Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2015. november 29.
Tüntetés Csíkszeredában – Bíró Zsolt beszéde
Tisztelt egybegyűltek, kedves Barátaim!
Ne félj – hallottuk Tompa László versét.
Ne féljetek! – mondta II János Pál Pápa székfoglaló beszéde alkalmával homíliájában.
„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.” – ezt a gondolatot George Orwell fogalmazta meg. Látszólag nagyon egyszerű kedves barátaim, tisztelt, egybegyűltek!
Ma kimondhatunk bármit.
De vajon tényleg kimondhatunk bármit?
És ha kimondhatunk, akkor minden egyéb aztán magától következik? A dolgok úgy festenek, hogy az orwelli mondat nagy és örök igazsága mellett sokkal árnyaltabb a kérdés.
Kimondhatunk látszólag bármit.
Ma itt ezen a téren kimondhatjuk, hogy nem örülünk annak, hogy december elseje szabad nap Romániában. Kimondhatjuk azt is, hogy nem örülünk annak, hogy olyan országban élünk, ahol ez a nap az ország nemzeti ünnepe. Egy olyan nap, amely megosztja az ország polgárait.
Kimondhatjuk, hogy magyarok vagyunk,
Kimondhatjuk, hogy ragaszkodunk szimbólumainkhoz.
Kimondhatjuk, hogy ragaszkodunk anyanyelvünkhöz.
De mindannyian tudjuk, hogy a kinyilatkozástól még hosszú út vezet a szabadságig. Ezért teszünk is érte.
Mivel ragaszkodunk szimbólumainkhoz, kifüggesztjük szimbólumainkat.
Mivel ragaszkodunk anyanyelvünkhöz, kiírjuk a községházára, hogy községháza.
Aztán valakinek mindez szemet szúr, és hosszas procedúra kezdődik. A törvényre hivatkozva egy európai uniós jogállamban az európai méltóság nevében létrehozott egyesület kezdeményezésére levétetik feliratainkat, szimbólumainkat.
Csíkmadarason Biró Lászlót arra kötelezik, hogy távolítsa el a zászlót. Csíkkozmáson Bodó Dávidot arra kötelezik, hogy távolítsa el a községháza feliratot. Most pedig minden jel arra mutat, hogy következik a csíkszeredai Városháza felirat.
Mindezt csupán azért, mert valaki, vagy valakik méltóságát sérti.
Ezen a ponton érdemes felütni az értelmező szótárat és az emberi méltóság címszóhoz lapozni. Ezt olvashatjuk: „Az emberi méltóság mindazon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek és csakis az embernek, mégpedig minden egyes embernek, származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és abszolút minden egyes emberben. Az emberi méltóság jellemzői: egyetemesség-egyenlőség; elvehetetlenség-eljátszhatatlanság; és sérthetetlenség.” Hogy is állunk akkor ezzel a dologgal tisztelt egybegyűltek, kedves barátaim?
Hol van Mezei János barátom joga az emberi méltósághoz, amikor úgy rontanak rá családjára hajnalok hajnalán, állarcba burkolózott kommandósok, mint teszik azt mostanság Párizs vagy Brüsszel utcáin közveszélyes gyilkosokkal?
Hol van a Mezei János kiskorú gyerekeinek egyetemes, vagy ha úgy tetszik európai méltósághoz való joga, amikor kisiskolásként életre szóló traumát kell elszenvedniük? Hol van Gyergyószentmiklós polgárainak emberi méltósága, amikor még azt a jogukat kis megkérdőjelezhetik, hogy választott elöljárójukért imádkozzanak templomaikban? Sajnos a securitate módszerei kísértenek. A félelemkeltés politikája folytatódik. De megismételhetnénk mindezen kérdéseket Ráduly Róbert és családja esetében is.
Hol van csíkkozmási székelyek méltósága, amikor arra kényszerítik őket, hogy a saját őseik által, saját pénzükön emelt épületre saját nyelvükön írt feliratot távolítsák el? Egy nemzet méltóságát sérti, ha szimbólumát nem használhatja? Ennek ellenére tucatjával távolíttatják el a székely zászlót Székelyföld szerte.
Sajnos megállapítható: távol állunk az emberi méltóság szavatolásától.
Ki kell mondanunk, hogy kettő meg kettő az négy! Ki kell mondanunk, mert csak ha ezt kimondjuk, akkor tudunk tovább lépni. De tudnunk kell tovább lépni! Nem elég kimondani, hogy visszautasítjuk, hogy nemzetbiztonsági kockázati tényezőként tekintenek egy közösségre mely csupán méltóságot szeretne és olyan jogokat, amelyek egyébként természetesek Európában, sőt sok helyütt még azon kívül is, például itt, a közeli Moldvában is.
Ma, amikor a terrorveszélytől és migránshullától hangos a média, nem feledkezhetünk meg a csíkkozmási hírekről sem és meg kell hallanunk azt is, hogy mi történik közvetlen keleti szomszédságunkban. Tőlünk keletre, nem az északkeleti Ukrajnára vagy a délkeleti Szíriára gondolok, csupán Románia leginkább keleti szomszédjára, Moldva Köztársaságra, ahol a parlament létrehozta a moldovai törvényhozásnak a gagauz autonómia-törvénnyel való összhangba hozatalára hivatott, parlamentközi munkacsoportot; munkacsoportot a Chişinău-i Parlament és a Gagauz Népgyűlés között; és ugyancsak a chişinăui parlament elvetette a moldvai gagauz nemzeti közösség „kisebbségként” való meghatározását, mivel a gagauz közösség Moldva egyik államalkotó tényezője. Ennyit kérünk mi is.
Mindezt jogkövető módon.
Azt kérjük, hogy törvény által államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar közösséget! Azt kérjük, hogy törvény által garantálják az autonómiát! Látható: nem ördögtől való dolgot kérünk. Csak azt, ami másutt is természetes. Az Unióban vagy éppen azon kívül. Ráadásul mindezt nekünk megígérték. Lassan 100 éve annak, hogy ezt megígérték Gyulafehérváron.
Azok számára, akik a Nyilatkozatot szerkesztették természetes volt, hogy az autonómia nem a veszély forrása, hanem éppen a probléma megoldása. Nincs ez másként 100 év elteltével sem!
Ezért fordulunk ma ismételten Románia kormányához kéréseinkkel. Kéréseinket egy petíció formájában eljuttatjuk az ország új miniszterelnökéhez, de helyzetünkről, kéréseinkről tájékoztatni kívánjuk a nemzetközi közvéleményt, a világ nagyhatalmait is, ezért petíciónkat eljuttatjuk a Romániában akkreditált nagykövetségekre is. Annak tudatában, hogy kimondhatjuk: hogy kettő meg kettő az négy, legyünk azon, hogy minden további igazságunk valóság legyen.
Ne féljünk!
Ne féljetek!
Csíkszereda, 2015. október 28.
Biró Zsolt,
a Magyar Polgári Párt elnöke
Erdély.ma
Tisztelt egybegyűltek, kedves Barátaim!
Ne félj – hallottuk Tompa László versét.
Ne féljetek! – mondta II János Pál Pápa székfoglaló beszéde alkalmával homíliájában.
„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.” – ezt a gondolatot George Orwell fogalmazta meg. Látszólag nagyon egyszerű kedves barátaim, tisztelt, egybegyűltek!
Ma kimondhatunk bármit.
De vajon tényleg kimondhatunk bármit?
És ha kimondhatunk, akkor minden egyéb aztán magától következik? A dolgok úgy festenek, hogy az orwelli mondat nagy és örök igazsága mellett sokkal árnyaltabb a kérdés.
Kimondhatunk látszólag bármit.
Ma itt ezen a téren kimondhatjuk, hogy nem örülünk annak, hogy december elseje szabad nap Romániában. Kimondhatjuk azt is, hogy nem örülünk annak, hogy olyan országban élünk, ahol ez a nap az ország nemzeti ünnepe. Egy olyan nap, amely megosztja az ország polgárait.
Kimondhatjuk, hogy magyarok vagyunk,
Kimondhatjuk, hogy ragaszkodunk szimbólumainkhoz.
Kimondhatjuk, hogy ragaszkodunk anyanyelvünkhöz.
De mindannyian tudjuk, hogy a kinyilatkozástól még hosszú út vezet a szabadságig. Ezért teszünk is érte.
Mivel ragaszkodunk szimbólumainkhoz, kifüggesztjük szimbólumainkat.
Mivel ragaszkodunk anyanyelvünkhöz, kiírjuk a községházára, hogy községháza.
Aztán valakinek mindez szemet szúr, és hosszas procedúra kezdődik. A törvényre hivatkozva egy európai uniós jogállamban az európai méltóság nevében létrehozott egyesület kezdeményezésére levétetik feliratainkat, szimbólumainkat.
Csíkmadarason Biró Lászlót arra kötelezik, hogy távolítsa el a zászlót. Csíkkozmáson Bodó Dávidot arra kötelezik, hogy távolítsa el a községháza feliratot. Most pedig minden jel arra mutat, hogy következik a csíkszeredai Városháza felirat.
Mindezt csupán azért, mert valaki, vagy valakik méltóságát sérti.
Ezen a ponton érdemes felütni az értelmező szótárat és az emberi méltóság címszóhoz lapozni. Ezt olvashatjuk: „Az emberi méltóság mindazon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek és csakis az embernek, mégpedig minden egyes embernek, származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és abszolút minden egyes emberben. Az emberi méltóság jellemzői: egyetemesség-egyenlőség; elvehetetlenség-eljátszhatatlanság; és sérthetetlenség.” Hogy is állunk akkor ezzel a dologgal tisztelt egybegyűltek, kedves barátaim?
Hol van Mezei János barátom joga az emberi méltósághoz, amikor úgy rontanak rá családjára hajnalok hajnalán, állarcba burkolózott kommandósok, mint teszik azt mostanság Párizs vagy Brüsszel utcáin közveszélyes gyilkosokkal?
Hol van a Mezei János kiskorú gyerekeinek egyetemes, vagy ha úgy tetszik európai méltósághoz való joga, amikor kisiskolásként életre szóló traumát kell elszenvedniük? Hol van Gyergyószentmiklós polgárainak emberi méltósága, amikor még azt a jogukat kis megkérdőjelezhetik, hogy választott elöljárójukért imádkozzanak templomaikban? Sajnos a securitate módszerei kísértenek. A félelemkeltés politikája folytatódik. De megismételhetnénk mindezen kérdéseket Ráduly Róbert és családja esetében is.
Hol van csíkkozmási székelyek méltósága, amikor arra kényszerítik őket, hogy a saját őseik által, saját pénzükön emelt épületre saját nyelvükön írt feliratot távolítsák el? Egy nemzet méltóságát sérti, ha szimbólumát nem használhatja? Ennek ellenére tucatjával távolíttatják el a székely zászlót Székelyföld szerte.
Sajnos megállapítható: távol állunk az emberi méltóság szavatolásától.
Ki kell mondanunk, hogy kettő meg kettő az négy! Ki kell mondanunk, mert csak ha ezt kimondjuk, akkor tudunk tovább lépni. De tudnunk kell tovább lépni! Nem elég kimondani, hogy visszautasítjuk, hogy nemzetbiztonsági kockázati tényezőként tekintenek egy közösségre mely csupán méltóságot szeretne és olyan jogokat, amelyek egyébként természetesek Európában, sőt sok helyütt még azon kívül is, például itt, a közeli Moldvában is.
Ma, amikor a terrorveszélytől és migránshullától hangos a média, nem feledkezhetünk meg a csíkkozmási hírekről sem és meg kell hallanunk azt is, hogy mi történik közvetlen keleti szomszédságunkban. Tőlünk keletre, nem az északkeleti Ukrajnára vagy a délkeleti Szíriára gondolok, csupán Románia leginkább keleti szomszédjára, Moldva Köztársaságra, ahol a parlament létrehozta a moldovai törvényhozásnak a gagauz autonómia-törvénnyel való összhangba hozatalára hivatott, parlamentközi munkacsoportot; munkacsoportot a Chişinău-i Parlament és a Gagauz Népgyűlés között; és ugyancsak a chişinăui parlament elvetette a moldvai gagauz nemzeti közösség „kisebbségként” való meghatározását, mivel a gagauz közösség Moldva egyik államalkotó tényezője. Ennyit kérünk mi is.
Mindezt jogkövető módon.
Azt kérjük, hogy törvény által államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar közösséget! Azt kérjük, hogy törvény által garantálják az autonómiát! Látható: nem ördögtől való dolgot kérünk. Csak azt, ami másutt is természetes. Az Unióban vagy éppen azon kívül. Ráadásul mindezt nekünk megígérték. Lassan 100 éve annak, hogy ezt megígérték Gyulafehérváron.
Azok számára, akik a Nyilatkozatot szerkesztették természetes volt, hogy az autonómia nem a veszély forrása, hanem éppen a probléma megoldása. Nincs ez másként 100 év elteltével sem!
Ezért fordulunk ma ismételten Románia kormányához kéréseinkkel. Kéréseinket egy petíció formájában eljuttatjuk az ország új miniszterelnökéhez, de helyzetünkről, kéréseinkről tájékoztatni kívánjuk a nemzetközi közvéleményt, a világ nagyhatalmait is, ezért petíciónkat eljuttatjuk a Romániában akkreditált nagykövetségekre is. Annak tudatában, hogy kimondhatjuk: hogy kettő meg kettő az négy, legyünk azon, hogy minden további igazságunk valóság legyen.
Ne féljünk!
Ne féljetek!
Csíkszereda, 2015. október 28.
Biró Zsolt,
a Magyar Polgári Párt elnöke
Erdély.ma
2015. november 29.
Helytörténeti konferenciát szerveztek Marosvásárhelyen
Az Erdélyi Múzeum Egyesület marosvásárhelyi fiókegyesülete és a Borsos Tamás Egyesület a 14. alkalommal megtartott Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozat keretében tartott tudományos ülésszakot Maros megye és Marosvásárhely történetéből címmel.
A szombati, egész napos konferencián zömében helyi történészek értekeztek Marosvásárhely vagy Maros megye történelmét érintő témákról. Pánczél Szilamér, a Maros megyei múzeum munkatársa például arról tartott előadást, hogy az elmúlt évek során a múzeum által koordinált nemzetközi és interdiszciplináris kutatások jóvoltából a római Dacia keleti határvédelmi rendszerének tudományos vizsgálata jelentős paradigmaváltáson esett át. A keleti limes. Stratégia és kutatás vs. kutatástratégia című előadásban a Maros megye területén húzódó limes-szakasz lelőhelyeinek kutatásairól, az azok során felmerült kérdésekről és értelmezési módozatokról beszélt.
A két világháború közötti, közismert iskolapolitikának egyik sajátos szegmensét jelenti az egyházi iskolák helyzete. A katolikus Státus főgimnáziumai kétszeresen kerültek kisebbségi helyzetbe: etnikailag és felekezetileg. Ezt a témát járta körül Tamási Zsolt történész, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Liceum igazgatója A Marosvásárhelyi Státus Főgimnázium a két világháború között című előadásában.
Az 1869. évi népszámlálás tíz marosszéki településéről fennmaradt eredeti felvételi íveinek elemzésére vállalkozott Pakot Levente, a Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa. A budapesti történész a lélekösszeírások és népszámlálások egyéni és háztartási adatait elemezve mutatta be a korabeli Marosszék népességének családi- és háztartásszerkezeti jellemzőit.
A marosvásárhelyi ügyvéd, Fekete Andor két emlékiratot is hagyott az utókorra, amelyeket pályája végén, 1949-1950-ben vetett papírra. Az egyik másolatban Marosvásárhelyen, a másik a budapesti Akadémiai Levéltárban található. Az emlékiratok csupán két fontosabb elfoglaltságát járják körbe, az ügyvédi pálya kiemelkedő pereit és a kaszinóban kifejtett tevékenységét, de ezek között bőven akadnak önéletrajzi vonatozások is – mutatott rá Fekete Andor emlékiratairól című előadásában Spielmann Mihály történész.
Pál-Antal Sándor Bernády György városrendezési és fejlesztési elgondolásait, programját és azok életbe léptetését ismertette előadásában, Berekméri Árpád Róbert Egyházlátogatás a Marosi Egyházmegyében a két világháború között címmel értekezett, Nagy József a marosvásárhelyi magyar királyi 22. honvéd gyalogezred etnikai viszonyainak ábrázolásáról a korabeli helyi sajtóban.
Weisz Szidónia „Nemességed nagyobb dicsőségére...” A somkeréki Erdélyiek privilégiumai a közép- és kora újkorban, Simon Zsolt Marosvásárhely szabad királyi rangra való emelése 1616-ban címmel értekezett, Nemes Gyula Csíkfalvi Csók János, a 18. század templom-és toronyépítő ácsmestere, Murádin János Kristóf A „kicsi magyar világ” politikai keresztmetszete.
Az Erdélyi Párt Maros-Torda vármegyei és marosvásárhelyi városi szervezete 1940 és 1944 között, Hámori Péter Székelyföldi „Tennessee-völgy”, Észak-Erdély elektrifikálása és gazdaságfejlesztése 1940-1944, Sárándi Tamás A nagy kihívás. Maros megye és a Székelyföld közellátásának kérdése 1940 őszén című tudományos dolgozatát mutatta be.
A konferencián elhangzott előadások, a tervek szerint kötetben is megjelennek.
Antal Erika
maszol.ro
Az Erdélyi Múzeum Egyesület marosvásárhelyi fiókegyesülete és a Borsos Tamás Egyesület a 14. alkalommal megtartott Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozat keretében tartott tudományos ülésszakot Maros megye és Marosvásárhely történetéből címmel.
A szombati, egész napos konferencián zömében helyi történészek értekeztek Marosvásárhely vagy Maros megye történelmét érintő témákról. Pánczél Szilamér, a Maros megyei múzeum munkatársa például arról tartott előadást, hogy az elmúlt évek során a múzeum által koordinált nemzetközi és interdiszciplináris kutatások jóvoltából a római Dacia keleti határvédelmi rendszerének tudományos vizsgálata jelentős paradigmaváltáson esett át. A keleti limes. Stratégia és kutatás vs. kutatástratégia című előadásban a Maros megye területén húzódó limes-szakasz lelőhelyeinek kutatásairól, az azok során felmerült kérdésekről és értelmezési módozatokról beszélt.
A két világháború közötti, közismert iskolapolitikának egyik sajátos szegmensét jelenti az egyházi iskolák helyzete. A katolikus Státus főgimnáziumai kétszeresen kerültek kisebbségi helyzetbe: etnikailag és felekezetileg. Ezt a témát járta körül Tamási Zsolt történész, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Liceum igazgatója A Marosvásárhelyi Státus Főgimnázium a két világháború között című előadásában.
Az 1869. évi népszámlálás tíz marosszéki településéről fennmaradt eredeti felvételi íveinek elemzésére vállalkozott Pakot Levente, a Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa. A budapesti történész a lélekösszeírások és népszámlálások egyéni és háztartási adatait elemezve mutatta be a korabeli Marosszék népességének családi- és háztartásszerkezeti jellemzőit.
A marosvásárhelyi ügyvéd, Fekete Andor két emlékiratot is hagyott az utókorra, amelyeket pályája végén, 1949-1950-ben vetett papírra. Az egyik másolatban Marosvásárhelyen, a másik a budapesti Akadémiai Levéltárban található. Az emlékiratok csupán két fontosabb elfoglaltságát járják körbe, az ügyvédi pálya kiemelkedő pereit és a kaszinóban kifejtett tevékenységét, de ezek között bőven akadnak önéletrajzi vonatozások is – mutatott rá Fekete Andor emlékiratairól című előadásában Spielmann Mihály történész.
Pál-Antal Sándor Bernády György városrendezési és fejlesztési elgondolásait, programját és azok életbe léptetését ismertette előadásában, Berekméri Árpád Róbert Egyházlátogatás a Marosi Egyházmegyében a két világháború között címmel értekezett, Nagy József a marosvásárhelyi magyar királyi 22. honvéd gyalogezred etnikai viszonyainak ábrázolásáról a korabeli helyi sajtóban.
Weisz Szidónia „Nemességed nagyobb dicsőségére...” A somkeréki Erdélyiek privilégiumai a közép- és kora újkorban, Simon Zsolt Marosvásárhely szabad királyi rangra való emelése 1616-ban címmel értekezett, Nemes Gyula Csíkfalvi Csók János, a 18. század templom-és toronyépítő ácsmestere, Murádin János Kristóf A „kicsi magyar világ” politikai keresztmetszete.
Az Erdélyi Párt Maros-Torda vármegyei és marosvásárhelyi városi szervezete 1940 és 1944 között, Hámori Péter Székelyföldi „Tennessee-völgy”, Észak-Erdély elektrifikálása és gazdaságfejlesztése 1940-1944, Sárándi Tamás A nagy kihívás. Maros megye és a Székelyföld közellátásának kérdése 1940 őszén című tudományos dolgozatát mutatta be.
A konferencián elhangzott előadások, a tervek szerint kötetben is megjelennek.
Antal Erika
maszol.ro
2015. november 29.
Csíkszeredának is meg kell védenie a „Városháza” feliratot
Kiáll a csíkszeredai polgármesteri hivatal homlokzatán lévő „Városháza” feliratáért Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester.
Mivel több csíkszéki település „Községháza” homlokzati felirata mellett a csíkszeredai polgármesteri hivatal „Városháza” felirat levételét követeli törvényszéki pereket kezdeményezve a Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), legutóbbi ülésén a városi tanács is foglalkozott a témával.
Kiáll a csíkszeredai polgármesteri hivatal homlokzatán lévő „Városháza” feliratáért Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester.
Mivel több csíkszéki település „Községháza” homlokzati felirata mellett a csíkszeredai polgármesteri hivatal „Városháza” felirat levételét követeli törvényszéki pereket kezdeményezve a Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), legutóbbi ülésén a városi tanács is foglalkozott a témával.
Az ügyet Veress Dávid városi tanácsos hozta szóba napirend előtti felszólalásában. Arra kérte a testületet, hogy tekintsék felvetését „pártállástól függetlenül”, és azt szorgalmazta: kerüljék el a csíkkozmási végkifejletet, ahol a községháza elveszítette a feljelentő elleni pert, és már le is vették a múlt héten a homlokzati feliratot. A csíki önkormányzat épületének homlokzatán a Városháza – Primăria felirat áll. A feljelentő kifogása – akár a többi feljelentése esetében –, hogy a magyar felirat törvénytelenül van kinn, mivel nem a román megfelelője.
Veress a képviselőtársaknak azt javasolta: „előzzék meg” a kedvezőtlen bírósági döntést, és időben sorakoztassanak fel hatékony érvrendszert, illetve helyettesítsék időben egy megfelelőbb kifejezéssel a Városháza szót. A tanácsos azt is tudni vélte, hogy mivel műemléképületről van szó, ezt a feliratot eredeti formájában talán meg lehet tartani – ezt erősítette meg Szabó Soós Klára képviselő is.
„Természetesen a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal minden fórumon áll elébe a feljelentésnek” – jelentette ki Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester. Mint mondta: személyesen is tiltakozik a „Dan Tănasă mint jelenség” ellen. Hozzátette: a perben nem csak védekezni fognak, hanem mindent ki fognak használni, hogy a feliratot megvédjék.
A csíkszeredai városháza épületére az 1990-es évek közepén került fel a kétnyelvű: Városháza–Primărie felirat. Ezt egy homlokzati felújítás előzte meg, a városháza frontját újrafestették – emlékeztet a Székelyhon, megszólaltatva a város akkori polgármesterét is az ügyben. Csedő Csaba István polgármester szerint most a város lakosságának kiállására is szükség lenne a felirat védelméért.
„Románia törvényei garantálják a kétnyelvűséget” – mondta az alpolgármester. Szavai szerint megvan minden jogi lehetőség a védekezésre és védekezni is fognak. „Ez támadás, így mi védekezünk” – fogalmazott Füleki, hozzátéve, bízik a bíróság „bölcsességében”, valamint abban, a csíkszeredai románok sem fogadják el a feljelentő „csipkelődését”, hiszen a városvezetés számukra is minden esetben helyt ad a nyelvi kötelezettségeknek.
A Dan Tănasă által benyújtott keresetet november 19-én iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ugyanazon a napon, amikor hasonlót nyújtottak be a csíkcsicsói és csíkdánfalvi polgármesterek, és a helyi önkormányzati képviselő-testületek ellen is.
G. E.
maszol.ro
Kiáll a csíkszeredai polgármesteri hivatal homlokzatán lévő „Városháza” feliratáért Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester.
Mivel több csíkszéki település „Községháza” homlokzati felirata mellett a csíkszeredai polgármesteri hivatal „Városháza” felirat levételét követeli törvényszéki pereket kezdeményezve a Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), legutóbbi ülésén a városi tanács is foglalkozott a témával.
Kiáll a csíkszeredai polgármesteri hivatal homlokzatán lévő „Városháza” feliratáért Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester.
