30 milliós keret, amelyet az érintett színházigazgatók szabadon, a saját belátásuk szerint használhatnak fel... Sarkalatos kérdés, hogy ami a rendszerben eddig jó volt, azt ne szüntessük meg! Csak akkor van értelme, hogy én részt vegyek a miniszteri testületben, ha ezt a többi igazgatóval szorosan együttműködve tehetem. Nem is vállalhatom magamra az egyszemélyes döntés ódiumát. A minisztériumnak a határon túli magyar színházak összességével kell együtt dolgoznia." (A Népszava jan. 8-i száma nyomán) /Ami a rendszerben jó volt, azt ne szüntessük meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"
1999. május 11.
Beregszászon a napokban megalakult a LIMES társadalomkutató műhely, amely több szempontból elemzi majd a kárpátaljai magyarság helyzetét. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola mellett létrehozott intézet vezetője, Soós Kálmán, a történettudomány kandidátusa, főiskolai tanár elmondta: a műhely elsődleges céljaként az ukrajnai magyarok körében folyó humán kutatások megszervezését, az intézet köré csoportosuló kutatók munkájának összehangolását, publikációs tevékenységük elősegítését nevezte meg. Soós a LIMES tevékenységét négy fő irányban szeretné kibontakoztatni, amelyek kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos oktatási, történelmi, nyelvi és szociológiai kérdések kutatását ölelnék fel. /Magyar kutatóintézet Beregszászon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
1999. június 14.
Jún. 12-én volt a díjkiosztó gála Kisvárdán, hat teátrumnak ítélte oda a zsűri a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiváljának négy nagydíját. A házigazda, Kisvárda város által felajánlott nagydíjat megosztva kapta a Kassai Thália Színház és az Újvidéki Magyar Színház. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nagydíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felajánlott nagydíjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei vehették át. Az Illyés Közalapítvány nagydíját szintén megosztva adták ki: a Beregszászi Illyés Gyula Színháznak és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. A közönségdíjat és a Magyarok Világszövetsége által felajánlott Páskándi-díjat a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének I.-III. éves hallgatói érdemelték ki. A színészek közül különdíjat kapott Bogdán Zsolt és Borbáth Júlia kolozsvári, Czintos József szatmárnémeti, Kovács Ágnes Anna és Szélyes Ferenc marosvásárhelyi, Szabó Tibor gyergyószentmiklósi, Szorcsik Kriszta szabadkai, Váta Lóránd és Sebestyén Rita sepsiszentgyörgyi művész. A legtehetségesebb színművészeti főiskolai hallgatónak felajánlott díjat Török Illyés Orsolya (Kolozsvár) kapta. /Határon túli színházak fesztiválja: díjkiosztó gála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1999. július 7.
A Kárpát-medence számos magyar irodalmi társaságát magába tömörítő ITÁSZ idei nyári vándorgyűlését Fehérgyarmaton tartották. A városháza dísztermében N. Pál József irodalomtörténész és Pálffy G. István Czine Mihályra emlékezett, majd Bíró Zoltán (szegedi JGYTF) Harmadik út című előadása következett. Varga Domokos író Móricz Zsigmond, a Kelet Népe és a népi írók című előadása és közgyűlés zárta a napot. Júl. 3-án a szatmárcsekei református templomban Kulin Ferenc irodalomtörténész Kölcsey időszerűségéről tartott előadást, Bertha Zoltán irodalomtörténész a transzilvanizmusról, Medvigy Endre irodalomkutató, az ITÁSZ elnöke Nyírő Józsefről értekezett. Júl. 4-én vasárnap Beregszászon Vári Fábián László a kárpátaljai irodalmat ismertette, utána Zubánics László, a Beregi Hírlap /Beregszász/ főszerkesztője kalauzolta a városba és Munkács várába a vendégeket. /Irodalmi társaságok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./
1999. augusztus 16.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nőszövetségi Konferenciája aug. 14-én zárult. A szavalatok, helytörténeti előadások után Gede Ildikó, a szövetség elnöke, ismertette elképzelését: 2000 végére egy olyan terítőt készítsenek, amelynek kockáit a különböző nőszövetségek hímeznék ki, ezzel is jelképezve: "Különbözőek vagyunk, de az alap egy, a mi Urunk Jézus Krisztus." A kétnapi perselypénzt a beregszászi nőszövetség képviselőinek adták át. /Tököli Magdolna: "Különbözőek vagyunk, de az alap egy?" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./"
1999. szeptember 7.
"Minden eddiginél nagyobb számú érdeklődő vett részt az idei Koltói Õsz néven ismert Petőfi-ünnepségen. A helyi református templomban Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke hirdetett igét. Téglás Lajos polgármester köszöntője után ünnepi beszédet mondott Beregszászi Olga /Budapest/, dr. gróf Teleki János, gróf Teleki Sándor dédunokája, a Magyarok Világszövetsége képviseletében Döbrentei Kornél költő, Lányi Zsolt, a Független Kisgazda Párt alelnöke, Böndi Gyöngyike, Máramaros megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. Az ünnepi műsorban fellépett a sárospataki "8-kor" együttes, amely részleteket adott elő a Kormorán együttes és Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperájából, a koltói műkedvelők, a koltói Szendrey Júlia Népdalkör és a Szilágysági gyermek vagyok című népdaléneklési verseny koltói díjazottjai. A Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ Rekettye együttese néptáncokat és népdalokat adott elő. /Szatmárnémeti és szatmárhegyi diákok Koltón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 7./"