Magyarország kassai és csíkszeredai főkonzulátusának megnyitása már hónapok óta napirenden van. /Idéntől Csíkszeredán is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán, jan. 8-án nyilatkozatot adtak ki, ebben leszögezték, hogy nem lehet néhány személyre leszűkíteni az RMDSZ alapítóit. Vitathatónak tartják, ha az SZKT megkerülésével bárki önkényesen kiválasztott "alapító tagnak" kitüntetést osztogat. - Az aláírók: Bodó Barna, dr. Csapó József, Egyed Péter, Farkas Zoltán, Fülöp G.Dénes, Hajdó Csaba, Katona Ádám, Kerekes Sándor, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, dr. Papp Kincses Emese, Pillich László, Somai József, Szabó László, Tőkés András, Tőkés László, Vekov Károly. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Ezen nyilatkozattal kapcsolatban Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója elmondta, hogy a nyilatkozat tájékozatlanságról árulkodik. Az RMDSZ vezetősége ugyanis az RMDSZ első ideiglenes intéző bizottságának tagjait kívánja a jan. 15-i rendezvényen emlékoklevéllel és plakettel megtisztelni. Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Demény Lajos, Balogh Edgár (post mortem), Sylvester Lajos és Horváth Andor, összesen tizenketten részesülnek az említett elismerésben. /Mózes Edith: Nyilatkozat tájékozatlanságból? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

