Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Békés megye
180 tétel
2000. szeptember 22.
Szept. 19-20-án Temesváron szemináriumot tartottak a Békés és Temes megyei településmenedzserek részvételével. Felmerült közös román-magyar településfejlesztési programok kidolgozásának a lehetősége. /Román-magyar együttműködés a regionális településfejlesztés területén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2000. október 10.
Békés megyét bemutató kiállítás nyílt a Temesváron, a Megyeháza előcsarnokában. A kiállítás célja a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió keretében továbbfejleszteni a két határ menti megye, Békés és Temes közötti kapcsolatokat, elsősorban a gazdaság, a turizmus és a kultúra területén. Szükség van erre, annál is inkább, mert az eurorégiótag Csongrád és Temes, illetve Békés és Arad megyék között rendkívül szoros az együttműködés, számos testvérkapcsolat jött létre a települések között, de a nem közvetlenül szomszédos megyék között lazább az együttműködés. A kiállítást bemutatják Aradon, majd a többi romániai testvérmegyébe - Hargita, Kovászna és Ilfov - is. /Békés bemutatkozik a bánságiaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2000. október 14.
Öt éve rendszeresen találkoznak Arad és Békés határ menti polgármesterei, tájékoztatott Hevesi József, a Békés Megyei Közgyűlés Nemzeti-Etnikai Kisebbségi Bizottság titkára, a találkozó egyik szervezője. Ez év tavaszán már volt ilyen találkozó az Arad megyei Iratoson, most október 18-án Kunágota község művelődési központjában lesz a határ menti települések polgármestereinek 11. találkozója. Az összejövetel témája a kapcsolatok erősítése, építése, a különböző (például PHARE) pályázati lehetőségek közös kihasználása, amelyekkel a két kistérség közelebb kerülhet egymáshoz. /Október 18., Kunágota, tizenegyedszer. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2000. november 10.
A Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár /Nagyvárad/ névadójának tiszteletére szervezett ünnepségek keretében az intézmény munkatársai a magyarországi Békés megye könyvtárosait látták vendégül. A békéscsabai és a nagyváradi könyvtár négyéves gyümölcsöző kapcsolatra tekinthet vissza. A mostani találkozón a magyarországi könyvtárrendszer struktúráját szeretnék megismerni, s a megszerzett ismereteket Nagyváradon is kamatoztatni. Ebben jelentős segítségre számítanak dr. Ambrus Zoltántól, a békéscsabai könyvtár igazgatójától, aki a Könyvtárosok Magyarországi Szövetségének elnöke is. /Pásztai András: Kapcsolatépítés a könyvtárünnepen. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./
2000. november 28.
Aláírta a 2000. évi PHARE magyar-román határ menti együttműködési program pénzügyi megállapodását Boros Imre, a PHARE-program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és Michael Lake, az EU budapesti delegációjának vezetője. A program 5 millió eurós PHARE-támogatást kapott. Ebből - 2,25 millió euró értékben - végrehajtják a csengersimai határátkelőhely újjáépítésének második szakaszát, valamint befejeződik a bihari regionális vállalkozó övezet létrehozásának második része is. Félmillió euró értékű támogatást kap az úgynevezett Kis Projekt Alap. A határ menti PHARE-programok célja a határ két oldalán élők kapcsolatának erősítése, az együttműködések ösztönzése, valamint az eltérő fejlettségi különbségek csökkentése. A magyar-román határ menti együttműködési program a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítását, az infrastruktúra, valamint az emberi erőforrás fejlődését segítheti majd négy-négy magyar és román megyében: Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes körzetében. /Magyar-román határ menti PHARE-program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2000. november 29.
Nov. 28-án Jeszenszky Géza, Békés Megye Képviselő-testületének alelnöke megnyitotta Békés megyének az aradi Városházán rendezett bemutatkozó kiállítását. Az Európai Uniós CBC program támogatásával megvalósult "Ablak a világra" című pályázat Békés megye kulturális, gazdasági, turisztikai objektumait mutatta be. A Békés megyeiek először októberben mutatkoztak be Nagyváradon, majd Temesváron, ezt követően érkeztek Aradra. /(Gujdár): Román- magyar kapcsolatépítés. Békés megye kiállítással mutatkozott be az aradiaknak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2001. április 2.
