Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. február 1.
"Az európai keretegyezmény "A nemzeti kisebbségek védelméről" 13 gépelt oldalnyi, 32 cikkelyből áll, tájékoztatott a magyar Külügyminisztériumban dr. Gyenge András osztályvezető, a kisebbségi ügyek miniszteri biztosa. Kollektív jogokról nem sok szó benne. Az egyezményt elkészítő munkacsoport egyik része a jogok bővítését szorgalmazta /magyar, osztrák, német, portugál, holland résztvevők és az északiak/, a másik rész a szűkítést /román, lengyel, bolgár, észt, litván megbízott/. A kisebbségvédelemnek tovább kell fejlődnie, ezt szolgálja az 1993-as bécsi ET-csúcs által előírt kiegészítő jegyzőkönyv. /Magyar Hírlap, febr. 1./"
1995. február 8.
A napokban Bécsben szerepelt a szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata, ez volt a harmadik turnéjuk. Először Dési Vilmos, az egyik ottani magánszínház, a Beim Duersperg igazgatója hívta meg ők. A Bécsi Magyarok Központi Szövetsége volt most a meghívó, egyik lelkes tagjuk, Székely Szabó Zoltán erdélyi származású színész készítette elő mostani fellépésüket. Parászka Miklós igazgató elmondta, hogy társulatuk számára körvonalazódik egy svédországi turné is. Otthon teltházak előtt játszanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1995. február 15.
"A román sajtó továbbra is ellenségesen reagál az amerikai tárgyalás tényére. A lapok beszámolnak arról, hogy Atlantában a Carter-központ előtt /ahol a tárgyalás folyik/ románok egy csoportja tüntetett ilyen feliratú táblákkal: "Amerikában a hivatalos nyelv az angol, Romániában természetesen a román."Az ellenzéki Ziua "Az atlanti diktátum címmel közölte Sorin Rosca Stanescu kommentárját. A másik ellenzéki lap, a Romania Libera hasábjain Anton Uncu támadta a találkozót és az RMDSZ-t, a bécsi döntőbíráskodásra emlékeztetett. Az államelnökséghez közel álló Dimineata közli Mircea Manea "A románellenes hungarista tevékenység jelentősebb állomásai a háború után" című összeállítását. Ebben azt fejtegeti, hogy a magyar nacionalizmus a világháború előtt, majd azután is "mindent alárendelt Nagy-Magyarország helyreállítása utópisztikus eszméjének." Többek között Horn Gyula Cölöpök című könyvéből vett idézetekkel kívánja bizonyítani, hogy nehéz olyan magyar politikust találni, akit ne "a románok iránti ösztönös gyűlölet és a Románia iránti pökhendi lenézés jellemezne". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Hírlap, febr. 16./ Anton Uncu Döntőbíróság! címen elítéli az RMDSZ-t: "valamennyi politikai alakult elítéli e szövetség túlkapásait". A szerző véleménye az atlantai tanácskozásról: "Az RMDSZ döntőbíróságban reménykedett egy olyan kérdésben, amely egy egységes, nemzeti, szuverén és független állam elidegeníthetetlen jogához tartozik..." /Romania Libera, febr. 15./"
1995. február 20.
"Gheorghe Funar a bécsi Der Standardnak nyilatkozott, azt állítva, hogy Magyarország 1989 óta folyamatosan fegyverezi fel "erdélyi sakkfiguráit", az RMDSZ vezetőit és a hozzájuk tartozó félkatonai alakulatokat. Ezek az egységek várják, hogy kirobbantsák a polgárháborút Erdélyben. Az interjú Magyarország második Jugoszláviát akar címmel jelent meg. Funar szerint legfeljebb 300 ezer magyar él Romániában. A legutóbbi népszámlálásnál 1,7 millió magyar származásút mutattak ki, de köztük van 500 ezer cigány, akiket az RMDSZ "zsarolással kényszerített arra, hogy magyar nemzetiségűnek vallják magukat, vagy egyszerűen lepénzelte őket." A többi elmagyarosodott román vagy székely, így legfeljebb 300 ezer magyar él az országban. /A román-magyar viszonyról Ausztriában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24., Magyar Hírlap, febr. 20./"
1995. február 24.