Mivel több csíkszéki település „Községháza” homlokzati felirata mellett a csíkszeredai polgármesteri hivatal „Városháza” felirat levételét követeli törvényszéki pereket kezdeményezve a Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), legutóbbi ülésén a városi tanács is foglalkozott a témával.
Az ügyet Veress Dávid városi tanácsos hozta szóba napirend előtti felszólalásában. Arra kérte a testületet, hogy tekintsék felvetését „pártállástól függetlenül”, és azt szorgalmazta: kerüljék el a csíkkozmási végkifejletet, ahol a községháza elveszítette a feljelentő elleni pert, és már le is vették a múlt héten a homlokzati feliratot. A csíki önkormányzat épületének homlokzatán a Városháza – Primăria felirat áll. A feljelentő kifogása – akár a többi feljelentése esetében –, hogy a magyar felirat törvénytelenül van kinn, mivel nem a román megfelelője.
Veress a képviselőtársaknak azt javasolta: „előzzék meg” a kedvezőtlen bírósági döntést, és időben sorakoztassanak fel hatékony érvrendszert, illetve helyettesítsék időben egy megfelelőbb kifejezéssel a Városháza szót. A tanácsos azt is tudni vélte, hogy mivel műemléképületről van szó, ezt a feliratot eredeti formájában talán meg lehet tartani – ezt erősítette meg Szabó Soós Klára képviselő is.
„Természetesen a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal minden fórumon áll elébe a feljelentésnek” – jelentette ki Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester. Mint mondta: személyesen is tiltakozik a „Dan Tănasă mint jelenség” ellen. Hozzátette: a perben nem csak védekezni fognak, hanem mindent ki fognak használni, hogy a feliratot megvédjék.
A csíkszeredai városháza épületére az 1990-es évek közepén került fel a kétnyelvű: Városháza–Primărie felirat. Ezt egy homlokzati felújítás előzte meg, a városháza frontját újrafestették – emlékeztet a Székelyhon, megszólaltatva a város akkori polgármesterét is az ügyben. Csedő Csaba István polgármester szerint most a város lakosságának kiállására is szükség lenne a felirat védelméért.
„Románia törvényei garantálják a kétnyelvűséget” – mondta az alpolgármester. Szavai szerint megvan minden jogi lehetőség a védekezésre és védekezni is fognak. „Ez támadás, így mi védekezünk” – fogalmazott Füleki, hozzátéve, bízik a bíróság „bölcsességében”, valamint abban, a csíkszeredai románok sem fogadják el a feljelentő „csipkelődését”, hiszen a városvezetés számukra is minden esetben helyt ad a nyelvi kötelezettségeknek.
A Dan Tănasă által benyújtott keresetet november 19-én iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ugyanazon a napon, amikor hasonlót nyújtottak be a csíkcsicsói és csíkdánfalvi polgármesterek, és a helyi önkormányzati képviselő-testületek ellen is.
G. E.
maszol.ro
2015. november 29.
Húsz esztendőm hatalom: születésnapot ünnepelt a Magyar Ifjúsági Tanács
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) húszéves fennállását ünnepelte 2015. november 28-án Székelyudvarhelyen. A tanács a nemzeti elkötelezettségű erdélyi magyar fiatalok civil szervezeteit tömöríti, azaz a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét (MISZSZ), a református Ifjúsági Keresztyén Egyesületet (IKE), az unitárius Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletet (ODFIE) és az Erdélyi Magyar Ifjakat (EMI).
A rendezvényen beszédet mondott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is.
Transindex.ro
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) húszéves fennállását ünnepelte 2015. november 28-án Székelyudvarhelyen. A tanács a nemzeti elkötelezettségű erdélyi magyar fiatalok civil szervezeteit tömöríti, azaz a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét (MISZSZ), a református Ifjúsági Keresztyén Egyesületet (IKE), az unitárius Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletet (ODFIE) és az Erdélyi Magyar Ifjakat (EMI).
A rendezvényen beszédet mondott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is.
Transindex.ro
2015. november 30.
Székely zászlóra cseréltek egy román zászlót ismeretlenek Sepsiszentgyörgyön
Ismeretlenek hétfőn levették a sepsiszentgyörgyi román katona szobra melletti zászlórúdról a román lobogót, és a székely lobogót vonták fel helyette – közölte az Agerpres hírügynökség.
Ioan Popa, a Kovászna megyei rendőrkapitányság parancsnoka a hírügynökségnek elmondta: a nem kívánt esemény hétfőn reggel 6.30 és 7 óra között történt, éppen abban az időszakban, amikor a rendőr járőrök cseréjére került sor. A rendőrparancsnok hozzátette: addig nem nyugszanak, amíg kézre nem kerítik a tetteseket.
A Kovászna megyei prefektus hivatala közleményben tudatta, hogy a történteket a román nemzeti lobogó, és a román nemzeti ünnep meggyalázásának tekinti. Arra utalt, hogy a zászlócserére egy nappal Románia nemzeti ünnepe előtt került sor. December elsején az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés évfordulóját ünneplik Romániában.
A prefektus hivatala emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban egy egész sor törvénymódosítást kezdeményezett a román nemzeti lobogó kitűzésére és a románellenes szélsőséges nacionalista megnyilvánulások visszaszorítására. Mint említette: többek között azt javasolta, hogy ismét vezessék be a büntető törvénykönyvbe a román nemzeti jelképek megsértésének a bűntettét. Székelyföldön a Ponta-kormány 2012-es hatalomra jutása után éleződött ki a nemzeti szimbólumok versenye, amikor Kovászna megye prefektusa peres úton eltávolíttatta a közintézményekről, és közterekről a székely zászlókat. A zászlók korábban éveken keresztül zavartalanul loboghattak a köztereken és közintézményeken.
A román nemzeti ünnep hajnalán 2014-ben ismeretlenek gyászlobogókat tűztek ki Kézdivásárhely főterére. A kormányt képviselő prefektus pedig azért is beperelte egy rendezvény szervezőit, mert a nemzeti ünnep előestéjén nyilvánosan elénekelték a magyar himnuszt. Ezt a pert azonban a prefektus elveszítette. Ez év szeptemberében a sepsiszentgyörgyi önkormányzat nem tette lehetővé, hogy román csapatok 1944-es sepsiszentgyörgyi bevonulása évfordulójára román zászlót tűzzenek ki a városháza tornyára. Sepsiszentgyörgyön kedden katonai díszszemlét tartanak a román nemzeti ünnepen. Az ünnepre idén is a városba hívta szimpatizánsait a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal politikai szervezet. Az Új Jobboldal tavalyi felvonulásán többek között azt skandálta a több százas tömeg, hogy: ki a magyarokkal az országból. A közel 55 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magyarnak magát a 2011-es népszámláláson.
MTI
Erdély.ma
Ismeretlenek hétfőn levették a sepsiszentgyörgyi román katona szobra melletti zászlórúdról a román lobogót, és a székely lobogót vonták fel helyette – közölte az Agerpres hírügynökség.
Ioan Popa, a Kovászna megyei rendőrkapitányság parancsnoka a hírügynökségnek elmondta: a nem kívánt esemény hétfőn reggel 6.30 és 7 óra között történt, éppen abban az időszakban, amikor a rendőr járőrök cseréjére került sor. A rendőrparancsnok hozzátette: addig nem nyugszanak, amíg kézre nem kerítik a tetteseket.
A Kovászna megyei prefektus hivatala közleményben tudatta, hogy a történteket a román nemzeti lobogó, és a román nemzeti ünnep meggyalázásának tekinti. Arra utalt, hogy a zászlócserére egy nappal Románia nemzeti ünnepe előtt került sor. December elsején az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés évfordulóját ünneplik Romániában.
A prefektus hivatala emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban egy egész sor törvénymódosítást kezdeményezett a román nemzeti lobogó kitűzésére és a románellenes szélsőséges nacionalista megnyilvánulások visszaszorítására. Mint említette: többek között azt javasolta, hogy ismét vezessék be a büntető törvénykönyvbe a román nemzeti jelképek megsértésének a bűntettét. Székelyföldön a Ponta-kormány 2012-es hatalomra jutása után éleződött ki a nemzeti szimbólumok versenye, amikor Kovászna megye prefektusa peres úton eltávolíttatta a közintézményekről, és közterekről a székely zászlókat. A zászlók korábban éveken keresztül zavartalanul loboghattak a köztereken és közintézményeken.
A román nemzeti ünnep hajnalán 2014-ben ismeretlenek gyászlobogókat tűztek ki Kézdivásárhely főterére. A kormányt képviselő prefektus pedig azért is beperelte egy rendezvény szervezőit, mert a nemzeti ünnep előestéjén nyilvánosan elénekelték a magyar himnuszt. Ezt a pert azonban a prefektus elveszítette. Ez év szeptemberében a sepsiszentgyörgyi önkormányzat nem tette lehetővé, hogy román csapatok 1944-es sepsiszentgyörgyi bevonulása évfordulójára román zászlót tűzzenek ki a városháza tornyára. Sepsiszentgyörgyön kedden katonai díszszemlét tartanak a román nemzeti ünnepen. Az ünnepre idén is a városba hívta szimpatizánsait a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal politikai szervezet. Az Új Jobboldal tavalyi felvonulásán többek között azt skandálta a több százas tömeg, hogy: ki a magyarokkal az országból. A közel 55 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magyarnak magát a 2011-es népszámláláson.
MTI
Erdély.ma
2015. november 30.
Történész konferenciát tartottak a Kultúrpalotában
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Marosvásárhelyi Fiókegyesülete és a Borsos Tamás Egyesület szervezésében tudományos ülésszakot tartottak szombaton a Magyar Tudomány Napja Erdélyben alkalmából, Marosvásárhelyen.
A 14. fórumot Maros megye és Marosvásárhely történetéből címszó alatt tartották meg a Kultúrpalota kistermében , amelyen elsősorban a marosvásárhelyi történész kutatók ismertették legújabb kutatási eredményeik, de az ülésszaknak gyergyóremetei, kolozsvári és budapesti meghívottjai is voltak.
A fórumot Simon Zsolt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Marosvásárhelyi Fiókegyesületének titkára és László Lóránt a Borsos Tamás Egyesület elnöke nyitotta meg, majd Pánczél Szilamér a Maros Megyei Múzeum régésze a Maros megye területére eső római limes-szakasz lelőhelyeinek kutatása során felvetődött kérdésekre kereste a választ előadásában. Ezt követően Weisz Szidónia a Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársa a somkeréki Erdélyi család közép- és kora újkorban szerzett privilégiumait ismertette. Simon Zsolt a „Gheorghe Şincai” Társadalom- és Bölcsésztudományi Kutatóintézet kutatója az 1616-ban, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által Marosvásárhelynek adományozott szabad királyi rang mibenlétéről és az ezzel járó kiváltságokról értekezett.
Nemes Gyula helytörténész, a Nagyernyei Református Egyházközség főgondnoka, csíkfalvi Csók János ácsmesternek a 18. század utolsó harmadában kifejtett tevékenységét vázolta, főleg a mesternek a nagyernyei református templom építése alkalmával kifejtett munkájára fókuszálva. Pakot Levente, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa, az 1869. évi népszámlálás tíz marosszéki településéről fennmaradt eredeti felvételi ívet elemezte. Pál-Antal Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, előadásában Bernády György marosvásárhelyi polgármester városrendezési és fejlesztési elgondolásait, programját és azok életbe léptetését vázolta.
Ebédszünet után a tudományos fórum Spielmann Mihály, a Teleki-Bolyai Könyvtár nyugalmazott osztályvezetőjének előadásával folytatódott, aki Fekete Andor marosvásárhelyi ügyvéd két emlékiratáról beszélt a jelenlévő közönségnek. Ezt követően Berekméri Árpád-Róbert, az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyi Vidéki Gyűjtőlevéltárának levéltárosa a Marosi Egyházmegyében, a két világháború közt tartott egyházlátogatásokról tartott előadást. Nagy József gyergyóremetei hadtörténész, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem doktorandusza a marosvásárhelyi magyar királyi 22. honvéd gyalogezred etnikai viszonyait vázolta a korabeli helyi sajtó tükrében. Tamási Zsolt a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója, a Marosvásárhelyi Státus Főgimnázium két világháború közötti történetét ismertette.
Murándi János Kristóf a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának oktatója előadásában a második bécsi döntés után Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdély legfontosabb magyar politikai formációjának, az Erdélyi Pártnak Maros-Torda vármegyei és marosvásárhelyi szervezetét mutatta be. Hámori Péter, a budapesti Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum kutatója Székelyföldi „Tennesse-völgy”, Észak-Erdély elektrifikálása és gazdaságfejlesztése 1940-1944 címmel tartott előadást. Sárándi Tamás a Maros Megyei Múzeum munkatársa az 1940 őszén a Székelyföldön fennálló közellátás problémáit és annak megoldási módozatait ismertette.
Székelyhon.ro
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Marosvásárhelyi Fiókegyesülete és a Borsos Tamás Egyesület szervezésében tudományos ülésszakot tartottak szombaton a Magyar Tudomány Napja Erdélyben alkalmából, Marosvásárhelyen.
A 14. fórumot Maros megye és Marosvásárhely történetéből címszó alatt tartották meg a Kultúrpalota kistermében , amelyen elsősorban a marosvásárhelyi történész kutatók ismertették legújabb kutatási eredményeik, de az ülésszaknak gyergyóremetei, kolozsvári és budapesti meghívottjai is voltak.
A fórumot Simon Zsolt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Marosvásárhelyi Fiókegyesületének titkára és László Lóránt a Borsos Tamás Egyesület elnöke nyitotta meg, majd Pánczél Szilamér a Maros Megyei Múzeum régésze a Maros megye területére eső római limes-szakasz lelőhelyeinek kutatása során felvetődött kérdésekre kereste a választ előadásában. Ezt követően Weisz Szidónia a Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársa a somkeréki Erdélyi család közép- és kora újkorban szerzett privilégiumait ismertette. Simon Zsolt a „Gheorghe Şincai” Társadalom- és Bölcsésztudományi Kutatóintézet kutatója az 1616-ban, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által Marosvásárhelynek adományozott szabad királyi rang mibenlétéről és az ezzel járó kiváltságokról értekezett.
Nemes Gyula helytörténész, a Nagyernyei Református Egyházközség főgondnoka, csíkfalvi Csók János ácsmesternek a 18. század utolsó harmadában kifejtett tevékenységét vázolta, főleg a mesternek a nagyernyei református templom építése alkalmával kifejtett munkájára fókuszálva. Pakot Levente, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa, az 1869. évi népszámlálás tíz marosszéki településéről fennmaradt eredeti felvételi ívet elemezte. Pál-Antal Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, előadásában Bernády György marosvásárhelyi polgármester városrendezési és fejlesztési elgondolásait, programját és azok életbe léptetését vázolta.
Ebédszünet után a tudományos fórum Spielmann Mihály, a Teleki-Bolyai Könyvtár nyugalmazott osztályvezetőjének előadásával folytatódott, aki Fekete Andor marosvásárhelyi ügyvéd két emlékiratáról beszélt a jelenlévő közönségnek. Ezt követően Berekméri Árpád-Róbert, az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyi Vidéki Gyűjtőlevéltárának levéltárosa a Marosi Egyházmegyében, a két világháború közt tartott egyházlátogatásokról tartott előadást. Nagy József gyergyóremetei hadtörténész, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem doktorandusza a marosvásárhelyi magyar királyi 22. honvéd gyalogezred etnikai viszonyait vázolta a korabeli helyi sajtó tükrében. Tamási Zsolt a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója, a Marosvásárhelyi Státus Főgimnázium két világháború közötti történetét ismertette.
Murándi János Kristóf a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának oktatója előadásában a második bécsi döntés után Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdély legfontosabb magyar politikai formációjának, az Erdélyi Pártnak Maros-Torda vármegyei és marosvásárhelyi szervezetét mutatta be. Hámori Péter, a budapesti Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum kutatója Székelyföldi „Tennesse-völgy”, Észak-Erdély elektrifikálása és gazdaságfejlesztése 1940-1944 címmel tartott előadást. Sárándi Tamás a Maros Megyei Múzeum munkatársa az 1940 őszén a Székelyföldön fennálló közellátás problémáit és annak megoldási módozatait ismertette.
Székelyhon.ro
2015. november 30.
Elkezdődött a karácsonyra hangolódás Gyergyószentmiklóson
Meggyújtották az első gyertyalángot Gyergyószentmiklós központi parkjában vasárnap este. Évek óta ide gyűlnek össze advent vasárnapjain a szentmiklósiak, egyházak, énekkarok, városvezetők és civil szervezetek képviselőivel együtt.
Advent minden vasárnapján este negyed nyolckor meggyújtanak egy gyertyát a koszorún, felolvassák a következő hétre szánt adventi gondolatokat, és a meghívottak szavakban, énekben osztják meg az örömhírt.
Az önkormányzat minden esztendőben más-más tevékenységet végző civil szervezeteknek szán kiemelt szerepet, ezek képviselői olvassák fel a napi üzeneteket is. Idén a sportolók előtt hajt fejet a város. Nagy Zoltán alpolgármester, köszöntőjében a paralimpián elesett versenyzőről mesélt, akiért visszament nyolc társa, és egymásba kapaszkodva, együtt haladtak tovább a cél felé. „Mindannyian megfutjuk a saját távunkat. Vannak egyéni és közösségi céljaink. De nem mindegy, hogy egymás számára verseny- vagy segítőtársak vagyunk-e. Mert nagy erőt jelent, ha együtt haladunk. Időnként csak egy parányi biztatás kell, egy mosoly, melyből mindenkinek korlátlanul van. Egymást segítve biztos, hogy beérünk a célba” – fogalmazott, hozzátéve, hogy feladatunk, nem csak az adventben, egymásnak segítő kezet nyújtani, és azt őszintén elfogadni.
„Ne csak az adventi gyertyán gyújtsuk meg a lángot, hanem magunkban is, hogy fényében Krisztus útján járhassunk” – javasolta Gál Hunor örmény katolikus lelkipásztor. „Rajtunk áll, ezt a lángot hogyan őrizzük. Hagyjuk-e, hogy kétségekkel teli éjszakáinkba is bevilágítson. Mit teszünk, hogy megmaradjon, családunk asztalára, a betlehemi jászolhoz kerüljön?” – hangzott el a kérdéssor, majd a lelkipásztor magyarul és örményül is áldott adventet kívánt mindenkinek.
A Szent Miklós Kamarakórus fellépését követően nyílt az adventi vásár, ahol a vöröskeresztesek szolgáltak fel forró teát.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
Meggyújtották az első gyertyalángot Gyergyószentmiklós központi parkjában vasárnap este. Évek óta ide gyűlnek össze advent vasárnapjain a szentmiklósiak, egyházak, énekkarok, városvezetők és civil szervezetek képviselőivel együtt.
Advent minden vasárnapján este negyed nyolckor meggyújtanak egy gyertyát a koszorún, felolvassák a következő hétre szánt adventi gondolatokat, és a meghívottak szavakban, énekben osztják meg az örömhírt.
Az önkormányzat minden esztendőben más-más tevékenységet végző civil szervezeteknek szán kiemelt szerepet, ezek képviselői olvassák fel a napi üzeneteket is. Idén a sportolók előtt hajt fejet a város. Nagy Zoltán alpolgármester, köszöntőjében a paralimpián elesett versenyzőről mesélt, akiért visszament nyolc társa, és egymásba kapaszkodva, együtt haladtak tovább a cél felé. „Mindannyian megfutjuk a saját távunkat. Vannak egyéni és közösségi céljaink. De nem mindegy, hogy egymás számára verseny- vagy segítőtársak vagyunk-e. Mert nagy erőt jelent, ha együtt haladunk. Időnként csak egy parányi biztatás kell, egy mosoly, melyből mindenkinek korlátlanul van. Egymást segítve biztos, hogy beérünk a célba” – fogalmazott, hozzátéve, hogy feladatunk, nem csak az adventben, egymásnak segítő kezet nyújtani, és azt őszintén elfogadni.
„Ne csak az adventi gyertyán gyújtsuk meg a lángot, hanem magunkban is, hogy fényében Krisztus útján járhassunk” – javasolta Gál Hunor örmény katolikus lelkipásztor. „Rajtunk áll, ezt a lángot hogyan őrizzük. Hagyjuk-e, hogy kétségekkel teli éjszakáinkba is bevilágítson. Mit teszünk, hogy megmaradjon, családunk asztalára, a betlehemi jászolhoz kerüljön?” – hangzott el a kérdéssor, majd a lelkipásztor magyarul és örményül is áldott adventet kívánt mindenkinek.
A Szent Miklós Kamarakórus fellépését követően nyílt az adventi vásár, ahol a vöröskeresztesek szolgáltak fel forró teát.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
2015. november 30.
Figyelmeztető számonkérés Csíkszeredában
Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretek betartását, alkotmányba foglalását követelték a Magyar Polgári Párt felhívására november 28-án, szombaton összegyűlt tüntetők a csíkszeredai Szabadság téren. Biró Zsolt MPP-elnök szerint mintegy kétezer ember vett részt a demonstráción.
„Emlékeznünk kell a be nem tartott ígéretekre" – hangzott el a Szabadság téren feállított színpadon, utalva a 1918. december elsején kihirdetett gyulafehérvári nyilatkozatra. A Maros Művészegyüttes előadása közben ismertették a közel százéves nyilatkozat cikkelyeit.
„Figyelemfelkeltő és figyelmeztető a mai tiltakozás, amely a közös ügy, az erdélyi magyar közösség egyöntetű óhajának kifejezése" – mutatott rá felszólalásában Nagy Benedek történész.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke beszédében rámutatott, sok dolgot kimondhat az erdélyi magyarság, viszont a kinyilatkoztatástól hosszú út vezet a szabadságig.
A pártelnök kitért a csíki települések Községháza feliratai miatti jogi eljárásokra, illetve utalt a gyergyószentmiklósi, valamint a csíkszeredai polgármester politikai meghurcoltatására is.
Beszédét követően Biró felolvasta pártja – a román kormánynak és Dacian Cioloș miniszterelnöknek címzett – ötpontos petícióját, amelyben a román közösség ígéreteire hivatkozva az erdélyi magyarságot megillető jogokat kéri számon. A dokumentum tartalmát román és angol nyelven is hallhatták az egybegyűltek.
„Többen is eljöhettek volna. Sokan, akiknek itt kellett volna lenniük, nem jelentek meg. Reméljük, hogy lesz eredménye a tüntetésnek" – állapította meg érdeklődésünkre a demonstráción részt vevő dánfavi Ambrus Mátyás Mária. Tudósítóink szerint egyébként az RMDSZ részéről csak Korodi Attila parlamenti képviselő volt jelen.
A demonstrációt követően a Sapientia egyetemen tartott sajtótájékoztatón Biró Zsolt elmondta, ennél több emberre nem számítottak, hiszen adventi időszak van: „Mi 1500–2000 embert vártunk, azt gondolom, ezt a számot túl is teljesítettük." Hozzátette, sikeres akciónak tekinti a megmozdulást, és véleménye szerint az MPP bebizonyította, hogy „erős, életképes politikai alakulat”.
A román nemzeti ünnepen arra a gyulafehérvári nagygyűlésre emlékeznek, amelyiken az erdélyi, bánsági és magyarországi románok – önrendelkezési jogukra hivatkozva – az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot. A gyulafehérvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek.
Molnár Rajmond
Krónika (Kolozsvár)
Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretek betartását, alkotmányba foglalását követelték a Magyar Polgári Párt felhívására november 28-án, szombaton összegyűlt tüntetők a csíkszeredai Szabadság téren. Biró Zsolt MPP-elnök szerint mintegy kétezer ember vett részt a demonstráción.
„Emlékeznünk kell a be nem tartott ígéretekre" – hangzott el a Szabadság téren feállított színpadon, utalva a 1918. december elsején kihirdetett gyulafehérvári nyilatkozatra. A Maros Művészegyüttes előadása közben ismertették a közel százéves nyilatkozat cikkelyeit.
„Figyelemfelkeltő és figyelmeztető a mai tiltakozás, amely a közös ügy, az erdélyi magyar közösség egyöntetű óhajának kifejezése" – mutatott rá felszólalásában Nagy Benedek történész.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke beszédében rámutatott, sok dolgot kimondhat az erdélyi magyarság, viszont a kinyilatkoztatástól hosszú út vezet a szabadságig.
A pártelnök kitért a csíki települések Községháza feliratai miatti jogi eljárásokra, illetve utalt a gyergyószentmiklósi, valamint a csíkszeredai polgármester politikai meghurcoltatására is.
Beszédét követően Biró felolvasta pártja – a román kormánynak és Dacian Cioloș miniszterelnöknek címzett – ötpontos petícióját, amelyben a román közösség ígéreteire hivatkozva az erdélyi magyarságot megillető jogokat kéri számon. A dokumentum tartalmát román és angol nyelven is hallhatták az egybegyűltek.
