"Papp Sándor Zsigmond, Demény Péter és Balázs Imre József voltak a meghívottai annak az irodalmi estnek, amely része volt a KMDSZ múlt hét végi születésnapi rendezvénysorozatának. Többek között azt tárgyalták, hogy van-e létjogosultsága egy recenzióról írt kritikának. Demény Péter szerint akkor van, ha az elfogadható érveket is tartalmaz. A kortárs erdélyi magyar irodalomról folyó vitából kiderült, hogy bizonyos szakadékok léteznek különböző csoportok - így például a jelenlévők és a transzközép - között. Egyes vélemények szerint a transzközép fogalma alá sorolt személyek közül kevesen képviselnek igazán értéket. A meghívottak néhány szóban ismertették készülő könyveiket is. Papp Sándor Zsigmond új regényének egyedisége az lesz, hogy benne a történet fordítva íródik, tehát a majdani olvasó az eseményeket a végétől visszafelé követheti. /B. Cs.: Születésnapi irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ A fórum elmaradt, mert a fiatalok nem jöttek el, csak a KMDSZ-vezetők voltak jelen. /Bpelőd: Nulladik típusú találkozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"1951. aug. 20-án a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány tagjait a kommunista diktatúra karhatalma a különböző kolostorokból elhurcolta, mindnyájukat a máriaradnai kolostorba, kényszerlakhelyre vitték. Kilenc hónap után a tábort feloszlatták, lakóit pedig Kőrösbányára, Désre és Esztelnekre szállították. Idén tervezik a megemlékezést a következő helyeken: Kaplony /jún. 13./, Csíksomlyó /aug. 9-10./, Máriaradna /aug. 20./ Kérik mindazokat, akiknek valamilyen tárgyi emlékük (fénykép, levél stb.) van, lemásolás, kiállítás céljából kölcsönözzék. /Ötven éve szedték össze a ferenceseket. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 8./"

"Ápr. 7-én Kolozsváron ünnepélyesen felavatták a tervezett erdélyi magyar magánegyetem kutatóintézetét, amelynek feladata a tervek szerint az, hogy szakembereket biztosítson a leendő felsőfokú tanintézet számára. A kutatóintézet egyelőre Kolozsvár belvárosában kapott helyet, bérelt helyiségekben. Első munkatársai azok a fiatal oktatók, akiknek kutatói pályázatát a közelmúltban fogadta el a Sapientia Alapítvány. Ápr. 7-én Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülést is tartott Kolozsváron, amelyen jelen voltak az alapító egyházi vezetők, illetve azok képviselői. Az ülésen jóváhagyták az alapítvány kolozsvári központjának, csíkszeredai képviseletének, valamint a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem idei működési költségeire szánt összeget. Az erdélyi magyar magánegyetem felállítását tavaly óta évi 2 milliárd forinttal támogatja a magyar állami költségvetés. /Kolozsváron felavatták a leendő magyar egyetem kutatóintézetét. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./"

"Minden tavasszal Kolozsváron tartja az Aranka György Beszédművelő Kör és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt, valamint a vers- és prózamondó versenyt. A szervezést az idén is a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium vállalta fel, a zsűri tagja között volt dr. Egyed Emese, a BBTE Irodalom Tanszékének vezető tanára is, az elnök dr. Péntek János professzor volt. Kilenc megyéből 53 versenyző érkezett. Misztrik Emese és Fodor-Kis Ildikó, a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium diákjai érték el a legnagyobb pontszámot. Az Édes anyanyelvük vetélkedő győztesei ősszel a Sátoraljaújhelyen sorra kerülő versenyen már Kárpát-medencei mezőnyben versenyezhetnek tovább. A szavalóversenyen nehéz volt dönteni a sok kiváló diák közül. /Cs. Kovács Katalin: Az anyanyelv napjai Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./"

