Megbüntették a magyarság védelmére kelő kutatót kirúgó román vezetőt
Megbírságolta a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központjának (CESPE) igazgatóját, amiért elbocsátotta állásából az őt idegengyűlöletért feljelentő tudományos kutatót – közölte szer- dán a román Hotnews hírportál.
Cristian Gojinescu kutatót tavaly azért menesztették a Román Tudományos Akadémia égisze alatt működő kutatóintézettől, mert a magyarságot sértő tanulmányok miatt bepanaszolta főnökét a diszkriminációellenes hatóságnál.
A magyarellenes tanulmányok miatt a CNCD tavaly csak figyelmeztetésben részesítette Radu Baltasiut, a tanulmányi központ igazgatóját, a feljelentő elbocsátása miatt azonban most már 8000 lejes – több mint félmillió forintos – bírságot szabott ki rá.
A CNCD tavaly megállapította, hogy a CESPE a magyarságot sértő tanulmányokat publikált Radu Baltasiunak, az intézmény igazgatójának szakmai vezetésével. A hatóság egyebek között azokat a megállapításokat kifogásolta, amelyek szerint „a romániai magyar elit legfőbb gondja a magyar etnikum demográfiai reprodukciója", illetve „(az elit) azokat a vegyes házasságokban élő magyar nőket részesíti kiemelt figyelemben, akik román gyerekeket szülnek".
A CNCD figyelmeztette az intézetet, hogy tanulmányaiban ne használjon olyan megállapításokat, amelyek sértik a magyarok méltóságát. Az intézet vezetője azonban elbocsátotta az őt bepanaszoló Gojinescut: ezt meghurcolásnak minősítette a diszkriminációellenes hatóság és bírságot szabott ki az igazgatóra. Gojinescu – elmondása szerint – már korábban is figyelmeztette az akadémia vezetőségét főnöke gyűlölködésére, aki más írásaiban állítólag „megalapozatlanul követelőző, nagyon agresszív" betolakodóknak minősítette a magyarokat, akik „azzal vesztegetik idejüket, hogy identitásukat kiterjesszék egy olyan térségre, amely nem az övék".
A diszkriminációellenes hatóság tavalyi elmarasztaló döntése után Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke vizsgálatot ígért az ügyben. Haiduc ugyanakkor leszögezte, a tanulmányi központok írásai nem tartoznak az akadémia hivatalos dokumentumai közé, az akadémiához tartozó valamennyi intézet maga felel azért, amit közöl.
MTI
R. Kiss Edit
Erdély.ma

Lehet magyar tankönyv
A tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó részének gyakorlati alkalmazásából adódó hiányosságokat és a finanszírozási kérdéseket is áttekintették azon a megbeszélésen, amelyet az RMDSZ vezetősége és oktatásért felelős szakpolitikusai a tan- ügyminiszterrel folytattak.
Két-három ügyben előrelépés is történt, az egyik legfontosabb az, hogy a diákoknak lehetőségük lesz az anyanyelvükön megírt tankönyvekből tanulni – közölte Szabó Ödön képviselő. „Az elmúlt hetekben jogosan nagy visszhangot váltott ki a tankönyvírás módszertana, a miniszter pedig elfogadta az RMDSZ álláspontját erre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a megígért módszertani módosítást követően továbbra is lehetőség adódik minden egyes tantárgy esetében anyanyelven megírni a tankönyveket” – magyarázta.
A találkozón az anyagiakról is beszéltek. „Abban megegyeztünk, hogy folytatjuk a beszélgetést főleg a szórványban, kisebbségben és a magasan kvalifikált pedagógusokkal rendelkező iskolákban történő oktatás kérdésében, hiszen ez mindkét közösséget egyaránt érinti. A miniszter megerősítette az RMDSZ által is képviselt álláspontot, hogy tanév közben nem támogatja az osztályok összevonását. Ezt remélhetőleg betartják megyei szinten, hiszen nagyon sok esetben a tanfelügyelőségek a költségvetési terheket a kisebbségi oktatáson spórolják meg. A miniszternek és a minisztériumnak a tanügyi törvényben lévő tételes előírásokat érvényesítenie kell” – ismertette Szabó Ödön, és hozzátette: a törvényt alkalmazni kell a kisebbséghez tartozó iskolaigazgatók, aligazgatók, tanfelügyelők kinevezésekor is. A Bihar megyei képviselő azt is elmondta: az elkövetkező időszakban bizonyos fel nem használt uniós forrásokat átcsoportosítanak, és a már megkezdett munkálatok befejezésére lehet majd pályázni a fejlesztési minisztériumnál.
Az RMDSZ küldöttsége a felsőoktatásról, óvodákról, összevont csoportok működéséről is tárgyalt, és néhány olyan kérdés is szóba került, amelynek megoldására ezután dolgozzák ki a módszertant a minisztériumban: ilyen a diáknormatíva újragondolása, illetve az általános és középiskolai bentlakások finanszírozására vonatkozó elképzelés.
Háromszék
Erdély.ma

Böjte Csaba a félmilliomodik külhoni magyar állampolgár
Az Országházban, ünnepélyes keretek között tette le az állampolgársági esküt az ötszázezredik külhoni magyar kérelmező, Böjte Csaba ferences szerzetes és édesanyja, Böjte Julianna csütörtökön.
Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá.
Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta – hangoztatta a kormányfő, rámutatva, hogy a 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét, és ma már szinte a világ minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai – mondta Orbán Viktor.
Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek – fogalmazott. „Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre" – mondta. Hozzátette: ezért 2010-ben elindultak – mint egykor Csoma Sándor -, hogy felkutassanak és egyesítsenek minden magyart, székelyeket, a Duna és Tisza mentén élőket, a Bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadják számukra azt a jogot, amit számos európai ország, így a szomszédos államok is biztosítanak külhonban élő honfitársaik számára.
Orbán Viktor kitért arra, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából már csaknem félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából közel négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kérelmezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, míg a legidősebb 104 éves.
A kormányfő idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor „Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén" már megvalósította azt. Kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a Dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelő munkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból – jelentette ki.
Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek – fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök Magyarország számára megtiszteltetésnek nevezte, hogy ötszázezredik magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences szerzetest és ötszázezer-egyedikként édesanyját. Isten hozta önöket! – fordult hozzájuk.
Semjén: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap. Szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot.
A napot azért, mert a 2004. december 5-ei „nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni".
Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen ő, amikor a védenceiről gondoskodik, akkor nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Az ő személye jelzi azt, hogy nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött személyes sorsokról is – fogalmazott.
Semjén Zsolt a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét szimbolizálja. Úgy értékelte, hogy az egyszerűsített honosítást biztosító törvénnyel folytatják Szent István király országépítő, a nemzetet közjogilag egyesítő munkáját.
"Mi pontosan ugyanezt tesszük. Mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet, és pontosan a Szent Korona mutatja azt, hogy ez a közjogi egység az az acélabroncs, ami a történelem viharaiban is egyben tudja tartani a magyar nemzetet" – mondta. Semjén Zsolt szerint „visszacsinálhatatlan" mindez, mert a külhoni magyarok mint teljes jogú magyar állampolgársággal rendelkező polgárok a szavazatukkal ki tudják kényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy komolyan vegye őket.
Böjte tudatosan nem mond le román állampolgárságáról
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. „Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hogy hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz" – fogalmazott.
A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé.
MTI
Erdély.ma

Tőkés vs. Ponta – Hétfőn fájdalomdíj-kereseti tárgyalás
Hétfőn, december 9-én 12 órakor kerül sor a bukaresti első kerületi bíróságon a Tőkés László kontra Victor Viorel Ponta erkölcsi kártérítési kereset tárgyalására, jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Kincses Előd ügyvéd.
– Meghallgatják Csomortányi István tanút, akivel bizonyítani kívánjuk azokat a lelki és egyéb jellegű következményeket, amelyek az erkölcsi kártérítésre, magyarul fájdalomdíjra jogosítják fel Tőkés Lászlót. Kincses szerint Tőkés százezer lej fájdalomdíjat kér, amit jótékonysági célokra fog felhasználni, amennyiben megítélik.
Elmondta, hogy Victor Ponta megbízta a Bădiţă és Pop ügyvédi irodát, amely 10 oldalas, részletes válasziratot tett le, amelyben a szólásszabadságra hivatkoznak. Leírják, hogy Victor Ponta nyilatkozata, hogy Monica Macovei és Tőkés László destabilizálják Romániát, illetve Tőkés László horthysta nyelvezetet használ, válasz Tőkésnek arra a kijelentésére, hogy Romániának posztkommunista kormánya van. – Tehát mérgében nyilatkozott a kormányfő. Nem tudom, hogy ha egy kormányfőnek joga van nyilvánosan mérgelődni – kommentálta Kincses.
Az ügyvédi iroda az Emberi jogok európai konvenciójának 10. szakaszát idézi, hogy bármely személynek joga van a véleményéhez. Egy európai bírósági ítélet egy kivonatára utalva kijelentik: mindenkinek joga van a véleménye szabad kifejezéséhez, nemcsak akkor, ha pozitív, hanem akkor is, ha ellentmondásos, sokkoló vagy nyugtalanító. Ez a pluralizmus, a tolerancia, a nyitottság jelképe egy demokratikus társadalomban.
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Lakó Péterfi Tünde nyílt levele Dorin Floreanak, Marosvásárhely jelenlegi polgármesterének
Polgármester úr! Lakó Péterfi Tünde vagyok, az a nő, akit ön hormonzavarosnak nevezett. Marosvásárhelyi polgár vagyok. Jómagam ugyan nem önre szavaztam, tehát az én akaratomon kívül foglalja el azt a széket, amely feljogosítja arra, hogy a városunkat vezesse, hogy a lehető legjobbat cselekedje annak érdekében, hogy fejlődjön, hogy a polgárok megelégedésére a lehető legnagyobb nyugalomban, békességben teljenek napjaink. Azt gondolom, többedmagammal, hogy ön erre a tisztségre méltatlan. Ön többszörösen megsértette a város lakóit, román és magyar anyanyelvűeket egyaránt, mi több, legutóbb a fogyatékkal élőket is! Kérdéssel és kéréssel fordulok önhöz. A kérdésem a következő: mint Marosvásárhely polgármestere, hogy engedheti meg magának azt a modort, amit tanúsít a város polgárai iránt? Mi jogosítja fel arra, hogy sértegessen embereket, nemzeteket? Ön a magyar gyerekeket, akik magyar iskolába járnak, fogyatékosoknak nevezte a sajtó előtt. Ezzel nem csak a magyarokat sértette meg, hanem a jóérzésű román polgárokat és a fogyatékkal élőket is. Mint azt ön is tudja, ez nem az első eset. Hol kiemelten egy-egy személyt sérteget, hol egész közösségeket.
Nekünk, marosvásárhelyi polgároknak jogunkban áll önt felelősségre vonni. A sértegetésekért, a város élő, egészséges fáinak a kivágásáért, a városkép rombolásáért, és azért mert a feladatát nem látja el kellőképpen, nem veszi figyelembe a polgárok elégedetlenségét, és amennyiben ezt szóvá merészeli tenni valaki, ön azonnal ellenőrizetlenül bántó hangnemet használ az illetővel szemben, mi több sértő jelzőkkel illeti őt.
A kérésem pedig a következő: Kérem vegye figyelembe, hogy kiderült: alkalmatlan a város vezetésére, vonja le a következtetéseket, és mondjon le, adja át a helyét egy olyan embernek, aki kellőképpen ellátja ezt a nehéz, de nemes feladatot. Ennek a levélnek az aláírói mind egyetértenek velem, és ezt ön nem hagyhatja figyelmen kívül!
Lakó Péterfi Tünde, marosvásárhelyi polgár
Levelemhez csatolom ifj. Ifj: Kovács Árpád makfalvi polgár levelét, kérésére:
Engedelmükkel, magamra vettem Florea úr „fogyatékos” jelzőjét, mert hát nem csak magyar vagyok hanem mozgássérült is (ezt a magyar mivoltomnak köszönhetem?). Sosem jutott volna eszembe, mint ahogy nem tartom magam fogyatékosnak se. Ha fogyatékosság magyarnak lenni, én azt nagyon szívesen vállalom. De szerintem inkább az utal fogyatékosságra, hogy egy polgármester ilyen kijelentést enged meg magának, és ezt mindkét minőségemben is. Az persze nem fogyatékosság, hogy kivágatunk minden fát Marosvásárhelyen, mondván hogy kell a hely. Ha paranoiás lennék azt gondolnám azért csinája, hogy semmi ne emlékeztessen Bernády városára. De én nem vagyok paranoiás. Nem úgy mint ö urasága. Ha megsértettem rója fel nekem!
ifj. Kovács Árpád, Makfalva
Lakó Péterfi Tünde személyesen fogja gyűjteni az aláírásokat a fenti levelére, holnap, december 6-án 16:00 órától a Városháza előtt, de itt is alá lehet írni:
http://erdely.ma/alairas.php?al_id=17
Erdély.ma

