Az Erdélyi Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége emlékülésén Zsigmond Győző elnök az Aranka György-féle Erdélyi Nyelvmívelő Társaság megalapítása kétszáz éves évfordulója kapcsán mondott beszédet Anyanyelvművelés és politika címen. Aranka György szerint minden nemzet haladása elsősorban az anyanyelvi műveltségtől várható. Akkor a latin, most a román nyelv a nemzeti elnyomás eszköze. /B. Kovács András: Aranka nyomdokain haladni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Az Anyanyelvápolók Szövetsége szélesedő mozgalom, ez az iskolákban nyelvi vetélkedőket meghonosító pedagógusoknak köszönhető, köztük van a sepsiszentgyörgyi Zsigmond Győző. A szórványvidéken is meg kellene szervezni a nyelvművelést. Zsigmond Győző örömmel értesült a Vetési László tiszteletes szórványszolgálata táborairól. /B. Kovács András: Nyelvmesterek kirajzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ 1991 decemberében alakult meg, székhelye Sepsiszentgyörgyön van. A Háromszéken kialakult anyanyelvi mozgalom szervezői alakították meg a szövetséget. Első közgyűlésük 1992 márciusában volt Kovásznán, ahol elnöknek Zsigmond Győzőt, főtitkárnak Tulit Ilonát választották meg. Az idei közgyűlés Kézdivásárhelyen volt, ahol Tulit Ilonát /Sepsiszentgyörgy/ választották meg elnöknek, főtitkárnak Ördögh Gyárfás Lajost, az elnökségi tagok: Antal Sándor /Székelyudvarhely/, Komoróczy György /Székelyudvarhely/, Mészely József /Sepsiszentgyörgy/. Zsigmond Győzőt közben kinevezték a bukaresti egyetem hungarológiai karára, azért vált meg tisztségétől. Az AESZ tiszteletbeli elnöke, szellemi irányítója Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanár/Oláh István: Nyelvében élő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Jan. 21-én Árkoson az anyanyelvi mozgalom helyzetéről tartott megbeszélés az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/, képviseltette magát az EMKE és az RMDSZ Oktatási Főosztálya is. Eördög Gyárfás Lajos, az AESZ főtitkára ismertette az elmúlt évek anyanyelvi versenyeit, az anyanyelvi táborokat, az Egyház és anyanyelv című, Kolozsváron tartott rendezvényt. Péntek János egyetemi tanár, a Magyar Tanszék vezetője, az AESZ társelnöke figyelmeztetett a nyelvi különfejlődés veszélyeire és az anyaországi hasonló szervezetekkel való kapcsolatok fontosságát hangoztatta. A kolozsvári Aranka György Nyelvművelő Kör is bemutatkozott. Javasolták a romániai magyarság nyelvállapotának felmérését. Szó volt még a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről, amelyet idén ápr. 21-24-e között rendeznek meg, Nagyenyeden. Az AESZ tisztújító ülést tartott. Elnök: Zsigmond Győző /Sepsiszentgyörgy/, adjunktus a bukaresti egyetemen, társelnök: Péntek János professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./ Az AESZ felvállalta a népfőiskolák nyelvi programját. A felnőtt közösségek nyelvállapotán jócskán akad javítanivaló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Febr. 18-án Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképzőben tartotta soros ülését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ vezetősége. Zsigmond Győző egyetemi adjunktus, a szövetség elnöke tartott bevezetőt, majd Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár emlékezett a székelyudvarhelyi származású, nemrég elhunyt nyelvtudósra, Fülei Szántó Endrére. Az AESZ ebben az évben megszervezi a rádió és a televízió nyelve című konferenciát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, valamint a tasnádi Vas Márton Anyanyelvápoló Kör júl. 15-20 között partiumi anyanyelvápoló jutalomtábort szervez a Nagykároly melletti Gencsen. A falu református lelkészét, Bátori Gyulát jó szervezőnek ismerik. Vas Zoltán orvos, a tasnádi kör elnöke szervezői munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 45 gyermek és 15 kísérő érkezhessen a táborba. A tanulók az Aranka György nyelvművelő verseny helyezettjei. A tanulók magyarországi /Deme László, Kerekes Barnabás, stb./ és hazai /Bura László, Kónya László, Zsigmond Győző és Tapodi Zsuzsa/ előadásait hallhatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

