Az utóbbi hetekben újólag fellángoltak a Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentései körül a kedélyek. Erről kérdezte a Szabadság munkatársa Kónya-Hamar Sándort, az RMDSZ Kolozs megyei elnökét. Amíg az Iliescu-rendszer egyszer sem engedte meg magának, hogy Tőkés Lászlót ne hívja meg a temesvári megemlékező ünnepségekre, addig 1996 decemberében, amikor is már Emil Constantinescu ült az államelnöki székben, ez a meghívás elmaradt. Idén változott a hozzáállás. Tárgyilagos megközelítésben, objektív hozzáállásban emlékezve emlékeztettek arra, hogy mi is történt Temesváron. Tőkés László ugyanaz maradt, amit 1989-ben szavaival és tetteivel bizonyított a maga tisztánlátásával, karizmájával, megfogalmazásaival. Ez kényelmetlen egyeneseknek, így aztán szavait ismertek és ismeretlenek vitatják, tárgyalják és ítélkeznek felette. Kónya-Hamar Sándor leszögezte: a bukott rendszer megőrizte és átmentette reflexeit. Vincze Gáborra, a fiatal szegedi történészre hivatkozott, aki az erdélyi történészek helyett megírta az erdélyi magyarság két világháború közötti egyes eseményeit, beleértve az 1940 után történteket és a Magyar Népi Szövetség tragédiáját, kudarcát is Illúziók és csalódások című könyvében. Vincze Gábor az RMDSZ legutóbbi, csíkszeredai kongresszusát figyelve mondta, úgy érzi, mintha 1946-ban volnának a Magyar Népi Szövetség udvarhelyi kongresszusán. Meg kell vonni tevékenységük mérlegét, mert ha nem voltak képesek történelmet alkotni, az értékrendszert átmenteni, akkor a következő nemzedékek ezt számon kérhetik tőlük. /Magyar Balázs: Cukor és korbács. Beszélgetés KÓNYA-HAMAR SÁNDORRAL, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökével, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Emil Constantinescu jan. 3-án érkezett Izraelbe, ahol Ezer Weizman, a zsidó állam elnöke fogadta. Constantinescu megkérdőjelezhető kijelentése az volt, hogy "Romániában fellelhetőek még kísérletek az antiszemita múlt felélesztésére, de ezek a törekvések elszigeteltek, és a civil társadalom, illetve a hatóságok határozott ellenállásába ütköznek." Constantinescu emlékeztetett arra is, hogy ő volt az első román államfő, aki a romániai zsidók által az Antonescu-rezsim idején elszenvedett üldöztetés miatt nyilvánosan bocsánatot kért. Ez Washingtonban történt, 1997-ben. Újságírói kérdésre válaszolva az elnök azt mondta, országában végképp leáldozott a zsidógyűlöletnek. Jan. 4-én a román elnök tárgyalt Jichák Mordehai helyettes kormányfővel, akinek egy Románia-Törökország-Izrael háromoldalú együttműködési struktúra kialakítását javasolta, úgymond a három ország gazdasági és politikai potenciáljának jobb kiaknázása érdekében. Elmondta, hogy a bukaresti diplomácia számára a Jeruzsálemmel fenntartott kapcsolat kivételesen fontos, többek között azért, mert a kelet-európai térség államai közül éppen Románia fűzte a legszorosabbra a gazdasági együttműködést Izraellel. Stratégiai partnerséget is javasolt a két ország között. A betlehemi ökumenikus istentiszteleten való részvétel kedvéért a román elnök most utazott Izraelbe, noha tudta, hogy a Washingtonban megkezdődött izraeli-szír béketárgyalások miatt Barak miniszterelnököt és Levi külügyminisztert nem találja otthon. - A tervek szerint az elnök találkozik Jasszer Arafat palesztin vezetővel is. Azt persze Izraelben nagyon jól tudják, hogy az elnök szép szavai dacára Romániában a (helyi) hatóságok szintjén tovább él az Antonescu-kultusz. /Igény a különleges kapcsolatra. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 5./ Emil Constantinescu jan. 4-én találkozott Ehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel és megvitatták a két főváros közötti különleges gazdasági és kulturális egyezmény megkötésének lehetőségét. A román elnök kijelentette, hogy az izraeli üzletembereknek támogatniuk kellene Románia mintegy 14 ezer fős zsidó közösségét. Constantinescu meghívta Jeruzsálem polgármesterét, látogasson el Romániába. Az izraeli államfő országa "megbízható barátjának és szövetségesének" nevezte Romániát. /Emil Costantinescu Izraelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Markó Bélát, az RMDSZ elnökét vádlottként idézte be jan. 25-re a kolozsvári bíróság. Markó