Kánikulariasztás Erdélyben – Kedden fokozódik a hőség
Beköszöntött Erdélybe és a Partiumba a kánikula: az ország nyugati megyéiben sárga riasztás van érvényben, a hőmérők higanyszála 35-36 Celsius fokig kúszik. Kedden még melegebb lesz, a hőséghullám pedig az ország nagy részére kiterjed.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat másodfokú, narancssárga színű kánikulariasztást adott ki keddre Temes, Arad, Bihar és Szatmár megyére, a hőmérsékleti értékek elérhetik a 38-39 fokot is. Bukarestben és további harminckét megyében – köztük Máramaros, Szilágy, Kolozs, Maros, Fehér, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény megye – eközben sárga jelzés van érvényben, itt 35-37 Celsius fok lehet. A páratartalom pedig a régiók nagy részében átlépi a kritikus 80 egységnyi határt, ez alól csak Bukovina, a hegyvidék és a tengerpart jelent kivételt.
Ion Sandu, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója ugyanakkor hétfőn azt sem tartotta kizártnak, hogy szerdán bizonyos időszakokra piros riasztást kell majd kiadniuk, ugyanakkor a kánikulai órákat viharok fogják megszakítani. A szakember egyúttal elmondta, a hónap végéig 30 Celsius fok feletti hőmérsékletre számíthatunk.
Ellenőrzik a munkáltatókat
A hőség idején a munkáltatók kötelesek meghozni bizonyos óvintézkedéseket, ellenkező esetben 1500 és 2500 lej közötti bírsággal sújthatók, a munkaügyi felügyelők pedig már jelezték, hogy nagyszabású ellenőrző akcióba kezdenek.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Kisrégiós oktatásfejlesztés – Kovács Péter: függetlenedni kell Bukaresttől
Kisrégiós stratégiákkal próbál választ adni a helyi oktatási igényekre az RMDSZ, a pedagógusokkal és az egyházakkal közösen kidolgozott cselekvési tervek fő célja, hogy minden magyar gyerek anyanyelvén tanulhasson – hangsúlyozta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke hétfőn Zilahon, a Kárpát-medencei református középiskolák 20. találkozójának ünnepi megnyitóján.
„Akkor tudunk megmaradni és fejlődni, ha eredményesen és hatékonyan működtetjük oktatási rendszerünket, ennek pedig egyik legfontosabb lépése, ha minden egyes magyar gyermek számára megadjuk a lehetőséget arra, hogy magyarul tanuljon. Ezt szem előtt tartva az RMDSZ 25 éves munkája során mindig első számú prioritásaként kezelte a tanügyi kérdések megoldását" – hangsúlyozta a politikus a zilahi rendezvényen, melyen 40 tanintézet vezetője, lelkipásztorok, tanárok és diákok voltak jelen.
Kovács Péter beszédében az RMDSZ eddigi, oktatásügyben kifejtett tevékenységét ismertette, amely elmondása szerint három részre osztható. Mint sorolta, az első évtizedben az intézményépítés zajlott, hiszen 1989 decemberében egyetlen önálló magyar oktatási intézmény sem létezett, jelenleg pedig 74 működik Erdély 16 megyéjében. A következő évtized a kisebbségi anyanyelvi oktatás kérdésének megoldásáról szólt, ennek érdekében megszületett az új tanügyi törvény, amelynek alkalmazása gyakran akadályokba ütközik, tette hozzá.
„Jelenlegi munkánk pedig arról szól, hogy közösen a pedagógusokkal és egyházakkal olyan kisrégiós stratégiákat dolgozzunk ki, amelyek a helyi igényekre adnak választ. Célunk, hogy a minisztériumtól és tanfelügyelőségektől a lehető legtöbb hatáskör és forrás átkerüljön településeink iskoláihoz, mert azt tapasztaljuk, nem minden esetben jó, ha Bukarestből mondják meg, mi működik jól helyi szinten" – hangsúlyozta a szövetség ügyvezető elnöke.
Kovács Péter arra is rámutatott, hogy az RMDSZ egyenértékűnek tekinti a történelmi egyházak által fenntartott és működtetett tanintézeteket és az állami tanügyi intézményeket, ezeket pedig Bukarestnek is el kell ismernie. Köszönetet mondott a magyar történelmi egyházaknak azért, hogy elengedhetetlen szerepet játszanak a romániai magyar oktatás fejlődésében, a kollégiumok fenntartásában és a szakoktatás újraindításában.
„Nem hátrálhatunk meg, amikor közös célunkért, gyermekeink biztosabb jövőjéért dolgozunk, meggyőződésem, hogy ez a néhány napos tanácskozás a közös munkát segítve eredményes lesz" – zárta beszédét az ügyvezető elnök. Az eseményen jelen volt Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Király András oktatásügyi államtitkár, illetve a szövetség Szilágy megyei honatyái.
Krónika (Kolozsvár)

Magyar gazdák fóruma
A Kárpát-medencében tevékenykedő magyar gazdák együttműködésének és összefogásának megfelelő szervezeti keretet biztosítana az a gazdafórum, amely a múlt hétvégén a szlovéniai Lendván ülésezett.
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma 2013 májusában alakult – jelenleg több mint 20 gazdaszervezetet tömörít – azzal a céllal, hogy az anyaország és a határon túli magyarlakta területek agráriuma több szálon kötődjön egymáshoz, és a gazdaság- és vidékfejlesztési feladatokra közös megoldások szülessenek.
A lendvai rendezvényen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Mátis Jenő országos alelnök, Hupka Félix Máramaros megyei alelnök volt jelen, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületét (EMGE) a kézdivásárhelyi Johann Taierling képviselte. Az erdélyi küldöttség együttműködési lehetőségekről tárgyalt Balaskó Józseffel, a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnökével és Kepe Lilivel, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatójával.
Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. igazgatója a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről beszélt. Mint mondta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alapszabálya lehetővé teszi, hogy a határon túli magyar gazdák szervezetei is elérjék a NAK nyújtotta információs szolgáltatásokat.
Bakó Zoltán
Krónika (Kolozsvár)

Kordokumentumok
Az idegen és a csillagösvény története
Csiby Károly Az idegen és a csillagösvény című háromkötetes regényét a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában a szerzővel együtt Salamon Ferenc magyartanár és Beke Ernő házigazda mutatta be péntek este.
Salamon Ferenc szerint a kordokumentumnak nevezhető regény nemcsak a szerző életrajzából ihletődött történet, hanem még sok más kisebbségi létben élő helyzetét ábrázoló mű is egyben, mivel kelet-európai sorskérdéseket feszeget. Nem az elmúlt évtizedek megmagyarázására és emberi tévedései kozmetikázására szánta a szerző, mondta Salamon, hanem kortárs énregény, amely megnevesíti a hatalom kiszolgálóit, küszöbsorsú emberek gáncsoskodásait.
Az idegenség érzetéről, az otthonkeresésről szól a regény, állapította meg a kritikus, akinek a szavait megköszönve Csiby kifejtette: az eddigi könyvbemutatói közül ezt az alkalmat nevezheti a legcsaládiasabbnak, annál is inkább, mert Székelyföldön érzi leginkább otthon magát. A kolozsvári születésű, sokáig Magyarországon, ma a Hargitán élő, 60 éves szerző a családi és történelmi háttér ismertetése után elmagyarázta, kisgyerek korától idegennek érezte magát a jelenben, hiszen úgy véli, hogy 1945-tel lezárul az az időszak, amelyet maradéktalanul el tud fogadni.
Jancsó Katalin
/Csiby Károly Az idegen és a csillagösvény /Ab Art, Pozsony, 2015/
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Csütörtökön nyit a XII. Partiumi Írótábor
A 2004-ben alapított Partiumi Írótábor idén 12. alkalommal kerül megrendezésre Nagyváradon, mégpedig július 9–11. között. A tervezett főhelyszín a Partiumi Keresztény Egyetem, fővédnök idén is, mint eddig minden alkalommal, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács elnöke.
A Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Keresztény Egyetem közös rendezvényének témaköre: Az emlékezetkultúra a régió irodalmában. (A „régiót” ez esetben egyszerre szűkítő és tágító fogalomként értelmezik a szervezők, a Partium, illetve a Kárpát-medence vonatkozásában, kinek-kinek illetősége és horizontja szerint.)
A közösség emlékezete kapcsán mindig az a központi kérdés, hogy melyek azok az események, folyamatok, amelyeket a közösségnek nem szabad elfelejtenie, hisz az emlékeit elveszítő közösség hagyományait és identitását veszíti el.
A közösségi emlékezet sokszor olyasvalamit is magába foglal, amit a kollektívum tagja nem élt, nem élhetett át, de ennek ellenére „emlékezik” rá. Az írásbeliség, az irodalom mint ilyen értelemben felfogott emlékképek hordozója az emlékezés kultúrájának fontos médiuma, és ezáltal egy régió, egy közösség emlékezetének hordozója, ekképpen döntő módon járul hozzá az identitás kialakulásához és fenntartásához.
itthon.ma

Öt szakon tanulhatnak tovább a diákok Udvarhelyen
A MÜTF Oktatási Központban négy, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett karán pedig egy szakra jelentkezhetnek azok, akik Székelyudvarhelyen folytatnák tanulmányaikat. Előbbi intézménynél már elkezdődött a beiratkozási időszak, utóbbinál csak jövő héttől várják a diákokat.
Összesen 150 felvételizőnek hirdettek helyet a MÜTF Oktatási Központban: turizmus-vendéglátásra 30, könnyűipari mérnökire 50, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökire pedig 40 hallgatót várnak – fejtette ki portálunknak Geréb László, az intézmény ügyvezető igazgatója. Mint mondta, csak a 30 hellyel meghirdetett kereskedelem-marketing szakra iratkozóknak kell fizetniük a hét félévig tartó képzésért, a többi szak diákjainak ingyenes az oktatás. A meghirdetett helyekre már most fogadják a beiratkozókat, jelentkezni július 22-éig lehet, a dokumentumok mellé pedig egy rövid önéletrajzot is kérnek. A beiratkozási díj 75 lej.
A MÜTF oktatási központ ügyvezető igazgatója rámutatott, azért tartják fontosnak a kereskedelem-marketing képzés megszervezésért, mert az ott elsajátítottak minden iparágban vagy akár a háztartásokban is hasznosíthatók, hiszen bármely területet is emelnénk ki: beszélhetünk eladásról, vásárlásról. Az agrármérnökire iratkozók tanulhatnak az állattartásról, illetve a növénytermesztésről. „Különböző előírások jelentek meg például a területalapú támogatásokkal kapcsolatban, és ezeknek megfelelően kell gazdálkodni. Mi erre is felkészítjük hallgatóinkat a főiskolán” – magyarázta. A könnyűipari szakra jelentkezők textil- és nyomdaiparág irányban szakosodhatnak, egyebek mellett tanulhatnak az ott használt eszközök, gépek működéséről. A turizmusos diákok a vendéglátás, utaztatás gazdasági hátterét sajátíthatják el, illetve a helyi földrajzi adottságokkal kapcsolatos tanóráik is lesznek. Geréb hangsúlyozta, minden szakot a vállalkozókkal való egyeztetések nyomán szerveztek meg. „Olyan képzést indítani, amellyel nem lehet Székelyföldön munkahelyet találni, egyenlő azzal, mintha valakit kivándorlásra készítenél fel” – szögezte le. Bővebb információkat amutf.ro internetes oldalon lehet találni.