Kárpát-medence, az ötödik „égtáj”
Az elkövetkező évtizedek meghatározó régiója lehet a Kárpát-medencei térség, s a monarchikus gazdasági egység újrateremtése révén a térség vállalkozói is e sikertörténet főszereplőjévé válhatnak. Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója reálisnak tartja ezeket a perspektívákat.
– Milyen viszonyban van a nevét viselő induló révén örök hírnevet szerző Radetzky marsallal? – Kimondottan jó viszonyt ápolok vele, mivel igen szeretem a nevem. Egy mellékági Radetzky családból származom, ennél fogva tiszteletbeli osztrák konzul is vagyok Magyarországon. Mindent egybevetve: monarchista osztrák névvel, de nagy magyar szívvel élek, teljes mértékben magyarnak érzem magam. – Fontos, hogy „teljes mértékben” magyar legyen egy Kárpát-medencei gazdasági hálózat kialakításán dolgozó szervezet vezetője, vagy inkább szakembernek kell lennie? – Is-is. Elkötelezett vagyok a Kárpát-medencei gazdasági integráció ügye mellett. A magyar gazdaság egyik legfontosabb prioritása a környező országokkal, kiemelten a magyar lakta területekkel való minél szorosabb együttműködés, és ezt egyszerre tekintem gazdasági, illetve nemzetpolitikai kérdésnek. – Hogyan igyekszik eleget tenni e kettős feladatnak az ön által irányított hálózat? – Az első, mindent meghatározó lépés 2010-ben történt, amikor a magyar kormány programjába foglalta a Kárpát-medencei gazdasági térrel való kiemelt foglalkozást. E program első intézményi háttereként a Nemzetgazdasági Minisztérium külön főosztályt hozott létre, amelynek irányításával, a gazdasági kamarákkal együttműködésben kezdődött a fejlesztés. A Wekerle Sándorról, néhai magyar miniszterelnökről, illetve pénzügyminiszterről elnevezett Kárpát-medencei gazdasági integrációs kormányprogram célja, hogy a száz évvel ezelőtti integrációs szintre hozza fel a régió gazdaságait – természetesen a 21. század követelményeihez igazítva. Meglátásunk szerint az európai gazdaság következő évtizedei egyértelműen a kelet-európai gazdaságok növekedéséről szólnak, ezért aztán napnál világosabb, hogy ha mi nem integráljuk a térség gazdasági szereplőit, akkor ezt más végzi el. Mi pedig e térség közepén vagyunk. Az intézményi háttér megteremtése érdekében hoztuk létre a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, amelyet most már egy zártkörű részvénytársaság irányít. Tizenegy helyszínen hoztunk létre irodát, köztük öt erdélyi városban, Nagyváradon, Szatmáron, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. A marosvásárhelyi várhatóan 2014 januárjában nyit. – Milyen konkrét segítséget képes nyújtani ez a hálózat az anyaország határain kívüli vállalkozóknak? – A Wekerle-tervnek három nagyon fontos feladata van. Egyrészt az anyaországban tevékenykedő vállalkozásokat igyekszünk segíteni abban, hogy kapcsolatokat teremtsenek a Magyarország határain túl dolgozó cégekkel – ez vegytiszta üzletkapcsolati tevékenység. A másik: olyan projektek keresése, illetve generálása, amelyek megvalósításában részt vehetnek a magyar cégek, a munkahelyek teremtése révén pedig hozzájárulni a népességfogyás megállításához, a nemzetmegtartás elősegítéséhez, a helyben maradás ösztönzéséhez. A harmadik feladatunk a tőkebefektetés kétoldalú támogatása. De van egy különleges küldetésünk is: az integráció programjának keretében igyekszünk részt venni a testvértelepülési kapcsolatok megteremtésében, szélesítésében. E kapcsolatok eddig kétoldalúak voltak, mi viszont megpróbáljuk hálózatba tömöríteni. – A határmenti régiók esetében eddig is lehetséges voltak hasonló megvalósítások. Hogyan illeszthető az uniós jogi keretek közé viszont egy olyan projekt, amelyben, mondjuk, egy Románia közepén fekvő székelyföldi megye is érintett? – Nem kell feltétlenül és kizárólagosan pályázatokban gondolkodni. A sepsiszentgyörgyi hálózati iroda például minden olyan eszközzel, kapcsolattal rendelkezik, amely révén eljuthat valamennyi magyarországi vállalkozóhoz. Ez több mint 400 ezer vállalkozót jelent, akiket ugyancsak igyekszünk inspirálni abban, hogy a szentgyörgyi adatbázis alapján szélesítsék üzleti kapcsolataikat. A magyar állam ahhoz is jelentős forrásokat biztosít, hogy különböző üzleti rendezvényeken találhassanak egymásra a Kárpát-medence vállalkozói. – Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a 2012-es Tusványos alkalmával megkockáztatta a kijelentést, miszerint a Kárpát-medencei régió gazdasági felvetései és problémái immár nem külkereskedelmi, hanem magyar belkereskedelmi kérdéseknek számítanak. Hogyan kell értelmezni, illetve kezelni ezt a kijelentést? – E kijelentés tartalma semmiféle inkompatibilitásba nem ütközik az uniós országok esetében, Szerbia, azaz Délvidék és Ukrajna, vagyis Kárpátalja viszont valóban keményebb dió. A magyar gazdaságpolitika saját régiós stratégiáján belül nem kíván különbséget tenni egy székelyföldi, illetve egy magyarországi vállalkozás között. A kereskedelmi pályázati rendszeren belül is megpróbáljuk támogatni, igyekszünk pozitívan diszkriminálni azokat az anyaországi vállalkozókat, akik mondjuk egy székelyföldi vállalkozóval együtt nyújtanak be pályázatot – épp annak az uniós logikának a szellemében, amely nagyobb esélyt kínál egy két-három országból származó tervezetnek. Az unióban a gazdasági határok már nem nagyon „játszanak”, nekünk pedig elemi érdekünk visszaállítani a térségre jellemző évszázaddal ezelőtti gazdasági egységet. – Minden „átka” ellenére a gazdasági válság segített abban, hogy Magyarország és Románia vállalkozásai „felfedezzék” egymást. Hogyan próbál rácsatlakozni az ön által vezetett hálózat erre a jelenségre? – Valóban, a válság ellenére elképesztő iramban fejlődnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, s ebben jelentős szerepet vállalnak a nemzeti alapon együttműködő cégek. Míg az európai gazdaság alig egy-kétszázalékos bővülésre képes, a magyar gazdaság gyakorlatilag stagnál, addig a román–magyar gazdasági kapcsolatok 2010 óta évi hat-hétszázalékos növekedést produkálnak. Ezt a növekedési potenciált mi jól használtuk ki, amit román oldalról kissé nehezményeznek is, mivel ebben az összefüggésben a magyar export pillanatnyilag 2,3 milliárd eurós többlettel rendelkezik. Miközben a keleti nyitás tézise egyre nagyobb hangsúlyt kap, mi azt mondjuk, hogy az ötödik „égtáj”, a Kárpát-medence a legfontosabb. A magyar gazdaság ebben a térségben 5,7 milliárd eurós többletet produkált – elsősorban a régióban lévő vállalkozásokkal való együttműködésnek köszönhetően –, ami megteremti az Oroszországgal folytatott kereskedelem deficitjének fedezetét. Arra inspiráljuk az erdélyi vállalkozásokat, hogy használják ki a magyar piacot, hiszen ez az integráció lényege. Ugyanakkor Magyarország fontos célja felépíteni a közepes vállalkozásokból azt az 50-60 nagy céget, amely piaci eszközökkel képes lesz kiszorítani a multikat, és számítunk arra, hogy ezek között erdélyi-partiumi vállalkozás is lesz. – A monarchikus múlton túl mi dimenzionálja a kelet-európai gazdaságokat? Hol és miben rejlenek a térségi legfőbb gazdasági tartalékai? – A Baltikumtól a Mediterránig terjedő kelet-európai térség lesz az Európai Unió következő fejlődési iránya , s ebben természetes és emberi adottságaival a Kárpát-medencei adottság főszereplő lehet. Éghajlatát tekintve jól védett gazdasági-földrajzi egység, az itt élő lakosság szükségleteit messze meghaladó mennyiségű egészséges élelmiszert képes előállítani, ugyanakkor több mint százmillió embernek elegendő egészséges ivóvízzel rendelkezik. Márpedig ezek a dolgok lesznek a következő évtizedek nagy kihívásai. Alternatív energiaforrásokból, napenergiától a geotermikus energiáig mindenből bőségesen áll a rendelkezésünkre, a természeti adottságaink pedig lehetővé teszik az egészség-iparág valamennyi válfajának felfuttatását. A Kárpát-medence sikerre ítéltetett, már csak a magunk emberi részét kell hozzátennünk.
Radetzky Jenő
Székesfehérváron született 1946-ban. Okleveles erdőmérnöki végzettséggel, később megszerzett felsőfokú német nyelvvizsgával és közgazdasági tanulmányokkal, vízgazdálkodási és építőipari valamint külgazdasági területen dolgozott a rendszerváltásig, azt követően pedig magánvállalkozásokat alapított és tevékenykedik a mai napig is média, szállodaipar, építőipar és külkereskedelem területen. A gazdasági kamarai mozgalomban 1988 óta tevékenykedik, 1990 óta a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, 1998 óta az MKIK alelnöke, a Közép-dunántúli Vízgazdálkodási Tanács elnöke, osztrák tiszteletbeli konzul, a Közszolgálati Testület tagja. Alapító elnöke volt a kolozsvári székhellyel alapított magyar–román vegyes kamarának. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója.
Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Vakvágányra terelt RMDSZ-népszavazás
Fiaskónak tartja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az RMDSZ partiumi és székelyföldi aláírásgyűjtő akcióját. Toró T. Tibor elnök, Zatykó Gyula és Papp Előd alelnökök kolozsvári sajtóértekezletükön részletesen beszámoltak arról az aláírásgyűjtési akcióról, amit nyáron a Néppárt kezdeményezett a partiumi és a székelyföldi közigazgatásirégió ügyében, és amit „lekoppintva” az RMDSZ hatástalanított.
Mint ismeretes, a két székelyföldi megyét leszámítva, sehol nem sikerült a megyei közgyűlésekben elfogadtatni a polgári kezdeményezésként benyújtott népszavazási kezdeményezést az önálló partiumi, illetve a székelyföldi közigazgatási régióról. Zatykó Gyula szerint a partiumi akció tipikus példája annak, amikor egy párt semmibe veszi választóit, illetve azokat, akik kézjegyükkel látták el a népszavazási kezdeményezés íveit. Az RMDSZ az elején a román pártokkal ígért konzultációt arról, hogy közösen gyűjtsenek aláírásokat, a tárgyalásokról azonban nem jelent meg semmilyen hír. Az igazi meglepetést az jelentette, amikor kiderült, hogy a három partiumi megye közül csak a Szilágy Megyei Önkormányzathoz nyújtották be a népszavazási kérelmet, amelyet a közgyűlés titkára könnyen cáfolható formai okokra hivatkozva utasított el. Ez ellen az RMDSZ azonban egyetlen szóval sem tiltakozott, Szatmár és Bihar megyében pedig be sem nyújtották az aláírt íveket. Azóta sem beszél róla a két megyei RMDSZ-szervezet. Zatykó ezt azzal magyarázza, hogy a partiumi RMDSZ-vezetők a legelszántabb hívei Erdélyben a kormányzati szerepvállalásnak, így megeshet, hogy már ígéretet is kaptak a nagyobbik román kormánypárt részéről.
Nem jobb a helyzet Székelyföldön sem. Maros megyében a megyei közgyűlés román többsége elutasította a népszavazás kiírását, Hargita és Kovászna megyében viszont nem polgári kezdeményezésként, hanem egyéni képviselői indítványként került a közgyűlés elé a népszavazási javaslat. Hargitában és Háromszéken semmit nem lehet tudni az aláírásokról, ami eleve megkérdőjelezi az RMDSZ elkötelezettségét. Papp Előd szerint egyértelmű, hogy az RMDSZ csak kampánycélból karolta fel az ötletet, miután kiderült, hogy az Európai Polgári Kezdeményezések elutasítása után nem lehet aláírásokat gyűjteni. Ezt az eltervezett akciót helyettesítették afejlesztési régiókról szóló eredménytelen aláírásgyűjtéssel. A néppártiak szerint az RMDSZ vakvágányra terelte az erdélyi magyarság közös ügyét, ezért tervezi azt az EMNP, hogy az eddig összegyűjtött 25 ezer aláírást újakkal kiegészítve, folytatják az akciót.
Makkay József

Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Tőkés László: A posztkommunistákat támogatja Európa
Az Európai Unió nem csupán tolerálja, hanem a maga módján egyenesen támogatja a posztkommunista román kormányzat jogsértő kisebbség- és kisebbségiegyház-ellenes politikáját – állítja Tőkés László egy tegnap kiadott közleményében. Következtetését abból a válaszból vonta le, amelyet Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alelnöke adott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elakadását sérelmező szeptemberi beadványára.
Tőkés László szerint Viviane Reding elismerte, hogy az unió Alapjogi Chartája szavatolja a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot, illetve a tulajdonhoz való jogot. Hozzátette azonban, hogy ezek csak akkor kérhetők számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, és nincs arra mód, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjanak. Viviane Reding úgy nyilvánította kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozónak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, mintha Románia nem vállalt volna erre kötelezettséget az EU-csatlakozáskor – értelmezte a választ az EP-képviselő, aki emlékeztetett arra, hogy az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői szeptember 25-én memorandumot juttattak el általa az EB-hez, amelyben tudatták: Romániában a kommunista önkényuralom idején 2140 ingatlant koboztak el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól.
Az 1989 után elfogadott restitúciós jogszabályok ellenére az egyházak az elkobzott tulajdonoknak csak mintegy a felét vehették birtokukba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanok alig egyharmada került. Az aláíró püspökök a vallásszabadság súlyos korlátozásaként értékelték, hogy a 2013-ban megújított levéltári törvény sem rendelkezik az egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról. A Székely Mikó Kollégium esetére utalva pedig aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonokat az újraállamosítás veszélye fenyegeti Romániában. Mivel előzőleg már az Európai Parlament Petíciós Bizottsága is visszautasított egy restitúciós panaszt, Tőkés szerint egyértelmű, hogy „jogsérelmeink orvoslására sem idehaza, sem odakünn nincs hajlandóság”, és emiatt jogos kétséggel várhatjuk az EB 2014 elejére előirányzott, Romániára vonatkozó jelentését.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
GYENGE AZ OKTATÁS. Az iskolások olvasási, matematikai és természettudományos képességeit összegző, nemzetközi tanulói teljesítménymérési program (Programme for International Student Assessment, PISA) szerint Romániában 3–6 százalékpontos a javulás 2009 óta, de a megméretéseken a diákok 37–40 százaléka még így is leszerepel. A felmérésben szereplő romániai gyermekek 3,2 százaléka mutatott kiemelkedő teljesítményt, míg közel 41 százalékuk matematikából nagyon gyengének bizonyult.
ROMLIK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS. Harmincharmadik helyen áll Románia az európai országok között az egészségügyi ellátás tekintetében, 478 pontot ért el a maximális 1000-ből. Tavalyhoz képest egy hellyel lejjebb került az ország, a sort Szerbia zárja a 34. helyen. A Hotnews által idézett felmérés szerint az egészségügyi szolgáltatások minőségében Hollandia áll az első helyen, ezerből 870 pontot gyűjtve össze, majd Svájc, Izland, Dánia és Norvégia következik. FELTŰNÉSI VISZKETEGSÉG. Nemzetiszínű csokornyakkendőre váltotta trikolór hajpántját a kovásznai diáklány december elseje tiszteletére. Sabina népviseletben ment iskolába a nemzeti ünnepet megelőző pénteken, és fényképeket osztott meg erről a Facebook-oldalán. (Wowbiz.ro) VONATBALESET PARAJDON. Vasúti baleset történt szerda reggel Hargita megyében: vonat rohant bele egy haszongépjárműbe. Az autó vezetője megsérült. Hírügynökségi jelentések szerint a nyolc órakor történt baleset miatt leállt a forgalom a 13A számú országúton Parajd kijáratánál. A megyei rendőrség szóvivője szerint a sofőr vélhetően látta az érkező személyvonatot, ennek ellenére akart áthajtani a vasúti síneken. HATVANKILENCEDIK. Nőtt a korrupció mértéke Romániában idén az egy évvel korábbi szinthez képest – derül ki a Transparency International nemzetközi jogvédő szervezet kedden nyilvánosságra hozott adataiból. Románia 43 ponttal a 69. helyen áll a 177 országot tartalmazó listán, míg egy évvel korábban a 66. volt. (Krónika) LEGYEN NEMZETI ÜNNEP A KISEGYESÜLÉS IS. Nemzeti ünneppé nyilvánítaná január 24-ét a Iaşi megyei SZLSZ – jelentette be Jászvásár polgármestere, Gheorghe Nichita, aki szerint Victor Ponta miniszterelnök is támogatja az ötletet. Hasonló kezdeményezése a SZDSZ-nek 2010-ben is volt, amelyet a szenátus elfogadott, de 2011-ben, amikor a képviselőház is szavazott róla, elutasították. 1859. január 24-én egyesült Moldva és Havasalföld, ekkor választotta meg mindkét tartomány Alexandru Ioan Cuzát fejedelemmé. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ egyeztetett a tanügyminiszterrel
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetősége és oktatásért felelős szakpolitikusai december 3-án Remus Pricopie tanügyminiszterével tárgyaltak Bukarestben.
A találkozón áttekintették a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó részének gyakorlati alkalmazásából adódó hiányosságokat és a tanügyi problémák mentén felmerülő sokrétű finanszírozási kérdéseket is.
A találkozóról Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője, a Képviselőház Tanügyi, Tudomány- és Ifjúságügyi bizottságának tagja nyilatkozott. A Bihar megyei honatya elmondta, hogy tartalmas beszélgetést folytattak a tanügyminiszterrel, amely keretén belül áttekintettek nagyon sok, az anyanyelvű oktatást érintő sarkalatos kérdéskört.
„Úgy vélem, hogy két-három ügyet illetően előrelépés történt. Az elmúlt hetekben, például, jogosan nagy visszhangot váltott ki a tankönyvírás módszertana, a miniszter elfogadta az RMDSZ álláspontját erre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a megígért módszertani módosítást követően továbbra is lehetőség adódik minden egyes tantárgy esetében anyanyelven megírni a tankönyveket. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos része és eredménye volt a beszélgetésnek” – mutatott rá Szabó Ödön. Elmondta, a Szövetség továbbra is a jelenlegi kedvező anyanyelvi oktatásra vonatkozó törvényi kereteket próbálja is megvédeni, illetve ezen törvényi keretek alkalmazását kieszközölni, és lehetőség szerint még akár bővíteni is.
A Szövetség képviselői finanszírozási kérdésekről is tárgyaltak a tanügyminiszterrel. „Abban egyeztünk, hogy folytatni fogjuk a beszélgetést főleg a szórványban, kisebbségben és a magasan kvalifikált pedagógusokkal rendelkező iskolákban történő oktatás kérdésében, hiszen ez mindkét közösséget egyaránt érinti. A miniszter megerősítette – az RMDSZ által is képviselt álláspontot–, hogy tanév közben nem támogatja az osztályok összevonásait. Ezt remélhetőleg be fogják tartani megyei szinteken, hiszen nagyon sok esetben a tanfelügyelőségek a költségvetési terheket a kisebbségi oktatáson akarják megspórolni. A miniszternek és a minisztériumnak a tanügyi törvényben lévő tételes előírásokat érvényesítenie kell” – ismertette Szabó.
Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban iskolai beruházásokra is sor kerül. „A miniszter jelezte, hogy az elkövetkező időszakban bizonyos fel nem használt EU-s források át lesznek csoportosítva a regionális operatív programokba, oktatási intézmények fejlesztésére. A forrásokból a már megkezdett munkálatok befejezésére lehet majd pályázni, főleg ott, ahol nem most kezdték el a beruházásokat az önkormányzatok. A megkezdett és befejezetlen beruházásokról van tehát szó. Az elkövetkező időszakban a fejlesztési minisztérium lesz az illetékes, így ezután a fejlesztési miniszterrel kell ezekben a kérdésekben tárgyalni” – nyilatkozta.
„Felsőoktatásról, óvodákról, összevont csoportok működéséről és törvényi keretiről tárgyaltunk, többek között, és azt tudom mondani, hogy vannak kérdések, amelyek úgy néznek ki, hogy hamarosan megoldásra kerülnek, mint például a tankönyvírás kérdése, és vannak olyan témakörök, amelyek megoldására további tárgyalásra és párbeszédre lesz szükség. Főleg azokon a területeken, ahol a minisztérium a módszertani dolgokat az elkövetkező időszakban szeretné kidolgozni, ilyen például a diáknormatívának az újragondolása illetve az általános és középiskolai bentlakásoknak a finanszírozására vonatkozó elképzelés” – összegezte a tanügyminiszterrel folytatott megbeszélés tartalmát Szabó Ödön.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)