A nyugati megfigyelők Romániában ma akadálytalanul elvegyülhetnének a mélyrétegekben, de nem érdemes. "Jelentésüket odahaza a túlbuzgóság jelének tekinthetnék, ha az nem egyezik a nemzetiségi kérdés modell értékű megoldásának hivatalosan kidolgozott és az illetékes kisebbség képviselete által megerősített képletével." - írta Nits Árpád. Ezért a magyar képviselőknek vigyázniuk kellene nyilatkozataikra, ne vigyék túlzásba a dicsekvést. Nits példát hozott fel: elhitették a világgal, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot visszaszolgáltatták a református egyháznak. Valójában ez nem történt meg: Fülöp G. Dénes marosvásárhelyi református esperes elmondta, hogy a Hivatalos Közlöny közölte a kormány visszakozását a Bolyai Líceum ügyében. Ezt az újabb kudarcot a sajtóorgánumok nem közölték. /Nits Árpád: Rálapátolás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Jan. 14-én Kolozsváron, a Német Demokrata Fórum zsúfolásig megtelt nagytermében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a magyar kormány és a trianoni utódállamok magyarsága közötti együttműködésről. A vitaestet a Reform Tömörülés RMDSZ-platform szervezte. Az anyaországban az 1998-as hatalomváltást követően sikerült intézményesíteni a magyar-magyar kapcsolatokat: létrejött a Magyar Állandó Értekezlet mint konzultációs szervezet, amely a fontos döntések meghozatalába bevonja a határokon túl élő magyarság törvényes képviseleteit - fejtette ki Szabó Tibor. Ennek keretében, a magyar kormány tanácsadói testületeiként, hat szakmai bizottság működik. Az oktatási bizottság egyrészt szorgalmazza a magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését az óvodától az egyetemig, másrészt pedig olyan magyarországi szakképzést támogat, amelynek végeztével a fiatalok visszatérnek szülőföldjükre. Jelenleg hivatalosan 2500-3000 határon túli magyar diák tanul ösztöndíjjal, de legalább mégannyi van más úton-módon Magyarországon. Szabó Tibor a sok vitát kiváltott kettős állampolgárság felvetését nem tartja szerencsésnek. Kijelentette: a magyar kormánynak az a szándéka, hogy augusztus végéig kidolgozza azt a törvénycsomagot, az ún. "státustörvényt", amelynek célja, megnyugtató megoldást keresni a határon túli magyarok identitásának megőrzésére, szülőföldjükön maradásukra. A szociális bizottság a magyarországi munkavállalás és egészségügyi ellátás kérdéseit tisztázza. Az előadást vita követte. Ebben a pillanatban az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, bácskai magyart ugyanúgy kezelik, mint a bangladesi menekültet, állapították meg. Szabó Tibor, megemlítve, hogy felvidéki származása következtében tisztában van a kisebbségi sorssal, leszögezte: nem kellene Schengen előtti és Schengen utáni állapotokról beszélni, a határátkelőhelyek mindig működni fognak, csupán a zöld határon átszökők ellen lépnek fel megkülönböztetett szigorral. /Ördög I. Béla: A Reformklub vendége volt a HTMH elnöke. Kolozsvári fórum a magyar-magyar kapcsolatokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Szőcs Géza a vele készített interjúban elmondta, hogy 1989 decemberében emigrációban élt, a Szabad Európa rádió budapesti irodájából követte a romániai eseményeket. Szőcs Géza 1990 márciusában hazatért Kolozsvárra. Időközben többen - Béres András, Balázs Sándor, Csutak István, Gyímesi Éva és Király Károly - megkeresték azzal a kéréssel, hogy vállaljon politikai szerepet az alakuló magyar érdekképviseletben. Azért vállalt politikai szerepet, mert úgy érezte, belső ellensúly lesz a túlzott kompromisszummal szemben. Szőcs Géza egyre inkább magára maradt. Bukarestet központként elfogadták, de nyilvánvaló volt az erdélyi központ szükségessége is. Szőcs Géza élesen elítélte az RMDSZ vezetőit: szerinte a jelenlegi helyzet az, hogy a politikai érdekképviselet felfalt minden mást. "A Budapestről kapott milliárdok segítségével bebetonozta magát, biztosította a status quo fenntartását, vagyis azt az 5-6 tagú kamarillát, amely az RMDSZ-t irányítja, és a pénzek fölött dönt. A magyar adófizetők pénzéből Erdélybe jutott forint milliárdok olyan nómenklatúrát eredményeztek, amely a nem általa megtermelt pénzeknek a szétosztásából él." - 1993-ban, amikor Szőcs Géza visszavonult, született egy megegyezés: a brassói RMDSZ-kongresszus azt a programot fogadja el, amelyet a radikálisok dolgoztak ki, s ezért cserébe a radikálisok átadják a vezető pozíciókat a mérsékelteknek. - Szőcs Géza úgy látja, hogy "az RMDSZ a következő 10 évét nem éri meg ebben a formában." Szerinte az ő Bem rakparti irodáját is azért tették tönkre, "mert az egy általuk ellenőrizhetetlen parallel struktúra volt." /Gál Mária: 10 éves az RMDSZ. Tíz év múlva már csak emlék lesz Interjú Szőcs Gézával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Kedei Mózes székelyudvarhelyi unitárius esperest az elmúlt év utolsó napjaiban Pro Urbe-díjjal jutalmazta Székelyudvarhely önkormányzata. Kedei elmondta, hogy 1989 decemberében Újszékelyen a falu a Nemzetmegmentési Front helyi elnökének választotta és első napokban megalakították az RMDSZ helyi szervezetét. A széki RMDSZ alelnökének választották. Később székelyudvarhelyi lelkésznek választották. A változás után az egyház visszakapta társadalmi súlyát és szerepét, a lelkészek kiléphettek a templomból. Az iskolák kapui is megnyíltak a lelkészek előtt. 1989-ig csak a legmagasabb szinten találkozhattak a külföldi unitárius egyházak vezetőivel, a lelkészeknek a találkozás teljesen lehetetlen volt. Az utóbbi 10 évben a külföldi unitáriusokkal a kapcsolat megerősödött, és felmérhetetlen jelentőségű az a testvéregyházi kapcsolat, amely az amerikai egyházzal kiépült. Minden erdélyi unitárius egyházközségnek van amerikai testvérgyülekezete, ami nagy erkölcsi és anyagi támogatást jelent. Újjászerveződtek az egyletek, és újraindult a kommunizmus ideje alatt betiltott Unitárius Közlöny című egyházi lap. - 1996-ban Székelyudvarhelyen tartották a püspökválasztó zsinatot. - Az elmúlt években a gazdasági helyzet, az életszínvonal romlott, ez sok embert Magyarországra kényszerített dolgozni, és a kényszerű távollét megpróbáló volt egyénnek, családnak egyaránt. - A demográfiai arányok megváltoztak. 1989-ben volt 30 keresztelő, és 15 temetés, 99-ben viszont 19 újszülött volt, és 25 temetés.- Az unitárius egyháznak sikerült újraindítania két szemináriumi osztályt, Székelykeresztúron az Orbán Balázs, Kolozsvárott a Brassai Sámuel unitárius kollégiumokat. A teológusképzés terén is sikerült leküzdeni a létszámhiányt. - Visszakapták Kolozsváron a Brassai Sámuel Unitárius Kollégiumot, és itt, Udvarhelyen a Kriza János Unitárius Szeretetotthon jogi helyzetének tisztázása folyamatban van. /Inczefi Tibor: "Bölcsességre van szükség a jövőben is" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jan. 13-án Marosvásárhelyen hét órás vita folyt az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testületében, a TKT-ban, ahogy Máthé Éva írta, a Markó- tábor és a Kincses-tábor között. Végül csak a 2000. év tevékenységének tervezetét fogadta el a TKT, és megvitatták a kampánystáb jelentését. A Maros megyei szervezeten belül a megyei ügyvezető elnökség valamint a TET (Területi Egyeztető Tanács) Kincses-párti, a TKT-ban pedig a Markó-vonal van fölényben. A testületek egymás határozatainak jogosságát megkérdőjelezik. - Kelemen Atilla leszögezte: Marosvásárhelyen tűrhetetlen dolgok történnek és követelte: a megyei szervezet ismerje el, hogy a legfontosabb döntéshozó szerv a TKT, és ezt tartsák tiszteletben. - Végül a 2000. év tervezetét nagy többséggel elfogadták. - A kampánystáb tevékenységéről szintén Kincses Előd számolt be. Nos, ha valami mégis működik RMDSZ-vonalon Maros megyében, akkor az a helyhatósági választási kampány. Egymást érik a vidéki és városi kampánygyűlések. - Két nappal a TKT-ülés előtt megjelent a helyi sajtóban az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi, mezőcsávási kerületei, valamint három marosvásárhelyi körzet nevében egy nyilatkozat, amelynek az a lényege, hogy a TKT összetétele nem megfelelő, mivel a Maros megyei tömbmagyarság nincs kellőképpen képviselve a testületben. A nyilatkozat az ellenségeskedés megszüntetését sürgeti. A Markó-tábor viszont egyáltalán nem fogadta el a nyilatkozat pozitív üzenetét. Markó Béla hevesen ostorozta a nyilatkozat mögött rejlő kezdeményezést. /Máthé Éva: A marosvásárhelyi RMDSZ- ünnepség előtt. Ülésezett a TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Gál Mária készített interjút Gyimesi Éva professzorasszonnyal, aki hangsúlyozta: egy pillanatig sem gondolta, hogy azok a célok, amelyeket a Hívó Szóban megfogalmaztak, megvalósulhatnak tíz éven belül. Pozitív változás a szólás-, a vélemény- és a gyülekezési szabadság. A legjobban fáj, hogy még nincs önálló egyetem. Jelenleg a Babes- Bolyain nemcsak magyar nyelv és irodalom, illetve néprajz tanszékek vannak, hanem az egyetem 18 fakultásából 13 karon tanítanak magyarul. 1989-ben kb. hetvenhatan voltak, most már 250 fölött van a magyarul tanító kollégák száma. változás a több mint félezer magyar alapítvány léte, a több mint 250 művelődési egyesület, és az, hogy van magyar közélet. A magyar tömegtájékoztatás is széles skálájú. Nincs egésznapos magyar rádióadás, televízióműsor, de Székelyföldön egésznaposak a helyi stúdiók adásai. Gyímesi kiállt az RMDSZ mint érdekképviseleti és politikai szervezet mellett. Arra intett, hogy "ne hagyjuk magunkat infantilizálni az anyaország befolyása által sem, hanem próbáljunk meg az erdélyi sajátosságoknak megfelelően, egy jó értelemben vett transzszilván autonómiában gondolkodni. Erdély mindig is viszonylag független volt az anyaországtól...". Az RMDSZ-nek "erkölcsi, emberi megújulásra lenne szüksége." A jócskán felerősödött Tőkés-Markó ellentétet higgadt, világos eszmei-ideológiai vitaként lehetne levezetni. Korszerűbb jövőképpel kellene ellensúlyozni a jelenlegi erősen múltorientált beállítódást, vallotta. Szerinte túl sok pénzt költöttek műemlékekre, szobrokra, emléktáblákra, és kitüntetésekre, ahhoz képest, amennyit valóságosan működő korszerű intézményekbe fektettek. Gyímesi Éva még azzal sem ért egyet, hogy az kap kutatási ösztöndíjat, aki a "romániai magyar tudományosság érdekeit szolgálja". /Gál Mária: Számoljunk a valósággal is. Interjú Gyimesi Éva professzorasszonnyal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Gál Mária a Népszava kolozsvári tudósítója.