Huszonnégy államilag támogatott helyet hirdettek meg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi kihelyezett karának tanítóképző szakán, nappali tagozaton, emellett további 36 fizetéses helyet is biztosítanak – tudtuk meg Erős Mária helyettes titkárnőtől, aki hozzátette, levelező tagozatra is lehet iratkozni, tandíj ellenében, ahová 30 diákot vehetnek fel. Az érdeklődőket július 15-e és 20-a között reggel kilenctől délután egyig várják az intézmény titkárságán. A jelentkezőknek felvételi vizsgán kell megméretkezniük e hónap 21-én. A beiratkozási díj 200 lej.
Erős Mária rámutatott, intézményüknek nemcsak Székelyföldről, hanem egész Erdély területéről vannak hallgatói, ugyanis Hargita, Maros és Kovászna megye mellett Temes és Beszterce megyékből is érkeztek Udvarhelyre pedagógustanoncok. Az elhelyezkedési lehetősséggel kapcsolatban kifejtette, az állások megszerzése attól függ, hogy a végzettek miként teljesítenek a majdani pedagógusi versenyvizsgán. Akárcsak a MÜTF-ön, itt is lesz őszi felvételi, amennyiben maradnak helyek a meghirdetett szakokon.
Székelyhon.ro

Háromszéken a diákok közel kétharmada kapott átmenőt
A fellebbezéseket megelőző eredményeket tekintve a Kovászna megyében érettségizők közel 63 százalékának sikerült átmenő jegyet kapnia a vizsgákon. A kedden nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy a legjobb átmenési arány a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazu Gimnáziumban van.
A nappali és a csökkentett látogatású osztályokban végzett diákok közül 1521-en iratkoztak be Háromszéken a 2015-ös nyári érettségire, ebből 70-en nem jelentek meg a vizsgák valamelyikén, az eredményeket tekintve pedig az érettségizők 63 százaléka, azaz 911 tanuló kapott átmenő jegyet – tájékoztat Kovászna Megyei Tanfelügyelőségének sajtóirodája. A tanintézményeket tekintve a legmagasabb átmenési arány a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazu Gimnáziumban volt, itt a beiratkozott 130 diák 91 százaléka vette sikeresen az akadályt, ám az említett iskola mögött végzett szorosan az ugyancsak megyeszékhelyi Székely Mikó Kollégium is. Utóbbi esetében az érettségire jelentkező 123 diák 89 százaléka érte el a 6-os átlagot, továbbá a Mikes Kelemen Gimnázium diákjainak 86-a érettségizett le sikeresen. A megye legrosszabban teljesítő iskolája a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola lett, a 77 tanuló közül csupán 7 vette sikeresen a vizsgákat. Két diákot zártak ki Háromszéken az érettségiről, egyik fiatalt a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolából, illetve egy másikat a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból.
Ámbár az eredményeket évek óta közzéteszik az interneten is, a diákok inkább az iskolákban kifüggesztett listákról, illetve az intézményhez ellátogató osztálytársaktól, barátoktól értesülnek érettségi eredményeikről.
Kolumbán Andrea, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Szakközépiskola végzős diákja elmondta, ő is egy osztálytársától tudta meg, hogy érettségije sikerült. „Az elején nem is hittem, hogy átmentem, így gyorsan meg kellett nézzem az interneten is osztályzataimat” – magyarázta, majd hozzátette: a történelem kicsit nehéz volt, de a román írásbelin kapott tételek meglehetősen kedvezőek voltak számára. „Azoknak, akiknek nem sikerült, azt üzenem, ne csüggedjenek, nem lehetetlen átmenő jegyet szerezni, a következő biztos meglesz” – mondta Kolumbán Andrea, aki már biztos, hogy nem fogja megfellebbezni eredményeit. T. Réka, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium diákja is leérettségizett, jegyeit az internetről tudta meg, fellebbezni ő sem fog. „A közvéleménnyel ellentétben azt mondom, hogy nem volt azért olyan könnyű az idei érettségi, viszont a tételek nehézségi foka rendben volt, a jegyek pedig a valóságot tükrözik” – válaszolta T. Réka arra a kérdésre, hogy elégedett-e az osztályzataival.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Román–magyar járőrszolgálat a határ menti üdülőkben
Idén is közösen járőröznek a román és magyar rendőrök Bihar, illetve a magyarországi Hajdú-Bihar megye népszerű üdülő- és kirándulóhelyein.
Az erre vonatkozó megállapodást hétfőn írta alá Ártándon Gyurosovics József dandártábornok, a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányság vezetője és Liviu Popa, a Bihar Megyei rendőr-főkapitányság vezetője.
A magyar rendőrség közleménye szerint a többéves múltra visszatekintő együttműködés keretében július 27-étől augusztus 24-ig két román rendőr fog járőrszolgálatot ellátni a román állampolgárok körében nagy népszerűségnek örvendő Hajdú-Bihar megyei üdülőhelyen, Hajdúszoboszlón.
A magyar rendőrök a magyarországiak által is kedvelt Bihar megyei kirándulóhelyeken, Félixfürdőn, Pádison, Sonkolyoson, Réven és idén első alkalommal Aranyosfőn járőröznek. Az együttműködés célja a szakmai tapasztalatok cseréjén túl, hogy a rendőrök segítsék a magyar, valamint a román turisták és a helyi rendőri szervek közötti kapcsolatfelvételt, kommunikációt.
Az együttműködési szerződés aláírása alkalmából elhangzott, hogy a 2005-ben bevezetett és immár hagyományossá vált közös járőrszolgálatok mind magyar, mind román oldalon hozzájárultak az üdülő- és kirándulóhelyek közbiztonságának, közrendjének megszilárdításához, a szabálysértések, bűncselekmények megelőzéséhez, valamint a turisták nyugalmának biztosításához. Ennek mintájára immár a román–bolgár, illetve román–moldovai határ mentén is bevezették a közös járőrözéseket.
Liviu Popa arra hívta fel a figyelmet, hogy a román–magyar járőrszolgálat bevezetése óta a két térségben jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. Hangsúlyozta, az együttműködésnek inkább megelőző szerepe van, meg akarják akadályozni, hogy állampolgáraik bűncselekmények áldozatai legyenek a szomszédos országban.
Gyurosovics József rámutatott, a román rendőrök hajdúszoboszlói jelenléte elsősorban a román turisták szempontjából fontos, de az is jelentősen hozzájárult a közbiztonság növeléséhez, hogy a közös járőrszolgálat a nap 24 órájára kiterjed.
Székelyhon.ro

Rajtol a kulturális fesztivál Gyergyószentmiklóson
Közel harminc programszám szerepel a Gyergyói Kulturális Fesztivál programjában – a csütörtökön kezdődő rendezvény keretében a zene kapja a legnagyobb teret. Nem véletlenül, hisz idén is „fesztivál a fesztiválban” jelleggel szervezik az eseménysort: egyik alappillére ezúttal is az akusztikus hangszerelésű együtteseket felvonultató Unplugged Fest lesz.
Dósa Zoltán székelyudvarhelyi pszichológus harmadik irodalmi művének bemutatójával rajtol csütörtökön a négynapos rendezvény. A talajmenti agy című kötetet délután 6 órától ismertetik a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Egy órával később a művelődési ház stúdiótermében lép fel a Haccacáré néven közismert csíkszeredai trió. Kosztándi Zsolt színművész, Ráduj Gábor zongorista és Szilágyi Nóra énekesnő a negyvenes–ötvenes évek operettslágereiből, sanzonjaiból, kuplédalaiból, illetve a jól ismert régi magyar filmek világából nyújt ízelítőt, megteremtve a korabeli kávéházi hangulatot.
Az Unplugged Fest első koncertje este 9 órakor kezdődik: a YourLivingRomban (a művelődési ház alagsorában lévő szórakozóhely) a gyergyói György Laci és a hozzá csatlakozó zenésztársak szórakoztatják a közönséget. A fesztivál fellépőinek ismertetője szerint a György Laci által képviselt zenei stílus széles kört ölel fel: magyar és angol slágerek mellett saját szerzemények is felcsendülnek koncertjein, a dinamikus, táncra perdítő dalok mellett meditatív dalokat is játszik.
Fél tizenegytől a szintén gyergyói No Sugar zenekar csap a húrok közé. Repertoárjukban a saját dalok mellett megtalálhatók magyar és angol nyelvű pop-rock slágerek feldolgozásai – No Sugar-módra. Éjfélkor a DreamLand zenekar lép színpadra. A szárhegyi banda többnyire feldolgozásokat játszik, ajánlatuk szerint fellépésükön igyekeznek kielégíteni a hallgatóság zenei igényeit.
Pénteken délután 6 órától a Figura Stúdió Színház két színésze, Máthé Annamária és Tamás Boglár, illetve György László zenész tart interaktív, zenés-verses előadást a művelődési ház stúdiótermében. A színházteremben 19 órától a sepsiszentgyörgyi M-Stúdió Mozgásszínház KAMPF című előadását mutatja be. Este 9 órától ismét a stúdióterembe várják az érdeklődőket – itt Florin Ştefan a Lyre & Pan Flute című produkciójában mutatja be a lantot és a pánsípot egy jazz fusion koncert keretében, a jelenbe hozva az egyházi zenét. Florin Ştefannal együtt lép színpadra Cserey Csaba, Hollandus József és más meghívottak. Pénteken este 10 órától a Retro-Bistróban koncertezik a kézdivásárhelyi Ego Sum, majd a marosvásárhelyi The Moonfellas zenekar. A Kárpátikumban 23 órától az Indie Folker zenél, fél egytől pedig a sepsiszentgyörgyi Mercedes Band az Acoustic című show-t mutatja be.
Szombaton délelőtt gyerekeknek szólnak a programok: bábelőadásra és kézműves foglalkozásra várják őket a Marcipán cukrászdába, délután pedig kicsik, nagyok bepillanthatnak a Csalamádé diákszínjátszó tábor tevékenységébe. Szombaton nyílik Ciobanu Iuliu (Gyula) grafikai kiállítása, és ezen a napon lép színpadra a Figura egykori színművésze, Szabó Tibor is. Zenekarával az Útközben című koncertelőadást mutatja be. A szombati nap programkínálatában találjuk még a Tasi Nóra & Juhász Zoltán duó előadását, a szórakozóhelyeken pedig az Ego Sum, Molnár Ede, illetve György Laci és Korpos Szabolcs koncertjeit.
Vasárnap délelőtt a Gyergyói-medence fúvószenekarai zenélnek a Gimnázium utcában, amely ezen a napon a művészetek utcájává minősül. Itt portré-, tájkép-, textilfestők, grafikusok, kerámiakészítők, iparművészek, fotósok, kézművesek alkotnak majd és válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. A munkához, beszélgetéshez „zenei aláfestést” biztosítanak a Salamon Ernő Gimnázium előtti színpadon egymást váltó zenekarok. Fellép Cserey Csaba dobművész és barátai, a Brassói Filharmónia tagjaiból alakult Academic Clarinet Quintette, illetve a marosvásárhelyi Fantasia Zenekar. Ez utóbbi rendkívüli vokál-szimfonikus hangversenyt ad, ezzel a programmal zárul a nap és egyben a harmadik Gyergyói Kulturális Fesztivál.
A Művelődési Központ által szervezett rendezvénysorozatnak minden programja ingyenesen látogatható. A programokról és a fellépőkről bővebben a www.kulturfeszt.ro oldalon olvashatnak az érdeklődők.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

Kétséges a javítás
Ünnepli az ország az érettségi sikerét: évek óta ez a legjobb eredmény Romániában, és hitelességét senki nem vonja kétségbe. Voltak ugyan csalási kísérletek, de leleplezték őket, a Mehedinţi megyei politikus lánya is lebukott, Vaskohszikláson a fél évfolyamot kizárták, talán a tanárokat is eltiltják a katedrától, íme, működik a rendszer, hatékony volt a pár éve bevezetett szigor, a videokamerás felügyelet: a diákok többsége megértette és felkészült, a kevésbé szorgalmasak elhasaltak, ez is rendben van, nem kell mindenkinek diplomája legyen. De ha van, akkor legyen értékes.