"Jan. 24-26-án tartotta a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/. Ördögh Gyárfás Lajos főtitkár beszámolt arról, hogy javultak az AESZ kapcsolatai más szervekkel. Beszámolót terjesztett elő Zsigmond Győző elnök, dr.Péntek János társelnök, majd a szakterületek felelősei következtek, többek között Antal Sándor, a helyesírási versenyek irányítója, Kása Magdolna, a beszédművelő körök vezetője. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár az AESZ figyelemre méltó eredményeiről beszélt. Péntek professzor 1996-ot a magyarság és a magyar nyelv ünnepének nevezet a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán. Nem elég tudatos az anyanyelvvédő munka, figyelmeztetett, gyengül, szegényedik az anyanyelvi tudás. /Komoróczy György: Közgyűlés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./"

"Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az Aranka György Nyelvművelő Kör a kolozsvári Apáczai Csere János Líceummal Kolozsváron szervezte meg márc. 21-22-én az Aranka György Nyelvművelő Verseny országos döntőjét. Zsigmond Győző, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Dr. Péntek János professzor az anyanyelv ápolásának fontosságát emelte ki. A díjkiosztó ünnepség márc. 23-án volt, Széken. Dr. Péntek János Széken, Aranka György szülőhelyén emlékezett a névadóra, felelevenítve Aranka György pályafutását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

Az 1992-ben megalakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ okt. 17-19-e között tartotta Sepsiszentgyörgyön tisztújító közgyűlését, melyre Erdély minden megyéjéből érkeztek küldöttek. Az AESZ szervezésében négy anyanyelvi vetélkedő működik, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /KAV/, az Aranka György Nyelvművelő Verseny, az Implom József Helyesírási Verseny és az Országos Tamási Áron-verseny. Ördög Gyárfás Lajos főtitkári beszámolójában kiemelte, hogy az AESZ csak akkor működhet eredményesen, ha intézménnyé válik. Zsigmond Győző leköszönő elnök az elmúlt két évet értékelte. A közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Dr. Péntek Jánost elnökké, Ördög Gyárfás Lajost ügyvezető elnökké választották, alelnökök lettek: Zsigmond Emese, Zsigmond Győző, Török Katalin, Tapodi Zsuzsa és Mészely József. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./

Három kismacska címmel Zsigmond Győző munkája nyomán jelent meg az 1977-1997 között született erdélyi politikai viccek gyűjteménye, amelyet dec. 16-án mutattak be Budapesten a LITEA könyvszalonban. A gyűjtő véleménye szerint az előkészületekben és a tényleges munkában a legnagyobb szerepet azok az emberek játszották, akiknek volt merszük elmesélni a humoros történeteket, hiszen az egyeduralom idején ezért akár 15 év börtönbüntetést is kaphattak volna. A Pont Kiadó vállalta fel a nem kevés kiadással járó feladatot, s megjelentette a nem egyszerűen szórakoztató művet, hanem a legvéresebb romániai diktatúra idejének tudományos elemzését is nyújtó korképet. Zsigmond Győző egyébként a kötetet egyetlen vicc elmondásával jellemezte: Románia a legnagyobb energiatermelő ország, mert nagy a feszültség, kicsi az ellenállás, ezenkívül mindenki a voltról beszél. /MTI/

Nyelvművelés, nyelvápolás, nyelvi tervezés címmel szakmai tanácskozást tartott az Anyanyelvápolók Szövetsége a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke előadásában átfogó képet nyújtott a nyelvhasználat, illetve a nyelv mai állapotáról. A nemzetközpontú nyelvművelés feladatairól beszélt. A közösség szempontjából igenis szükség van a nyelvi karbantartásra, az anyanyelvi mozgalomra, szögezte le a professzor, utalva a magyarországi vitára, amely megosztotta a nyelvészeket. Az egyik tábor hívei szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükséges a tudatos beavatkozás. Az előadók között volt Cs. Nagy Lajos, a kolozsvári egyetem vendégtanára, Vetési László református lelkész, teológiai tanár, szórványkutató, Brauch Magda aradi, Komoróczy György székelyudvarhelyi nyelvművelő és Zsigmond Győző egyetemi adjunktus. A tanácskozás jó megszervezéséért elismerés jár Török Katalinnak, az AESZ alelnökének és Ördögh Gyárfás Lajos főtitkárnak. /Aranka György nyomdokain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./