Molnár Gusztáv a Teleki László Intézet keretében 1995 óta folyó geopolitikai kutatások vezetője. Jelenleg a kolozsvári egyetem vendégtanára. Geopolitikai és regionális szerveződéseket szem előtt tartó megközelítése vitát váltott ki. A vitáról a Polirom Kiadó közölt válogatást Problema transilvania címmel. A kötetet Molnár Gusztáv Gabriel Andreescuval közösen szerkesztette. Molnár Gusztáv elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt készült tanulmányában /Volt Európának egy különös tartománya/ pesszimista álláspontra helyezkedett. Ezt az írását a Szekuritate akkor elkobozta. Akkor úgy gondolta, hogy Erdély mint közép-európai tartomány teljesen megsemmisül. Mai gondolkodásában viszont a reménystratégia van jelen. Lehet tervezni, építkezni. Erdélyben már vannak csoportok, melyek a kérdés politikai oldalát felvállalják, így Sabin Gherman ligája vagy az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés csoport. Molnár Gusztávot a dolog ideológiája, egy lehetséges közös erdélyi nyilvánosság, közös hagyomány megteremtése foglalkozatja. - Molnár Gusztávot a területek, tartományok lázadása érdekelte, ami a század- és ezredforduló világjelensége. "Quebecktől Kelet-Timorig és Skóciától Kasmírig mindenütt megmutatkozik. Európában ez a kérdés most a nyugati civilizáció-állam keleti határvonala mentén kialakuló új Frontier problémájaként jelenik meg." Azokra a tartományokra gondol, amelyek képesek lennének a Nyugathoz való csatlakozásra, de az országok, amelyekhez tartoznak, nem. - Ösztönstratégia kezd érvényesülni ezekben a tartományokban, állapította meg: a Nyugat közelsége dezintegratív erővel hat a közvetlen környezetére. Nem véletlen Adrian Nastase hisztériája, amikor a regionalizmus szóba kerül. Molnár Gusztáv 1997-es tanulmányában, amely a Problema transilvania kötet vitaindítója, megállapította, hogy Bukarest egy angol típusú devolúciós stratégiával kezelhető szinten tudná tartani a kérdést, megőrizve az állam egységét, ugyanakkor Erdély számára bizonyos intézményi önállóságot biztosítana. Vitapartnere, Andreescu másra érzékeny. Amennyiben beindul Erdélyben az autonómia intézményesülése, akkor Ó-Románia nem-nyugati jellemvonásai élesebben kiütköznek. Andreescunak, a Bukarestben élő nyugatos értelmiséginek ez nem érdeke. A kötetben Tom Gallagher azzal érvel Molnár Gusztáv okfejtése ellen, hogy Erdélyen belül a románság és a magyarság Erdély-képe olyannyira eltérő, hogy nem egyeztethetők össze egy közös erdélyi stratégia érdekében. Igaz, felelt erre Molnár Gusztáv, hogy eltérő, de meg lehet teremteni a közös stratégiát. Tom Gallagher a román erdélyiséget a Román Nemzeti Egységpárthoz közötte. Ma már azonban egyre gyengül ez a párt. Molnár Gusztáv hisz a közös erdélyi identitás megteremtésében. Először a közös erdélyi nyilvánosságot kell megteremteni. Amennyiben nem teremtik meg, figyelmeztetett Molnár Gusztáv, akkor "végzetesen megroppan - a németeké után - a magyar közösség ereje, konzisztenciája is." Akkor megkezdődik az Erdélyből való elvándorlás. Ez nagy veszély, "ezért az erdélyi regionalizmus nem elméleti kérdés, hanem egy vállalható, élhető létstratégia kérdése, amely nem mond ellent sem a román, sem egy régiófelelősséget is érző magyar nemzetstratégiának." Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. /Bakk Miklós: Beszélgetés Molnár Gusztáv erdélyi származású politológussal. Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