"Emlékünnepélyt rendeznek Horváth Imre tiszteletére ápr. 11-én, a magyar költészet napján Nagyváradon, a Bihar megyei magyar költők, Nagyvárad Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa, a Megyei Könyvtár, az Ady kör és a Kiss Stúdió. A Rulikowski temetőben ünnepélyesen leleplezik a költő síremlékét; megemlékező beszédet mond Kapy István nagyváradi alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök és Gheorghe Nemes lelkész, városi tanácsos. A Kiss Stúdióban a költő életművéről lesz kerekasztal-beszélgetés. A moderátor Tavaszi Hajnal könyvtáros, a rendezvény vendége dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Az előadók: dr. Indig Ottó irodalomtörténész (Nagyvárad), dr. Constantin Malinas egyetemi tanár, a Megyei Könyvtár igazgatója (Nagyvárad), dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (Kolozsvár) és Jakobovits Miklós képzőművész (Nagyvárad). A Megyei Könyvtár kiállítást nyit és megjelentet egy retrospektív bibliográfiai kiadványt Horváth Imre munkásságáról. /Nagy Tibor: Horváth Imrére emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./"
2001. április 17.
"Közel nyolc évvel a költő halála után a magyar költészet napján, ápr. 11-én ünnepélyesen leleplezik Nagyváradon, a Rulikowski temetőben Horváth Imre síremlékét. A sírnál beszédet mond Kapy István alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök, valamint Gheorghe Nemes ortodox lelkész, városi tanácsos. Délután a költő életművének irodalomtörténeti és művészi jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a Kiss Stúdió termében. A találkozón moderátora Tavaszi Hajnal könyvtáros, meghívott előadóként jelen lesz dr. Indig Ottó irodalomtörténész, dr. Constantin Malinas, a Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, Jakobovits Miklós képzőművész, dr. Ambrus Zoltán, a Békés megyei könyvtár igazgatója, továbbá Horváth Imre egykori barátai és ismerősei. /Jelt kap Horváth Imre nyughelye. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./ A nagyváradi költő sírkövének ünnepélyes leleplezése és felavatása után a Kiss Stúdióban találkoztak Horváth Imre barátai és tisztelői. Tavaszi Hajnal könyvtáros leszögezte: felgyorsult világunkban nem szabad feledésbe merülniük kulturális értékeinknek. Dr. Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész a Korunk új kezdeményezéséről szólt: a folyóirat irodalmi játékot indít, amelyben az általuk kiválasztott tíz legszebb 20. századi magyar verset kell megnevezniük a kérdezetteknek. - A saját válogatásomban biztosan benne lesz Horváth Imre A sárga ház című költeménye is - jelentette ki. Tavaszi Hajnal elkészíti Horváth Imre részletes bibliográfiáját, melynek kiadására 5 millió lejt hagyott jóvá a Helyi Tanács. /Baráti hangulatú emlékezés Horváth Imrére. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./ A sírkő végül inkább jellegtelenre sikerült, ráadásul "multikulturálisan" kétnyelvű felirat került rá. Maga az avatás is afféle hivatalos állami rendezvénnyé lépett elő, amelynek azt kellett demonstrálnia, hogy a költségvetésből kiutalt pénzt a célnak megfelelően költötték el a sírkőállítók - ugyanis efölött bizonyos kétségek merültek fel a helyi értelmiségi körökben. A vele kortárs, őt túlélő váradi írók, költők zöme távolmaradásával fejezte ki véleményét az efféle penzum-aktivizmusról. /Síremlék Horváth Imrének. Multikulturális irodalomtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./"
2001. április 24.
"Dr. Kovách Géza tavaly december óta a Magyar Tudományos Akadémia határon kívüli köztestületének tagja. Az MTA elnöke, Glatz Ferenc kézjegyével ellátott hivatalos értesítést éppen 75. születésnapján kapta kézhez. Az ismert aradi történész Budapesten az Országos Levéltárban és több vidéki város levéltárában búvárkodott. Készülő nagy lélegzetű munkájához - A tiszántúli megyék jobbágyviszonyai a XVIII. század második felében és a XIX. század elején - gyűjti a dokumentumanyagot. Elmondta, hogy az MTA köztestületi tagsága biztosít lehetőséget a kutatás anyagi bázisának fedezésére. Dr. Kovách Géza a levéltárakban lejegyezte Arad, Békés, Bihar, Csongrád, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa egykori megyék Mária Terézia-kori úrbéri tabelláit. Megjegyezte, hogy se a magyar, se a román történetírás nem dolgozta fel ezt a témakört. Valószínűleg azért, mert sziszifuszi munkáról van szó. Az említett megyék úrbéri statisztikájának a feldolgozása azt jelenti, hogy több mint 1000 tabellát böngészett át, s jegyzett le. Mindez a Bánságról szóló munkája folytatása lenne, de másik régióban. /Eltüntetni a "fehér foltokat" A történeti statisztika nem költészet, hanem szigorú tény. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./ Kovách Géza említett könyve: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése - 1716-1848 /Szeged, 1998/"
2001. április 26.