Ilyenformán mutat kívülről az oktatási rendszer egyik legfontosabb eseménye. Csakhogy nehéz elhinni a javulást ott, ahol már 25 éve csak kapkodást és fejetlenséget látunk, ahol majdnem évenként cserélődik a miniszter, és a legutóbb tisztségbe lépett tárcavezető az érettségi szesszió közepén rukkolt ki a megyecserés dolgozatjavítás ötletével, amit sorsolásos alapon képzelt el, talán a nyugtalottóból ihletődve. Ez ugyan rögtön az első húzásnál nevetségessé vált, mégis megtartják, ahogy az érettségi kifehérítésére szolgáló keverésről sem mondtak le, csak a sors kezét irányították kissé. És ez máris gyanúok ebben a kies hazában – mert a különbség ugyancsak szembetűnő az egyes vidékek sikere és mások sikertelensége között.
Nagyon furcsa, hogy eddig átlagon felül teljesítő megyék hirtelen kétszer rosszabbul mutatnak, miközben másutt ugrásszerű javulást észleltek. Vajon a 78 százalék fölötti sikerrel büszkélkedő Bákó megyében tényleg kétszer jobbak a tanárok és a diákok, mint az alig 40 százalékot elérő Ilfovban? – kérdezi Ştefan Vlaston tanár (az Adevărul honlapján), és hozzáteszi: ha valóban így van, mit tett a minisztérium az esélyegyenlőség megteremtésére? A hullámzó adatokra egyébként rögtön magyarázatot is kínál: a korábban kiugróan magas átmenési arányokat produkáló, jelenleg utolsó helyen álló Giurgiu megyében 64 tanár, igazgató, tanfelügyelő került bíróság elé érettségi csalások miatt.
Más megyékben is indultak vizsgálatok, de ez az érettségizőket nem vigasztalja. Háromszéki diákok panaszolják, hogy a tételeket meglepően könnyűnek találták, jegyeik ennek ellenére egy-két fokkal rosszabbak a vártnál. Mi lehet az oka, hogy aranydiplomás, négy évig szintízes, rangos versenyeken díjazott, a nehezebb téli próbaérettségin is legmagasabb minősítést elérő mikósok hirtelen egyszerre gyengébben vizsgáztak? Tegyük hozzá azt is, hogy az anyanyelvi szinten megkövetelt román nagyon lehúzza a magyar fiatalok általánosát. Ami sok egyetemen számít...
Persze, aki tudott, az átment, aki nem, az megbukott. De ahhoz, hogy valóban hiteles legyen az érettségi, átláthatóbb és következetesebb vizsgarendszerre van szükség.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kanadai támogatás a felújításra (Minorita rendház Kézdivásárhelyen)
Kétezer kanadai dollárt adományozott a Kézdivásárhelyről elszármazott, kilencvenéves Baka Károly a kantai minorita rendház felújítására. A felajánlás a montreali Szent István Kultúregyesület részéről érkezett, amely hosszú évek óta ösztöndíjakkal támogatja a székelyföldi diákokat is.
Az egyesület elnökétől Fejér László Ödön képviselő a múlt héten vette át a támogatást, ugyanakkor székely zászlót, a várossal kapcsolatos vendégforgalmi kiadványokat és általa palackozott szilvapálinkát ajándékozott Baka Károlynak – tájékoztatott az eseményről a képviselő sajtóirodája. Baka Károly 1925-ben született Kézdivásárhelyen, kurtapataki nemesi család sarjaként. 1946-ban disszidált Magyarországra, a budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, s bár felajánlották neki, ha belép a pártba, a minisztériumban kaphat állást, inkább a Balaton környéki vasutak és állomások háború utáni újraépítése mellett döntött. Magyarországon felfelé ívelő karrierjét az 1956-os forradalom törte derékba. Mivel fegyvereket osztott ki a forradalmároknak, hamar a figyelem középpontjába került, ezért a forradalom vérbe fojtása után 1957 februárjában feleségével és három kisgyerekével átgyalogoltak a Mura jegén. A mai Horvátország, az akkori Jugoszlávia területén levő Gerovoban előbb az amerikai, majd a kanadai nagykövetségen kerestek és kaptak menedéket, végül Kanadában telepedtek le. Montrealban még abban az évben munkát kapott, nyugdíjba vonulásáig évente 350–400 építészeti projekt ment át a kezén, köztük az 1967-es Világkiállítás kilenc pavilonja, az olimpiai stadion „levegőben függő” üléseinek a statikája, vagy a quebec-i új híd északi lekötése.
A montreali Szent István Kultúregyesület 1929-ben létesült azzal a céllal, hogy a menekültek és a nehéz helyzetben lévő székely-magyarok segítéségére legyen. „A nyolcvanas években, amikor csatlakoztam hozzájuk, 60–80 taggal működött, most már, sajnos, haldoklik, kevesen vagyunk, alig tízen. Hosszú éveken át jártunk oda szórakozni, 2002-ig rendszeresen támogattuk az itthoni oktatási intézményeket, diákokat, ösztöndíjakkal. Kétemeletes székhelyet építettünk, amit most kénytelenek voltunk eladni, ennek az értékét is adományokra váltottuk” – számolt be a Szent István Kultúregyesület elnökeként is tevékenykedő Baka Károly, aki húszezer forint értékben filmkockákat is vásárolt a készülő Márton Áron filmhez.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belvita az RMDSZ-ben
„A választásokig a munkára kellene fektetni a hangsúlyt, nem a politikai helyezkedésre, kavarásra” – jelentette ki a maszol.ro-nak pénteken Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere Verestóy Attila csütörtöki nyilatkozatairól. Mint beszámoltunk róla, az RMDSZ udvarhelyszéki szenátora egy sajtóbeszélgetésen bírálta a városvezetőt, amiért szerint nem vesz részt eléggé a város politikai életében. Azt mondta: a polgármester újabb mandátumát is csak akkor támogatja, ha változást lát ebben a kérdésben.
Bunta Levente felelőtlennek és meggondolatlannak tartja ezeket a nyilatkozatokat. „Két, nagy súllyal rendelkező udvarhelyszéki tisztségviselőnek nem kellene a sajtón keresztül üzengetnie egymásnak, nekünk a közösség dolgaival kell foglalkozni, nem egymással. Úgy gondolom, nem adtam okot arra, hogy Verestóy Attila velem foglalkozzon” – nyilatkozta a polgármester. Az elöljáró emlékeztetett, a parlamenti választásokig még másfél év van, a helyhatóságig egy év. „Én arra szegődtem, hogy dolgozom. Ezt a feladatot látom el elsősorban. A kampány közeledtével természetesen szeretném javítani a politikai téren kifejtett tevékenységemet is” – tette hozzá.
POLGÁRI PER BRETFELEAN ELLEN. Polgári pert kezdeményez a kétnyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblák leszerelését kö­vetelő Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője ellen Kincses Előd. Az ügyvéd azt követően fordul a bírósághoz, hogy a marosvásárhelyi ügyészség a múlt hónapban megalapozatlannak találta a fenyegetésért tett büntető feljelentést, melyet a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében érintett 11 vásárhelyi személy nyújtott be Bretfelean ellen. Kincses meglepőnek tartja, hogy az ügyészség még csak ki sem hallgatta a bepanaszolt rendőrfőnököt, és készpénznek vette a vásárhelyi rendőrfőnök érvelését, miszerint azért kellett az embereket megfenyegetni 30 ezer és 50 ezer lej közötti bírsággal, mivel építkezési engedély nélkül „reklámtáblát” szereltettek ingatlanjaikra. Kincses Előd szerint a fenyegetőlevelek kiküldésével az volt a rendőrfőnök célja, hogy arra kényszerítse a magyarságot, öncenzúrát alkalmazva, mondjon le anyanyelv-használati jogairól. (Krónika)
TÖMEGES CSALÁS AZ ÉRETTSÉGIN. A Bihar megyei Vaskohsziklás városban közel 200 végzős diákot kötelezhetnek arra, hogy újravizsgázzanak, miután kiderült, hogy a felügyelő tanárok engedték őket puskázni, illetve egyenesen segítettek nekik csalni. A Bihar megyei vizsgabizottság azt követően döntött a város műszaki szakközépiskolájában az érettségi alatt készült video- és hangfelvételek elemzéséről, miután a javítótanárok jelezték, hogy több dolgozat tartalma szóról szóra ugyanaz. A bizottság megállapította, hogy a tizennégy osztályteremben zajló vizsgán tíz teremben engedték a felügyelő pedagógusok, hogy a tanulók puskázzanak, valamint lemásolják egymás dolgozatát. A próbán felügyelő húsz tanárnak a kihágás súlyosságától függően akár a munkaszerződésüket is felbonthatják, a csaló tanulók pedig nem vehetnek részt a következő két érettségi vizsgaszesszión. (Krónika) DÁK SAS HADMŰVELET. Háromszáz román és ugyanannyi amerikai katona vesz részt a Dacian Eagle 2015 nevű hadgyakorlaton, mely júliustól szeptemberig tart az Aranyosgyéres melletti légi bázison. A hadgyakorlat az aranyosgyéresi román–amerikai gyakorlatok része, melynek során a NATO légi műveleteinek megfelelő technikákat, taktikákat és eljárásokat gyakorolják a két ország katonái. Az aranyosgyéresi légi bázison május elejétől június végéig román–portugál hadgyakorlat, március vége és június eleje között pedig egy másik román–amerikai hadgyakorlat zajlott. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A pozsonyi csata
1108 évvel ezelőtt volt a pozsonyi csata, az akkori ismert világ egyik legnagyobb eseménye, amelyből a magyarok győztesen kerültek ki. A 907-ben, 1108 évvel ezelőtt lezajlott esemény kimagasló helyet foglal el a magyar történelemben. A csata eredményeképp a magyarság végleg megtelepedhetett a Kárpát-medencében. A csata története kimaradt a tankönyvekből, ezért lássuk, mi is történt. 895-től kezdve honalapító őseink fokozatosan megszállták a Kárpát-medence akkoriban lakható területeit. A törzsek végleges letelepedésével párhuzamosan Árpád gondosan kiépítette az ismert „gyepürendszeren” alapuló, hézagmentes határvédelmi hálózatát, melyen belül megszervezte az új, Európában egyedülálló alapokon álló szilárd, de ekkor még fiatal államot.
A germánság jól látta, hogy a keleti-délkeleti előterében micsoda fontossága van a Duna-Kárpát tájegységnek. Ha e térben egy újabb, jelentős katonai erőt képviselő nép ver gyökeret, mint ahogyan ezt Árpád népe tette a szeme előtt, ez létében veszélyeztetheti, mert onnan nyugat felé nyitott kapu vezet a germánság életterébe. A hunok és avarok fojtogató évtizedeinek nem szabad megismétlődniük – vélték a császárutód IV. (Gyermek) Lajos tanácsadói, ezért egy megelőző háborút ajánlottak a királynak. Lajos udvarában még élt az emlékezet, jól ismerték a lovasnépek szokásjogát, miszerint a legyőzöttek határterületét maguknak igényelték saját határvédő berendezéseikhez. Miután még Német Lajos (805–876) az Ostmark területét minden esetben Pannóniának és sohasem Bajorországnak jelölte meg irataiban, határtalan aggodalommal várták, hogy mikor hivatkoznak Árpádék ezekre az örökölt területi jogaikra. Árpád lovas tumánjai szinte évente, de néha többször is egyazon esztendőben, már kilenc hadjáratban tágították érdekterületüket nyugati irányba a 895 és 907 közötti évek alatt. Azt sem tudták megakadályozni, hogy kegyencüket, Morvaországot 905-ben letöröljék Európa térképéről, és ennek keleti részét beépítsék birodalmukba. Ott azóta Árpád legkisebb fia, az alig 13 éves Zsolt volt a kormányzó. Amikor Árpád egyik lovashadteste 906-ban már Szászországba is ellátogatott, elhatározták, hogy elébe vágnak az esetleges megtorló támadásnak. Ezért egy hatalmas, 100 ezer fős egyesített frank-bajor sereget toboroztak össze, és annak fővezéréül az addigi őrgrófot, a bajor Luit­poldot nevezte ki Lajos király. Luitpold egyesítette a bajor Nordgau, Ostmark és Karintia őrgrófságát, s ezért hercegi rangot kapott a királytól. Gyermek Lajosról tudni kell, hogy 905-ben Berengár, Itália királya megvakíttatta. Berengár ugyanis Itália északi részét is szerette volna meghódítani, de hódítási mámorában éppen a magyarok akadályozták meg. A főurak Gyermek Lajost hívták uralkodni, akit Berengár elfogott.