ellen Gheorghe Funar tett bűnügyi feljelentést. Előzmény: Alföldi Lászlót, a kolozsvári magyar főkonzult a diplomáciában páratlan durva támadás érte Gheorghe Funar provokációja révén, aki a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa közelében "Itt van a magyar kémkedés székháza" szöveggel táblát helyeztetett el. Markó Béla egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a kolozsvári polgármester elvakult nemzeti gyűlölettel a szomszédos ország ellen uszít, s a szövetség megtette a lépéseket Funar felelősségre vonásának irányában. /Markó Bélát pereli Funar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Jan. 5-én tartotta a 2000. év első ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson elemezték az ÜE-nek az elmúlt félévben kifejtett tevékenységét, minden sikerét, hiányosságát. Az SZKT legközelebbi ülését januárra tervezik egyetlen napirendi ponttal: a sokat halasztott belső választások időpontjának és lebonyolításának módja. Az ÜE úgy döntött: felelőtlenség lenne egy olyan SZKT-t összehívni, amely most sem képes végre pontos döntéseket hozni a belső választások ügyében, ezért az ÜE átfogó dokumentációt juttat el az SZKT program- és szabályzatfelügyelő szakbizottságához. A másik fontos kérdés a helyhatósági választások előkészítése. Az ÜE döntött az Illyés Közalapítvány szaktestületeibe delegált tagokról. A testület megbízta Borbély Lászlót az európai integrációs bizottság munkatervének és programjának a kidolgozásával, illetve a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban részt vevő RMDSZ-küldöttek munkájának koordinálásával. /Székely Kriszta: Eseménydús év az Ügyvezető Elnökség előtt: belső választások, helyhatósági választások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Betű és rajz címmel egyedülálló albumot jelentetett meg a szegedi Mozaik Kiadó: Deák Ferenc erdélyi grafikusművész műhelyvallomásait. A reprezentatív album bemutatóját nemrégiben tartották meg Szegeden, a Kass Galériában, ahol kiállítás is nyílt a művész grafikáiból. Ez alkalomból az Index szegedi internetlap interjút készített a művésszel, aki röviden beszámolt életútjáról és az utóbbi években Magyarországon kifejtett könyvtervezői munkájáról. Deák Ferenc Kolozsváron, a képzőművészeti főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1958-ban. Nyugdíjazásáig művészeti vezetője volt a Kriterion Kiadónak. Négy éve pedig a szegedi Mozaik Kiadó grafikusa, majd művészeti vezetője. Azóta évente megújított munkavállalási engedéllyel dolgozik Szegeden, a kiadó szolgálati lakást biztosít számára. /Deák Ferenc grafikái a szegedi Kass Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Sepsiszentgyörgyön még mindig nem sikerült a Petőfi utca elfogadtatása. Az utca elnevezésében már kétszer határozott a helyi tanács, időközben felvállalta az ügyet a megyei tanács is, azonban prefektusi óvás miatt az állásfoglalást - táblabírósági döntésre várva - elnapolták. A prefektus nemrégiben a helyi tanács vagyonleltárát is megtámadta a törvényszéken azon a címen, hogy a létesítmény címeként Petőfi utca szerepel. /A "kanyartól" féltenek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Több mint harminc éve alakult meg Hargita megye Csík és Udvarhely megye összeolvasztásával. Azóta a régi és új megyeszékhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda állandóan versengett egymással, hogy melyiknek fejlettebb a gazdasága. Dávid László hivatalos adatok fölhasználásával adott hiteles képet a megye három régiója, Csík, Gyergyó és Udvarhely gazdasági helyzetéről. 1998 végén Székelyudvarhely lakossága 38.459 fő volt, Csíkszeredáé 45.819 fő, míg Gyergyószentmiklósé 21.192 fő. 1998-ban a legtöbb cég, vállalat a megyeszékhelyen működött, 29 lakosra jutott egy vállalkozás, Udvarhelyen 33 lakosra, Gyergyóban pedig majdnem 40 lakosra. Az 1998-as összforgalom szintén Csíkban volt a legnagyobb, átlagban 1,64 milliárd lej cégenként, a második Udvarhely volt 1,27 milliárd lejes összforgalommal, végül Gyergyó következett, ahol 0,9 milliárd lej volt az összforgalom. Az első három negyedévben a legnagyobb jövedelmet a megyeszékhely valósította meg, a költségvetési tervnek 68,8 százalékát, Gyergyó a tervezetnek 60,2 százalékát, míg Udvarhely alig a felét, 51,3 százalékát. Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban 1994 és 1996 között egyharmaddal csökkentették a helyi közigazgatásra szánt összeget, 21 százalékkal a városgazdálkodásra fordítottat, míg a szociális védelemre nagyjából ugyanannyit szántak. Az új városvezetőség két év alatt négyszer nagyobb arányban költött a helyi közigazgatásra, a városgazdálkodás és a szociális védelem rovására. A megyeszékhelyen a helyi közigazgatás terén a helyzet hasonló volt az udvarhelyihez, azonban a városgazdálkodásra egyharmaddal többet fordítottak, mint a székely anyavárosban. Gyergyószentmiklóson a helyi közigazgatásra 1996-ban kétszer kevesebbet költöttek, mint két évvel korábban, és majdnem háromszor kevesebbet, mint 1998-ban. /Dávid László: Megyénk három régiója közül melyik a fejlettebb? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./

Jan. 5-én Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Tibád Zoltán, az alkuratórium titkára elmondta: megvitatták az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) által tett javaslatokat az alkuratórium szaktestületeinek személyi összetételére vonatkozóan. Elfogadták azokat az alapvető szempontokat, amelyek szerint 2000-ben megtörténik a pályázatok kiírása. A romániai magyarságnak szánt összeg idén nagyjából megfelel a tavalyi keretnek. 1999-ben ez az összeg 230 millió forint volt. A jövőben a romániai alkuratórium internetes kapcsolatot is fenntart a budapesti irodával, amely nagymértékben megkönnyíti majd az információcserét. /Ülésezett az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Jan. 7-én Madéfalván megemlékeztek a Siculicidium 236., az emlékmű állításának 101. évfordulójáról. 1764. jan. 7-én verték le a község határában azoknak a székelyeknek az ellenállását, akik a határőrség erőszakos szervezése ellen lázadtak. Az emlékmű talapzatánál elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Erre az alkalomra megjelent a Műemlék Füzetek sorozatban a madéfalvi emlékmű történetét ismertető kiadvány. /Koszorúzás Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

Emil Constantinescu elnök díszoklevelet és emlékérmet adományozott dec. 22-én Aurel Agache milicistatiszt utódainak. Az elnök kitüntetését Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Tatu prefektus nyújtotta át a visszaélései miatt 1989. december 22-én a népharag áldozatává lett Agache fiának "a kommunista erők elleni harcban tanúsított bártorságáért, és a szabadságért hozott áldozata legfőbb elismeréséért". Kézdivásárhely lakóit felháborította a hír, hogy az elnök épp azt tünteti ki, aki megtestesítette a kommunista diktatúrát. Az államelnök ezzel a kitüntetéssel egy peres ügyben nyíltan állást foglalt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy megdöbbenten értesült erről és reméli, hogy csupán rutinos és figyelmetlen aláírás történt. /Kétes kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./ Constantinescu elnök ezzel Ion Iliescu volt elnök eljárását ismételte meg: Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Pesti Hírlap, 1993. márc. 18./

Kolozsváron a református egyházközségekben a keresztelések és a temetések aránya lehangoló. Egyházközségekre osztva az adatok a következők: Szamosfalva: 7 keresztelő, 15 temetés, Irisz: 11 - 28, Kerekdomb: 11 - 32, Bulgária-telep: 24 - 33, Hidelve: 10 - 51, Tóvidéke: 15 - 14, Törökvágás: 8 - 38, Alsóváros: 19 - 75, Új-alsóváros: 16 - 100 (!), Kolozsmonostor: 22 - 43, Felsőváros: 24 - 50. Összesítve: Kolozsváron 167 reformátust kereszteltek és 479-et temettek. Az apadás 312 fő. /Évente egy gyülekezetnyi református vész el Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ Kolozsváron a Szent Mihály katolikus plébánián 1999-ben 49 keresztelő volt és 151 temetés, továbbá 30 házasságkötés. Az unitáriusok körében még elszomorítóbb a helyzet. Az 1. számú egyházközségben 10 keresztelő és 42 temetés volt, a 2. számúban 6 keresztelő és 16 temetés. A monostori unitárius egyházközségben valamivel jobb a helyzet, arra többnyire fiatalok laknak. /Nánó Csaba: Rohamosan csökken Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az RMDSZ megalakulása Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezső nevéhez fűződik, aki a szervezet első elnöke is volt. A kezdetekről elmondta, hogy 1989. dec. 23 fölvette a kapcsolatot gyergyói fiatalokkal, az alakuló ülés dec. 25-én, karácsony napján volt, ahol elnökké választották. A gyergyószentmiklósi RMDSZ programjából sok megvalósult, ami jelzi, hogy nem üres célokat tűztek magunk elé. A kulturális önkormányzatot a romániai magyarság számára a legtöbb szinten sikerült megvalósítani. A helyi közigazgatási törvény lehetőséget ad arra, hogy politikai-közigazgatási önkormányzat legyen a többségében magyarlakta területeken is. A magyar nemzeti és egyházi ünnepek szabad megünneplésének akkori követelése megvalósult. A programban szerepelt a Hungarológiai Intézet megalakítása is. A Hungarológiai Intézet Bukarestben valósult meg, s nem Erdélyben, és más célt szolgál, ezért jó lenne, ha Erdélyben is létrejönne egy ilyen intézet. A programban szerepelt a magyar nyelvű oktatás visszaállítása minden szinten, valamint a moldvai csángó magyarok anyanyelvi tanintézményeinek visszaállítására. A Gyergyószentmiklósonon levő Salamon Ernő Líceum jogilag önálló magyar középiskola, a valóságban azonban a Sf. Nicolae középiskolával úgy összefonódik, hogy önálló magyar középiskoláról nem lehet beszélni. A vegyes iskolák fölszámolása csak Gyergyószentmiklóson nem sikerült, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában megvalósult. A moldvai csángó magyarok oktatási intézményeinek visszaállításával szintén próbálkoztak, de a kezdeményezések ellenállásba ütköztek. A követelések között szerepelt a múzeumokban, irodalmi- dokumentációs könyvtárakban lévő emlékek megmentése, a magyar színházak, népi együttesei újraszervezése, a magyar nyelvű rádió és televízió visszaállítása, valamint a magyarországi rádió- és tévéadók magyarlakta vidékeken történő sugárzására. Ezek megvalósultak, a Duna Televízió, a kábeltévé-hálózatok ezt biztosítják. A magyarlakra vidékekre magyar vezetők kinevezése, és a magyar szakemberek szülőföldjükre való visszahelyezése megoldódott. - Garda Dezső az RMDSZ-ben levő vitákkal kapcsolatban kifejtette, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel kell szolgálni a közösséget. Nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ-t a régi kommunista párttal azonosítsák. /Gál Éva Emese: Egy programtervezet tíz év távlatából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Herman János lelkészt 1999. dec. 22-én temették el Nagysármáson. Az elhunyt a Mezőség Mózese, püspöke, mindenese volt, hívei Nagysármás körül a szétszórt kis tanyákon élnek, méltatta a lelkész tevékenységét Vetési László. Herman János ezen a vidéken szolgált Urának és népének egy fél évszázadon át. Ő a 20. század apostola, a tanyától tanyáig gyalogló szolgálatával. "Életéből és halálából meg kell tanulnunk az önzetlen szolgálat értelmét, azt hogy mindennap tennünk kell valamit másokért", hangoztatta a sírnál Vetési László. /Vetési László: Búcsú a Mezőség Mózesétől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A Nagykároly és Vidéke 1996-ban jelent meg először, még akkor kiadták első évkönyvüket. Most Nagykároly és Vidéke hetilap ötödik évkönyve hagyta el a nyomdát. Az évkönyv fedőlapján Kaffka Margit írónő Nagykárolyban tavaly felállított mellszobrának fényképe látható. /Egy évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Hagyományosan minden év januárjában Csíkszeredában adják át a Kriterion-Koszorút. Idén dr. Faragó József néprajzkutató kapta a díjat, munkásságát jan. 7-én dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és dr. Balázs Lajos tanár, néprajzkutató méltatták. Dr. Pozsony Ferenc laudációjában elmondta: a 78 éves néprajzkutató életét a magyar folklór kutatására szentelte. Dr. Faragó József a Bolyai Tudományegyetemen népköltészetet és folklórt tanított, emellett folyamatosan végzett gyűjtőmunkát Moldvában, a Székelyföldön, a Kalota- és Aranyos vidékén, a Mezőségen és Biharban. Több, mint 7600 kézzel lejegyzett népköltészeti alkotás, 3100 magnetofonra rögzített népdal, népballada és népmese jelzi termékeny munkásságát. Dr. Balázs Lajos kiemelte, hogy az erdélyi folklórkutatók jelentős hányada Faragó József köpenyéből bújt elő. /(Hátsekné Kovács Kinga): Első hazai elismerés a termékeny és kitartó munkáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