"Kétnapos konferenciára kerül sor ápr. 26-27-én a Baloldali Önkormányzati Közösség és az RMDSZ közös szervezésében Orosházán. A rendezvényen a Magyar Szocialista Párt Békés megyei polgármesterei, alpolgármesterei és az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és önkormányzati képviselői vesznek részt. A konferencián előadások hangzanak el a következő témakörökben: a kisebbségek helyzete Magyarországon (Kósáné Kovács Magda, a magyar parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke), az Európai Unióban (Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) és Romániában (Markó Attila, a román kormány államtitkár-helyettese), a kisebbségi jogok érvényesülése a magyar önkormányzatok munkájában (Takács Dezső, Battonya város polgármestere), a határon túli és testvértelepülési kapcsolatok (Árgyelán György, a Békés Megyei Közgyűlés nemzetiségi, kisebbségi és etnikai bizottságának elnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester), az Európai Unió bővítési folyamatáról (Vastagh Pál magyar országgyűlési képviselő). /Magyarországi és romániai önkormányzati képviselők Orosházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./"
2001. május 8.
" Az első nagyobb nemzetközi turisztikai kiállítást máj. 4-én nyitották meg Sepsiszentgyörgyön Transivanian Tourism Expo 2001 címmel. A háromnapos rendezvényre elhozta ajánlatát a két testvérmegye, Veszprém és Békés, és jelen volt a Magyar Turisztikai Rt. is. Az előadássorozat keretében Háromszék valamennyi turisztikai tevékenysége bemutatkozott. Kisgyörgy Zoltán az ásvány- és borvizekről beszélt, figyelmeztetve: a vidék egyik legnagyobb kincsét nem szabad veszni hagyni. Kónya Ádám ismertette a nagy hiányt pótló Sepsiszentgyörgy városkalauzt, mely nemrég jelent meg a T3 kiadó gondozásában három nyelven (magyarul-románul-angolul), Török Árpád összeállításában. /Turisztikai expo Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"
2001. május 18.
"Magyar gazdasági küldöttség érkezett Kolozsvárra, máj. 17-én a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara képviselőivel tárgyaltak. A küldöttség a prefektúrán tett látogatást, ahol a Kolozs és Békés megye közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit tekintették át. Ismeretes, hogy Kolozs megye külföldi tőkeberuházásainak listáját hosszú ideje a magyarországi cégek vezetik. /Magyar gazdasági küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./"
2001. május 24.
"Május 23-án Békés megye képviselői Aradon tárgyaltak a június 15-i, nagyzerindi polgármesteri találkozó előkészületeiről. Ez lesz a 11. alkalom a magyarországi, Békés megyei Kevermesen 1995 őszén megtartott első találkozót követően. Ma Arad megyéből 12, Békésből 11 község alkotja a határ menti polgármesterek fórumát, amely évente kétszer - felváltva Magyarországon és Romániában - találkozik a közös érdekű problémák megbeszélésére. Eddig három-három helység (Mezőhegyes-Nagypereg, Battonya-Pécska, Dombegyháza-Iratos) kötött testvértelepülési megállapodást. /Határmenti települések, Arad-Békés. Előkészítik a 11. polgármesteri találkozót. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./"
2001. október 13.
"Okt. 7-én avatták Biharpüspökin az új könyvtárat. A 10 ezer kötetből kb. 3000-t a Békés megyei könyvtár adományozott Püspökinek. A román-magyar kulturális együttműködés bizonyságaként mindkét szaktárca delegálta képviselőjét. Kopcsay Ágnes, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának tanácsosa és Valeria Stoian a Román Művelődési és Kultuszminisztérium részéről megerősítették, fontos a nemzetiségek kultúrájának ápolása. Nagyváradon három új fiókkönyvtár létrehozását tervezik. /Reprezentatív könyvtáravató Biharpüspökiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"
2001. december 3.