Árpád nyugati gyepűi kitűnően ellátták szolgálataikat, s jó előre jelezték a sereg gyülekezését. Árpád idejekorán riadóztatni tudta tumánjait (egy tumán – magyarul tömény – 10 ezer fő). A fővezérséget egyúttal saját maga vette át, míg három fia: Tarhos – 43 éves, Üllő – 41 éves és Jutas – 35 éves, – egy-egy lovashadosztályt vezettek a csatába.
A magyar csapatok az ellenállást már messze nyugaton, Pozsony előterében felvették. Árpád terve szerint mindenáron meg kellett akadályozni, hogy a háromfelé tagolt ellenséges erők egyesülten léphessenek fel a számszerűleg jóval gyengébb magyar hadsereggel szemben. Ezt csak úgy tudták biztosítani, ha az első mozzanatban a folyóátkelést egyedül lehetővé tevő hajóhadat kikapcsolják. Ezért a csata első napján, 907. július 3-án taplós nyilazással fölgyújtották a német hajókat, miközben „búváraik” megfúrták és elsüllyesztették a legerősebb német hajókat. Sieghardt – a parancsnok – maga is csak néhány hívével tudott nagy nehezen elmenekülni, hogy sietve Ennsburgba menjen, ahol a király nyugtalan kíváncsisággal várta a győzelmi híreket.
A második mozzanatban Árpád minden erővel rázúdult a gyengébbik, déli ellenséges oszlopra, azt körbezárta, és 4-én és 5-én teljesen felőrölte.
Árpád diadalittas harcosait ismert bőrtömlős pontonjai segítségével éjszaka átúsztatta az északi partra, ahol élethalálharcban, kétnapos küzdelemben sikerült Luitpold seregét is megsemmisíteni. A német hadsereg irtózatos csapást szenvedett. Maga a fővezér is életét vesztette a csatában és ezrével a hadoszlop lovasai. A kisszámú menekültet a magyar könnyűlovasok könnyűszerrel utolérték és levágták. Ennsburgig érve színlelten visszavonultak. De amint a vár őrsége üldözőbe vette őket, villámgyorsan megfordultak és azokat is felkoncolták. Erre a király sietve elmenekült, és Passauig meg sem állott.
Páratlan győzelmük után a magyar tumánok mélyen előretörtek nyugatra, Árpád az ország határát a hun és avar határral egybeeső Enns folyónál jelölte ki. Nyugat és Kelet hatalmát az Enns folyó választotta el, amely aztán 955-ig lett határfolyó, és nyújtotta a védelmet Magyarországnak. Az egész terület német grófságait – hűséges uraikként – vazallusainak fogadták. Életükkel együtt meghagyták nekik vagyonukat, és rájuk bízták a területi közigazgatás szolgálatát is, de azért hadisarcot kellett a mindenkori magyar fejedelmeknek fizetniük.
CSÁMPAI OTTÓ
(felvidék.ma)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Apropó!
Kb. két héttel ezelőtt tisztújító közgyűlést tartottak a Népi Mozgalom Pártja (PMP) Maros megyei szervezeténél. A párt megyei elnökének tettre kész, energikus fiatalembert választottak, aki megválasztását követően kijelentette, meg szeretné reformálni a megyei szervezetet, növelné a helyi szervezetek számát, "tiszta" jelöltekkel szeretne részt venni a jövő évi helyhatósági választásokon és a többi.
A fiatalember, akinek a párt központi vezetése is bizalmat szavazott, konkrét feladatot is kapott. A jelenlegi 400- ról őszig minimum 1.000-re kell növelnie a tagság számát. Különben a "központ" a teljes vezetőséget meneszti. A frissen megválasztott, a húszas évei elejét taposó fiatalember vállalta a feladatot, úgy gondolja, nem lesz nehéz, a nyáron könnyen teljesítheti a vele és csapatával szembeni elvárásokat.
Ennek apropóján egy két és fél évvel korábbi küldöttgyűlés jutott eszembe, amelyen, miután az RMDSZ jelenlegi megyei elnöke és maroknyi csapata botrányosan szétverte a marosvásárhelyi szervezetet, ugyancsak egy fiatal, "ütőképes" csapatot választottak a városi RMDSZ élére, amelynek a legfontosabb feladata – a PMP minap megválasztott vezetéséhez hasonlóan – a szervezetépítés lett volna. Emellett, lévén a magyarság érdekvédelmi szervezete, természetesen a marosvásárhelyi magyarság igencsak megingott bizalmának a visszaszerzése. Nos, az eddigi tapasztalat alapján nem igazán sikerült szervezetet építeni, a magyarság bizalma sem éppen túlcsorduló sem a városi, sem a megyei vezetéssel szemben. Vagyis a szervezetépítés elakadt. Apropó! Ennek kudarcát a megyei elnök többször nyilvánosan felvállalta, ami dicsérendő ugyan, de nem oldja meg a problémát. A magyar lakosság – nyílt titok – nem siet "újra regisztrálni". Ugyanis ezt találta ki a vásárhelyi körzeteket feloszlató bizottság.
Apropó! Igaz, a feladat kijelölésekor nem szabtak határidőket és feltételeket, senki sem mondta, hogy ha nem sikerül, bárkinek is mennie kellene.
Másfelől a marosvásárhelyi RMDSZ ominózus tisztújító közgyűlésével egy időben a belső ellenzék ellengyűlést szervezett, kiszorítósdit emlegetett és emleget máig. Az új városi elnök meg a belső ellenzék vezetője közötti éles viták a későbbiekben is sokszor szolgáltattak "témát" sajtónak és közbeszédnek.
Apropó! Ezt nevezik szervezetépítésnek!
Idén aztán azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felrázzák úgymond a vásárhelyi magyarságot, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt megyei vezetői elhatározták, hogy közös polgármesterjelöltet indítanak a jövő évi helyhatósági választásokon, akit előválasztáson választanak ki. Aláírásukkal is szentesítették az együttműködési szerződést. Aki pedig részt szeretne venni az előválasztáson, annak ismét regisztrálnia kell. RMDSZ-berkekből származó információk szerint itt sem tolong a vásárhelyi magyarság.
Apropó! Egyelőre szavazzunk bizalmat nekik. Augusztus végéig jelentkezhet, aki szeretné megmérettetni magát az októberi előválasztásokon. Akkor majd kiderül, mekkora a bizalom.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Basescu biztonsági kockázatnak, a főmufti garanciának tartja a Bukarestbe tervezett óriásmecsetet
Éles vita robbant ki hétfőn a Bukarestbe tervezett óriásmecsetről, miután Traian Basescu volt államfő egy vidéki pártrendezvényen biztonsági kockázatnak nevezte Európa egyik legnagyobb muzulmán központja felépítésének tervét.
Az Adevarul című lap egy hónapja számolt be arról, hogy a román állam 11 ezer négyzetméteres, több millió euró értékű telket bocsátott az országban élő muzulmánok rendelkezésére, hogy azon a török állam segítségével kétezer hívő befogadására alkalmas mecsetet építsenek.
A témát a volt államfő a védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártja (PMP) egy pitesti-i fórumán vetette fel vasárnap. Basescu azt állította: a törökországi gyógykezelésen lévő Victor Ponta kormányfő a jelek szerint nem láb-, hanem fejsérülést szenvedett, mert Európa legnagyobb mecsetének felépítésénél és "hatezer muzulmán egyetemista Bukarestbe hozásánál" szerinte nincs nagyobb biztonsági kockázat.
Aggodalmában az Antiszemitizmust Figyelő Központ (MCA) romániai szervezete is osztozik, amely egy hétfőn közzétett nyilatkozatában úgy vélte: félő, hogy a Bukarestben megépítendő óriásmecset az iszlám radikálisok központjává, a terrorizmus regionális központjává válhat. Az MCA Románia arra intette a román kormányt: az építési engedély kibocsátása előtt tüzetesen ellenőrizze, kik pénzelik a mecset felépítését és milyen politikai csoportok állnak mögötte.
Juszuf Murat romániai főmufti hétfői sajtóértekezletén cáfolta, hogy a muzulmán vallási központba egyetemisták érkeznének, a mecset pedig szerinte éppen azt szolgálja, hogy Bukarestben ne szervezhessenek többé rögtönzött gyülekezőhelyeken muszlim vallási szertartásokat.
"Csalódást jelent számomra a volt államfő megalapozatlan kijelentése, hiszen ő is tudja, hogy több mint tíz éve, amióta ebben a tisztségben vagyok, magam is harcolok a vallásos radikalizmus terjedése ellen. Románia sosem lesz iszlám központ. Ha felépül a bukaresti mecset, eltűnnek ezek az engedély nélküli imaházak Bukarestből, és csak olyan imámok prédikálhatnak ezentúl, akik megfelelő képzésben, a román állam által akkreditált teológiai intézmények oklevelével rendelkeznek" – mondta a romániai főmufti.
A román fővárosban – ahol jelenleg négy kisebb mecset van – a muzulmánok száma tízezerre tehető. A török közösség főleg a Fekete- tenger partján lévő Dobrudzsában él. A 2011-es népszámláláson csaknem 65 ezren vallották magukat muzulmán vallásúnak Romániában.
Népújság (Marosvásárhely)

Tíz bemutató, százhetven előadás
Évadzárás a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban
"Mindig elmondtam és elmondom most is, hogy a folyamatos építkezés híve vagyok. Nem hiszek abban, hogy egy évad alatt nagyon sok bemutatót tartunk, nagyon sok nézőt vonzunk, aztán hagyjuk az egészet, és mindenki idegbeteg utána. Ez a színház folyamatosan kezdte el felépíteni magát az utóbbi években – elsősorban azt a vonalat, folytonosságot keresi nagyon tudatosan, amely mentén a színházi aktus fontos dologgá válik az ember életében. Mi nem elsősorban szórakoztatóipart akarunk csinálni, mi egy polgárosodási, újrapolgárosodási folyamatot kívánunk beindítani a színházba járással" – nyilatkozta Gáspárik Attila a Múzsa című kulturális mellékletünk június hatodikán megjelent lapszámában. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának szavait tükrözi az a közlemény is, amelyet a vásárhelyi intézmény vezetősége küldött el nekünk: az évadzáró, pontokba szedett statisztika a Tompa Miklós Társulat idei, immár hetvenedik évadában elért eredményeket összegzi. Eszerint újabb szakmai és közönségsikerekben gazdag évadot zárt a marosvásárhelyi társulat. Egy mondatban összegezve ez tíz bemutatót, százhetven előadást, közel negyvenezer nézőt, valamint számos díjat és fesztiválszereplést takar.