A román média heves támadást intézett Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke ellen, olyan kijelentéseket tulajdonítva neki, amit - bevallása szerint - ő nem tett. A székelyföldi politikus elmondta: a Népszabadság 1999. december 10-i számában Székelyföld nem lehet rezervátum címmel interjúja jelent meg, amelyben a Székelyföldet sajátos régióként határozta meg, amely mint régió, nem etnikai elven szerveződik. Ezért az interjúért elsősorban magyar részről várt kritikát, nem pedig román részről elferdítést. "Székelyföld sajátos táj, hagyomány, kultúra, szervezési forma. A helyi közösségeknek az önszerveződési hagyományaira épülve, nem zárja ki azt, hogy román emberek is úgymond székelyként éljenek e vidéken" - hangsúlyozta Kolumbán Gábor. /Kolumbán Gábor cáfol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Jan. 5-én tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Országos Elnöksége Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Napirenden szerepelt a magyar nyelvű tankönyvkiadás kérdése, az idei Bolyai Nyári Akadémia programjának véglegesítése. Döntöttek az RMPSZ tulajdonú tankönyvkiadó létrehozásáról. Az RMPSZ országos küldöttgyűlését márc. 24-25-én tartják a szovátai Teleki Oktatási Központba. /Az RMPSZ összehívta küldöttgyűlését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Jan. 10-én Bukarestben megkezdte a kormány a tárgyalást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Emanuel Zervoudakis, az IMF romániai tárgyalóküldöttségének vezetője a tervek szerint jan. 25-ig folytat majd megbeszéléseket. A tárgyalásokon a küldöttség felméri: eleget tett-e Románia az 1999. augusztusában megítélt készenléti hitel második részlete átutalásához szükséges feltételeknek. Az IMF tavaly augusztusban 547 millió dolláros készenléti hitelt hagyott jóvá Románia számára, de ebből mostanáig csak az első részletet - 73 millió dollárt - fizették ki. A hitelmegállapodás idén márciusban lejár. Bukarestben úgy vélik, hogy az új miniszterelnök, Mugur Isarescu személye a biztosíték a sikerre, mivel a Román Nemzeti Bank volt kormányzója rendkívül nagy bizalmi tőkével rendelkezik a nemzetközi pénzügyi körökben. Isarescu meghozta azt az első gazdaságélénkítő intézkedést, 38 százalékról 25 százalékra csökkentette a nyereségadót. /Ismét Bukarestben a Nemzetközi Valutaalap képviselői. Isarescu személye a biztosíték a tárgyalások sikeréhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

1989. dec. 22-én, amikor még ropogtak a fegyverek, két kolozsvári tanárember, Balázs Sándor és Nagy György megkeresték azokat az ismert értelmiségieket, akikről úgy vélték, hogy tehetnek és tennének is a romániai magyarság jövőjéért. Kettőjük szervező munkájának köszönhetően másnap, dec. 23-án 15 ismert kolozsvári értelmiségi megszövegezte a Hívó Szó című kiáltványt, amelynek jelentősége - az elmúlt 10 év bizonyította - csak a Kós Károly Kiáltó Szavához mérhető. A Szabadság 1989 karácsonyi lapszámában, december 24-én megjelenő Hívó Szó visszhangra talált. Délután a Szabadság szerkesztőségében találkoztak azok, akik úgy vélték, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Ekkor alakult meg a Magyar Demokrata Tanács. A Balázs Sándor, Balogh Edgár, Balogh Ferenc, Benkő Samu, Cseke Péter, Cs. Gyimesi Éva, Csetri Elek, Gáll Ernő, Jakó Zsigmond, Jenei Dezső, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy György által aláírt kiáltvány beszélt a legsürgősebb feladatokról is: a Bolyai-egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszaállításáról, az anyanyelvhasználat jogi és intézményes biztosítékainak megteremtéséről is. Felmerül a kérdés, hogy a két szervező, Balázs Sándor és Nagy György miért épp a felsorolt személyeket szervezték be azon a decemberi napon. A most induló sorozat egyik interjúalanya így vallott erről a kérdésről: "A személyek kiválasztásában szerepet játszott az, hogy addig kik vállaltak valamilyen társadalmi-politikai szerepet, mennyire szólhatnak hitelesen a város lakóihoz és egyben a romániai magyarsághoz. Természetesen nagyon különböző volt az egyes aláírók társadalmi-politikai előélete, életkora egyaránt. Voltak közöttük közismert ellenzékiek, akiket a Szekuritáté éveken át zaklatott, de voltak közöttük egyetemi tanárok, szerkesztőségben dolgozók, olyanok, akik nem voltak teljesen ellehetetlenítve ebben az időszakban, akik bizonyos fokon a nyilvánosság előtt is képviselhettek valamit. Szerepük megítélése nyilván a történelemre tartozik és nem a mai politikára, és főképp nem a pitiáner kibicekre, akik ma úgy tüntetik fel magukat, hogy ők jogosan ítélkezhetnek." - Jenei Dezső, a Hívó Szó egyik aláírója foglalta össze a kezdetet. "Kolozsváron is lőttek. Az emberek féltek, de bizakodtak. Karácsony nagyhete lévén a templomokban minden este volt áhítat. 22-én este az unitárius templomban csak a sekrestyés, Pista bácsi, Szabó Dezső tiszteletes és én voltunk. A továbbiakat, akár a Balogh Edgár nemrég megjelent emlékiratából, a Számadásomból is lehetne idézni. A Hívó Szó úgy született meg, ahogyan ott olvasható. December 22-én reggel Balogh Edgárnál jelentkezett Balázs Sándor és Nagy György. Balogh Edgár azonnal megfogalmazott egy kiáltványt. Másnap Gáll Ernőnél találkoztak. A végleges megfogalmazást Balázs Sándor, Kántor Lajos, Gyímesi Éva végezték el. - Ma már majdnem mindenki csalódott a megvalósításokkal kapcsolatban. Nem az történt, amire számítottak. Sokak szerint ezért bizonyos mértékben az RMDSZ politikai vezetőségét terheli a felelősség. Jenei Dezső csalódott, az RMDSZ-ben, amelynek létrejöttéhez ő maga is hozzájárult. /Gál Mária: Kezdetben volt a Hívó Szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

A kormány munkastílusában észlelhető változásoknak az oktatási reform felgyorsulását kell eredményezniük - jelentette ki Kötő József, az oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkára. Első lépésként a költségvetést kell az elvárásokhoz igazítani és megteremteni annak lehetőségét, hogy jól javadalmazott pedagógusokkal valósítsuk meg a reformot, mondta. Szerinte a működőképes és korszerű oktatás alapfeltételeinek biztosítása csak a központi irányítás lebontásával lehetséges, természetesen úgy, hogy ezzel egy időben erősödik a helyi önrendelkezés. /A reform felgyorsulásában bízik az oktatásügyi államtitkár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

Több lap érkezett a szerkesztőségbe, így a Nagykároly és Vidéke év végi dupla száma, 51-52. száma magazinjellegűvé sikeredett. A baróti Baróti Szabó Dávid Középiskola diáklapja, a Suli Lapi karácsonyi száma látott napvilágot. A Berecki Harangszó (független közéleti havilap) több összevont számmal jelentkezett. A Güze-müze a Dicsőszentmártoni Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, melyben a város aktuális gondjairól éppúgy szó esik, mint a fiatalokat érintő kérdésekről. Az Ébresztő a dicsőszentmártoni magyar gimnazisták havilapja. A Kedd, a székelyudvarhelyi ifjúsági lap decemberi számában visszapillantás olvasható az 1989-es romániai eseményekre. A Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye) decemberi száma újabb részt közölt az erdélyi magyar nyelvű közgazdasági oktatás történetéről, bemutatta a szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központot. /Év elején - év végéről. == Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A nyilvánosság előtt írta alá Emil Constantinescu elnök a Vasile Lupu által kezdeményezett, ezért Lupu-törvényként emlegetett, a korábbi földtörvényt módosító jogszabályt. Garda Dezső képviselő, nagyra értékelte Lupu képviselő rendkívüli nyitottságát a magyar kisebbség problémái iránt. A törvényt végül sikerült a magyarság, és főleg a székelyföldi magyarság érdekének előnyös formában elfogadtatni. Garda Dezső ismertette a törvény pár lényegesebb előírását. A törvény lehetőséget biztosít, hogy a megjelenését követő 60 nap alatt az igényjogosultak benyújthassák visszaszolgáltatási kéréseiket. Az érintettek most már kivehetik részvényeiket az állami gazdaságoktól, és ajánlatos, hogy mezőgazdasági társulásokat hozzanak létre, és szabadon gazdálkodjanak az általuk alkalmazott személyekkel. A törvény azt is előírja, hogy az embereknek visszamenőleg kifizessék a részvényeik után járó részesedést. Ez azonban, sajnos, csak elmélet, mert a gyakorlatban valószínűleg nem lesz miből kivitelezni. Ismeretes, hogy a székelységnek az erdők jogi helyzetének tisztázása a megmaradást vagy a pusztulást is jelenthette volna. Igaz, hogy csupán 10 hektár erdőt szolgáltatnak vissza családonként, de az előírások értelmében ennek a régi helyen kell lennie, és feltétlenül erdőt kell visszaszolgáltatni, nem más területet helyette. Közben a famaffia végtelen pusztítást vitt véghez. Hargita megyében például 4 millió fát érintett a kitermelés, de csak 1,6 milliót jelentettek. Az ellenőrzéseknél jöttek rá, hogy hatalmas mennyiséget elloptak. És nem a székelyekről van szó, hanem bizonyos érdekközösségekről. Ennek ellenére kedvező, hogy a törvény lehetővé teszi a teljes közbirtokossági erdők és legelők visszaadását. Sikerült elérni, hogy az 1921-es évi földreform végrehajtása utáni tulajdonjogi állapotot fogadta el a két ház, tehát az 1927-1930 közötti végleges birtokviszonyokat kell visszaállítani. Ez nagyon fontos, hiszen Háromszéken 33 ezer, Csíkban 95 ezer, Udvarhelyen 55 ezer, Gyergyóvidéken pedig 37 500 hektár erdős területről van szó, tehát hatalmas területeknek kell a székelység tulajdonába visszajutnia. A közbirtokoknak úgy kellene működniük, ahogyan a Székelyföldön. Hozzanak létre magán erdészeti hivatalokat, ahol felvállalnák az erdők megfelelő őrzését is, ezt másképp nehéz megvalósítani. A gyergyói medencében minden közbirtok megtartotta már alakuló ülését, és be is lesznek jegyeztetve a bíróságon. Magánerdők esetében a körülhatárolás nehezebben fog menni. Számítani kell arra is, hogy egyesek húzzák majd az időt a törvény gyakorlati alkalmazásánál, hiszen az erdészeti hivataloknak érdeke a fakitermelés, és bogárfertőzöttnek minősített, egyébként egészséges fákat szállítanak külföldre, összejátszva a vámhivatalokkal. Ezért tragikus helyzet alakulhat ki. A birtokba-vevéssel azonban megakadályozható a törvénytelen fakitermelés. /(újvári): Újabb alkalom mezőgazdasági és erdőterület visszaigénylésére A famaffia végtelen pusztítást vitt véghez - állítja Garda Dezső képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Erdélyben 7.709.944 (1992) ember él, melyből 5.671.234 (73,5 %) román, 1.598.938 (20,7 %) magyar, 205.472 (3,4 %) roma, 108.983 (1, %) szász és sváb, 330.839 (4,3 %) más nemzetiségű - (szerb, szlovák, lipován-ukrán, orosz, cseh, bulgár, lengyel, horvát, zsidó, örmény, török, tatár). - Belső Erdélyben 1.027.796 magyar él, amelyből a Székelyföldön 720.276 fő (Maros- Hargita - Kovászna megyék), egyéb Erdélyben (Beszterce- Naszód, Kolozs, Fehér, Szeben, Brassó, Hunyad megyék) 307.520 a számuk. - A Partiumban (Máramaros-, Szatmár-, Szilágy-, Bihar-, Arad megyékben) 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó Szörény megyékben) 71.502 fő vallotta magát magyarnak. De Erdély - amint azt Bajcsy Zsilinszky Endre megjegyezte "mérhetetlenül több, mint ennyi meg ennyi magyar, ennyi meg ennyi román, ennyi meg ennyi német puszta elegye". Ez egy sajátos egymástól különböző, de ugyanakkor egymáshoz kötődő, kultúrát, életérzést is jelent. Úgy vagyunk ezzel mint az angolok és az írek, akikről Bernard Shaw találóan jegyezte meg, hogyha az angolokat elköltöztetnék a Brit-szigetekről az írek utánuk mennének (és az fordítva is érvényes) mert nem lenne kivel összemérni másságukat. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 6. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999 októberében nyilvános konferencián hirdette meg a megújított pályázati rendszer támogatási formáit. Az eseményen részt vett Hosszú Zoltán, az aradi Vállalkozásfejlesztési Központ (CEDIMMAR) elnöke is. Az UKK Iroda és a Kuratórium január 19-én induló, nyolc állomásból álló erdélyi előadássorozatot tervez. Hosszú Zoltán ismertette az UKK új stratégiai programját és a támogatási formákat. Az 1992-ben alapított Kézfogás Alapítvány célja a határon túl élő magyar közösségnek és a szórványmagyarság gazdasági helyzetének javítása volt. Az alapítványt 1995-ben átszervezték, és mint Új Kézfogás Közalapítvány, 1995-1998 között a több mint 1 milliárd Ft-os költségvetési támogatásból több száz benyújtott gazdasági jellegű programot finanszírozott vagy támogatott a környező országok magyarok által is lakott vidékein. A támogatások több mind felét Romániából benyújtott pályázatoknak ítélték. 