„Többen is eljöhettek volna. Sokan, akiknek itt kellett volna lenniük, nem jelentek meg. Reméljük, hogy lesz eredménye a tüntetésnek" – állapította meg érdeklődésünkre a demonstráción részt vevő dánfavi Ambrus Mátyás Mária. Tudósítóink szerint egyébként az RMDSZ részéről csak Korodi Attila parlamenti képviselő volt jelen.
A demonstrációt követően a Sapientia egyetemen tartott sajtótájékoztatón Biró Zsolt elmondta, ennél több emberre nem számítottak, hiszen adventi időszak van: „Mi 1500–2000 embert vártunk, azt gondolom, ezt a számot túl is teljesítettük." Hozzátette, sikeres akciónak tekinti a megmozdulást, és véleménye szerint az MPP bebizonyította, hogy „erős, életképes politikai alakulat”.
A román nemzeti ünnepen arra a gyulafehérvári nagygyűlésre emlékeznek, amelyiken az erdélyi, bánsági és magyarországi románok – önrendelkezési jogukra hivatkozva – az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot. A gyulafehérvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek.
Molnár Rajmond
Krónika (Kolozsvár)
2015. november 30.
Kommunizmust idéző román ünnep Váradon
Kommunista címerrel ellátott román zászlót tűztek ki egy nagyváradi postahivatal bejárata mellé – jelezte olvasónk, aki szombaton fényképeken is megörökítette a manapság nem mindennapos látványt.
Váradi olvasónk szerkesztőségünkhöz eljuttatott üzenetében szóvá tette, hogy „a románság így készül nemzeti ünnepükre, miközben a mi lobogóinkat jogerősen reklámlobogóknak tekinti.”
„Két napja szépen lobog Nagyvárad egyik legnagyobb sugárútján a kommunista zászló, és a hatóság semmit sem tesz, de a székely zászló 30 percet sem loboghatott nyugodtan” – áll váradi olvasónk üzenetében.
Amint arról szeptemberben beszámoltunk, Valentin Todiraşcu független szenátor olyantörvénytervezetet dolgozott ki, amely büntetné a kommunista jellegű szervezetek, jelképek és cselekedetek népszerűsítését is.
A politikus arra a jogszabályra hivatkozik, amely a fasiszta jellegű szervezeteket, illetve a fasiszta személyiségek kultuszát tiltja, és leszögezi: a kommunista ideológia semmivel sem kevésbé elítélendő, mint a fasizmus, ezért egyenlő jogi besorolás szükséges.
A román képviselőház idén nyáron tiltotta be a legionárius és vasgárdista jelképek használatát egy törvénymódosítás elfogadásával. A Klaus Johannis államfő által kihirdetett jogszabály értelmében akár börtönbüntetéssel is sújthatják a háborús bűnösök, illetve a népirtás vádjával elítéltek emlékét ápoló személyeket.
Mivel Romániában hivatalosan betiltották Nicolae Ceauşescu kultuszát – 1989. december 25-én népirtás vádjával ítélte el a rögtönítélő katonai bíróság –, így a törvény értelmében büntethető a mai napig népszerű kommunista diktátor dicsőítése.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
Kommunista címerrel ellátott román zászlót tűztek ki egy nagyváradi postahivatal bejárata mellé – jelezte olvasónk, aki szombaton fényképeken is megörökítette a manapság nem mindennapos látványt.
Váradi olvasónk szerkesztőségünkhöz eljuttatott üzenetében szóvá tette, hogy „a románság így készül nemzeti ünnepükre, miközben a mi lobogóinkat jogerősen reklámlobogóknak tekinti.”
„Két napja szépen lobog Nagyvárad egyik legnagyobb sugárútján a kommunista zászló, és a hatóság semmit sem tesz, de a székely zászló 30 percet sem loboghatott nyugodtan” – áll váradi olvasónk üzenetében.
Amint arról szeptemberben beszámoltunk, Valentin Todiraşcu független szenátor olyantörvénytervezetet dolgozott ki, amely büntetné a kommunista jellegű szervezetek, jelképek és cselekedetek népszerűsítését is.
A politikus arra a jogszabályra hivatkozik, amely a fasiszta jellegű szervezeteket, illetve a fasiszta személyiségek kultuszát tiltja, és leszögezi: a kommunista ideológia semmivel sem kevésbé elítélendő, mint a fasizmus, ezért egyenlő jogi besorolás szükséges.
A román képviselőház idén nyáron tiltotta be a legionárius és vasgárdista jelképek használatát egy törvénymódosítás elfogadásával. A Klaus Johannis államfő által kihirdetett jogszabály értelmében akár börtönbüntetéssel is sújthatják a háborús bűnösök, illetve a népirtás vádjával elítéltek emlékét ápoló személyeket.
Mivel Romániában hivatalosan betiltották Nicolae Ceauşescu kultuszát – 1989. december 25-én népirtás vádjával ítélte el a rögtönítélő katonai bíróság –, így a törvény értelmében büntethető a mai napig népszerű kommunista diktátor dicsőítése.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
2015. november 30.
Visszanyeri eredeti arcát a Benedek-kúria
Folyamatosan dolgoznak Gyergyószentmiklós legrégebbi, máig fennmaradt faszerkezetű lakóházának felújításán. A Benedek-kúriánál zajló munkálatokat igyekeznek úgy elvégezni, hogy a megoldások tükrözzék a 165 éves épület eredeti állapotát, illetve, hogy a felújítást követően látható legyen, mi eredeti, és mi nem.
Köllő Miklós műépítész elmondta, szakszerűen végzik a Gábor Áron és a Halászok utca sarkán álló műemlék épület restaurálását. A felújítás felügyeletével megbízott szakember a helyszínen mutatta meg az újságíróknak az eddigi munka eredményét, beszélt a jelenleg zajló munkálatok szükségességéről.
Mint mesélte, a pincében végeztek a restaurálással. A hiányzó boltíveket oly módon állították helyre, hogy csak a szakavatottak számára érzékelhető a különbség az eredeti és a pótelemek között. A rögtönzött vízelvezetést is megoldották az alagsorban. Az épület nyugati homlokzatához tartozó szobákban lebontották az álmennyezetet, így láthatóvá vált a régi deszkafödém. „Kellemes meglepetés volt, hogy bár lepusztult állapotban van, helyreállítható” – mondta Köllő.
Az épület egyik legértékesebb része, az utca felőli homlokzat sincs már nagy veszélyben a szakember szerint, elmondta, hogy az építés évszámát is őrző vakolat nagy felületeken elvált az azt hordozó deszkarétegtől, és félő volt, hogyha az épület megremeg, a vakolat leesik. Ezt speciális eljárással rögzítették.
„A több mint másfél évszázados vakolatot az épület nagy részén kidobták az 1990-es években történt felújításkor, ezért a kevés megmaradt nagyon értékes” – mutatott rá Köllő. Hozzátette, a megmaradt eredeti rész teszi majd lehetővé az épület festésének restaurálását. Jelenleg a fedélszéken dolgoznak, ahol szintén történtek szakszerűtlen beavatkozások a ‘90-es években: a tér élményén rontottak a szemmagasságba behelyezett deszkák, és a fedélszék eredeti szerkezetét is megváltoztatták. Ezeket korrigálja a kivitelező.
A tetőfödéshez használni kívánt dránica már az épület udvarán van, de hogy mikor kerül végső helyére, nem tudni. Köllő Miklós szerint a határidőknél fontosabb az a szakszerű hozzáállás, ami a kivitelező részéről tapasztalható. Ez sokszor időigényes, ám nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelően lehessen elvégezni a felújítást, mutatott rá.
Egy korábbi alkalommal egyébként azt is elmondta, hogy a rendelkezésre álló pénzből nem lehet az 1840-ben épült ház minden egyes részét az eredeti állapotba visszaállítani, és rendeltetését is szem előtt kell tartani, mindezek ellenére a munkálatokat úgy végzik el, hogy folytatni lehessen, ha a jövőben adódik erre mód.
Pethő Melánia
Krónika (Kolozsvár)
Folyamatosan dolgoznak Gyergyószentmiklós legrégebbi, máig fennmaradt faszerkezetű lakóházának felújításán. A Benedek-kúriánál zajló munkálatokat igyekeznek úgy elvégezni, hogy a megoldások tükrözzék a 165 éves épület eredeti állapotát, illetve, hogy a felújítást követően látható legyen, mi eredeti, és mi nem.
Köllő Miklós műépítész elmondta, szakszerűen végzik a Gábor Áron és a Halászok utca sarkán álló műemlék épület restaurálását. A felújítás felügyeletével megbízott szakember a helyszínen mutatta meg az újságíróknak az eddigi munka eredményét, beszélt a jelenleg zajló munkálatok szükségességéről.
Mint mesélte, a pincében végeztek a restaurálással. A hiányzó boltíveket oly módon állították helyre, hogy csak a szakavatottak számára érzékelhető a különbség az eredeti és a pótelemek között. A rögtönzött vízelvezetést is megoldották az alagsorban. Az épület nyugati homlokzatához tartozó szobákban lebontották az álmennyezetet, így láthatóvá vált a régi deszkafödém. „Kellemes meglepetés volt, hogy bár lepusztult állapotban van, helyreállítható” – mondta Köllő.
Az épület egyik legértékesebb része, az utca felőli homlokzat sincs már nagy veszélyben a szakember szerint, elmondta, hogy az építés évszámát is őrző vakolat nagy felületeken elvált az azt hordozó deszkarétegtől, és félő volt, hogyha az épület megremeg, a vakolat leesik. Ezt speciális eljárással rögzítették.
„A több mint másfél évszázados vakolatot az épület nagy részén kidobták az 1990-es években történt felújításkor, ezért a kevés megmaradt nagyon értékes” – mutatott rá Köllő. Hozzátette, a megmaradt eredeti rész teszi majd lehetővé az épület festésének restaurálását. Jelenleg a fedélszéken dolgoznak, ahol szintén történtek szakszerűtlen beavatkozások a ‘90-es években: a tér élményén rontottak a szemmagasságba behelyezett deszkák, és a fedélszék eredeti szerkezetét is megváltoztatták. Ezeket korrigálja a kivitelező.
A tetőfödéshez használni kívánt dránica már az épület udvarán van, de hogy mikor kerül végső helyére, nem tudni. Köllő Miklós szerint a határidőknél fontosabb az a szakszerű hozzáállás, ami a kivitelező részéről tapasztalható. Ez sokszor időigényes, ám nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelően lehessen elvégezni a felújítást, mutatott rá.
Egy korábbi alkalommal egyébként azt is elmondta, hogy a rendelkezésre álló pénzből nem lehet az 1840-ben épült ház minden egyes részét az eredeti állapotba visszaállítani, és rendeltetését is szem előtt kell tartani, mindezek ellenére a munkálatokat úgy végzik el, hogy folytatni lehessen, ha a jövőben adódik erre mód.
Pethő Melánia
Krónika (Kolozsvár)
2015. november 30.
A politika belülről: Kelemen Hunorral a Colectivtől Párizsig
Hogyan zajlik egy egyeztetés Băsescuval, illetve Johannisszal? Megszabadulunk-e a székelyföldi prefektusoktól, és mi köze ennek Csekéhez? Biztonság vagy szabadság?
Két, az ország és Európa sorsát meghatározó tragédia következményeiről beszélgetett Kelemen Hunorral Balázsi-Pál Előd A politika belülről című műsor friss kiadásában. A politika miértjeire és hogyanjaira válaszokat kereső műsor hétfőn, november 30-án 21.35-től nézhető meg az Erdély TV-n, kedden, december 1-jén délután hallgatható meg az Erdély FM-en, kivonata pedig alább olvasható a Transindexen.
Szükségszerű volt-e Ponta lemondása?
Kelemen Hunor szerint a Colectiv tragédiáját követően az embereket a szolidaritás, a felháborodottság és a politikai osztályból való kiábrándultság vitte utcára először, majd megjelentek és megpróbáltak hangadóvá válni a huszonöt éve a politikából élő civil társadalmi szervezetek, illetve ultrák és más csoportok is megpróbáltak rákapaszkodni a tüntetésekre.
„Azt tudjuk, hogy Victor Ponta már készült, várta, hogy abbahagyja a kormányzást, és ez egy olyan pillanat volt, amikor emelt fővel tudott kilépni a kormányzásból, illetve az egész kormány lemondásával vállalta azt a felelősséget, amelyet normális körülmények között nem biztos, hogy a miniszterelnöknek kellene vállalnia.” Az RMDSZ elnöke szerint a társadalomban felgyűlt feszültségből ki lehetett volna engedni, ha például az 5. kerület polgármestere lemondott volna a tragédia másnapján, a belügyminiszter pedig lemondhatott volna két héttel korábban, a kordonját felvezető motoros halála miatt.
Hogyan lehet meghallani az utca hangját?
„A tüntetésekre nem megyek ki ilyen esetben. Nem ott, és nem akkor kell meghallani az utca hangját. Én emberek közt járok nap mint nap. Olyan csoda, üzenet nem fogalmazódik meg, amit én az elmúlt esztendőkben ne hallottam volna azoktól az emberektől, akikkel én nap mint nap szóba állok. Ezért én egy percig sem gondolom úgy, hogy ne hallanám az utca hangját, vagy elszakadtam volna a társadalomtól” – mondta Kelemen annak kapcsán, hogy az államfő az irodájában akarta hallani az utca hangját. Hozzátette: értékelte Johannis gesztusát, hogy ki is ment a tüntetők közé.
Hogyan zajlottak a tárgyalások Băsescuval, és hogyan zajlanak Johannisszal?
Klaus Johannis tisztségbe kerülése óta az államfői egyeztetések intézményes kerete és formai része is teljesen megváltozott – mondta el az RMDSZ elnöke. „Băsescunak az volt a stílusa, hogy egymástól jó messze lévő fotelek voltak, a terem egyik szélén ült ő, a másik oldalon ültek a meghívottak, és közöttük hatalmas távolság volt. Nem egy emberi kapcsolat volt, ez nem volt lehetséges a távolság miatt, és ez nagyon intézményessé, formálissá tette a találkozást. A hangulat viszont nagyon oldott volt, mert olyan volt Băsescu: néha viccelt, néha nem viccelt, ha feldühödött, akkor sokkal inkább hangot adott az érzelmeinek.
Klaus Johannis ezen úgy változtatott, hogy egy asztal körül ülünk, karnyújtásnyira egymástól, egymással szemben, egymás arcát, szemét látjuk, viszont az egyeztetés hangulata sokkal németesebb, és nincs mellébeszélés. Abban, ami a zárt ajtók mögött zajlik, nincsen semmi titok: elmondja mindenki a véleményét, esetleg felteszünk kérdéseket egymásnak, ha úgy érezzük, kérdeznünk kell, és választ várunk. Ezek a találkozók rövidek, 30-35 percesek.
Az én tapasztalatom az, hogy Johannis keveset beszél, de egészen pontosan tudja, hogy mit akar. Amikor valamiről azt mondja, hogy ezt ő így szeretné, ő így döntött, akkor onnan nincsen se balra, se jobbra, se hátra, sem más irányba semmiféle lehetőség elmozdulni: ő azon végig fog menni. Ezt mindig az utolsó precben mondja ki, soha nem ezzel indít, de azt látni kell, hogy ha ő valamit eldöntött, akkor már nem hajlandó változtatni a döntésén” – mesélte Kelemen.
A kormányalakításról
„Dacian Cioloș az az erdélyi típusú ember, aki nem locsog sokat. Elmondja, mit gondol, meghallgatja a partnerét, illetve ha van közöttünk vita, akkor azt normális hangnemben meg lehet vele beszélni. Rendkívül fontos emberi kvalitásnak tartom ebben a pozícióban, hogy nemcsak meghallgat, hanem a véleményedre is kíváncsi, és elmondja az ő véleményét is.”
„Volt a miniszterelnöknek egy olyan szándéka, hogy a régi kormányból két embert továbbvigyen, az egyikkel – Bogdan Aurescu volt külügyminiszterrel – kapcsolatosan mi nagyon súlyos és határozott kifogásokat emeltünk, a másik személlyel kapcsolatosan a liberálisok emeltek kifogást, így aztán mindkettőről lemondott – az egyikről miattunk, a másikról a liberálisok miatt.”
Miért kezdett a sajtó arról beszélni, hogy Cseke Attila miniszter lesz?
„Amikor én élesen elmondtam a véleményem a volt külügyminiszterről, a következő pillanatban beindult egy nagyon erőteljes RMDSZ-ellenes hangulatkeltés az Antena 3-on és a Realitatea TV-n. A szándék az volt, hogy olyan RMDSZ-ellenes hangulatot keltsen, hogy nehogy már magyar legyen a kormányban. Soha fel nem merült, hogy ebbe a kormányba Cseke Attila bemehetne, nem is kérték tőlünk, nem is javasoltuk. Cseke Attilának épp azon a hétvégén volt az esküvője, tehát neki volt fontosabb dolga is. Egyértelműen azoknak volt érdeke egy magyarellenes hangulat keltése, akik nem akarják soha, hogy magyar ember legyen a kormányban, illetve az én Aurescuval kapcsolatos véleményem után a hozzá szorosan kötődő csoportból érkezett a támadás.”
Megszabadulunk-e a székelyföldi prefektusoktól?
„A prefektusokkal kapcsolatosan ne legyenek illúzióink. A prefektus a kormányt képviseli, többnyire a volt belügyminisztertől vagy a hadügyminiszertől kapták az utasítást, nem a saját fejük szerint jártak el. A prefektusokat előbb-utóbb le fogják váltani, csak egy ilyen szakértői kormánynak ehhez több időre van szüksége, mint a politikai pártoknak. A kormányt megyei szinten képviselő első embert nem fogja megtartani egy kormány, ha nem akar vele dolgozni, és ezt el kell fogadni.”
Európa szeptember 11-e lesz-e Párizs?
„Az biztos, hogy Európa nem lesz olyan Párizs után, mint előtte volt. El kell indítani a vitát olyan fontos kérdésekről, amelyekre nincs sok idő, de választ kell adni. Egyenként az EU egyik tagállama sem tud választ adni ezekre a kérdésekre. Teljes mértékben egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a külső határokat meg kell védeni, és nem kell beengedni, csak azokat, akiknek a külső határon túl az élete veszélyeztetve van. Azt gondolom, ha egy európai uniós konstrukcióban egy politika entitásnak nem sikerül a külső határait megvédenie, akkor előbb-utóbb szétesik. Csak akkor tudjuk ezt a kérdést helyesen kezelni, ha elfogadjuk, hogy több Európai Unióra van szükség, és nem kevesebbre: erősebb integrációra van szükség, határvédelemben, külpolitikában, védelmi politikában, biztonságpolitikában, a szuverenitásból a tagállamok fel kell adjanak.”
„Fölmerül a kérdés: biztonság vagy szabadság – melyik a fontosabb? Azt gondolom, lesznek olyan intézkedések, kezdeményezések, amelyek akár úgy is értelmezhetőek, hogy az emberi jogokat, a szabadságjogokat bizonyos értelemben korlátozzák, és el kell döntenie Európának, hogy ehhez hogy viszonyul. Bizonyos mértékű korlátozás elfogadható egy ideig; biztonság nélkül nincs szabadság sem: ha meghaltál, nem lehetsz szabad.”
Transindex.ro
Hogyan zajlik egy egyeztetés Băsescuval, illetve Johannisszal? Megszabadulunk-e a székelyföldi prefektusoktól, és mi köze ennek Csekéhez? Biztonság vagy szabadság?
Két, az ország és Európa sorsát meghatározó tragédia következményeiről beszélgetett Kelemen Hunorral Balázsi-Pál Előd A politika belülről című műsor friss kiadásában. A politika miértjeire és hogyanjaira válaszokat kereső műsor hétfőn, november 30-án 21.35-től nézhető meg az Erdély TV-n, kedden, december 1-jén délután hallgatható meg az Erdély FM-en, kivonata pedig alább olvasható a Transindexen.
Szükségszerű volt-e Ponta lemondása?
Kelemen Hunor szerint a Colectiv tragédiáját követően az embereket a szolidaritás, a felháborodottság és a politikai osztályból való kiábrándultság vitte utcára először, majd megjelentek és megpróbáltak hangadóvá válni a huszonöt éve a politikából élő civil társadalmi szervezetek, illetve ultrák és más csoportok is megpróbáltak rákapaszkodni a tüntetésekre.
„Azt tudjuk, hogy Victor Ponta már készült, várta, hogy abbahagyja a kormányzást, és ez egy olyan pillanat volt, amikor emelt fővel tudott kilépni a kormányzásból, illetve az egész kormány lemondásával vállalta azt a felelősséget, amelyet normális körülmények között nem biztos, hogy a miniszterelnöknek kellene vállalnia.” Az RMDSZ elnöke szerint a társadalomban felgyűlt feszültségből ki lehetett volna engedni, ha például az 5. kerület polgármestere lemondott volna a tragédia másnapján, a belügyminiszter pedig lemondhatott volna két héttel korábban, a kordonját felvezető motoros halála miatt.
Hogyan lehet meghallani az utca hangját?
„A tüntetésekre nem megyek ki ilyen esetben. Nem ott, és nem akkor kell meghallani az utca hangját. Én emberek közt járok nap mint nap. Olyan csoda, üzenet nem fogalmazódik meg, amit én az elmúlt esztendőkben ne hallottam volna azoktól az emberektől, akikkel én nap mint nap szóba állok. Ezért én egy percig sem gondolom úgy, hogy ne hallanám az utca hangját, vagy elszakadtam volna a társadalomtól” – mondta Kelemen annak kapcsán, hogy az államfő az irodájában akarta hallani az utca hangját. Hozzátette: értékelte Johannis gesztusát, hogy ki is ment a tüntetők közé.
Hogyan zajlottak a tárgyalások Băsescuval, és hogyan zajlanak Johannisszal?
Klaus Johannis tisztségbe kerülése óta az államfői egyeztetések intézményes kerete és formai része is teljesen megváltozott – mondta el az RMDSZ elnöke. „Băsescunak az volt a stílusa, hogy egymástól jó messze lévő fotelek voltak, a terem egyik szélén ült ő, a másik oldalon ültek a meghívottak, és közöttük hatalmas távolság volt. Nem egy emberi kapcsolat volt, ez nem volt lehetséges a távolság miatt, és ez nagyon intézményessé, formálissá tette a találkozást. A hangulat viszont nagyon oldott volt, mert olyan volt Băsescu: néha viccelt, néha nem viccelt, ha feldühödött, akkor sokkal inkább hangot adott az érzelmeinek.
Klaus Johannis ezen úgy változtatott, hogy egy asztal körül ülünk, karnyújtásnyira egymástól, egymással szemben, egymás arcát, szemét látjuk, viszont az egyeztetés hangulata sokkal németesebb, és nincs mellébeszélés. Abban, ami a zárt ajtók mögött zajlik, nincsen semmi titok: elmondja mindenki a véleményét, esetleg felteszünk kérdéseket egymásnak, ha úgy érezzük, kérdeznünk kell, és választ várunk. Ezek a találkozók rövidek, 30-35 percesek.
Az én tapasztalatom az, hogy Johannis keveset beszél, de egészen pontosan tudja, hogy mit akar. Amikor valamiről azt mondja, hogy ezt ő így szeretné, ő így döntött, akkor onnan nincsen se balra, se jobbra, se hátra, sem más irányba semmiféle lehetőség elmozdulni: ő azon végig fog menni. Ezt mindig az utolsó precben mondja ki, soha nem ezzel indít, de azt látni kell, hogy ha ő valamit eldöntött, akkor már nem hajlandó változtatni a döntésén” – mesélte Kelemen.
A kormányalakításról
„Dacian Cioloș az az erdélyi típusú ember, aki nem locsog sokat. Elmondja, mit gondol, meghallgatja a partnerét, illetve ha van közöttünk vita, akkor azt normális hangnemben meg lehet vele beszélni. Rendkívül fontos emberi kvalitásnak tartom ebben a pozícióban, hogy nemcsak meghallgat, hanem a véleményedre is kíváncsi, és elmondja az ő véleményét is.”
„Volt a miniszterelnöknek egy olyan szándéka, hogy a régi kormányból két embert továbbvigyen, az egyikkel – Bogdan Aurescu volt külügyminiszterrel – kapcsolatosan mi nagyon súlyos és határozott kifogásokat emeltünk, a másik személlyel kapcsolatosan a liberálisok emeltek kifogást, így aztán mindkettőről lemondott – az egyikről miattunk, a másikról a liberálisok miatt.”
Miért kezdett a sajtó arról beszélni, hogy Cseke Attila miniszter lesz?
„Amikor én élesen elmondtam a véleményem a volt külügyminiszterről, a következő pillanatban beindult egy nagyon erőteljes RMDSZ-ellenes hangulatkeltés az Antena 3-on és a Realitatea TV-n. A szándék az volt, hogy olyan RMDSZ-ellenes hangulatot keltsen, hogy nehogy már magyar legyen a kormányban. Soha fel nem merült, hogy ebbe a kormányba Cseke Attila bemehetne, nem is kérték tőlünk, nem is javasoltuk. Cseke Attilának épp azon a hétvégén volt az esküvője, tehát neki volt fontosabb dolga is. Egyértelműen azoknak volt érdeke egy magyarellenes hangulat keltése, akik nem akarják soha, hogy magyar ember legyen a kormányban, illetve az én Aurescuval kapcsolatos véleményem után a hozzá szorosan kötődő csoportból érkezett a támadás.”