Idén Tadeusz Bradecki, a katowicei Teatr Œl¹ski – Sziléziai Színház művészeti vezetője, az oroszországi Tufan Imamutdinov, a Magyarországról érkezett Vidovszky György, Radu Afrim Bukarestből, Albu István Kolozsvárról, valamint Harsányi Zsolt, Kincses Elemér, Gáspárik Attila és Keresztes Attila rendezte Marosvásárhelyen a Tompa Miklós Társulat előadásait. Amit színpadra vittek: egy klasszikus Shakespeare-darabot (Szeget szeggel), egy Nobel-díjas író híres történelmi drámáját (Caligula), az egyik legolvasottabb magyar ifjúsági regényt (A Pál utcai fiúk), minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmjét (Mágnás Miska), Dosztojevszkij egyik örök érvényű alkotását (Karamazovok), Bartis Attila, marosvásárhelyi származású író legismertebb regényét (A nyugalom), egy darabot a kisebbségek kisebbségéről (Szálkák), azt a művet, amely annak idején kikezdte az egyházat (Tartuffe), valamint két ősbemutatót felolvasószínház formájában (Molter Károly Tankját és Szávai Géza Akit átvisznek a hegyen című darabját).
A 2014-2015-ös évadban vendégelőadóként érkezett Marosvásárhelyre a Nemzet Színésze díjjal kitüntetett Haumann Péter, Bogdán Zsolt színművész, Szalóki Ágnes előadóművész, Kulka János Kossuth- díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Kolozsvári Magyar Opera, A. G. Weinberger és meghívottjai, Berecz András mesemondó, Kovács András Ferenc költő, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Földes László (Hobo), a katowicei Teatr Œl¹ski – Sziléziai Színház, a Magyar Állami Népi Együttes, a bukaresti Ion Luca Caragiale Színház és Filmművészeti Egyetem, a Közép- Európa Táncszínház, az András Lóránt Társulat, a Szegedi Kortárs Balett, a Groundfloor Group, a Maros Művészegyüttes, valamint a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház.
A Tompa Miklós Társulat ebben az évadban hét fesztiválon vendégszerepelt és további három kiszálláson vett részt: jelen volt a csíkszeredai VII. Interetnikai Színházi Fesztiválon, az Országos Színházi Találkozón (FNT) Bukarestben, a tiszaújvárosi Határon Túli Színházak Fesztiválján, a IX. Deszka Fesztiválon Debrecenben, az aradi Új Színház Nemzetközi Fesztiválon, a XXII. Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Színházak XXVII. Kisvárdai Fesztiválján, valamint szerepelt a budapesti Thália Színházban, a kézdivásárhelyi Városi Színházban és a lengyelországi Teatr Œl¹ski – Sziléziai Színházban.
Ami az idén elnyert díjakat illeti, a legjobb női mellékszereplőnek járó UNITER-díj mellett (Berekméri Katalin) a társulat a legjobb előadásnak járó nagydíjjal (A nyugalom), a legjobb rendezésnek (Radu Afrim), valamint a legjobb színésznőnek járó díjjal (B. Fülöp Erzsébet) és az Árkosi Művelődési Központ különdíjával is gazdagodott az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon; a Magyar Színházak XXVII. Kisvárdai Fesztiválján a Várszínház és Művészetek Háza egyéni díját (Galló Ernő), továbbá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) által adományozott Kovács György-díjat (László Csaba) is a társulat színművészei kapták. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a marosvásárhelyi városi tanács által adományozott Pro Cultura kiválósági díjat is megkapta idén.
A Tompa Mikós Társulat, hagyományaihoz híven, ebben az évadban is megünnepelte a magyar dráma napját, a magyar népmese napját, a színházi világnapot, a magyar kultúra napját és a magyar költészet napját. Társszervezőként részt vett a 20. Nemzetközi Könyvvásár és a Múzeumok éjszakájának szervezésében, valamint teret biztosított a Bookfest nevű rendezvénynek.
A társulat vezetősége nem kívánta elhanyagolni a fiatalokkal együtt végzett munkát sem. Elsősorban nekik és róluk szólt A Pál utcai fiúk című előadás, ezenkívül többek között angyalváró játszóházzal, Bertóti Johanna gyermeknapi koncertjével és közönségtalálkozókkal várta a tanulókat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. Az Iskola másként rendezvénysorozat alatt közel négyezer-ötszáz diák fordult meg az intézményben.
A jövő évi tervekkel, az ősszel újrakezdődő munkával kapcsolatosan pedig közölték: a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház augusztus 17-én kezdi meg a bérletek árusítását a 2015/2016-os évadra. A Tompa Miklós Társulat hetvenegyedik évadának első bemutatójára októberben kerül sor: Sorin Militaru rendező Alfred Jarry egyik darabját viszi majd a vásárhelyi nemzeti színpadára.
(knb.)
Népújság (Marosvásárhely)

Többszörös siker
Sokan még csak álmukban sem gondolták azt, hogy Kolozs megye első helyet ér el az idei nyári érettségin. Ha azt vesszük figyelembe, hogy országos szinten a vizsgázók 66 százaléka ment át, a Kolozs megyei 82,18 százalékos sikeraránnyal mindenki elégedett lehet. Ha ehhez még hozzátesszük azt az információt, miszerint a 454 Kolozs megyei magyar vizsgázó közül csak 18-nak (3,96 százaléknak) nem sikerült megírnia minden tantárgyból az ötöst, akkor ez további ok az örömre és elégedettségre.
Elsősorban a vizsgázók örültek a legjobban. Merem remélni, hogy ha nem is életük végéig, de nagyon sokáig emlékeznek majd arra a pillanatra, amikor megpillantották a jó jegyeiket, és megkönnyebbülten mondták: sikerült! Öröm ez a fiatal generációt oktató pedagógusoknak és az iskolának is, hiszen az érettségin elért eredmények nagyban hozzájárulnak az illető iskola megítéléséhez, hírnevének öregbítéséhez. Nem utolsósorban öröm ez a családnak, a rokonoknak, baráti körnek, akik szintén izgatottan várták az érettségi eredményt, és őszintén: sok édesanya lelkéről mázsás súlyként gördült le az a malomkőnyi gondterheltség, amelyet hetek vagy hónapok óta viseltek szótlanul.
Szabadság (Kolozsvár)

A magyarság összefogó erő lehet Közép-Európában
A magyarság összefogó erő lehet a megújuló és megerősödő Közép-Európában, de csak ha egzisztenciálisan erős, öntudatos és magabiztos, és ennek alapja a kultúra és a képzés – mondta Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
A 20. jubileumi ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem és ELTE Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fóruma megnyitóján Magyar Levente kiemelte: a 20. század az egységes magyar gazdasági rendszert is szétrombolta, és hogy ezt minél inkább helyreállítsák, a KKM a nemzetpolitikán keresztül igyekszik erősíteni a magyarok közötti gazdasági kapcsolatokat, a határ menti kapcsolatokat, együttműködést. Mindezt a szomszédos országokkal a legnagyobb békében és egyetértésben teszi – tette hozzá.
Azt hangoztatta: Magyarország és a magyar nép csak akkor lehet sikeres, ha a szomszédjaival együtt, és nem azok ellenében ér el eredményeket. Ez a politika látványos eredményeket ért el az utóbbi időben – mondta, példaként említve a magyar–szerb kapcsolatok látványos javulását.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke azt mondta, a nyári egyetem az együttműködésről szól, a magyar anyanyelven gondolkodók hálózatát építik. Ha sikerrel járnak, akkor tettek valamit Trianon feldolgozásáért és meghaladásáért, elkezdték visszaszerezni azt, amit elvett Trianon – fogalmazott. Kifejtette: sok olyan gondolat született a szabadegyetemeken az elmúlt években, amely a politika napirendjére került és valósággá vált. Most is ráfér a gondolkodás a politikára – fűzte hozzá.
A most megnyitott nyári egyetemet, amelyet – mint mondta – a talán legtekintélyesebb magyar egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezett, egyfajta nemzetegyesítésnek nevezte. Nemcsak tudományos konferenciáról van szó, hanem Trianon szellemi feldolgozásában, politikai meghaladásában segít minden hasonló rendezvény – vélekedett.
Németh Zsolt a nyári egyetem résztvevőiről azt mondta: a Kárpát-medence sikeres gondolkodói lehetnek. Arra biztatta őket, hogy igyekezzenek kapcsolatokat, hálózatot építeni a rendezvényen, és így Trianon 100. évfordulója lélekben megerősödve találja majd a Kárpát-medencei magyarságot.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság akkor lehet nyertes a 21. században, ha összpontosítani tudja a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a szerte a nagyvilágban élő magyar közösség szellemi, lelki és anyagi energiáit, erőforrásait. Kiemelte: a 20. századot mi magyarok a Kárpát-medencében elveszítettük. Hozzátette: kérdés, hogy a 21. században az európai közösségi térben nyertesek leszünk vagy ismét veszteseknek bizonyulunk.
Kiemelte: az erőgyűjtés egyik alapkövetelménye a felelős nemzetpolitika, és egyik leghatékonyabb eszköze az oktatás. Rámutatott, a felelős nemzetpolitika jegyében valósították meg a nemzet határokon átívelő, európai módon történő közjogi egyesítését.
A magyar állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztése a külhonban élő magyarokra annak a legitim magyar nemzeti erőgyűjtésnek a része, amely nemcsak egy elvont gondolat vagy egy politikusi ékesszólás, hanem a fiatalok holnapi és holnaputáni életminőségét is befolyásoló tényező Magyarországon és külhonban egyaránt – hangoztatta Kövér László.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt: a nemzet, a nyelv és a tudomány egymással szoros összefüggésben áll, és az első kettőnek az állapota, valamint a tudomány minősége sokkal erősebben összetartozik, mint elsőre gondolnák.
Kifejtette: ha a magyar nyelv kikopik a tudományos, művészi használatból, akkor visszaszorul a mindennapok tekintetében is, ez pedig a nemzet visszaszorulásával, életerejének, befolyásának drámai csökkenésével jár. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, ha a magyar nyelv erősödik, akkor a magyar nemzet öntudata, egésze és az állam intézményes struktúrája is erősebbé válik – mondta.
Krónika (Kolozsvár)

Együtt románok, magyarok és romák a közös jövőért
Kétéves időtartamának feléhez érkezett a Kéz a kézben elnevezésű projekt, amely a Gyulafehérvári Caritas szervezésében a Norvég Alap támogatásával, a marosszentgyörgyi polgármesteri hivatal és a Divers Egyesület együttműködésével jött létre.
A program célja a szociális integráció elősegítése, a kultúrák közötti kapcsolatok építése, a különböző közösségek tagjai közötti interakciók javítása, valamint a helyi roma közösségek felzárkóztatása.
A projekt nagy sikernek örvend, mondta Sófalvi Szabolcs marosszentgyörgyi polgármester. Olyan előítéleteket sikerült lebontani általa, amelyek a felmenőktől öröklődnek át egyik nemzedékről a másikra, így például a roma, a román és a magyar gyerekek már szívesen játszanak együtt, valamint az adott közösségek felnőtt tagjai eljárnak egymás rendezvényeire. „A közösség jövőjét meghatározó projekt, amely a kölcsönös megbecsülést, a segítségnyújtást, a jó hangulatot, a szeretetet, az egymás iránti toleranciát erősíti” – foglalta össze a projekt lényegét az elöljáró.