Bíró Béla kifejtette, hogy a magyarokkal folyton a románok, a románokkal a magyarok miatt került összeütközésbe. "Mindkét közösség hajlamos volt sajátjaként elfogadni, de csak abban az esetben, ha eldöntöm, mi is vagyok: magyar vagy román. Csakhogy ez képtelenségnek tűnt számomra. Román környezetben ugyanis magyarnak, magyarban (öt év román-magyar szak után) románnak (is) érezhettem magam." Bíró Béla sohasem értette meg, miért kell választania. "Miért ne érezhetném magam e két nyelv és kultúra (sőt, egyetemi évei után, harmadikként a zsidó) ismeretének arányában románnak és németnek (sőt zsidónak) is." Bíró Béla leszögezte: Gabriel Andreescut vagy Lucian Boiát "közelebb érzem magamhoz, mint Tőkés Lászlót például." /Bíró Béla: megtagadott identitások, traumák, gyűlölt alteregók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

Ara-Kovács Attila - előző cikkeihez hasonlóan - kiállt Markó Béla mellett és hevesen elítélte a vele szemben állókat. Ara-Kovács Attila az RMDSZ "vezetését bíráló, radikális-jobboldali csoportosulásoknak" nevezte a bírálókat és kijelentette, hogy mögöttük "ott találni a Fideszt és részben az MDF-et is." Szerinte a bírálók "ifjútörökök", akiknek okítását Antall József kezdte meg, a folytatásról Orbán Viktor gondoskodott. /Ara-Kovács Attila: Az RMDSZ tíz éve. = Magyar Hírlap, jan. 15./