1999 tavaszán újból átszervezték az UKK-t, a 16 fős kuratóriumot 7 főre csökkentették, elnöknek Hernádi Zsoltot nevezték ki. Az elmúlt esztendőre 302 millió Ft költségvetési támogatást biztosítottak és kidolgoztak egy korszerű, EU-konform támogatási koncepciót. Az új stratégiai elképzelések célja korszerű ismeretekkel rendelkező határon túli magyar vállalkozói középosztály létrejöttének segítése, a határon túli magyar kis- és közepes vállalkozások működési feltételeinek javítása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének növelése, az adott ország és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok erősítése, a tudás- és technológia-transzfer támogatása, a járulékos források bevonásának elősegítése. Az UKK támogatási formái között szerepel a kamattámogatás. Ha a bankhitelt elsődleges privatizáció céljára igényelték, akkor a kamattámogatás 100%-os is lehet. - Támogatást nyújtanak határon átnyúló közös rendezvények, információs cserék, oktatás, információs bázisok létesítése céljából. A juttatandó hitelösszeg alsó határa 1000 USD, felső határa 4000 USD és nem haladhatja meg a projekt összvolumenének 70%-át. Felhasználható gépek, felszerelések, eszközök vásárlására, illetve más beruházásokra. /Péterszabó Ilona: Erdélyi körúton az Új Kézfogás Közalapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Orbán Péter rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnoka jan. 10-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett. A magyar és a román rendőrség együttműködésének bővítéséről tárgyalt Bukarestben Nicolae Berechet tábornokkal, a román Országos Rendőr Főfelügyelőség (IGP) parancsnokával, s megbeszélést folytatott Ioan Muresan tábornokkal, a belügyminisztériumi államtitkárral. A magyar rendőr-főkapitány jan. 11-én és jan. 12-én vidéki körutat tesz Romániában. Orbán Péter elmondta, hogy a magyar és a román rendőrség kétéves együttműködési megállapodása az elmúlt év végén lejárt. Most a megállapodás kibővített formájáról tárgyalt a román rendőrség vezetőivel. Az együttműködés bővítésének keretében szó volt közös munkacsoport létrehozásáról. /Bővítik az együttműködést. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

A dévai Corvin Kiadó új módszertani könyveket jelentetett meg a Tanítók Könyvtára sorozatban: Bárdos Ilona: Az olvasás- és írástanítás néhány kérdése, Erdei Ferenc, Szász Dezső, Schneider N. Antal: Tanítói kézikönyv az összevont osztályok tanítóinak. /Vajnár Ilona: Új módszertani könyvsorozat tanítóknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség és a Népi Alkotások Háza idén is megrendezi az "Anyám fekete rózsa" elnevezésű, magyar nyelvű, nemzetközi vers- és prózamondó találkozót, kiterjesztve Románia magyarlakta területeire. Az édesanyák tiszteletére meghirdetett versenyen gyermek (12-15 évesek), ifjúsági (16-21 évesek) és felnőtt csoportokban lehet indulni. A jelentkezőknek három verset vagy prózát kell megjelölniük, ezek közül egynek kortárs magyar alkotásnak kell lennie. Benevezési határidő: 2000. február 15. A megyeközi találkozót 2000. április 7-8-án tartják Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceum dísztermében. A nyertesek május 1-3. között magyarországi vetélkedőn vesznek részt. /"Anyám fekete rózsa" - versenyfelhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Január 11-én a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ diáktanácsa házigazdája volt a gyergyói civil szervezetek első idei fórumának, amelynek fő célja a szervezetek egész évi programjának összehangolása volt egy közös eseménynaptár kidolgozása érdekében. Megállapodtak abban, hogy jan. 20-áig minden civil szervezet eljuttatja teljes évi programját az Ifitékához, ahol számítógépes eseménynaptárt szerkesztenek, amit széles körben nyilvánosságra hoznak. /(Gál Éva Emese): Civil Fórum és diákgondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Gyergyószentmiklóson közel 20 civil szervezet és alapítvány képviselői tanácskoztak. Elhangzott, hogy a polgármesteri hivatal ígérete ellenére nem támogatta anyagilag a Gyergyói Nyári Napok szervezését. /Civil Fórum a Salamon Ernő Gimnáziumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./