Az eltelt egy év során olyan sikeres tevékenységeket szerveztek, mint például a Samu Nyári Óvodája, ahol 30 iskolakezdés előtt álló kisgyerek Csejdről és Marosszentgyörgyről vesz részt a napi foglalkozásokon. A Délutáni Tanoda programban 36 tanuló részesült, a Szülők iskolája pedig a szülőkkel való hatékony együttműködést és kommunikációt hivatott fejleszteni. Ebbe a programba 17 csejdi és 23 marosszentgyörgyi szülő kapcsolódott be. A két település szocio-kulturális felmérésében 54 önkéntes segített, akik összesen kétszáz családot kerestek fel. A megkérdezettek lakhatási körülményeiket ismertették, munkahelyi- illetve megélhetési gondjaikról beszéltek, iskolázottságukról, szakmai felkészültségükről, családi kapcsolataikról, szokásaikról számoltak be az önkénteseknek.
Ugyancsak a projekt részét képezte a Marosszentgyörgy sokszínűségét bemutató fotópályázat is, amelyre a községben élő amatőr fotósok kulturális, illetve a községi napok pillanatait megörökítő fotóit vártak. A legtöbb felvétel az Interkulturális ifjúsági fesztiválon készült, ahol a három együtt élő nemzetiség fiataljait örökítették meg, ahogy együtt sétálnak, játszanak, vagy éppen egymás népviseletét felöltve táncolnak. Olyan pillanatképek is születtek, amelyeken a község utcáin, közterein járókelőket, az együtt kávézókat, beszélgetőket kapták lencsevégre.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Új hallgatókat várnak a Csiky-kerti egyetemen
A Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatára hamarosan be lehet iratkozni. Lehetőségekről és előnyökről beszélt az immár tizenkilenc esztendős kihelyezett tagozat igazgatója, Dombay István.
A felvételi időszaka július 15-én kezdődik. Az alapképzésre az érettségi átlaga szerint rangsorolják a jelentkezőket, ez határozza meg a bejutási sorrendet. Ennek ellenére a jelentkezők egy általános ismeretfelmérőn is részt kell vegyenek beiratkozáskor. „Itt helyben fognak kitölteni egy úgynevezett szándéknyilatkozatot. Ennek lényege, hogy lássuk, milyen ismeretekkel rendelkeznek. Erre nem kell készülni, hisz általános műveltségi kérdések lesznek, olyan, hogy mi a földrajz, mit jelent a turizmus. Arra is kíváncsiak vagyunk, miért akarja ezt a szakot választani, milyen céljai vannak” - fogalmazott az intézmény igazgatója. Fontos tudnivaló, hogy visszamenőleg két évre a földrajz tantárgyverseny I., II., III. helyezettjei, a nemzetközi földrajz tantárgyverseny díjazottjai, valamint a Bolyai Farkas földrajz tantárgyverseny I., II., III. helyezettjei 10-es átlaggal jutnak be.
Alapképzés keretében turizmus–földrajz szakra lehet beiratkozni, és román tagozaton 10 ingyenes, 14 tandíjas, magyaron pedig 20 ingyenes és 30 tandíjas hely van.
A mesterképzés ökoturizmus és fenntartható fejlesztés szakon történik, magyar nyelvű képzés 25 ingyenes és ugyanennyi tandíjas hellyel lesz. Itt a rangsorolást úgy állapítják meg, hogy a licenszvizsgán szerzett jegy az átlag felét adja, a másik fele egy szóbeli interjún nyújtott teljesítményért jár. A szóbeli interjún várható kérdéseket magukba foglaló témakörök letölthetők az intézmény honlapjáról. Ugyanitt részletes információval szolgálnak a beiratkozás feltételeiről, a szükséges aktákról is.
Aki tandíjas helyre jut be, 2400 lejes évi kiadással kell számoljon, előny viszont, hogy ezt akár négy részletben is be lehet fizetni. A beiratkozásnak is van költsége, 130 lejbe kerül, és míg az alapképzésen ingyenes a pedagógiai modul felvétele, a mesteri képzés idején fizetni kell. Az intézményvezető szerint az összeg nem nagy, előnye viszont, hogy az egyetemi évek során a hallgató eggyel több diplomára tehet szert, amely feljogosítja akár középiskolában való oktatásra is azon tantárgyakból, melyekből vizsgát tett az egyetemen.
A nagy egyetemi központokhoz képes kisebb költségből is kijárható az egyetem Gyergyószentmiklóson, ráadásul az órarend lehetővé teszi egy részmunkaidős állás elvállalását is, tehát a diák saját kiadásaira megkeresheti a pénzt – említette a kihelyezett tagozat egyik előnyeként Dombay István. „Kis intézmény a miénk, ezért nem tartunk fenn saját étkezdét, szálláshelyeket, de a Csiky-kertben lévő Szent Benedek Tanulmányi Házban van mindkettőre lehetőség. Közel van a városközpont is, szívesen fogadják a középiskolás bentlakásokban is diákjainkat, és olcsóbbak az albérletek is, mint a nagyvárosokban. Annak van itt a helye, aki szereti a turizmust, mert keresik a munkaadók végzettjeinket. Annak is ajánlott ez az egyetem, aki például földrajztanár szeretne lenni” – közölte az igazgató, hozzátéve, annak is javasolják, aki itthon szeretne tanulni, nem valamelyik idegen ország egyetemén. Arra viszont van lehetőség, hogy a cserediák program keretében külföldön tanuljon, a szakgyakorlatok alkalmával pedig szintén világot láthat.
Van mód arra is, hogy az egyetemi évek során a hallgató munkát vállalva megalapozza helyét valamely turisztikai cégnél. A térségben lévő vállalkozások szívesen vállalják a szakmai gyakorlatoztatást ezen egyetem hallgatóinak, a rátermettebbeknek pedig további munkalehetőséget ajánlanak fel.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Máthé Annamária: „Az álmok macerásak”
Nem hisz abban, hogy a művészet felé vezető utat hideggel, lyukas zoknival, nélkülözéssel kell kikövezni: jól kell lenni emberként, vagy megrekedünk alkotóként – mondja a székelyudvarhelyi Máthé Annamária, a gyergyói Figura Stúdió Színház idei Bocsárdi Gabriella-díjas színésze, Kisvárdán nemrég egyéni alakításért elismert színművésznő.
Ha a névjegyét kérjük: mi az, amit föltétlen elmondana magáról, szakmai- és személyes vonatkozásban?
Azt hiszem, leszoktam arról, hogy reggeltől estig a színházról beszéljek. Buta megfelelési kényszer vesz erőt rajtam, ha magamról kell nyilatkoznom. Ilyenkor lefagyok. A színpadi szerepeimben, és munkám mögött viszont ott vagyok, nincs mellébeszélés, mindenki láthatja, kicsoda Máthé Ancsa.
Egy kollégám szerint én vagyok a legalacsonyabb, bandzsi színésznő Erdélyben, aki mindent elnéz. Ez az „egyediség” együtt jár azzal, hogy sokat gyámbásznak, emelgetnek és dobigálnak, de babusgatnak is.
Mi az álma a székelyudvarhelyi Máthé Annamáriának – és mit jelent ebben az álomban Gyergyószentmiklós és a Figura?
Ha voltak is álmaim, lefordítottam őket gyorsan, hétköznapi dolgokká, kisebb-nagyobb célokká. Az álmok macerásak, frusztrációs mellékhatásokkal. Szóval, mindig csak araszolgattam, végzősként az volt a célom, hogy eldöntsem egy életre, akarok-e a pályán maradni. Akartam. A többi már adta magát, kellett egy színház, ami befogad. Ahol versenyvizsgát hirdettek, én ott voltam. Temesvár volt az első stáció, felszántottam a próbatermet (így szeretek emlékezni), de nem jártam sikerrel.
Nem estem kétségbe, a fene tudja honnan, de éreztem, hogy ősszel már valahol egy próbatáblán ott lesz a nevem. Udvarhely volt a következő színház, ahol nem versenyvizsgáztam, csak tárgyaltam, végül újabb sor remegés és felvettek a Figurához, négy másik végzőssel együtt. Azóta több korszakon átestem, volt a „bébihájas színésznő” korszak, a „margarinos kenyeres” korszak, az„igyunk reggelig” korszak, a „miért nem én kaptam azt a szerepet” korszak, az „üsse már le valaki a pitbullt bennem” korszak, visszaszelídülés, szerelem és a jó feladatok ideje. Ez az én esetem a Figurával és Gyergyóval. Nem élek a „mi lett volna, ha...” kérdés lehetőségével.
Most így, Kisvárda után, ahol sok „belső titkot" is megtud a többi színházakról: mivel küzd ez a színészgeneráció, itthon? Mivel általánosan, kisebbségiként?
Az állandó idegeskedés a számlák és pénzügyek miatt, régi lemez, de még mindig forog sok színész életében. Én nem hiszek abban, hogy a művészet felé vezető utat hideggel, lyukas zoknival, nélkülözéssel kell kikövezni. Aki nincs jól emberként, előbb utóbb megérzi a lassulást és megreked alkotóként.
A megalkuvásra és a véleménytelenségre idomított színészek fele annyira értékes alkotói egy színháznak, mint társaik, viszont csendesebbek. Nem veszekedni, ellenszegülni, sértődni kell, hanem implikálódni a társulati létbe, megtanulni érvelni általunk lényegesnek tartott elvek mellett, közösen ötletelni a darab és a színház érdekében. Úgy gondolom, ha egy vezető inspirálja csapatát, ez így is történik. Persze mindenki tudja, mert sokszor elmondták nekünk, hogy a színházban nincs demokrácia. Talán ez is forrása egy véget nem érő belső konfliktusnak, küzdelemnek.
Milyen Gyergyóban élni? Itt kapta meg a Bocsárdi Gabriella díjat. Mit hoz egy ilyen díj, változik valami a hétköznapokban?
Gyergyóban élek hét éve. Néha bosszant az igénytelenség, amit tapasztalok. Itt nincs rongyrázás, az emberek nehezebben barátkoznak, lassabban nyílnak meg, a nagyképűséget egyenesen utálják. Megtalálható itt minden embertípus. Szeretem a kisvárosi létezést. Nem tudnám magamat egy nagyobbacska városban elképzelni. A szüleim is közel élnek hozzám. Időközben lett pár lojális barátom. A „celebek”, akiket ismerek Gyergyóban, szerény emberek, nem villantanak, teszik a dolgukat. Minket Figurásokat szeretnek is meg nem is. Nem osztjuk meg a gyergyóiakat, egyszerűen csak még sok dolgunk van, több embert kell „megérintenünk”. Itt egy elismerés, hamar lecseng.
Időről időre elvágyódik valamerre, valahová messzire, „az Élet rövid" érzéssel?
Amikor elegem van a télből és a rossz időjárásból, biza eszembe jut egy-két tengerpart, ha feldühítenek, gondolatban meg is veszem a jegyet a következő vonatra. A kedvesem és a családja sokat segített az évek során, ha ők nincsenek, meglehet, más irányt vett volna az életem, talán már nem élnék Gyergyóban. A mostani életemmel semmi bajom, hálás vagyok azért, amim van. Együtt döntünk Péterrel, s ha majd egyszer elvágyódunk, emeljük kalapunk.
Eddig több szerepben is kipróbálhatta magát. Melyik volt a legtesthezállóbb? És melyik szipolyozta ki a leginkább?
Talám furcsán hangzik, de a mese-szerepeim mind testhezállóak voltak, egy sor állatkát és lényecskét alakítottam már, sok játékosságot vihettem ezekbe a szerepekbe, szabadon és lazán. A nők mindig lenyűgöztek, a sokféleségükkel, titkaikkal. A legizgalmasabb anyag, amivel dolgozhattam, az maga a Nő volt. Ezek a szerepek rengeteg idegrendszert, lélekbúvárkodást, önvizsgálódást igényeltek. Woyzeckből Marie, MurlinMurlo, Mirandolina, a Fiatal Nő – mind küszöbei voltak egymásnak. Jól éreztem magam a mozgásszínházi előadásokban is.