"Marosvásárhelyen a Maros Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara törvényszéki per útján megkapta a városháza tőszomszédságában található épületet. Eddig ez az épület volt a Látó és Vatra irodalmi folyóirat, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), a Romániai Magyar Szó, a Rompres Hírügynökség és az Írószövetség helyi fiókja. A kamara egy-egy helyiségbe beengedte eddigi székházába a Látó és a Vatra folyóiratok számítógépeit, némi bútorzattal. A MÚRE egyelőre az utcára került, nemkülönben székhely nélkül maradt a többi intézmény is Ideiglenes megoldásként a szerkesztőségek közül egyeseknek, és a MÚRE-nek a külvárosban levő helyiségeket, csakhogy azok tartottak attól, hogy az ideiglenesség állandósul, és többé soha nem kerülhetnek vissza a városközpontba. /Szerkesztőségek - átmeneti állapotban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./"

"Erdélybe látogatott a magyarországi közszolgálati sugárzott sajtó több vezetője, hogy előkészítse egy Kárpát-medencei hírügynökség megalapítását. Nagyváradi megbeszélésük után ápr. 7-én Kolozsváron találkoztak a Duna Televízió, Magyar Televízió és Magyar Rádió szakemberei a helyi sajtó képviselőivel. Az összejövetelen a Duna Televíziót képviselő Bodzsoni István, a kezdeményezés ügyintézője, elmondta, olyan hírszolgálatot szeretnének kialakítani, amely minden települést, ahol magyarok laknak, összekötne egy tájékoztatási rendszerbe. Az Erdélyben felállítandó hét-nyolc tudósítói irodából egy Kolozsváron lenne. A hírszolgálat ellátná hírrel, illetve egyéb műfajú információs anyaggal egész Erdélyt, Magyarországot, más magyarlakta vidékeket, valamint az egész világot, ahol erre igény lesz. Az együttműködést a Duna Televízió és a Magyar Rádió már aláírta, és a héten a Magyar Televízió is csatlakozik hozzá. Jelentős magyar kormánytámogatásra számítanak: az egész rendszerhez 1,5-1,7 milliárd, az induláshoz 420 millió forintra van szükség. /Balló Áron: A Kárpát-medencei hírügynökség előkészületei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Erdélyi körúton jártak a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Televízió vezetőségének tagjai, hogy ismertessék egy Kárpát-medencei magyar hírügynökség beindítására vonatkozó elképzeléseiket. Az út célja a tájékozódás is volt, kikérték a romániai magyar sajtó, a civil szféra és a politikum képviselőinek a véleményét is a későbbiekben létrehozandó hírszolgálat majdani teendőiről. A szolgálatot a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat Kht. működteti majd, a közhasznú társaságot a Magyar Rádió és a Duna Televízió alapította több mint fél éve, a Magyar Televízió betársulása is biztosra vehető. Bodzsoni István, a kht. ügyvezetője ismertette a hírszolgálat megalakításának terveit. Tizenhat - írott, hangos és képes információk továbbítására alkalmas - kihelyezett stúdiót hoznak létre a határokon túl, ebből nyolcat Erdélyben és a Partiumban. Szitnyai Jenő, a Duna tévé határon túli ügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy a magyar közszolgálatiság meg fog erősödni, hiszen már több kereskedelmi rádiótól és tévétől is kaptak jelzéseket, hogy a hírügynökség szolgáltatásaira igényt tartanak, azaz versenyhelyzetben fognak működni. /Kárpát-medencei hírszolgáltatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./"