Hét év
Nagy Zsolt nyílt levele*
Hét éve, 2006. november 21-én berobbantották a közvéleménybe az ún. Hazaárulás – kémkedés ügyet.
Hét éve élek ebben az abszurd drámában, amit egyesek igazságszolgáltatásnak neveznek.
Hét éve annak, hogy szélmalomként harcolok a képtelenségekkel.
Hét éve annak, hogy addigi ismerősök elkezdtek kerülni, hirtelen maroknyira zsugorodott a most már valódi barátok száma.
Hét éve válaszolok mosolyogva az ügyed hogy áll, de te jól vagy? jellegű, "aggódó" kérdésekre.
Hét éve kell családomnak magyaráznom ezt a helyzetet, nyugtatnom őket, erőt és bizakodást adva egymásnak a következő naphoz.
Hét év után, november 19-ére várjuk az alapfokú ítéletet.
Nagy Zsolt miniszterként intellektuálisan, morális támogatás és bátorítás által járult hozzá Radu Mihai Donciu, Michal Susak és Stamen Stanchev törvénysértő tevékenységéhez, amelyről tudomása volt, támogatása más személyek által folytatott telefonbeszélgetésekből következtethető. (Idézet a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) 147/D/P/2007 számú vádiratából.)
Az ügy
2006 novemberében hazaárulással vádoltak, azt állítva, hogy a nemzetközi tanácsadókkal és befektetési bankárokkal, azaz a "kémekkel" együttműködve államtitkokat szivárogtattam volna ki. Ezt követően a "szabad" médiában naponta közölték a különböző részleteket a telefonlehallgatásokból, pontosabban azoknak az ügyészek által adott értelmezését. Egy tanácsadót, egy magas rangú befektetési bankárt, az egyik tanácsosomat és a gazdasági minisztérium egyik igazgatóját vizsgálati fogságba helyezték.
Miniszterként elkezdtem járni a cotroceni-i palota útját: többször is az államelnöki bizottság elé járultam, bizonyítva ártatlanságom. Őket meggyőztem, jelentésük számomra kedvező volt, de ez mit sem számított az államelnöknek, aki márciusban zöldutat adott az eljárásnak. 2007. június 10-én felfüggesztettek tisztségemből.
2009 márciusában vádat emeltek ellenem. De már nem hazaárulásért. "Csupán" egy nemzetközi szervezett bűnözési csoport morális támogatásáért.
Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez vicc, el kell mondanom, hogy a Btk. szerint a kiszabható büntetés 5 és 20 év közötti letöltendő börtönbüntetés!
A bírósági tárgyalás
Az ügy tárgyalása látszólag hosszúra nyúlt, de érdemi védelemre nem adtak lehetőséget. Mások telefonbeszélgetései alapján vádolnak (erről a későbbiekben részletesen írok). Csak egynegyedét hallgathattuk meg ügyvédeimmel azon lehallgatott telefonbeszélgetéseknek, amelyek az ügy alapját képezik. A meghallgatott 254 beszélgetés több mint felében hibás vagy hiányos fordítást tapasztaltunk. Ezeket az észrevételeket a bíróság nem akarta meghallgatni. A védelmemben kért és először engedélyezett három tanú meghallgatásától végül októberi döntése alapján elállt a bíróság. Az általam megjelölt, ártatlanságomat bizonyítandó iratok bekérését (a SRI-től, az ügyészségtől, a minisztériumból) szintén elutasította a bíróság.
A koholt vádak és a puszta tények
Vád: Részt vettem a Távközlési és Informatikai Minisztérium alárendeltségében működő vállalatok (Romtelecom, a Rádiókommunikációs Vállalat – SNR, és a Román Posta) privatizációjában.
Tény: A miniszteri mandátumom idején egyetlen privatizáció sem zajlott. Tanácsadókat választottunk ki a Romtelecom állami részvényeinek tőzsdei jegyzése, illetve a SNR privatizálása érdekében. A postánál két folyamat zajlott: átszervezési tanácsadó kiválasztása (ez megtörtént), és a privatizációs tanácsadó kiválasztása (ezt leállítottuk). Fontos elmondanom, hogy egyik nemzetközi versenytárgyalás kapcsán sem kaptunk egyetlen óvást sem.
Vád: A Romtelecom esetében a tanácsadói megbízatást a Credit Suisse nyerte el. Tudtam volna miniszteri tanácsosom és a tanácsadók cselszövéséről, a Credit Suisse érdekében.
Tény: Ezt semmivel nem támasztják alá! Még csak tagja sem voltam a versenytárgyalást bonyolító bizottságnak. A személyes tanácsosomon kívül a bizottság többi öt tagjára semmilyen hatással nem lehettem volna. Ráadásul az én javaslatomra létrejött bizottságnak a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, a Pénzügyminisztérium képviselője és egy ügyvédi iroda képviselője is tagjai voltak. Ha akartam sem tudtam volna őket befolyásolni. A bizottság munkamódszere a következő volt: az előre ismert pontozási rendszer alapján minden bizottsági tag egyénileg értékelte az ajánlatokat, a végeredmény az egyéni pontozások középarányosa volt. Ez volt a munkamódszere mindenik bizottságnak. Semmi bizonyíték a teljesen alaptalan vádra!
Vád: A SNR privatizációs tanácsadói eljárása során morálisan támogattam, biztattam a CAIB (Credit-Anstalt Investment Banking) tanácsadói megbizatás elnyerése érdekében.
Tény: Továbbra sem támasztják elő egyetlen bizonyítékkal sem ezt a vádat. Amire hivatkoznak, az két személy telefonbeszélgetése, amelyben egyikük azt mondja: Zsolt is úgy gondolja, hogy ők a legjobbak. Még csak azt sem, hogy kiről lenne szó. Továbbá az ügyészek felsorolnak egy csomó találkozót, mintegy alátámasztva ezt a vádat. Azon személyek, akiket felsorolnak mint ezen találkozók résztvevői, egyikük sem a CAIB képviselője, hanem olyan bankoké, akik nem is indultak ezen a versenytárgyaláson!
Vád: A Román Postánál bonyolított eljárás során, az átszervezési tanácsadó kiválasztása kapcsán morálisan támogattam bizonyos tanácsadók ténykedéseit.
Tény: Értelemszerűen itt sem mutatnak fel egyetlen más bizonyítékot sem, csupán ezen személyek találkozóira és beszélgetéseire utalnak. De figyelem! Ezen személyek a Credit Suisse bank képviselői, amely részt sem vett ezen a versenytárgyaláson! A nyertes cég (Roland Berger) képviselőit soha senki sem vádolta.
A postával kapcsolatos slusszpoén: a privatizációs tanácsadó kiválasztása. Ezt a folyamatot leállíttattam, amikor kiderült, hogy csak egyetlen ajánlat érkezett be. Mindezt annak ellenére, hogy törvényesen lehetőségem lett volna nyertesnek nyilvánítani az egyetlen ajánlat letevőjét, a CAIB-ot.
Az ügyészek "bizonyítékai"
1. Azt állítják, hogy egy nemzetközi bűnszövetkezetet támogattam. Ezt szerintük az támasztja alá, hogy egyesek beszéltek rólam telefonon, másokkal meg találkoztam. Kettőjüket a bíróságon ismertem meg. Másik hármat (a Credit Suisse vezető beosztású befektetési bankárai) kizárólag hivatalos találkozókon volt alkalmam megismerni. A vádlottak egyike kollegám volt a kormányban, a köszönő viszonyt a bíróságon léptük túl. A tanácsosommal, gondolom, bocsánatos bűn találkoznom. Ugyanakkor a SRI nemcsak lehallgatta, hanem meg is figyelte az ügy vádlottjait 2005 áprilisától kezdődően. A vádiratban idézett, de számunkra nem hozzáférhető (ez törvénytelen eljárás!) megfigyelési jelentés (raport de filaj) szerint összesen hét találkozóm volt a kémként elhíresült Stamen Stanchev nevű tanácsadóval. Az ügyészek pedig, a saját vádiratuk mellékletének ellentmondva, több mint tíz találkozóról beszélnek, itt is más személyek telefonbeszélgetéseire hivatkozva!
2. Az ügyészek nyolc alkalommal írják le a vádiratban, hogy az én feltételezett bűntetteim más személyek telefonbeszélgetéseinek lehallgatásából következtethetők ki. Ebből is egyértelműen kiderül, hogy semmilyen tettem, még csak telefonon vagy személyesen elmondott szavam sem tartja fenn a vádat!
3. Amint az eddigiekből is kiderül, ez az ügy kizárólag telefonlehallgatásokra épül. A vádirathoz mintegy 1000 telefonbeszélgetés lehallgatását mellékelték. Ebből összesen húsz (5 százalék csupán) olyan beszélgetés van, amelyben én is beszélek, és ebből tizenkét hívás a saját tanácsosommal! A vád fenntartásához egyik beszélgetésem tartalmát sem használják. Jogos kérdés, hogy vajon miért nem?!
Sem a vádirat ismertetésekor, sem a bírósági tárgyalás folyamán nem volt lehetőségünk a lehallgatások összességét megismerni! Hogy érthető legyek: a beszélgetések túlnyomó többsége nem román nyelven zajlott. Az ügyészek kizárólag a román fordításból dolgoztak. Bár kértük, hogy bocsássák rendelkezésünkre a lehallgatásokat tartalmazó CD-k másolatát, ezt megtagadta a bíróság. Lehetőséget teremtettek arra, hogy a bíróság épületében az általuk kijelölt napokon, hivatalos fordító jelenlétében meghallgathassuk a beszélgetések egy részét. Azért egy részét, mert ezt a folyamatot a bíróság indoklás nélkül leállította 254 beszélgetés meghallgatása után. Ezek közül 123 (azaz több mint fele) esetében találtunk súlyos fordítási hibákat vagy le nem fordított részleteket! A bíróság meg sem akarta hallgatni ezeket az észrevételeket!
4. Az ügyészek különböző, mások beszélgetéseiből levont következtetésekkel támasztják alá a bűnszövetkezet iránti támogatásom. Íme, miről is van szó:
a. Az ügyész szerint a bűnszövetkezet támogatását bizonyítja, hogy Stanchev szervezett volna nekem találkozót egy Zund nevű személlyel Bécsben, 2005. december 14-én.
Az ügyészek Stanchev egy hölggyel folytatott beszélgetésére utalnak és arra, hogy én valóban Bécsben voltam azon a napon. Stanchev elmondja feltételezhetően Zund titkárnőjének, hogy én majd Bécsbe fogok utazni és tudna-e Zund úr velem találkozni. Ennyi. Visszaigazolás sincs. Zund úr kilétét meg sem próbálják megtudni. A valóság: soha nem találkoztam ilyen nevű személlyel. Tanú kihallgatását kértem, bizonyítandó, hogy nem találkoztam ezzel az úrral, elfogadják idén év elején a kérésem, majd október 31-én kijelentik, hogy már nem érdekes és nem fogják beidézni!!! Tehát egy légből kapott, mások beszélgetéséből származó, hiányosan fordított átirat alapján meg nem történt találkozó a "bizonyíték"!
b. Azt mondják, hogy a tanácsosomat csak azért alkalmaztam volna, mert Stanchev ajánlotta nekem. Erre a bizonyíték: a tanácsosom önéletrajza és Stanchevnek egy beszélgetése egy hölggyel.
A valóság: már februárban interjún volt nálam a jövendő tanácsosom, 2005. március 31- én már a hivatalos kinevezése is megvolt (pedig ez több hetet tart a bürokrácia útvesztőiben), Stanchevet áprilisban ismertem meg. A beszélgetés: 2006. október 31-én éjfélkor Stanchev a lakásán beszélget egy hölggyel és azzal dicsekszik, hogy ő ajánlotta volna nekem a tanácsos alkalmazását! Ez a lakásbeli lehallgatás, bár utalnak rá és használják, NINCS a dossziéban! Vajon miért?
c. Azzal vádolnak, hogy tájékoztattam volna Stanchevet egy titkosszolgálati jelentésről, amelyet én kértem volna egy D. I. S. nevű személyről. Erre a bizonyíték: Stanchev beszélgetése egy bankárral, ahol egy olyan jelentésről beszél, amelyet én kértem volna a SRI-től erről a személyről, aki nagyon gyakran jár be a minisztériumba, és akitől "nekik tartaniuk kell".
Ez már gáz, ugye? A valóság: NEM kértem és NEM kaptam egyetlen jelentést sem ilyen nevű személyről. Nem is találkoztam vele soha. A vád tanújaként D. I. S. is elmondja, hogy nem járt a minisztériumom épületében sem, nem ismer engem.
d. Az ügyészek szerint együttműködésemet velük az bizonyítja, hogy Stanchev ismerte a programom. Erre bizonyítékként azon beszélgetéseket sorolják, amelyekben Stanchev másokkal beszélve mondja, hogy nem tudott velem találkozni, mert éppen elutaztam valahova.
A valóság: miniszterként a programom nyilvános volt, sajtóközleményben, honlapon közölték azt. Egy internet-hozzáférés bőven elégséges volt arra, hogy valaki tudja, éppen hova készülök utazni.
A büntető törvénykönyv szerint az engem ért vádnak, a bűnszövetkezet támogatásának több kötelező eleme van. Ezek közé tartoznak azok is, amelyeket felsoroltam, és amelyek a "tagok" együttműködésére, a csoport céljainak ismerésére, közös cselekedetekre kellene utaljanak. DE van egy másik szükséges elem: a HASZON. Haszna kell származnia vagy haszonszerzés érdekében követhet el valaki ilyesmit. A DIICOT, amely ezt az ügyet gyártotta, még csak említést sem tesz ilyesmiről! Az ügyben megkeresték a DNA-t (a Korrupcióellenes Ügyészség), amely hosszas vizsgálódás után 2012-ben véglegesen lezárta az ügyet: SEMMILYEN korrupciógyanús tettre utaló bizonyíték sincs!
Hét év. És még nem ért véget. A keddi döntés alapfokú lesz. Hét év után sem értem, hogy MIÉRT.
Miért indult el ez az ügy? Ütni kellett az RMDSZ-en? Esetleg rajtam?
Miért nem álltak ki értem azok, akik megtehették volna, akik minden egyes részletét ismerték ennek a képtelenségnek?
Miért nem jelentettek semmit a logikus, napnál világosabb érvek az ügyészség vagy az államelnök számára?
Miért nem akarta a bíróság a védelem érveit is megismerni?
Miért ül fel a közvélemény ezeknek az igazságszolgáltatásnak álcázott kacsáknak?!
Miért maradtam célpont az után is, hogy félreálltam? Kilenc hónappal az ügy kirobbanása után, két héttel a felfüggesztésem után, úgy éreztem, hogy magamra maradtam. Ezért önként álltam félre a politikából. Ma is azt gondolom, ez egy helyes döntés volt.
Miért…
A kérdések maradnak. A keddi válasz – éppen a vád képtelensége miatt – remélem, ésszerű lesz. Még mindig hiszek a racionalitásban.
Sokszor halljuk, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Élek. De talán már elég erős is vagyok...
És köszönöm. Mindenkinek, aki mellettem maradt, aki hitt és hisz bennem.
Nagy Zsolt
*Ezt a levelet november 18-án írtam és szándékoztam nyílt levél formájában közzétenni. Eredeti szándékomtól elálltam, az ügyvédeim szerint a bíróság nyomásgyakorlásként érzékelhetné. Most, hogy megszületett az alapfokú döntés, immár nem kell ettől tartanom.
Népújság (Marosvásárhely)