Ki a példaképe a szakmából?
Paul Giamattit mindig jó nézni. Bárcsak annyit tudnék a szakmáról és emberekről, mint ő. Az egyetemi évek alatt dúsabb volt a példaképtáram, telis- tele istenített tanárokkal. Manapság, mert rálátunk egymás nyavalyáira, nem is annyira példaképeim, inkább csak tanáraim vannak, a színházi szakma minden ágából. Vannak olyan emberek, akiktől folyamatosan sokat tanulhattam és olyanok is, akik egyetlen tanácsukkal segítettek hozzámnőtt hibákat levakarni.
Milyen célt tűzött ki, amit föltétlen el szeretne érni, még az idén?
Jó passzban vagyok, sok ötlettel és energiával, amiket nem akarok veszni hagyni. Még nem tudom, milyen szerepeket kapok a következő évadban. Friss dolgokra vágyom. Szeretnék diákokkal dolgozni, egyéni műsoron is töröm a fejem, de semmi konkrét ezidáig.
Min múlik a siker?
A siker az idejében felismert lehetőségen és az egyénen múlik: hit, következetesség, szorgalom, önreflexió, állóképesség és erős gyomor szükségeltetik.
Mit jelent a kisvárdai díj?
A kisvárdai fesztiválról díjjal hazatérni nem mindennapi esemény az életemben. Örömmel tölt el, ugyanakkor félelmetes is. Nagyon sokan gratuláltak és veregették meg a vállamat. Élvezem, hogy ma és talán még holnap is egy kicsit jobban szeretnek az emberek. Aztán csend, nyár és pihenés következik. Szeretek pihenni, de próbálni még inkább. Az elismerés, amiben részesültem, talán ennek is köszönhető. Nem mondok újat azzal, hogy a színház csapatmunka, és örömmel dolgozni a legáldásosabb. A „Kés a tyúkban” szeretett és féltett ügyünk Barabás Árpád rendezővel, Szabó Eduárddal és Giacomello Robertóval. Végtelenül hálás vagyok, hogy a fiúkkal dolgozhattam és számomra a díj egyenlő
maszol.ro

Dicstelen visszatérés
Saját lábán – igaz, mankókra támaszkodva, borostásan, bajuszosan – visszatért önkéntes törökországi száműzetéséből Victor Ponta miniszterelnök. Úgy érkezett, ahogy ment, előzetes bejelentés nélkül. Tegnap délelőtt már meg is látogatta munkahelyét, a kormányirodát, s levelet küldött az államelnöknek, hogy mától kész munkába állni.
Sokan találgatták az elmúlt három hét alatt a miniszterelnök hosszas távollétének okát. A külföldi műtétet még csak-csak megbocsátották volna neki – nem ő az első és nem is az utolsó magas rangú elöljáró, aki jobban bízik a neves külhoni orvosokban, mint a hazaiakban –, ám a törökországi üdülőtelepen történő hosszas lábadozása még párttársainál is kiütötte a biztosítékot, főként, hogy itthon viharos idők jártak, a kapitány nélkül hánykolódó szociáldemokrata hajó, ha el nem is süllyedt, jelentős léket kapott. Aztán lenyelték a Külügyi Hírszerző Szolgálat igazgatójának kinevezése során elszenvedett vereségüket, s próbálták menteni, ami még menthető, összetákolni törékennyé vált parlamenti többségüket. Victor Ponta közben pihent, gyógyult, fogadta az itthoni hírekkel érkező látogatóit és üzengetett, szinte naponta a Facebookon.
Miért volt szüksége ekkora szünetre a kormányfőnek? Egyesek szerint védekezését készítette elő, megoldást próbál találni korrupciós ügye elsimítására. Csakhogy távollétében újabb és újabb esetekben merült fel a neve. S bár ígérte, itthon első útja az ügyészségre vezet, nem így történt, tegnap csak ügyvédje másolta szorgalmasan az iratcsomókat, ő még kért egy nap türelmet. Nehéz megjósolni, mi lesz a folytatás, sikerül-e egérutat találnia, vagy előbb-utóbb őt is elnyeli a korrupcióellenes harc örvénye.
Egyelőre nem tudni, sikerült-e eredményes stratégiát kiokoskodnia Victor Pontának, de az kiderült: egyáltalán nem pótolhatatlan. Hiába kiáltották ki az új évezred legjobb kormányfőjének, az egyetlennek, aki kézben tudja tartani az ország ügyeit, ez a néhány hét elegendő volt, hogy kiderüljön, nélküle is elboldogulnak. Kormánya Gabriel Oprea vaskezű, katonás irányítása alatt hatékonyabban működött, mint bármikor azelőtt, és a párt élén helyettesének kinevezett Rovana Plumb is megállta a helyét. Victor Ponta pedig ismét, minden eddiginél nyilvánvalóbban bebizonyította: túl nagy neki a kormányfői, az államférfiúi kalap. Nem több egy önző, kisstílű politikai kalandornál, aki országát is feláldozza, hogy saját bőrét mentse. Lehet, napjai, lehet, hetei, hónapjai vannak hátra, de politikai karrierje törökországi kiruccanásával valószínű, véget ért.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sikeres erdővidékiek (LEADER-pályázatok)
Az Alutus Régió Egyesület a LEADER-térségben megvalósult sikeres erdővidéki pályázatokat mutatott be kedden. A karaván által felkeresett bölöni, nagyajtai, felsőrákosi és baróti pályázók mind úgy nyilatkoztak, a kiírásokon való részvételtől nem kell félni: segítséget kaptak a LEADER-irodától és szakemberektől, az uniós és román kormány által biztosított támogatásból pedig gazdaságuk fejlesztését lehetővé tevő összeghez jutottak.
Az érdeklődők első állomása Bölönpatak volt, ahol 540 000 lej vissza nem térítendő támogatásból, illetve százezer lej önkormányzati önrészből fél kilométer erdei útszakasz újul meg. A munkának csak nemrég kezdtek neki, de Sikó Imre polgármester szerint augusztus végére, szeptember elejére elkészülnek a környéken lakókat, illetve a közelben található kétezer hektáros erdőrész kitermelőit kiszolgáló úttal. A községvezető elismeri, nem túl nagy szakasz kap burkolást, de számukra minden méter aszfalt számít, ezért ők szívesen lesznek partnerei bármilyen kezdeményezésnek, ami céljaik megvalósítását elősegíti.
Nagyajtán Bihari Edömér polgármester lát vendégül, s mutatja azt az útgyalut, amelyről múlt héten lapunk már beszámolt: a 428 000 lejes beruházással vásárolt erőgéppel a 117 kilométer erdei és mezei utat fogják karbantartani. A falu egy másik pályázója, a Szeged Szarvasmarhatartók Egyesülete 26 000 eurós támogatáshoz jutott, amiből a jelenleg a görög felvásárló tulajdonában levő tejcsarnokot vásárolnák vissza. Forgalmuk nem nagy, az ötvennégy gazda napi 1100 liter tejet ad le, azaz, ha nem lenne a támogatás, jóformán esélyük sem volna a csarnok megvásárlására mindaddig, míg a tej literéért alig hetvenöt banit fizetnek.
Felsőrákoson Szász-Andorkó Károly Róbert fiatal gazda a 36 000 eurós támogatásból vásárolt szervestrágya-szóró utánfutóját mutatja, s beszél a kétezer méteres vadháló hasznáról és a darabonként háromezer lejért vásárolt suffolk fajtájú berbécsekről. Apósával és három kisegítővel nyolcvanöt hektáros kaszálót, legelőt és szántót is magában foglaló területen gazdálkodnak. Jelenleg 350 juhuk és bárányuk van, de céljuk az, hogy az anyajuhok számát négyszázra emeljék. Keményen dolgoznak, de az állatok felnevelése és értékesítése sem egyszerű. Megbízható munkaerőt nehéz találni, ezért nem is fejik a juhokat. A bérük biztosítása, illetve a bizonytalanság, hogy egyik napról a másikra felmondhatnak, s továbbállhatnak, szerfelett megnehezítené a gazdaság működtetését, inkább lemondanak a minimális jövedelemről. Hasonló a helyzet – bár ezt ha tetszik, ha nem, végezni kell – a gyapjúval is: a juhok nyírása 3,50 lejbe kerül, ám a kiváló ipari alapanyag kilójáért alig három lejt fizetnek. Az értékesítés nehézkesen megy, hiszen húsvétot követően visszaesik a kereslet, ősszel pedig igencsak szűkmarkúak a felvásárlók. „Bejönnek a kapun, mondanak egy árat, s ha nem tetszik, úgy tesznek, mintha fordulnának ki. Nehezen, nagyon nehezen tudunk dűlőre jutni velük” – mondotta a gazda, aki szerint a megoldás az lenne, ha létrejönne egy székelyföldi felvásárló és értékesítési hálózat. Szász-Andorkó Károly Róbert szerint, bár nem volt egyszerű a pályázati iratcsomó összeállítása, mégis várja, hogy az Alutus Régió Egyesület újabbat írjon ki: a régi, sokszor elromló traktorát szeretné újracserélni segítségével.
Baróton a pályázó Dávid Tamás nincs otthon, ezért a vele közösen dolgozó nagybátyja, Dávid Benedek fogad. A megmunkált földből tizenhét hektár sajátjuk, a többit bérelik. Mint mondja, régebb a bért inkább termékben kérték, mert azt feletették állataikkal, de a háztáji gazdálkodással foglalkozó nemzedék kiöregedése és ritkulása miatt manapság inkább pénzt várnak a tulajdonosok. A takarmánynak való mellett krumplit és cukorrépát termesztenek; utóbbit azért, mert nincs vele sok vesződés, a felvásárlógyár minden szükségest biztosít hozzá, aránylag könnyen termeszthető, s tisztes jövedelmet hoz. A 87 564 eurós pályázati keretösszegből 35 308 euró a vissza nem térítendő támogatás. Azt remélik, a pénzből vásárolt permetezőgép, rotációs fűnyíró, rendkészítő, gereblye, váltvaforgató eke és az öntözőrendszer hatékonyabbá teszi a gazdaságot, s így még a jelenlegi csúfosan kevés, alig hetven banis tejfelvásárlási árral is nyereséget könyvelhetnek el év végén. A karaván utazásának végén az egyik baróti vendéglőben az Intermédia Erdővidék Egyesület nevében pályázó Székely Blanka mutatta be a közel tízezer eurós támogatásból készült, Bacon, Nagyajta és Vargyas turisztikai látványosságait, tizenkét kisfilmet is tartalmazó honlapot (erdovidekinfo.ro). Azt reméli, hogy megvalósítása révén ismertebb lesz a kistérség, s ez az idegenforgalom növekedésén is látszani fog.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ravatalozót avattak
Közel negyven római katolikus pap vett részt tegnap Gelencén azon a háromszéki papi találkozón, amelyet Pakó Benedek nyugalmazott kanonok hívott össze, és amelynek a házigazdája Bereczi István plébános volt.
A ny. kanonok azokat a római katolikus papokat hívta meg, akik Háromszéken születtek, illetve akik hosszabb ideje szolgálnak a megyében. A legidősebb résztvevő a 87 éves, petőfalvi születésű Hajdú Gyula ny. plébános volt.
A rendezvény Tamás József segédpüspök által celebrált ünnepi szentmisével kezdődött a gelencei Szent Imre-nagytemplomban.