Zsigmond Győző Égitest és néphagyomány /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyve hiánypótló munka. A szerző összefoglalta és elemezte a romániai magyarságnak a világteremtéshez (a genezishez), a Földhöz, az éghez, a Naphoz, a Holdhoz, a csillagokhoz és a szivárványhoz kapcsolódó mai hiedelmeit és ismereteit. /Mihálykó Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

"Megjelent a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ és a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ közös évkönyve, az ACTA. (Felelős szerkesztő: Kónya Ádám; szerkesztőbizottsági tagok: Szabó András, Cserey Zoltán, Kocs Irén, Rákóczy Rozália, Tüdős S. Kinga, Zsigmond Győző, Dénes István.) A kétkötetes évkönyv természettudományi, régészeti, történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi tanulmányok mellett dokumentumanyagokat tartalmaz. Az évkönyvben olvasható többek között Olasz Gabriella tanulmánya az egyedülálló kézdivásárhelyi településszerkezetről., Cs. Bogács Dénes levéltári kutatását összegezte (Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17?18. században). Sebestyén Dobó Klára népzenei anyagot közölt. /Közös múzeumi évkönyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./"

Kétnyelvű Eminescu-válogatás jelent meg Magyarország bukaresti kulturális központjának kiadásában, a fővárosi Hungarológiai Tanszék közreműködésével. A kötetben szereplő 16 verset Lőrinczi László fordította, az anyagot Zsigmond Győző, az említett tanszék docense szerkesztette, illetve Molnár Szabolcs egyetemi tanár, a Hungarológia Tanszék vezetője lektorálta. A könyv - melynek felelős kiadója Hergyán Tibor, a Magyar Ház igazgatója - kitűnő technikai kivitelezésben jelent meg, ami a sepsiszentgyörgyi Cova Design Studio, illetve Cova-print Nyomda munkáját dicséri. /Eminescu 16. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Az aranyosszéki település, Harasztos református templomának háromszáz éves évfordulójáról okt. 7-8-án rendezvénysorozattal emlékeztek meg. Először a helyi asszonykórus lépett fel, majd megnyílt a jelenleg Harasztoson élő Nagy Enikő, a falu szülötte tűzzománc munkáinak kiállítása. Ismertették a Harasztos /Médium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, mely hét neves szerző, Keszeg Vilmos néprajzkutató, Murádin Jenő művészettörténész, Murádin László nyelvész, Nagyi Márton lelkipásztor, Török Albert mérnök és Zsigmond Győző néprajzkutató tanulmányát, valamint Jókai Mór regényes elbeszélését tartalmazza. Ezután felavatták az első és második világháborúban elesett hősök emlékművét. /Németh Júlia: A templom és a művészet ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A Harasztos /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című kiadvány több mint falumonográfia. Szerkesztője Zsigmond Győző, a Bukaresti Tudományegyetem docense. A falu történeti bemutatására Murádin Jenő vállalkozott, a harasztosi református egyház történetének bemutatására pedig Nagyi Márton helyi református lelkész. Harasztos folklórját Keszeg Vilmos mutatta be, Török Albert írása Harasztos család- és keresztneveivel foglalkozott, Murádin László pedig Harasztos ragadványneveivel és tájszólásával. /Szabó Róbert-Csaba: Harasztos könyve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Megjelent a sepsiszentgyörgyi székhelyű László Kálmán Gombászegyesület GOMBAHÍR c. kiadványának új száma. Az egyesületi híreket és eseménytárat új rovatok is színesítik dr. Zsigmond Győző szerkesztésében. - Ez a kiadvány szeptemberben indult. /Gombás újév. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

"Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Az előzménye: a 80-as években Zsigmond Győző magyartanár évről évre anyanyelvi versenyeket szervezett az iskolásoknak. A diktatúra idején a szekuritáté döntésére ezért Zsigmond Győzőnek távoznia kellett Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyön kötött ki. Ott szervezte meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny (rövidítve: KAV). Ezeknek a versenyeknek a tapasztalatai vezettek el az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) megalakulásához, sepsiszentgyörgyi székhellyel. Első elnöke Tulit Ilona sepsiszentgyörgyi magyartanár volt, őt követte Zsigmond Győző (ma egyetemi adjunktus), néhány éve pedig Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár tölti be az elnöki tisztet. A két alelnök: Török Katalin magyartanár, Ördögh-Gyárfás Lajos villamosmérnök, művelődési felügyelő; titkár: Nagy Zsuzsanna újságíró. A szövetség szakmai, tudományos irányítója az első perctől kezdve Péntek János volt. Az AESZ-nek ma már van alosztálya is Kolozsvárott: az Aranka György Nyelvművelő Kör. /Komoróczy György: Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Nyelvművelés magas fokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"

"A Bukaresti Tudományegyetemen az 1989 végi változás egyik jele, hogy 1990-ben az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar keretében Hungarológiai Tanszék kezdte el működését, négyéves tanulmányi időtartammal. A hungarológiai központok egyik láncszeme a bukaresti tanszék, amely több funkciót is betölt; oktató-, kutató- és dokumentációs központ is egyben. - Az előzmény: 1957-ben alakult meg Bukarestben a magyar nyelv és irodalom szak. 1969-ben Szabó Zoltán professzor vezetésével újjáalakult a magyar tanszék. Azóta államközi szerződés keretében magyarországi vendégtanárok is segítik a máig nem elégséges létszámú oktatói közösséget. Bereczki Gábor, Hopp Lajos, Gergely Gergely, Károly Sándor, Kovács Ferenc, Kispéter András, Lengyel Zsolt, Fülei Szántó Endre, Martos Gábor, Hajdú Mihály és mások járultak hozzá ahhoz, hogy színvonalas legyen a magyar nyelv és kultúra oktatása Bukarestben. 1990-ig mellékszak a magyar Bukarestben. Főleg román anyanyelvűek jelentkeztek ide. Évfolyamonként 38-40 diák végzett. 1975-től a Keleti Nyelvek Tanszékbe beolvasztva, részlegként folytatta munkáját a magyar tanszék 1990-ig. 1980-tól kezdve csak kétévenként hirdettek felvételit a magyar mellékszakra, 1987-től már nem volt beiskolázás, 1989-ben egyetlen évfolyam volt csak magyar mellékszakon. - Az utóbbi időben évente húsz diák juthatott be magyar főszakra. Többségük a Székelyföldről jött, magyar anyanyelvű. Két éve annak, hogy tíz körülre tehető a bejutott román anyanyelvű hallgatóink száma. Egyik sajátossága a bukaresti hungarológiai tanszéknek, hogy nem magyar anyanyelvűek képzésére ugyancsak vállalkozik. A másik jellegzetessége, hogy a magyarságtudományban jártas szakemberek, kutatók képzését szintén feladatának tartja. Nem csupán magyartanárok felkészítését végzi, de egy új levéltáros, könyvtáros, népművelő és fordító nemzedékét is. A Hungarológiai Tanszék jól együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karának két magyar tanszékével és Magyarország több felsőoktatási intézményével. Molnár Szabolcs a tanszékvezető. A lehetőségekhez mérten - tehát nem túl gyakran - magyarországi részképzésre is küldenek hallgatókat. A magyarságtudományon belül elsősorban a következő kurzusok vannak: irodalomtörténet, irodalomelmélet, nyelvészet, folklór, etnológia, művelődéstörténet. Az utóbbi időben magyar történelem témájú előadásokra is sor kerülhetett Demény Lajos professzornak köszönhetően, aki időnként itt tanít, csakúgy ahogy tették egy ideig például Péntek János és Szilágyi Sándor Kolozsvárról. Az utóbbi években Lengyel Zsolt Veszprémből, Bereczki Gábor Észtországból, Kotics József Debrecenből, Voigt Vilmos Budapestről, Keszeg Vilmos pedig Kolozsvárról tartott előadást diákjainknak. /Zsigmond Győző: Hungarológusképzés Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"Zsigmond Győző néprajzkutató azzal a céllal járta be a legnagyobb székely szűkebb szülőföldjét (Felsőboldogfalva község tizenegy faluját), hogy a történeti néphagyomány mai elemeinek összegyűjtése után hasonlítsa össze ezt az anyagot az Orbán művében szereplő utalásokkal. Munkájában /Orbán Balázs idejében és ma. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ arra következtetett, hogy elsősorban hangsúlyeltolódás jellemző, nem az elemek teljes cseréje. A romantikusabb, misztikus színezetű történetek rostálódtak ki elsősorban, egyébként a két korszak történelmi emlékezete "nagyjábóli egyezést mutat". Zsigmond Győző szerint a tájhoz kötöttség, a táji szemlélet Orbán Balázs óta még fölerősödni látszik. Ugyanakkor megfigyelhető a hiedelemmondák háttérbe szorulása. Zsigmond Győző úgy látja, hogy visszaszorulóban van a történelmi néphagyomány, a fiatalok már csekély érdeklődést mutatnak iránta. /Zsidó Ferenc: Történeti néphagyomány. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"

"A romániai nemzeti kisebbségek oktatásának jelene. A 2001-2002-es oktatási év megvalósításai és távlatai címmel a Köztájékoztatási Minisztérium Etnikumközi Kapcsolatok Főigazgatósága és az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium kisebbségi főigazgatósága gondozásában, Murvai László irányításával összeállított román nyelvű kötet bemutatja valamennyi romániai kisebbség lehetőségeit az anyanyelvi oktatás terén. A kötet tartalmazza az oktatással kapcsolatos törvényes előírásokat, módszertani utasításokat. - Megjelent Zsigmond Győző Nyelvi rejtvény, játék, verseny (Pallas-Akadémiai Kiadó, Csíkszereda) című könyve összegyűjti mindazon nyelvi próbákat, amelyeket az évtizedek folyamán írók, nyelvészek dolgoztak ki. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ "

"1999-ben alakult meg Sepsiszentgyörgyön a László Kálmán Gombászegyesület. Az egyesület most folyóirat-formátumú évkönyvvel rukkolt elő, címe: Moeszia, alcíme pedig: Erdélyi Gombász. A kiadvány a székelyföldi mikológiai kutatást 1929-es könyvével (Gombák a Székelyföldről) megalapozó szakember, Moesz Gusztáv családnevéről kapta elnevezését, felelős szerkesztői Pál-Fám Ferenc (Kaposvári Egyetem) és Zsigmond Győző (Bukaresti Tudományegyetem), célja az, hogy "a székelyföldi, erdélyi témájú mikológiai kutatások publikálására megfelelő fórumot biztosítson". /Piacra kerül az Erdélyi Gombász. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

A Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Karának keretében működő Hungarológia Tanszéken a 2004-2005-ös egyetemi tanévre 30 hely (15 ingyenes és 15 fizetéses) áll az érdeklődők rendelkezésére, tájékoztatott dr. Zsigmond Győző egyetemi előadótanár, tanszékvezető. A magyar főszakkal társítva többek között angol, francia, német, orosz, olasz, spanyol és román mellékszakon végezhetők el a tanulmányok. A Hungarológiai Tanszék együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának két magyar tanszékével, illetve Magyarország több felsőoktatási intézményével. A Hungarológia Tanszéken idén ősszel ismét indul mesterképző (magiszteri) évfolyam, egyéves időtartammal. /Szonda Szabolcs: Új tanévre készül a bukaresti Hungarológia Tanszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) minden évben Kovásznán megszervezi a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt. Ebben az esztendőben húsz csapat, közel száz általános és középiskolás diák mérte össze anyanyelvi tudását. Kötelességünk megemlékezni József Attiláról – mondta megnyitóbeszédében Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke. A középiskolások feladatlapjait Zsigmond Győző, a bukaresti tudományegyetem hungarológiai tanszékének vezetője állította össze. /Nagy Zsuzsanna: Kötelességünk megemlékezni József Attiláról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

A Dálnoki Napok keretében bemutatták néhai Kicsi Sándor Szülőfalum, Dálnok című, Zsigmond Győző összeállításában és Dálnok Önkormányzatának kiadásában megjelent rangos kiadványt. Dr. Kicsi Sándor történész, lexikonszerkesztő íróember (1919–2004) Dálnoki történetek című elbeszélésfüzére irodalmi értékű, megkapó olvasmány. /Sylvester Lajos: Szülőfalum, Dálnok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