"Fogyatékosok lesznek a magyar iskolák tanulói"
Mezey Sarolta
Tegnap sajtótájékoztatót tartott dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, ahol a megszokott menetrend szerint és sajátos hangnemben folyt a beszámoló.
"Az Unireáról nem mondunk le!"
– A legnagyobb gondunk a bizonytalanság. Nagyon nehéz olyan várost vezetni, ahol a legtöbb iskolát szolgáltatták vissza a felekezeteknek. Ott van például az Unirea Főgimnázium ügye. Most mit csináljak? Egy egész életen át bért fizetek, csak azért, mert a lelkészek úgy akarják? Én úgy gondolom, hogy egy olyan emblematikus középiskoláról, amely évtizedeken át számos kiválóságot adott a városnak, nem mondhatunk le. Úgy gondolom, hogy ennek az iskolának továbbra is kétnyelvű tanintézménynek kell maradnia, mert így egészséges! Meg kell érteni végre, hogy a magyar diákok előnyére válik, ha románokkal járnak egy iskolába, mert ha a növendékek nem beszélnek románul, "fogyatékosok" lesznek! Milyen ügyvéd, szakember lesz abból, aki nem beszél románul?! Én úgy gondolom, hogy ha van a városban egy színvonalas színmagyar középiskola, akkor az Unireát meg kell hagyni vegyes iskolának, mert ez így természetes! Harcoltak azért, hogy visszakapják a Bolyait, tessék, visszakapták, s most életveszélyes állapotban van az épület. A diákokra dől a díszterem mennyezete, mert az egyház nem képes megjavíttatni – fejtette ki álláspontját a vegyes tannyelvű iskolákról a város vezetője. Szerinte aki tiszta magyar iskolába jár, fogyatékos, félszeg lesz! És hogy hitelessé tegye mondandóját, a paródia kedvéért egy ilyen képzelt "fogyatékos" nem tudom-jával is fűszerezte mondandóját.
A polgármester csak azt felejtette el hozzátenni, hogy hány hónapja nem fizetik a szerződésben megállapított bért az egyházaknak, a reformátusnak és a katolikusnak, amit azok az ingatlanok javítására fordítanának.
Ez az a színvonal, amit már egy magyar anyanyelvű újságíró, aki ráadásul tiszta magyar iskolába járt Bukarestben, és jól megérti, mit mond a román anyanyelvű polgármester, nem bír tovább.
Bíráló, sérelmekkel tele hangnem
– A politikusok összevissza beszélnek, a felelős helyhatóságokat keményen sújtják a felelőtlen döntéseikkel. Figyelmen kívül hagyják a helyi érdekeket és a kidolgozott stratégiákat. Autópályákat rajzolnak fel Románia térképére, kisiskolás stílusban ígérgetnek fűt-fát, összekeverik a településeket, de mikor lesz ebből valami? Év végi ígéretek ezek. De mi lesz a repülőtérrel, amelyet lassan belep a pókháló? Mit mondunk majd a befektetőknek mi, marosvásárhelyiek? Gyertek gyalog Marosvásárhelyre! Mert eddig csak ígérgettek nekünk! Mi lesz a sportlétesítményekkel? Két hete fogalmaztuk meg a tiltakozásunkat, de választ nem kaptunk. Mit tehetnek a polgármesteri hivatalok ilyen helyzetben, amikor a helyhatóságok megkérdezése nélkül hoznak őket érintő döntéseket? – sorolta a sérelmekbe burkolt problémákat tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere egyik témáról a másikra térve.
A polgármester kitért arra is, hogy javasolni fogja a megyei tanácsnak, üljenek le és beszéljék meg a fejlesztési stratégiákat, majd megkeresi a szomszédos megyék vezetőségét is, hogy kössenek együttműködési megállapodást Brassó, Szeben, Beszterce-Naszód, Hargita, Kolozs és Fehér megyékkel, hogy közösen dolgozzák ki az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó projekteket. Nem lehet, hogy Maros megye kimaradjon a fejlesztési tervekből. Miközben Brassó és Szeben megépítette a városi körgyűrűt, Marosvásárhelyen semmi sem épült, mert az itteni politikusok a kormányzással voltak elfoglalva, nem volt idejük a várost segíteni. A nagyvárosi övezet pedig kilenc éve "csendes", semmi sem történik a háza táján – mondta a polgármester.
Ami az üzemanyagra kirótt újabb adót illeti, az elöljáró kifejtette, emiatt a város havi százezer lejt veszít. Ez több mint évi egymillió lej. A pénz csak úgy elúszik, nem fordítható vissza. A gépkocsiparkot lassan fel kellene újítani, ehhez azonban pénz kellene.
Népújság (Marosvásárhely)

Árpád-kori kincsünk Magyarvista református műemlék temploma
Egy szentélyt, három sírt és egy időkapszulát fedeztek fel a kutatók
Hihetetlenül értékes kincse a magyar kulturális örökségnek a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Magyarvista református temploma. Az egyik legrégebbinek tartott kalotaszegi település temploma 1280 körül keletkezhetett, és a feltételezések szerint az első tatárjáráskor feldúlt Szent István korabeli templom alapjaira épült. Mindezt megerősíti az az Árpád-kori szentély is, amelyre az elmúlt napokban bukkantak a helyszíni ásatások során. A szakemberek felfedeztek még három sírt, illetve találtak egy időkapszulát is. Az ásatásokra azért került sor, mivel pár évvel ezelőtt repedezni kezdtek a templom falai, tájékoztatta lapunkat Felházi Zoltán helyi református lelkész. Ezért tervet készítettek, hogy kiderítsék a repedések okát, és időben beavatkozhassanak a templom állagának megőrzése érdekében. Az ásatást vezető Csók Zsolt régész szerint rendkívül értékes műemlékről van szó, amelyet tudatosítani kell a közvéleményben.
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés: nincs helye a jövő évi választásokon az erdélyi magyarok pártoskodásának
Sem a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választáson, sem az európai parlamenti választáson nincs helye az erdélyi magyarok pártoskodásának - közölte az MTI-hez eljuttatott szerdai nyilatkozatában Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke - írja ma az MTI.
Leszögezte, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban éljenek a választás állampolgári jogával a magyarországi választásokon, másrészt pedig azért, hogy minél erősebb képviselettel rendelkezzenek az Európai Parlamentben.
Az EMNT elnöke szerint súlyos következményekkel járhat az a "gőgös egyeduralkodói mentalitás", amely szerint az RMDSZ az egyedüli hiteles képviselője az erdélyi magyar közösségnek.
"Félrevezető pártpropagandának" találta azt a kijelentést, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság 90 százalékának a támogatásával rendelkezik. Megemlítette, hogy a legutóbbi választásokon az erdélyi magyaroknak csupán mintegy 40 százaléka járult az urnákhoz, a többség kiábrándult, és eltávolodott az RMDSZ-től.
"A nemzeti összefogás és együttműködés korparancsa látszik most a legfontosabbnak" - fogalmazott a volt királyhágómelléki református püspök.
Megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc ma is ugyanazt mondja, amit a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztéséről tartott 2004. december 5-i népszavazás idején. "Román elvtársai is hozzá hasonlóan igyekeznek megfosztani bennünket kisebbségi és közösségi jogainktól. Hogyha rajtuk múlna, akkor az erdélyi magyarok sem Bukarestben, sem Budapesten nem találnának orvoslást helyzetükre" - állapította meg Tőkés László.
A romániai visszarendeződésről árulkodó példaként hozta fel, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának az idézései után szerdán a legfőbb ügyészségtől kapott idézést, mert a szélsőnacionalista Új Jobboldal szervezet hazaárulással vádolta meg.
Tőkés László szerint az RMDSZ-nek is az igazi nemzeti összefogás útjára kellene lépnie. "Itt az ideje, hogy a közös nemzeti érdeket előtérbe helyezve, az RMDSZ szűk pártvezetősége és nomenklatúrája végképp felhagyjon az önös párt- és klientúraépítéssel, amit a magyar választópolgárok adólejeinek a kisajátításával és eltérítésével végez" - jelentette ki.
A volt püspök különösen fájdalmasnak találta, hogy a korábban általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület is "a politikai és pénzügyi korrupciótól áthatott bihari RMDSZ" befolyása alá került. "Egyházunk ilyen mérvű pártosodására csak 1989 előtt, a rossz emlékezetű Papp László idejében volt példa" - vélte Tőkés.
Szabadság (Kolozsvár)

„Ki akarjuk szakítani az embereket a digitális világból…”
Hároméves a Játék-Koktél, újszülött a MATRISZ
Októberben alakult meg a MATRISZ (Magyar Társasjátékosok Romániai Szövetsége), hároméves a Játék-Koktél – másfél hete a zsúrra is sor került. Az est meghívottja Ráduly Botond, ismertebb nevén Manó volt, Erdély Hangja győztese. A játék után Szász-Köpeczy Istvánnal, az egyesület egyik alapító tagjával beszélgettünk.
– Kitől származik az egyesület megalapításának ötlete?
– Az első gondolat a vásárhelyi tagok fejében született meg. Hallottak a kolozsvári játékestekről, így tavasszal, két alapító társsal együtt felkerestek engem. Már az első találkozáson felvetődött egy egyesület létrehozásának az ötlete. Hivatalosan októberben jegyezték be a szervezetet Marosvásárhelyen.
– Mikor rendezted az első Játék-Koktél estet?
– Az esemény decemberben lesz hároméves. A kolozsvári Katolikus Egyetemista Lelkészség (KEL) 2010-ben megszervezte az OKET-tet (Országos Katolikus Egyetemista Találkozót). A szervezők tudták, hogy van pár társasjátékom otthon, így felkértek, hogy szervezzem meg a programot. Az eseményen Csog Ildikó és Árpád is segített, akik gondoskodtak a koktélokról. A résztvevőknek tetszett az est, ezért a KEL-lel úgy döntöttünk, hogy a Játékesttel hagyományt teremtünk. Az első alkalomra körülbelül harmincan jöttek el, az utolsón pedig már több mint kétszázhúszan voltunk.
– Kezdeményezted a Játék-Koktél estek megszervezését Kolozsváron, majd a társaiddal együtt megalapítottátok a szövetséget. Gyermekkorod hogyan kapcsolódik a társasjátékokhoz?
– A családomban nagy hagyománya volt a römizésnek. Hatéves korom óta rendszeresen játszunk a szüleimmel. Ez a hagyomány mai napig fennmaradt, amikor hazamegyek Udvarhelyre, társasjáték-maratont szervezünk. Legutóbb nyáron három hét alatt százötven-kétszáz partit játszottunk le. Szerintem az a család, amelyik együtt játszik, az együtt is marad.
– Mit gondolsz a játékról?
– Freud szerint az ember nem szűnik meg játszani, ez az érzés csak átalakul. Felnőttekkel ellentétben a gyermekek nyíltan szórakoznak. Én álarcok nélkül akarok játszani az emberekkel, mint a kicsik. A játékestek célja visszaadni az idősebb korosztálynak gyermeki énjüket, hogy merjenek nyíltan játszani. Az emberek a játék hevében elfeledkeznek a felvett viselkedési formákról, és meg tudják mutatni önmagukat.
– Melyik a kedvenc játékod?
– Mindig is filológiai beállítottságú voltam, ezért örök kedvencem az Activity. Tíz éve kezdtük el játszani a baráti körrel, ezekből az összejövetelekből alakult ki később a játékest. Az Activityben azt szeretem, hogy rajzolva, verbális és nonverbális jelek által kell elmagyarázni a megoldást. Már egész Activity-gyűjteményem van.
– Melyik a legemlékezetesebb játékested?
– Bár három év alatt voltak nagyobb játékestek – például fellépett az udvarhelyi Orient Express, és két gitárestet is egybekötöttünk az eseménnyel –, mégis kiemelném a múlt szombatit. Az emberek visszajelzései alapján úgy vélem, hogy a MATRISZ nyitóestje ideálisan alakult.
– Melyek a legfontosabb célkitűzéseitek?
–Szeretnénk ösztönözni a baráti társaságokat, hogy csatlakozzanak hozzánk. A társasjátékok népszerűsítése, valamint kultúrájuk kialakítása is célkitűzéseink között szerepel. Továbbá, ösztönözni a romániai, társasjátékok iránt érdeklődő személyek közötti kapcsolattartást, egy olyan közös platformot kínálva nekik, mely egy másfajta, életszerűbb kommunikációnak, személyes tapasztalatcseréknek és hazai vagy akár nemzetközi társasjátékos projektek (versenyek, játékpedagógiai/ csapatépítő jellegű táborok, partnerszervezetekkel történő cserekapcsolatok stb.) megvalósításának ad teret. Ki akarjuk szakítani az embereket a digitális világból, szemtől szembe játsszanak, ne facebookon keresztül.
– Hogyan tovább?
– Támogatni szeretnénk az ilyen jellegű kezdeményezéseket. Tervezünk országos turnét, bemutatkozunk szélesebb közönségnek is. Különféle városi, megyei és országos szintű megmérettetéseken akarunk majd részt venni, illetve társasjáték-világbajnokságon is, amelyet Németországban szerveznek meg minden évben. Az anyagi hátteret pályázatok révén biztosítanánk.
Szabadság (Kolozsvár)