Jan. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját az RMDSZ. A gálaesten ismert művészek léptek fel, így Kilyén Ilka, Nemes Levente, Ruha István hegedűművész, továbbá a Maros művészegyüttes. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a 10 évvel ezelőtti történelmi fordulat új esélyt teremtett. Az RMDSZ-nek egységben kell maradnia - mondotta. A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezető alelnöke, Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az MSZP, az SZDSZ, és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, és horvátországi magyar közösségek képviselői. Felolvasták Emil Constantinescu elnök és Göncz Árpád elnök üzenetét. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfő és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepi műsor keretében a szövetség tíz évvel ezelőtti első ideiglenes intéző bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Ugyanakkor díszoklevelet vehettek át az RMDSZ volt és jelenlegi tisztségviselői is. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Sütő András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megillető díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Nem jelent meg Demény Lajos és Király Károly, az ünnepségen jelen levő Tőkés László a díjat visszautasította. Tőkés László a Szabadság munkatársának elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyűltek egy csoportja, köztük ő maga is, úgy ítélte meg, hogy sértő kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejűleg hozták létre. Az alapító tagok személye erősen vitatható, Temesvár és Kolozsvár például elvitatja Bukaresttől az alapítást elsőbbségét - jelentette ki a püspök. Személyes oka is van a díj visszautasítására, tette hozzá, az SZKT decemberi ülésén alig fél órára azt követően, hogy Markó Béla méltatta szerepét a temesvári eseményekben, a kommunista időkre emlékeztető legdurvább pártos jellegű támadás érte őt. Ezek után Markó Bélától semmilyen méltatást, kitüntetést nem vagyok hajlandó elfogadni - mondotta Tőkés László. /Székely Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! Marosvásárhelyen ünnepelte tizedik születésnapját az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Jan. 16-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban Tőkés László püspök, a Vártemplom tiszteletbeli lelkésze hirdetett igét. Az istentiszteleten részt vett Dávid Ibolya, Magyarország igazságügyminisztere, Szőcs Ferenc nagykövet, Burkhárdt Árpád alispán, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és több külföldi vendég. Tőkés László emlékeztetett: a mózesi intelmek ma is érvényesek "Ne félj és ne rettegj!". A püspök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 40-50 esztendő a legbarbárabb időszak volt népünk életében, mert akkora pusztítást, mint a kommunizmus, még a falvakat felégető hódítók sem végeztek, mert ebben az időszakban elvették hitünket, reménységünket. Új honfoglalásra van szükségünk, hangsúlyozta. Megalkuvó nép vagyunk, jelentette ki. Merjünk már bátran kiállni, és kérni jogainkat, mondotta a püspök, aki ostorozta a megalkuvások sorozatát. Dávid Ibolya miniszter kifejezte örömét azért, hogy immár hatodik alkalommal lehet Erdélyben, s hogy újra eljött az idő, hogy egymásra találjunk és nemzetben gondolkodjunk. A magyar nemzet főbb történelmi pillanatait, a forradalmakat felvillantva, a miniszter asszony az 1989-es forradalomra és a rendszerváltásokra utalva egy dolgot emelt ki, éspedig azt, hogy elfelejtettük a lélek forradalmát. /(mezey): Tőkés László: Megalkuvó nép vagyunk! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Jan. 15-én Kolozsváron az Előretolt Helyőrség folyóirat rendezésében Sántha Attila költészete volt műsoron, a házigazdák, Orbán János Dénes és Páll Zita beszélgettek a költővel. A közönség megismerkedhetett a "transzközép atyjának" nevezett Sántha Attila irodalom- illetve világszemléletével. Transzközép címmel jelent meg 1993-ban az Echinoxban, a kolozsvári folyóiratban Sántha Attila kiáltványa, amelyben emberközpontú irodalmat követelt az addig uralkodó transzszilvanista irodalomszemlélettel, valamint a Magyarországon divatos posztmodern irodalommal szemben. Szerinte ugyanis az 1990-es évek elején a transzszilvanista mítosz még fénykorát élte, mindenki a politikumot kereste a költészetben, amely még mindig a megmaradást hirdette a törpefenyő motívumával. Ezzel szemben Sántha Attila olyan irodalmat szeretett volna olvasni és művelni, amely az embert és a mindennapi problémákat állítja a középpontba. Sántha Attila felolvasta néhány versét Az ír úr című kötetéből (Erdélyi Híradó,Kolozsvár, 1999.). A kézdivásárhelyi költő felolvasott néhányat a székely verseiből is. Szerinte a székely szavak másként alakítják a verset, megsokszorozzák az érzelmeket. - Költészetének groteszk, horrorisztikus és szadista vonulata bontakozik ki a Kemál és Amál című ciklusban, amelynek nyelvezete időnként egészen elképesztő. /Sándor Boglárka: Hogyan ír egy ír úr? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Jan. 15-én Marosvásárhelyen a magyar ifjúsági szervezetek vezetői találkoztak. Jelen voltak: a MAKOSZ (középiskolások), a MISZSZ (Madiszok), az OMDSZ (diákszervezetek) képviselői, valamint az országos RMDSZ Oktatási és Ifjúsági Főosztályának referense: Pályi Péter. - Az egyre-másra alakulgató Megyei (Területi) Ifjúsági Tanácsok helyzetét Pályi Péter mutatta be. A megalakuló egyeztető tanácsok a megyékben működő ifjúsági szervezetek mindegyikét tömörítik, a vallásos ifjúsági szervezetek azonban hiányoznak soraikból. A találkozón sürgették a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az RMDSZ közötti megállapodást. Egyeztetni kellene ugyanis a területi ifjúsági egyeztető tanácsokhoz való RMDSZ viszonyulásról, az Ifjúsági Főosztály helyzetéről, az RMDSZ belső választásáról és a helyhatósági választásokról. Többen kifogásolták, hogy az elmúlt időben jónéhány ifjúságot is érintő törvény látott napvilágot, de ennek kidolgozásában, véleményezésében nem vettek részt. Ez fontos lett volna, hiszen a kivándorlási hullám egyik része a sportolókat érinti. /Ifjúsági találkozó Marosvásárhelyen. Közös megoldást sürgetnek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Gál Barna tanár, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke beszélt az elmúlt évtizedről. Segesváron 1990. január 21-én több mint 300 ember részvételével megtarthatták a helyi RMDSZ első közgyűlését. Önálló magyar iskolát szerettek volna létrehozni Segesváron, de nem sikerült. A 80-as évektől nagyon kevés tantárgyat tanítottak magyar nyelven és ez az erőszakos asszimiláció a szórványban sokkal veszélyesebb, mint tömbben. A marosvásárhelyi 1990. március 19-e mindent derékba tört. Ezután Segesváron is elindult a kivándorlás, nagyon sok értelmiségi távozott. A szászok tömeges elvándorlása után Segesváron 1990 után kerültek többségbe a románok. Ezt a pozíciót megerősítették a nacionalista politikával. Segesváron a magyarok könnyebben lemondanak a magyar iskoláról, gyakoribb a vegyes házasság. A gazdasági kilátástalanság fokozza az asszimilációt és az elvándorlást. Pozitívum, hogy berendezték a Gaudeamus-házat. Ezt az épületet kultúrközpontként, szórványkollégiumként szeretnék működtetni. - A szomszédságok elsősorban szász vidékeken, főleg falvakban alakultak ki sajátos szerveződési formaként, társadalmi berendezkedésként. Más nemzetiségűek is átvették e szervezési formát. Jelenleg - átlagban 300 tagot magába foglaló - hat Szomszédsága van a segesvári magyaroknak. A segesvári magyar Szomszédság csak temetkezési segélyt nyújt. Ha a Szomszédság tagjai között levő fiatal közvetlen a líceumi tanulmányai elvégzése után bejut az egyetemre, őt is felkarolja a szervezet. A Szomszédságok együttműködnek az RMDSZ-szel különböző kulturális tevékenységek szervezésében. Nagyobb szerepvállalással ezek a segesvári magyarság tartópillérei lehetnének. /(vajda): Végvárakon helytállni. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Jan. 17-én elhunyt Ion Ratiu képviselő. A parasztpárt egykori alelnökét londoni otthonában érte a halál. /Elhunyt Ion Ratiu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ A Parasztpárt, amelynek Ratiu kilenc éve volt alelnöke, a halálhírre nem szakította félbe ülését. A politikus földi maradványait hazahozták, és szülővárosában, Tordán temetik el. Ion Ratiu 1917. június 6-án született Tordán. Ratiu Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd 1943-ban a cambridge-i egyetemen a politikai tudományok doktorává avatták. Ratiu 1940-ben politikai menedékjogot kért Angliától, amit meg is kapott. Szintén abban az évben csatlakozott a Szabad Románok Mozgalmához. Később a londoni rádió, a BBC tudósítója lett. Különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott, majd létrehozta saját cégét, a J. R. Shipping Co. Ltd-t. 1992 óta tagja volt a Romániai Újságírók Szövetségének. A Nemzeti Parasztpártnak már fiatalon tagja lett, száműzetése idején a romániai kommunizmus ellen emelte fel hangját. Ratiu 1990. januárjában tért vissza hazájába, egy évvel később a Parasztpárt alelnökének választották, 1990 óta képviselői mandátuma volt. A Romániai Demokratikus Konvenció színeiben 1996. november 3-án Arad megyei képviselő lett. /Jakab Árpád: Elhunyt Ion Ratiu. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 20./

Maros megyében idén 6488 tanuló végzi el a nyolcadik osztályt. Közülük 4278-an járnak az általános iskola román, 2135-en a magyar, 75-en pedig a német tagozaton. A tanfelügyelőség szakemberei felmérést készítettek annak érdekében, hogy a tanulók óhaját figyelembe véve készüljön el a következő évi beiskolázási terv. Dósa Jenő pszichológus, a központ vezetője elmondta: a kérdőíven feltüntették, hogy mind a szak, mind a tanulás nyelvének megválasztása teljesen szabad és független attól, hogy milyen osztályok működnek jelenleg, ezzel a lehetőséggel csak nagyon kevesen éltek. A felmérés szerint 1124 diák szeretne középiskolában tovább tanulni magyar nyelven, közülük 41-en más megyébe készülnek, a legtöbben az udvarhelyi tanítóképzőbe. 374-en választották a szakiskolai képzési formát, 10-en közülük nem Maros megyében. Jelenleg a magyar tagozaton tanulók 20 százaléka készül arra, hogy kilencediktől román tagozatra megy. Elsősorban a szórványvidékeken, Dicsőszentmártonban, Segesváron, Radnóton jellemző ez a választás. /Bodolai Gyöngyi: Kitaposott úton. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