"Febr. 17-én temették el Vékás Domokos, az utolsó kolozsvári főkonzult. Sírjánál Beke György mondta az egyik búcsúztatót. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban osztálytársa volt Vékás Domokos, ő volt a legjobb tanuló. Tanárnak készült, majd diplomáciai pályán valósította meg tervét, a székelység és az egész magyar nemzet szolgálatát. 1984-ben lett kolozsvári főkonzul. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A napokban eltemették Vékás Domokosra emlékezik Pomogáts Béla. A sírjánál "elhangzott búcsúztatók: Beke György és Eva Maria Barki bécsi kisebbségi jogász szavai pontosan világították meg azt a töretlen életutat, amelyet Vékás Domokos bejárt a kisgalambfalvi székely parasztportától a kolozsvári diplomáciai küldetésig." Az ő révén kerültek Kolozsvárra magyarországi könyvek, folyóiratok, újságok, ezzel a kolozsvári főkonzulátus valamiféle ablakot nyitott a "vasfüggönyön", amely az erdélyi magyarságot valósággal elszigetelte az anyaország kultúrájától. A stratégiai fordulatot, amely a magyar kormánynak a magyar kisebbségieket érintő politikájában végbement, néhány bátor külügyi vezető és diplomata, például Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Szokai Imre, Tabajdi Csaba, Ősz István kezdeményezte. Közéjük tartozott Vékás Domokos is. /Népszabadság, febr. 24./"
1995. február 28.
Pécsi Ferenc képviselő elmondta, hogy Szatmárnémetiben kapcsolatteremtő találkozókat szerveztek a vállalkozók számára. Ápr. 25-ére Bécsben szervezik meg a vállalkozók találkozóját. Szatmárnémetiben egy hónapja beindult a Vállalkozást Élénkítő Központ, a bukaresti székhelyű ENSZ-központ biztosította a teljes felszerelést. Ez a központ segít a Phare-programokba való bekapcsolódásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1995. március 10.
"Már az Európa Tanács 1201-es határozata is visszalépést jelentett a koppenhágai záródokumemtumhoz képest, mondta Frunda György RMDSZ-szenátor. Frunda kérte a bécsi csúcstalálkozón, hogy az 1201-es határozatot fogadják el, de kérését elutasították. Szerinte az RMDSZ követelései meghaladják a strasbourgi keretmegállapodást. Frunda ellenzi az etnikai alapú területi autonómiát, "mert nem lehet feláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért." /Respublika, márc. 10./"
1995. március 29.
Funar, az RNEP elnöke Iliescu elnökhöz írt újabb, márc. 28-i levelében követelte, hogy váltsák le a román külügyi tárgyalóbizottságot, az alapszerződést újra kell tárgyalni, szerepeljen benne, hogy Magyarországnak kártérítést kell fizetni a bécsi döntés utáni pusztításért, végül népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30., Magyar Hírlap, márc. 29./
1995. április 5.
"A hivatalos román biztonsági koncepció 1989 után abból indul biztonsági garanciákkal, hangzott el Petru Forna, Románia bécsi nagykövetének előadásában, amelyről a bécsi Die Presse számolt be. A nagykövet Románia biztonságának belső kockázati tényezőihez sorolta a szociális problémák mellett a magyar kisebbség etnikai autonómiára vonatkozó "követelését" is, amelytől a románok félnek, mert az autonóm régiók szovjet intézményt jelentenek. /Népszabadság, ápr. 5./ "
1995. május 5.
Kányádi Sándor kolozsvári költő máj. 4-én Bécsben megkapta a Herder-díjat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ A díjjal járó ösztöndíjat Kányádi Fábián Gyula kolozsvári joghallgatónak adományozta, aki javaslatára egy évig a bécsi egyetemen folytathatja tanulmányait. /Magyar Nemzet, máj. 5./
1995. június 21.
A jún. 19-i képviselőházi ülésen egy egységpárti képviselő javaslatára mártírtelepülésekké nyilvánították Ipp és Ördögkút falvakat, ahol 1940 őszén, a bécsi döntés után román lakosokat megöltek. Az RMDSZ képviselői kérték, hogy azokat az erdélyi településeket is vegyék fel a mártírtelepülések közé, ahol 1944-ben sok magyart megöltek, azonban ezt a javaslatot elvetették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1995. június 22.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 22-i sajtóértekezletén a román-magyar szakértői tárgyalásoktól elmondta, hogy azok "nagyon aktív szakaszban vannak". Az alapszerződésről nyilatkozott Melescanu külügyminiszter a Der Standard bécsi lapnak, mondván: "gyors eredményt várunk". A külügyminiszter elmondta, hogy sokan félnek az autonómiától, a félelemhez az alapot az RMDSZ legutóbbi kongresszusa szolgáltatta, amelyen szélsőséges kijelentések is elhangzottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24-25./ "
1995. augusztus 24.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, MDF-es parlamenti képviselő nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz. Ezekben a napokban a román sajtót az 1940. aug. 30-i bécsi döntés közelgő évfordulója alkalmából a magyarellenes hangulatkeltés új hulláma önti el. A romén sajtóban közölt panaszlisták az akkori eseményektől távol állnak az igazságtól. Jobb lenne, ha nem elevenítenék föl közös történelmünk szomorú epizódjait, írja Jeszenszky, de ha román részről nem értenek ezzel egyet, akkor történész vegyes bizottság állapítsa meg a történteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Magyar Nemzet, aug. 24./
1995. augusztus 26.
"Aug. 28-án Bukarestben a bécsi döntésre emlékező szemináriumot tartottak a kormány, a koalíciós pártok és a történészek jelenlétében. Az ünnepi szónokok - Mihai Ungheanu művelődési minisztériumi államtitkár, Valer Suian RNEP-politikus, Gheorghe Buzatu és Florin Constantiniu történészek, Lucian Culda nyugalmazott tábornok - azt akarták elhitetni, hogy lehetséges egy újabb bécsi döntés. Culda tábornok szerint a Nyugat az integrálódás ürügyén gyengíti Romániát, hadiipari termelése 10 %-osra csökkent, médiaháború folyik az ország ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A szemináriumon bemutatták a kormány által kiadott Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, kormánytámogatással kiadott könyvet. Ennek angol, német és francia nyelvű változatát 5000 példányban eljuttatták a nagykövetségekre. A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke, Mirca Pavlu így összegezte pártja alapdoktrínáját: "Erdély román föld volt és az is marad. Ez nem képezheti vita tárgyát, hiszen a román nép megmutatta, ha kell, fegyverrel és intelligenciával egyaránt megvédi határait." /Magyar Hírlap, aug. 26./"
1995. augusztus 28.
"Mindazokat a magyarokat, akik Kolozsváron tüntetni merészelnek az elkövetkező napokban a román tanügyi törvény ellen, rabszállító kocsikkal visszük a szamosújvári börtönbe - jelentette ki Funar, Kolozsvár polgármestere /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./ a bukaresti Medifax hírügynökségnek. /Magyar Hírlap, aug. 28./ Funar meghívta a Bukarestben tartózkodó Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, vegyen részt Kolozsváron a bécsi döntésre emlékező rendezvényen, hogy meggyőződhessen arról milyen bűnöket követtek el a magyarok 55 évvel ezelőtt./Távirati stílusban rovat, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Funar az "RMDSZ prókátorának" nevezte Stoelt. /Magyar Hírlap, aug. 28./"
1995. szeptember 1.
"Szept. 1-jén nyílt meg Bukarestben a hágai központú Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány és a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében "A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe" címmel rendezett kétnapos nemzetközi szeminárium. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár nyitotta meg a tanácskozást, majd Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa üdvözölte a résztvevőket. Felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, rámutatva a román törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint az elekronikus és írott sajtóban időnként megjelenő példátlanul durva magyarellenes kampányra, amely nem csitult a konferencia alatt sem /például Ioan Solcanu kormánypárti alelnöknek az RMDSZ betiltásával fenyegető kijelentése vagy a bécsi döntés 55. évfordulója kapcsán a magyarságot kollektív bűnösként elítélő rágalmak/. A kisebbségekre nézve megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői számoltak be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 609. sz./"
1995. szeptember 2-3.
"Iliescu elnök a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon Magyarországnak. Az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A román elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, "nem román-magyar történelmi megbékélést akar, csupán Románia és Magyarország közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez." /Gyarmath János: Történelmi megbékélés - kivel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./ Iliescu beszéde: 1619. sz. jegyzet."
1995. szeptember 7.