Megszabadulunk-e a székelyföldi prefektusoktól?
„A prefektusokkal kapcsolatosan ne legyenek illúzióink. A prefektus a kormányt képviseli, többnyire a volt belügyminisztertől vagy a hadügyminiszertől kapták az utasítást, nem a saját fejük szerint jártak el. A prefektusokat előbb-utóbb le fogják váltani, csak egy ilyen szakértői kormánynak ehhez több időre van szüksége, mint a politikai pártoknak. A kormányt megyei szinten képviselő első embert nem fogja megtartani egy kormány, ha nem akar vele dolgozni, és ezt el kell fogadni.”
Európa szeptember 11-e lesz-e Párizs?
„Az biztos, hogy Európa nem lesz olyan Párizs után, mint előtte volt. El kell indítani a vitát olyan fontos kérdésekről, amelyekre nincs sok idő, de választ kell adni. Egyenként az EU egyik tagállama sem tud választ adni ezekre a kérdésekre. Teljes mértékben egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a külső határokat meg kell védeni, és nem kell beengedni, csak azokat, akiknek a külső határon túl az élete veszélyeztetve van. Azt gondolom, ha egy európai uniós konstrukcióban egy politika entitásnak nem sikerül a külső határait megvédenie, akkor előbb-utóbb szétesik. Csak akkor tudjuk ezt a kérdést helyesen kezelni, ha elfogadjuk, hogy több Európai Unióra van szükség, és nem kevesebbre: erősebb integrációra van szükség, határvédelemben, külpolitikában, védelmi politikában, biztonságpolitikában, a szuverenitásból a tagállamok fel kell adjanak.”
„Fölmerül a kérdés: biztonság vagy szabadság – melyik a fontosabb? Azt gondolom, lesznek olyan intézkedések, kezdeményezések, amelyek akár úgy is értelmezhetőek, hogy az emberi jogokat, a szabadságjogokat bizonyos értelemben korlátozzák, és el kell döntenie Európának, hogy ehhez hogy viszonyul. Bizonyos mértékű korlátozás elfogadható egy ideig; biztonság nélkül nincs szabadság sem: ha meghaltál, nem lehetsz szabad.”
Transindex.ro
2015. november 30.
Rendes feltámadásunkról és a szívünk örökkévalóságáról
November 5-én, csütörtökön a marosvásárhelyi Bernády Házban mutatták be az egykori szovátai diák, dr. Barabás László Az otthonosság gyökerei című, népismereti írásokat, néprajzi tanulmányokat tartalmazó, a Mentor Könyvek Kiadónál megjelent kötetét. A néprajztudós munkásságát Bölöni Domokos író méltatta. Itt olvasható Bölöni Domokos baráti köszöntője.
Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született, írja Tamási Áron. Ő mondja azt is, hogy a madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Amikor aztán az egyetlen szülőföldjét is elvitatják tőle, olyanná válhat, mint a szárnyaszegett madár, elveszti istenadta szabadságát. Az erdélyi magyarság életének kétségkívül jelentős korszakaként jegyzi majd az utókor az utóbbi negyed évszázadot. A diktatúra megszűntével nemzetrészünk élete a feltápászkodás, az öneszmélés, a gazdasági, társadalmi, kulturális újjáépülés, az önszerveződés, a közösségépítés és a jövőtervezés jegyében zajlott, miközben politikai té- ren állandó nyílt küzdelmet és bozótharcot is kellett folytatni visszakapott és kivívott, illetve a vissza sem kapott, folyton újra és újra megkérdőjelezett és elvitatott jogaink, történelmi jussunk érvényesítése érdekében. A rendszerváltozás eufóriája és traumái egyaránt megmutatkoztak, mégis, a tények és történések, az okok és okozatok ismeretében kimondható, hogy az erdélyi magyarság rendes feltámadása indult meg, és tart mindmáig. Intézményrendszerünk, szervezési struktúráink kiépítése és megerősítése, érdek- érvényesítő tevékenységünk folyamatos. Nekirugaszkodásokkal és megtorpanásokkal, sikerekkel és buktatókkal is –, de az összefogás és a közös cél, megmaradásunk és önfeladás nélküli boldogulásunk érdekében felülír minden egyéb érdeket. Veszteségeink felmérése nem ért véget, hiszen az a kultúra, amely évszázadok alatt épült erős várrá Erdélyországban, igencsak megrongálódott a közeli és távolabbi múltban. Tárgyi és szellemi örökségünk elorzása és elperlése máig nem szűnt meg, a folyamatos leltárkészítés és az állandó készenlét még sokáig tartozik majd legfontosabb feladataink közé. Nagy költőnk metaforáját idézve be kell hordanunk minden értékünket, egyetlen igekötő, de egyetlen faragott bot és egyetlen árva furulya sem veszhet kárba. Ez a törekvés a kellő időben hívta életre az új művelődési szerveződéseket, egyesületeket, az írott és az elektronikus sajtó megújult, felpezsdült a lap- és könyvkiadás, elfeledettnek hitt, lebecsült, lenézett egykori népszokásokat keltettek életre falun és városon a hivatástudat önkéntesei, pedagógusok és lelkészek, hívek és szülők, ifj ak és diákok, akik nem hagyták el a templomot, sem az iskolát; olyan intézmények támadtak fel vagy jöttek létre, mint az Erdélyrészi Művelődési Egyesület (EMKE), a Kemény Zsigmond Társaság, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Intézet, a Sapientia Egyetem – hogy hirtelenjében csak néhányat soroljak. A zenei nevelés, a szépművészeti oktatás fellendülőben, a néprajzi gyűjtést tantárgyként tanulhatják, szakszerűen művelhetik az érdeklődők, és a szaporodó, már-már divattá váló falutalálkozók alkalmával szinte kötelező módon mutatják be, a helység névjegykártyájaként, az ünnepét ülő település falukönyvét, amely a később elkészülő szakmonográfi a alapjául szolgálhat. A dalkultúra, a közös éneklés világi és vallási változata általánossá vált, igen gyakran a világinak mondott kórusok is, nemcsak helyi és országos vagy külföldi fesztiválokon, város- és falunapokon szerepelnek, hanem egyházi ünnepeken, istentiszteletek, misék alkalmával énekben dicsőítve szolgálják az Urat. A néptáncoktatás sosem látott lendületet nyert, a nemzedékek egymásnak adják át a tudást, a hivatásos táncegyüttesek, táncszínházak köré szerveződött oktatás formájában, gyermek- és ifjúsági együtteseket hozva létre. Dal- és táncfesztiválok vonzzák a közönséget néprajzi tájegységeink színpadjai elé. A siker túllépi a földrajzi határokat, a fiatalok előadó körutakon viszik jó hírünket szerte a világba. A magas mű- vészetek, a dalszínház, a hivatásos színházak és társulatok felívelése közben a műkedvelő színjátszás is új korszakát éli, csakúgy, mint a képzőművészet profi és amatőr ága, vagy a népszerűsége csúcsára jutott fotóművészet. A színvonalas előadások, az alkotótáborok, a közös és egyéni tárlatok sosem tapasztalt bőségben kí- nálják a látnivalót az igényes közönségnek. Megnövekedett a minőségi értékek iránti igény, és ez annak ellenére kitapintható, hogy a nagy „műfaji demokráciában” szabadon tenyészhet a giccs is. Nem lehet nem érzékelni és értékelni a hosszú böjthöz, több évtizedes szellemi éhkopphoz szoktatott embert zavarba hozó kultúrdömpinget, és nem lehet eléggé örülni például az irodalmi élet sokrétűségének, a rangos folyó- iratoknak, a felolvasásoknak, vitáknak, az egymást érő könyvbemutatóknak, a nemzetközi jellegűvé váló könyvvásároknak. A rengeteg megnyilvánulásnak, amelyek révén izgalmasan sokszínűvé válnak mindennapjaink. Kissé talán kissé rózsás a kép –, miközben a média folyamatosan sokkoló hírekkel, politikai hercehurcák tálalásával, csoportérdekeket ütköztető csörtékkel, kisstílű csatározások lufi jait pukkasztgatva rombolja amúgy is feldúlt idegrendszerünket. De nem élhetünk folyamatos zaklatottságban, nem élhetünk életszerűtlenül. Nem engedhetjük meg magunknak a borúlátás fényűzését, mert a munkának még nagyonis az elején vagyunk. Akinek pedig nem okoz örömöt az elmúlt negyedszázad kicsiny erdélyi magyar története, minden bajával-bánatával, apró-cseprő bosszúságaival, kisebb-nagyobb elégtételeivel, bármily szerény sikereivel, az nem érdemli meg a nemzethez tartozás semmi mással össze nem hasonlítható örömét, üdvét, boldogságát.
Vannak istenáldotta emberek, akik idejében ismerik fel hivatásukat, és konok kitartással, makacs elkötelezettséggel be is teljesítik azt. Ilyen ember Barabás László. Akit – máiglan – fog a figura. A neves népszokáskutató szűkebb pátriájában, a sóvidéki Alsósófalván úgy tartják, hogy akiket fog a fi gura, azoknak még felnőtt korukra is marad bő kedvük: szeretnek, akarnak, és tudnak játszani. Egyszer-egyszer ünnepélyesen, szertartásosan, halálos komolyan – ha kell, még a halállal is –, máskor bohóckodva „űzik az eszüket”, komédiáznak. Valami nagynagy baj lehet, jegyzi meg a szerző, amikor az embereket nem fogja a fi gura, amikor nem tudunk, vagy nem merünk játszani. Ha elveszítjük homo ludensi minőségünket. Aki így vall önmagáról, azt sok száz gyökér kapcsolja az erdélyi talajhoz, a székely falu világához. Parajd szülötte így emlékezik gyermekkorára: „A hátsó udvarban apám ezermesterkedő ’műhelye’, az árnyékalja körül nem csak forgácsot és kérget, hanem fakígyókat, fasárkányokat, hadvezéri bogbuzogányokat szedhettem össze, és az egyik szerszámnyélben, amit félig készülten a kézvonópadon hagyott apám, ráismertem Kinizsi Pál kardjára. A pajták előtt nem csak a tehénlepényeket és lócitromokat szedegettem lapátra, hanem bebújtam a rönkök és deszkahalmok közé, a méterfarakások mögé, megmásztam terméskőhegyeket és mindig találtam faricskálni való érdekes deszkadarabot, fényes patkószöget vagy rozsdás, de szerencsét hozó lópatkót, kőpásztort és fenyőtoboz-juhokat. A minden heti sepregetéssel, takarítással a kapun belüli világ lassanként az enyém is lett, otthonosan mozoghattam benne.” Új kötete borítóján olvassuk: „Füttyögtetés és asszonyszínház, jávorfából muzsika és lakodalom, gúzsszekér és székely harisnya, eklézsiakövetés és királynékereső, pünkösdi virágozás és csutakhúzás, farsangtemetés és betlehemes játék – megannyi szép és jó szokás, mely mindmind az otthont jelenti. A földet, amelybe belegyökereztünk. Akarjuk vagy nem, érezzük, és mindenüvé magunkkal visszük azt a különös nedvet, amely e gyökereken keresztül átszivárogva életet ad. Olyant, ami más, mint a többi élet. Mert a miénk. Ezt tudja és tárja fel Barabás László mindazok épülésére, akiket még érdekel.” Így válik közérthetővé az új könyv címe: Az otthon gyökerei. Dr. Barabás László címzetes főiskolai tanár, néprajzkutató. László 1947-ben született Parajdon. Szovátán érettségizett 1965-ben. 1970-ben szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. 1976-ig tanárként, majd 1991-ig újságíróként, szerkesztőként dolgozott. 1991- től a marosvásárhelyi KántorTanítóképző Főiskola tanára, 1993–2014 között annak igazgatója, a Károli Gáspár református Egyetem tanára. Gazdagon feltarisznyálva indult a tudásszerzés rögös útjára. Már egyetemista korától érdekelték szülővidéke és a tágabb erdélyi tájak népszokásai, azóta gyűjti, dokumentálja és értelmezi a szokásvilágot. Később fotó- sokkal, filmesekkel szövetkezve rögzítette az erdélyi magyarság gazdag, színes hagyományait. Első népszokás-monográfi ája az 1980-as évek elején elké- szült, de csak a változások után, 1998-ban jelenhetett meg Forog az esztendő kereke – sóvidéki népszokások címmel, melyet a hazai és nemzetközi szakma az utóbbi évtizedek egyik legjobb néprajzos könyveként értékelte. Ezt követte az Aranycsitkók, maszkurák, királynék – erdélyi magyar dramatikus népszoká- sok és a Kapun belül, kapun kívül című kötet 2000-ben, majd 2009-ben a ’nagy könyv’: Akiket fog a fi gura – farsangi dramatikus szokások, népi színjátékok Marosszéken. Barabás László a nyelvjárás, a helyi identitástudat, a csűrök és házak, a székelykapu, a székely harisnya, a húsvéti fenyőág állítás szokásának elterjedése és több más jellemző alapján megállapította, hogy létezik egy közép-erdélyi kulturális régió, amely átmenetet képez a belső székelység és a mezőségi magyarság kultúrája között, ennek két övezete van: a mezőségi és székelyes alrégió – így tehát legutóbb Mezősámsondtól Korondig, Magyarótól Nagykendig vizsgálódott. Összesen 125 településen gyűjtött, 915 népszokás hiteles leírását és társadalmikulturális és identitásbeli összefüggésekbe helyezett elemzését végezte el. Az új kötet értelemszerűen a szülőföldről szóló fejezettel indul, a szerző szépírói véná- ja az emlékezésben, riporteri és filmes beleérzése pedig abban mutatkozik meg, ahogyan maga is „cselekvő részesévé” válik az éppen rögzített szokásnak. Az eseményt: a számbavett s leírt, megjelenített és elemzett szokást nem a tudós kutató hűvös távolságtartásával szemléli, hanem itthoniként, aki maga is hajnalozott annak idején, vagy közvetlenül értesülhetett szüleitől, nagyszüleitől, az öregektől olyan szokásokról, amelyek azóta kihaltak. És ezeket egyik-másik falu hajlamos embereivel mintegy feltámasztják, ismét életre hívják. Úgy, ahogyan régen volt, amiként az emlékezet még őrzi. Dr. Keszeg Vilmost idézzük: „A szokások Barabás László általi megjelenítésében egyszerre látjuk az eseményt s az esemény ’gyűjtését’ mint eseményt. A szerző, a szokás résztvevőjeként és kutatójaként, a szokáspárhuzamok és a szakirodalom ismerőjeként minden nehézség nélkül tud beszélni a hagyományról, a hagyományt megélőkről és a hagyományra összpontosító tudományról. (...) A cselekvők, a résztvevők perspektíváját követve, a szerzőnek új szokáselemeket új megvilágí- tásban sikerült megjeleníteni. A szokásleírásokra jellemző személytelenség, szenvtelenség itt felszámolódik. Középpontban az alkalom áll, nem az eseményről elvonatkoztatott, absztrahált szokásmodell, hanem az ember. Barabás Lászlónak sikerült tetten érnie a kommunikáló, a virtuskodó, a játszó, a hagyomány nyújtotta biztonságban élő-mozgó embert.” Barabás László a marosvásárhelyi és a nagykőrösi főiskolán néprajzi, művelődéstörténeti és ezekkel összefüggő tantárgypedagógiai szakdolgozatok (mintegy 150) témavezetője, 1993 óta szervez egyházszolgálati és népismereti nyári táborokat Erdély különböző vidékein főiskolák hallgatói részére. A főiskolai oktató munka mellett végzett néprajzi gyűjtő- és kutatómunkájának eredménye 6 kötet, 50 tanulmány, 110 néprajzi írás, kisebb közlés, 20 néprajzi kisfilm. Ezekre a munkákra több mint 110 publikáció hivatkozik. Emlékezéseit, riportjait, tanulmányait szaklapokban, -kiadványokban, évkönyvekben, de napi- és hetilapok hasábjain is szívesen tette közzé a szerző. Könyvének szakszerű elemzését elvégzik majd az arra hivatottak. Én csak egy baráti kézfogás és ölelés kapcsán írtam le és olvastam fel ezeket, hogy ne maradjon szó nélkül a találkozásunk. A Tanár úr boldog lehet, mert bár az élet nem kímélte túlságosan, mégis: meghagyta a szárnyait – és az ég felé tágította drága szabadságát. Tamási Áronnal kezdtem, az ő szavaival végzem. „Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után.” Tiszta munka ez a kötet, kedves László. Egy tiszta ember tiszta beszédű könyve. Adjon hozzá az Isten sok értelmes és hálás olvasót!
Bölöni Domokos
Szovátai Hírmondó (Szováta)
November 5-én, csütörtökön a marosvásárhelyi Bernády Házban mutatták be az egykori szovátai diák, dr. Barabás László Az otthonosság gyökerei című, népismereti írásokat, néprajzi tanulmányokat tartalmazó, a Mentor Könyvek Kiadónál megjelent kötetét. A néprajztudós munkásságát Bölöni Domokos író méltatta. Itt olvasható Bölöni Domokos baráti köszöntője.
Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született, írja Tamási Áron. Ő mondja azt is, hogy a madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Amikor aztán az egyetlen szülőföldjét is elvitatják tőle, olyanná válhat, mint a szárnyaszegett madár, elveszti istenadta szabadságát. Az erdélyi magyarság életének kétségkívül jelentős korszakaként jegyzi majd az utókor az utóbbi negyed évszázadot. A diktatúra megszűntével nemzetrészünk élete a feltápászkodás, az öneszmélés, a gazdasági, társadalmi, kulturális újjáépülés, az önszerveződés, a közösségépítés és a jövőtervezés jegyében zajlott, miközben politikai té- ren állandó nyílt küzdelmet és bozótharcot is kellett folytatni visszakapott és kivívott, illetve a vissza sem kapott, folyton újra és újra megkérdőjelezett és elvitatott jogaink, történelmi jussunk érvényesítése érdekében. A rendszerváltozás eufóriája és traumái egyaránt megmutatkoztak, mégis, a tények és történések, az okok és okozatok ismeretében kimondható, hogy az erdélyi magyarság rendes feltámadása indult meg, és tart mindmáig. Intézményrendszerünk, szervezési struktúráink kiépítése és megerősítése, érdek- érvényesítő tevékenységünk folyamatos. Nekirugaszkodásokkal és megtorpanásokkal, sikerekkel és buktatókkal is –, de az összefogás és a közös cél, megmaradásunk és önfeladás nélküli boldogulásunk érdekében felülír minden egyéb érdeket. Veszteségeink felmérése nem ért véget, hiszen az a kultúra, amely évszázadok alatt épült erős várrá Erdélyországban, igencsak megrongálódott a közeli és távolabbi múltban. Tárgyi és szellemi örökségünk elorzása és elperlése máig nem szűnt meg, a folyamatos leltárkészítés és az állandó készenlét még sokáig tartozik majd legfontosabb feladataink közé. Nagy költőnk metaforáját idézve be kell hordanunk minden értékünket, egyetlen igekötő, de egyetlen faragott bot és egyetlen árva furulya sem veszhet kárba. Ez a törekvés a kellő időben hívta életre az új művelődési szerveződéseket, egyesületeket, az írott és az elektronikus sajtó megújult, felpezsdült a lap- és könyvkiadás, elfeledettnek hitt, lebecsült, lenézett egykori népszokásokat keltettek életre falun és városon a hivatástudat önkéntesei, pedagógusok és lelkészek, hívek és szülők, ifj ak és diákok, akik nem hagyták el a templomot, sem az iskolát; olyan intézmények támadtak fel vagy jöttek létre, mint az Erdélyrészi Művelődési Egyesület (EMKE), a Kemény Zsigmond Társaság, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Intézet, a Sapientia Egyetem – hogy hirtelenjében csak néhányat soroljak. A zenei nevelés, a szépművészeti oktatás fellendülőben, a néprajzi gyűjtést tantárgyként tanulhatják, szakszerűen művelhetik az érdeklődők, és a szaporodó, már-már divattá váló falutalálkozók alkalmával szinte kötelező módon mutatják be, a helység névjegykártyájaként, az ünnepét ülő település falukönyvét, amely a később elkészülő szakmonográfi a alapjául szolgálhat. A dalkultúra, a közös éneklés világi és vallási változata általánossá vált, igen gyakran a világinak mondott kórusok is, nemcsak helyi és országos vagy külföldi fesztiválokon, város- és falunapokon szerepelnek, hanem egyházi ünnepeken, istentiszteletek, misék alkalmával énekben dicsőítve szolgálják az Urat. A néptáncoktatás sosem látott lendületet nyert, a nemzedékek egymásnak adják át a tudást, a hivatásos táncegyüttesek, táncszínházak köré szerveződött oktatás formájában, gyermek- és ifjúsági együtteseket hozva létre. Dal- és táncfesztiválok vonzzák a közönséget néprajzi tájegységeink színpadjai elé. A siker túllépi a földrajzi határokat, a fiatalok előadó körutakon viszik jó hírünket szerte a világba. A magas mű- vészetek, a dalszínház, a hivatásos színházak és társulatok felívelése közben a műkedvelő színjátszás is új korszakát éli, csakúgy, mint a képzőművészet profi és amatőr ága, vagy a népszerűsége csúcsára jutott fotóművészet. A színvonalas előadások, az alkotótáborok, a közös és egyéni tárlatok sosem tapasztalt bőségben kí- nálják a látnivalót az igényes közönségnek. Megnövekedett a minőségi értékek iránti igény, és ez annak ellenére kitapintható, hogy a nagy „műfaji demokráciában” szabadon tenyészhet a giccs is. Nem lehet nem érzékelni és értékelni a hosszú böjthöz, több évtizedes szellemi éhkopphoz szoktatott embert zavarba hozó kultúrdömpinget, és nem lehet eléggé örülni például az irodalmi élet sokrétűségének, a rangos folyó- iratoknak, a felolvasásoknak, vitáknak, az egymást érő könyvbemutatóknak, a nemzetközi jellegűvé váló könyvvásároknak. A rengeteg megnyilvánulásnak, amelyek révén izgalmasan sokszínűvé válnak mindennapjaink. Kissé talán kissé rózsás a kép –, miközben a média folyamatosan sokkoló hírekkel, politikai hercehurcák tálalásával, csoportérdekeket ütköztető csörtékkel, kisstílű csatározások lufi jait pukkasztgatva rombolja amúgy is feldúlt idegrendszerünket. De nem élhetünk folyamatos zaklatottságban, nem élhetünk életszerűtlenül. Nem engedhetjük meg magunknak a borúlátás fényűzését, mert a munkának még nagyonis az elején vagyunk. Akinek pedig nem okoz örömöt az elmúlt negyedszázad kicsiny erdélyi magyar története, minden bajával-bánatával, apró-cseprő bosszúságaival, kisebb-nagyobb elégtételeivel, bármily szerény sikereivel, az nem érdemli meg a nemzethez tartozás semmi mással össze nem hasonlítható örömét, üdvét, boldogságát.