A sepsiszentgyörgyi székhelyű László Kálmán Gombászegyesület (Societatea de micologie Kálmán László, Kálmán László Mycological Society) névadója, László Kálmán (1900-1996) néhai sepsiszentgyörgyi híres gombaszakértő, akinek munkássága nagyban hozzájárult az erdélyi mikológiai ismeretek fejlesztéséhez, gyarapításához, népszerűsítéséhez. Tagsága javarészt erdélyi gombászokból áll, de sorai között több, határon túli gombaszakértő is szerepel. Az egyesület 1999 májusában alakult, tudományos előadásokat, gombaszakértői tanfolyamot, gombásztúrákat szerveznek, időszakos hírlevelet szerkesztenek és küldenek szét a tagoknak, évente kiadják a már nemzetközi érdeklődésnek örvendő MOESZIA szaklapot magyar, román, angol nyelvű tudományos dolgozatokkal, színes képsorokkal. Az egyesület elnöke dr. Zsigmond Győző. /Málnási András: L. K. G. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

Ma már nem az állambiztonságtól, hanem a közönytől kell félteni az anyanyelvet – hangzott el a hét végén Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjének megnyitóján. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont közös szervezésében sorra kerülő rendezvényen Erdély Judit, az AESZ alelnöke, valamint Becsek Ede iskolaigazgató köszöntötte az Erdélyből és a szórványvidékekről érkezett általános és középiskolás diákokat, tanárokat.  A dr. Tapodi Zsuzsa, illetve dr. Zsigmond Győző egyetemi tanárok által vezetett játékos vetélkedők témája a negyven évvel ezelőtt elhunyt Tamási Áron élete és munkássága volt. Az országos anyanyelvi versenyen kiváló eredményt értek el a háromszéki diákok. /Nagy Zsuzsanna: Harcba szállni az anyanyelvért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

Sylvester Lajos jegyezte meg tavaly: Dálnok annyi jelességet és értéket küldött a nagyvilágba, hogy ha egyet-egyet közülük minden esztendőben felmutatnának, húsz évig is lenne egy-egy példa. Ennek kapcsán Márton László polgármester kezdeményezésére a községi tanács megszavazta, hogy a Dálnoki Napokon minden esztendőben egy dálnoki személyiséget emelnek ki a népes panteonból, hogy a rendezvény szellemi védnöke legyen. A sort idén dr. Kicsi Sándorral kezdik. Erre az alkalomra kiadják dr. Kicsi Sándor Dálnoki történetek címmel a szerző negyven elbeszélésből, anekdotákból, színes, olvasmányos karcolatból álló kötetét. Dr. Kicsi Sándor hagyatékát dr. Zsigmond Győző gondozza, a könyvet Nagy Balázs lektorálta, s a sepsiszentgyörgyi Cova-Print Nyomdában készült. Sylvester Lajos emlékeztetett, hogy a Dálnoki Veress család három írót is adott a világnak – két Gerzsont és egy Dánielt –, de adott tábornokot, honvédelmi minisztert és emlékiratírót is. /Sylvester Lajos: Dálnoki pártolópéldányok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Zsigmond Győző, a bukaresti hungarológia szak tanszékvezetője, illetve professzora, Három macska, kettő közülük kommunista című politikai viccgyűjtemény-kötetét mutatták be november 24-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. Keszeg Vilmos a kolozsvári néprajz tanszék vezetője méltatta a kötetet. Ezek a viccek a történeti szájhagyomány részét képezik, igazi kordokumentumok. /Mihály Zsombor: Viccgyűjtemény, mint kordokumentum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében elkezdődött a 9. Kárpát-medencei Anyanyelvi tábor Setétpatakon. A tíznapos tábor célja: a magyarságtudat fejlesztése, közös kulturális értékek megismerése, az összetartozás érzésének kialakítása. A táborban 40 diák és tanár vesz részt Felvidékről, Vajdaságból, Veszprém megyéből és Erdély szórványtelepüléseiről. A programban ‘56-ról filmvetítés is szerepel, az előadók: Pomogáts Béla, Demeter László, Zsigmond Győző, Tapodi Zsuzsa és Péntek János. /Setétpatak nyelvtábora. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./