Iliescu elnök pozitívan értékeli Horn Gyula reagálását a történelmi megbékélésre tett javaslatára. Bukarestben sajtóértekezleten jelentették be, hogy Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 7-én Bécsbe utazik, ahol az EBESZ ülése előtt bemutatja Iliescu elnök megbékélési javaslatát. /Magyar Nemzet, szept. 7./
1995. szeptember 14.
Szept. 12-én hajnalban indult útnak Budapestről az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért, Dorogon a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Pécsi L. Dániel fogadta őket, majd Dorog polgármestere üdvözölte az érkezőket. Komáromban egy hattagú felvidéki magyar kerékpározó csapat várta őket, akik Köteles László parlamenti képviselő vezetésével elkísérték az erdélyieket - szolidaritásuk jeléül - az osztrák határig. Este Dunaszerdahelyen szálltak meg, ahol Pázmány Péter polgármester, a szlovákiai magyar pártok képviselői és helyi fiatalok fogadták őket. Szept. 13-án Pozsonyban, a Csemadok-székházban Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, továbbá pedagógusok és fiatalok fogadták a karaván tagjait. Délután az erdélyi fiatalok Bécsbe érkeztek, ahol a Bécsi Oktatási Tanács elnökével, dr. Kurt Scholzcal találkoztak, majd a parlament épületében Peter Schrieder. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, EBESZ-raportőr fogadta őket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./
1995. szeptember 15.
"Szept. 14-én Bécsben a Nemzetközi Erdély Bizottság tartott sajtótájékoztatót. Eva-Maria Barki, a bizottság nevében bejelentette, hogy a Strasbourgba tartó erdélyi diákok nem jelentek meg a sajtótájékoztatón, mert megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba a fiatalok ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egy hónappal ezelőtt elfogadott román katonai doktrína lehetőséget nyújt a román hadseregnek a magyar kisebbség elleni fellépésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./ Eva-Maria Barki hangsúlyozta, vezető román, szlovák és jugoszláv politikusok "élénk utazási aktivitásában" a három szomszédos ország magyar kisebbségekkel szembeni politikájának összehangolása rejlik. Mindez egyfajta "új kisantant" alakulásának veszélyét rejtheti magában. /Új Magyarország, szept. 15., Magyar Hírlap, szept. 15./ "
1995. szeptember 28.
"A calugareni "ütközet" négyszázadik évfordulóján színes áltörténelmi dáridóra hívta a nemzetet a koalícióban részt vevő Nagy-Románia Párt szenátora, Adrian Paunescu, aki már Ceausescu idején is rendezett hasonló emlékező ünnepeket. Az ünnepelt győzelem valójában vereség volt, az új korban Vitéz Mihályra keresztelt olténiai vajda menekült a törökök elől, nemhogy üldözőbe vette volna őket. A felmentő seregként érkező Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem székelyeivel a Duna felé fordította a törököket. Erről az ünnepségen nem esett szó, a célzásokban magyarok inkább megtestesítői voltak az ellenségnek, mint a törökök. A párhuzamosan szervezett másik monstre rendezvény a bécsi döntés 55. évfordulója volt. Korábban is igyekeztek minél több magyarellenes könyvet kiadni, a külügyminisztérium elöntötte velük a világ könyvtárait, nagyvonalú összegek ösztönözték a nagy nyugati lapok munkatársait, hogy segítsék hozzá a szóban forgó műveket a halhatatlansághoz. Ilyen könyv a nemrég született Meghurcolva saját hazájában című, amely angolul, németül és franciául látott napvilágot. Kiadója a bukaresti polgármesteri hivatal, pénzt a magyar honvédséggel békepartnerséget vállaló hadügyminisztérium biztosított. A kötet az 1989-90-es periódust ismerteti, a székelyföldi népítéleteket és a marosvásárhelyi eseményeket, bemutatva a magyarság románellenességét, agresszivitását. 1990-ben is megjelent egy összefoglaló a magyar revizionizmus történetéről A magyar impérium fantazmagóriája és az Európa Ház címmel. A szerző, Raul Sorban közismert volt erdélyi értelmiségi körökben, nem annyira művészettörténészként, hanem besúgói minőségében. - Iliescu elnök "Románia az igazság óráján" című memoárkötete a hazai kiadás után gyorsan megjelent külföldön is, nyelvenként ötvenezer példányban, terjesztését a román diplomáciai testületek vállalták, ajándékozás formájában. Iliescu kötetében románosítani akarja az 1989-es eseményeket, a magyarokat alig említi, inkább szerepük anarchisztikus jellegét emeli ki. /Ara-Kovács Attila: Románia: új könyvek. = Magyar Narancs, szept. 28./"
1995. október 4.