Vannak istenáldotta emberek, akik idejében ismerik fel hivatásukat, és konok kitartással, makacs elkötelezettséggel be is teljesítik azt. Ilyen ember Barabás László. Akit – máiglan – fog a figura. A neves népszokáskutató szűkebb pátriájában, a sóvidéki Alsósófalván úgy tartják, hogy akiket fog a fi gura, azoknak még felnőtt korukra is marad bő kedvük: szeretnek, akarnak, és tudnak játszani. Egyszer-egyszer ünnepélyesen, szertartásosan, halálos komolyan – ha kell, még a halállal is –, máskor bohóckodva „űzik az eszüket”, komédiáznak. Valami nagynagy baj lehet, jegyzi meg a szerző, amikor az embereket nem fogja a fi gura, amikor nem tudunk, vagy nem merünk játszani. Ha elveszítjük homo ludensi minőségünket. Aki így vall önmagáról, azt sok száz gyökér kapcsolja az erdélyi talajhoz, a székely falu világához. Parajd szülötte így emlékezik gyermekkorára: „A hátsó udvarban apám ezermesterkedő ’műhelye’, az árnyékalja körül nem csak forgácsot és kérget, hanem fakígyókat, fasárkányokat, hadvezéri bogbuzogányokat szedhettem össze, és az egyik szerszámnyélben, amit félig készülten a kézvonópadon hagyott apám, ráismertem Kinizsi Pál kardjára. A pajták előtt nem csak a tehénlepényeket és lócitromokat szedegettem lapátra, hanem bebújtam a rönkök és deszkahalmok közé, a méterfarakások mögé, megmásztam terméskőhegyeket és mindig találtam faricskálni való érdekes deszkadarabot, fényes patkószöget vagy rozsdás, de szerencsét hozó lópatkót, kőpásztort és fenyőtoboz-juhokat. A minden heti sepregetéssel, takarítással a kapun belüli világ lassanként az enyém is lett, otthonosan mozoghattam benne.” Új kötete borítóján olvassuk: „Füttyögtetés és asszonyszínház, jávorfából muzsika és lakodalom, gúzsszekér és székely harisnya, eklézsiakövetés és királynékereső, pünkösdi virágozás és csutakhúzás, farsangtemetés és betlehemes játék – megannyi szép és jó szokás, mely mindmind az otthont jelenti. A földet, amelybe belegyökereztünk. Akarjuk vagy nem, érezzük, és mindenüvé magunkkal visszük azt a különös nedvet, amely e gyökereken keresztül átszivárogva életet ad. Olyant, ami más, mint a többi élet. Mert a miénk. Ezt tudja és tárja fel Barabás László mindazok épülésére, akiket még érdekel.” Így válik közérthetővé az új könyv címe: Az otthon gyökerei. Dr. Barabás László címzetes főiskolai tanár, néprajzkutató. László 1947-ben született Parajdon. Szovátán érettségizett 1965-ben. 1970-ben szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. 1976-ig tanárként, majd 1991-ig újságíróként, szerkesztőként dolgozott. 1991- től a marosvásárhelyi KántorTanítóképző Főiskola tanára, 1993–2014 között annak igazgatója, a Károli Gáspár református Egyetem tanára. Gazdagon feltarisznyálva indult a tudásszerzés rögös útjára. Már egyetemista korától érdekelték szülővidéke és a tágabb erdélyi tájak népszokásai, azóta gyűjti, dokumentálja és értelmezi a szokásvilágot. Később fotó- sokkal, filmesekkel szövetkezve rögzítette az erdélyi magyarság gazdag, színes hagyományait. Első népszokás-monográfi ája az 1980-as évek elején elké- szült, de csak a változások után, 1998-ban jelenhetett meg Forog az esztendő kereke – sóvidéki népszokások címmel, melyet a hazai és nemzetközi szakma az utóbbi évtizedek egyik legjobb néprajzos könyveként értékelte. Ezt követte az Aranycsitkók, maszkurák, királynék – erdélyi magyar dramatikus népszoká- sok és a Kapun belül, kapun kívül című kötet 2000-ben, majd 2009-ben a ’nagy könyv’: Akiket fog a fi gura – farsangi dramatikus szokások, népi színjátékok Marosszéken. Barabás László a nyelvjárás, a helyi identitástudat, a csűrök és házak, a székelykapu, a székely harisnya, a húsvéti fenyőág állítás szokásának elterjedése és több más jellemző alapján megállapította, hogy létezik egy közép-erdélyi kulturális régió, amely átmenetet képez a belső székelység és a mezőségi magyarság kultúrája között, ennek két övezete van: a mezőségi és székelyes alrégió – így tehát legutóbb Mezősámsondtól Korondig, Magyarótól Nagykendig vizsgálódott. Összesen 125 településen gyűjtött, 915 népszokás hiteles leírását és társadalmikulturális és identitásbeli összefüggésekbe helyezett elemzését végezte el. Az új kötet értelemszerűen a szülőföldről szóló fejezettel indul, a szerző szépírói véná- ja az emlékezésben, riporteri és filmes beleérzése pedig abban mutatkozik meg, ahogyan maga is „cselekvő részesévé” válik az éppen rögzített szokásnak. Az eseményt: a számbavett s leírt, megjelenített és elemzett szokást nem a tudós kutató hűvös távolságtartásával szemléli, hanem itthoniként, aki maga is hajnalozott annak idején, vagy közvetlenül értesülhetett szüleitől, nagyszüleitől, az öregektől olyan szokásokról, amelyek azóta kihaltak. És ezeket egyik-másik falu hajlamos embereivel mintegy feltámasztják, ismét életre hívják. Úgy, ahogyan régen volt, amiként az emlékezet még őrzi. Dr. Keszeg Vilmost idézzük: „A szokások Barabás László általi megjelenítésében egyszerre látjuk az eseményt s az esemény ’gyűjtését’ mint eseményt. A szerző, a szokás résztvevőjeként és kutatójaként, a szokáspárhuzamok és a szakirodalom ismerőjeként minden nehézség nélkül tud beszélni a hagyományról, a hagyományt megélőkről és a hagyományra összpontosító tudományról. (...) A cselekvők, a résztvevők perspektíváját követve, a szerzőnek új szokáselemeket új megvilágí- tásban sikerült megjeleníteni. A szokásleírásokra jellemző személytelenség, szenvtelenség itt felszámolódik. Középpontban az alkalom áll, nem az eseményről elvonatkoztatott, absztrahált szokásmodell, hanem az ember. Barabás Lászlónak sikerült tetten érnie a kommunikáló, a virtuskodó, a játszó, a hagyomány nyújtotta biztonságban élő-mozgó embert.” Barabás László a marosvásárhelyi és a nagykőrösi főiskolán néprajzi, művelődéstörténeti és ezekkel összefüggő tantárgypedagógiai szakdolgozatok (mintegy 150) témavezetője, 1993 óta szervez egyházszolgálati és népismereti nyári táborokat Erdély különböző vidékein főiskolák hallgatói részére. A főiskolai oktató munka mellett végzett néprajzi gyűjtő- és kutatómunkájának eredménye 6 kötet, 50 tanulmány, 110 néprajzi írás, kisebb közlés, 20 néprajzi kisfilm. Ezekre a munkákra több mint 110 publikáció hivatkozik. Emlékezéseit, riportjait, tanulmányait szaklapokban, -kiadványokban, évkönyvekben, de napi- és hetilapok hasábjain is szívesen tette közzé a szerző. Könyvének szakszerű elemzését elvégzik majd az arra hivatottak. Én csak egy baráti kézfogás és ölelés kapcsán írtam le és olvastam fel ezeket, hogy ne maradjon szó nélkül a találkozásunk. A Tanár úr boldog lehet, mert bár az élet nem kímélte túlságosan, mégis: meghagyta a szárnyait – és az ég felé tágította drága szabadságát. Tamási Áronnal kezdtem, az ő szavaival végzem. „Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után.” Tiszta munka ez a kötet, kedves László. Egy tiszta ember tiszta beszédű könyve. Adjon hozzá az Isten sok értelmes és hálás olvasót!
Bölöni Domokos
Szovátai Hírmondó (Szováta)
2015. december 1.
Johannis szerint új kezdetre van szükség a román politikában
Új kezdetre van szükség a román politikában, ezért 2016 az intézményekbe és pártokba vetetett bizalom újjáépítésének éve lehet – jelentette ki Klaus Iohannis román elnök az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Romániában kedden országszerte katonai parádékat és kulturális rendezvényeket tartottak. Ezen a napon ünneplik ugyanis az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlést, amelyen az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok kinyilvánították az általuk lakott területek és Románia egyesülését.
A román elnök a bukaresti katonai parádén vett részt, majd katonákat, valamint a Román Tudományos Akadémia több tagját tüntette ki. Ünnepi beszédében kifejtette, hogy meg kell őrizni a román politikai rendszer stabilitását, és újjá kell építeni az emberek bizalmát, mert csak a politika segítségével lehet megszabni az irányt, amely fele a társadalomnak haladnia kell.
Úgy vélte, Románia ma a demokrácia biztonságát nyújtja határain belül, a külföldi partnerei számára pedig kiszámíthatóságot szavatol. Iohannis szerint a demokratikus, állampolgári tudat mélyen meggyökerezett a román társadalomban, és Románia olyan demokrácia, amelyet állampolgárai tesznek erőssé.
Számos külföldi politikus köszöntötte Romániát, többek között John Kerry amerikai külügyminiszter, aki Barack Obama amerikai elnök nevében tolmácsolta Washington üzenetét. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Kerry kifejtette reményét, hogy Románia és az Egyesült Államok mostantól hosszú időre elmélyíti stratégiai partnerségi kapcsolatát.
MTI
Erdély.ma
Új kezdetre van szükség a román politikában, ezért 2016 az intézményekbe és pártokba vetetett bizalom újjáépítésének éve lehet – jelentette ki Klaus Iohannis román elnök az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Romániában kedden országszerte katonai parádékat és kulturális rendezvényeket tartottak. Ezen a napon ünneplik ugyanis az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlést, amelyen az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok kinyilvánították az általuk lakott területek és Románia egyesülését.
A román elnök a bukaresti katonai parádén vett részt, majd katonákat, valamint a Román Tudományos Akadémia több tagját tüntette ki. Ünnepi beszédében kifejtette, hogy meg kell őrizni a román politikai rendszer stabilitását, és újjá kell építeni az emberek bizalmát, mert csak a politika segítségével lehet megszabni az irányt, amely fele a társadalomnak haladnia kell.
Úgy vélte, Románia ma a demokrácia biztonságát nyújtja határain belül, a külföldi partnerei számára pedig kiszámíthatóságot szavatol. Iohannis szerint a demokratikus, állampolgári tudat mélyen meggyökerezett a román társadalomban, és Románia olyan demokrácia, amelyet állampolgárai tesznek erőssé.
Számos külföldi politikus köszöntötte Romániát, többek között John Kerry amerikai külügyminiszter, aki Barack Obama amerikai elnök nevében tolmácsolta Washington üzenetét. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Kerry kifejtette reményét, hogy Románia és az Egyesült Államok mostantól hosszú időre elmélyíti stratégiai partnerségi kapcsolatát.
MTI
Erdély.ma
2015. december 1.
Figyelemfelkeltő akció Románia nemzeti ünnepén Nagyváradon
Két magyar férfi tartott figyelemfelkeltő akciót Románia nemzeti ünnepén a nagyváradi városháza előtti téren.
December 1-jén, Románia nemzeti ünnepén a magyarországi Jobbik párt Bihar megyei szimpatizáns csoportjának tagjai, Kéki Imre Krisztián és Molnár Csongor egy rövid akcióra készültek délután négy órakor a váradi városháza előtt. Az akció során kifeszítettek egy molinót, melyre az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozat 3. cikkelyének két pontja volt felírva román és magyar nyelven. A magyar nyelvű szöveg ez volt: „Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: 1.) A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással.
Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2.) Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének”. Kéki Imre Krisztián az akció kapcsán lapunknak a helyszínen elmondta: „A Gyulafehérvári Nyilatkozat harmadik cikkelyének két alpontja a kisebbségi jogokról szól, és ezzel teljes mértékben egyet is értenénk, ha betartanák, de mivel nem tartják be, ezért úgy gondoltuk, hogy egy molinóra ezt felírjuk, és kifeszítjük december 1-jén a városháza előtt, ezzel is mutatva, hogy erre kéne figyeljenek”.
Hatósági fellépés
Érdekes, hogy az akciózók éppen hogy csak megálltak a városháza előtt, és még el sem kezdték kitekerni a molinót, amikor felbukkant legalább féltucatnyi csendőr és néhány rendőr, akiket nyilván nem az akció szervezői értesítettek, és az egyik csendőr már messziről odakiáltott nekik: „Ne tekerjék azt ki, mert nincs semmi értelme”. Ezt követően a csendőrök körbeállták a molinót mégis kifeszítő két férfit, akiket igazoltattak jelen sorok írójával együtt.
A csendőrök tanulmányozták a molinót, azt kérdezgették, mit tartalmaz a magyar nyelvű felirat, amire az akciózók azt válaszolták, hogy az nem más, mint az alatta román nyelven olvasható szöveg magyar változata. A csendőrök a molinót összetekertették, majd néhány perc elteltével, miután lefordíttatták a magyar szöveget, és elvégezték a személyi kártyák ellenőrzését, elengedték a két fiatalt, de még ezt megelőzően az egyik csendőr elmondta nekik: amennyiben a jövőben bármilyen köztéri akciót kívánnak tartani, azt előzőleg be kell jelenteniük a csendőrségen.
Pap István
erdon.ro
Erdély.ma
Két magyar férfi tartott figyelemfelkeltő akciót Románia nemzeti ünnepén a nagyváradi városháza előtti téren.
December 1-jén, Románia nemzeti ünnepén a magyarországi Jobbik párt Bihar megyei szimpatizáns csoportjának tagjai, Kéki Imre Krisztián és Molnár Csongor egy rövid akcióra készültek délután négy órakor a váradi városháza előtt. Az akció során kifeszítettek egy molinót, melyre az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozat 3. cikkelyének két pontja volt felírva román és magyar nyelven. A magyar nyelvű szöveg ez volt: „Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: 1.) A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással.
Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2.) Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének”. Kéki Imre Krisztián az akció kapcsán lapunknak a helyszínen elmondta: „A Gyulafehérvári Nyilatkozat harmadik cikkelyének két alpontja a kisebbségi jogokról szól, és ezzel teljes mértékben egyet is értenénk, ha betartanák, de mivel nem tartják be, ezért úgy gondoltuk, hogy egy molinóra ezt felírjuk, és kifeszítjük december 1-jén a városháza előtt, ezzel is mutatva, hogy erre kéne figyeljenek”.
Hatósági fellépés
Érdekes, hogy az akciózók éppen hogy csak megálltak a városháza előtt, és még el sem kezdték kitekerni a molinót, amikor felbukkant legalább féltucatnyi csendőr és néhány rendőr, akiket nyilván nem az akció szervezői értesítettek, és az egyik csendőr már messziről odakiáltott nekik: „Ne tekerjék azt ki, mert nincs semmi értelme”. Ezt követően a csendőrök körbeállták a molinót mégis kifeszítő két férfit, akiket igazoltattak jelen sorok írójával együtt.
A csendőrök tanulmányozták a molinót, azt kérdezgették, mit tartalmaz a magyar nyelvű felirat, amire az akciózók azt válaszolták, hogy az nem más, mint az alatta román nyelven olvasható szöveg magyar változata. A csendőrök a molinót összetekertették, majd néhány perc elteltével, miután lefordíttatták a magyar szöveget, és elvégezték a személyi kártyák ellenőrzését, elengedték a két fiatalt, de még ezt megelőzően az egyik csendőr elmondta nekik: amennyiben a jövőben bármilyen köztéri akciót kívánnak tartani, azt előzőleg be kell jelenteniük a csendőrségen.
Pap István
erdon.ro
Erdély.ma
2015. december 1.
Hat kitüntetettből egy magyar
Egyetlen Maros megyei magyar személyiséget tartott érdemesnek Lucian Goga prefektus kitüntetni a román állam nemzeti ünnepe alkalmából.
Míg az idén öt, többé-kevésbé ismert román személyiség vehette át a Marosfelfalui Fibulát, a magyar közösség részéről a kormánymegbízott csupán a 108-szoros román válogatott Bölöni Lászlót, az egykori ASA labdarúgóját nevesítette a rangos kitüntetésre.
A döntés azért meglepő, mert 2001 óta a kitüntettek kijelölésekor az előző prefektusok, íratlan szabály szerint, nagyjából tiszteletben tartották a megye etnikai arányait. A sorozatos magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Goga az első kormánymegbízott, aki felrúgta a szabályt, és mindössze egy magyar futballistát és edzőt tartott méltónak a fibula odaítélésére. A Kultúrpalotában rendezett eseményen Bölöni mellett 2015-ben a prefektúra Radu Voina egykori kézilabdázót, Pompeiu Hărăşteanu operaénekest, Alina Nelega drámaírót, Rucsandra Hurezeanu üzletasszonyt és post mortem Tiberius Marcel Petre katonát tüntette ki.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro
Egyetlen Maros megyei magyar személyiséget tartott érdemesnek Lucian Goga prefektus kitüntetni a román állam nemzeti ünnepe alkalmából.
Míg az idén öt, többé-kevésbé ismert román személyiség vehette át a Marosfelfalui Fibulát, a magyar közösség részéről a kormánymegbízott csupán a 108-szoros román válogatott Bölöni Lászlót, az egykori ASA labdarúgóját nevesítette a rangos kitüntetésre.
A döntés azért meglepő, mert 2001 óta a kitüntettek kijelölésekor az előző prefektusok, íratlan szabály szerint, nagyjából tiszteletben tartották a megye etnikai arányait. A sorozatos magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Goga az első kormánymegbízott, aki felrúgta a szabályt, és mindössze egy magyar futballistát és edzőt tartott méltónak a fibula odaítélésére. A Kultúrpalotában rendezett eseményen Bölöni mellett 2015-ben a prefektúra Radu Voina egykori kézilabdázót, Pompeiu Hărăşteanu operaénekest, Alina Nelega drámaírót, Rucsandra Hurezeanu üzletasszonyt és post mortem Tiberius Marcel Petre katonát tüntette ki.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro
2015. december 1.
A DIICOT szerint merényletre készült a vármegyés
Robbantani akart egy szélsőséges magyar december elsején Kézdivásárhelyen – adták hírül a román hírügynökségek. A terrorizmusellenes igazgatóság a HVIM-tag férfit őrizetbe vette.
Házi készítésű bombát akart felrobbantani a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik helyi vezetője, Beke István Kézdivásárhelyen a Románia nemzeti ünnepe alkalmából tartandó ünnepségen – jelentette be kedden a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT).
A férfit őrizetbe vették, és az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése miatt eljárást indítottak ellene. A DIICOT szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és azok javait veszélyeztessék.
A DIICOT közleménye szerint „a szélsőségesen nacionalista, magyarországi HVIM azt hirdeti Erdélyben, hogy akár a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos támadásokkal is nehezíteni kell, vagy meg kell akadályozni, hogy a román hatóságok az államhatalmat gyakorolják »az úgynevezett Székelyföldön«, ez a tervük pedig része Nagy-Magyarország visszaállításának”.
A DIICOT a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével derítette fel az esetet, míg az akcióhoz a csendőrség és a rendőrség nyújtott támogatást.
Amint arról beszámoltunk, a HVIM kézdivásárhelyi elnökénél hétfőn házkutatást tartott a DIICOT, majd a férfit Bukarestbe szállították kihallgatásra. Kedden Kézdiszentléleken, egy másik HVIM tagnál is házkutatást tartottak, információink szerint az érintettet tanúként hallgatták ki az ügyben.
Kelemen Hunor: elítéljük az erőszakos cselekedeteket
Az RMDSZ a sajtóból értesült a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete elnökének szándékáról, aki a hatóságok szerint robbantásos merényletre készült Románia nemzeti ünnepén – írja a szövetség keddi sajtóközleményében.
„Az RMDSZ elítél minden erőszakos cselekedetet, és elhatárolódik minden olyan szélsőséges megnyilvánulástól, ami feszültséget kelt a közösségek között. Ebben az országban a békés együttélés, a tolerancia és az egymás iránti tisztelet vihet előre a fejlődés, a jövőépítés útján” – idézi a közlemény Kelemen Hunor szövetségi elnököt.
Az RMDSZ mindig a parlamentáris demokrácia eszközrendszerét, a politikai párbeszédet tartotta és tartja az egyetlen törvényes és járható útnak. Az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy a hatóságok korrekt módon végzik a munkájukat, ugyanakkor nyugalomra és higgadtságra intett minden közszereplőt – zárul a sajtóanyag.
SRI: senki sem volt veszélyben
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen.
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: „mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége”.
A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Prefektus: az erdélyi magyar politikusok is felelősek
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. „Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez” – jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon.
Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet. Kézdivásárhelyen egyébként kedden délelőtt, mint minden évben, rendbontás nélkül lezajlott a román nemzeti ünnep keretében szervezett, katonai parádéval egybekötött főtéri felvonulás, amelyen szemtanúk szerint körülbelül ezerötszázan vettek részt.
„Terrorizmus, asszonyom!”
Beke Csilla, a HVIM kézdivásárhelyi elnökének a felesége kedden Facebook-bejegyzésben közölte: az ügyészek saját bevallásuk szerint fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek, ehelyett laptopokat, merevlemezeket és más adathordozókat, magyar zászlót, vármegyés pólót, éjjellátót, szirénát, lejárt szilveszteri petárdát és tortára való csillagszórót vittek el.
„Többszöri rákérdezésemre, hogy mi a gyanú, mi a vád, közölték velem – oly módon, mintha tudnom kellene –, hogy »Terrorizmus, asszonyom!«” – írja bejegyzésében Beke Csilla, aki szerint több mint tízórás megfélemlítési akciónak vetették alá a férjét és családját.
„Alávaló módon vitték el Beke Istvánt a városból, egész napos étlen-szomjan tartás után egész éjszakai kihallgatásnak vetették alá. Nem biztosítottak tolmácsot sehol, a jegyzőkönyvek csak románul íródtak, kötekedtek az ügyvéddel, aki nem mehetett vele. (…) A figyelemfelkeltés sikerült a fiktív, koholt vádjaikkal, a megfélemlítés csak undort és gyűlöletet ébresztett” – fogalmazott Beke Csilla, aki férjével együtt egy elektronikus biztonsági rendszerek beszerelésére szakosodott kis céget működtet a céhes városban.
HVIM: folytatásos tragikomédia
A HVIM egyébként folytatásos tragikomédiának nevezte a történteket, a szervezet szerint nevetséges bizonyítékokkal zaklatják a HVIM tagjait Székelyföldön. „Semmiféle gyanúsítást nem közöltek a szervezet kézdivásárhelyi elnökével, és a házkutatási parancson sem szerepelt semmiféle indok. Elképesztőnek tartjuk, hogy a házkutatás során csak olyan tárgyakat foglaltak le, amelyek teljesen törvényesen lehettek nála” – fogalmaz közleményében a HVIM.
„Mivel az érintett személy magyar állampolgár is, így természetesen azonnali konzulátusi segítséget is kérünk, illetve minden jogi eszközt meg fogunk ragadni, hogy a teljességgel indokolatlan, törvénytelen intézkedést fejezzék be” – írják továbbá a HVIM tagjai, akik a nemzetközi sajtóhoz és az Európai Parlamenthez fordulnának az ügyben.
Székelyhon.ro
Robbantani akart egy szélsőséges magyar december elsején Kézdivásárhelyen – adták hírül a román hírügynökségek. A terrorizmusellenes igazgatóság a HVIM-tag férfit őrizetbe vette.
Házi készítésű bombát akart felrobbantani a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik helyi vezetője, Beke István Kézdivásárhelyen a Románia nemzeti ünnepe alkalmából tartandó ünnepségen – jelentette be kedden a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT).
A férfit őrizetbe vették, és az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése miatt eljárást indítottak ellene. A DIICOT szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és azok javait veszélyeztessék.
A DIICOT közleménye szerint „a szélsőségesen nacionalista, magyarországi HVIM azt hirdeti Erdélyben, hogy akár a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos támadásokkal is nehezíteni kell, vagy meg kell akadályozni, hogy a román hatóságok az államhatalmat gyakorolják »az úgynevezett Székelyföldön«, ez a tervük pedig része Nagy-Magyarország visszaállításának”.
A DIICOT a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével derítette fel az esetet, míg az akcióhoz a csendőrség és a rendőrség nyújtott támogatást.
Amint arról beszámoltunk, a HVIM kézdivásárhelyi elnökénél hétfőn házkutatást tartott a DIICOT, majd a férfit Bukarestbe szállították kihallgatásra. Kedden Kézdiszentléleken, egy másik HVIM tagnál is házkutatást tartottak, információink szerint az érintettet tanúként hallgatták ki az ügyben.
Kelemen Hunor: elítéljük az erőszakos cselekedeteket
Az RMDSZ a sajtóból értesült a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete elnökének szándékáról, aki a hatóságok szerint robbantásos merényletre készült Románia nemzeti ünnepén – írja a szövetség keddi sajtóközleményében.
„Az RMDSZ elítél minden erőszakos cselekedetet, és elhatárolódik minden olyan szélsőséges megnyilvánulástól, ami feszültséget kelt a közösségek között. Ebben az országban a békés együttélés, a tolerancia és az egymás iránti tisztelet vihet előre a fejlődés, a jövőépítés útján” – idézi a közlemény Kelemen Hunor szövetségi elnököt.
Az RMDSZ mindig a parlamentáris demokrácia eszközrendszerét, a politikai párbeszédet tartotta és tartja az egyetlen törvényes és járható útnak. Az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy a hatóságok korrekt módon végzik a munkájukat, ugyanakkor nyugalomra és higgadtságra intett minden közszereplőt – zárul a sajtóanyag.
SRI: senki sem volt veszélyben
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen.
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: „mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége”.
A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Prefektus: az erdélyi magyar politikusok is felelősek
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. „Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez” – jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon.
Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet. Kézdivásárhelyen egyébként kedden délelőtt, mint minden évben, rendbontás nélkül lezajlott a román nemzeti ünnep keretében szervezett, katonai parádéval egybekötött főtéri felvonulás, amelyen szemtanúk szerint körülbelül ezerötszázan vettek részt.
„Terrorizmus, asszonyom!”
Beke Csilla, a HVIM kézdivásárhelyi elnökének a felesége kedden Facebook-bejegyzésben közölte: az ügyészek saját bevallásuk szerint fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek, ehelyett laptopokat, merevlemezeket és más adathordozókat, magyar zászlót, vármegyés pólót, éjjellátót, szirénát, lejárt szilveszteri petárdát és tortára való csillagszórót vittek el.