Mold Vilmos Nagykárolyból nyílt levelet intézett Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, ebben kifejtette, mit tapasztalt az RMDSZ 1999-ben Szatmárnémetiben létrehozott Emberjogi és Kisebbségi Tanácsi Irodájával kapcsolatban. Ehhez az irodához bárki panasszal fordulhat, ha úgy érzi, hogy megsértették emberi vagy kisebbségi jogait. Mold Vilmos 1999. július 20-án panaszlevéllel fordult az irodához. Július 28-án megkapta a térti vevényt, amely azt igazolta, hogy küldeményét az irodában átvették. A biztonság kedvéért felhívta telefonon őket. Sárkány titkárnő kijelentette, hogy semmiféle postai küldeményt nem kaptak Nagykárolyból. Mold panaszt tett a nagykárolyi postán. Azonban kiderült, a küldemény mégis eljutott az irodába. Harmincnapos kivárás után, mivel semmiféle értesítést sem kapott, újra felhívta a hivatalt, azt a választ kapta, hogy Asztalos Csaba jogtanácsos betegszabadságon van. Ezután Mold kilencszer próbálta hívni Markó Bélát, de egyszer sem sikerült. Végre sikerült beszélnie Asztalos Csaba jogtanácsossal, aki ajánlotta, hogy jogos panaszával forduljon a nép ügyvédjéhez vagy az igazságügyi miniszterhez. Asztalos el sem olvasta a panaszlevelet, különben tudhatta volna, hogy az általa ajánlott helyeken Mold már többször is próbálkozott. /Mold Vilmos, Nagykároly: Nyílt levél Markó Béla Szövetségi Elnök Úrnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 20./

Tompa Gábor kolozsvári színházigazgatóval készített interjút a Magyar Narancs. Arra a kérdésre, hogy nem támadják-e, hogy nem eléggé elkötelezett nemzete iránt, Tompa Gábor válasza: "Az erdélyi magyarságnak egy olyan rétege támad engem, amely rettenetesen retrográd, visszahúzódó szellemet képvisel, és mindenáron egy megnevezetlen régmúlt időhöz szeretne visszatérni. Mindenáron a nyájszellemet, a középszerűséget akarják virágoztatni Erdélyben, és a szellemi élet felszámolása a céljuk. Hiszen másképp nem tudnának megélni. A középszerűek mindig a közösségre, a közönségre hivatkoznak." Ezzel szemben Tompa Gábor szerint: "A színháznak nevelnie kell, magas kultúrát adnia..." /Böröcz László: Az Apáczai-modell. = Magyar Narancs, jan. 20./ Szőcs István vitatta Tompa Gábor felfogását több cikkében, tehát ő a rettenetesen retrográd...

Gabriel Andreescu a bukaresti 22 című hetilapban a "nemzeti témával" foglalkozó három román nyelven megjelent könyvet ismertetett: Tom Gallagher edinburgi professzor elemzése Románia utóbbi tíz évéről /Demokrácia és nacionalizmus Romániában 1989-1999/, Róth András kolozsvári filozófus tanulmánygyűjteményét /Nacionalizmus vagy demokratizmus?/ és Alina Mungiu-Pippidi bukaresti szerző munkáját /A szubjektív Erdély/. Mindez azt mutatja, hogy áttörés következett be e tárgykör megítélésében. Nagy dilemma viszont az, hogy a vita hat-e a politikai szférára, illetve a nyilvánosságra. Erdély kérdése ugyanis - írta Ágoston Hugó - minden esetben "átkos dichotómia": román vagy magyar. /Ágoston Hugó: Az erdélyi kérdés. = A Hét (Bukarest), jan. 20./

Módosították Magyarországon a külföldiek munkavállalására vonatkozó jogszabályt. A módosító rendelet 2000. január 1-jével lépett életbe. Eddig az egyéni engedélyhez a foglalkoztatónak a külföldi által ellátandó tevékenységre érvényes munkaerőigénnyel kellett rendelkeznie, amit a kérelem benyújtása előtt 60 nappal kellett beadni. Az elintézési folyamatra még 60 napot lehetett számítani. A 120 napos ügyintézés ideje a jövőben 30 napra rövidül. A jövőben méltányolni fogják, hogy a külföldi jelentkező képzettebb, gyakorlottabb, mint az esetleg ugyanoda jelentkező hazai munkavállaló, ráadásul nyelvismerete is van. Az engedély egy évre szól, de meghosszabbítható. A meghosszabbítás esetében tehát elölről kell indítani az engedélyezés kérését. Azonban van bizonyos automatizmus is, sportolókra, művészekre, tudományos kutatókra, olyan kulcsszemélyekre, akik nemzetközi szerződés keretében dolgoznak Magyarországon. A fentiek alól mentességet élvez a menekült, a menedékes, valamint a bevándorolt státusszal rendelkező külföldi. Az ilyen személynek a magyar állampolgárokkal azonos munkavállalási jogai vannak. E körbe sorolható a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, az ösztöndíj keretében történő munkavégzés, egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenysége és még néhány, a rendeletben pontosan körülírt kivétel. A módosító rendelet szabályait csak a hatálybalépés után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A korábbi jogszabályokban meghatározott mentesség alapján az e rendelet hatálybalépésekor engedély nélkül foglalkoztatott külföldi - az engedélymentes munkakörben és ugyanazon foglalkoztatónál - a türelmi idő lejártáig, 2002. december 31-ig továbbra is engedély nélkül foglalkoztatható. /Leopold Györgyi: Külföldiek munkavállalása Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