"A Temes megyei Szentandrás község volt a házigazdája a kárpát-medencei Szentandrás nevű települések második találkozójának. Az eseményre november 29-30-án került sor az 1230-ban alapított, egyik legrégebbi bánsági településen. Ez alkalommal egy fából faragott, kopjafára emlékeztető emlékművet avattak fel a helyi községháza előtt, amelyre felvésték a találkozón résztvevő települések nevét. Az ünnepség második napján testvérkapcsolatra lépett egymással a Békés megyei Békésszentandrás és Temes megyei druszája. /(Pataki Zoltán): Szentandrások találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2002. január 15.
Az Erdélyi Napló leszögezte, hogy a magyarországi közvélemény hergeléséből a zömmel balliberális kötődésű sajtó is alaposan kiveszi a részét, kritikátlanul visszhangozva a politikai ellenzék kampányízű nemzetféltő tirádáit. A különben mértéktartó HVG is így vezette be január 5-én megjelent, vezető anyagként tálalt összeállítását (Induló státustörvény – 33 millió magyar kormánya): "Az ukrajnai, szlovákiai, jugoszláviai, szlovéniai és horvátországi magyarok mellé a 22 milliós Románia munkavállalóit is »ráeresztette« a magyar munkaerőpiacra az Orbán-kormány abbéli igyekezetében, hogy a státustörvény, ha törik, ha szakad, hatályba léphessen. A magyar és a román miniszterelnök erről szóló megállapodását a magyarországi ellenzék totális vereségnek, a kabinet csekély áldozatokkal járó jó alkunak tartja." A HVG idézett az MSZP-vel szövetséges Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének az "Orbán–Nastase áruló paktumról" kiadott állásfoglalásából is, amelyben egyebek mellett ez áll: "A külföldről érkező, kollektív szerződés nélkül, éhbérért is dolgoztatható munkaerő éppen a határvidékekre, a munkanélküliségtől leginkább sújtott Szabolcs, Hajdú és Békés megyékbe érkezhet, elvéve a kenyeret az ott lakók elől." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./
2002. február 26.
A Székelyföldi Expo elnevezésű részvénytársaság megalakítását tervezi a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat. Március elsejei sepsiszentgyörgyi találkozójukon az alapszabályzatról egyeztetnek a gazdasági szakemberek. Az Expo Rt-nek tagja lesz a két megyei önkormányzat, de érdeklődik a Békés Megyei Kereskedelmi Kamara, a Kovászna és a Hargita megyei Kereskedelmi Kamara és az Asimcov Kis- és Középvállalkozó Szövetség, Csíkszeredából pedig a vállalkozói és az inkubátorközpont. Visszajelzések érkeztek Nyíregyházáról a Mezőgazdasági Kamarától és az ottani kiállítás-szervező szakértői csoporttól, valamint a Román–Magyar Közös Kereskedelmi Kamarától is. Demeter János szerint a Székelyföldi Fejlesztési Intézet megalakulása a két megye közötti megállapodás késlekedése miatt várat magára. Ez esetben is kétpólusú megoldás körvonalazódik; csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi székhellyel külön-külön működne két ilyen intézet. /Farkas Réka: "Kétfejű“ az együttműködés. Hamarosan megalakul a Székelyföldi Expo részvénytársaság. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2002. április 3.
Több ajándékot kapott a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/. A békéscsabai önkormányzat képviselői egy nagy teljesítményű hangerősítőt hoztak. A már korábban az iskola céljaira felajánlott összeg kiegészült más önkormányzatok adományaival, és így 1 millió Ft. értékben a Csiky megvásárolhatja az egyik megszűnőben lévő budaörsi alapítványi iskola  felszerelését /tornateremhez szükséges öltözői bútorzat, fizika és kémia laboratóriumi felszerelés, iskolai bútorzat, illetve több ezer kötetes könyvtár/. A szállítási költségeket is felvállalják. A budaörsi iskola többi használatban lévő felszerelése a tanév végén szintén a Csikyhez kerül: többek között teljes informatikai laborfelszerelés, azaz 11 számítógép és jogtiszta szoftverek, bútorzat, audio-vizuális eszközök, térképek. A szintén Békés megyei Szarvasi Gimnázium 40 iskolapadot ajánlott fel. A budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum tapasztalatcserére meghívott egy autóbusznyi pedagógust a Csikyből, ápr. 19?21-e között. /P. P.: Örömteli ?csikys húsvét?. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./
2002. május 27.
Az Aradi Tavasz, a virág- és könyvfesztivál eseménye volt a Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió /DKMT Eurorégió/ íróinak első találkozása. Román, magyar, szerb tollforgatók ültek egy asztalhoz. A házigazda aradiakon kívül itt voltak temesvári, nagyváradi, kolozsvári román írók, Nagybecskerekről szerb és a Békés megyéből magyar írók: Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője és munkatársai, Szenti Tibor, Kiss Ottó, illetve Grecskó Krisztián. Kiderült, hogy a határ túloldalán szinte semmit se tudnak egymásról. Elfogadták a javaslatot a találkozások rendszeresítésére, eurorégiós lap megjelentetése, egy háromnyelvű adást sugárzó rádióadás beindítására, német és szlovák tollforgatók bevonására (a magyarokról egyetlen szót sem ejtettek). Egyetlen aradi magyar tollfogatót se hívtak meg. /Puskel Péter: Román, magyar, szerb bánat... Három ország íróinak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2002. július 6.
"Napvilágot látott a 70 éves Banner Zoltán második verses könyve /Vincellér-ének/ A múlt év novemberében jelent meg Antal Imre csángó festőről irt monográfiája. Decemberben mutatták be Nagyváradon a Kristófi Jánosról készült albumszerű könyvét. Idén januárban Marosvásárhelyen került a nagy nyilvánosság elé a szatmári származású Haller Józsefről írt monográfiája. A könyvhéten jelentkezett a Békés megyei művészettörténeti kalauzzal. Most várja a nyomdából az Írás-Jelek címmel leadott kötetet, melyben 60 erdélyi művész írásából válogatott, Trianontól máig terjedően. Jelenleg készíti Erdős I. Pál grafikus monográfiáját. Banner Zoltán ugyan 1989 óta Békéscsabán él, de továbbra is szívügye az erdélyi magyar képzőművészet. /Sike Lajos: Banner Zoltán (70 évesen is) a Hídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"
2002. augusztus 8.
"Nyolcvan tonna teherbírású közúti hidat adtak át aug. 6-án a Békés megyei Mezőgyán és Újszalonta közötti Köleséri csatornán. A mintegy hat kilométeres közút megépítésének költségét 300 millió forintra becsülte Tóth Imre. /Új híd a román-magyar határon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"
2002. szeptember 19.
"Anya- és erdélyországi helységek testvéri kézfogásának, együttműködésének, rokoni szálak ápolásának se szeri, se száma mostanában. Az idei Apáca Napok alkalmából összesereglett a négy testvérhelység. A hagyomány szerint a Békés megyei Csanádapáca, a Csongrád megyei Apátfalva, a vajdasági Kisoroszi és az erdővidéki Apáca esztendőnként felváltva látja vendégül testvéreit. Szerveztek kirándulásokat, az apácai evangélikus parókián és gyülekezeti házban a népes gyülekezet együtt gyönyörködhetett minden színpadra lépő csoport hazulról hozott szellemi ízelítőjében. Vándorguzsalyat indítottak útjára, a guzsalyat őrző helység köteles továbbvinni a hagyományt. /Benkő Levente: A testvériség fonala. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ "
2002. október 1.
"Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./"
2002. november 16.
"2002 nyarán Békés megye önkormányzata Nívó-díjban részesítette Witlinger Margitot, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalomba vonult díszlet- és kosztümtervezőjét, öt Erkel-opera díszleteinek és jelmezeinek magas fokú művészi megtervezéséért. A művésznő a mai napig sem szakadt el a társulattól. Witlinger Margit 1965-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A kolozsvári Magyar Operához került, mint kivitelező festő, később lett díszlet- és kosztümtervező. Nyugdíjazása tán két évvel, 2000-ben telepedett át Magyarországra. Visszajár Kolozsvárra, hónapokat tölt itt, ameddig szükség lesz rá boldogan dolgozik. /Hintós Diana: Witlinger Margit kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"
2003. február 11.
"A CREST Forrásközpont elindította az "Együtt a közösségfejlesztésért" című projektjét, melyet az Európai Unió PHARE CBC 2000-es programja finanszíroz. A projektet a magyarországi Békés Megyei Közösségfejlesztők Egyesületével közösen bonyolítják le. Az egyik célkitűzés tíz magyarországi, tíz romániai közösségfejlesztéssel foglalkozó civil szervezet menedzsmenti hátterének fejlesztése. A programban részt vevő szervezetek a képzéseket követően képesek lesznek professzionális szinten határokon átívelő szociális, gazdaságélénkítő és kulturális projektek kidolgozására. A projekt során a civil szervezeteket képviselő negyven személy képzéseken vesz részt. /C. L.: CREST Forrásközpont: Békés és Szatmár megyei civil szervezeteket képeznek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 11./"
2003. március 28.
"Takács Péter, a békéscsabai közgyűlés képviselője, a Békés megyei MDF elnöke arról tájékoztatott, hogy márc. 27-én Békéscsaba megyei jogú város közgyűlése 500 ezer forintot ajánlott fel az aradi Szabadság-szobor felállítására. Az előző napokban a közgyűlés külügyi bizottsága saját alapjaiból 50 ezer forintot szavazott meg ugyanerre a célra. A közeljövőben várhatóan a Békés Megyei Önkormányzat is támogatja a szobor felállítását. /Békéscsabáról 550 ezer forint a Szabadság-szoborra. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./"
2003. május 24.
"Máj. 23-án Zimándújfalu adott otthont a határ menti települések polgármesterei hagyományos találkozójának, amelyen több mint tíz Arad megyei település polgármestere, alpolgármestere mellett szinte ugyanannyi Békés megyei község vagy város első számú vezetője vett részt. Füzegyarmat és Zimándújfalu polgármestere aláírta a testvértelepülési megállapodásról szóló dokumentumot. Kreszta Traian, a Magyarországi Román Önkormányzat elnöke új határátkelők megnyitását sürgette. /Balta János: Az integráció szellemében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./"
2003. augusztus 16.
"Békés és Arad megye közösen pályázik, a Békés megyei Jókai Színház kamaraszínpaddal és konferencia-központtal történő bővítését és az aradi régi színház felújítását próbálja meg a két szomszédos megye az Európai Unió Phare programja segítségével megvalósítani. Erről döntöttek a két megye vezetői Aradon. A Phare által támogatott program keretében júliusban 35 romániai diák táborozott a Békés megyei Szanazugban, míg augusztus második hetében 35 magyar diák látogatott el az Arad megyei Lippára. /Határmenti együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./"
2003. október 9.
"A Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete (Békéscsaba) és a CREST Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja (Szatmárnémeti) Közösségek fejlesztése határok nélkül elnevezéssel közös projektet indított a keleti határ mentén, melynek célja a szervezetek közötti információáramlás biztosítása, a határ menti kapcsolatok és a civil szféra erősítése. E program keretében kiadványt is megjelentettek, amely nyolc megye - Magyarországról Békés, Csongrád, Hajdu-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Romániából Arad, Bihar, Szatmár, Temes - civil szervezeteinek adatait tartalmazza. A magyar és román nyelven is kiadott adatbázis több mint 1200 egyesület, alapítvány, szervezet nevét, címét, elérhetőségét foglalja magába, de tovább bővíthető bármikor a következő címeken: http://www.csabanet.hu/regcivil/ honlapon. Okt. 4-5-én Békéscsabán zajlott le "A határ nem választ el..." elnevezésű együttműködési konferencia, amelyen az említett nyolc megyéből mintegy hetvenen vettek részt különböző civil szervezetek képviseletében. A kétnapos konferencián több mint 20 érdekes, színvonalas előadás hangzott el igen változatos tevékenységi területekről. Bemutatkozott az aradi Kondor Klub, a bánsági bolgárok szervezete, többen is felfigyeltek az aradi Juventute Alapítvány által működtetett magánóvoda eredményeire. /Péterszabó Ilona: Civil szervezetek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./"
2003. október 11.
"Okt. 9-én rendezték meg Gyulán a két ország határa menti települések polgármestereinek találkozóját, amely közös zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be. A fő témakör az Arad és Békés megyei határ menti települések idegenforgalmi együttműködése volt. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke javasolta az egybegyűlteknek: közös állásfoglalásban kérjék a két ország kormányától, fejlesszék a Battonya-Tornya, Szalonta-Méhkerék, Csanád-Kiszombor határátkelőhelyeket, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb tengelysúlyú teherautók is áthaladhassanak ezeken. Ugyanakkor Kreszta hangsúlyozta, a kürtösi vasúti határátkelő mellett közúti átkelőt is nyitni kellene. /(Irházi): Határ menti települések találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./"