Brutális megszorítások várnak a tanügyre
Osztály- és iskolaösszevonásokat, létszámcsökkentést és bérlefaragást kénytelenek végrehajtani a romániai iskolaigazgatók amiatt, hogy az oktatási tárca nem hajlandó többletfinanszírozást biztosítani azon tanintézeteknek, ahol a fejkvóta nem fedezi a béralapot. A megszorítások jellemezte tanügyi átszervezés tömbvidéken is hátrányosan sújthatja a magyar oktatást.
„Az iskolaigazgatók abszolút szabadságot kapnak: azt rúgnak ki, akit akarnak” – értékelte a Krónikának Lakatos András, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola igazgatója a hazai oktatásban jövő tanévtől várható drasztikus átszervezést. A 2014/2015-ös tanévtől ugyanis osztály- és iskolaösszevonások, tömeges elbocsátások várhatók, miután az oktatási minisztérium bejelentette: nem hajlandó többet finanszírozni azon iskolák költségeit, ahol a fejkvóta nem elegendő a béralap biztosításához.
A tanfelügyelőségeknek az iskolaigazgatókkal közösen stratégiát kell kidolgozniuk a bérek biztosítására. Bár az iskolák kezelőiként ebbe az önkormányzatok is bepótolhatnának, a törvény nem kötelezi őket erre. A magyar szakemberek abban bíznak: a kisebbségi oktatás nem szenved kárt az átszervezés során, a szórványban a szaktárca továbbra is biztosítja majd a magyar iskolák működéséhez szükséges pénzalapot.
A minisztérium harmadik éve kísérletezik a diáklétszámot alapul vevő normatív finanszírozási rendszerrel. Bár az elmúlt években igazgattak rajta, soha nem annyit, hogy elegendő legyen, magyarázta a Krónikának Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint a fejkvóta eddig sem volt elég a béralapra, ám a szaktárca minden pénzügyi év végén pótolta a hiányzó összeget.
„Rájöttek, hogy a rendszer helyenként túlméretezett, sok pénz elfolyik, hiszen a kis létszámú osztályok mellé is óvónő, tanító kell, ott is szükség van takarítónőre, kisegítő személyzetre” – magyarázta Keresztély Irma. Mint mesélte, az elmúlt hónapban 21 megye főtanfelügyelőjét hívatta Remus Pricopie tanügyminiszter, melyek rosszul állnak a béralap biztosításával. Mindeniknek be kell mutatni egy stratégiát, hogy milyen intézkedéseket foganatosít a béralap csökkentése érdekében. „Ezt egyik napról a másikra nem lehet megoldani, az ésszerűsítésre a következő tanévtől kerül sor” – mondta főtanfelügyelő.
Nagyobb osztályok, egységesített bérezés
Kovászna megyében 20 százalék hiányzik a béralapból. „A tanügyi törvény szerint minden közigazgatási területen legalább egy jogi személyiséggel rendelkező iskolának kell működnie. Gond ott van, ahol több működik. Például Sepsiszentgyörgyön minden iskolában van román tagozat, ám egy osztályban 10–12 gyerek van. A román közösségnek el kell döntenie, hogy milyen iskolahálózatot akar, ám azt mindenkép gazdaságosabbá kell tenni” – magyarázta a főtanfelügyelő hozzátéve, hogy a csupán egyetlen iskolával rendelkező településeken alanyi jogon jár az anyanyelvi oktatás.
Keresztély szerint Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen túlméretezett az iskolai hálózat, ezért át kell gondolni a beiskolázási tervet. Jövő tanévtől például legkevesebb 25 fős létszámmal működhet egy napközis csoport, holott jelenleg tíz gyerekre jut egy óvónő. Ezzel az összevonással a megye öt városában 30 óvónői állás szűnik meg, mondta. Hozzátette, a középiskolák igazgatóival is tárgyaltak, és a kisebb létszámú iskolákból nagyobbakba irányítanak át tanárokat.
Hargita megyében az igazgatók bérének egységesítésével, osztályok összevonásával és az opcionális tantárgyak óraszámának csökkentésével próbálnak eleget tenni az új kihívásoknak – döntöttek a tanfelügyelőség csütörtöki vezetőtanácsi ülésén. Bartolf Hedvig főtanfelügyelő szerint arról is határoztak, hogy az iskolák nem hosszabbíthatják meg a kisegítő személyzet alkalmazására kötött ideiglenes szerződéseket anélkül, hogy azokat a tanfelügyelőség ellenőrizné. Több iskola esetében megvizsgálták az alacsony létszámú osztályok összevonásának lehetőségét, de végül csak egy csíkszeredai szakközépiskolában vonnak össze osztályokat. Bartolf Hedvig elmondta, az oktatási minisztérium is költségcsökkentő rendeletet kiadására készül, ezeket is alkalmazniuk kell.
Nem elég a fejkvóta
„A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem megfelelő a normatíva értéke, illetve a korrekciós szorzó sem a kisebbségi, sem a többségi oktatás esetében” – szögezte le Keresztély Irma, aki ezt memorandumban jelezte az oktatási miniszternek. Amikor az angol modellt átvették, kiszámolták, hogy egy gyerek után mennyi pénz jár, ami fedezi a bér- és egyéb költségeket. A tanügyi törvény szerint minimum 300 gyerekkel lehet működtetni egy tanintézetet. A Kovászna megyei tanfelügyelőség kétezer feletti létszámmal működő iskolákban modellezte le, hogy esetükben sem elég a fejkvóta a béralapra.
„A Székely Mikó Kollégiumban és a Mihai Viteazul Főgimnáziumban az iskolák és a tanfelügyelőség párhuzamosan végezték el a számításokat és azonos eredményre jutottunk: a fejkvóta nem elég. Számításaink szerint, ha Kovászna megyében 200 személyt leépítünk a tanügyi rendszerből, akkor is csak 2 százalékot spórolunk a béralapon. A 20 százalékos hiány így 18-ra csökken” – magyarázta Keresztélt Irma.
Szabad kezet kaptak az igazgatók
Kolozs megyében csütörtökön hívatták a tanfelügyelőségre az átszervezés kapcsán az iskolaigazgatókat. Solymosi Zsolt, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgató a Krónikának elmondta, úgy tudja, a magyar iskolák közül egyedüliként őket nem rendelték be, a kollégium ugyanis nem küzd létszámgondokkal.
Lakatos András, a szórványkollégiummal is rendelkező kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola igazgatója, aki maga is részt vett a megbeszélésen elmondta: eddig a tanárok és a kisegítő személyzet bérezését szabályozó normarendszer úgy működött, hogy a nagy létszámú iskoláknál a fejkvóta alapján felhalmozódott többletforrásokat átcsoportosították a kisebb tanintézetekhez, hogy fedezni tudják a bérköltségeket. „Most közölték velünk, hogy 2014-től ennek vége, az állam megtartja a pénzt magának és inkább megint a tanügyön rúg egyet” – fogalmazott az igazgató.
Mint magyarázta, a szaktárca a tanintézetekre bízza, hogyan gazdálkodnak a nekik járó forrásokkal, eldönthetik, hogy osztályokat vonnak össze vagy a személyzetet építik le. Az önkormányzatok elvileg megkímélhetnék az iskolákat a radikális intézkedésektől, feltéve, ha a költségvetésük ezt lehetővé teszi. De Lakatos András szerint ez még abban az esetben is kérdéses, ha az önkormányzat kellőképpen tehetős, ugyanis a törvény ezt nem szabályozza. „Senki nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok segíthetnek-e a bérek kifizetésében” – mutatott rá az igazgató. Kifejtette, tárgyalt már az önkormányzattal, amely meg szeretné menteni az iskolát, azonban nem tudni, hogy lesz-e erre lehetőség.
Kalotaszentkirályon a fejkvóta alapján járó forrásokból a bérköltségek egyötödét nem tudják finanszírozni, szórványkollégiumként ugyanis bentlakást is működtetnek, így a kisegítő személyzet is nagyobb. Ez az egyedüli állami finanszírozású szórványkollégium, a többit alapítványi forrásokból tartják fent, részletezte Lakatos. Ráadásul az egy bentlakó után járó állami támogatás mindössze napi öt lej, ami nevetségesen kevés ahhoz képest, hogy mennyibe kerül az étkeztetése. Ugyanakkor a törvény előírja, hogy a szállás ingyenes, vázolta a helyzetet. Kérdésünkre elmondta: attól függ, hogy hány embertől kénytelen megválni, hogy csak a kisegítő személyzetnek mond fel, vagy tanerőknek is. „Az a kormány papol, miközben nem tartja tiszteletben a tanügyi törvényt, amely előírná, hogy a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékát kellene az oktatásra fordítani” – bírálta az intézkedést Lakatos András.
Király András: ki kell állni!
Az államnak jelenleg ennyi pénze van a közoktatás fenntartására, ám megteremtette a lehetőséget, hogy az iskolák több helyről vonjanak be forrásokat, a fenntartó önkormányzat például a pedagógusok fizetésébe is bepótolhat – mutatott rá lapunknak Király András oktatási államtitkár. Bár a kis létszámú osztályok miatt a kisebbségi oktatás van a legjobban kitéve az átszervezés veszélyének, az államtitkár szerint ez nem szenved kárt. Mint mondta, ezt Remus Pricopie tanügyminiszter is megígérte a héten, amikor az RMDSZ parlamenti frakcióinak oktatási szakembereivel találkozott.
Az államtitkár kifejtette, a miniszériumnak az a kérése, hogy a nagyvárosokban, ahol több tanintézet működik, igyekezzenek ezeket úgy racionalizálni, hogy a közeli iskolákban ne legyen mindössze 14 gyerek osztályonként. „Remélem az oktatási hálózatunk a következőkben is fenntartható lesz, a szórványtelepüléseken annyi gyerekkel kell működnie az iskolának, ahány van. A közösség képviselőinek, az iskolák vezetőinek, az érdekvédelmi szervezet tagjainak nyugodt érvekkel ki kell állniuk és kérniük a törvényes jogok biztosítását” – jelentette ki Király András, rámutatva: azzal kell érvelni, hogy a létszám alatti osztályok, iskolák a módszertan alapján a minisztérium hatáskörébe tartoznak.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Referendumügy: Borboly szerint korlátozott a demokrácia
Elfogadhatatlan az Európai Unió egyik tagállamában, hogy egy alapvető demokratikus jog gyakorlását akadályozza meg a kormány a prefektúra közbenjárásával – jelentette ki Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök azt követően, hogy Adrian Jean Andrei kormánymegbízott megtámadta a közigazgatási bíróságon a székelyföldi régió ügyében kiírandó népszavazásra vonatkozó megyei tanácsi határozatot.
A prefektus lépése miatt a tervezett időpontban, december 22-én nem lehet megtartani a népszavazást, de Borboly Csaba (képünkön) bízik abban, hogy a határozat „kiállja a jogi próbát”, mert a megyei tanács jogászaival alaposan előkészítették azt. A megyei tanács elnöke szerint a kormánymegbízott tulajdonképpen nem jogi, hanem politikai alapon kifogásolja a népszavazásról szóló határozatot.
„Úgy látszik, a kormány fél az állampolgárok véleménynyilvánításától, holott még csak nem is közigazgatási egységről szólna a népszavazás, hanem fejlesztési régióról, amely nem rendelkezne közigazgatási hatáskörökkel – kommentálta Adrian Jean Andrei lépését Borboly Csaba. – Egyébként akkor sem lenne ok a félelemre, ha közigazgatási egységről szavaznának. Mi a régiósításvitában sohasem etnikai érveket hoztunk fel, hanem gazdasági, fejlesztéspolitikai szemszögből világítottunk rá arra, miért lenne előnyös az érintett lakosságnak, ha a három megye egy fejlesztési régiót alkotna, és miért hátrányos számukra, ha tőkeerős, gazdag nagyvárosokkal vonják őket egybe.”
A Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta továbbá, a székelyföldi megyék elöljárói már számtalanszor kimutatták, hogy a hasonló adottságú három megye külön fejlesztési régióként könnyebben pályázhatna európai uniós forrásokra. „Igazunk tudatában kitartunk álláspontunk mellett, és állunk elébe a hatósági támadásoknak” – tette hozzá Borboly Csaba.
Amint arról már beszámoltunk, a székelyföldi megyékben a szavazólapon egyetlen kérdés szerepelne: „Egyetért azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely régióközponttal?”
Krónika (Kolozsvár)