„Többszöri rákérdezésemre, hogy mi a gyanú, mi a vád, közölték velem – oly módon, mintha tudnom kellene –, hogy »Terrorizmus, asszonyom!«” – írja bejegyzésében Beke Csilla, aki szerint több mint tízórás megfélemlítési akciónak vetették alá a férjét és családját.
„Alávaló módon vitték el Beke Istvánt a városból, egész napos étlen-szomjan tartás után egész éjszakai kihallgatásnak vetették alá. Nem biztosítottak tolmácsot sehol, a jegyzőkönyvek csak románul íródtak, kötekedtek az ügyvéddel, aki nem mehetett vele. (…) A figyelemfelkeltés sikerült a fiktív, koholt vádjaikkal, a megfélemlítés csak undort és gyűlöletet ébresztett” – fogalmazott Beke Csilla, aki férjével együtt egy elektronikus biztonsági rendszerek beszerelésére szakosodott kis céget működtet a céhes városban.
HVIM: folytatásos tragikomédia
A HVIM egyébként folytatásos tragikomédiának nevezte a történteket, a szervezet szerint nevetséges bizonyítékokkal zaklatják a HVIM tagjait Székelyföldön. „Semmiféle gyanúsítást nem közöltek a szervezet kézdivásárhelyi elnökével, és a házkutatási parancson sem szerepelt semmiféle indok. Elképesztőnek tartjuk, hogy a házkutatás során csak olyan tárgyakat foglaltak le, amelyek teljesen törvényesen lehettek nála” – fogalmaz közleményében a HVIM.
„Mivel az érintett személy magyar állampolgár is, így természetesen azonnali konzulátusi segítséget is kérünk, illetve minden jogi eszközt meg fogunk ragadni, hogy a teljességgel indokolatlan, törvénytelen intézkedést fejezzék be” – írják továbbá a HVIM tagjai, akik a nemzetközi sajtóhoz és az Európai Parlamenthez fordulnának az ügyben.
Székelyhon.ro
2015. december 1.
Román lobogón üzentek a magyar lelkipásztornak Újszentesen
Ismeretlen tettesek egy “Le a Magyarokkal” feliratú román nemzeti lobogót dobtak be a Temes megyei Újszentesen a Dózsa György utcai református parókia udvarára.
„Ezt a román nemzeti zászlót találtam bedobva a parókia udvarára, a következő felirattal: “Le a magyarokkal!” Nem hiszem, hogy ez lenne az egészséges hazafiság! Aki ezt tette, saját nemzeti szimbólumát gyalázta meg.” – közölte a Temesvári Hírek beszámolója szerint Szűcs András Ottó, a község református lelkipásztora.
A regionális hírportál emlékeztet arra, hogy a Románia leggazdagabb községe címét viselő Újszentes központi parkjában a nyáron már megrongálták Petőfi Sándor 1945-ben állított emlékművét. Ez esetről azonban később kiderült: az emlékmű mindössze véletlen baleset következtében rongálódott meg.
maszol.ro
Ismeretlen tettesek egy “Le a Magyarokkal” feliratú román nemzeti lobogót dobtak be a Temes megyei Újszentesen a Dózsa György utcai református parókia udvarára.
„Ezt a román nemzeti zászlót találtam bedobva a parókia udvarára, a következő felirattal: “Le a magyarokkal!” Nem hiszem, hogy ez lenne az egészséges hazafiság! Aki ezt tette, saját nemzeti szimbólumát gyalázta meg.” – közölte a Temesvári Hírek beszámolója szerint Szűcs András Ottó, a község református lelkipásztora.
A regionális hírportál emlékeztet arra, hogy a Románia leggazdagabb községe címét viselő Újszentes központi parkjában a nyáron már megrongálták Petőfi Sándor 1945-ben állított emlékművét. Ez esetről azonban később kiderült: az emlékmű mindössze véletlen baleset következtében rongálódott meg.
maszol.ro
2015. december 1.
Ülésezik a diaszpóra tanács és a Magyar Állandó Értekezlet
December 2-án és 3-án, szerdán és csütörtökön tartja ülését a Magyar Diaszpóra Tanács, illetve a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a külhoni magyarság éves budapesti találkozóján az aktuális, tematikus programok mellett várhatóan szó lesz a világpolitikai helyzetről is - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kedden, egy budapesti háttérbeszélgetésen.
A Magyar Diaszpóra Tanács szerdai, ötödik ülésének tematikája hasonló lesz a korábbiakhoz.
A tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg - jelezte az államtitkár, aki arra számít, a kormányfő beszédét alapvetően a világpolitikai helyzet határozza majd meg. Kiemelte: a diaszpóra tagjainak, szervezeteinek nagyon sokat köszönhetnek, azok az elmúlt időszakban mindig kiálltak Magyarország mellett.
A tanácskozáson felszólal Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Potápi Árpád János államtitkár és Grezsa István miniszteri biztos. Beszámoló hangzik el a Kőrösi Csoma Sándor-programról és a Petőfi Sándor-programról. Az ülés részeként kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyek oktatási és kulturális témákat ölelnek fel, illetve a hagyományőrzéssel foglalkoznak - ismertette Potápi Árpád János.
Délután a program regionális ülésekkel folytatódik, amelyeket plenáris ülés követ. Az ülésen - amelyre nyolcvanegy résztvevőt várnak - zárónyilatkozatot fogadnak el.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki ülését szintén Orbán Viktor nyitja meg, beszédében várhatóan jobban fókuszál majd a világpolitikai helyzet mellett a Kárpát-medencei és a közép-európai helyzetre - közölte Potápi Árpád János.
A tanácskozáson Semjén Zsolt aktuális nemzetpolitikai kérdésekről beszél, Grezsa István a Petőfi Sándor-programról számol be. A résztvevők meghallgatják a Máért szakbizottságainak beszámolóját, és a nap végén szintén zárónyilatkozatot fogadnak el.
Az államtitkár kérdésre kitért arra is: mindig figyelembe veszik a magyarság jelzéseit, akár a romániai politikai helyzetről, akár a kárpátaljaiak megsegítéséről van szó. Az erdélyi magyar pártok közeledése megkezdődött, de igazi siker akkor következhet be, ha - mint Kárpátalján - sokkal erősebb lesz az együttműködés, s erre az RMDSZ is késznek mutatkozik. Mint mondta, ennek érdekében ő is mindent megtesz.
Kárpátalján reményei szerint az együttműködés folytatódik. Rendkívüli segítségkérés egyelőre nem érkezett a téli helyzet miatt, de számítanak erre.
Mindkét ülés helyszíne idén a Várkert Bazár lesz, a Máért ülésén így a diaszpóra tanács tagjai is részt tudnak venni.
maszol.ro
December 2-án és 3-án, szerdán és csütörtökön tartja ülését a Magyar Diaszpóra Tanács, illetve a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a külhoni magyarság éves budapesti találkozóján az aktuális, tematikus programok mellett várhatóan szó lesz a világpolitikai helyzetről is - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kedden, egy budapesti háttérbeszélgetésen.
A Magyar Diaszpóra Tanács szerdai, ötödik ülésének tematikája hasonló lesz a korábbiakhoz.
A tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg - jelezte az államtitkár, aki arra számít, a kormányfő beszédét alapvetően a világpolitikai helyzet határozza majd meg. Kiemelte: a diaszpóra tagjainak, szervezeteinek nagyon sokat köszönhetnek, azok az elmúlt időszakban mindig kiálltak Magyarország mellett.
A tanácskozáson felszólal Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Potápi Árpád János államtitkár és Grezsa István miniszteri biztos. Beszámoló hangzik el a Kőrösi Csoma Sándor-programról és a Petőfi Sándor-programról. Az ülés részeként kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyek oktatási és kulturális témákat ölelnek fel, illetve a hagyományőrzéssel foglalkoznak - ismertette Potápi Árpád János.
Délután a program regionális ülésekkel folytatódik, amelyeket plenáris ülés követ. Az ülésen - amelyre nyolcvanegy résztvevőt várnak - zárónyilatkozatot fogadnak el.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki ülését szintén Orbán Viktor nyitja meg, beszédében várhatóan jobban fókuszál majd a világpolitikai helyzet mellett a Kárpát-medencei és a közép-európai helyzetre - közölte Potápi Árpád János.
A tanácskozáson Semjén Zsolt aktuális nemzetpolitikai kérdésekről beszél, Grezsa István a Petőfi Sándor-programról számol be. A résztvevők meghallgatják a Máért szakbizottságainak beszámolóját, és a nap végén szintén zárónyilatkozatot fogadnak el.
Az államtitkár kérdésre kitért arra is: mindig figyelembe veszik a magyarság jelzéseit, akár a romániai politikai helyzetről, akár a kárpátaljaiak megsegítéséről van szó. Az erdélyi magyar pártok közeledése megkezdődött, de igazi siker akkor következhet be, ha - mint Kárpátalján - sokkal erősebb lesz az együttműködés, s erre az RMDSZ is késznek mutatkozik. Mint mondta, ennek érdekében ő is mindent megtesz.
Kárpátalján reményei szerint az együttműködés folytatódik. Rendkívüli segítségkérés egyelőre nem érkezett a téli helyzet miatt, de számítanak erre.
Mindkét ülés helyszíne idén a Várkert Bazár lesz, a Máért ülésén így a diaszpóra tanács tagjai is részt tudnak venni.
maszol.ro
2015. december 1.
Elhunyt Erdély legnevesebb borásza, Csávossy György
Elhunyt Csávossy György. A neves borászként is ismert erdélyi költőt, színműírót és mezőgazdasági szakírót 90 évesen érte a halál – közölte december 1-jén az RMDSZ.
A temesvári születésű szakíró, tudós és közéleti személyiség, aki elsősorban borásznak vallotta magát, 1931-ben Csávoson kezdte diákéveit, majd 1936 és 1937 között a Temesvári Piarista Gimnáziumba járt. Felsőfokú tanulmányait a temesvári Műszaki Egyetem Mezőgazdasági karán, illetve a kolozsvári Mezőgazdasági Intézetben végezte, majd mezőgazdasági mérnöki szakképesítést szerzett 1949-ben.
Akkortól oktatott borászatot a bihardiószegi Szőlészeti Szakiskolában, 1953-tól pedig a Csombordi Kertészti Középiskolában. 1986-ban történt nyugdíjba vonulásáig a Kolozsvári Mezőgazdasági Egyetem kertészeti tagozatának előadótanára, a borászati tanszék vezetője volt.
Nyugdíjazását követően sem vált meg a tanári pályától: 1989 után rövid ideig betanított a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium kertészeti szakosztályán, 1995 és 2006 között konzulens tanára volt a Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemnek, majd a Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának oktatója, illetve a mezőgazdasági népfőiskola igazgatója és szaktanára volt 2003-ig.
Gazdag tudományos, kutatói munkáját 1957-ben Csombordon kezdte, aztán Kolozsváron, illetve a balázsfalvi Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás tudományos munkatársaként folytatta, majd 1993-ban a jászvásári Mezőgazdasági Egyetemen doktori címet szerzett.
1955-től közölt verseket, első kötete 1962-ben jelent meg a Forrás-sorozatban. Gyermekverseket, továbbá színműveket és vígjátékokat is írt, amelyeket kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi és temesvári színpadon is bemutattak.
Nagykároly díszpolgára volt, a Magyar Köztársaság érdemrendjének Lovagkeresztjét is megkapta, munkásságáért elnyerte a Magyar Borakadémia és a Magyar Kulturális Szövetség díját, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytollát.
Az RMDSZ-ben aktív közéleti szerepet vállalt a Szövetségi Egyeztető Tanács állandó bizottságának elnökeként, ennek a tevékenységének méltányolásaként Ezüst tulipán-díjat vett át 2015-ben.
"Dr. Csávossy György két emberöltőnyi gazdagságú értékalkotó munkája az erdélyi magyarság közkincse, európai rangú életmű, amelyet feladatunk és kötelességünk átörökíteni a jövőbe" – olvasható az RMDSZ által közzétett nekrológban.
Csávossy György /Temesvár, 1925. jún. 20. – Csombord, 2015. nov. 30./
maszol.ro
Elhunyt Csávossy György. A neves borászként is ismert erdélyi költőt, színműírót és mezőgazdasági szakírót 90 évesen érte a halál – közölte december 1-jén az RMDSZ.
A temesvári születésű szakíró, tudós és közéleti személyiség, aki elsősorban borásznak vallotta magát, 1931-ben Csávoson kezdte diákéveit, majd 1936 és 1937 között a Temesvári Piarista Gimnáziumba járt. Felsőfokú tanulmányait a temesvári Műszaki Egyetem Mezőgazdasági karán, illetve a kolozsvári Mezőgazdasági Intézetben végezte, majd mezőgazdasági mérnöki szakképesítést szerzett 1949-ben.
Akkortól oktatott borászatot a bihardiószegi Szőlészeti Szakiskolában, 1953-tól pedig a Csombordi Kertészti Középiskolában. 1986-ban történt nyugdíjba vonulásáig a Kolozsvári Mezőgazdasági Egyetem kertészeti tagozatának előadótanára, a borászati tanszék vezetője volt.
Nyugdíjazását követően sem vált meg a tanári pályától: 1989 után rövid ideig betanított a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium kertészeti szakosztályán, 1995 és 2006 között konzulens tanára volt a Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemnek, majd a Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának oktatója, illetve a mezőgazdasági népfőiskola igazgatója és szaktanára volt 2003-ig.
Gazdag tudományos, kutatói munkáját 1957-ben Csombordon kezdte, aztán Kolozsváron, illetve a balázsfalvi Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás tudományos munkatársaként folytatta, majd 1993-ban a jászvásári Mezőgazdasági Egyetemen doktori címet szerzett.
1955-től közölt verseket, első kötete 1962-ben jelent meg a Forrás-sorozatban. Gyermekverseket, továbbá színműveket és vígjátékokat is írt, amelyeket kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi és temesvári színpadon is bemutattak.
Nagykároly díszpolgára volt, a Magyar Köztársaság érdemrendjének Lovagkeresztjét is megkapta, munkásságáért elnyerte a Magyar Borakadémia és a Magyar Kulturális Szövetség díját, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytollát.
Az RMDSZ-ben aktív közéleti szerepet vállalt a Szövetségi Egyeztető Tanács állandó bizottságának elnökeként, ennek a tevékenységének méltányolásaként Ezüst tulipán-díjat vett át 2015-ben.
"Dr. Csávossy György két emberöltőnyi gazdagságú értékalkotó munkája az erdélyi magyarság közkincse, európai rangú életmű, amelyet feladatunk és kötelességünk átörökíteni a jövőbe" – olvasható az RMDSZ által közzétett nekrológban.
Csávossy György /Temesvár, 1925. jún. 20. – Csombord, 2015. nov. 30./
maszol.ro
2015. december 1.
Kérdéses provokáció előzte meg a sepsiszentgyörgyi ünnepséget
Sepsiszentgyörgyön idén a szokásosnál többen vonultak fel a Románia nemzeti ünnepén. A háromszéki megyeszékhelyen kedden 12 órakor a csendőrlaktanyától a város főutcáján át a Mihai Viteazul térre való felvonulással kezdődött meg a december 1-i ünnepség.
A hivatalos ünnepi rendezvényhez ismét csatlakozott a nemrégiben párttá alakult Noua Dreapta – Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista szervezet, amely mintegy 50 fiatalt toborzott az „egyesülés menetének” nevezett demonstrációhoz. A többnyire más megyékből érkezett társaság - vélhetően a hatóságok felszólítására - ezúttal nem kiabált magyarellenes jelszavakat, hanem a Székelyföld meglétét tagadó rigmusokra szorítkozott, miszerint „Kovászna és Hargita román föld!, „A román nyelv az egyeduralkodó!”.
A Mihai Viteazul térre érve kifeszítették a „Magyar szeparatizmus ellen” és a „Románia nemzetállam, egységes és oszthatatlan” feliratú bannert és egy óriási román nemzeti zászlót. Ezután kezdődött el a hivatalos ünnepség, amelynek során a helyi hatóságok és intézményvezetők koszorúkat helyeztek el a Mihai Viteazul szobornál. A sepsiszentgyörgyi ünnepséget nagyszámú rendfenntartó felügyelte, semmilyen incidenst nem történt a hatóságok tájékoztatása szerint.
Antal Árpád: lépjenek fel szigorúan a szélsőségekkel szemben
Az elmúlt napokban Antal Árpád polgármester arra szólította fel a rendfenntartókat, hogy szigorúan lépjenek fel azokkal szemben, akik veszélyeztetik az interetnikus és társadalmi békét. Rámutatott, hogy a helyi románsággal szembeni tiszteltből engedélyezték a felvonulást, azzal a feltétellel, hogy azonnal megszakítják a rendezvényt, ha rendbontás történik.
Ehhez csatlakozva a Kovászna megyei prefektúra is kiadott egy közleményt, amely szerint megtesznek minden lépést, hogy december 1-i rendezvényeknek ünnepi hangulata legyen, ezért szigorúan büntetnek minden nacionalista, szélsőséges cselekedetet.
A kormányhivatal közleménye is arra mutat rá, hogy a hatósági szigorra azért volt szükség, mert az elmúlt években, Románia nemzeti ünnepén Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is rendszeresek voltak nacionalista, szélsőséges incidensek.
A sepsiszentgyörgyi zászló titokzatos eltűnése
Sepsiszentgyörgyön egyébként a román nemzeti ünnepet megelőzően, hétfőn történt egy zászlós incidens. Mint arról beszámoltunk, hétfőn hajnalra a sepsiszentgyörgyi Állomás negyedi ismeretlen katona szobra mellől eltűnt a román nemzeti lobogó, és Ioan Popa megyei rendőrparancsnok állítása szerint helyébe egy székely zászlót vontak fel.
A rendőrparancsnok szerint a zászlós incidens hétfőn reggel 6.30 és 7 óra között történhetett az őrségváltáskor, ezért nem látták az elkövetőket. A rendőrség azonban a nyomozás biztonságára hivatkozva nem kíván részleteket közölni az ügy kapcsán.
A román zászló eltűnését egyébként Ioachim Grigorescu tartalékos ezredes jelentette a hatóságoknak, aki szerint Sebastian Cucu prefektus sietett a helyszínre egy új lobogóval.
Érdeklődésünkre egy rendőrségi szakértő rámutatott, hogy még nem került nyilvánosságra olyan fotó, amely a rendőrparancsnok állítását bizonyítaná, és szemtanúk se szólaltak meg annak ellenére, hogy a zászló egy olyan helyről tűnt el, amelyet toronytömbházak vesznek körbe és több ezer személy lakik a környéken. A rendőrségi szakértő szerint hosszas procedúra egy zászló bevonása és egy új lobogó kitűzése.
Antal Árpád polgármester szerint egyértelmű provokáció történt, kérdés az, hogy melyik oldalról, ezért felszólította a hatóságokat, hogy mihamarabb azonosítsák és vonják felelősségre az elkövetőket. A sepsiszentgyörgyi polgármester ugyanakkor elítéli a zászlós incidenst.
Az ügyben határozottan fogalmaz a sepsiszentgyörgyi Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, helyi tanácstag Mădălin Guruianu, aki közleményében rámutat: az eset egy tömbházakkal körülvett, rendkívül forgalmas útkereszteződésben történt, ezért nehezen elképzelhető, hogy valaki zavartalanul leemeli a román nemzeti lobogót és székely zászlót tűz a helyébe.
Guruianu provokációnak minősíti az esetet, és felszólítja a nyomozó hatóságokat, hogy mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre az elkövetőeket, ellenkező esetben, véleménye szerint meneszteni kellene a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi vezetőit.
Kovács Zsolt
maszol.ro
Sepsiszentgyörgyön idén a szokásosnál többen vonultak fel a Románia nemzeti ünnepén. A háromszéki megyeszékhelyen kedden 12 órakor a csendőrlaktanyától a város főutcáján át a Mihai Viteazul térre való felvonulással kezdődött meg a december 1-i ünnepség.
A hivatalos ünnepi rendezvényhez ismét csatlakozott a nemrégiben párttá alakult Noua Dreapta – Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista szervezet, amely mintegy 50 fiatalt toborzott az „egyesülés menetének” nevezett demonstrációhoz. A többnyire más megyékből érkezett társaság - vélhetően a hatóságok felszólítására - ezúttal nem kiabált magyarellenes jelszavakat, hanem a Székelyföld meglétét tagadó rigmusokra szorítkozott, miszerint „Kovászna és Hargita román föld!, „A román nyelv az egyeduralkodó!”.
A Mihai Viteazul térre érve kifeszítették a „Magyar szeparatizmus ellen” és a „Románia nemzetállam, egységes és oszthatatlan” feliratú bannert és egy óriási román nemzeti zászlót. Ezután kezdődött el a hivatalos ünnepség, amelynek során a helyi hatóságok és intézményvezetők koszorúkat helyeztek el a Mihai Viteazul szobornál. A sepsiszentgyörgyi ünnepséget nagyszámú rendfenntartó felügyelte, semmilyen incidenst nem történt a hatóságok tájékoztatása szerint.
Antal Árpád: lépjenek fel szigorúan a szélsőségekkel szemben
Az elmúlt napokban Antal Árpád polgármester arra szólította fel a rendfenntartókat, hogy szigorúan lépjenek fel azokkal szemben, akik veszélyeztetik az interetnikus és társadalmi békét. Rámutatott, hogy a helyi románsággal szembeni tiszteltből engedélyezték a felvonulást, azzal a feltétellel, hogy azonnal megszakítják a rendezvényt, ha rendbontás történik.
Ehhez csatlakozva a Kovászna megyei prefektúra is kiadott egy közleményt, amely szerint megtesznek minden lépést, hogy december 1-i rendezvényeknek ünnepi hangulata legyen, ezért szigorúan büntetnek minden nacionalista, szélsőséges cselekedetet.
A kormányhivatal közleménye is arra mutat rá, hogy a hatósági szigorra azért volt szükség, mert az elmúlt években, Románia nemzeti ünnepén Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is rendszeresek voltak nacionalista, szélsőséges incidensek.
A sepsiszentgyörgyi zászló titokzatos eltűnése
Sepsiszentgyörgyön egyébként a román nemzeti ünnepet megelőzően, hétfőn történt egy zászlós incidens. Mint arról beszámoltunk, hétfőn hajnalra a sepsiszentgyörgyi Állomás negyedi ismeretlen katona szobra mellől eltűnt a román nemzeti lobogó, és Ioan Popa megyei rendőrparancsnok állítása szerint helyébe egy székely zászlót vontak fel.
A rendőrparancsnok szerint a zászlós incidens hétfőn reggel 6.30 és 7 óra között történhetett az őrségváltáskor, ezért nem látták az elkövetőket. A rendőrség azonban a nyomozás biztonságára hivatkozva nem kíván részleteket közölni az ügy kapcsán.
A román zászló eltűnését egyébként Ioachim Grigorescu tartalékos ezredes jelentette a hatóságoknak, aki szerint Sebastian Cucu prefektus sietett a helyszínre egy új lobogóval.
Érdeklődésünkre egy rendőrségi szakértő rámutatott, hogy még nem került nyilvánosságra olyan fotó, amely a rendőrparancsnok állítását bizonyítaná, és szemtanúk se szólaltak meg annak ellenére, hogy a zászló egy olyan helyről tűnt el, amelyet toronytömbházak vesznek körbe és több ezer személy lakik a környéken. A rendőrségi szakértő szerint hosszas procedúra egy zászló bevonása és egy új lobogó kitűzése.
Antal Árpád polgármester szerint egyértelmű provokáció történt, kérdés az, hogy melyik oldalról, ezért felszólította a hatóságokat, hogy mihamarabb azonosítsák és vonják felelősségre az elkövetőket. A sepsiszentgyörgyi polgármester ugyanakkor elítéli a zászlós incidenst.
Az ügyben határozottan fogalmaz a sepsiszentgyörgyi Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, helyi tanácstag Mădălin Guruianu, aki közleményében rámutat: az eset egy tömbházakkal körülvett, rendkívül forgalmas útkereszteződésben történt, ezért nehezen elképzelhető, hogy valaki zavartalanul leemeli a román nemzeti lobogót és székely zászlót tűz a helyébe.
Guruianu provokációnak minősíti az esetet, és felszólítja a nyomozó hatóságokat, hogy mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre az elkövetőeket, ellenkező esetben, véleménye szerint meneszteni kellene a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi vezetőit.
Kovács Zsolt
maszol.ro
2015. december 2.
Fordulat a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében
November közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének.
– Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót.
Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést.
Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót.
A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek!
– Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején? – Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni.
Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről.
– Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán? – Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább.
Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre.
Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma
November közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének.
– Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót.
Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést.
Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót.
A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek!
– Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején? – Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni.
Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről.
– Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán? – Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább.
Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre.
Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma
2015. december 2.