A Kolozsváron, működő, 1992-ben megalakult Polis Könyvkiadó tevékenységéről nyilatkozott Dávid Gyula ügyvezető igazgató. Nyolc esztendő alatt kiadtak eredetit is, aránylag keveset. A másik sajátos területük az erdélyi történelmi, művelődéstörténeti jellegű könyveknek a kiadása. Az első volt B. Murádin Katalinnak a Faragott kőszószékek Erdélyben című könyve, aztán A kolozsvári Farkas utcai református templom címerei, Dávid Istvánnak Műemlék orgonák Erdélyben, Muckenhaupt Erzsébetnek A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei című könyve. Ezt szeretnék folytatni. A Polis legeredményesebb vállalkozás az 1995-ben indult a Remekírók Diákkönyvtára című sorozat. Ezzel a régi Tanulók Könyvtárát akarták pótolni. Ebben az esztendőben, ha a támogatást megkapják, 10-12 kötetet szeretnének kiadni. A Polis próbálkozott a gyermekirodalommal is. Ma a magyarországi könyvpiacról szép, jó és drága gyermekkönyvek kerülnek be Erdélybe. Volt egy sorozatuk: 12 képes füzetben a magyar eredetmondáktól Szent Istvánig, vele párhuzamban pedig a Pitypang Könyvek, klasszikus mesék újabb változataival. A kiadó lényeges sorozata még a magyar költészetnek nagyobb terjedelmű, igényesebb válogatásai. Ezeket részben magyarországi kiadókkal közösen jelentették meg. Például az Osiris Kiadóval közösen Pilinszky János összes versei és József Attila összes versei, illetve Kányádi Sándornak a Valaki jár a fák hegyén kötete, a Magyar Könyvklubbal. A legnagyobb siker az volt, hogy a Polis kikerülhetett a tavalyi Frankfurti Könyvvásárra. Erre az alkalomra jelent meg Páskándi Géza kilenc színpadi játékának angol fordítása: Moment of Sincerity (Őszinte pillanat) címmel. A fordító a New Yorkban élő Brogyányi Jenő. A Polis kezdettől fogva szorgalmazta a közös kiadásokat. - A Polis Könyvkiadó keretében működik a Könyvklub, ahol négyszázötventől hétszáz címig megrendelhetők a könyvek. /Ördög I. Béla: Kolozsvártól Frankfurtig a Polis Könyvkiadóval. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20. folyt.: jan. 21./

A Miskolc közelében levő Mályiban találkoztak a régió, a Felvidék, Kárpátalja és a Partium magyar kulturális életének képviselői. A Partiumot Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke képviselte. A régió kulturális tényezői már a rendszerváltás után megkezdték a kapcsolatok építését, Kapcsolatok néven egy alapítványt is létrehoztak, azután elapadtak a forrásai. A Partium magyarsága - elsősorban a szatmáriak - ennek ellenére tovább építették az együttműködést, a miskolciakkal. Ennek eredményeként a borsodiak rendszeresen ott vannak a szatmáriak Ady- és Rákóczy-ünnepségein, a Gellért Sándor nevét viselő szavalóversenyen, vagy a Hajnal akar lenni! népdal vetélkedőn. Ám, a régió többi részeivel a kapcsolat elapadt, vagy nagyon ötletszerűvé vált. Esély van arra, hogy a Kapcsolatok Alapítvány ismét hozzájusson forrásokhoz, segítve ezzel a régió művelődési együttműködését. /A kultúrák régiója hamarabb létrejöhet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

A Temesváron élő dr. Kovács Béla egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora 1996 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar magánegyetemi hálózatról nyilatkozott a Heti Új Szónak. Elmondta, hogy az általa vezetett intézmény modellértékű lehet a létrejövő magyar egyetemi központok felépítői számára, a püspökség anyanyelvi felsőoktatási intézményalapítási elgondolása történelmi lépés. 1999 nyarán kezdeményezték a Sulyok István Református Főiskolára épülő Partiumi Keresztény Egyetemet. 1999 július 8-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta az egyetem jogi hátterét biztosító Pro Universitate Partium Alapítványt, amelyet szeptember 20-án sikerült bejegyeztetni. A Partiumi Keresztény Egyetem október 3-án megkezdte működését. Az egyetem ideiglenes akkreditálását kérő dossziét december 17-én benyújtották. Az egyetem egyházkerületi döntés alapján megkapta az Arany János Kollégium épületét és a tíz éves küzdelem után visszakapott Református Püspöki Palota jó részét is használhatja. A Partiumi Keresztény Egyetemnél a legfontosabb a nagyváradi Református Püspöki Palota infrastruktúrájának fejlesztése, tantermek, diákkollégiumok, tanári lakások építése vagy vásárlása. /Mi nemcsak tanítani akarunk, hanem igaz embereket nevelni! = Heti Új Szó (Temesvár), január 21./