"Az akkreditációs bizottság (CNEAA) - saját korábbi bejelentése ellenére - ápr. 9-én napirendjére sem tűzte az erdélyi magyar magánegyetem akkreditációs kérelmeit. Aurel Ghimpu, a CNEAA szóvivője március végén azt a tájékoztatást adta, hogy "az intézményi ellenőrzés van még hátra, s a CNEAA várhatólag április 9-én dönt az ideiglenes engedélyről". Ghimpu nem kívánt válaszolni arra, hogy miért halasztották el a magyar magánegyetem kérelmeinek megvitatását, illetve mikor kívánja a bizottság napirendjére tűzni azt. Az akadémiai akkreditációs bizottság február eleje óta halogatja a választ. A tervezett magyar magánegyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány már 11 kar ideiglenes akkreditációs kérelmét nyújtotta be. /Napirendre sem tűzték a magánegyetem ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Kolozsvár és Kolozs megye magyarsága nyilvántartásának elkészítését tervezi az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Eddig Kisbács és Tordatúr magyar lakosságának összetételéről készült részletes kimutatás. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta: pontos képet kívánnak nyerni arról, hogy az elmúlt időszakban Kolozsváron és a megyében hogyan alakult a magyarság képe. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szinte teljes és részletes tagnyilvántartással rendelkezik. Ezt akarják felfrissíteni és kibővíteni. A magyar történelmi egyházak nyilvántartásával és más módszerekkel fel tudnák mérni, hogy tíz évvel a rendszerváltás után hogyan néz ki Kolozsvár és Kolozs megye magyarságának számbeli aránya és összetétele. /Papp Annamária: Nyilvántartás készül Kolozsvár magyarságáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Gráfik Imre Széki lakodalom, Zakariás Erzsébet Asszonyélet Erdővidéken és Barabás László Aranycsitkók, maszkurák, királynék - Erdélyi magyar dramatikus népszokások című, a marosvásárhelyi Mentor és a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában megjelent köteteket mutatják be ápr. 10-én, Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. /Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt Myskovszky Viktor élete és műve címet viselő, felvidéki műemlékeket dokumentáló kiállítás. A bemutatott várak, kastélyok és templomok némelyike már csak Myskovszky rajzai él. Myskovszky Viktor (1838-1909) a kassai Állami reáltanoda tanára és a Magyar Tudományos Akadémia tagja a kárpát-medencei műemlékvédelem legjelentősebb személyiségei közé tartozik. Egész életét a műemlékvédelemnek szentelte. A kiállítást a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal készítette. Myskovszky szakfolyóiratokban több mint 250 dolgozatot jelentetett meg, ezernél több dokumentációs rajzot és festményt készített. /Mózes László: Felvidéki emlékek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./"

"Az árvízvédelem volt a Kárpátok Eurorégió harmincadik ülésének fő napirendi pontja. A kétnapos ungvári találkozón Mircea Ardelean, a Megyei Tanács alelnöke és Nicolae Horea, a tanács külügyi- és sajtóirodájának vezetője képviselte Szatmár megyét. Az Eurorégió nemzetközi összefogást sürget árvízügyben, ugyanakkor az érintett országok közös vízgazdálkodási stratégiájának kidolgozását is üdvözölné. A közös megoldáskeresés az árvizek által leginkább sújtott három országot, Romániát, Magyarországot és Ukrajnát érintené. /Kárpátok Eurorégió. Összefogás árvízügyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./"

"Dávid Gyula tanulmánykötetében /Erdélyi irodalom - világirodalom (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ a kisebbségi irodalmak közös fejlődési irányának bemutatásával a nemzeti egységesülés lehetséges útjait keresi. Dávid Gyula kiemelte, hogy a felmerült kérdésekre választ kell keresni ahhoz, hogy "Schengen árnyéka" ne mélyítse el a magyar szellemiség megosztottságát. Dávid Gyula /a kor közhangulatával dacolva - vetette közbe Győrffy Gábor/ hisz a magyarság értéképítő irodalmában, az egyetemes magyar nemzettudat létrehozásában. /Győrffy Gábor: Erdélyi irodalom határon innen és túl. = Helikon (Kolozsvár), ápr. 10./ Győrffy nem magyarázta meg, mit ért azon, hogy hogy a kor közhangulatával dacolva."

"Folytatódott a költségvetési vita a parlamentben. Mintegy 100 milliárd lejjel egészítette ki a parlament a mezőgazdaság költségvetését, így a tárca idén 9,718 milliárd lejes kerettel gazdálkodhat. Nem volt sikere az RMDSZ kis- és középvállalatokra vonatkozó módosító indítványának. Az RMDSZ, többek között, ennek a javaslatnak az elfogadásától tette függővé a költségvetés megszavazását. Az RMDSZ másik javaslata sem hozott sikert: 5 százalék helyett csupán 1,5 százalékkal sikerült növelni a közigazgatási egységek költségvetését a személyi jövedelemadóból. A parlament elfogadta Leonida Lari (NRP) azon javaslatát, hogy a Románia-Moldova Köztársaság közti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésére szánt 57,5 milliárd lejes alapból 2,25 milliárd lejt utaljanak ki négy moldovai sajtókiadványra. /Csütörtökre várható a végső szavazás. Folytatódott a költségvetési vita a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11 A kormány idén nyolcvannégymilliárd lejt szánt kisebbségvédelemre, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának javaslatára újabb tízmilliárd lejjel egészült ki az etnikumközi főosztály költségvetése. Az alapok elosztása a Kisebbségi Tanács javaslata alapján történik. A kapott összeget a szervezetek székházvásárlásra, fenntartási-személyzeti költségekre, illetve a kisebbségi sajtó támogatására fordíthatják. /RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 11. - 70. sz./"