Csaknem 3000-en skandálták Gyulafehérváron, hogy Besszarábia Románia
Mintegy háromezren vettek részt tegnap Gyulafehérváron a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett koszorúzáson, az 1200 fős katonai felvonuláson és a koncerteken. Fiatalok egy csoportja Besszarábia Romániához való csatolásáról, illetve a Colectiv klubról is skandált.
Az ünnepség reggel 9 órakor kezdődött koszorúzással Ion I. C. Brătianu és Iuliu Maniu Gyulafehérvár belvárosában álló szobránál, később megkoszorúzták Vitéz Mihály lovas szobrát, illetve Ferdinánd király és Mária királynő mellszobrát az Újraegyesülés Temploma (Catedrala Reîntregirii) előtt, ahol a résztvevők száma már háromezerre duzzadt.
A Vitéz Mihály szobra előtti ünnepségen fiatalok egy csoportja azt skandálta, „Besszarábia Románia”, „Besszarábia román föld”, de azt is ismételgette: „Colectiv”.
Gyulafehérváron jelen volt Vasile Dâncu fejlesztési és közigazgatási miniszter, Marius Bostan távközlési miniszter, Teodor Atanasiu, a szenátus alelnöke, Victor Negrescu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, honatyák, illetve a helyi és megyei hatóságok képviselői. Negyed tizenkettőkor kezdődött a küldöttségek fogadása a vár Egyesülés Termében. Ezt a jelképes ceremóniát minden évben megtartják Gyulafehérváron. 12-kor pedig az Újraegyesülés Templomában tartották meg a Te Deumot.
A gyulafehérvári ünnepségek keretében sor került egy több mint 1200 katonát és haditechnikát felvonultató parádéra is.
A katonai parádé 13 órakor kezdődött, a menet a gyulafehérvári December 1. sugárúton haladt el.
A gyulafehérvári hatóságok idén is ebéddel várták a nemzeti ünnepen részt vevő helybelieket. A szervezők elmondása szerint több mint 6000 adag sültet és csaknem 800 liter bort készítettek elő.
Az ételt egy gyulafehérvári hotel konyháján készítették, és a vársáncban elhelyezett tábori konyhánál osztják szét.
Az ünnepségek részeként népzenei koncertre is sor került Román dal és lélek címmel, illetve a Voltaj is fellépett Teljes szívvel Romániáért mottóval.
Idén a gyulafehérvári önkormányzat úgy döntött, hogy a Colectiv klubban történt tragédiára való tekintettel, polgári kérésnek eleget téve, nem tartja meg a már hagyományosnak számító tűzijátékot, hanem lézershow-val helyettesíti azt.
Dan Lungu
nyugatijelen.com / mediafax.ro
Erdély.ma
Mintegy háromezren vettek részt tegnap Gyulafehérváron a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett koszorúzáson, az 1200 fős katonai felvonuláson és a koncerteken. Fiatalok egy csoportja Besszarábia Romániához való csatolásáról, illetve a Colectiv klubról is skandált.
Az ünnepség reggel 9 órakor kezdődött koszorúzással Ion I. C. Brătianu és Iuliu Maniu Gyulafehérvár belvárosában álló szobránál, később megkoszorúzták Vitéz Mihály lovas szobrát, illetve Ferdinánd király és Mária királynő mellszobrát az Újraegyesülés Temploma (Catedrala Reîntregirii) előtt, ahol a résztvevők száma már háromezerre duzzadt.
A Vitéz Mihály szobra előtti ünnepségen fiatalok egy csoportja azt skandálta, „Besszarábia Románia”, „Besszarábia román föld”, de azt is ismételgette: „Colectiv”.
Gyulafehérváron jelen volt Vasile Dâncu fejlesztési és közigazgatási miniszter, Marius Bostan távközlési miniszter, Teodor Atanasiu, a szenátus alelnöke, Victor Negrescu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, honatyák, illetve a helyi és megyei hatóságok képviselői. Negyed tizenkettőkor kezdődött a küldöttségek fogadása a vár Egyesülés Termében. Ezt a jelképes ceremóniát minden évben megtartják Gyulafehérváron. 12-kor pedig az Újraegyesülés Templomában tartották meg a Te Deumot.
A gyulafehérvári ünnepségek keretében sor került egy több mint 1200 katonát és haditechnikát felvonultató parádéra is.
A katonai parádé 13 órakor kezdődött, a menet a gyulafehérvári December 1. sugárúton haladt el.
A gyulafehérvári hatóságok idén is ebéddel várták a nemzeti ünnepen részt vevő helybelieket. A szervezők elmondása szerint több mint 6000 adag sültet és csaknem 800 liter bort készítettek elő.
Az ételt egy gyulafehérvári hotel konyháján készítették, és a vársáncban elhelyezett tábori konyhánál osztják szét.
Az ünnepségek részeként népzenei koncertre is sor került Román dal és lélek címmel, illetve a Voltaj is fellépett Teljes szívvel Romániáért mottóval.
Idén a gyulafehérvári önkormányzat úgy döntött, hogy a Colectiv klubban történt tragédiára való tekintettel, polgári kérésnek eleget téve, nem tartja meg a már hagyományosnak számító tűzijátékot, hanem lézershow-val helyettesíti azt.
Dan Lungu
nyugatijelen.com / mediafax.ro
Erdély.ma
2015. december 2.
Ninel Peia: Ponta az ország feldarabolását akadályozta meg lemondásával
Victor Ponta volt miniszterelnök a lemondásával az ország feldarabolását, Erdély és Moldva elszakítását akadályozta meg, amit külföldi titkosszolgálatok készítettek elő – állítja Ninel Peia szociáldemokrata (PSD) képviselő, akinek az összeesküvés-elméletét kedden ismertette az Adevarul című román liberális lap.
Bár a tekintélyes hírportál azt gyanítja, hogy Peia csak Pontát próbálja „mosdatni", vagy azért találta ezt ki, mert semmi mással nem tűnt ki a parlamentben, mégis részletesen ismertette a képviselő okfejtését, amelynek korábban több más portál, és a PSD-hez közeli Romania TV hírcsatorna is tág teret szentelt. Ninel állítása szerint „egy budapesti egyetem laboratóriumaiban" született az az ördögi terv, amellyel egy spontán tömegdemonstrációt eltérítve akarták előkészíteni Románia három különálló köztársaságra szakítását. Elmélete szerint november 3-án, amikor a bukaresti Colectiv-klubban történt tűzvész nyomán 30 ezer ember vonult utcára tüntetni a román fővárosban, német állampolgárok vegyültek a tömegbe, amelyet a belügyminisztérium és a parlament „megrohamozására" uszítottak.
„Kolozsváron már készenlétben állt – és áll most is – egy értelmiségiekből és üzletemberekből álló csoport, amely még aznap éjszaka kész volt kiadni Erdély függetlenségi nyilatkozatát, amely egy magyar irányultságú, német és orosz protektorátust élvező Erdélyi Köztársaság létrehozását jelentette volna" – idézte az Adevarul a PSD Ilfov megyei képviselőjét, aki szerint egy hasonló csoport állt készenlétben a moldvai Jászvásáron (Iasi), hogy kikiáltsa Moldva függetlenségét, de csak azért, hogy egy-két éven belül egyesüljön Moldova Köztársasággal, „Moszkva 100 százalékos befolyása" alatt.
Mivel miniszterelnökként Ponta megkapta a szükséges információkat, „felelősségteljes gesztusával", azonnali lemondásával sikerült kifognia a szelet az összeesküvés vitorláiból – állította a PSD képviselője, aki a Nemzeti Információs Egyetem harmadéves doktoranduszaként írta alá sorait.
MTI
Erdély.ma
Victor Ponta volt miniszterelnök a lemondásával az ország feldarabolását, Erdély és Moldva elszakítását akadályozta meg, amit külföldi titkosszolgálatok készítettek elő – állítja Ninel Peia szociáldemokrata (PSD) képviselő, akinek az összeesküvés-elméletét kedden ismertette az Adevarul című román liberális lap.
Bár a tekintélyes hírportál azt gyanítja, hogy Peia csak Pontát próbálja „mosdatni", vagy azért találta ezt ki, mert semmi mással nem tűnt ki a parlamentben, mégis részletesen ismertette a képviselő okfejtését, amelynek korábban több más portál, és a PSD-hez közeli Romania TV hírcsatorna is tág teret szentelt. Ninel állítása szerint „egy budapesti egyetem laboratóriumaiban" született az az ördögi terv, amellyel egy spontán tömegdemonstrációt eltérítve akarták előkészíteni Románia három különálló köztársaságra szakítását. Elmélete szerint november 3-án, amikor a bukaresti Colectiv-klubban történt tűzvész nyomán 30 ezer ember vonult utcára tüntetni a román fővárosban, német állampolgárok vegyültek a tömegbe, amelyet a belügyminisztérium és a parlament „megrohamozására" uszítottak.
„Kolozsváron már készenlétben állt – és áll most is – egy értelmiségiekből és üzletemberekből álló csoport, amely még aznap éjszaka kész volt kiadni Erdély függetlenségi nyilatkozatát, amely egy magyar irányultságú, német és orosz protektorátust élvező Erdélyi Köztársaság létrehozását jelentette volna" – idézte az Adevarul a PSD Ilfov megyei képviselőjét, aki szerint egy hasonló csoport állt készenlétben a moldvai Jászvásáron (Iasi), hogy kikiáltsa Moldva függetlenségét, de csak azért, hogy egy-két éven belül egyesüljön Moldova Köztársasággal, „Moszkva 100 százalékos befolyása" alatt.
Mivel miniszterelnökként Ponta megkapta a szükséges információkat, „felelősségteljes gesztusával", azonnali lemondásával sikerült kifognia a szelet az összeesküvés vitorláiból – állította a PSD képviselője, aki a Nemzeti Információs Egyetem harmadéves doktoranduszaként írta alá sorait.
MTI
Erdély.ma
2015. december 2.
SRI: senkit nem veszélyeztetett a kézdivásárhelyi merényletkísérlet
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen.
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: „mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége". A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. „Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez" – jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon. A kedden őrizetbe vett B.I.A.-t egyébként az ügyészség Bukarestbe szállította, ahol a bíróság dönt majd az előzetes letartóztatásáról. Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet.
A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT) kedden jelentette be, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik kézdivásárhelyi vezetője – akit őrizetbe vettek – házi készítésű bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
A DIICOT honlapján közzétett közlemény szerint az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka, és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése gyanújával vették őrizetbe. A DIICOT szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék.
MTI
Erdély.ma
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen.
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: „mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége". A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. „Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez" – jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon. A kedden őrizetbe vett B.I.A.-t egyébként az ügyészség Bukarestbe szállította, ahol a bíróság dönt majd az előzetes letartóztatásáról. Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet.
A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT) kedden jelentette be, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik kézdivásárhelyi vezetője – akit őrizetbe vettek – házi készítésű bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
A DIICOT honlapján közzétett közlemény szerint az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka, és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése gyanújával vették őrizetbe. A DIICOT szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék.
MTI
Erdély.ma
2015. december 2.
Az RMDSZ feltételhez köti a Néppárttal kötendő koalíciót Marosvásárhelyen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) abban az esetben fogadja el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a javaslatát közös önkormányzati képviselői lista állítására Marosvásárhelyen és Maros megyében, ha az EMNP írásban vállalja, hogy nem indul a parlamenti választáson – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A romániai magyar politikus a Maszol.ro hírportálnak adott interjúban beszélt erről. Marosvásárhelyen a romániai magyar pártok októberben előválasztást tartottak, amelyen eldőlt, hogy Soós Zoltán, az RMDSZ jelöltje lesz a közös magyar polgármester-jelölt. Arról kell még megállapodniuk, hogy Soós Zoltán koalíciós jelöltként, függetlenként, vagy az RMDSZ jelöltjeként indul a jövő nyári megmérettetésen. Az EMNP azt is kérte, hogy a magyar pártok állítsanak közös önkormányzati képviselői listát.
Kelemen Hunor ezzel kapcsolatban elmondta, tárgyalni fog erről Szilágyi Zsolttal, az EMNP elnökével, ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy az előválasztás kiírásakor csak közös polgármesterjelölt állításáról volt szó. „Nem látom, hogy a polgármester-választást miért kellene összekötni a tanácsosok megválasztásával. Amikor meghirdettük az előválasztást, akkor ezeket nem is kötöttük össze" – mondta Kelemen Hunor.
Hozzátette: Szilágyi Zsoltnak már elmondta telefonon, hogy Marosvásárhellyel és Maros megyével akkor lehetne kivételt tenni úgy, hogy az önkormányzati képviselő-jelöltek esetében is állítsanak közös listát, ha az EMNP írásban adja, hogy nem indul a parlamenti választásokon. Kelemen szerint Szilágyi Zsolt az válaszolta neki akkor, hogy szó sem lehet erről.
Jelezte, az RMDSZ hajlandó tárgyalni arról, hogy Soós Zoltán neve mellett egyetlen párt jele se szerepeljen, és ő legyen az összmagyar jelölt. Úgy vélte, ez azt mutatja: az RMDSZ hajlandó kompromisszumot kötni, hogy magyar polgármestere legyen Marosvásárhelynek. De abban nem tudunk partnerek lenni – tette hozzá, hogy feladjuk a politikai identitásunkat azoknak a kérésére, akiknek az RMDSZ térdre kényszerítése a célja – hangoztatta Kelemen Hunor.
Romániában várhatóan nyáron tartanak önkormányzati választást, az év végén parlamenti választások lesznek.
MTI
Erdély.ma
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) abban az esetben fogadja el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a javaslatát közös önkormányzati képviselői lista állítására Marosvásárhelyen és Maros megyében, ha az EMNP írásban vállalja, hogy nem indul a parlamenti választáson – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A romániai magyar politikus a Maszol.ro hírportálnak adott interjúban beszélt erről. Marosvásárhelyen a romániai magyar pártok októberben előválasztást tartottak, amelyen eldőlt, hogy Soós Zoltán, az RMDSZ jelöltje lesz a közös magyar polgármester-jelölt. Arról kell még megállapodniuk, hogy Soós Zoltán koalíciós jelöltként, függetlenként, vagy az RMDSZ jelöltjeként indul a jövő nyári megmérettetésen. Az EMNP azt is kérte, hogy a magyar pártok állítsanak közös önkormányzati képviselői listát.
Kelemen Hunor ezzel kapcsolatban elmondta, tárgyalni fog erről Szilágyi Zsolttal, az EMNP elnökével, ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy az előválasztás kiírásakor csak közös polgármesterjelölt állításáról volt szó. „Nem látom, hogy a polgármester-választást miért kellene összekötni a tanácsosok megválasztásával. Amikor meghirdettük az előválasztást, akkor ezeket nem is kötöttük össze" – mondta Kelemen Hunor.
Hozzátette: Szilágyi Zsoltnak már elmondta telefonon, hogy Marosvásárhellyel és Maros megyével akkor lehetne kivételt tenni úgy, hogy az önkormányzati képviselő-jelöltek esetében is állítsanak közös listát, ha az EMNP írásban adja, hogy nem indul a parlamenti választásokon. Kelemen szerint Szilágyi Zsolt az válaszolta neki akkor, hogy szó sem lehet erről.
Jelezte, az RMDSZ hajlandó tárgyalni arról, hogy Soós Zoltán neve mellett egyetlen párt jele se szerepeljen, és ő legyen az összmagyar jelölt. Úgy vélte, ez azt mutatja: az RMDSZ hajlandó kompromisszumot kötni, hogy magyar polgármestere legyen Marosvásárhelynek. De abban nem tudunk partnerek lenni – tette hozzá, hogy feladjuk a politikai identitásunkat azoknak a kérésére, akiknek az RMDSZ térdre kényszerítése a célja – hangoztatta Kelemen Hunor.
Romániában várhatóan nyáron tartanak önkormányzati választást, az év végén parlamenti választások lesznek.
MTI
Erdély.ma
2015. december 2.
Idegengyűlölő propaganda miatt vádat emeltek Romániában a Kárpátia énekese ellen
Idegengyűlölő propaganda miatt vádat emeltek Romániában a magyarországi Kárpátia együttes énekese, Petrás János László ellen – közölte szerdán a honlapján a romániai legfőbb ügyészség.
A közlemény szerint az „ultranacionalista és románellenes repertoárjáról ismert" Kárpátia rockegyüttes 2014. június 6-i csíkszeredai koncertjén Petrás János László mind az előadott dalok szövegével, mind pedig a közönséggel folytatott párbeszéd által felingerelte a hallgatóságot, „hozzájárult a románellenes érzelmeik gerjesztéséhez és felerősítéséhez, és a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított".
A közlemény szerint a koncerten elhangzott dalok által a vádlott harcra hívta a magyarokat a Magyarországtól elcsatolt területek visszaszerzésére a Krím-félszigeten érvényesített orosz modell alapján. Ugyanakkor fegyveres harcra szólított, hevesen vitatta a trianoni békeszerződés előírásait, elnyomóknak és bocskorosoknak minősítette a románokat.
A közlemény szerint a Kárpátia énekese a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok tilalmáról, valamint a béke és emberiesség elleni bűntettek elkövetői kultuszának a tilalmáról szóló 2002-es sürgősségi kormányrendelet előírásait sértette meg.
Ugyanaz a közlemény számolt be arról is, hogy vádat emeltek Cs. B. csíkszeredai férfi ellen is, aki 2014 júniusában Nagy-Magyarország térképét ábrázoló feliratos pólókat árult. Az ügyészség álláspontja szerint a pólók feliratai (mint például: „Jobbik Magyarországért mozgalom", „A magyar föld nem eladó!", „Igazságot Magyarországnak!", „Nem adjuk fel soha!", „Adjátok vissza a helyeimet!") a térképpel együtt idegengyűlöletre, Románia határainak az átrajzolására uszít, és sérti a román alkotmány első cikkelyét, mely szerint Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam.
Mindkét per a csíkszeredai bíróságon kezdődik.
MTI
Erdély.ma
Idegengyűlölő propaganda miatt vádat emeltek Romániában a magyarországi Kárpátia együttes énekese, Petrás János László ellen – közölte szerdán a honlapján a romániai legfőbb ügyészség.
A közlemény szerint az „ultranacionalista és románellenes repertoárjáról ismert" Kárpátia rockegyüttes 2014. június 6-i csíkszeredai koncertjén Petrás János László mind az előadott dalok szövegével, mind pedig a közönséggel folytatott párbeszéd által felingerelte a hallgatóságot, „hozzájárult a románellenes érzelmeik gerjesztéséhez és felerősítéséhez, és a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított".
A közlemény szerint a koncerten elhangzott dalok által a vádlott harcra hívta a magyarokat a Magyarországtól elcsatolt területek visszaszerzésére a Krím-félszigeten érvényesített orosz modell alapján. Ugyanakkor fegyveres harcra szólított, hevesen vitatta a trianoni békeszerződés előírásait, elnyomóknak és bocskorosoknak minősítette a románokat.
A közlemény szerint a Kárpátia énekese a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok tilalmáról, valamint a béke és emberiesség elleni bűntettek elkövetői kultuszának a tilalmáról szóló 2002-es sürgősségi kormányrendelet előírásait sértette meg.
Ugyanaz a közlemény számolt be arról is, hogy vádat emeltek Cs. B. csíkszeredai férfi ellen is, aki 2014 júniusában Nagy-Magyarország térképét ábrázoló feliratos pólókat árult. Az ügyészség álláspontja szerint a pólók feliratai (mint például: „Jobbik Magyarországért mozgalom", „A magyar föld nem eladó!", „Igazságot Magyarországnak!", „Nem adjuk fel soha!", „Adjátok vissza a helyeimet!") a térképpel együtt idegengyűlöletre, Románia határainak az átrajzolására uszít, és sérti a román alkotmány első cikkelyét, mely szerint Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam.
Mindkét per a csíkszeredai bíróságon kezdődik.
MTI
Erdély.ma
2015. december 2.
A román-magyar viszony aláaknázásától tart az EMNP és az EMNT
A magyar közösség kriminalizálását sérelmezte a székelyföldi terrorizmusváddal kapcsolatban szerdán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
Az MTI-hez eljuttatott közleményében az EMNP aggályosnak tartotta a romániai terrorizmusellenes szervezeteknek a román nemzeti ünnepre időzített kézdivásárhelyi fellépését, mert – mint fogalmazott – „az az etnikai feszültségek elmélyítését eredményezheti". A párt azt kérte a román hatóságoktól, hogy ha bebizonyosodik a Beke István elleni terrorizmusvád, a törvény teljes szigorával járjanak el, addig azonban tartsák tiszteletben az ártatlanság vélelmét.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Európában és a világ számos pontján egyre inkább felerősödő terrorizmus és terrorizmusellenes harc álcája mögé bújva, a román hatóságok és egyes véleményformálók – kihasználva a román nemzeti ünnep székelyföldi megünneplésének egyébként is konfliktusos helyzetét – úgy tűnik, az erdélyi magyarok ellen próbálják a hangolni a közvéleményt" – fogalmazott az EMNP elnöksége. A párt úgy vélte, a magyarellenes és kisebbségellenes hangulat nem szolgálja Románia stabilitásának a megerősítését.
„A romániai magyar közösség vezetői évtizedek óta harcolnak jogaikért, és ezt mindig békés, demokratikus eszközök által tették" – emlékeztetett a párt elnöksége. Azt is hozzátette, hogy az állami szerveknek is felelősségük, hogy magyar-román együttélést ne veszélyeztessék. Az EMNP kinyilvánította: felelőtlenségnek tartja a román-magyar kapcsolatok destabilizálását, és higgadtságra, mértékletességre intette a politikai élet szereplőit és a véleményformálókat.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közleményében arra figyelmeztetett, hogy valóságtartalmában súlyosan megkérdőjelezhető indítékkal hurcolják meg a feltételezett kézdivásárhelyi terrorkísérlet gyanúsítottját. „Ismét egy jól megszervezett, a titkosszolgálatok közreműködését is igénybe vevő akcióról van szó, melynek fő célja a román-magyar viszony aláaknázása, valamint nemzeti közösségünk megfélemlítése" – állapította meg a tanács. Az EMNT szerint a törekvést csak súlyosbítja, hogy az Európában jelen lévő terrorfenyegetettséget használják fel a rendvédelmi szervek vezetői és a közvélemény alakítói akciójuk hitelesítésére. „Elítélünk minden, a román és magyar közösség viszonyának aláásását célzó törekvést, a meghurcoltakkal pedig szolidaritást vállalva ajánljuk fel jogi és politikai segítségünket" – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége nevében kiadott közleményben.
MTI
Erdély.ma
A magyar közösség kriminalizálását sérelmezte a székelyföldi terrorizmusváddal kapcsolatban szerdán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
Az MTI-hez eljuttatott közleményében az EMNP aggályosnak tartotta a romániai terrorizmusellenes szervezeteknek a román nemzeti ünnepre időzített kézdivásárhelyi fellépését, mert – mint fogalmazott – „az az etnikai feszültségek elmélyítését eredményezheti". A párt azt kérte a román hatóságoktól, hogy ha bebizonyosodik a Beke István elleni terrorizmusvád, a törvény teljes szigorával járjanak el, addig azonban tartsák tiszteletben az ártatlanság vélelmét.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Európában és a világ számos pontján egyre inkább felerősödő terrorizmus és terrorizmusellenes harc álcája mögé bújva, a román hatóságok és egyes véleményformálók – kihasználva a román nemzeti ünnep székelyföldi megünneplésének egyébként is konfliktusos helyzetét – úgy tűnik, az erdélyi magyarok ellen próbálják a hangolni a közvéleményt" – fogalmazott az EMNP elnöksége. A párt úgy vélte, a magyarellenes és kisebbségellenes hangulat nem szolgálja Románia stabilitásának a megerősítését.
„A romániai magyar közösség vezetői évtizedek óta harcolnak jogaikért, és ezt mindig békés, demokratikus eszközök által tették" – emlékeztetett a párt elnöksége. Azt is hozzátette, hogy az állami szerveknek is felelősségük, hogy magyar-román együttélést ne veszélyeztessék. Az EMNP kinyilvánította: felelőtlenségnek tartja a román-magyar kapcsolatok destabilizálását, és higgadtságra, mértékletességre intette a politikai élet szereplőit és a véleményformálókat.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közleményében arra figyelmeztetett, hogy valóságtartalmában súlyosan megkérdőjelezhető indítékkal hurcolják meg a feltételezett kézdivásárhelyi terrorkísérlet gyanúsítottját. „Ismét egy jól megszervezett, a titkosszolgálatok közreműködését is igénybe vevő akcióról van szó, melynek fő célja a román-magyar viszony aláaknázása, valamint nemzeti közösségünk megfélemlítése" – állapította meg a tanács. Az EMNT szerint a törekvést csak súlyosbítja, hogy az Európában jelen lévő terrorfenyegetettséget használják fel a rendvédelmi szervek vezetői és a közvélemény alakítói akciójuk hitelesítésére. „Elítélünk minden, a román és magyar közösség viszonyának aláásását célzó törekvést, a meghurcoltakkal pedig szolidaritást vállalva ajánljuk fel jogi és politikai segítségünket" – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége nevében kiadott közleményben.