A Hargita Megyei Tanács Humán erőforrás fejlesztési irodája második éve hirdet szakmai gyakorlatot a nyugat-európai régiókban az EURODYSSEE program keretén belül - tájékoztatott Süket Levente irodavezető. A csereprogram keretében 18-30 éves fiatalok külföldi tapasztalatokra tehetnek szert, tökéletesítik nyelvtudásukat, a program hozzájárul az európai öntudat kialakításához, segíti a régiók közötti kapcsolatok kiépítését. Az elmúlt évi tapasztalatok azt mutatták, hogy mind a hazai, mind a külföldi fél meg volt elégedve, eddig a partnereik Belgiumból, Franciaországból, Spanyolországból és Németországból voltak. Erre az évre 20 helyre van lehetőség. A minimum 3, maximum 7 hónapos külföldi tartózkodás költségeit ösztöndíjjal fedezik, az ideérkező fiataloknak biztosítják a szállást és az étkeztetést. /Csereprogram az európai öntudat kialakításáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Megjelent meg a Szatmári Múzeum Kiadó legújabb kötete Középkori egyházi építészet Erdélyben címmel, Kiss Imola és Szőcs Péter Levente szerkesztésében. A sorozatot 1995-ben Karácsonyi Károly Szatmár megye növényvilágát bemutató könyve vezette be. A Tanulmányok és közlemények című időszakos kiadványon kívül a múzeum munkatársainak a gondozásában eddig több mint tíz komolyabb igényű összeállítás jelent meg, elsősorban történelmi tematikával. A legújabb kötet szerkesztői elmondták, hogy a válogatás alapjául az a nemzetközi tudományos tanácskozás szolgált, amelyet 1998 decemberében tartottak, a múzeum szervezésében, a középkori erdélyi és kelet-magyarországi egyházi építészetről. /[Ágopcsa Marianna] (ágopcsa): Múzeumi kiadvány a középkori erdélyi egyházi építészetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 21./

Január 22-én Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Dávid Gyula tiszteletbeli elnök, Kötő József elnök, Matekovits Mária bánsági, Muzsnay Árpád partiumi, Ördögh Gyárfás Lajos székelyföldi alelnökök, valamint Balogh Ferenc elnökségi tag és Dáné Tibor Kálmán titkár. Az elnökség áttekintette az 1999-es év szervezeti tevékenységét, és az EMKE 2000. évi cselekvési stratégiáját. Az ülésen döntést hoztak a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az első negyedévre történő szétosztásáról. Az elnökség márciusban tartja következő ülését, ahol várhatóan a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az év hátralevő részére, ugyancsak pályázati úton történő szétosztásáról hoznak döntést, valamint javaslatokat tesznek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli közművelődést támogató alapjainak, az addig beérkező pályázatok alapján történő szétosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24. - 1643. sz./

"Faragó József néprajzkutató, akadémikus idén elnyerte a Kriterion-koszorút romániai magyarság népi hagyományainak feltárásáért, népköltészeti gyűjtőmunkájáért és a néprajzi gyűjtemények közkinccsé tételéért. Faragó József a kolozsvári Folklórarchívum alapító tagja, 1985-ös nyugdíjazásáig főmunkatársa volt. Az archívum több mint 10 000 gyűjtését őrzi, köztük legértékesebbnek a balladákat tartja. Gyűjtéseinek csak elenyésző része látott nyomdafestéket. - Romániában 1948-ban megszüntették az egyetemi néprajzi oktatást, s azt csak a kommunista rendszer bukása után, 1990-ben állították vissza. A közbeeső 42 éves pótolhatatlan űrben Faragó munkája felértékelődött, mert Erdélyben ő maradt az egyetlen néprajz szakot végzett és doktorált hivatásos magyar folklorista, akihez majdnem minden kezdő vagy már nem kezdő önkéntes folklorista útmutatásért, segítségért folyamodott. Egyetem és katedra nélküli levelező és tanácsadó tanára lett a néprajzi gyűjtőknek gyűjteményeik elkészüléséig. /A tárgyi néprajzban hasonló feladat jutott dr. Kós Károlynak./ Munkásságának nagyságát jelzi az 1998-ban kiadott egyéni bibliográfiája több mint 700 címet tartalmaz cikkei, tanulmányai és közel 70 kötete adataival. A 70 kötetet nem mind ő írta, ugyanis több tudományos és népszerű kiadásban gondozta a népköltési gyűjteményeit. Legkedvesebb munkái a következők: Romániai magyar népdalok, Jagamas Jánossal (1974); a Népismereti dolgozatok 6 kötetes sorozata, dr. Kós Károllyal (1976-1994); a Kalotaszegi magyar népviselet, Nagy Jenővel és Vámszer Gézával (1977); a Balladák földjén című tanulmánykötete (1982) és az Ószékely népballadák összesítő kritikai kiadása (1998, másodszor 1999). Faragó most dolgozik a Csángómagyar népballadák köteten, majd a Régi erdélyi népballadákkal fejezi be a sorozatot. /Faragó József Kriterion-koszorús. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

Dobos András ügyvezető igazgató jan. 20-án, Kolozsváron ismertette az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) szolgáltatásait. Az ÚKK stratégiája: elősegíteni a határ menti magyarlakta régiók és Magyarország közti gazdasági együttműködést, a korszerű ismeretekkel rendelkező határon túli magyar vállalkozói középosztály létrejöttét, javítani a határon túli magyar kis- és középvállalkozások működési feltételeit, illetve növelni azok versenyképességét a helyi és nemzetközi piaci igényeknek megfelelően. Az ÚKK alapszolgáltatásai a vállalkozásfejlesztési központok révén valósulnak meg. Erdélyben 17, Kolozsváron két ilyen működik. A vállalkozásfejlesztési központok hetente négyórányi vállalkozói fogadóórákat tartanak kis- és középvállalkozók vagy leendő vállalkozók részére, ingyenes információnyújtás céljából. Kamattámogatás elnyerésére az ÚKK pályázatot hirdet. A maximum 250 ezer USD nagyságú hitelek 1-5 éves futamidejűek. A mikrohitelprogramot az ÚKK kísérleti jelleggel az első negyedév végén indítja be Romániában, és azokat a vállalkozásokat kívánja támogatni, amelyek életképesek, de kisösszegű hiteligényük és a biztosítékok hiánya nem teszi lehetővé számukra a szokásos banki finanszírozást. A hitel nagysága 1000-4000 USD, futamideje maximum 2 év. /Vállalkozói támogatáscsomag az Új Kézfogás Közalapítványtól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./