Gelence nyolc olyan papot adott az egyháznak, akik jelenleg is szolgálnak, és évente egyszer rendszeresen találkoznak. A papi találkozók hagyományát Harai Pál néhai medgyesi plébános kezdeményezte 2002-ben, ezt karolta fel a hatolykai születésű ny. kanonok. Elmondása szerint a háromszéki papi találkozót ezentúl évente megszervezik azzal a fő céllal, hogy az idősebb plébánosok megismerjék a fiatalabb nemzedékhez tartozókat. A szentmisét követően a papok és a hívek a szaladári temetőbe vonultak, ahol Tamás József segédpüspök megszentelte és megáldotta az új ravatalozóházat. A találkozó a Bodor György Művelődési Otthonban szeretetvendégséggel ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fejleszteni a jogtudatosságot
A külhoni magyarok sokszor nem tudnak élni meglévő jogaikkal, ezért a jogtudatosság fejlesztése kiemelt feladat a következő időszakban – mondta Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai helyettes államtitkára a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem résztvevőinek tartott előadásában tegnap a fővárosi Magyarság Házában. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy fokozottan jelen kell lenni a nemzetközi fórumokon is, és képviselni kell a nemzetközi szervezetekben a kisebbségek érdekeit, jogait.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője azt mondta: a külhoniak képzése különösen fontos, azért is, hogy képzett szakemberek segítsék a kisebbségijog-kiterjesztést. Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója megállapította: a teljes körű és tényleges autonómia a megoldás, de addig is, amíg ennek különböző formáit elérik, az a cél, hogy a magyarság olyan jogvédelmet kapjon, hogy emelt fővel tudjon élni szülőföldjén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Éretlen közoktatás
Visszafelé sült el a puska. Az idei érettségi legnagyobb cirkuszát egy Bihar megyei vizsgaközpont produkálta. A felügyelő tanárokkal összejátszva gyanúsan jó dolgozatokat írtak a diákok. A korrupció országában mégsem ez a legbotrányosabb. Sokkal megdöbbentőbb, hogy 57 középiskola nulla százalékot teljesített. Vagyis egyetlen végzősének sem sikerült az érettségije. A szégyenlistán három Maros megyei oktatási intézmény is szerepel. Egy gazdasági elemző kiszámította, hogy az utóbbi években közel négyszázezer diploma nélküli maturandust termelt az oktatási rendszer, ami 2,2 milliárd eurónyi kidobott pénz. Középiskolába terelésükkel nemcsak a költségvetést apasztották, tanáraik energiáját csapolták meg, hanem életpályájukat taszította holtvágányra az át nem gondolt tanügyi törvény. Be kellene már végre látni, hogy a bukfenciskolák sokasága selejtet termel folyamatosan. Az egyetemek nemkülönben. Akár a bölcsészkarról, akár az orvosiról beszélünk. A szakképzés pedig gyakorlatilag megszűnt. Mivé lettek az egykori marosvásárhelyi szakiskolák, szakközépiskolák?! A fémipari, a faipari, az építészeti, ahol munkaerő- utánpótlást képeztek a helyi gyáraknak. Igaz, már a gyárak sincsenek. De képzett szakemberekre szükség van. Az iskolapadból kikerült felsőfokú végzettek képesítésére a munkaadók az első évben több száz eurót költenek. Alig egynegyedük válik be. A többi továbbáll. A silány állami oktatási rendszer kárát a magánvállalatok fizetik meg. Kénytelenek magukra vállalni a szakemberképzést, amiért jobb helyeken adókedvezmény jár.
Nincsenek pedagógusok, csak tanárok. Néhányan kiválóan teljesítik feladatukat, de a többség csapnivaló. Nem erre a hivatásra termett. Akinek sikerül közölük jövedelmezőbb állást szereznie, azonnal megszökik. Esetleg politikus lesz belőle, és hatékonyan részt vesz az oktatási rendszer további bomlasztásában. A törvényhozásban vagy a tanfelügyelőségeken. Ez utóbbit már rég meg kellett volna szüntetni. Valami mást találni az idejétmúlt kádertemető helyett, hogy ne a pártpolitikai szempontok írják felül a nevelési elveket.
Nagyobb fizetést kell biztosítani az oktatóknak, mert ettől függ az ország fejlődése. A jelenlegi politikai osztály ezt sehogy sem érti. Tegnap az átmeneti kormányfő hosszan ecsetelte, miért kell többszörös fizetést adni például az államelnöknek vagy a kormányfőnek. A január elsejétől életbe léptetendő közalkalmazotti bértáblázat végére kerültek a közoktatásban dolgozók. Legalábbis a kiszivárgott adatok szerint. Megint a bürokratákat fizetik meg jobban. Állítólag így akarják a korrupciót visszaszorítani. A tanároknak marad a magánórabiznisz. Aminek kitűnő táptalaj a jelenlegi fejetlenség.
Karácsonyi Zsigmond
Népújság (Marosvásárhely)

A cigányság a központi témája a Miért idei EU- táborának
Elsősorban a cigányság és a migráció kérdéseiről szól az RMDSZ főtitkársága és az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által szervezett EU-tábor, melyet szerdán nyitottak meg Marosfőn.
Antal Lóránt, a Miért elnöke a Maszol.ro portálnak elmondta, azért nem kimondottan magyar témát választottak, mert olyan kérdésekről szeretnének tanácskozni, amelyekkel mások nem foglalkoznak. "Amikor pedig a cigányságról beszélünk a táborban, az nem elsősorban egyfajta kisebbségvédelemről szól, hanem arról, hogy sokuk magyarnak vallja magát, és nekünk ezzel foglalkoznunk kell" – idézte a portál az ifjúsági vezetőt. Antal Lóránt azt is megjegyezte, hogy a kimondottan magyar témák közül a székelyföldi autonómia "szinte megvalósult", hiszen a helyi közigazgatásban a közösség képviselői dönthetnek a képviseltek sorsáról.
András Loránd roma származású táborigazgató szerint az erdélyi társadalomban a cigány kifejezés pejoratív tartalommal bír, a tábori hangulattal ezen akar változtatni a Miért. Megjegyezte, hogy az emberek általában a negatívumokat helyezik előtérbe, pedig ha körülnézünk, rengeteg sikeres cigánnyal találkozhatunk.
A vasárnapig tartó táborban olyan kérdések is terítékre kerülnek, mint a migráció, a homoszexualitás és a drogok. Az előadásokat mintegy 150 fiatal hallgatja.
Az EU-táborban ma tart előadást Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Hogyan látnak minket Amerikában? címmel, és Schanda Tamás, a magyar kormány ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára Megmaradásunk kulcsa a családalapítás címmel.
Népújság (Marosvásárhely)

Többszörösére emelte a vezető tisztségviselők járandóságát a kormány
Az eddigi többszörösére emelte az ország 48 vezető tisztségviselőjének járandóságát a kormány – jelentette be szerdán Gabriel Oprea ideiglenes kormányfő, hozzátéve, hogy év végéig valamennyi közalkalmazott béremelésben részesül. A kormány szerdai ülésén rendeletet fogadott el arról, hogy augusztustól megemeli az államfő, a miniszterelnök, a parlamenti elnökök, a miniszterek és titkosszolgálati igazgatók járandóságát. A média úgy tudja, hogy a köztársasági elnök az eddigi 6700 lej helyett 21 500 lej juttatást kap majd. Oprea közölte: a kormány jelenleg a szakszervezetekkel egyeztet az új közalkalmazotti bértábláról, amely jövő évtől lépne hatályba. A tervek szerint 2016 januártól a legkisebb közalkalmazotti bér 1200 lej lesz.
Népújság (Marosvásárhely)

Ősztől indul a szervezett ügyfélfogadás
Új székhelyet kapott a Kölcsey Egyesület
Bútorcipelés közben találkoztam a Kölcsey Egyesület elnökségének 3 tagjával. Megkérdeztem az elnököt, Jankó Andrást miért, hova cipelik a bútorokat?
Amint elmondta, idén tavasszal nehézségeik adódtak a pályázatok leadásánál, mert az önkormányzati pályázatokon feltétlenül meg kellett egyeznie a hatósági bizonylatokon szereplő és a reális székhely adatainak. Tekintve, hogy az Egyesület még mindig az RMDSZ volt székházában, az Alecu Russo utca 6. szám alatt, a Pugna-ház címén szerepelt, a probléma megoldására az RMDSZ-től és a Communitas Alapítványtól kértek és kaptak segítséget. Az RMDSZ átengedett egy szobát az Episcopiei utca 32. szám alatti székházában, miközben a Communitas Alapítvány 1400 lejt utalt ki számukra az irodahelyiség bebútorozása céljából.
A bútorokat, asztalt székeket már meg is vásárolták, most festik a szobát, ezért őszre működőképes lesz az irodájuk.
Hogy miért volt fontos az iroda?
Az említett pályázati nehézségeken túlmenően, nagyon fontos hogy most már van egy hivatalos címük, ahol mindig lesz valaki, aki át tudja venni az Egyesület leveleit, csomagjait, mert a másik két címen nem tudták használni a postaládát sem, mert az mindig tele volt reklámlapokkal, és ha a postás hozott valamit, nem volt hova tegye. A Nyugdíjas Klub egyik szobájában tehát ősztől indul be az aradi Kölcsey Egyesületnél az órarend szerinti ügyfélfogadás – mondta el érdeklődésünkre Jankó András elnök.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Önkéntesek Petrozsényban
Lelkesen, a szeretet jegyében
Idén a Gyulafehérvári Egyházmegye Caritas szervezete Petrozsényt választotta helyszínül önkéntes táborának megszervezéséhez. E hét elejétől 160 fiatal munkálkodik a város szépülésén, a helyi közösség épülésén.
Kedd reggel a Szent Borbála templomban szentmisével indult az Ausztriából, Németországból és Erdély egész területéről érkezett önkéntesek idei tábora. – Arról beszéltem a fiataloknak, hogy az önkéntesség mögött mindig ott a lelkesedés. És ez a görög eredetű kifejezés azt jelenti, hogy van bennünk valami Istenből és ezt örömmel fejezzük ki. Nyitottak vagyunk a reményre és a szeretet megélésével kívánjuk elérni a teljességet – mondta ft. Szász János plébános kanonok.
A szentmisén jelen volt Tiberiu Iacob Ridzi petrozsényi polgármester is, aki örömmel köszöntötte a fiatalokat, köztük közel 40 petrozsényi önkéntest is. – Büszkeséggel tölt el, hogy vendégül láthatunk benneteket. Előre is hálásan köszönöm mindazt, amit a városunkért, közösségünkért tesztek. Igaz, hogy minden jó kezdeményezés Istenben gyökerezik. És köszönöm, hogy ti időt szakítottak az életetekből arra, hogy eljöjjetek, segítsetek nekünk és példát mutassatok – fogalmazott Ridzi.
A tábort megnyitó szentmisén jelen volt egy 55 fős várpalotai küldöttség is, amely a két település közti testvérkapcsolat keretében látogatott Petrozsényba.
A Gyulafehérvári Egyházmegye területéről (Csíkból, Udvarhely környékéről, Marosvásárhelyről, Brassóból stb.), illetve az Ausztriából és Németországból érkezett fiatalok egy héten keresztül tevékenykednek a városban, illetve a környéken. – A fiatalok számos munkát bevállaltak. Például a piac melletti park bútorzatának újrafestését, a stadion padjainak, kerítésének felújítását, a kórház egyik részlegének kimeszelését, a 4-es iskola, illetve egy óvoda kerítésének, épületének szépítgetését. Külön csoport tevékenykedik a Páreng-hegység takarításán és néhány fiatal a kolónia negyedi szegény, idős embereknek segít kitakarítani, kimeszelni, rendbe szedni a házaikat – ismertette az egy hetes tevékenységet Szász János plébános.
A fiatalok a helybeli Caritas házban, illetve a 4-es iskola sporttermében vannak elszállásolva, étkeztetésüket az egyetemi kantinban oldották meg. A munkálatokhoz szükséges eszközöket a petrozsényi önkormányzat biztosítja.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)