MTI
Erdély.ma
2015. december 2.
Felelős és körültekintő tájékoztatásra hívta fel újságírók figyelmét az ActiveWatch
Felelős és körültekintő tájékoztatásra hívta fel a román újságírók figyelmét az ActiveWatch nevű román emberjogi szervezet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal meggyanúsított kézdivásárhelyi elnökének ügyével kapcsolatban.
A román média követésével évek óta foglalkozó civil szervezet emlékeztet, hogy a román szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT), valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) terrorista cselekmény leleplezéseként állította be a kézdivásárhelyi ügyet. Ezért a szervezet arra kérte az újságírókat, hogy profizmussal, felelősen és jóhiszeműen tudósítsanak az ügyről, amely meglehetősen érzékeny, mert idegengyűlölő megnyilvánulásokat gerjeszthet a románok körében a romániai magyar közösséggel szemben.
Arra bátorítják az újságírókat, hogy ellenőrizzék a DIICOT és a SRI által közölt információkat. Azt ajánlják, hogy a magyar kisebbség képviselőit is szólaltassák meg a híranyagokban, és ha szükséges, kérjék el az eredeti magyar nyelvű nyilatkozatot, majd független fordítót vegyenek igénybe, hogy minél pontosabban tolmácsolják gondolataikat románul.
Az ActiveWatch azt kéri az újságíróktól és a politikusoktól, hogy ne bélyegezzék meg terrorizmussal a romániai magyar közösség egészét, legitim politikai vezetőit és a romániai magyarság politikai célkitűzéseit sem. A civil szervezet szerint ezek a politikai célok legitimek mindaddig, amíg demokratikus úton próbálják megvalósítani – olvasható a közleményben.
A civil szervezet azt kéri a vizsgálatban érintett román hatóságoktól, hogy gyorsan tisztázzák az ügyet, és minél hamarabb bocsássák a közvélemény rendelkezésére a bizonyítékokat.
A bukaresti táblabíróság harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Beke István Attilát, a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, akit az ügyészség terrorista merénylet előkészítésével gyanúsít.
MTI
Erdély.ma
Felelős és körültekintő tájékoztatásra hívta fel a román újságírók figyelmét az ActiveWatch nevű román emberjogi szervezet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal meggyanúsított kézdivásárhelyi elnökének ügyével kapcsolatban.
A román média követésével évek óta foglalkozó civil szervezet emlékeztet, hogy a román szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT), valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) terrorista cselekmény leleplezéseként állította be a kézdivásárhelyi ügyet. Ezért a szervezet arra kérte az újságírókat, hogy profizmussal, felelősen és jóhiszeműen tudósítsanak az ügyről, amely meglehetősen érzékeny, mert idegengyűlölő megnyilvánulásokat gerjeszthet a románok körében a romániai magyar közösséggel szemben.
Arra bátorítják az újságírókat, hogy ellenőrizzék a DIICOT és a SRI által közölt információkat. Azt ajánlják, hogy a magyar kisebbség képviselőit is szólaltassák meg a híranyagokban, és ha szükséges, kérjék el az eredeti magyar nyelvű nyilatkozatot, majd független fordítót vegyenek igénybe, hogy minél pontosabban tolmácsolják gondolataikat románul.
Az ActiveWatch azt kéri az újságíróktól és a politikusoktól, hogy ne bélyegezzék meg terrorizmussal a romániai magyar közösség egészét, legitim politikai vezetőit és a romániai magyarság politikai célkitűzéseit sem. A civil szervezet szerint ezek a politikai célok legitimek mindaddig, amíg demokratikus úton próbálják megvalósítani – olvasható a közleményben.
A civil szervezet azt kéri a vizsgálatban érintett román hatóságoktól, hogy gyorsan tisztázzák az ügyet, és minél hamarabb bocsássák a közvélemény rendelkezésére a bizonyítékokat.
A bukaresti táblabíróság harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Beke István Attilát, a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, akit az ügyészség terrorista merénylet előkészítésével gyanúsít.
MTI
Erdély.ma
2015. december 2.
Zászlókeresés és felvonulás (December elseje Sepsiszentgyörgyön)
Románia miniszterelnök-helyettese is megszólalt a sepsiszentgyörgyi december elsejei rendezvény kapcsán, igaz, Vasile Dâncu nem az Új Jobboldal szélsőséges szervezet felvonulásáról nyilatkozott, hanem az eltűnt román zászlóról: az országos sajtóban ugyanis nagy visszhangot kapott, hogy a Kovászna megyei rendőrség közölte, a sepsiszentgyörgyi román katona szobra melletti zászlórúdról ismeretlen tettesek hétfőn levették a trikolórt, és a székely zászlót vonták fel helyette. A nagy sajtóvisszhang ellenére a sepsiszentgyörgyi december elsejei rendezvény békésen, incidensektől mentesen zajlott.
Incidensek nélkül
Tegnap délben a csendőrlaktanya mellől indult a felvonulás a december elsejei rendezvény helyszínére, a Mihai Viteazul-szobor elé, ahol több ezren, az elmúlt évekhez képest sokkal többen vettek részt az eseményen. A menetoszlopban élesen elkülönült a helyiek csoportja az Új Jobboldal tagjaitól. Elöl lovasok, papok, utánuk az ünneplő tömeg, sokan népviseletbe öltözve, piros-sárga-kék zászlókat lobogtatva vonultak, az autókból hangosbemondókból szóltak a hazafias dalok, majd rendőr-és csendőrautók következtek: azok képezték a válaszfalat az ünneplő helyiek és a csendőrök gyűrűjében vonuló Új Jobboldal között. Az immár párttá alakult szélsőséges szervezet tagjai – mintegy 80-an – a már megszokott zöld-fehér zászlóikkal és trikolórokkal vonultak, és az előző évekhez képest visszafogottabb jelszavakat skandáltak, mintha lelkesedésük is alábbhagyott volna. „Nagy-Romániát a régi határokkal!”, „Új Jobboldal Romániáért!”, „Románia a hazánk, nem megyünk el innen!”, „Románia nemzetállam!”, „Hargita és Kovászna román föld!”, „A román nyelv az egyedüli uralkodó!” – skandálták többek között a társaság tagjai. Vélhetően hatósági felszólításra az elmúlt években hangoztatott Ki a magyarokkal az országból szlogen ezúttal elmaradt. Az Új Jobboldal karhatalmi erők gyűrűjében történt vonulása során incidens nem történt. A szervezet tagjait a Mihai Viteazul-szobor jobb oldalához vezényelték a rendőrök, a rendezvény vége előtt nem sokkal pedig elkísérték őket járműveikhez. A december elsejei rendezvényen kulturális műsort mutattak be, katonai díszszemlét tartottak és szónoklatok hangzottak el, koszorúkat helyeztek el a szobornál. Az eltűnt zászló nyomában
A december elsejei felvonulást országossá duzzadt zászlóbotrány előzte meg. Ioan Popa, a Kovászna megyei rendőrkapitányság parancsnoka az Agerpres hírügynökségnek azt mondta: hétfőn 6.30 és 7 óra között Sepsiszentgyörgyön az ismeretlen katona szobránál levő zászlórúdról eltávolították a román trikolórt, és helyette a székely lobogót tűzték ki. Beszámolója szerint az esemény éppen abban az időszakban történt, amikor a rendőrjárőrök cseréje zajlott. Azt ígérte, addig nem nyugszanak, amíg kézre nem kerítik a tetteseket. A zászló eltűnését egyébként hírügynökségi beszámolók szerint Ioachim Grigorescu tartalékos ezredes jelentette a hatóságoknak, aki elmondta: Sebastian Cucu prefektus sietett a helyszínre egy új lobogóval. Ioachim Grigorescu, a Háborús Veteránok Szövetségének Kovászna megyei elnöke legutóbb akkor került a sajtó figyelmének középpontjába, amikor a román hadsereg 70 évvel korábban történt sepsiszentgyörgyi bevonulásának emlékére szervezett rendezvényen mindenáron ki akarta tűzetni a román zászlót a városháza tornyára. A Kovászna megyei kormányhivatal közleményben szögezte le, hogy a történteket a román nemzeti lobogó, és a román nemzeti ünnep meggyalázásának tekinti. A prefektusi hivatal emlékeztetett: az elmúlt időszakban egész sor törvénymódosítást kezdeményezett a román nemzeti lobogó kitűzésére és a románellenes, szélsőséges nacionalista megnyilvánulások visszaszorítására. Többek között azt javasolta, hogy ismét vezessék be a büntető törvénykönyvbe a román nemzeti jelképek megsértésének bűntettét. A történtekre reagált Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. A városvezető közleményben ítélte el a román zászló eltávolítását. „Azt gondolom, hogy ez a tett provokáció, és az volt a célja, hogy megzavarja a magyarok és a románok közti interetnikus békét és városunk csendjét. Remélem, hogy a hatóságok minél előbb azonosítják és felelősségre vonják a tetteseket” – áll nyilatkozatában. Az ügyben megszólalt Vasile Dâncu kormányfőhelyettes, közigazgatási és regionális fejlesztési miniszter is, aki tegnap részt vett Gyulafehérváron a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett rendezvényen. Az Agerpres hírügynökség szerint sajnálatosnak nevezte az incidenst, és azt mondta, hogy a magyar többségű településeken tetten érhető néha a konfliktusgerjesztési szándék a román nemzeti jelképek megsértése révén, de ez nem általános jelenség. Úgy vélte, hogy nem a zászlós incidens határozza meg a románok és a romániai magyar kisebbség viszonyát. A miniszterelnök-helyettes az MPP által szombaton szervezett csíkszeredai tüntetésről is nyilatkozott, amelyen a résztvevők az erdélyi románok 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatában tett ígéretek betartását és a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték. Úgy vélte, valamennyi román állampolgárnak meg kell értenie, hogy a román alkotmányt és a törvényeket tiszteletben kell tartani. Hozzátette: nincs veszélyben Románia nemzetbiztonsága és függetlensége még akkor sem, ha egyesek időnként túllépik a törvényesség határát. Szerinte a román államnak erőszakmentesen kell megoldásokat találnia, hogy szuverenitását tiszteletben tartsák egész területén. Dâncu szerint Romániának sikerült „korrekt” törvényeket kidolgoznia kisebbségei számára, és ezek a jogszabályok lehetővé teszik, hogy kifejezzék etnikai, kisebbségi önazonosságukat. „Továbbra is védeni kell a nemzeti kisebbségeket, még akkor is, ha részükről a tisztelet nem mindig kölcsönös, mert a többségnek bölcsnek és nagyvonalúnak kell lennie” – mondta.
A zászlóügy a közösségi médiában is nagy port kavart. Annak ellenére, hogy az eset rendkívül forgalmas helyen történt, szemtanú még nem szólalt meg a nyilvánosság előtt, fotó sem készült az ott lobogó székely zászlóról – tették szóvá többen is. Mădălin Guruianu helyi tanácstag, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi elnöke ugyanakkor üdvözölte Antal Árpád gyors reakcióját, és reményét fejezte ki, hogy mielőbb elkapják és megbüntetik a tetteseket, ellenkező esetben egyes állami intézmények – például rendőrség, Román Hírszerző Szolgálat – helyi vezetőinek le kellene mondaniuk.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Románia miniszterelnök-helyettese is megszólalt a sepsiszentgyörgyi december elsejei rendezvény kapcsán, igaz, Vasile Dâncu nem az Új Jobboldal szélsőséges szervezet felvonulásáról nyilatkozott, hanem az eltűnt román zászlóról: az országos sajtóban ugyanis nagy visszhangot kapott, hogy a Kovászna megyei rendőrség közölte, a sepsiszentgyörgyi román katona szobra melletti zászlórúdról ismeretlen tettesek hétfőn levették a trikolórt, és a székely zászlót vonták fel helyette. A nagy sajtóvisszhang ellenére a sepsiszentgyörgyi december elsejei rendezvény békésen, incidensektől mentesen zajlott.
Incidensek nélkül
Tegnap délben a csendőrlaktanya mellől indult a felvonulás a december elsejei rendezvény helyszínére, a Mihai Viteazul-szobor elé, ahol több ezren, az elmúlt évekhez képest sokkal többen vettek részt az eseményen. A menetoszlopban élesen elkülönült a helyiek csoportja az Új Jobboldal tagjaitól. Elöl lovasok, papok, utánuk az ünneplő tömeg, sokan népviseletbe öltözve, piros-sárga-kék zászlókat lobogtatva vonultak, az autókból hangosbemondókból szóltak a hazafias dalok, majd rendőr-és csendőrautók következtek: azok képezték a válaszfalat az ünneplő helyiek és a csendőrök gyűrűjében vonuló Új Jobboldal között. Az immár párttá alakult szélsőséges szervezet tagjai – mintegy 80-an – a már megszokott zöld-fehér zászlóikkal és trikolórokkal vonultak, és az előző évekhez képest visszafogottabb jelszavakat skandáltak, mintha lelkesedésük is alábbhagyott volna. „Nagy-Romániát a régi határokkal!”, „Új Jobboldal Romániáért!”, „Románia a hazánk, nem megyünk el innen!”, „Románia nemzetállam!”, „Hargita és Kovászna román föld!”, „A román nyelv az egyedüli uralkodó!” – skandálták többek között a társaság tagjai. Vélhetően hatósági felszólításra az elmúlt években hangoztatott Ki a magyarokkal az országból szlogen ezúttal elmaradt. Az Új Jobboldal karhatalmi erők gyűrűjében történt vonulása során incidens nem történt. A szervezet tagjait a Mihai Viteazul-szobor jobb oldalához vezényelték a rendőrök, a rendezvény vége előtt nem sokkal pedig elkísérték őket járműveikhez. A december elsejei rendezvényen kulturális műsort mutattak be, katonai díszszemlét tartottak és szónoklatok hangzottak el, koszorúkat helyeztek el a szobornál. Az eltűnt zászló nyomában
A december elsejei felvonulást országossá duzzadt zászlóbotrány előzte meg. Ioan Popa, a Kovászna megyei rendőrkapitányság parancsnoka az Agerpres hírügynökségnek azt mondta: hétfőn 6.30 és 7 óra között Sepsiszentgyörgyön az ismeretlen katona szobránál levő zászlórúdról eltávolították a román trikolórt, és helyette a székely lobogót tűzték ki. Beszámolója szerint az esemény éppen abban az időszakban történt, amikor a rendőrjárőrök cseréje zajlott. Azt ígérte, addig nem nyugszanak, amíg kézre nem kerítik a tetteseket. A zászló eltűnését egyébként hírügynökségi beszámolók szerint Ioachim Grigorescu tartalékos ezredes jelentette a hatóságoknak, aki elmondta: Sebastian Cucu prefektus sietett a helyszínre egy új lobogóval. Ioachim Grigorescu, a Háborús Veteránok Szövetségének Kovászna megyei elnöke legutóbb akkor került a sajtó figyelmének középpontjába, amikor a román hadsereg 70 évvel korábban történt sepsiszentgyörgyi bevonulásának emlékére szervezett rendezvényen mindenáron ki akarta tűzetni a román zászlót a városháza tornyára. A Kovászna megyei kormányhivatal közleményben szögezte le, hogy a történteket a román nemzeti lobogó, és a román nemzeti ünnep meggyalázásának tekinti. A prefektusi hivatal emlékeztetett: az elmúlt időszakban egész sor törvénymódosítást kezdeményezett a román nemzeti lobogó kitűzésére és a románellenes, szélsőséges nacionalista megnyilvánulások visszaszorítására. Többek között azt javasolta, hogy ismét vezessék be a büntető törvénykönyvbe a román nemzeti jelképek megsértésének bűntettét. A történtekre reagált Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. A városvezető közleményben ítélte el a román zászló eltávolítását. „Azt gondolom, hogy ez a tett provokáció, és az volt a célja, hogy megzavarja a magyarok és a románok közti interetnikus békét és városunk csendjét. Remélem, hogy a hatóságok minél előbb azonosítják és felelősségre vonják a tetteseket” – áll nyilatkozatában. Az ügyben megszólalt Vasile Dâncu kormányfőhelyettes, közigazgatási és regionális fejlesztési miniszter is, aki tegnap részt vett Gyulafehérváron a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett rendezvényen. Az Agerpres hírügynökség szerint sajnálatosnak nevezte az incidenst, és azt mondta, hogy a magyar többségű településeken tetten érhető néha a konfliktusgerjesztési szándék a román nemzeti jelképek megsértése révén, de ez nem általános jelenség. Úgy vélte, hogy nem a zászlós incidens határozza meg a románok és a romániai magyar kisebbség viszonyát. A miniszterelnök-helyettes az MPP által szombaton szervezett csíkszeredai tüntetésről is nyilatkozott, amelyen a résztvevők az erdélyi románok 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatában tett ígéretek betartását és a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték. Úgy vélte, valamennyi román állampolgárnak meg kell értenie, hogy a román alkotmányt és a törvényeket tiszteletben kell tartani. Hozzátette: nincs veszélyben Románia nemzetbiztonsága és függetlensége még akkor sem, ha egyesek időnként túllépik a törvényesség határát. Szerinte a román államnak erőszakmentesen kell megoldásokat találnia, hogy szuverenitását tiszteletben tartsák egész területén. Dâncu szerint Romániának sikerült „korrekt” törvényeket kidolgoznia kisebbségei számára, és ezek a jogszabályok lehetővé teszik, hogy kifejezzék etnikai, kisebbségi önazonosságukat. „Továbbra is védeni kell a nemzeti kisebbségeket, még akkor is, ha részükről a tisztelet nem mindig kölcsönös, mert a többségnek bölcsnek és nagyvonalúnak kell lennie” – mondta.
A zászlóügy a közösségi médiában is nagy port kavart. Annak ellenére, hogy az eset rendkívül forgalmas helyen történt, szemtanú még nem szólalt meg a nyilvánosság előtt, fotó sem készült az ott lobogó székely zászlóról – tették szóvá többen is. Mădălin Guruianu helyi tanácstag, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi elnöke ugyanakkor üdvözölte Antal Árpád gyors reakcióját, és reményét fejezte ki, hogy mielőbb elkapják és megbüntetik a tetteseket, ellenkező esetben egyes állami intézmények – például rendőrség, Román Hírszerző Szolgálat – helyi vezetőinek le kellene mondaniuk.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 2.
Sötét erők ünnepe
Terrortámadást semmisítettek meg Székelyföldön – kürtölte világgá a román sajtó tegnap délután. Lekerült napirendről a nemzeti ünnep, alig volt már szó a katonai parádékról, a különböző rendezvényekről, a tévék elsősorban Erdély, Székelyföld elcsatolásának meghiúsításáról szónokoltak, egymás szájából tépték ki a szót a hős hazafiak, hogy ideje leszámolni a renitens magyarokkal RMDSZ-estül, Tőkésestül.
Volt, aki szerint a tömegből emelték ki a bombával felszerelt férfit, mások tudni vélték, hogy egész hadosztály készülődött, lőtereket mutattak, fegyvereket. Románia igazodott az európai irányvonalhoz, ha mindenütt terroristákat üldöznek, ő sem maradhat le, igaz, itt nem az Iszlám Állam támad az ártatlan lakosságra, hanem az ország egységét veszélyeztető magyarok. A Kézdivásárhelyen tapasztalt tények ellentmondani látszanak mindannak, amitől a híradók zengenek, sőt, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellen Igazgatóság hivatalos közleménye is ködös és sok pontjában tendenciózus. „Úgynevezett Székelyföldről” beszél, megalapozott gyanúról, a Nagy-Magyarország visszaállításához vezető folyamat egy állomásáról, no meg pontos leírás nélkül olyan eszközökről, amelyek „alkalmasak lehetnek, hogy veszélyeztessék a román állampolgárokat és javaikat”. A bukaresti sajtó természetesen nem érte be ennyivel, röpködtek a számok, hány száz robbanószert foglaltak le, milyen bombadetonátort találtak, azt is tudni vélték, távcsöves, éjjellátó fegyverekre bukkantak a rend éber őrei. Egymást követték az összeesküvés-elméletek, alig akadt, aki feltegye azt a kézenfekvő kérdést: ha egy magyar terrorista a román állam, a románság ellen tervez merényletet, miért a 90 százalékában magyarok lakta Kézdivásárhelyen készül bombát robbantani? A háromszéki „terrortámadásnak” megvolt a jól előkészített felvezetése. Két nappal korábban egy szociáldemokrata képviselő hozta összefüggésbe a Colectiv Klubban történt tragikus tűzesetet, a Ponta-kormány bukását egy Magyarországról szervezett, Erdély elszakítását célzó akcióval. Majd Sepsiszentgyörgyön tűnt el a román zászló, senki nem látta, hogyan, mikor, s bár nagy erőkkel nyomoznak, azóta sem került elő a „tettes”. Mindez még beillett a szokásos december elsejei provokációk sorába, ám a terrortámadás gyanúja – mely percek alatt kész ténnyé vált a román közvélemény szemében – már sötét erők forgatókönyvét vetíti előre. A jelek szerint így próbálják elejét venni minden további követelésünknek, terrorcselekménnyé nyilvánítani az autonómiaharcot, terroristává, aki jogainkért emeli fel szavát. Elérni, hogy a románság szemében ismét a magyar közösség váljék fő ellenséggé, hogy a terrorveszélytől rettegő Európában ne akadjon, aki védelmébe vegyen. Mit szól mindehhez a megújulást hirdető kormány, a demokráciát megalapozni kívánó államelnök? Megvárjuk. És kíváncsiak vagyunk a ködös jelentés mögötti konkrét részletekre, mert ez így csak gyalázatos népvakítás és bujtogatás.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Terrortámadást semmisítettek meg Székelyföldön – kürtölte világgá a román sajtó tegnap délután. Lekerült napirendről a nemzeti ünnep, alig volt már szó a katonai parádékról, a különböző rendezvényekről, a tévék elsősorban Erdély, Székelyföld elcsatolásának meghiúsításáról szónokoltak, egymás szájából tépték ki a szót a hős hazafiak, hogy ideje leszámolni a renitens magyarokkal RMDSZ-estül, Tőkésestül.
Volt, aki szerint a tömegből emelték ki a bombával felszerelt férfit, mások tudni vélték, hogy egész hadosztály készülődött, lőtereket mutattak, fegyvereket. Románia igazodott az európai irányvonalhoz, ha mindenütt terroristákat üldöznek, ő sem maradhat le, igaz, itt nem az Iszlám Állam támad az ártatlan lakosságra, hanem az ország egységét veszélyeztető magyarok. A Kézdivásárhelyen tapasztalt tények ellentmondani látszanak mindannak, amitől a híradók zengenek, sőt, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellen Igazgatóság hivatalos közleménye is ködös és sok pontjában tendenciózus. „Úgynevezett Székelyföldről” beszél, megalapozott gyanúról, a Nagy-Magyarország visszaállításához vezető folyamat egy állomásáról, no meg pontos leírás nélkül olyan eszközökről, amelyek „alkalmasak lehetnek, hogy veszélyeztessék a román állampolgárokat és javaikat”. A bukaresti sajtó természetesen nem érte be ennyivel, röpködtek a számok, hány száz robbanószert foglaltak le, milyen bombadetonátort találtak, azt is tudni vélték, távcsöves, éjjellátó fegyverekre bukkantak a rend éber őrei. Egymást követték az összeesküvés-elméletek, alig akadt, aki feltegye azt a kézenfekvő kérdést: ha egy magyar terrorista a román állam, a románság ellen tervez merényletet, miért a 90 százalékában magyarok lakta Kézdivásárhelyen készül bombát robbantani? A háromszéki „terrortámadásnak” megvolt a jól előkészített felvezetése. Két nappal korábban egy szociáldemokrata képviselő hozta összefüggésbe a Colectiv Klubban történt tragikus tűzesetet, a Ponta-kormány bukását egy Magyarországról szervezett, Erdély elszakítását célzó akcióval. Majd Sepsiszentgyörgyön tűnt el a román zászló, senki nem látta, hogyan, mikor, s bár nagy erőkkel nyomoznak, azóta sem került elő a „tettes”. Mindez még beillett a szokásos december elsejei provokációk sorába, ám a terrortámadás gyanúja – mely percek alatt kész ténnyé vált a román közvélemény szemében – már sötét erők forgatókönyvét vetíti előre. A jelek szerint így próbálják elejét venni minden további követelésünknek, terrorcselekménnyé nyilvánítani az autonómiaharcot, terroristává, aki jogainkért emeli fel szavát. Elérni, hogy a románság szemében ismét a magyar közösség váljék fő ellenséggé, hogy a terrorveszélytől rettegő Európában ne akadjon, aki védelmébe vegyen. Mit szól mindehhez a megújulást hirdető kormány, a demokráciát megalapozni kívánó államelnök? Megvárjuk. És kíváncsiak vagyunk a ködös jelentés mögötti konkrét részletekre, mert ez így csak gyalázatos népvakítás és bujtogatás.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)