"Bíró Béla, a Brassó Lapok munkatársa a Magyar Hírlapban, az erdélyi újságírók közül egyedülállóan, időnként cikkekkel jelentkezik. Azt hangsúlyozza, hogy össze kell fogni a román ellenzékiekkel. Szerinte közülük többen eljöttek volna az RMDSZ oktatási törvény elleni tiltakozó akcióira, így a liberális gondolkodó Andreescu és más román barátaink. - Iliescu elnöknek a bécsi döntés 55. évfordulóján előterjesztett megbékélési "manővere Nyugaton, sőt bizonyos értelemben még Magyarországon is kedvező fogadtatásra talál". Iliescu javaslatáról a Romania Libera írta: ez a gesztus a nemzetiszocializmus tipikus megnyilvánulási formája. Bíró szerint a magyar szellemi élet nem tud ezekről a román értelmiségiekről, különösen a Beszélő megszűnte után. /Magyar Hírlap, okt. 4./"
1995. október 7-8.
Új megállapodást kötött a Rompres és az MTI, melyet Alexa Károly, az MTI és Neaug Udroiu, a Rompres vezérigazgatója írt alá. A szerződés napi hírcserére nyújt lehetőséget, a további szolgáltatásokat kereskedelmi alapon nyújtja egymásnak a két hírügynökség. Az MTI továbbítja Bécsből, Párizsból és Budapestről egyes külföldi hírügynökségek híranyagát Bukarestbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./
1995. október 13.
Iliescu okt. 11-12-én Bécsbe utazott, magánlátogatásra.Találkozott Vranitzky kancellárral, majd Thomas Kestil államfővel. Iliescu Ausztria támogatását kérte Románia minél gyorsabb Európai Unióba való felvételéhez. A házigazdák erre ígéretet tettek. Vranitzky ugyanakkor kifejtette Iliescunak, hogy az emberi és kisebbségi jogok védelme jelentős hozzájárulás lenne egy későbbi csatlakozás előkészítéséhez. A román elnök a Kreditanstalbank meghívására látogatott el Ausztriába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
1995. október 14.
Iliescu elnök megjelent okt. 11-én Frankfurtban, a könyvvásáron, Forradalom és reform című könyve német nyelvű kiadásának bemutatóján. Frankfurtban tartott sajtóértekezletén védelmébe vette az új tanügyi törvényt, és kifogásolta azt, hogy Magyarországon a román kisebbségnek csupán egy anyanyelvű iskolája van. Iliescu üres propagandának minősítette azokat az állításokat, hogy nem kapnak kellő védelmet a nemzeti kisebbségek. Hangsúlyozta, hogy a társadalom szétszakadásának megakadályozására kellett bevezetni azt, hogy a szakképzés és a felsőfokú oktatás alapvetően román nyelven folyjon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ /Magyar Nemzet, okt. 12./ Iliescu elnök innen Bécsbe utazott, szintén magánlátogatásra. /Magyar Nemzet, okt. 14./
1995. november 2.
A kormánykoalíció tagja a Román Nemzeti Egységpárt, elnöke, Funar elfogadta a történelmi megbékélés tervét, azonban ezt feltételekhez kötötte: Magyarország ismerje el a trianoni szerződést, ismerje el a magyar hatóságok bécsi döntés utáni kilengéseit és kérjen bocsánatot ezért a román államtól és a román néptől , többé ne avatkozzon be Románia belügyeibe, ne támogassa többet a fasiszta típusú RMDSZ-t, mondjon le az 1201-es ajánlásról és ismerje el Avram Iancu megyét, amely Kovászna és Hargita megyék egyesítéséből jön létre. Románia számára is szabott feltételt: az RMDSZ eltakarítását a politikai életből. Funar mindezt Cebe községben mondta el, Avram Iancu sírjánál. /Új Magyarország, nov. 2./
1995. november 4.
"Nagy László nem fogadta el Csákány Bélának a Magyar Népi Szövetségre /MNSZ/ való emlékezését. 1944. nov. 12. - 1945. márc. 6-a között az ismert atrocitások (magyarok meggyilkolása) miatt Észak-Erdélyt szovjet katonai adminisztráció vezette, addig nem engedték vissza a román vezetést. Kolozsváron a helyi közigazgatást a kommunisták vették át. A szovjet főbiztos volt a hatalom letéteményese. - Kurkó Gyárfás jóindulatú, naiv ember volt, azonban az MNSZ 1945-ös 11 tagú vezetőségében hatan a kommunisták közül kerültek ki /köztük volt Bányai László, Czikó Nándor, Balogh Edgár és Demeter János/. A cikkíró is említi a MNSZ "százas intézőbizottságnak" hírhedt marosvásárhelyi nyilatkozatát (1945. nov. 15-17.). Azt írta, hogy félve a botránytól, úgy finomították a szöveget, hogy a résztvevők belementek. Azt nem írta Csákány Béla, hogy Petru Groza és Luka László is jelen volt, továbbá nem idézte a nyilatkozatból a következőt: "Nem helyeselhető semmiféle olyan törekvés akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel, a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene. Hálásak vagyunk a Groza-kormánynak, amely biztosította politikai és közigazgatási jogainkat és lehetővé tette, hogy saját anyanyelvű iskolákat biztosítsunk gyermekeinknek." Ezt a szöveget titkolták, azonban mégis kitudódott és nagy felháborodást keltett a magyar közvélemény előtt. Márton Áron kezdeményezésére egy bizottság ellen-memorandumot szerkesztett, amelyben a trianoni béke etnikai alapon történő revideálását kérték, azzal, hogy azt is juttassák el a béketárgyalásra. Aláírói: Márton Áron katolikus, Vásárhelyi János református püspök, Szász Pál, az EMGE elnöke, Lakatos István /Szociáldemokrata Párt/, Korparich Endre, a Fogyasztási Szövetkezet elnöke. - Az MNSZ - a kommunisták utasítására - támadást indított dr. György Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ellen, aki egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke is volt. Ezután Márton Áron püspök 1947. júl. 7-én körlevélben szólította fel papjait az MNSZ-szel való kapcsolat megszakítására, felhatalmazva őket arra, hogy ezt a hívekkel is közöljék. Csákány Béla szerint Márton Áron később belátta tévedését, és meglátogatta Balogh Edgárt. Valójában Márton Áron házifogságából szabadulva /1967/ a megbocsátó keresztényi szeretet szellemében látogatta meg volt börtöntársait. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet."
1995. november 20.
A Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ országos értekezletén újraválasztotta Funart elnöki tisztségében, most ellenjelölt is volt, Valer Sulivan szenátor. Funar 301 szavazatot kapott, vetélytársa, Sulian 141-et. Funar megismételte javaslatait: a román-magyar megbékélés feltételei közé tartozzon, hogy Magyarország ismerje el a bécsi döntés után román területeken elkövetett atrocitásokat és ne avatkozzon többet Románia belügyeibe. Az RNEP kongresszusán megjelent és felszólalt Vacaroiu kormányfő és a szenátus elnöke, mindketten a jó együttműködésről beszéltek. Az RNEP vezérkarába bekerült Funar felesége, Sabina is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., Népszabadság, nov. 20./
1995. november 23.
Az Európai Demokrata Unió /EDU/ nov. 17-én Bécsben tartott ülésén nyilatkozatban tiltakozott a romániai oktatási törvény megszorító intézkedései ellen. Az állásfoglalást az EDU elnöke, Alois Mock írta alá és eljuttatta Daniel Tarschyshoz, az Európa Tanács főtitkárához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./
1995. december 5.
Az Ausztriai Népcsoportok Központja által szervezett 3. Bécsi Találkozó résztvevői dec. 1-jén kiadott nyilatkozatukban azt tartják a magyar-szlovák alapszerződés egyik legnagyobb hiányosságának, hogy a kisebbségek egyedi jogairól szól, s nem a kollektív jogairól. A találkozót azért szervezték, hogy elősegítsék a Magyarországon élő szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok közötti véleménycserét. A nyilatkozatot elküldik a magyar, a szlovák, az osztrák kormánynak, az Európa Parlamentnek és az Európa Tanácsnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./