"Románia EU-csatlakozásának legnagyobb akadálya az ország nehéz gazdasági helyzete - jelentette ápr. 10-én a Svédországban tárgyaló Adrian Nastase. A kétnapos svédországi látogatáson levő kormányfő Svédország - amely az EU soros elnöki tisztét tölti be - támogatását kérte mind az unióval, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal soron következő tárgyalásokban. /Nastase Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ A stockholmi látogatáson tartózkodó Adrian Nastase miniszterelnököt ápr. 10-én fogadta Goran Persson svéd kormányfő. A megbeszélésen kitértek Románia svéd cégekkel szembeni adósságának rendezésére is. A két világháború közötti időszakból származó, mai értéken több mint 4 milliárd dollárt kitevő adósság rendezését előbb politikai szinten szeretnék megoldani. Persson figyelmeztette vendégét, amennyiben nem találnak a svéd fél számára kedvező megoldást, nemzetközi bírósághoz fordulnak. /Bírósággal fenyegetőznek a svédek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./"

"Az erdélyi magyar magánegyetem működésére beadott kérelmeket a román akadémiai akkreditációs bizottság (CNEAA) a jelenleg érvényben lévő akkreditációs törvény alapján fogja elbírálni - jelentette ki Ioan Mihailescu professzor, a CNEAA elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Mihailescu szerint nem szándékos a huzavona magyar egyetem-ügyben. Február elején azért halasztották el a döntést, mert a jogi szakbizottság véleményét várták. Egy hónappal később "az intézményi ellenőrzés hiányzott". Az ápr. 9-i CNEAA-ülésen napirendre sem tűzték a magyar magánegyetem kérdését. /Mihailescu: Nem szándékos a huzavona magyar egyetem-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Tonk Sándor, a Sapientia alapítvány elnöke szerint ha május 7-én sem adja meg a CNEAA az ideiglenes működési engedélyt, veszélybe kerül az idén őszre tervezett tanévkezdés az erdélyi magyar magánegyetemen. /Erdélyi magyar magánegyetem. A CNEAA elnökének álláspontja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./"

"Mircea Geoana külügyminiszter egy napra Magyarországra látogatott. Mi volt az eredménye, tette fel a kérdést Fodor Sándor. Magyarország kormánya, mind az RMDSZ, mind pedig a Székelyföld népe szorgalmazta a magyar konzulátus megnyitását Csíkszeredában. Geoana elzárkózott ettől. /Ugyanakkor két német konzulátus is van az országban, Erdélyben, az egyik Szebenben, a másik Temesvárott. - A romániai magyar tannyelvű állami magyar egyetem kérdése már szóba se került Budapesten. A magánegyetemről Geoana azt mondta, a kérdést az akkreditációs bizottság vizsgálja. - Az olcsó és jó minőségű magyar élelmiszereket nem engedik be Romániába. Tulajdonképpen mi szükség is volt erre a kommunista időkére emlékeztető, semmitmondó külügyminiszteri vizitre? Az, hogy Románia jelezze Európa felé: mindent elkövet, hogy jó viszonyban legyen szomszédaival. /Fodor Sándor: Mi is volt az értelme? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11."

"Négy újságírójától és több műszaki munkatársától vált meg a Bihari Napló. Elbocsátásuk a lap kiadását márciustól átvevő osztrák Forum Verlag Kiadó racionalizálási programjának része. Kovács Géza, a kiadó ügyvezetője elmondta, a "karcsúsítást" az tette szükségessé, hogy a lap tavaly több mint 200 millió lej veszteséget halmozott fel, és az idei év első hónapjaiban is veszteségesen működött. Rais István főszerkesztő megemlítette, koncepcióváltás még nem történt a lapnál; beindult azonban a műhelymunka a lap arculatának átalakítására, tartalmi megújítására. /Változások a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"