December 5., ünnep
December 5-én az ötszázezredik, könnyített úton honosult új magyar állampolgár tette le az esküt. Ezelőtt csupán négy évvel is morbid viccnek hatott volna egy ilyen kijelentés, hiszen a kettős állampolgárságról szóló, érvénytelennek bizonyult 2004-es népszavazás időpontja a nemzeti szégyen napjaként élt a köztudatban.
A trauma után viszont nem lehetett kevesebbel beérni a kettős állampolgárságnál, szinte kényszerhelyzet szülte azt, hiszen az önmagát nemzetinek hirdető, 2010-ben hatalomra került új kormány hitelessége forgott volna kockán, ha ennél kevesebbel beéri.
2013 december ötödike így nem az önmarcangolás napja volt, hanem ünnepi esemény. Ám mostantól az lenne az igazi, ha nem a fellengzősség, az erőltetett ünnepélyesség hangvétele uralkodna a könnyített honosítás kapcsán, hanem a mindennapi természetességé. Tekintsük magától értetődőnek, hogy határmódosítás nélkül is sikerült elérni, hogy immár a Nagyváradon vagy Szabadkán születő magyar csecsemő is magyar állampolgárként jön a világra, és úgy lehet értékes, megbecsült polgára annak az országnak, amelyben született, hogy közben a magyar nemzet teljes jogú, „pedigrés” tagja. Sokan gondolhatják persze, hogy a határok légiesedésével és a kontinens egységesülésével az állampolgárság már nem számít, csupán melldöngető magyarkodásról van szó – az ő figyelmükbe most csak a román állampolgárokkal szembeni összeurópai ellenszenvhullámot ajánlanánk.
Most végre egymás valódi megismerésének kellene következnie az anyaországiak és a határon túliak között. Annak tudatosítása, hogy egyenrangúak vagyunk, ezért nem „határontúli-simogatni” kell átjárni Erdélybe, és sem az anyaországi polgároknak, sem a pártoknak nem úgy kell ránk tekintenie, mint a sorsukba illetéktelenül beleszólni akaró, agyatlan szavazógépekre vagy a magyar közpénzeket elnyelő feneketlen zsákra.
Ha emellett azt is elfogadjuk, hogy azokat sincs joga senkinek nemzetárulónak bélyegezni, akik félelemből vagy más meggyőződésből nem kérik az anyaország állampolgárságát, vagy nem akarnak az ottani szavazáson voksolni, akkor valósulhat meg igazán a határokon átívelő nemzetegyesítés.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Összerdélyi platform alakul
Az Erdélyben élő nemzetiségek párbeszédének szükségességéről, egy erdélyi autonomista párt folyamatban levő bejegyzéséről, valamint a román félelmekről folyt a tárgyalás kedden, Szatmárnémetiben a Szatmári Híd Egyesület által szervezett autonómiakonferencia második napján.
Angela Tocilă nagyváradi újságíró, blogger azt fejtegette, hogy az erdélyi magyarok kulturális autonómiatörekvéseit össze kellene hangolni a románság gazdasági önrendelkezésre irányuló igényeivel. Elmondta: elkeserítőnek találja a romániai politikai osztály viselkedését, mely 23 éve álproblémák mentén igyekszik megosztani a közösséget, a valós társadalmi gondokkal pedig nem foglalkozik. Úgy vélte, utóbbiak feltérképezése, a megoldási lehetőségek kidolgozása csakis alulról építkezve, a magyar és a román civil szervezetek összefogásával valósulhat meg.
Beszélt ugyanakkor a román félelmekről is, melyekkel igazán azt követően szembesült, hogy megjelentetett egy írást a székelyek menetelésével kapcsolatosan, melyben határozottan állást foglalt Erdély autonómiája mellett. Mint elmondta: kellemes meglepetés volt számára, hogy nagyon-nagyon sok román írt neki, akik szintén támogatnák az erdélyi önrendelkezést. Szomorúan konstatálta ugyanakkor, hogy a nyilvánosság előtt igen kevesen merték vállalni véleményüket, mivel féltek attól, hogy emiatt árulónak nyilvánítanák őket.
Mircea Daian komoly problémának nevezte azt, hogy a közösségeknek nincs lehetőségük maguk közül választani vezetőket, kénytelenek azokat az embereket elfogadni, akiket a pártok rájuk erőltetnek. A Demokratikus Erdély Liga alapítója elmondta: kell egy összerdélyi platform, mely az összes együtt élő népcsoportot képviseli és felkarolja az autonómia ügyét. Ezért készülnek bejegyezni egy pártot Erdélyi Mozgalom (Mişcarea Ardeleană) néven, mely tömegrendezvények révén igyekszik majd erősíteni az erdélyi identitást.
Tervezik ugyanakkor egy háromnyelvű (román, magyar, német) újság, illetve egy szintén három nyelven sugárzó rádió-, illetve tévéadó beindítását. Elmondta: a helyi önrendelkezés az EU nyugati országaiban létező dolog, és bizonyított tény, hogy az autonóm régiókkal rendelkező államok fejlettebbek, ezért nekünk is ezt a példát kell követnünk.
Matyi István, a Szilágy Megyei Művelődési és Művészeti Központ referense néhány egyszerű példán keresztül szemléltette, hogy a jelenlegi központosított berendezkedés mennyire akadályozza a helyi szintű elképzelések érvényesülését. Elmondta: azt követően, hogy sikerült elérniük a megyei önkormányzatnál, hogy félállásban biztosítson fizetést az általa vezetett Terbete néptáncegyüttesnek és a zenekarnak, a Boc-kormány létszámstopot vezetett be a közszférában, így az egyetemre bejutott táncosaik helyére nem volt lehetőségük újakat felvenni. Visszásnak nevezte azt is, hogy nem engedélyezett protokollköltségként elszámolni a külföldi vendégeknek a pincesoron főzött hagyományos ételeket, sem az egyébként széles körben elismert minőségi helyi borokat és pálinkát.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Bíróságához fordul a RMOGYKE a diszkriminációellenes tanács döntése miatt
A közigazgatási bírósághoz fordult a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) annak érdekében, hogy a hatóság érvénytelenítse az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntését, amely szerint nem diszkriminatív a magyar orvosis diákokkal szemben, hogy a klinikai gyakorlatot kizárólag csak az állam nyelvén végezhetik.
A civil szervezet jogi képviselője, Kincses Előd egyúttal a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) határozata és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartája ellen is kifogást emelt, remélve, hogy a testület hatályon kívül helyezi azokat.
Amint arról beszámoltunk, a diszkriminációellenes tanács október 16-án hozott döntését a testület hat tagja írta alá, az elnök, Asztalos Csaba és kollégája, Haller István különvéleményt fogalmaztak meg. A CNCD vezetője akkor az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el az érveit, miszerint a román szaknyelv ismeretét nem a gyakorlati oktatással kell elérni.
Asztalos ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az utóbbi időben Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat. Rámutatott: Romániában, ahol az állam elméletileg az óvodától az egyetemig szavatolja az anyanyelvű oktatást, a diplomamunkát ugyan el lehet készíteni magyarul, de megvédeni csak az állam nyelvén lehetséges.
„A marosvásárhelyi orvosi egyetemen az elmélet a teljes oktatási folyamat mintegy 30 százalékát teszi ki. E szerint félrevezető az állítás, miszerint a magyar oktatás jól áll és csak apró lépéseket kell tenni a továbbiakban” – vélekedett Kincses Előd. Szerinte a korlátozó rendelkezés kiötlői és a CNCD többségi tagjai figyelmen kívül hagyták a betegek jogait, akik így nem kommunikálhatnak anyanyelvükön az ágyuk köré gyűlt oktatókkal és egyetemi hallgatókkal.
Az ügyvéd szerint egyébként a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség orvosi bizottsága nem hivatott a tanügyi törvényt fölülíró rendelkezéseket hozni. Kincses úgy véli, innen is látszik, hogy az ARACIS orvosi testülete kizárólag a marosvásárhelyi egyetem kérésére hozta meg a vitatott határozatot.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Iskolamentés a szórványban
Erdély-szerte felméri a magyar nyelvű oktatás helyzetét a Közpolitikai Elemző Központ és a Kvantum Research az Iskolák veszélyben elnevezésű kutatási program keretében. A projekt célja rámutatni a kritikus pontokra, ahol a következő tíz évben csak speciális tervekkel menthető meg a magyar iskola. Beszterce-Naszód megyében a negatív demográfia
Az erdélyi magyarság egészére jellemző negatív demográfiai mutatók a gyermeklétszám alakulására is kihatnak, az elmúlt esztendőkben a szórványban 15 százalékkal, a Bánságban ennél is nagyobb mértékben csökkent a gyerekek száma – mutatnak rá az Iskolák veszélyben program működtetői, akik szerint a folyamat számos erdélyi magyar iskola létét sodorja veszélybe. Kimutatásuk szerint 235 olyan erdélyi település van, ahol az évtized végéig megszűnhet a magyar oktatás.
A zömében szórványbeli településeken az elmúlt években csupán 4–5 gyereket írattak be iskolába, és nem született két magyar csecsemőnél több – derül ki a Közpolitikai Elemző Központ és a Kvantum Research kutatási programjából. A szakemberek által veszélyeztetettnek minősített iskolák szomszédságában nincs más magyar tanintézet, így az itteni magyar gyerekek 2020 után valószínűleg csak román nyelven tanulhatnak majd. A veszélyeztetett iskolák megtartása a következő években speciális tennivalókat, helyi és regionális cselekvési tervek kidolgozását igényli, állítják a szakemberek.
Megkeresik a kritikus pontokat
A 2012 nyarán civil kezdeményezésként indított Iskolák veszélyben kutatási program célja bemutatni a kritikus pontnak számító oktatási helyszíneket, információkat nyújtani a döntéshozók részére, illetve közös gondolkodást beindítani arról, hogy milyen módon lehetne megőrizni, megerősíteni ezeket. A programot lebonyolító szociológusok – Barna Gergő, Kapitány Balázs, Kiss Tamás és Márton János – a statisztikai adatok alapján határolták be, melyek a veszélyeztetett oktatási helyszínek, ezt követően pedig terepmunka során tájékozódnak az aktuális helyzetről, jövőbeni lehetőségekről – mesélte a Krónikának Kiss Tamás szociológus. „Nem az a lényeg, hogy globális következtetést vonjunk le, hanem, hogy helyi szinten nézzük meg, mi van jelenleg, mit lehetne tenni a jövőben” – hangsúlyozta a szakember.
Mint mesélte, elsőként Temes megyét térképezték fel, ahol valamennyi magyar nyelvű oktatási helyszínről adatlap, majd ezek összesítésével megyei helyzetjelentés készült. Azóta Szatmár, Szilágy, Bihar, Kolozs, Fehér és Hunyad kivételével valamennyi erdélyi megyét felmérték, és Arad megyében is elkészítették a jelentést, részletezte a kutatás jelenlegi állását a szociológus. Elmondása szerint ezeket továbbították az adott megye döntéshozóinak, oktatási szakembereinek, de az összegyűjtött adatok alapján a jövőben más típusú elemzéseket is készítenek, például a szórványkollégiumok működéséről, a kistérségi együttműködésről.
Bár a projekt a politikumtól függetlenül, civil kezdeményezésként indult, menet közben a döntéshozók is felkarolták, a magyar kormány a Bethlen Gábor Alap révén támogatja a kutatást, míg az RMDSZ partnerként csatlakozott a programhoz. Kiss Tamás szerint az összegyűjtött adatok hasznos támpontot nyújthatnak ahhoz, hogy oktatási stratégia készüljön a szórványban, de konkrét problémákra is rámutathatnak, többek között arra, hova kell iskolabusz, melyik tanintézet presztízsét kell növelni. A projekt a támogatási rendszerre is hatással lehet, a szociológus szerint arra is rá szeretnének világítani, melyek azok a kiemelt helyszínek, ahova az erőforrásokat összpontosítani kellene.
Helyben készül az oktatási stratégia
Az RMDSZ által is felkarolt kutatási program adatait ismertetve Magyari Tivadar, a szövetség oktatási főtitkárhelyettese a magyar szórvány napja alkalmából Nagyenyeden tartott konferencián kifejtette: az új demográfiai helyzet új megközelítést, helyi, megyei és regionális szintű oktatási cselekvési tervek készítését követeli meg. Mint rámutatott, ezt indokolja az oktatási törvény is, amely a központosítás felszámolására törekszik, de a célként kitűzött kisebbségi autonómia is megköveteli a helyi közösség tényszerű helyzetelemzését.
A differenciált demográfiai mutatók is helyi megközelítést tesznek szükségessé. „Ami jó lehet Dicsőszentmártonban, az már a szintén Maros megyei Segesváron sem jó” – példálózott Magyari Tivadar. Elmondta, az RMDSZ Főtitkársága rövid és középtávú regionális oktatási tervek készítését kezdeményezte, első körben a helybeliek és szakmabeliek döntik el több hónapos műhelymunka során, hogy az adott településen, régióban milyen megoldást érdemes választani a magyar oktatás megmentésére. A társadalmi konzultációval készülő 10–15 regionális dokumentumot az adott térségben vitára bocsátanák, ennek eredményeként fogalmazódna meg, hogy mi a teendő az erdélyi magyar oktatásban, magyarázta a főtitkárhelyettes, aki szerint ily módon 2014 nyarára készülne el az RMDSZ oktatási stratégiája.
Minimális gyereklétszám és pedagógushiány Beszterce-Naszód megyében
A gyereklétszám drasztikus csökkenése az észak-erdélyi szórványban is érezteti hatását, az Iskolák veszélyben program adatai szerint Beszterce-Naszód megyében a 23 magyar iskolából csupán hétben biztosított hosszú távon a működéshez szükséges gyereklétszám. A Beszterce környéki oktatási régióban a besztercei és a szentmátéi, míg a Bethlen környékiben az árpástói, a bethleni, a felőri, a magyardécsei és a vicei iskola fennmaradására mutatkozik reális esély, utóbbi kettőére a településeken működő szórványkollégiumok jóvoltából.
A hatszázalékos magyarsággal rendelkező megyében 2005-ben három magyar iskola – a somkereki, a bacai és a nagysajói – zárta be kapuit, és az alacsony diáklétszám miatt az évtized végéig újabb tanintézetek juthatnak hasonló sorsra. A megyében ugyanis olyan települések is vannak – Kékes vagy Mezőveresegyháza –, ahol az elmúlt 5–6 évben egyetlen magyar gyerek sem született – mesélte a Krónikának Balázs Dénes kisebbségi oktatással megbízott tanfelügyelő.
A Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség 2013/2014-es tanévre szóló beiskolázási adatai szerint az egyes kisrégiókban egyfajta magyar szigetet képező települések – Tacs, Mezőköbölkút, Magyarberéte – iskolái vannak a legnagyobb veszélyben. Utóbbi településen évek óta 4–5 gyerekkel működik az elemi iskola, és nem tudni, meddig sikerül fenntartani ezt az állapotot. A kis létszámú osztályok esetében ugyanis a fejkvóta nem fedezi a pedagógusok bérét, az anyagi gondokkal küzdő mezőségi önkormányzatoknak pedig nincs pénzük kiegészíteni azt – vetített rá az osztályösszevonások, iskolabezárások legfontosabb okára Balázs Dénes.
Mint magyarázta, az elöljárók többségét nem is annyira a rosszindulat, mint inkább a pénzszűke vezeti, amikor a magyar osztályok összevonása, iskolák megszűntetése mellett dönt, háttérintézmények révén megoldható lenne ezek működtetése. Az illetékes szerint a legtöbb oktatási helyszínen minimális létszámmal működnek a magyar osztályok, a szabály alól a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar tagozata sem kivétel, ahol a 6. osztályban csak hat magyar gyerek van. A megyeszékhelyen az elemi és általános iskolában egy-egy, a középiskolában a vidékről érkező diákok révén két-két magyar osztály működik.
Az észak-erdélyi szórványmegyében az alacsony gyereklétszám mellett a szakképzett pedagógusok hiánya is gondot okoz, részletezi a problémákat a tanfelügyelő, Besztercén és Szentmátéban például a szülési szabadságra menő pedagógusok helyére keresnek matematika-, illetve magyartanárt. Árpástón szakképzetlen tanítót foglalkoztatnak, Tacson nyugdíjas oktatja a diákokat, miután az oda kinevezett pedagógus külföldi munkavállalás céljából fizetetlen szabadságra ment.
Román iskolában a vegyesházasságból származók
Az észak-erdélyi szórvány másik problémája, hogy sok helyen a meglévő kevés gyereket sem tudják megtartani a magyar iskolák számára, számos szülő a jobb boldogulás reményében román tanintézetbe íratja csemetéjét. Balázs Dénes szerint Újős esetében – ahol nemrég szűnt meg a magyar 5–8. osztály, sikerült elérni, hogy az elemit végzettek 60 százaléka a helyi román iskola helyett a közeli Szentmáté magyar iskolájában tanuljon. A magyar alternatíva választása sokszor azon múlik, hogy a pedagógus, lelkész meg tudja-e győzni a szülőket az anyanyelvű oktatás fontosságáról, mesélte a tanfelügyelő.
A besztercei oktatási térség fontos magyar szigetének számító Cegőtelkén a szülők nagyrésze a besztercei vagy tekei magyar iskola mellett dönt, de Székely Lilla tanítónő szerint egyre gyakrabban merül fel opcióként a közeli községközpont, Szászlekence román iskolája is. Mint mondta, ezt azok a szülők részesítik előnyben, akik szakmára tanítanák csemetéjüket, és magyar nyelvű szakoktatás hiányában kénytelenek a románt választani.
A 85 százalékban magyarlakta település elemi iskolájában magyar tagozaton 15, románon 9 gyerek tanul összevont osztályban, utóbbiak szinte mind vegyesházasságból származnak. A magyar végzettségű, évek óta román tagozaton pedagógus szerint egyetlen esetben fordult elő, hogy román-magyar szülők gyermekét magyar tagozatra íratták. A beolvadási tendencia ellensúlyozásaként a tanítónő választott tantárgyként magyar nyelvre oktatja diákjait.
Csángókkal mentik a magyar iskolát
A demográfiai adatok ellensúlyozására Beszterce-Naszód megyében már évekkel ezelőtt találtak megoldást, a vicei Dsida Jenő Általános Iskola tantestülete, hogy megmentse a diáklétszám csökkenése miatt bezárásra ítélt tanintézetet, Csángóföldről hozott gyerekeket. A 2006-ban ily módon létrejött Bástya Egyesület vicei kollégiumában 31 csángó és mezőségi gyereknek biztosítanak szállást, ingyenes ellátást, a magyardécseiben 11-en laknak.
A Bákó megyeiek mellett Óradnáról, illetve olyan mezőségi településekről érkeznek diákok, ahol megszűnt a magyar iskola, mesélte lapunknak Kerekes Zoltán egyesületi elnök. Emellett 11, a vicei iskolából kikerült csángóföldi gyerek továbbtanulását is biztosítják. „Elsősorban olyan iskolákba irányítjuk őket, ahol szükség van diákokra, ugyanakkor van magyar közösség – magyarázza Kerekes Zoltán. – Gondot okoz, hogy kevés helyen van magyar szakoktatás. Ez hatalmas lemaradás a román tanintézetekhez képest, mert ismerjük el, nem való mindenki elméleti líceumba, pedig a közelben magyar nyelven csak ez biztosított számukra.” Az elnök, aki maga is pedagógus, abban bízik, hogy a Téka Alapítvány szamosújvári iskolájának felépültével a Mezőségen is beindul a magyar nyelvű szakképzés.
„Azok a magyar iskolák, amelyeknek nincs háttérintézménye, legyen az egyesületi, egyházi, vagy bármilyen más, megszűnnek” – vetíti elő a jövőt Kerekes Zoltán hozzátéve, bár még a csángó gyerekek vannak többségben intézményeikben, a magyar iskolák felszámolásával kezdenek elmozdulni a mezőségiek irányába. A demográfiai mutatókat ismerik, és készek bárkivel konzultálni a megoldás érdekében, teszi hozzá az elnök, amennyiben az valóban a szórványkérdésre keresi a választ.
Krónika (Kolozsvár)

