Megjelent A Hang című új aradi hetilap első száma, amely a Békés Megyei Hírlap okt. 6-i számának mellékleteként eljutott a békési olvasókhoz is. /Magyar Nemzet, okt. 7./

Ioan Donca budapesti román nagykövet Gyulára és Méhkerékre látogatott dec. 9-én. A magyarországi románok helyzete még mesze van attól, hogy jó legyen, mondta. /Ioan Donca Békés megyében. = Magyar Hírlap, dec. 10./ Báthory János, a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese reagált erre: a helybeli románok és magyarok arra vártak választ, hogy miért nem készültek el a méhkeréki és battonyai határátkelők a román oldalon. Nem lehet összehasonítani a XVII-XVIII. században bevándorolt kis létszámú román népcsoportot az eredeti lakóhelyén maradt, modern azonosságtudattal rendelkező kétmilliós romániai magyar kisebbséggel, ahogy azt a nagykövet tette. A mintegy 25 ezres magyarországi románság lelki gondozását három romániai ortodox pap segíti, ezzel szemben a moldvai magyarok az utolsó kenetet sem vehetik fel magyarul. / Báthory János válasza Ioan Doncának. = Pesti Hírlap, dec. 16./

A hivatalos szervek továbbra is hallgatnak az állítólagos Román Gárdával kapcsolatban, a szerkesztőség most Kijevből kapott egy felhívást, a Chisinauban működő Nagyrománia Légiótól, melyben bejelentik, hogy intenzíven folyik a területi védelmi alakulatok szervezése Romániában, Moldovában, továbbá Ukrajnának, Magyarországnak, Szerbiának és Bulgáriának azokon a területein, ahol román lakosság él. Elsőként Moldova fog visszatérni az anyaországhoz, olvasható felhívásukban, majd - tervezett népszavazás útján - a többi ősi föld, így Bukovina, a Tisza menti és bánsági táj, valamint Dobrudzsa. Céljuk az, hogy 2000-re Nagy-Románia ismét meghatározó tényező legyen Európában. Térképet is mellékelnek a 2000-ig bekövetkező változásokról, ahol román megyék között van Csongrád és Békés /Ceongrad, Bichis/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

"A Kurír szerkesztőségébe levél érkezett, feladója a Nagy-Románia Légiója nevű szervezet chisinaui főparancsnoksága. Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy csak békés úton akarják megteremteni Nagy-Romániát, ennek szellemében támogatják a román kormány erőfeszítéseit, mert a jelenlegi vezetés jó partnerük céljaik elérésére. A levélben bemutatták Nagy-Románia térképét, amely szerint Románia a Moldovai Köztársasággal, Bulgária két tartományával, Magyarországból pedig Csongrád és Békés megyével "egészül ki". /Kurír (Budapest), szept. 28./"

A Békés Megyei Nap munkatársai okt. 11-én Nagyváradon jártak, a Bihari Napló szerkesztőségében. Szűcs László főszerkesztő áttekintést adott a 25 ezer példányban megjelenő Bihari Napló szerkesztési elveiről. Megállapodtak, hogy a két lap szorosabb kapcsolatot épít ki egymással. A nagyváradiak jövő évben, márc. 15-én látogatnak el a békéscsabai laphoz. /Békés Megyei Lap (Békéscsaba), okt. 13./

Dr. Mihalik András mérnök, a mûszaki tudományok doktora az 1990. márc. 15-én Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság /EMT/ Bihar megyei elnökeként került be - az RMDSZ színeiben - a Bihar megyei tanácsba, ahol a mûszaki kérdésekkel foglalkozó alelnök, valamint a tanács román-magyar vegyes bizottságának elnöke. A vegyes bizottság keretében jó kapcsolatot alakítottak ki Békés megyével, figyelemmel kísérik a települések testvérkapcsolatait. Megalakult egy kutatócsoport, melynek feladata a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a belfasti Qeen's University közremûködésével a határ menti kapcsolatok tudományos kutatása. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 16./

"A magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt meghívására a Bihar megyei RMDSZ küldöttsége április 10-én Békéscsabán részt vett egy négypárti, a KDNP, MDF, FKGP és MIÉP részvételével rendezett találkozón. A küldöttséget Pintér István, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke vezette, tagjai voltak Orbán Mihály városi tanácsi frakcióvezető, Sándor Lajos kulturális alelnök és Jakabffy László önkormányzati alelnök.A találkozón a Bihar megyei küldöttség tájékoztatta a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit a romániai gazdasági-politikai helyzetről. A Bihar megyei RMDSZ küldöttsége ugyanakkor ellátogatott a Békés megyei önkormányzathoz is, ahol kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére került sor önkormányzati kérdésekben a már régebben kialakult jó kapcsolatok jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./ "

"Máj. 8-9-e között Kolozs megye 15 önkormányzati képviselője Békés megyébe látogatott, az ottani megye meghívására. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Júl. 15-én magyar-román területfejlesztési együttműködésről írt alá egyezményt Budapesten Nicolae Noica közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter és Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. A másik megállapodás a határon túli területfejlesztési együttműködésre vonatkozik. Magyarországon Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, Romániában Arad, Bihar, Szatmár és Temes megyét érinti az Európai Unió Phare-programja által is támogatott regionális együttműködés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"

"Honismereti tábort szervezett Tacson aug. 4-11-e között a Békés megyei Újkígyóson 1991-ben alakult Ipolyi Arnold Népfőiskola. Célkitűzésük a népismeret tárgykörébe tartozó, a hivatalos iskolai oktatásból hiányzó és az elmúlt évtizedekben különösen mellőzött nemzeti értékek terjesztése és kutatása. Gondozásukban eddig öt kötet jelent meg. Nyári táborukat első ízben rendezték meg Erdélyben. A tacsi táborba 61 magyarországi vendég /köztük néprajzkutatók/ mellett szamosújvári táncházasok, széki zenészek is eljöttek. Előadások hangzottak el, táncház volt. Harangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke elmondta, hogy táboraik nyilvános szervezésűek. A tacsi kazettás mennyezetű templomot tanulmányozták, mert az ismeretlen szakmai körökben. A másik ok, amiért Tacsot választották: a Bagoly asszonyka ballada /melyet Kallós Zoltán gyűjtéséből ismerünk/, a magyar nyelvterületen csak itt fordult elő. Az előadók között volt Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi előadótanár is. Örvendetes, állapította meg Harangozó Imre, hogy a Erdélyben a fiatalok tudatosan őrzik a hagyományt, s ezt a legmodernebb formában teszik. A táborozásról tudósító Guther M, Ilona felvetette: mi haszna van ebből a helybelieknek? Jó lenne, ha az Ipolyi Arnold Népfoiskola kötelességének tekintené, hogy a feldolgozott anyagot az ittenieknek is összegezze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ "

"A gazdasági együttműködés érdekében magyar és román üzleti csoportok létrehozták a Magyar-Román Eurorégió Alapítványt, amely kezdetben Arad és Békés megye összehangolt fejlesztésére törekszik, de később kiterjeszti működését valamennyi országhatár menti megyére. /Népszava, szept. 15./"

A negyedik alkalommal szervezett Kézfogások magyar-román baráti találkozó okt. 11-én Aradon kezdődött és másnap Gyulán folytatódott. Rövidesen megjelenik a két megye, Arad és Békés íróinak és költőinek kétnyelvű antológiája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Nov. 21-én Szegeden aláírták a Duna-Maros-Tisza Eurorégió alapító okmányát. Az alapító tagok magyar részről Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, Jugoszláviából a Vajdaság, román részről Arad és Temes megyék. Krassó-Szörény és Hunyad megyék is csatlakozni szeretnének. Az együttműködés a helyi önkormányzatok között, illetve a gazdasági, kulturális és tudományos terülten bővül. Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára levélben üdvözölte az új régió megalakulását. A térség gazdasági-kulturális és turisztikai együttműködését előmozdítani hivatott eurorégió fontosságáról beszédesen vall két számszerű adat: a régió területe 77.243 négyzetkilométer, összlakossága pedig megközelíti a hatmilliót. Az eseményen a román kormány nevében Remus Opris kormányfőtitkár mondott köszöntőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./

Nov. 29-én Kézdiszentkereszten emlékoszlopot állítottak fel Csavar Károly Attila polgármester kezdeményezésére a település első írásos említésének 665. évfordulóján a következő felirattal: 1332-1997. Ünnepi beszédet mondott többek között Tamás Sándor parlamenti képviselő. Az ünnepségen megjelent a testvérközség, a Békés megyei Szabadkígyós küldöttsége is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

"A fennállásának ötvenedik évfordulóját idén ünneplő sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház márciusban magyarországi turnén adja elő száz esztendeje született névadójának "Vitéz lélek" című művét. A társulat hét városban mutatkozik be: Budapesten a Nemzeti Színházban március 18-án, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban 19-én, a veszprémi Petőfi Színházban 20-án, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 22-én, az egri Gárdonyi Géza Színházban 23-án, a kecskeméti Katona József Színházban 24-én, a turné befejezésként pedig Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színházban március 25-én lép közönség elé. A Tamási-mű rendezéséért (és a Tamási Centenárium szervezéséért) Bocsárdi László tavaly Kolozsvárt elnyerte az EMKE Kádár Imre-díját. (A rendező egyébként tavaly Witkiewicz "Vízityúk" című művének a színreviteléért Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján a legjobb rendezés díját kapta meg.) /MTI/"

A Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió irodalmi társaságai tartottak találkozót máj. 24-én Szegeden a helyi Dugonics Társaság rendezésében. A hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal szervezett találkozóra Magyarországból Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékből, Romániából Temesvárról és Aradról, Jugoszláviából pedig Zentáról érkeztek irodalmi társaságok képviselői azzal a céllal, hogy megismerjék egymás tevékenységét, terveit. Szándékaik szerint erősíteni kívánják a határ menti kulturális együttműködést. Hiszen a három országot érintő régióban élők sok szállal kötődnek egymáshoz - hangzott el a civil szféra és a kultúra kapcsolatáról tartott kerekasztal-beszélgetésen. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben minden második évben Szegeden, közbülső esztendőkben pedig az Eurorégió más-más országában tartanak hasonló találkozót. Az irodalmi társaságok képviselői délután ünnepi felolvasóülésen emlékeztek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. /MTI/

Békéscsabán tanácskozott a Duna-Körös-Maros-Tisza /DKMT/ Regionális Együttműködés elnökeinek fóruma. Az 1997. novemberében Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyék, valamint négy szomszédos romániai megye és a jugoszláviai Vajdaság által életre hívott szervezet vezető testületének Békéscsabán rendezett tanácskozása alkalmából Lechmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, a DMKT soros elnöke elmondta, hogy az elnökök értékelték a csaknem egy éves működésük során felhalmozódott tapasztalatokat. Megállapították, hogy meg kell határozni azokat a regionális jelentőségű fejlesztési célokat, amihez kiinduló alap lehet a Békés megyében már elkészült területfejlesztési koncepció, illetve ennek summázata, a délalföldi összesítés. Az elnökök mostani ülésükön tízmillió forinttal közös alapot hoztak létre az előkészületek költségeinek fedezésére, és felállították azt a bizottságot, amely a következő ülésükre megszervezi a DKMT égisze alatt működő jogi személyiségű regionális fejlesztési társaság megalapítását és az ehhez szükséges munkaszervezet kialakítását. A DKMT központja várhatóan Szegeden lesz. /Regionális konferencia volt Békéscsabán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Környezetvédelmi adatok Békés, Arad és Bihar megyéről címmel magyar és román nyelvű kötetet adott közre Gyulán a Körös-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség. Az országhatáron átnyúló, három megyét átfogó térség környezeti állapotát föltáró kötet, amely Magyarország és Románia szomszédos területeinek az adatcseréjét is szolgálja, részletesen ismerteti az egyes (például por, vegyi, korom) szennyezettségek mutatóit, a vízfolyások terheltségét, a lakosság közművekkel való ellátottságát, a települési hulladékok és a közlekedési zajterhelés megyénkénti kezelésének helyzetét. /Kétnyelvű adattár. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Szept. 17-én Lökösházán konferencia zajlott A magyarországi Békés és a romániai Arad megyei határ menti kistérség közlekedési és gazdasági-fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata címmel, amit Phare Credo támogatta megvalósítási és hatástanulmány készítői mintegy száz fős hallgatóság előtt mutattak be. A résztvevők valamennyien kézbe kapták a tanulmány rövidített változatát, a sajtó számára külön anyagot is összeállítottak. A program keretében kistérségi fejlesztési terv készült, amelyben szerepel a közúti határátkelő megépítése, vámszabad terület létrehozása Kürtösön és az aradi reptéren. /Zárókonferencia Lökösházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

A budapesti Terra Stúdió Kft. vezetésével alakult konzorcium megkezdte a magyar-román határrégió fejlesztési koncepciójának és programjának elkészítését, melynek megvalósítását az Európai Unió is támogatja - hangzott el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés múlt hét végi, Nyíregyházán tartott ülésén. Brüsszel PHARE-alapjából 70 millió forintnak megfelelő eurót ad a két ország egymással szomszédos területeinek gazdasági együttműködését erősítő program elkészítésére. Az érintett négy magyar megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg együttesen 11,5 millió forinttal járul hozzá a tervezési költségekhez. A szabolcsi önkormányzati képviselőtestület úgy döntött, hogy az idei költségvetéséből 1 millió, míg a jövő éviből 1 millió 125 ezer forinttal járul a tervezés kiadásaihoz. A program elkészítését a központi költségvetés is támogatja, ugyanannyi forrást - 11,5 millió forintot - biztosít, mint a négy érintett megyei önkormányzat. /Magyar-román határrégiós fejlesztési terv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

"A Magyarországon élő Mérő Béla vállalkozott rá, hogy Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban létrehozza a színházat. A színházalapítás sikerült, a Tomcsa Sándor Színház az első hivatásos színiévadot 1998. nov. 6-án a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabbal nyitották. Mérő kifejtette: nagyszerű szakembereket sikerült megnyerniük az ország minden tájáról, de az egykori Népszínház tagjairól sem feledkeztek meg. Jelenleg már tizenegy színészünk van és egy rendezőjük, Szabó K. István, aki most végez Marosvásárhelyen. Magyarországról két színháztól kaptak komoly támogatást, a Békés Megyei Jókai Színháztól és az egri Gárdonyi Géza Színháztól. - Vannak problémáik is, hiszen az irodalmi titkárt menesztették, a közönségszervezőknek fel kellett mondani, rossz munkát végeztek. Mérő Béla emlékeztetett: ő magyarországi, és "csak a fél életemet tudom itt élni." - A mentalitással van itt némi baj, jellemezte a viszonyokat, ha ő nincs itt, megbénul a munka. - Udvarhely olyan végvár, ahonnan nincs hová visszamenni. Ráadásul Mérőt feljelentették a magyar minisztériumban, hogy miért akar Udvarhelyen színházat vezetni? Azért, mert rajta kívül más nem vállalta. /Nagyálmos Ildikó: Csak a fél életemet tudom itt élni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

Két napon keresztül tanácskoztak Nagyváradon a határ menti területrendezési és fejlesztési PHARE-programok résztvevői. A már 1996-ban megkezdett program a román-magyar határon lévő megyék fejlesztésének stratégiáját dolgozza ki. Arad, Bihar, Szatmár és Temes megye, magyar részről pedig Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye működik együtt, és egyforma, úgynevezett tükörterveket készítettek. A román fél tíz tervezetét az EU jóváhagyta, összesen hétmillió eurót juttatnak rájuk. Bihar megyében a Berettyó folyó szabályozása az elsődleges feladat. A teljes beruházás értéke 9,4 millió euró, ebből 2,3 millió a PHARE-támogatás. /Határ menti PHARE-programok. Hétmillió eurót adnak négy megyének. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

A határ menti együttműködés keretében a nagyváradi Polgármesteri Hivatal is elnyert egy Phare CBC programot a környezetvédelem időszerű feladatai témakörben: a környezetvédelem aktuális feladatai az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében elnevezésű konferencia megtartására benyújtott pályázatukról van szó. A konferencia főszervezője Békéscsaba Önkormányzata. Ők lesznek a konferencia házigazdái is, május elején. A tanácskozás célja a határ menti régiók - elsősorban Bihar, Arad, Temes, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye - környezeti állapotának felmérése, a két ország eltérő jogi és közigazgatási szabályozásának megismerése, a bizalom, az együttműködés erősítése. Román részről Arad és Nagyvárad Polgármesteri Hivatala mellett a két város környezetvédelmi hivatalai is elküldik képviselőiket a találkozóra. /Péter I. Zoltán: Békéscsaba, Nagyvárad. Phare CBC pályázatot nyertek. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

Battonyán ápr. 29-én tartották a Kultúrával a Nyugat Kapujában című millenniumi rendezvény kistérségi bemutatóját. A helybelieken kívül Dombegyházról, Kevermesről, Mezőhegyesről, Mezőkovácsházáról és az Arad megyei testvértelepülésről, Pécskáról is érkeztek vendégek. Az egész napos program végén a zsűri közölte, mely műsorszámok előadói esélyesek arra, hogy meghívják őket a megyei szakági fesztiválra. A határon túli résztvevők ­ a kiírás értelmében ­ teljesen azonos eséllyel indulnak a hazai fellépőkkel. A 25 vers- és prózamondó közül a pécskai Zabán Márta versmondása (Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!) nyerte meg leginkább a közönség és a zsűri tetszését. /Ménesi György, Békés Megyei Hírlap: Pécskai középiskolás bizonyult a legjobb versmondónak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

Máj. 4-én kétnapos tanácskozás kezdődött a Temes megyei Buziásfürdőn román és magyar kisvállalkozók részvételével. A DKMT eurorégiós rendezvények sorába tartozó program célja elmélyíteni a két megye (Temes és Békés) kisvállalkozóinak együttműködését. A mostani összejövetel az elmúlt hónapban Gyulán kezdődött, ahol a két megye mezőgazdasági és turizmussal foglalkozó kisvállalkozói, üzletemberei találkoztak. Buziásfürdőn a faiparban érdekelt vállalkozók ültek egy asztalhoz, hogy számbavegyék az együttműködés lehetőségeit, előnyeit. A tanácskozás a Credo-Phare Eurorégiós program keretében zajlik. /Gyulán kezdődött, Buziásfürdőn folytatódik. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

A tizedik, jubileumi találkozójukat rendezik meg máj. 5-én Nagyiratoson az Arad és Békés megyei, határ menti települések polgármesterei. Az 1995 óta együttműködő tizenegy magyarországi és tizenkét romániai település között olyan városok is vannak, mint Gyula, Battonya, Mezőhegyes, illetve Kürtös, Nagylak és Pécska. Az öt éve felváltva Aradban és Békésben rendszeresen megtartott találkozók eredménye, hogy erősödött a bizalom az országhatár két oldalán lévő települések vezetői és lakói közt, a résztvevő helységek közül több testvér-települési kapcsolatra lépett. A mostani nagyiratosi fórumon tájékoztató hangzik el az önkormányzatok részére elérhető külföldi forrásokról. /Magyar-román polgármester-találkozó tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Pontosan kezdődött a találkozó. Házigazdaként Kiss István polgármester ismertette Nagyiratos történetét, amelyet ez alkalomra dr. Kovách Géza történész foglalt össze. /Balta János: Nagyiratos kitett magáért. Tizedik nemzetközi polgármester-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

A Békés megyei magyar vállalkozók véleménye szerint az exportnak gátat szabnak a magas román védővámok, a szerződések hosszú előkészítése, a fizetési teljesítés késleltetése, továbbá a lej folyamatos leértékelődése miatt befektetéseik értékromlása. Sever Avram, a bukaresti Európa Ház képviselője elmondta: a Békés, illetve az Arad és Temes megyei gazdasági kapcsolatok erősödését gátolja a tőkehiány, a kevés határátkelőhely és vasúti összeköttetés, valamint a határtérségbe vezető gyorsforgalmi utak hiánya. /Magyar-szlovák-román régiós együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Magyar, román és szerb nyelven jelenik meg Gyulán az Eurorégió, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magazinja, amely a tervek szerint az idén négyszer jelentkezik. Az első szám a térség művelődési és művészeti életét mutatja be Szolnoktól Újvidékig, Szegedtől Temesvárig. Az Eurorégió három ország - Magyarország, Románia, Szerbia - kilenc térségében /Bács-Kiskunban, Békésben, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban, a Vajdaságban, illetve Aradban, Temesben, Krassó-Szörényben, Hunyadban/ élő, három nyelven beszélő hatmillió embert átfogó táj lapja. /"Eurorégió" három nyelven. Gazdasági lap bemutatója Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Magyarország és Románia gazdasági kapcsolatának történetében először hoz létre közös számítógépes-internetes tájékoztató szolgálatot az Arad megyei és a Békés megyei kamara, a rendszert június 27-én avatják fel Aradon. Az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara az Európai Unió PHARE-pályázatán nyert pénzt a rendszer kiépítésére. Az ingyenes internetes szolgáltatás a két ország vegyesvállalat-alapításban érdekelt cégeit tájékoztatja Magyarország és Románia gazdasági törvényeiről, s a törvénykezés újdonságairól. A magyar és a román társasági törvény mindkét nyelven olvasható lesz az aradiak internetes lapján, hogy eligazodjanak az érdeklődő vállalkozók a különféle gazdasági társaságok alapításának előírásairól. /Kis Sarusi Mihály: Közös Arad-Békés megyei internetes gazdasági szolgáltatás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Jún. 27-én felavatták az Arad megyei és a Békés megyei kamara közös számítógépes-internetes gazdasági tájékoztató szolgálatát. A korszerű világhálós információs rendszer kiépítéséhez szükséges pénzt az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara nyerte el az Európai Unió PHARE-pályázatán, a Credo, határon átnyúló együttműködési program keretében. Az eseményre Aradra érkezett a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége. A www.companysetup.ro című, román és magyar nyelven egyaránt olvasható honlap bármely romániai vagy magyarországi vegyesvállalat-alapításban érdekelt vállalkozó számára hozzáférhető. Tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a cégalapítás egész folyamatának a pontos megismertetését célozzák. Jelenleg az internetes gazdasági szolgáltatás angol nyelvű változatának a létrehozásán fáradoznak. /Felavatták a közös internetes tájékoztató szolgálatot. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./