"A hivatalos adatok szerint Kovásznán a 12 500 lakosból csupán 2024 személynek van állami munkahelye. További 246 személy vállalkozó, 400 kisiparos, 2380 nyugdíjas, 432 munkanélküli, 2650 iskolás és 88 fogyatékos. A hivatal tehát 8220 személy helyzetét ismeri. A fennmaradó 4280 személy is valahol megvan, valószínűleg ide sorolhatók az iskolákba, illetve óvodákba be nem íratott gyermekek, a gazdálkodók, a Magyarországon munkát vállalók és azok, akik már semmiféle munkanélküli-juttatást nem kapnak, valamint az alkalmi vagy feketemunkából élők. /(bodor): Kovászna. Miből él a lakosság harmada? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./"

"A temesvári Eurorégiós Központ a Demokráciáért az elmúlt hétvégén találkozót szervezett a DKMT Eurorégió jugoszláviai és romániai részén működő írott és elektronikus média számára. A térség magyar médiái közül csak a temesvári Új Szót hívták meg a rendezvényre, de nem voltak jelen például a régió televíziós állomásai sem. Bemutatták a temesvári Radio Vest, az újvidéki Radio 021 és a szegedi M6 Rádió közötti, 1998-ban indult eurorégiós együttműködés termékét, egy háromnyelvű rádióműsort. A tervek között szerepel egy háromoldalú, román-magyar-szerb médiatalálkozó összehívása, egy közös adatbázis létrehozása. /Csonka médiatalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./"

"Magyarország katasztrofális demográfiai helyzetben van, amin nyugati vélemények szerint csak azzal lehetne segíteni, ha az Erdélyben, Szlovákiában, vagy Jugoszláviában élő magyarok tömegesen bevándorolnának az anyaországba ‑ írta ápr. 10-i számában a Curentul című román lap. A román újság a francia Le Monde összeállítását idézve hangsúlyozta: Magyarország lakossága évről évre csökken, a várható életkor alacsonyabb, mint Nyugaton, az öngyilkosságok száma pedig nyugtalanító mértéket ölt. A szomszédos országokban élő magyarok tömeges bevándorlásának gondolatát azonban elvetik Budapesten: a magyar szakértők szerint ezzel Magyarország ugyan nyerne a lakosság növekedését illetően, de azzal a külső veszteséggel járna, hogy csökkenne a határon túli magyar népesség ‑ írta a Curentul. /Magyarország - demográfia. = RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 11. - 70. sz./"

"Az Országgyűlés költségvetési bizottsága ápr. 10-én 15 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezet az európai integrációs ügyek bizottságának napirendjén is szerepelt, itt a képviselők 18 igen vokssal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül szavaztak az általános vitára bocsátás mellett. Egyedül az SZDSZ képviselői utasították el az előterjesztést. Szintén zöld utat adott a tervezetnek az alkotmányügyi és a külügyi bizottság is. A külügyi bizottságban Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár adott tájékoztatást az előterjesztés fő elemeiről. - Idén és jövőre összesen mintegy 8-9 milliárd forintnyi költségvetési támogatás szükséges ahhoz, hogy a határon túl élő magyarok kedvezményeit be lehessen vezetni. Az összeget a büdzsé általános tartalékából lehet előteremteni - mondotta. Kitért arra, hogy a státustörvény-javaslatban foglalt egészségügyi kedvezmények zökkenőmentes igénybe vétele érdekében 2003-tól magánbiztosítási pénztárat terveznek létrehozni a határon túl élő magyarok számára. Tabajdi Csaba (MSZP) jelezte: a szocialisták támogatják a státustörvény megszületését, ám jelenlegi formájában szegényesnek tartják a szülőföldön nyújtandó támogatások rendszerét. Szerinte a magyarországi kedvezmények körét is bővíteni kellene, például 5 vagy 6 hónapra emelni a 3 hónaposra tervezett, szezonális munkavállalási időszakot. Az MSZP a végszavazáskor csak nagyon jelentős módosításokkal tudja támogatni az előterjesztést. A dokumentumot egyedül elutasító SZDSZ véleményét Szent-Iványi István frakcióvezető, a külügyi bizottság elnöke közölte: A törvényjavaslat becsapás, szemfényvesztés. Nem a szülőföldön maradást, sokkal inkább az elvándorlást ösztönzi. Németh Zsolt ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy a törvény bevezetése kedvező hatással lesz majd a határon túl élő magyarság demográfiai mutatóira. Úgy vélte, hogy jelenleg az érintett 3 millió magyar mintegy negyede gondolkodik szülőföldje elhagyásán, a jogszabály bevezetése azonban felére csökkentené ezt a számot. - A törvényjavaslat nem kirekesztő, hiszen nem sérti mások emberi méltóságát és nem tesz különbséget a jogalanyok között - hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, a státustörvény-javaslat jogalanya az lehet, aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, nem akar Magyarországon letelepedni és megfelel az idegenrendészeti előírásoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem biztosítanak alanyi jogon egészségügyi ellátást a határon túlról érkezett magyaroknak, csupán a nemzetközi kötelezettségek alapján járó rendkívüli ellátást, illetve alapítványi-közhasznú jellegű, az eddigieknél nagyobb arányú támogatást nyújtanak. - Tabajdi Csaba egy olyan országgyűlési biztosi poszt létrehozását javasolta, amely a határon túl élő magyarok ügyeivel foglalkozna Magyarországon. Németh Zsolt figyelemre méltónak nevezte ezt a felvetést, s jelezte: a kormány konstruktívan áll hozzá az ellenzék jobbító szándékú módosító javaslataihoz. - A külügyi államtitkár kifejtette, hogy szerepel a kabinet tervei között a határon túli magyar oktatás, kultúra és média jelentősebb támogatását célzó lépések meghozatala is. A státustörvény-javaslat uniós vonatkozásairól Németh Zsolt elmondta: a kedvezmények zöme nem érinti az EU közösségi joganyagát, csak a határátlépés és a munkavállalás tekintetében. - A magyar EU-belépést követően természetesen e törvényt is a majdani csatlakozási szerződéssel összhangban kell alkalmazni - szögezte le a külügyi államtitkár. - Az Országgyűlés a tervek szerint még tavasszal elfogadja az előterjesztést, a kormány pedig október 31-ig készíti el rendeletét a törvény költségvetési vonatkozásairól. A státustörvény a tervek szerint 2002. január 1-jén lép hatályba. /Vitára alkalmas a státustörvény. Az MSZP szegényesnek, az SZDSZ szemfényvesztésnek tartja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A Pénzügyminisztérium jóváhagyta azt a kormánygaranciát, amely segítségével az ABN Amro Bank budapesti fiókja 25 millió dollár értékű, 10 éves futamidejű, 2 éves türelmi időt magába foglaló, 6,3 százalékos kamatlábú hitelt ad a Hargita Gáz Rt.-nek. Ennek köszönhetően 60 ezer Hargita megyei családhoz vezethetik be a földgázt. /Megkapja a kölcsönt a Hargita Gáz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Molnár Gusztáv filozófus, politológus előadásával nyitották meg a hét végén felavatott erdélyi magyar magánegyetem kutatóintézetét, ahova az elkövetkezőkben neves vendégtanárokat szeretnének meghívni azzal a céllal, hogy szakembereket biztosítsanak a leendő felsőfokú intézménynek. A megjelenteket Tánczos Vilmos egyetemi tanár köszöntötte, majd Bárdi Nándor történésznek, a Teleki László Alapítvány munkatársának, a beszélgetés moderátorának adta át a szót. Bárdi Molnár Gusztáv eddigi munkásságát értékelte: többek között a Kriterionnál eltöltött éveket, a Limes Körben folytatott tevékenységét, a Szekuritáté zaklatásainak kiszolgáltatott politológus román kapcsolatait, időszerű politikai kérdéseket stb. Molnár Gusztáv kifejtette: Kelet-Európán belül két térség különíthető el: egyrészt a nyugati kereszténységhez tartozó Közép-Európa, ahol a kommunizmus szétrombolta a civil társadalmat, nem fosztotta meg viszont attól a lehetőségtől, hogy új civil társadalom épüljön fel a kommunizmussal szemben, másrészt pedig az ortodox Kelet-Európa, ahol a civil társadalmat a kommunizmus nyomtalanul elsöpörte, és amely Molnár Gusztáv szerint megreformálhatatlannak bizonyult. Erdély, Vajdaság és Nyugat-Ukrajna Közép-Európához tartozik, figyelembe véve azonban, hogy ezek milyen ország részét képezik, tipológiailag Kelet-Európába sorolhatók. A politológus emlékeztetett, hogy a Vajdaságban sikerült létrehozni azokat a regionális intézményeket, amelyeknek Erdélyben még a gondolatát is elvetik. Molnár Gusztáv kifejtette: Romániában jelenleg holt idő, unalom van, nem történik semmi, politikailag ez nem érdekes időszak. Mint fogalmazott, ez "a kultúraépítés" korszaka. - Molnár Gusztáv egyetért azzal, hogy a magyar állam bizonyos kedvezményekben részesítse a határon túli magyarokat. Naivitásnak tartja viszont abban bízni, hogy ezzel "megvalósul majd a magyarság határok nélküli reintegrációja". Hangsúlyozta: hitt abban, hogy a magyarországi közvéleménybe és magyarságtudatba be lehet pumpálni, amit Erdély jelent, ezt azonban nem sikerült megvalósítani. /Molnár Gusztáv: Politikai holtidő van Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A Figura Stúdió Színház idei évadja igazolja, figyelnek a színház tevékenységére, hiszen összesen 4,5 millió forint támogatásban részesítette 2001-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alap. A juttatások előadás-támogatásokra, színpadtechnikai eszközök vásárlására, jelmezek előteremtésére szolgálnak. A Figura Színház nagy lépésre is készül: ha sikerül, ezután Gyergyószentmiklóson szerveznék meg a romániai kisebbségi színházak kollokviumát. /4,5 millió forint a Figurának. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./"

"Ápr. 8-13-a között immár negyedik alkalommal szervezett bútorfestő tábort a szentegyházi Gyermekfilharmónia. Haáz Sándor zenetanár elmondta, főleg Hargita megye iskoláinak pedagógusai és tanulói vesznek részt az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő bútorfestő táborban. Eljöttek a csernátoni Haszman-lányok is, mint oktatók. Az első csoport tanulói a vargyasi és az almási népi festett bútorok technológiájával ismerkednek, a többiek a háromszéki bútorok tanulmányozásával töltik idejüket. /Bútorfestő tábor negyedszer Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./"

"Ápr. 10-én Kolozsváron hármas könyvbemutató volt a Kriza János Néprajzi Társaságnál. Előbb Pozsony Ferenc elnök köszöntötte Szabó Tamás fotóművészt, akinek sok évtizedes munkássága egy részét, 5000 néprajzi témájú felvételének fekete-fehér negatívját sikerült nemrég a társaságnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával, visszavásárolni. A most bemutatott három kötet megszületése két intézmény, a KJNT és a marosvásárhelyi Mentor Kiadó közös könyvkiadási szerződésének eredménye. Pozsony Ferenc bemutatta Gráfik Imrének, a Magyar Néprajzi Társaság elnökének Széki lakodalom című kötetét. Zakariás Erzsébet Asszonyélet Erdővidéken című művét Szikszai Mária méltatta. A szerző 1998-ben megvédett doktori disszertációjáról van szó. Keszeg Vilmos mutatta be Barabás László Aranycsitkók, maszkurák, királynék - Erdélyi magyar dramatikus népszokások című kötetét és méltatta a gyűjtőnek az adatgyűjtés alatt betöltött szerepét és módszereit. /Ördög I. Béla: Rendhagyó hármas könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Dr. Vass Csaba egyetemi docens, a Duna Televízió kutatási igazgatója, a Római Katolikus Egyetemi Lelkészség meghívására előadást tartott Kolozsváron az általa megalkotott identitáshoz való jog és identitásválasztás szabadsága kérdéséről és a kommunikációs emberi jogokról. Az előadó elmondta, hogy a magyar kisebbségi törvény az Egyesült Nemzetek Szövetségénél is kedvező fogadtatásra talált. Az ENSZ tagállamainak javasolta, hogy a kisebbségi problémáikat az identitáshoz való jog és az identitásválasztás szabadsága alapján oldják meg, hogy ezzel is közelebb kerüljenek az etnikai türelmi viszonyok kialakulásához és az etnikai béke megvalósulásához. Dr. Vass Csaba e kérdésről szóló írásai a Magyar Kisebbségben, illetve a Magyarországon megjelenő Ökotáj című folyóiratban olvashatók. /Dr. Vass Csaba kolozsvári előadása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Kolozsvárnak önálló diákzenekara született: a Gh. Dima Zeneakadémia diákjai alkotják Sinfonietta Transsylvanica együttes tagjait, az együttes a KMDSZ kötelékeiben működik. Bemutatkozó fellépésük ápr. 9-én volt. A diákzenekarban a főiskola magyar és román diákjai muzsikálnak egyetértésben. A Sinfonietta Transsylvanica nem óhajt a főiskola védnöksége alatt működni, önálló zenekar szeretne maradni, így próbáit nem az akadémián tartja. Egyelőre, díjmentesen, a Diákművelődési Ház nyújt "otthont" a 45 tagú zenekarnak. A zenekar szervezésében Makkai Dávid, Flórián Gergely, Réman Tibor, Leitman Zsolt és Kolcsár István oroszlánrészt vállalt. A bemutatón a szólista Székely Attila volt, a kolozsvári közönség egyik kedvenc zongoraművésze. /Kulcsár Gabriella: Sinfonietta Transsylvanica. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Az International Republican Institute meghívására márc. 25. és ápr. 8. között 12 tagú romániai küldöttség továbbképzőn vett részt az Amerikai Egyesült Államokban. A küldöttségben az RMDSZ-t Boros János, Kolozsvár alpolgármestere és Seres Dénes Szilágy megyei szenátor képviselte. Boros János beszámolt amerikai élményeiről. Az egyhetes washingtoni tartózkodás során elsősorban szövetségi kormánytisztségviselőkkel találkoztak. Az amerikaiak nehezményezték, hogy a román kormányhivatalokban olyan személyeket neveztek ki, akik KGB-ügynökök voltak. Külön kitértek Ristea Priboi esetére, akit a Román Külügyi Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság élére neveztek ki. - Az amerikai üzletembereknek negatív a Romániáról alkotott véleménye. Tudják, hogy nehézkes, bonyolult, folyton változó a törvénykezés. Több közhivatalnok megerősítette, Amerikában nincs hivatalos nyelv. Floridában jelentős számú spanyol anyanyelvű polgár él, sok helyen kizárólag spanyol nyelvű feliratok vannak. /Kiss Olivér: Amerikában nincs hivatalos nyelv. Boros János alpolgármester továbbképzésen vett részt az Egyesült Államokban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Új magyar kiadvány látott napvilágot, a Szóház (civil információs havilap, Dés, március). Az új lap hírül adta, hogy Désen és környékén pezsgő közösségi és kulturális tevékenység zajlik /táncház, cserkészet, népfőiskola, könyvbemutatók, szavalóverseny, színjátszás, rovásírás-verseny/. V. évfolyamánál tart a Források ("A Borszékért Alapítvány közérdekű lapja", februári szám). A mostani szám kultúrtörténeti összeállítást és viccválogatást közölt. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Tudomány kettős kötésben (Marx György írása irodalom, kultúra egyetemes és nemzeti jellegének "vitájáról"), Anyanyelvünk becsülete a tankönyvekben (Kósa András), beszámolók kulturális vetélkedőkről. Moldvai Magyarság (a moldvai csángók lapja, februári szám) - a lapszám közölte a Mária-himnusz szövegét, a moldvai csángókra vonatkozó részletet - magyarul és románul - Dimitrie Cantemir Descrierea Moldovei (Moldva leírása) című 1714-es művéből, Sylvester Lajos beszélgetését Nyisztor Tinka néprajzkutatóval (Mindig tudtam, hogy magyar vagyok), akinek - a beszélgetés kiegészítéseként - A magyar táplálkozáskultúra változásai Moldvában c. tanulmányát is közölték. A moldvai katolikusok egyházi szertartásrendje 1642-ből (Benda Kálmán), A moldvai csángók származása és neve (dr. Veress Endre), A csángók identitásproblémájának nyelvi és nyelven kívüli okai (dr. Fodor Katalin), A moldvai csángók öltözete - A női öltözet (dr. Nagy Jenő). /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"