Florea-kijelentés miatt tiltakoznak
Az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor és az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke, Jakab István is tiltakozik egy Dorin Floreának tulajdonított, a magyarokat sértő kijelentés miatt.
A Népújság szerint szerdai sajtótájékoztatóján Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester azt mondta, hogy „fogyatékosok lesznek a magyar tanulók”, ha nem vegyes tannyelvű iskolába járnak, és nem tanulnak meg jól románul beszélni. Brassai Zsombor csütörtöki blogbejegyzésében hangsúlyozta: „a magyarok nem attól tanulnak meg helyesen románul, ha olyan iskolákba járnak, amelyekben kultúrájukat, anyanyelvüket, történelmi tudatukat, tradícióikat csak fogcsikorgatva megtűrik. Nem. A magyarok akkor tanulnak meg helyesen románul, ha tiszteletben tartják anyanyelvük tekintélyét, s a román nyelvet idegen nyelvként, az idegen nyelv tanításának sajátos módszertanával tanítják meg nekik!”
Jakab István szerint Dorin Florea polgármester tettei és nyilatkozatai egyértelműen jelzik, hogy nem alkalmas és nem méltó Marosvásárhely vezetésére. „Az a polgármester, aki nem képes felfogni, mi történt Marosvásárhelyen 1990. március 20-án, aki nem vonja le a következtetést a Forgatag száműzéséből, aki nem tanul Lakó Péterfi Tünde megbüntetésének esetéből, aki nem látja be, hogy a székely zászló elleni jogtalan küzdelme milyen veszélyekkel jár, az a tűzzel játszik! Marosvásárhely lakói elzavarják azt a polgármestert, aki a város jövőjének ellensége” – fogalmaz közleményében Jakab.
Florea állítólagos kijelentései kapcsán Lakó Péterfi Tünde is nyílt levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben tiltakozik a városvezető sértő megjegyzése miatt. „Meddig tűrjük ezt szó nélkül? Mikor hozzuk végre tudomására, hogy ezt nem teheti? Azt hiszem, hogy a jóérzésű román ajkú városlakók is beláthatják, hogy szörnyű helyzetben van Marosvásárhely, mert egy olyan polgármester vezeti, aki még a szavait sem képes megválogatni, amikor a város lakosságához szól! Személy szerint én ezt nem tűrhetem szó nélkül. Tiltakozásképpen pénteken délután négy órától kiállok a városháza elé, egy neki címzett, de bárki által elolvasható levéllel. Fél ötig fogok ott állni, azután a levelet beadom a portásnak. Remélem nem csak elolvassa, de meg is szívleli majd a benne foglaltakat. Aki szeretne csatlakozni, megteheti” – hangoztatta Lakó Péterfi Tünde.
„A polgármester szavait rosszul értelmezték, hiszen ha mondta is azt, hogy a kizárólag magyar iskolában járó gyerekek fogyatékosok, akkor sem arra értette, hogy nincs kezük és lábuk, hogy sérültek, hanem, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek azáltal, hogy nem román társakkal együtt tanulnak. Hangfelvételünk a sajtótájékoztatóról nincs” – mondta Aurel Trif, a városháza sajtószóvivője.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Költségcsökkentő döntések
Egységesítik az igazgatók béreit, csak ellenőrzés után hosszabbíthatók meg a rövid távú szerződések, összevontak néhány osztályt és csökkentik az opcionális tantárgyak óraszámát – döntöttek a Hargita Megyei Tanfelügyelőség csütörtöki vezetőtanácsi ülésén.
Költség- és személyzetcsökkentésre van szükség jövő évben a Hargita megyei oktatási rendszerben, ellenkező esetben nem lesz elegendő költségvetési fedezet a bérekre – számoltunk be korábban. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség csütörtöki vezetőtanácsi ülésén meg is hozott néhány döntést a csökkentések érdekében.
Bartolf Hedvig főtanfelügyelő tájékoztatása szerint jövő szeptember elsejétől egységes rendszert alkalmaznak a megyebeli óvodákban, iskolákban dolgozó igazgatók és igazgatóhelyettesek béreinek a megállapítására. Ez egyes vezetők esetében fizetéscsökkenést fog eredményezni, de olyan is lesz, akinek nő majd a bére – fejtette ki a főtanfelügyelő. Szintén döntöttek arról, hogy nem hosszabbíthatják meg az iskolák a kisegítő személyzet alkalmazására kötött ideiglenes szerződéseket anélkül, hogy azokat a tanfelügyelőség ellenőrizné. Van, ahol nyugdíjasok dolgoznak be ilyen, rövid távra szóló szerződéssel, de mivel az alkalmazások be voltak tiltva, sok iskolában így vettek fel például gondnokot, könyvtárost, kazánfűtőt vagy titkárnőt – részletezte Bartolf Hedvig. Elmondta, indokolt esetben jóvá fogják hagyni a szerződéshosszabbítást, nyilván nem fognak például titkárnő nélkül hagyni egy iskolát, de nem lehet majd automatikusan meghosszabbítani ezeket a szerződéseket.
A főtanfelügyelő közölte, több iskola esetében megvizsgálták az alacsony gyermeklétszámú osztályok összevonásának lehetőségét, de végül egy csíkszeredai szakközépiskolában vonnak össze osztályokat következő félévtől. Olyan osztályok ezek, ahol 15-nél kevesebb diák van, ők az összevonás után is megmaradhatnak azon a szakon, amelyre felvételiztek – ismertette Bartolf Hedvig. Elmondta, döntöttek arról is, hogy a törvény engedélyezte legkevesebb óraszámot tartsák meg az iskolákban következő tanévtől a választható tantárgyakból. Ez nem jelent nagy spórlást, de sok kicsi sokra megy alapon költségcsökkentést remélnek ettől is. Bartolf Hedvig még elmondta, az oktatási tárca is költségcsökkentő rendeletet kiadására készül, ezen szabályokat is alkalmazni kell majd. Emellett számos intézkedést terveznek még a megyében a következő időszakra, például kidolgoznak egy egységes kritériumrendszert a tanintézetek számára a kisegítő személyzet alkalmazására vonatkozóan. Jelenleg ugyanis előfordul, hogy azonos méretű tanintézetekben más-más létszámú a kisegítő személyzet.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

Nyelv- és beszédvédő gyógyszer
Nagyvárad- Szerda délután a római katolikus Püspöki Palota dísztermében bemutatták Tempfli Imre atya, egyháztörténész Lektorok kis kézikönyve című kötetét, melyről Csírák Csaba szerkesztő beszélt.
Köszöntőjében Exc. Böcskei László megyés püspök érdekesnek és értékesnek nevezte a bemutatott könyvet. Arra hívta fel a figyelmet: a Szentírásban több helyen olvashatunk arról, hogy Jézust követte a tömeg, mert hallgatni akarta a tanításait, mindazt amit örömhírként hirdetett a népnek. Ugyanakkor az apostolok is figyelemmel kísérték Krisztus beszédeit, csodáit, az együttlét mély hatást gyakorolt rájuk, úgymond átalakultak, majd ők is az evangélium terjesztőivé váltak. A nemrég véget ért Hit Évének is egyik célja az volt, hogy felébressze bennünk a kíváncsiságot Istennek üzenete iránt, hogy jobban odafigyeljünk rá, mi is keressük a közelségét, azt, amit mondani akar számunkra, és az apostolokhoz hasonlóan elmélyedjünk az Úr szavában. Ez a könyv pedig szintén arról szól, hogyan érthetjük meg, és adhatjuk tovább helyesen az Úr szavát, olyan fontos lehetőség, eszköz és anyagtár, mely hozzásegít ahhoz, hogy méltóképpen tudjuk a Szentírást olvasni, az üzenetét továbbadni. Nem mindegy ugyanis, hogyan visszük tovább az emberekhez Isten szavát, mert nemcsak egy szűk kör (papok, egyházi személyek, hitoktatók, lektorok) feladata kell legyen, hogy helyesen értelmezze és olvassa a Bibliát, hanem azok számára is lényeges kell legyen ez, akik nem nyilvános térben tanulmányozzák- nyomatékosította a főpásztor.
Segédeszköz
A moderátori szerepet elvállaló dr. Kovács F. Zsolt irodaigazgató azt emelte ki: Isten igéje akkor válik élővé, ha az elméletek tettekké válnak. A kiadványt Csírák Csaba szerkesztő, nyelvápoló ismertette. Arra figyelmeztetett: napjainkban sajnos egyre inkább romlik az anyanyelvünk, társadalmi jelenséggé vált az igénytelen beszéd, a trágárság, a nem olvasás, a befejezetlen mondatok, idegen hangsúlyok használata. Ezzel az emberi viszonyok minősége is romlik, így a nyelv- és beszédvédelem tulajdonképpen nem öncél, hanem segédeszköz a tiszta emberi kapcsolatok ápolásához. Ugyanis egyedül mi emberek rendelkezünk a beszéd isteni adományával, így kötelességünk óvni, védeni anyanyelvünket. Fontos, hogy a szép, tiszta beszéd a templom falain belül is érvényesüljön, különösen azért, mert az ott elhangzottak a látszat ellenére nem egy arctalan tömeghez szólnak, hanem minden egyénhez külön-külön. A lektori (felolvasói) szolgálatot tehát nem csak a közszereplők kell komolyan vegyék, hanem azok is, akik felelősséget éreznek anyanyelvünk iránt. Ilyen értelemben a bemutatott könyv túllép az egyházi liturgián, nyelv- és beszédvédő gyógyszer, melyre mindenkinek szüksége van, végzettségétől vagy szakmájától függetlenül. Tankönyv azoknak, akik úgy érzik, hogy „a beszédünk védelme a vérünkké kell váljon”.
Dr. Tempfli Imre kifejtette: 2007-ben vállalt missziós szolgálatot a diaszpórában, Stuttgartban, de el szeretné kerülni azt, amit sokan tesznek, hogy kintről mondja meg az itteniek, hogy mi a jó nekik. Ehelyett inkább arra törekszik, hogy hazahozza mindazt, ami hasznosnak, vagy szépnek tűnik számára külföldön. Hangsúlyozta: a könyv azért fontos, mert a laikusok lektori képzése hiányzik a magyar katolikus egyházban, pedig a világi személyeket nem lehet csak úgy odaengedni felolvasni akkor sem, ha jó szándék vezérli őket, mert ismerniük kell a gyakorlati dolgokat. Hozzátette: a kiadvány elsősorban a püspök számára íródott, majd a paptestvérek, a lektorok és a hívek számára.
Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro

Fidesz: várakozáson felül sikeres a kettős állampolgárság
- A Fidesz szerint a legvérmesebb szakértői becsléseket is felülmúlta, hogy csütörtökön Böjte Csaba szerzetes személyében az ötszázezredik külhoni magyar tette le állampolgári esküjét.
Erről Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője beszélt sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta, kilenc évvel korábban ezen a napon a szocialisták és Gyurcsány Ferenc "uszítására" fájdalmas eredménnyel zárult a kettős állampolgárságról szóló népszavazás.
Az új Országgyűlés ugyanakkor 2010 májusában a kettős állampolgárság törvényi biztosításával begyógyította az ekkor keletkezett sebeket, a félmilliomodik külhoni magyar eskütételével pedig gyászból ünnepnappá változott december 5. - fogalmazott a szóvivő.
Hoppál Péter azt mondta, az elmúlt évek állampolgársági eskütételei bebizonyították, "mindannyiunkat erősebbé, nem pedig gyengébbé tett az, hogy magyar a magyarnak testvére lehet".
Szólt arról is, volt olyan idő, amikor ennek ellenkezőjét próbálták bebizonyítani hazugságokkal, gyűlöletkampánnyal.
Szerinte ugyanis az MSZP és Gyurcsány Ferenc 2004-ben "nyíltan a külhoni magyarság ellen kampányolt", magyart a magyar ember uszított. A bukott baloldalon pedig azóta semmi sem változott, hiszen az eltelt kilenc év ellenére még mindig ugyanazok vannak együtt, akik "akkoriban hazudtak" - fűzte hozzá.
A Fidesz szóvivője kiemelte, az MSZP elnökének tanácsadója az a Lendvai Ildikó, aki nemrég azt nyilatkozta: nem tévedett a baloldal, amikor nemet mondott a külhoni magyarokra. Hiller István korábbi oktatási miniszter pedig győzelemként értékelte az akkori népszavazás eredményét - mondta Hoppál Péter.
A kormánypárti politikus kitért Szanyi Tibor szocialista képviselőre is, aki szerinte ma is rendszeresen uszít a külhoni magyarok ellen, akiket néha románoknak is nevez. A bukott baloldalon emellett megtalálható az a Kuncze Gábor, akinek volt pártja "nyílt magyarellenes kampányt folytatott, amíg létezett", továbbá Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, aki szerinte ma is "ugyanazt a hazug gyűlöletkampányt" folytatja, mint 2004-ben és a külhoni magyarokat "ma is megfosztaná a nemzethez tartozás élményétől".
Hoppál Péter megjegyezte még, hogy Bajnai Gordon exminiszterelnök ebben a kérdésben mindig "sumákolt, lapított" és soha nem kért bocsánatot a külhoni magyaroktól.
A Fidesz ezzel szemben kormányra kerülése után az elsők között, még a kabinetalakítás előtt hozott törvényt a kettős állampolgárságról, amit az alaptörvényben meg is erősített, kimondva: az ország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határokon kívül élő magyarok sorsáért.
A szóvivő kérdésre válaszolva elmondta, a kettős állampolgárság elfogadásának idején a legvérmesebb becslések is arról szóltak, hogy az első években 200-250 ezren folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Elmondása alapján senki nem számított arra, hogy pár év alatt ilyen sikeres lesz ez a lehetőség a magyarság körében
(MTI)

UNESCO-listán a kolindálás, a csíksomlyói búcsúnak még várnia kell
Felvették a szellemi örökség listájára az úgynevezett kolindálást, egy román karácsonyi népszokást az UNESCO illetékes bizottságának Bakuban zajló ülésszakán.
A házról házra járó, felnőtt férfiakból álló csapatok karácsonyi kántálását Románia és a Moldovai Köztársaság közösen terjesztette fel a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára – közölte csütörtökön a Medifax hírügynökség.
A kolindálás egyike annak a három előterjesztésnek, amellyel a román kulturális és örökségvédelmi minisztérium tavaly márciusban fordult az UNESCO-hoz. A csíksomlyói pünkösdi búcsú és a majszini (Máramaros megye) Nagyboldogasszony-napi zarándoklat idén végül nem került napirendre, mert az UNESCO illetékes bizottsága ezek esetében még kiegészítéseket kért a bukaresti kulturális tárcától – közölte Hegedüs Csilla, az RMDSZ főtitkárhelyettese, a szövetség kulturális főosztályának vezetője.
A világ szellemi kulturális örökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, a cím ugyanakkor méltó elismerést is jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. „Ezzel olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne bennünket ezen a listán” - indokolta az előterjesztést 2012 márciusában az akkori kulturális miniszter, Kelemen Hunor.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el, erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.
maszol.ro/MTI/mediafax.ro

HISZTI NÉLKÜL
Amit a lehallgatásokról tudni lehet
Minden ezredik állampolgár telefonbeszélgetéseibe belehallgat a SRI, és az internetes kommunikációt is élőben tudják követni.
Jól teszik-e azok a politikusok, akik már szinte semmit nem mondanak telefonon, és azt is csak halkan? Igaz-e az, hogy nyugodtan lehet e-mailezni és chatelni, mert az internetes tevékenységünket „csak” az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, a hírhedt NSA látja, a hazai szervek nem? És ami a legizgalmasabb: valóban mindenkit lehallgatnak?
A hazai hírszerző szolgálatok tevékenységét – akárcsak más országok hasonló szerveinek munkáját – sűrű homály borítja. Ez ilyen, egy titkosszolgálat nem lenne titkosszolgálat, ha tisztjeit csak úgy el lehetne hívni fagyizni, vagy rendszeresen nyílt napokat tartanának szervertermeikben.
Ez az a terület, ahol szinte semmilyen adat vagy eljárás nem nyilvános, éppen ezért ki-ki szabadjára engedheti a fantáziáját, és olyan összeesküvés-elméletet gyárthat, amilyent csak akar. A titkosszolgálat pedig – mit is tenne mást – nem erősít meg, nem cáfol, és nem kommentál.
De mégis, mi az, amit a lehallgatásokról tudni lehet? Néhány hete alkalmam volt részt venni egy újságírók számára szervezett háttérbeszélgetésen, ahol többek között a lehallgatásokról is szó volt.
A Chatham House szabályai szerint szervezett beszélgetés meghívottjáról csak annyit, hogy a bűnüldöző szerveknél dolgozott több, mint egy évtizedig, több híres ügye is volt, a napi rutinja részét képezték a lehallgatások. Más, szintén hasznos forrásom Attila Biro cikke a telefonlehallgatások körüli mítoszokról.
Akkor hát kezdjük az elején: aki ma az Európai Unió területén telefonál és internetezik, üzeneteinek bizonyos adatait – az ún. metaadatokat – a szolgáltatók rögzítik, és bizonyos ideig tárolják.
A 2006/24/EC direktíva előírja, hogy a szolgáltatók legkevesebb 6 hónapig, legtöbb két évig tárolják a hívások adatait (szakzsargonban: call detail records, CDR) valamint az internetes adatforgalomra vonatkozó adatokat (IPDR).
Magyarán magát az e-mail tartalmát nem rögzítik; ellenben visszakereshető, hogy mikor, pontosan milyen e-mail címre lett elküldve egy levél. Telefonbeszélgetések esetén a hívott számot, a hívás idejét és időtartamát, valamint az ún. cellainformációkat (a mobiltelefon pozícióját) tárolják a szolgáltatók. Tudni kell még, hogy a romániai jogszabály a lehető leglazább:
az adatokat minimális ideig, 6 hónapra visszamenőleg tárolják. Sok-e ez vagy kevés? Aki erre legyintene, mondván, hogy ezek az adatok úgysem érnek semmit, az szakítson 10 percet arra, hogy megnézze ezt a videót. Aki szerint viszont ez a személyes szabadságának lábbal tiprása, gondolkodjon el azon, hány bűntény feltárásában lehet segítség az, ha a nyomozó hatóságoknak lehetőségük van visszakeresni, kivel állhatott kapcsolatban az áldozat, illetve hogy a gyanúsított hol tartózkodott az adott időpontban. Fontos tudni, hogy ezeket az adatokat csak akkor adják ki, ha a nyomozó hatóság bírói végzést tud felmutatni.
A megfigyelés második szintjén már magukat a beszélgetéseket és üzeneteket rögzítik. Ezt a munkát a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végzi, részben saját céljaira, részben pedig más hatóságok kérésére, amolyan alvállalkozóként.
Például ha a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), vagy akár a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) le szeretne hallgatni valakit, akkor megbízza a SRI-t. Persze itt is, akárcsak a metaadatok kiadásához, bírói végzés szükséges.
Téves elképzelés az, hogy a SRI, mint az ósdi kémfilmben, titkos szobákban vagy viccesen álcázott furgonokban kuporogva hallgat le. Amennyire tudni lehet, a jelenlegi rendszer rendkívül kényelmes és elegáns. A hírszerzésnek minden hazai internet- és telefonszolgáltató direkt hozzáférést biztosít a saját adatforgalmához. A SRI-nek tehát még a Google-t vagy a Facebookot sem kell megkeresnie ahhoz, hogy elfogja például a Gmail rendszerén belül küldött szöveges vagy hangüzeneteket.
A lehallgatások tehát a következőképpen folynak: a SRI az ügyészektől kapott bírói végzést bevezeti a saját elektronikus rendszerébe, amely automatikusan elkezdi a beszélgetések lehallgatását.
A beszélgetéseket azonban nem a SRI rögzíti, hanem az az ügyészség, melynek mandátuma van a lehallgatásra, és melynek hozzáférése van ehhez a rendszerhez. Amint a mandátum lejár, a lehallgatás magától leáll.
Nem tudni, hogy milyen szoftvert használ erre a célra a SRI. Azt azonban tudni lehet, hogy világszinten számos cég fejleszt ilyesmit. Több milliárd dolláros biznisz ez, konferenciák, sőt, kémtechnológia vásárok is vannak, ahová kizárólag kormányok képviselői és titkosszolgálatok vannak meghívva.
Ami az internetes aktivitás megfigyelését illeti, a kanadai Citizen Lab idei jelentése szerint Románia egy hírhedt kémszoftverből, a FinFisherből is bevásárolt (egyébként Magyarországnak is van már ilyen programja). A FinFisher sokak szerint a legfejlettebb, egyben legveszélyesebb kémprogram jelenleg: ártatlannak tűnő, .jpg kiterjesztésű fájl formájában érkezik, és miután a számítógépre települ, a vírusirtó programok nem mutatják ki. A FinFisher működtetői mindenhez hozzáférnek a fertőzött számítógépen, beleértve a biztonságosnak hitt, kódolt e-maileket és fájlokat.
Előadónk egyébként a FinFisherről konkrétan nem beszélt, csak annyit jelentett ki, hogy az internetes kommunikációt élőben képes követni az ügyészség. Az internetes kommunikációt amúgy különösképpen szeretik: nem kell a hangfelvétel átírásával bíbelődni, copy-paste, és a viszontlátásra.
De vissza a telefon-lehallgatásokra: a Gândul úgy tudja, évente mintegy 20 ezer bírói végzést adnak ki – ez azt jelenti, hogy minden évben ezerből egy romániai állampolgárt lehallgatnak.
A lehallgatások nagy része (kb. 17 ezer) szervezett bűnözéssel, illetve magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos. Van azonban a lehallgatásoknak egy kisebb része: ezek az állambiztonsági ügyek. Ilyen alapon évente mintegy 3000 végzést írnak alá. Úgy tudni, ezek a lehallgatások túlnyomórészt terrorizmussal kapcsolatosak.
A lehallgatásokat a Büntetőeljárási törvénykönyv 91. paragrafusa alapján hagyja jóvá a bíróság. A döntés során a rendelkezésre álló bizonyítékok, illetve indoklás alapján a bíró azt mérlegeli, hogy a közérdek, illetve közbiztonság indokolja-e bizonyos személyek magánszférájának a megsértését. Egy mandátum legfeljebb 30 napig tart; ez további 30-30 nappal meghosszabbítható, azonban egy személyt nem lehet ugyanazon ügy miatt 120 napnál tovább lehallgatni.
Egészen kivételes esetekben, ha nem lehet megvárni a bírói jóváhagyást, az ügyészek saját hatáskörben is elkezdhetik a lehallgatást, ez azonban legfeljebb 48 órán át tarthat. A felvételt utólag be kell mutatni a bírónak, és amennyiben az úgy ítéli meg, hogy ez a lépés nem indokolt, akkor a lehallgatás leáll, a felvételeket pedig megsemmisítik.
A nem román nyelvű kommunikációt egy tolmács segítségével lefordítják – a törvény itt nagyon szűkszavú, és a beszélgetésből sem derült ki, hogy milyen képesítéssel kell rendelkezzenek a tolmácsok. Ez azért fontos, mert az utóbbi időben több magyar vádlott – például Nagy Zsolt, vagy akár Borboly Csaba – is panaszkodott arra, hogy a lehallgatott beszélgetések átiratait hibásan fordították.
A beszélgetés során heves vita alakult ki arról, hogy rendben van-e az, hogy lehallgatott beszélgetések részletei kiszivárognak a sajtóba. A meghívott válasza erre az volt, hogy a román társadalom kezében van a döntés, hogy zárt vagy nyitott igazságszolgáltatást szeretnének. Akármi a döntés, a hatóságok dolga betartani a törvényt.
A jelenlegi törvények szerint az igazságszolgáltatás folyamata nagyrészt publikus, vádemelés pillanatában a vádiratok – melyek gyakran lehallgatott beszélgetések átiratait is tartalmazzák – elvileg nyilvánossá válnak, azokhoz a sajtó adatigényléssel hozzáférhet. Az már az újságírókon és feletteseiken múlik, hogy ezekkel az információkkal mit kezdenek, az adott ügyeket mennyire kezelik szakszerűen – érvelt a meghívott. A beszélgetés végén számos kérdés marad megválaszolatlanul:
például érdekes lett volna megtudni, hogy mi az a minimális tényállás, aminek az alapján a bíró jóváhagyja a lehallgatás megkezdését?
Vagy amennyiben például terrorizmus gyanújával vizsgálnak egy személyt, azonban kiderül, hogy az illető emberkereskedelemmel foglalkozik, akkor az ügy átkerül-e a SRI-től a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztályra?
Erre azonban egyelőre nem ismerem a választ, és amíg elő nem lép a hazai Edward Snowden, mindig is homályos lesz, hogy hogyan is hallgat le a titkosszolgálat. Ha az olvasók közül valaki többet tud nálam, az kommenteljen.
Sipos Zoltán
Transindex.ro

Szimbolikus jelentőségű eskütétel (Félmillió külhoni magyar állampolgár)
Ötszázezredik külhoni magyar kérelmezőként ünnepélyes keretek között letette az állampolgársági esküt Böjte Csaba ferences szerzetes tegnap a magyar Országházban. Orbán Viktor miniszterelnök az eseményen úgy fogalmazott: hosszú idő után, 2010-ben végre sikerült leverni Magyarország kapujáról azt a lakatot, amit a 20. század helyezett rá.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes a magyar nemzet közjogi egyesítése ünnepének nevezte ezt a napot. Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz – fogalmazott Csaba testvér. Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta – hangoztatta a kormányfő. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai – mondta Orbán Viktor, és idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor „Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén” már megvalósította azt. A miniszterelnök kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelőmunkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból – jelentette ki. Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek – fejtette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök Magyarország számára megtiszteltetésnek nevezte, hogy ötszázezredik magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences szerzetest és ötszázezer-egyedikként édesanyját, Böjte Juliannát. Isten hozta önöket! – fordult hozzájuk. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap. Szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt, és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot. A napot azért, mert a 2004. december 5-ei nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni. Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen amikor a védenceiről gondoskodik, nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Semjén Zsolt a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét jelképezi. Böjte Csaba azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. Ünnepi ülésen köszöntötte az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága is a ferences atyát. Potápi Árpád János, a bizottság elnöke a magyarországi és erdélyi közélet kiemelkedő alakjának nevezte Böjte Csabát, aki nemcsak Erdélyben, hanem Kárpát-medence-szerte végzi karitatív munkáját, és ez a tevékenység az egész magyar nemzetet emeli fel. Böjte Csaba úgy fogalmazott: az ő életében minden fájdalom az elutasításból fakadt, és minden öröm az elfogadásból. Számára azért volt megható a nap, mert eddig mindig ő fogadott be, és most őt fogadta be a magyar nemzet. Reális esélyét látta, hogy a Kárpát-medence magyarsága – a környező népekkel együtt – megteremtse „a tündérkertet”, még ha az odavezető út rögös és hosszú is. Ha vannak is nehézségek, nem szabad megtorpanni – fogalmazott Böjte Csaba, aki szerint az ötszázezer már nem csupán szimbolikus szám, ennek már súlya van.
(Szekeres)
Erdély.ma

Mátis Jenő: Kelet-Európa Svájca lehet Erdély a Mikó Imre Terv megvalósításával
A nemrégiben megszervezett I. Nagyváradi Mezőgazdász Konferencia, valamint a Csíksomlyón A tej útja címmel megtartott szakmai konferencia bebizonyította, hogy sok kérdés és probléma foglalkoztatja az erdélyi magyar gazdákat, ezekre vonatkozóan pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott Mikó Imre Terv jó válaszokat és megoldási javaslatokat tartalmaz – jelentette ki Mátis Jenő, az EMNT alelnöke csütörtökön Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett II. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
A konferencia házigazdája Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt, köszöntötte a résztvevőket Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke. Tóth Katalin helyettes államtitkár, valamint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
A népes erdélyi küldöttség tagjaként részt vett a tanácskozáson Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt Partiumért felelős alelnöke, Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője, Tiboldi László, a Csíkszéki Gazdák Egyesületének elnöke, Mátis Jenő EMNT-alelnök.
Mátis Jenő felszólalásában elmondta, hogy EMNT 2011-ben kidolgozott Mikó Imre Terve egy egységes erdélyi magyar gazdaságfejlesztési terv. A dokumentumban megfogalmazott kitörési pontok közül négy mezőgazdasági és vidékfejlesztési témájú (mezőgazdaság és élelmiszeripar, erdő- és vadgazdálkodás, a tudatos fogyasztást ösztönző „helyben helyi terméket” elv, valamint a turizmus), mivel az erdélyi magyarság fele vidéken és a vidékből él.
Mátis arról is beszélt, hogy az EMNT égisze alatt Erdélyben létrejött több mint húsz szakmai és gazdaegyesület, amelyek az erdélyi magyar gazdák igazi, hiteles érdekképviseletét vállalták fel.
A Mikó Imre Terv megvalósítása annak reményében történik, hogy 10-15 éves távlatban Erdély Kelet-Európa Svájcává váljon – fogalmazott Mátis Jenő.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Erdély.ma

A tudományosság előszobájában
Pénteken, délután kezdődik el a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban a TUDEK, a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájának tizenkettedik kiadása.
Az évente más-más erdélyi középiskolában megszervezett TUDEK keretében magyar nyelven tanuló középiskolás diákok mutatják be önálló kutatásaik alapján írt tudományos szakdolgozataikat és versenyeztetik ezeket egyetemi tanárokból és szakemberekből álló zsűri előtt. Varga László, az idei házigazda Márton Áron Gimnázium igazgatója elmondta, a tudományos diákkörök munkáját a tudományosság előszobájának tekintik, a diákok itt tanulják meg a kutatás, tudományos közlés szabályait, és sok tudós kezdte ilyen szakkörön a munkáját. A gimnáziumban ennek nagy hagyománya van, már a rendszerváltás előtti időszakban is működtek a tudományos diákkörök, és minden évben lehetőséget biztosítanak a diákok munkáinak bemutatására – mondta el Varga László.
A fiatal kutatók az iskolai és megyei tudományos diákköri versenyekről jutnak ki az erdélyi konferenciára, amely az oktatási minisztérium által elismert verseny, és amely a magyarországi Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának regionális selejtező rendezvénye is.
A TUDEK-re nyolc erdélyi megyéből, 23 középiskolából 186 diák érkezik Csíkszeredába, és összesen 136 tudományos dolgozatot mutatnak be 11 szekció keretében. A legtöbb, 14 pályamunka az informatika, matematika szekcióba érkezett, 13-13 dolgozatot mutatnak be a történelem, helytörténet, a társadalomtudományok, a földrajz, környezetvédelem szekciókban is. A 12. TUDEK keretében a résztvevők péntek este előadást hallgathatnak meg a kutató diákok mozgalmáról, majd táncházban vehetnek részt. A dolgozatok bemutatása szombat reggel kezdődik el, az eredményhirdetés délután lesz.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro