200 éves a borossebesi református templom
Méltó utódai a dicső elődöknek
Szombaton a borossebesi református templomban 10 órakor kezdődött ünnepi istentisztelettel indult útjára az a rendezvénysorozat, amit a templom felszentelésének a 200. évfordulója alkalmából szerveztek.
Igehirdetésében ft. Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, Pál Apostolnak a tesszalonikiekhez írt leveléből kiindulva, Istennek mondott hálát az eltelt 200 évért, valamint a következő, remélhetőleg hasonló időszakért. Mert Isten azért segít visszatekinteni, hogy még világosabban láthassuk, értékelhessük a jelent és a jövendőt. Vajon, meddig, a meddig – tette fel a kérdést. Vagyis e mai felgyorsult világban, amikor a sátáni erők egyre több hívőt eltávolítanak a templomtól, Istentől, meddig maradhat életben egy szinte maroknyira zsugorodott gyülekezet? Hogyan tovább, milyen erő viheti e gyülekezetet? Mert a nagyjaink nyomdokait követni felemelő dolog, csakhogy hol vannak már a dicső nagyjaink? Legnagyobb erőforrásunk a folytatáshoz az Istenbe vetett hitünk lehet, mert Isten hisz, a rengeteg botlásai ellenére is szereti a 21. századi embert. Még akkor is, ha mindennapos gondjaink, sikertelenségeink közepette, számtalanszor szembefordulunk Vele, Őt vádoljuk a botladozásainkért, a csalódásainkért, de még ekkor is hű az Isten. Pál Apostollal szólva: „Érzem, hogy hozzám hűséges az Isten”. Az Egyházkerület 300 gyülekezetének az utolsó templomában is érezniük kell a híveknek, hogy gyarlóságaik dacára, hozzájuk is hű az Isten. Éppen ezért kell neki hálát adni az elmúlt 200 évért, de a következőkért is, és szeretni kell Istent, de az egyházat is, ami hozzá vezet. A továbbiakban Voian Emília elszavalta Csiha Kálmán néhai püspök Szeressétek a templomot című költeményét.
Házigazdaként nt. Prém Imre Csaba lelkipásztor mondott köszönetet a püspöknek az igehirdetésért, egyben köszöntötte a születésnapján. Köszöntötte nt. Módi József esperest, aki az ágyai fiatalok egy csoportjával érkezett, hogy az előadásukkal emeljék az ünnepség színvonalát. Üdvözölte a megjelent lelkészeket, név szerint kiemelve Stojanovici Péter katolikus plébánost; feleségével együtt Gheorghe Feieş polgármestert, Bognár Levente aradi alpolgármestert, RMDSZ megyei elnököt, Faragó Péter ügyvezető elnököt, Jankó Andrást, az Aradi Kölcsey Egyesület elnökét, Kiss Lászlót, aki összeállította a Képek és szemelvények Borossebes város történetéből című kötetet, továbbá minden jelenlévőt. A borossebesi polgármestert az anyanyelvén is köszöntötte.
Nt. Módi József, az Aradi Egyházmegye esperese miután köszöntötte ft. Csűry István püspököt, a lelkésztársakat, a híveket, a meghívottakat, köszönetet mondott az isteni ajándékért, amivel 200 éven keresztül megtartotta a gyülekezetet és a templomát. Mert egy fehérre meszelt templom legnagyobb ékessége a gyülekezet, aminek a megtartásáért, Istené a dicsőség. A továbbiakban a Módi Kinga tiszteletes asszony által felkészített ágyai fiatalok 13 fős csoportjának a szavalatokkal fűszerezett ünnepi, zenés műsora következett. Duka Lilla elszavalta Wass Albert Üzenet haza; Zsóri Hortenzia, Reményik Sándor Ne hagyjátok a templomot, az iskolát; Kiss Evelin, Túrmezei Erzsébet Az otthonom a templom című költeményeit. Az ünnepi műsor ékes színfoltja volt a rendezvénynek.
Bognár Levente hozzászólásában köszöntötte a megjelenteket, majd azt a 200 évet értékelte, ami azt bizonyítja, múltja van a helybeli református gyülekezetnek, amelyiknek a tagjai a hitüket és az anyanyelvüket egyaránt megőrizték. Akik a templomot megépítették, a jövőben gondolkoztak, ezért nekünk is a jövőben kell gondolkoznunk, hogy a templom a következő 200 évben is erős bástyája lehessen a borossebesi református magyarságnak. A templomtorony a távolból nézve is iránymutató, mint világítótorony, biztonságot ad, hogy nem tévelyegtünk el. Azt kívánta, hogy a templom a jövőben is a helybeli hívek, a magyarság lelki világítótornya lehessen.
Hozzászólásában Gheorghe Feieş polgármester örömének adott hangot, amiért részt vehet e bensőséges ünnepen, ahol a templom 200 éves évfordulóját, a református, magyar közösség kultúrájának a megalapozottságát ünneplik. A városban élő 8 felekezetnek összesen 19 temploma, imaháza van, ami azt jelenti, az egységes egész szegényebb lenne a református kultúra nélkül, ezért ezt is nagyra becsülik. A nemzetiségek és a felekezetek közötti felhőtlen együttműködés, a tolerancia példaképévé emelte Borossebest. E szellemben, további hosszú, gyümölcsöző hitéletet, közösségi munkát kívánt a gyülekezetnek.
A továbbiakban nt. Prém Imre Csaba lelkipásztor Reményik Sándor Templomépítők című versét olvasta fel, majd rátért annak az alkalmi kiadványnak a bemutatójára, ami az 1546-ban megalakult helybeli református gyülekezet történetén vezeti végig az olvasót. A magyarul megtartott bemutatót követően, románul is kitért a gyülekezet történetének a legfontosabb eseményeire, majd felkérte elődjét, nt. Balla Sándor lelkipásztort és Máté József főgondnokot, a 200. éves évforduló alkalmából készült márvány emléktábla leleplezésére. Ennek a felirata: „E templom 200 éves fennállása megünnepeltetett 2013. szeptember 7-én, püspök Csűry István, esperes Módi József, lelkész Prém Imre Csaba, főgondnok Máté József, gondnok Patkó András, presbiterek Hălmăgean Ilka, Lach Gizella, Nanasszes János, Patkó Zoltán, Soltész Irén, Tóth Ilona, Radu Erzsébet és Venter Rozália”.
Az ünnepség után a templomudvarban szeretetvendégséget adtak a hívek részére, ahol egyik asztalnál Kiss László dedikálta a Képek és szemelvények Borossebes város történetéből című kiadványát. A meghívottak tiszteletére ebédet adtak a közeli vendéglőben. A borossebesi, maroknyi református gyülekezet tagjai méltó házigazdái voltak a 200 éves évfordulónak, ami azt jelenti, méltó utódaik is a gyülekezetalapító, templomépítő elődöknek, akiknek az örökségét remélhetően úgy őrzik, adják tovább, hogy megtartják hitüket, magyarságukat is.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

A Kalandosok hősi emlékműve
Az első világháború utáni években természetes gesztusnak számított egy-egy település, felekezet, intézmény hősi halottjainak az összeszámlálása, nevük megörökítése valamilyen táblán, oszlopon. Számos falu, kisváros templomában, templomkertjében, temetőjében, néhol a központi téren állnak ilyen emlékművek. A köztéren vagy hivatali épületekben emeltek jó részét a kommunizmus éveiben eltüntették, vagy feliratától megfosztották. Erdély központi városa, Kolozsvár – úgy tűnik – túl sok fiát vesztette el ahhoz, hogy számba lehessen őket venni. Legalábbis ilyen névsorról nincsen tudomásunk. A hősök emlékét kisebb közösségek, felekezetek azért számon tartották, de emlékművön nem örökítették meg. Köztéren a román hatóságok erre nem is adtak volna engedélyt. A környéken elesett hősi halottak a Hősök temetőjében nyugodtak, róluk sincs kimutatásunk, mert 1939–1940-ben a városi hatóságok feltúrták ezt a sírkertet, „átrendezték”, úgyhogy az addigi feliratos fejfák nagy része elpusztult. Jelenleg a Hősök temetőjében semmilyen felirat sem tudatja azt, hogy ott első világháborús hősök is nyugodnának.
Az 1940-es bécsi döntés nyomán újra Magyarország részévé lett Észak-Erdélyben – miközben már dúlt a második világégés – néhány intézmény, egyesület felismerte, hogy erkölcsi kötelesség az első világháborús hősök emlékének megörökítése. Központi emlékmű ekkor sem készült. Elsőként 1940. október 31-én a Református Kollégium régi épületének udvarán, a kapuval szemben lepleztek le egy három tanár és tíz diák nevét megörökítő táblát. Bár csak a „Pro patria 1914–1918” felirat állott a névsor fölött, mégis 1980-ban az akkori román igazgató összetörette a táblát. Újrafaragott mását 2010-ben sikerült visszahelyezni. Az egyetem hősi halottjainak emléktábláját (névsorral) 1941. május 29-én leplezték le a központi épület aulájában. Május utolsó vasárnapja a magyar törvények szerint „hősök napja”-ként került megünneplésre, de május 29. az egyetemalapítási ünnepnap is volt. Ennek az emléktáblának az 1940-es évek végén nyoma veszett.
Több emléktáblát állítottak az egykor Kolozsvárt állomásozó katonai egységek és hősi halottjaik emlékére a kaszárnyák épületében, udvarán. Így 1940. november 3-án a Honvéd utcai laktanyában a 38. honvéd hadosztály hőseinek emlékét örökítették meg. 1943. május 23-án a Hunyadi téri nagykaszárnya falán az 51-es császári és királyi gyalogezred emléktábláját leplezték le. Az 1702-ben megalapított „hajdúezred”-nek 1742-ben jelölték ki Kolozsvárt fő székhelyéül, s a következő évtől Erdélyi nemzeti gyalogezred lett az elnevezése. Az első világháborúban Galíciában és lengyel földön, 1917-től a francia hadszíntéren teljesített szolgálatot. 1918 decemberében Kolozsvárt oszlott fel az ezred. 1940. augusztus 20-án a Fellegvár egyik kaszárnyaépületén a Székely Hadosztály 1920-as ottani fogságának emlékére avattak fel Keöpeczi Sebestyén József tervezte táblát. Ezeket az emlékeztető feliratokat az 1940-es évek második felében nyomtalanul eltávolították, többnyire csak a napilapok híradásából ismerjük szövegüket.
Az egyetlen fennmaradt első világháborús emlékmű
Az egyetlen fennmaradt első világháborús emlékmű a Kismező utcai ún. Kalandos temetőben áll, s az idén június 4-ig alig tudott róla a város magyarsága, hiszen kevesen járnak ebbe a temetőbe, s azok sem állnak meg a kopott feliratot olvasgatni. Most azonban a trianoni döntés évfordulóját megelőző éjszakán „ismeretlen tettesek” piros festékkel öntötték le az oszlopot, s ez, meg az összefogással történt letakarítás ráirányította a figyelmet. Egyszeriben felmerült a kérdés, hogy kik és mikor is állították. Pedig a választ az oszlop felirata megadja, s a leleplezési ünnepségről részletesen beszámol a két nagy korabeli napilap, az Ellenzék és a Keleti Újság.
Az emlékművet a „Hídelvei Földész Kalandos Társulat” 1943-ban emelte 25 hősi halottja emlékére.
A „calendis”-ből alakult a kalandos elnevezés
A Kalandos társulatok a kolozsvári hóstátiak jellegzetes szervezkedési formája volt. A szervezkedés gyökere a középkorig nyúlik vissza, akkoriban egy-egy templom oltárát gondozták, s minden hónap első napján gyűléseztek. Mivel latinul e nap neve a „Calendis”, ebből alakult ki a magyaros hangzású „kalandos” elnevezés. Úgyhogy a társaságoknak nincs köze a „kaland, kalandozás” szavunkhoz. Később a társulatok a céhek keretében működtek, a céhtagok életét szabályozták. Valószínűleg innen vették át a kolozsvári hóstátiak szervezési formaként. Míg e társulatok Európa-szerte a XIX. században kihaltak, a hóstátiak társulatai még a XX. század közepén is működtek. Ekkor tevékenységük már inkább a temetések megszervezésére irányult, korábban erkölcsi szabályozó, békebírói szerep is hárult rájuk.
A múlt századfordulón Kolozsvárt öt kalandos társulat működött: Kétvízközi 53, Öregebb Hídelvi 220, Ifjabb Hídelvi 280, Kül-Közép utcai 300, Kül-Magyar utcai 86 taggal. A tagság négy csoportra oszlott: a fiak a 12–16 év közöttiek voltak, temetéskor ők a sírásók szerszámait vitték; a 15–20 év közötti ifjak feladata volt a sírásás és a halott vitele a sírig; a 20 év felettiek „öregnek” számítottak, közülük választották évenként a társulat vezetőségét: kalandos atyát, két dékánt, nyolc-tíz öreget (tanács) és a deákot vagy nótáriust. A megválasztottak esküt tettek. Külön csoportot képeztek a kalandos tagok özvegyei. A halálesetet az atyánál kellett bejelenteni, aki utasította a dékánokat a temetés megrendezésére, illetve a sír kijelölésére és kiásatására. A halálesetet és a temetés időpontját körbeküldött táblán tudatták a társulat tagjaival. A temetkezési vállalatok megjelenése előtt a társulatok a tagságon kívüli személyek eltemetését is megrendezték illő fizetségért.
Külön helyen temetkeztek a kalandosok
A kalandosoknak külön temetkezési helye is volt. Az 1585-ben megnyitott Házsongárdi temető keleti részén a Kül-Közép és Kül-Magyar utcai hóstátiak temetkeztek. Máig az itteni sírok jó részén látható a kalászos-szőlőfürtös hóstáti jelvény. Régebb felírták a sírra a név alá: „földész és városi polgár”. A kétvízközieknek 1587-ben Paul Fleyscher kismezői 4 hold 134 négyszögölnyi szőlőjét adományozta a temető céljaira. Ezt nevezték később Kalandos temetőnek is. Ide a kétvízközieken kívül a régebbi (öregebb) és újabb (ifjabb) hídelvi kalandosok is temetkeztek. A vasút 1870-es kiépítése, majd az oda vezető főutca (Ferenc József/Horea út) korszerűsítése után a hídelvi hóstátiak megfogyatkoztak, úgyhogy két társulatuk egyesült. Ők emeltették világháborús halottjaiknak az emlékművet.
A szürke gránitoszlopon a kardos-katonasisakos jelvény alatt a névsort megelőzően e szöveg olvasható: „Az 1914–1918-ig világháborúban elesett hősök mint társulati tagok”.
Ezt követi a hősök katonai egységenkénti felsorolása. A Magyar Királyi 21-es Honvéd Gyalogezredből 9 személy, a Császári és Királyi 51-es Gyalogezredből 11, a császári és királyi 2-es, 23-as és 82-es gyalogezredekből 4 hős neve és egyetlen tengerészé. Az összesen 25 hősi halottból a legidősebb 38, a legfiatalabb 20 éves volt. Legtöbben csak egyszerű honvédként szolgáltak, akadt közöttük egy-egy zászlós, tizedes, szakaszvezető, őrvezető. A felirat egykor ki volt aranyozva.
A honvéd nap előtt leplezték le az oszlopot
Az oszlop leleplezését a május végi hősök napjára tervezték, de végül csak a június 28-i honvédnap előtt, június 27-én, vasárnap került rá sor. A társulat tagsága reggel fél kilenckor gyülekezett a Zsigmond király (ma Máramaros) út 58. sz. alatti székházban. A Földész Énekkar nyitószámai után hazafias verseket szavaltak, majd Bíró Mózes lelkész tartott Biblia-magyarázatot és mondott imát, vitéz Köblös István ördögkeresztúri lelkész pedig a világháborús hősökről emlékezett meg. Utána a Honvédzenekar és a díszszázad mögé felsorakozva átvonultak a hídelvi református templomba. Mivel a templom beltere szűknek bizonyult, a kint rekedteknek hangszóró közvetítette a beszédeket. Természetesen itt is istentisztelethez kötődött a megemlékezés. Az igét vitéz Huszár Endre tábori főesperes hirdette. A Földész Énekkar is énekelt, a Himnuszt a Honvédzenekar kísérte. A templom előtt újra felsorakozott a menet, s kivonult a Kismezői temetőbe, melynek kapuját virágokkal díszítették s e felirattal: „Harcok oltárán ellobogtatok – a hős halottak halhatatlanok”. Az emlékművet hóstáti népviseletbe öltözött lányok vették körül, a társulati tagság is sajátos viseletét hordta. Díszsisakos rendőrök biztosították az őrséget. A Földész Énekkar száma után Bíró Mózes imádkozott, Huszár Endre mondta az avatóbeszédet. Gyulai Pál-, Petőfi- és Arany-versek elhangzását követően Botos János, a Tűzharcos Szövetség társelnöke szólt a jelenlevőkhöz, végül Adorján János, a Kalandos Társulat elnök-atyja köszönte meg a közreműködők szolgálatát, külön kiemelve a dálnoki Veress Lajos altábornagy-hadtestparancsnokot képviselő Bartha Zoltán ezredest és a felsorakozott díszszázadot. Koszorúzás és a Katonazenekar Rákóczi-indulója zárta az ünnepséget.
A Kismezői temető ma az egykori kalandos társulatok és az első világháborús hősök emlékét őrzi. Őrházán még most is olvasható a felirat: „Isten segedelméből építtet[t]e a két szeretett Társaság a Vári Mózes és Gyulai József Apaságokban, Nagy Ferencz és Török Mihály Jegyzőségökben, 1903-ik évben.” Vajon nem állhatna-e itt egy második világháborús emlékoszlop is?
A Kismező utcai első világháborús emlékművet június 4-én „ismeretlen tettesek” piros festékkel leöntötték.
Az emlékmű letisztítására összefogtak a város magyar elöljárói, Horváth Anna alpolgármester kezdeményezésére.
GAAL GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Szoborral tisztelgett Kovászna Gazdáné Olosz Ella emléke előtt
"Gazdáné Olosz Ella egyetemes értékeket teremtett, és lázas munkával eltöltött évei során úgy ötvözte a hagyományt a modernnel, az ősi technikákat a korszerű kifejezés eszközeivel, hogy gyökeresen átértelmezte ezek viszonyát, és teljesen új, félreismerhetetlen formanyelvet teremtett. Egy új világot" – hangzott el szeptember 8-án, vasárnap Kovásznán, a textilművész, néprajzkutató egykori lakhelyén.
A fürdőváros egyik legforgalmasabb részén avatták fel Gazdáné Olosz Ella szobrát, Vargha Mihály szobrászművész alkotását. Az 1993-ban elhunyt művész egykori lakóhelyén szervezett avatóünnepséget megemlékezés és Gazdáné Olosz Ella munkáinak méltatása követte. A mellszobor kivitelezését a kovásznai és a háromszéki önkormányzat támogatta, de a művész családja és több magánszemély is hozzájárult. Az avató a 16. Kovásznai Városnapok rendezvénysorozat része volt.
Az eseményen a betegsége miatt távolmaradó Szakolczai Lajos irodalomtörténész és művészetkritikus méltatását Darvas László színművész olvasta fel, beszédet mondott Petre Străchinaru művelődésszervező és Thiesz János, Kovászna polgármestere. "Gazdáné Olosz Ella a maga módján legújabb kori Kőrösi Csoma Sándorunk volt, azzal a különbséggel, hogy ő visszatért Kovásznára, s a magával hozott kincset itt dolgozta fel. Keleti és nyugati utazásai során felismerte, hogy mi magyarok legalább annyira tartozunk Kelethez, mint amennyire a Nyugathoz kötődünk" – méltatta a textilművész munkásságát Tibori Szabó Zoltán újságíró.
Gazda József művészeti író, Gazdáné Olosz Ella férje emléklapot nyújtott át mindazoknak, akik hozzájárultak a szobor elkészítéséhez. Az 1937-ben a Brassó megyei Keresztváron született Gazdáné Olosz Ella haláláig Kovásznán élt és alkotott. Több alkalommal tett tanulmányutat Nyugat-Európába és a Közel- és Közép-Keletre, hogy minél alaposabban megismerkedhessen az emberiség egyetemes kultúrájával. Művészi célja a népi szövés és a "magas művészet" kategóriájába tartozó gobelin szintézisének megteremtése volt, illetve a paraszti és a polgári tradíció közelítése mellett hidat építeni az ősi és a modern, valamint a keleti és nyugati törekvések között. Mindezt úgy igyekezett megvalósítani, hogy fonalait természetes növényi és ásványi festékekkel maga színezte, ezekből pedig saját kezűleg szőtte szőnyegeit.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Öngólok
A román és a magyar futballválogatott péntek esti mérkőzése nem igényel hosszabb kommentárt, a 3-0-ás végeredmény önmagáért beszél.
Sportszakmai szempontból annyit mégis meg kell jegyezni, hogy a Bukarestben mutatott „játék" alapján a magyar nemzeti tizenegy egyszerűen nem érdemli meg, hogy kijusson a jövő évi brazíliai világbajnokságra, Budapesten pedig ideje új szövetségi kapitány után nézni.
Sokkal több szót érdemel ellenben a magyarországi szurkolótábor botrányos bukaresti viselkedése. A pénteki fekete napként vonul be a magyar futballtörténelembe, de elsősorban nem Dzsudzsák Balázsék súlyos veresége, hanem az anyaországi drukkerhad randalírozása miatt.
Ezen a napon minden tisztességes magyarnak sült a képén a bőr, látva, miként dúlják fel a román főváros központját, csapnak össze a csendőrökkel a pingpongasztalhátú, kopaszra nyírt „szurkolók", akik aztán hazafelé menet a vonatkocsikat is ízekre szedték. Akiknek a minősíthetetlen magatartása ráadásul nem magyarázható puszta románellenességgel, hiszen sepsiszentgyörgyi állomásozásuk során néhányan közülük nem átallottak kezet emelni egy helyi magyar képzőművészre is.
Ilyen garázdákat nemhogy nemzetközi sporteseményre, de magyar bajnokira is életveszélyes beengedni. Éppen ezért felfoghatatlan, hogy a román rendvédelmi szervek miért engedték órákon keresztül iddogálni őket Bukarest történelmi központjában, karba tett kézzel várva, mikor szabadul el a pokol. „Ezek az emberek nyilvánvalóan nem szoktak Schopenhauert olvasni" – jelentette ki a pénteki „magyardúlás" mérlegét megvonva a román csendőrség országos parancsnoka. Akinek igazság szerint önként le kellene mondania, hiszen a magyar hatóságoktól megfelelő tájékoztatást kapott arról, hogy nem filozófusok, hanem balhéra elszánt bajkeverők kísérik Bukarestbe a válogatottat.
Mindezek ismeretében az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata jobban tette volna, ha úgy tesz, mint a magyar válogatott labdarúgók a vereség után: csöndben marad. A magyarországi rendbontók bukaresti „kiviselkedése" után feljelentést tenni a román szurkolók magyarokat szidalmazó rigmusaiért egyenesen nevetséges és kontraproduktív. De maradjunk a sportnyelvnél: öngól.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

A falurombolásra emlékeztek Aradon
Szimpózium keretében emlékeztek meg a falurombolás elleni egyházi tiltakozás huszonötödik évfordulójáról szombaton, Aradon.
1988. szeptember 6-án, az akkori nevén Nagyváradi Református Egyházkerület temesvári egyházmegyéjének aradi közigazgatási értekezletén Molnár János és Tőkés László kezdeményezésére a lelkészi kar elfogadott egy felhívást, amelyben a falurombolás ellen tiltakoztak.
A szombati teltházas konferencia előadóinak sorát Molnár János egyháztörténész, az Aradi Állásfoglalás ötletgazdája nyitotta. Emlékeztetett, a memorandum nyilvánosságra hozatala előtt a Szekuritáté tudott a készüléséről, eljutott hozzá a szövegtervezet is; minden formában meg akarta akadályozni azt, de az aláírók végül fegyelmi intővel megúszták.
Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató előadásában a kommunizmus elítélése sikertelenségének okait vázolta, rámutatva: a kommunista diktatúrák ugyan eltűntek Európából, de a kommunizmus ideológiája nem diszkreditálódott. Borbély Zsolt Attila politológus, közíró a mai Romániában tapasztalható magyarellenesség lényegére világított rá: az a jó román, aki gyűlöli a magyart – ez a román nemzettudati anomália mélyen benne rejlik a közgondolkodásban, vélte.
Tőkés László EP-képviselő fontosnak tartotta kiemelni, hogy a rendszerváltoztatás kezdete nem egyetlen eseményhez köthető, egy folyamat kulminált '89-es decemberi eseményekben, és ennek egyik állomása az Aradi Állásfoglalás volt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az állásfoglalásnak időszerű politikai mondanivalója van, hiszen manapság a politikai visszarendeződés tanúi vagyunk, most is helye van egy olyanfajta ellenállásnak, mint '89-ben.
Aradra látogatott Surján László
Az európai elvek szerint az autonómia nem megoszt, hanem kiteljesít egy országot" – jelentette ki Surján László, az Európai Parlament alelnöke pénteken Aradon, a székely megyék önrendelkezésére vonatkozó újságírói kérdésre. A Kisebbségek Fesztiválján jelen lévő anyaországi politikus az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint úgy nyilatkozott, csak azok vélik azt, hogy az önrendelkezés az ország feldarabolásához vezet, akik nem értik ennek lényegét, hiszen a korrekt decentralizáció valójában az autonómiával egyenlő. Ugyanakkor hangsúlyozta, erről a kérdésről a két megye lakóinak kell dönteniük, és nem az anyaországnak.
A nyolcadik alkalommal megszervezett fesztiválon mondott beszédében Surján László arra hívta fel a figyelmet, hogy "Európa ezen részén nemcsak a tragédiákban, az örömben is össze kell fogni", emlékeztetve a két ország közötti példás együttműködésre a nemrég történt buszbaleset vagy Marian Cosma kézilabdázó ügyében. A fesztivál keretében kilenc aradi kisebbség – magyar, német, szerb, szlovák, cseh, bolgár, ukrán, zsidó és roma – mutatkozott be a Megbékélés Parkjában, majd a városházán megnyitották a Hidak Európa népei között című kiállítást, mely többek között magyar személyiségeknek állít emléket.
Krónika (Kolozsvár)

Összművészet a köztereken
Az emberi test és története a világhírű Frenák Pál és társulata produkciójában, Szálinger Balázs-kötetekkel kitámasztott billegő asztal, a tereken váratlanul felbukkanó zenészek koncertvillanása, gyerekek által színesre mázolt Végtelen oszlop, rockzenész és író együtt a színpadon – a vasárnap zárult, négynapos pulzArt kortárs összművészeti fesztivál nemcsak a művelődési tereket, hanem a köztereket is belakta Sepsiszentgyörgyön.
A gazdag programkínálatot felvonultató rendezvénysorozat tárlatokkal, író- olvasó találkozókkal is várta a közönséget. A szervezők célja megvalósult, hiszen a nyakkendős és a teniszcipős közönséget is sikerült megszólítani. Az első alkalommal szervezett pulzArton, amely a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa programsorozat központi eseménye volt, csütörtöktől vasárnapig olyan művészeti produkciók, helyi és meghívott alkotók vettek részt, akik szabadon ötvözik a műfajokat, és inspirálóan hatnak a kultúra iránt érdeklődőkre.
„Azt szeretnénk, ha a fiatalok szívesen jönnének haza Sepsiszentgyörgyre, mert itt jó élni, mert itt sok minden történik" – fogalmazott Sztakics Éva alpolgármester a fesztivál hivatalos megnyitóján. Az indítórendezvényen, a Szöveg a köztéren című csoportos kiállítás megnyitóján 19 helyi író-képzőművész páros kapcsolta össze a képet a szöveggel. A kiállításnak nemcsak az az erőssége, hogy kihozta a művészetet és az irodalmat az utcára, hanem az is, hogy csapatban játszottak az alkotók, hívta fel a figyelmet Damokos Csaba képzőművész, a tárlat egyik ötletgazdája.
A Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben Világkép– Memória – Rekonstrukció címmel nyílt kiállítás Antik Sándor vizuális művész munkáiból – a cím arra utal, hogy a tárlat három szempontot követ: bemutatja az alkotó világképének változásait, olyan műveket sorakoztat fel, melyek ismeretlenek maradtak a közönség számára, majd fényképek, dokumentumok alapján rekonstruálja a performanszokat, installációkat.
Frenák Pál rendező- koreográfus társulatának inTimE című kontaktánc előadásában a test a legfontosabb közvetítő eszközzé vált: a test és a története bontakozott ki a kifinomult technikában, az előadást az embert helyezte középpontba viszonyai hálójában és az egyedüllétben. A Háy come Beck Háy János és Beck Zoltán, a magyarországi író és rockzenész találkozásának ősbemutatója volt, határbontás a szépirodalom és a popkultúra között: az előadásba a közönség is bekapcsolódott, interaktív produkciót hozva létre.
Karafiáth Orsolya magyarországi író, költő és László Noémi költő beszélgetésére Karafiáth legutolsó regénye, a Kicsi Lili főhősének öltözött be. Barabás Zsuzsa sepsiszentgyörgyi születésű fotóművész a nagyenyedi börtönben készült fotóit mutatta be a Lábasházban. Szálinger Balázs költővel, drámaíróval Muszka Sándor beszélgetett – a beszélgetésből az is kiderült, miként lett Szálinger budapesti joghallgatóból erdélyi költő, és hogy a nagy kedvence Petőfi. A rendezvényen koncertezett többek közt Lajkó Félix és zenekara, Alexandru Tomescu hegedűművész, a Magyar Dal Napja tiszteletére István Ildikó és barátai, Tasi Nóra és Gáspár Álmos, Péntek és nemcsak, és az Irie Maffia.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

A félelem lebénít, az összefogás erősít
Bihar megye – Vasárnap a kultúráé és a hitéleté volt a főszerep Belényesben, az RMDSZ Bihar megyei szervezete által megrendezett I. Fekete Körös-völgyi Magyar Napok záróalkalmain. Délután a református templomban, este a katonai kultúrotthonban gyűlt össze a sokadalom. Íme a részletek.
Barátságosak, kedvesek, összetartóak a belényesi szórványmagyarok, olyanok, akik igénylik az együttlétet, és szívesen járnak közösségi rendezvényekre- nagyjából ezt a következtetést vonhatták le vasárnap azok a „messziről érkezett emberek”, akik azzal a szándékkal érkeztek a legutóbbi népszámlálás szerint 710 magyar lakta 9990 lélekszámú kisvárosba, hogy betekintést nyerjenek az RMDSZ Bihar megyei szervezete által civil szervezetekkel és magyar vezetésű önkormányzatokkal közösen rendezett I. Fekete Körös-völgyi Magyar Napok záróalkalmaiba.
A délutáni órákban a hitéleté volt a főszerep: a szinte zsúfolásig megtelt református templomban Szabó Béla, a Debrecen-Kerekestelepi Református Egyházközség lelkipásztora hirdette Isten megtartó igéjét. A 150. zsoltár hat versére alapozott prédikációjában a dicséret fontosságára helyezte a hangsúlyt, arra figyelmeztetve az összesereglett kálvinista atyafiakat és más vallású híveket: az életünkben mindig az Úré kell legyen a főhely és a dicsőség, legyen szó istentiszteletről, imáról vagy hangszeres kíséretű hálaadásról. Köszönetet kell mondjunk a Mindenhatónak a kegyelméért, a gondviseléséért és a munkálkodásáért- nyomatékosította többször is a vendéglelkész. A házigazda tiszteletes, Réman E. István köszöntőjében azon meggyőződésének adott hangot: a Magyar Napok történelmi határpontot fémjeleznek a Fekete Körös-völgyi magyarok számára, az ökumené jegyében zajló templomi találkozó, illetve a közös éneklés pedig azt tanúsítják, hogy miként tud istentiszteleti gyülekezetté válni az egybegyűltek serege. Ezen részt különböző kórusok és együttesek szolgálata zárta: fellépett a belényesi vegyes kórus, a köröstárkányi református ifjúsági zenekar, a belényesi baptista ifjúsági kórus, a helyi római katolikus énekkar, a várasfenesi felnőtt baptista kórus, a kisnyégerfalvi vegyes kórus, a köröstárkányi református felnőtt kórus és a debreceni Egykor zenekar.
Ne féljenek
A rendezvény második felében a meghívottak szólaltak fel, valamint leleplezték Petőfi Sándor bronzba öntött mellszobrát- Deák Árpád képzőművész alkotását- melyet a közeljövőben, valószínűleg 2014. március 15-én fognak felállítani a templom melletti parkban. (A költő járt Belényesben.) Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető elnöke mondanivalójának fő üzenete az volt, hogy a Fekete Körös-völgyi magyarok ne féljenek közösséget építeni és felvállalni identitásukat, mert a félelem lebénít. Ehelyett példaértékűen fogjanak össze, és az erőt, amit egymás ellen fordítanának, tartogassák idősebb napjaikra, amikor szükségük lehet még rá pozitív értelemben. A politikus ugyanakkor felsorolta az eddig közösen elért eredményeket, és abbéli reményét fejezte ki, hogy Tárkányban valamikor egy Bartók-szobrot fognak felavatni. Adrian Domocoş belényesi polgármester azt emelte ki, hogy az általa vezetett településen konfliktusmentesen élnek a románok és a magyarok. Grim András az RMDSZ Bihar megyei szervezetének szórványért felelős ügyvezető alelnöke a Sebes Körös-völgyi magyarok dicséretét és üdvözletét közvetítette, kiemelve: sorsközösséget alkotnak a Fekete Körös-völgyi magyarokkal, ezért testvéreknek tekinthetik magukat. A Megyei Tanácsot képviselő Fenesi Tibor azt javasolta: készítsenek egy zászlót Együtt a megmaradásért felirattal, és ezt a jövő évi ünnepségen a különböző eseményeken tűzzék ki.
Folklórelőadás
A lelki táplálékok magához vétele után finom vacsora várta az ünneplőket a Ioan Ciordaş líceum étkezdéjében, töltött káposzta formájában. Az I. Fekete Körös-völgyi Magyar Napok, s egyúttal a III. szórványprogram-sorozat díjátadó gálával és folklórelőadással zárult a katonai kultúrházban. A Zsiskú János-szórványdíjat Miklós János képzőművész, tanár vehette át (erről szóló cikkünk lapunk 1. oldalán olvasható), majd fellépett a Nagyvárad Táncegyüttes Tánckörkép Erdélyből című műsorával. László Csaba koreográfus rendezésében Erdély néhány reprezentatív tájegységének, Székelyföld, Kalotaszeg és a Mezőség táncaival, dalaival és muzsikájával ismerkedhetett meg a népes közönség. Elsőként a Segesvárhoz közeli Marossárpatak és Nagybún táncait láthatta, közben pedig a Bartók Béla gyűjtéséből származó Halott katona balladáját hallgathatta meg Pelbát Ilona előadásában. Ezután szászcsávási muzsikával kedveskedett az együttes zenekara, amit a türei gyűjtésből származó nádasmenti, alszegi és felszegi táncok követtek Kalotaszeg vidékéről. Az est magyarszováti és ördöngösfüzesi táncokkal ért véget.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Szórvány-díjat kapott Miklós János
Bihar megye- Vasárnap este a helyi katonai kultúrházban Miklós János belényesi képzőművésznek, tanárnak adtak át az RMDSZ Bihar megyei szervezete alapította Zsiskú János-szórványdíjat.
Ezzel zárult az RMDSZ Bihar megyei szervezete által szeptember 6-8. között megrendezettI. Fekete Körös-völgyi Magyar Napok. A szép számú érdeklődőt Grim András szórványért felelős ügyvezető alelnök és Gábor Mihály belényesi RMDSZ-elnök köszöntötték. A harmadik alkalommal odaítélt szórványdíj jelentőségéről, névadójának munkásságáról, életéről Szabó Ödön ügyvezető elnök beszélt. Arra hívta fel a megjelentek figyelmét: Zsiskú János néhány évig az RMDSZ megyei választmányának elnöke volt, olyan személyiség, akinek mindig volt humora, néha érdes, hiszen görbe tükröt állított helyzetek, emberek elé. Vidám volt, és ugyanakkor meg tudott vigasztalni másokat, reménységet adott. Keveseknek adatik meg a tehetség mellé a lehetőség is, hogy úgy tudjon írni a szórványról, ahogy ő- hangsúlyozta a politikus.
Érték
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete szórványügyi szakbizottságának döntése alapján az idén Miklós János belényesi képzőművész, tanár kapta a díjat. Mint a méltatás során is elhangzott, méltán, hiszen korábban küzdőtársa, barátja volt Zsiskúnak, az elmúlt évtizedekben pedig nem véletlenül töltött be különböző tisztségeket, hiszen közössége hírnevének öregbítéséért dolgozott, megfestette, megírta, megörökítette és feltárta a múltat, hogy az utókor is hozzáférhessen a múló pillanatok nyújtotta információkhoz. Pályafutására jellemző, hogy egyik kiállítása az ENSZ New York-i sorozatába is bekerült. Így nem csupán szűkebb hazájában vált ismertté, hanem szerte a világon minden kultúrkörben jegyzik a nevét, beleválogattatott azon európai közegbe, melynek tagjainak művészetét mindenütt értékként mutatják fel. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy amíg megyei tanácsos volt, számos olyan program elindításánál bábáskodott, melyek napjainkban is sikerrel működnek.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Atlaszokkal támogatja a magyar iskolásokat az RMDSZ
Kiegészítő taneszközökkel támogatja az iskolákat tanévkezdéskor az RMDSZ Főtitkársága – közölte ma Magyari Tivadar oktatási főtitkárhelyettes a hétfői főtitkársági ülés után.
„Mivel igény volt rá, megismételtük a tavalyi földrajzi atlasz programunkat, és újabb 2530 magyar nyelvű földrajzi atlaszt kapnak iskoláink könyvtárai, ingyen. Ezek Románia földrajzának vonatkozásában kétnyelvű atlaszok, jelentős számú szakoktató vett részt elkészítésükben, és modern, jó minőségű kivitelezésben sikerült ezeket beszereznünk” ‒ számolt be Magyari, majd hozzátette: „újdonság, hogy szintén kiegészítő taneszközként elkészült egy magyar nyelvű történelmi atlasz, ami a világtörténelem, a romániai történelem és a magyarság történelmének tanításakor jelentős eszköz lehet a tanárok kezében. Ebből 3500 példányt kapnak az iskolák. Az atlaszok kiszállítása megtörtént, tanévkezdéskor már használhatják. Köszönetet mondok azoknak a kolozsvári szaktanároknak, akik a szerkesztésben tanácsaikkal, észrevételeikkel segítettek, illetve a Cartographia Tankönykiadónak.”
A Főtitkárság hétfői ülésének napirendjén szerepelt a Program és Ifjúsági Főosztály őszi könyv- és tankönyv adományozási kezdeményezésének ismertetése. Ezzel kapcsolatban Bodor László főtitkárhelyettes elmondta: „tavaly a szórványkollégiumokat támogattuk e program során, idén a Magyar Házak lesznek a kedvezményezettek. A könyvadományozási program keretén belül a Communitas Alapítvány által az elmúlt két évben támogatott könyveket, kiadványokat, kulturális folyóiratokat, valamint egy könyvgyűjtéssel összekötött börzén hozzánk beérkezett állományt juttatjuk el a szórványban működő Magyar Házakhoz.”
A program és ifjúsági főtitkárhelyettes ugyanakkor kifejtette, hogy a szövetség önkéntesei és az érettségi.ro közbenjárásával, ősszel nagyszabású tananyaggyűjtést szerveznek, amely során az idén sikeresen érettségizett, most első éves kolozsvári egyetemistáktól begyűjtik a számukra már nem szükséges, érettségire való felkészítő tananyagokat eljuttatják a vidéki iskolák tanulóihoz. (rmdsz-tájékoztató)
Transidex.ro

Kisebbségi szemináriumot szervez a Bernády Alapítvány
Európa szinten is az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvésének számító kisebbségi polgári kezdeményezésre építi immár hagyományos kisebbségi szemináriumát idén a Dr. Bernády György Kulturális Alapítvány, szeptember 11-12 között. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és az RMDSZ által közösen megfogalmazott kezdeményezés a régiók Európájában a regionális kisebbségi és nyelvi értékeket kívánja védeni és népszerűsíteni.
A szemináriumot, amelynek idén is a Bernády Alapítvány székháza ad otthon (Horea utca, 6 szám) Kelemen Hunor, RMDSZ elnök és Borbély László, politikai alelnök nyitja meg, előadást tartanak a romániai kisebbségi szervezetek vezetői, a meghívottak között pedig a FUEN elnökségi tagjai (Hans Heinrich Hansen elnök, Halit Hapiblogu, Dieter Paul Küssner, illetve Vincze Lóránt alelnökök), az RMDSZ Maros megyei képviselői, szenátorai és megyei elöljárói szerepelnek.
„Míg elvi szinten az Európai Unió büszkén vállalja hivatalos jelmondata által az „Egységet a sokféleségben”, gyakorlati, illetve jogi szinten a dolgok kevésbé rendezettek. Így, a kisebbségi ügyek a tagállamok kompetenciakörébe vannak besorolva, maga az Unió csak egy pár általános jellegű előírásra korlátozódik. A kezdeményezés, amelynek elsődleges szándéka a kisebbségi téma iránti EU-s közöny felszámolása, azt az immár általános jellegűvé vált asszimilációs és identitásvesztési folyamatot szeretné megakadályozni, melynek kisebbségi polgárok milliói vannak kitéve az Európai Unión belül” – fogalmazott Borbély László, marosvásárhelyi képviselő, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az előadások, amelyek szerdán, szeptember 11-én délután 15:00 órától kezdődnek, a szeminárium teljes ideje alatt nyitottak a sajtó képviselői számára, csütörtökön pedig, szeptember 12-én 13:00 órától a szervezők sajtótájékoztató keretén belül összegzik az előadások témáit, következtetéseit.
Erdély.ma

Kelemen Didák Napközi Otthon Kézdialmáson – Böjte Csaba új napközi otthona
Vasárnap délután Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője jelenlétében avatták fel Kézdialmáson a római katolikus egyház tulajdonában levő régi, 1826-ban átadott iskolaépület egyik osztálytermében a Kelemen Didák Napközi Otthont, amely tizenöt iskolás gyermek befogadására alkalmas. A helyiséget a községháza újította fel. Az avatóünnepségen a jelenlevőket óriástortával és süteménnyel kínálták meg. A szegény sorsú családokból kikerült gyermekekkel Bertalan Ibolya nevelő foglalkozik.
Ugyanaznap az általa celebrált ünnepi szentmisét követően Csaba testvér Torján Daragus Attila polgármesterrel tárgyalt egy hasonló napközi otthon beindításáról, melynek a községháza udvarán levő új épületben biztosítanának helyet.
Iochom István
Háromszék
Erdély.ma

Jön a pénz, csak kevesebb (Szülőföldön magyarul)
Elkezdték a Szülőföldön magyarul pályázat alapján kifizetendő oktatási-nevelési támogatások átutalását, október végéig több mint 156 ezer magyarul tanuló erdélyi gyermek részesül a 250 lejes, évente egyszer folyósított anyagi segítségben – tudtuk meg Burus Siklódi Botondtól, a pályázatokat kezelő Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elnökétől.
Augusztus végén, szeptember elején már sokan megkapták az értesítést, a pontos időpont feltüntetésével, hogy mikortól jelenik meg az OTP bankban nyitott számlájukon az oktatási támogatás, s sokaknak feltűnt az is, hogy idén az összeg jelentősen kisebb, mint az előző években. A magyar kormány az ország gazdasági – egyebek mellett a túlzott deficiteljárást említették – helyzetére hivatkozva kénytelen volt csökkenteni az oktatási-nevelési támogatás összegét, idén 5200 forinttal kevesebb jut minden magyarul tanuló gyermeknek, és most szeptember-októberben 17 200 forintnak megfelelő lejt utalnak át – magyarázta az RMPSZ elnöke, aki azt is elmondta, ígéretet kaptak, amennyiben lehetőség és fedezet lesz rá, a magyar kormány az év végéig átutalja a maradék 5200 forintot is.
Burus Siklódi Botond kitért arra is, hogy a támogatások folyósítása névsor szerint történik, hetente 15–20 ezren kapják meg pénzüket. Hangsúlyozta, az RMPSZ csak a papírmunkát végezte – a pályázatok kiértékelését, rendszerezését, az értesítéseket –, a pénzt nem ők kezelik, azt a kormány egyenesen az OTP banknak utalja. Ebben az évben Romániából megközelítőleg 108 ezer pályázat érkezett, összesen 156 573 iskolás és óvodás részesül a magyar állami támogatásban.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újraválasztották Kelemen Kálmánt
Tisztújító platformgyűlést tartott szombaton az RMDSZ kereszténydemokrata platformja, az RMDSZ főtitkársága képviselője, Juga Tibor jelenlétében. Kongresszusi határozat szól arról, hogy a platformoknak meg kell újulniuk, és tisztújítást kell tartani, amellyel igazolják az elnök és az alelnök SZKT-tagsági minőségét.
A platform újraválasztotta elnöknek Kelemen Kálmánt, alelnöknek pedig Kiss Tibort.
Kelemen Kálmán Noam Chomsky, a Massachusetts Institute of Technology nyelvészprofesszora politikai tízparancsolatának felolvasásával kezdte beszédét, aki szerint, sikeres politizálásnak, a hatalom megszerzésének érdekében az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal, figyelmüket el kell vonni a valós ügyekről olyan problémákkal, amelyek érzelmileg erősen megérintik őket. Mert az egyéniséget nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni. Kelemen Kálmán feltette a kérdést, hogy ők mint politikai mozgalom mit kezdhetnek ezekkel a "tanokkal", hiszen ennek már a programjuk első pontja is ellentmond.
– Feltettem a kérdést, hogy mit kezdhetnek ezzel a kereszténydemokraták? A választ is megadtam, Márton Áron gondolatait híva segítségül, aki azt mondja, hogy egy nemzet, legyen az kicsi vagy nagy, csak akkor maradhat meg, és akkor van jövője, ha művelt egyéniségeket munkál ki, akik tisztában vannak azzal, hogy a tehetséget néha akár áldozatok árán is arannyá kell változtatni a népnevelés érdekében. Ez a mi rövid válaszunk a tízparancsolatra: mi, kereszténydemokraták nem a professzor tanácsait fogjuk követni. Csak akkor akarunk a hatalomba kerülni, és a hatalomban megmaradni, ha azt erkölcsös, becsületes eszközökkel fogjuk tudni folytatni – nyilatkozta a Népújságnak Kelemen Kálmán.
Az elmúlt időszak kiértékelése során az elnök elmondta, hogy a kereszténydemokrata platform az RMDSZ-en belül mindig arra törekedett, hogy a kiélezett egyenlőtlenségeket tompítsa. Hangsúlyozta: továbbra is jelentős a mozgósítóképességük, ezért, úgy gondolja, akárhány új politikai alakulat jöhet létre Erdélyben, a Kereszténydemokrata Mozgalom nem írható le.
A platformgyűlésen jelen volt Sógor Csaba Európai Parlamenti képviselő, aki elmondta, nem mindig egyszerű Európában keresztény elvű politikusnak lenni, hiszen nem mindenki örül annak, ha egyesek a keresztény értékekről beszélnek a parlamentben. Véleménye szerint azonban a kereszténydemokratáknak az a dolguk, hogy a politikából se engedjék kiveszni az olyan értékeket, mint a szubszidiaritás, a szolidaritás vagy a szorgalom.
A kereszténydemokraták tanácskozásán elhangzott, hogy hallatni kívánják a hangjukat a jövő évi európai parlamenti választásokon. Kelemen Kálmán úgy nyilatkozott: a kereszténydemokrata platform, a társulat és a mozgalom is támogatja Sógor Csabát, amennyiben indulni kíván egy újabb mandátumért a jövő tavaszi európai parlamenti választásokon.
A tanácskozáson határozatot fogadtak el arról, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom támogatja az Egy közülünk európai polgári kezdeményezést. Ennek tárgya minden ember élethez való jogának védelme, a fogantatástól kezdve, minden területen, ami EU-s hatáskörbe tartozik. Az Európai Unió Bizottsága a Brüstle vs. Greenpeace ügyben kimondta, hogy az embrió az ember fejlődésének kezdete. Ezért az unió ne támogasson anyagilag olyan kutatásokat, amelyekben emberi embriók semmisülhetnek meg – olvasható a kezdeményezésben, amelyet 2013. október 31-ig lehet aláírni a www.oneofus.eu honlapon.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Hangosan gondolkodom
Partiumról, Bánságról, helyünkről a nagyvilágban
Várad hosszú történelme során több malomkő között őrlődött. Az erdélyiség szelleméből ide, a végekre csak halvány fuvallatok érkeztek, a Bánság határa földrajzilag a Maros bal partjáig húzódott; a Partium szívverése Nagyváradról küldte impulzusait déli irányba több-kevesebb eredménnyel.
Hol a mi helyünk?
Mielőtt megoldást próbálnék keresni arra, amire egyértelmű választ még másoknak sem sikerült adniuk, hadd szóljak egy olyan civilszervezetről, amely immár húsz esztendeje dicséretes eredményességgel igyekszik feloldani ezt a mesterséges választóvonalat, egy barikádra szólítani e földrajzi régiók szellemi „harcosait.” A példaértékű közös vezérmotívum pedig a műemlékek, megismerése, tudatosítása és védelme, nagyjaink szellemi örökségének megőrzése, terjesztése.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság a hét végén Nagykárolyban megtartott évi vándorkonferenciája azt igazolta, hogy ez a civil mozgalom talán a legátfogóbban és a legpregnánsabban képviseli az erdélyi szellemiséget, hiszen pár éve kolozsvári értelmiségiek, jórészt egyetemi oktatók is bekacsolódtak munkálataiba, és mind nagyobb az érdeklődés az anyaország részéről is. Nem véletlen, hogy az idei konferenciát megtisztelte jelenlétével Magyarország konzulja és az anyaországi Honismereti Szövetség, valamint a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke is.
Az egyre gyarapodó tagságú nagyváradi székhelyű Társaságban Arad és Temesvár képviselete prominens. Aradról nyolcan voltunk jelen, és nem túlzok, ha úgy értékelem, hogy évről évre hatékonyabban sikerül a köztudatba bevinni azokat az értékeinket, műemlékeinket, jeles elődeinket, akikről nem vagy alig rendelkezik ismerettel a közvélemény. Persze nem csak a konferenciákon, tudományos értekezleteken elhangzó előadásokkal, hanem a Partiumi lapok, illetve a könyv alakban megjelentetett és immár a 75. címhez eljutó Partiumi füzetek – sorozattal. A 20. évforduló alkalmából Megmaradásunkért címmel megjelentetett antológia jól tükrözi e két évtized erőfeszítését és eredményeit.
Az Egyesület történetét bemutató antológia előszavában az áll, hogy a Partium mindig mostohagyerek volt. „Nem tartozott igazából sem Erdélyhez, sem az anyaországhoz. Így kezelték, s most is így bánnak vele. Pedig nagy értékeket adott a nemzetnek.”
Arad vonatkozásában ez hatványozottan igaz. Nem ismernek eléggé minket, elődeink több nemzedéken át nem tudták eléggé reklámozni a várost, épületeit, nagyjait, sajátosságait, erényeit, elsőbbségeit. Kolozsvári és budapesti kutatók szinte megrohamozták a konferencia aradi résztvevőit, hogy városunkról, és vonzáskörzetéről szóló könyvekhez, kiadványokhoz jussanak. (Nagyváradhoz képest óriási a lemaradásunk!)
E téren mostanság történt némi elmozdulás, de még messze vagyunk attól, hogy Arad hírneve elérje azt a szintet, amit például a múlt századfordulón, Salacz Gyula bő negyedszázados polgármestersége idején megalapozott, és amelyre lehetett (volna), de lehet ma is érdemben építkezni.
Mert a Partium, de akár a Bánság fénye Arad szellemisége nélkül aligha elképzelhető.
Puskel Péter
Nyugati Jelen (Arad)

Ellenállás
Romániában miért nem volt ellenállás a – szomszédjainál jóval durvább – kommunizmussal szemben? A kérdést több mint 20 éve tanulmányozzák nemzetközi szinten politológusok és társadalomkutatók, kényes helyzetbe hozva a román értelmiségieket az ellenállásról szóló nemzetközi fórumokon.
Romániában nem volt tömeges népfelkelés a kommunista rém ellen, mint Magyarországon 1956-ban, Csehszlovákiában 1968-ban, vagy – kisebb mértékben – Horvátországban 1971–72-ben, sem szinte állandó társadalmi lázongás, mint Lengyelországban.
1977-ben és 1987-ben a Zsil-völgyében, illetve Brassóban voltak ugyan spontán munkás-felkelések, de ezeket szociális elégedetlenségek váltották ki, szervezett politikai ellenállási megmozdulások nem voltak. Szamizdat is alig volt, az egynéhány disszidenst össze sem lehet hasonlítani Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, NDK és főleg Lengyelország szervezett ellenállási mozgalmaival és számos szamizdat kiadványával.
Vagy mégis árnyaltabb a helyzet? Hiszen Romániában is volt szamizdat, a Nagyváradon 1981-ben megjelent Ellenpontok, szervezett ellenállás is, előbb a hetvenes évek elején a fiatal bánsági német írók csoportja, az Aktionsgruppe Banat, majd 1988-ben Tőkés László kezdeményezésére az aradi református egyházmegye lelkészei szinte testületileg szálltak szembe a kommunista hatalom pusztító terveivel.
A romániai ellenállás nem a többségi nemzethez fűződik, hanem az erdélyi és bánsági kisebbségekhez. Emiatt a Securitate rendszeresen le is irredentistázta a magyar, illetve lefasisztázta a német ellenállási kísérleteket. Ezen a nagy román hazafiak igencsak elgondolkodhatnak. Akárcsak azon, hogy a román kommunista párt volt az egyetlen, ahol 1989-ig a sztálinizmus uralkodott, nem létezett reformirányzat, mint a többieknél, még azután sem, hogy 1985-ben Gorbacsov révén a párton belüli reformirányzat a Szovjetunióban átvette a hatalmat!
A PSD-s politikusok most mégis éppen Tőkés Lászlótól vonatnák vissza a Románia Csillaga kitüntetést, az 1989-es jelentős személyi kockázatvállalás szimbolikus állami elismerését. Nem a korrupcióért rácsok mögött is ült Năstasétől, hanem 1989 megtestesült szimbólumától, s nem tettekért, hanem szavakért!
Quo vadis Románia?
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Tájház, új iskola, vármaradványok
Bálványosváralja ünneptől a hétköznapokig
Nagyközség Déstől 18 kilométerre keletre – a falu felett magasodó hegy csúcsán a nyár folyamán fiatal régészek ráleltek a már 13. században említett Bálványos-Vár maradványaira, nem kis örömöt szerezve a hagyományőrző helybelieknek, akik nemcsak a legendákat, hanem évről évre eddig még nem ismert népdalokat tanulnak meg és énekelnek el ünnepi alkalmakkor. Muresan Ildikó polgármester és Czira Mária alpolgármester már öt éve vezetik a község mindennapjait. Fellengzősnek tűnhet, de ha lehetne kikiabálnám: dolgoznak példásan sok-sok diplomáciával, a kis és nagy gondokra egyforma odafigyeléssel, az emberek felé empátiával, nemcsak kigondolva a teendőket, hanem vállvetve reggeltől késő estig kivéve részüket a munkából. Fényképeket mutatnak az augusztusi falunap történéseiről, amely a 9. volt a sorban.
– A jövő évi jubileumi lesz, már leszögezték az időpontját, hogy akkorra semmi mást ne szervezzenek – mondják. – Az idei rendezvény mottója Együtt tovább Bálványosváralja. Nem véletlen megfogalmazás, nehéz időszakon vagyunk túl, nagy szükségünk volt erre az összefogásra. A húsztagú szervező csoport munkáját segítette a nagyszámú önkéntes, fiatal-idős, nők-férfiak. Így sikerült ebédre hívni kb. 300 vendéget (a fellépő csoportok tagjait és váraljai kapcsolattal nem rendelkező résztvevőket). Kora reggel lovasok és szekereken lányok járták a falu utcáit a nagy napra hívogatva a falubelieket, vendégeket. Ökumenikus istentisztelet után református kórus, adventista zenekar és kórus, Bálványosváralja farsangi szokásait megelevenítő, népviseletbe öltöztetett, embermagasságú rongy- és szalmabábuk kiállítása, Legendák nyomában című gyermekrajzkiállítás, a 80 évesek, valamint az 50 éves házasok köszöntése, és nem utolsósorban Az év embere, A falu legnépesebb családja, továbbá önkéntesek díjazásának lehettek tanúi a résztvevők – mesélik.
Megkoszorúzták az I–II. világháború, valamint az 1989-ben váraljai áldozatok emlékművét. Négy népballadát rendeztek színpadra, A halálra táncoltatott lány, Farkas Julcsa, Rózsa Sándor és Gulyás legény balladáját bálványosváraljai énekkel-tánccal kiegészítve adta elő a helyi hagyományőrző csoport. Mezőségi, kalotaszegi és cigánytáncot mutatott be a községen kívül is már ismert Árvalányhaj ifjúsági néptánccsoport, a fellépéseik bevételeiből megvásárolt új mezőségi és kalotaszegi népviseletben, valamint a gyerektánccsoport. Volt könnyűzene, modern tánc, a magyarországi Adácsról már 4 éve visszatérő vendégek ebben az évben operettgálával jöttek, volt foci, tűzijáték, bál. És felavatták a falu központjában a tájházat, az év egyik legkiemelkedőbb megvalósításaként. Ha az eddigiek nem győztek volna meg az összefogás erejéről, akkor a tájház hiteles példája annak, mit képes létrehozni az egyeztetés, közös akarat és a minden házhoz felhívással betérő két polgármester: két hét alatt több mint 700 kiállítási tárgy gyűlt össze – bútor, munkaeszköz, használati tárgy, ruha, szőttes, varottas, szebbnél szebbek, dédanyák vagy még idősebbek keze munkája, régi fotográfiák, családok még mindig féltve őrzött vagy éppenséggel véletlenül fellelt relikviái. Ezt a Tájházat látni kell. A két polgármesterasszony az utóbbi öt évben született megvalósítások mögött megbúvó erőket emelik ki, akik nélkül – állítják – semmi sem lehetséges. A község öt településből (köztük két tanya) áll, összesen 2746 lakost számlál. Bálványosváralja 1810 lakosából 1712 magyar nemzetiségű. Pályázatok, önkéntes hozzájárulás, húszéves francia testvértelepülési kapcsolat révén sikerült felújítani két hidat, a falu forrásaiból szabadeséssel kialakított vízhálózatot két gyűjtőmedencével bővíteni, felújítani a 300 férőhelyes kultúrotthont öltözőkkel, színpaddal, mellékhelyiségekkel, házasságkötő teremmel, négy bebútorozásra váró vendégszobával, fürdőszobával, könyvtárt létesíteni informatikai sarokkal (5 számítógéppel). 500 személyes rendezvénytermet alakítottak ki két konyhával, teljes konyhai felszereléssel. Tribünnel, öltözőkkel bővítették a sportpályát, iskolákat újítottak fel, 95 százalékban elkészült az új iskola épülete hét osztályteremmel, laboratóriummal, könyvtárteremmel.
A falu központjában áll a szépen felújított orvosi, állatorvosi rendelő, markológépet vásároltak mezei, községi utakon, községben szükséges munkák elvégzésére. Mindez az emberek véleményének meghallgatása közös akarat és munka eredménye – hangsúlyozta a két elöljáró.
Lukács Éva
Szabadság (Kolozsvár)

Magyarsága miatt mondott le állásáról a vásárhelyi színész
Nem vállalta a műsorvezetői szerepet az augusztus 28. és szeptember 1. között lezajlott Vásárhelyi Forgatag ellenrendezvényén, az Împreună–Együtt fesztiválon Kozsik József színművész, inkább benyújtotta felmondását a polgármesteri hivatalban.
Kozsik József kérvényét azonnal elfogadták, azóta munkanélküli. "Városházi alkalmazottként felkértek, hogy konferáljak a forgataggal egy időben zajló fesztiválon, de nem vállaltam, mert ezt a rendezvényt a magyar kulturális ünnep ellenrendezvényének tartottam – indokolta döntését a városháza volt alkalmazottja. – Ha vállalom a feladatot, az a magyarság elleni cselekedet lett volna, én pedig ilyet soha nem tennék."
Megjegyezte: a Marosvásárhelyi Napokon azért vállalta a műsorvezetést, hogy a városnapi rendezvény magyar résztvevőit magyarul is tájékoztassák a színpadról. "Ezzel nem kényszeríthettek arra, hogy az Împreună–Együtt fesztiválon is konferáljak. Az a rendezvény egyértelműen a magyarság megosztása céljából lett kitalálva, ezért mondtam le az állásomról."
Kozsik elmondta továbbá, egyelőre nincs miből megélnie, tanácstalan, és úgy érzi, a helyi magyarsághoz sem fordulhat segítségért. "Támogatást eddig sem sokszor kaptam. A kutya nem törődik azzal, hogy mi van velem" – tette hozzá Kozsik József.
Amint arról beszámoltunk, a forgataggal egy időben a Mioriţa Egyesület a vásárhelyi önkormányzat támogatásával szervezte meg az Împreună–Együtt nevű rendezvényt, melyre több magyar fellépőt – többek közt az Eddát – is meghívták. A miskolci zenekar végül a marosvásárhelyi Autostop MS együttessel együtt lemondta a fellépést.
Krónika (Kolozsvár)

Corina Creţu vitatja Tőkés László 1989-es temesvári érdemeit
Folytatta a Tőkés László elleni hadjáratot Corina Creţu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Európai Parlamenti (EP) képviselője, aki az elmúlt hetekben az élére állt annak a Victor Ponta miniszterelnök meghirdette mozgalomnak, amelynek célja annak elérése, hogy az államfő vonja vissza Tőkés László EP-képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökétől a Románia Csillaga érdemrend lovagkeresztjét.
Creţu hétfőn blogbejegyzésben reagált Tőkés hétvégi, aradi nyilatkozatára, amelyben a magyar politikus többek között arról írt: „Minekutána Temesvártól „ellopták a forradalmat", 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend bizonyos fokig igazságot szolgáltatott a mártír városnak. Amennyiben most visszaveszik az érdemrendet, ez megint csak Temesvár forradalmi múltjának a semmibe vételét jelentené, továbbá a jelenleg végbemenő kommunista típusú visszarendeződésnek lenne újabb bizonyítéka" – állapította meg az EMNT elnöke. Tőkés az erdélyi magyar közösség megfélemlítésének szándékát látja abban, hogy a bukaresti politikai vezetők meg akarják őt fosztani a Románia Csillaga érdemrendtől.
Erre reagálva Corina Creţu úgy vélekedett: „újabb sértést" jelent a románokkal szemben az, hogy Tőkés „a romániai forradalommal azonosítja önmagát", valamint az, hogy az érdemrend visszavonását a temesváriak elleni támadásként értékeli. Creţu megkísérli csorbítani Tőkés László 1989-es érdemeit, mondván: elismeri ugyan azokat, azonban a forradalom nem róla szólt, hanem „azon milliók tiltakozásáról, akik nem voltak képesek elviselni a szociális nyomort, a szabadság hiányát, egy olyan rendszer elnyomását, amelynek semmi köze sem volt az állampolgárokhoz. A temesvári polgárok pedig Tőkés érdekében tettek valamit: szolidarizáltak vele, amikor a vele szembeni visszaélések ellen tüntettek".
Ennek nyomán Creţu szerint Tőkés a temesvári polgárok adósa. A szocialista képviselőnő szerint ugyanakkor Tőkés válasza minderre az, hogy magyar védhatalmi státust kér Erdély fölött, „folyamatosan megsérti a román nép nemzeti érzéseit, megakadályozza a magyarok és románok békés egymás mellett élését, a magyarság felsőbbrendűségét hirdeti, a román nemzetállam szétverését szorgalmazza, áthágja az alkotmányt és a törvényeket, valamint szélsőséges, revizionista és soviniszta szervezeteket patronál. Corina Creţu úgy véli: a temesváriak Tőkés László bármiféle részvétele nélkül határozták meg a Ceauşescu utáni Románia fejlődésének irányát.
Mint arról beszámoltunk, a PSD-s hadjárat azt követően indult Tőkés ellen, hogy az EP-képviselő júliusban, Tusnádfürdőn felvetette Orbán Viktor magyar kormányfőnek: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött. Victor Ponta miniszterelnök emiatt az 1989-es temesvári forradalom kirobbantásáért kapott éremrend visszavonását követelte. Az államfői hivatal viszont jelezte: a kitüntetés visszavonását csak olyasvalaki kezdeményezheti, aki maga is birtokosa annak.
Creţu ennek nyomán – a Románia csillaga érdemrend kitüntetettjeként – kezdeményezte az érdemrend visszavonását Tőkéstől, arra hivatkozva, hogy az megsértette az ország alkotmányának első cikkelyét, amely egységes nemzetállamként határozza meg Romániát. A Románia csillaga rend becsületbíróságát, amely Tőkés érdemrendjének a sorsáról hivatott dönteni, várhatóan a rend szeptember 19-én esedékes közgyűlésén választják meg.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

A verespataki bánya ellen szólaltak fel magyar EP-képviselők
A Verespatakon tervezett bánya ellen emelt szót hétfőn késő este az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Bánki Erik Fideszes, Tabajdi Csaba MSZP-s, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő. Az úgynevezett egyperces felszólalások során Bánki Erik felhívta a figyelmet arra: a román kormány augusztus végén olyan törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely lehetővé teszi 2016-tól a bánya megnyitását.
"Ezzel olyan környezeti kockázat keletkezik, amely nemcsak Románia, hanem a Kárpát-medence vízgyűjtő területét fenyegeti" – figyelmeztetett a képviselő. Szóvá tette, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó végrehajtani az Európai Parlament azon 2010-es határozatát, amelynek értelmében már 2011 végére meg kellett volna találni a jogi megoldást a cianidos technológia európai betiltására, s Janez "Potocnik (környezetvédelmi EU-)biztos semmit nem tesz" az ügyben.
Tabajdi Csaba is úgy vélekedett: a román kormánydöntés nyomán valós a veszélye annak, hogy megindul a cianidos aranykitermelés Verespatakon. A technológiában rejlő veszély és a környezetszennyezés határokon átnyúló jellege miatt a legtöbb uniós tagállam betiltotta a cianidos aranybányászatot – figyelmeztetett.
"Érthetetlen, hogy a román kormány miért nem követeli meg a beruházótól a jóval biztonságosabb zárt cianidos technológia alkalmazását" – mondta a képviselő. Szerinte azt is meg kellene követelni, hogy a beruházó megfelelő környezetvédelmi felelősségbiztosítást kössön.
Sógor Csaba a vitában úgy fogalmazott, hogy a kormány ellentmondásosan viszonyul a kérdéshez. Elmondta, hogy Potocnik biztos jelezte, a brüsszeli bizottságnak nem áll szándékában uniós tilalom alá helyezni a cianidos technológiát, így az engedélyeztetés tagállami hatáskör.
"Ha a bizottság komolyan veszi az európai polgárok életminősége iránti felelősségét, akkor foglalkoznia kell a cianidos technológiával" – hangsúlyozta Sógor. (mti)
Transindex.ro

Felsőoktatási világrangsor: négy román egyetem a legjobbak között
Négy romániai egyetem is felkerült a Quacquarelli Symonds (QS) 2013/2014-es felsőoktatási világrangsorára. A kedden közzétett lista élén ismét a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll.
A négy romániai egyetem a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, a iasi-i Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem, a Bukaresti Tudományegyetem és a Temesvári Nyugati Tudományegyetem. A tavalyi eredményekhez képest a nyolcszáz intézménynevet tartalmazó ranglistán a romániai helyezettek összesen száz helyet estek. Míg tavaly a négy intézmény a 600 és 700 közötti helyeken volt, a friss listán a 700 és 800 közötti helyekre csúszott. A csökkenés oka: az érintett felsőoktatási intézményekben született tudományos munkák idézésének ritkulása, az oktatók és a külföldi diákok számának csökkenése.
A QS Quacquarelli Symonds cég 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze.
A top 10-es lista alig-alig változott a 2012-eshez képest: az élen ismét a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, a 2004 és 2011 között a Harvarddal felváltva az első helyen végző Cambridge azonban a harmadik helyre csúszott vissza az amerikai magánegyetem miatt. A tíz legjobb közé került a University College London, az Imperial College London, az Oxford, a Stanford, a Yale, a Chicagói Egyetem, valamint a Princeton és a CalTech – utóbbi kettő holtversenyben a tizedik.
A magyarországi felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt: az 501-550. helyre sorolták. Az ELTE megőrizte tavalyi 551-600. helyezését, a Debreceni Egyetem – amely először tavaly került fel a 800-as listára – a 601-650., míg a Corvinus a 651-700. helyet szerezte meg.

Magyarországi utazási lehetőség külhoni magyar középiskolásoknak
Határon túli magyar középiskolásoknak hirdet diákutaztatási pályázatot a Rákóczi Szövetség az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából.
A szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a program célja, hogy a Kárpát-medence országaiban élő magyar középiskolások ellátogassanak egy magyarországi középiskolába, és ott ünnepeljék meg az 1956-os forradalom évfordulóját, valamint minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a diákok, a tanárok és az iskolák között.
A pályázatra bármely Magyarországon kívüli, Kárpát-medencei magyar középiskola jelentkezhet.
Iskolánként egy autóbusznyi diák utazhat, ehhez a Rákóczi Szövetség 200 ezer forint utazási kerettámogatást ajánl fel a sikeresen pályázó iskoláknak, és segít a fogadóiskola megtalálásában.
A Rákóczi Szövetség hasonló diákutazatási programot valósított meg idén március 15-én, amikor 97 magyarországi középiskola utazhatott határon túl iskolákhoz, a június 4-ei nemzeti összetartozás napja alkalmából pedig 80 Kárpát-medencei középiskolából utaztak valamely másik Kárpát-medencei országba. A szövetség diákutaztatási programjaiba idén már több mint 6000 középiskolás kapcsolódott be – írták.
További információk a Rákóczi Szövetség honlapján találhatók: www.rakocziszovetseg.org
MTI

Ponta az észak-erdélyi autópálya folytatását ígérte az RMDSZ-nek
Az észak-erdélyi autópálya építésének folyatatására tett ígéretet Victor Ponta román miniszterelnök kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciójával folytatott megbeszélésén – közölte a találkozó után Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Victor Ponta kormánya 2014-es költségvetési terveit és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő újabb megállapodást ismertette az ellenzéki pártokkal kezdett konzultációsorozat keretében. A magyar szövetség az idén leállított erdélyi beruházások folytatását kérte a kormányfőtől.
„Jövő esztendőre ígéretet kaptunk, hogy folytatni fogják az (észak-erdélyi) autópályát, keresnek egy beruházót, közbeszerzéssel folytatják" – számolt be a találkozón elhangzottakról az RMDSZ elnöke. Hozzátette, 220 millió euróra lenne szükség ahhoz, hogy befejezzék azokat a félkész szakaszokat, amelyek a Kolozsvár körül Aranyosgyéresig (Campia Turzii) elkészült autópálya-szakaszt összekötnék a magyar határral.
Az IMF-fel, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal kötendő újabb készenléti hitelmegállapodásról a román kormányfő azt mondta az RMDSZ-nek: a megállapodás a pénzügyi fegyelmet erősíti, és nem ír elő újabb privatizációt az energetikai szektorban, csak kisebbségi részvénycsomagok áruba bocsátását.
A találkozón az RMDSZ azt is jelezte a kormányfőnek: a régióátszervezést burkolt formában sem tartja elfogadhatónak. „Ma már biztos, hogy közigazgatási régiók nem lesznek. A fejlesztési régiókhoz sem tartom valószínűnek, hogy hozzányúlnának, de a különböző intézményeket a megyékből elviszik a régiók szintjére és ezzel nem decentralizációt, hanem egy burkolt centralizációt folytatnak, amit mi bírálunk és elfogadhatatlannak tartunk" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
MTI
Erdély.ma

Magyar állami kitüntetéseket adományoztak erdélyi személyiségeknek
A magyar államalapítás ünnepe alkalmából Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta a Fehér megyei Türben szolgáló Kémenes Lóránt Zoltán római katolikus plébánosnak és a Gyergyószentmiklóson élő Kis Portik Irén néprajzkutatónak.
Áder János a Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta dr. Brassai Attila Miklósnak, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, a Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténésznek, szerkesztőnek.
Ugyancsak kitüntetésben részesült a Csíkszeredában élő Beder Tibor nyugalmazott tanár, a Julianus Alapítvány elnöke, a Marosvásárhelyen élő Csíky Boldizsár zeneszerző, a Csernátonban élő Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus, helytörténész, a Marosvásárhelyen élő Kovács Levente rendező, színészpedagógus, a Marosvásárhelyen szolgáló Papp László római katolikus plébános és a Sepsiszentgyörgyön élő Szilágyi Zsolt zenei író, előadóművész, karnagy. Nekik a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta a magyar államfő.
A kitüntetések ünnepélyes átadására Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának a Lázár Házban található dísztermében (Gál Sándor utca, 9 szám) kerül sor ma, szerda délután 6 órától.
Szintén erdélyi kitüntetett még a Svédországban élő, de kolozsvári származású Tar Károly, a Magyar Liget és az Ághegy című skandináviai magyar családi, irodalmi, művészeti lap alapítója és szerkesztője, aki szintén a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesül. Forrás: net.jogtar.hu
Erdély.ma

Halasztottak a városzászlóperben
Elfogadta a brassói táblabíróság, hogy magánszemélyek és civil szervezetek is belépjenek a sepsiszentgyörgyi városzászló perébe, érdemi tárgyalás október 8-án lesz, és ekkor várhatóan döntés is születik – mondta el a Háromszéknek Antal Árpád polgármester.
Majdnem 2300 sepsiszentgyörgyi polgár és több helyi civil szervezet látta el kézjegyével a dokumentumot, amelyben kérték, hogy a városháza oldalán beléphessenek a prefektúra által indított, városzászló elleni közigazgatási perbe. Kezdeményezésüket a brassói táblabíróság tegnap jóváhagyta. Antal Árpád hangsúlyozta: az aláírók várhatóan idézést kapnak az október 8-i tárgyalásra. Antal Árpád hangsúlyozta: az aláíróknak az idézéstől nem kell megijedniük, nem kötelező megjelenniük a brassói táblabíróságon, és távolmaradásuk miatt nem büntethetik őket. A következő tárgyalás előtt döntenek majd arról, kik és hányan képviseljék majd a civileket a tárgyalóteremben – tájékoztatott a polgármester. A brassói bíróság tegnap más szempontból nem elemezte az ügyet, így októberben kell majd mérlegelnie, érvényesnek nyilvánítja-e a sepsiszentgyörgyi tanács városzászlóról szóló határozatát vagy visszaküldi alapfokra, az itteni közigazgatási bíróságra az ügyet. A városvezetés érvelése szerint ez a két lehetőség áll a brassói bírák előtt, hiszen a prefektúra a törvényes – 6–12 hónapos – határidőt jócskán meghaladva indított eljárást a tanácsi határozat ellen, és az alapfokú bírói testület éppen emiatt érdemben nem is tárgyalta, hanem elutasította az indítványt.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
POTTYANTÓSBAN AZ ÉLEN. Az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentése szerint a románok 40,7 százalékának az udvaron van az illemhelye, míg Bulgáriában ez az arány csak 25 százalék. A harmadik helyen Lettország áll 15,8 százalékkal. Az ellenkező oldalon Dánia, Spanyolország, Hollandia és Svédország foglal helyet, ahol nincs is ilyen vécé. Románia a gyerekhalandóság toplistáját is vezeti 9,4 százalékos aránnyal, bár a helyzet 2001 óta – amikor ez 18,4 százalékos volt – sokat javult.
A második helyen Bulgária áll 8,5 százalékkal. Az európai átlag 3,9 százalékos ezer újszülöttre számolva. A román állampolgárok 29 százaléka él súlyos nélkülözésben, őket csak a bolgárok előzik meg, akik esetében 44 százalékos az arány, és a lettek, akiknek 31 százaléka él nehéz körülmények között. A románokat csak a lettek előzik meg az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit illetően: a romániai nők 9,8 százaléka, a férfiak 14 százaléka mondta azt, hogy korlátolt a hozzáférhetősége. (Mediafax)
NEM SEGÍTENEK A CSILLAGOK. Crin Antonescu egyetlen nap leforgása alatt kétszer próbálta kirántani a széket Victor Ponta alól – írja az Evenimentul zilei. Először, amikor a szocialista főpolgármester, Sorin Oprescu kóborkutyás népszavazását szólta le, másodszor, mikor bejelentette, hogy ő és pártja ellenzi a verespataki aranykitermelést, de minderről egy szóval sem tájékoztatta koalíciós partnereit. Szegény Ponta most törheti a fejét, miért nem is működött kettejük között az a transzcendens kapcsolat, melyről korábban oly gyakran beszélt.
FOGSÁGBAN A PARLAMENT. A nyílt konfliktus miatt, mely az elmúlt napokban egyre nyilvánvalóbbá vált, a parlament Crin Antonescu és Victor Ponta fogságába esett, ráadásul az utóbbi napokban végzett közvélemény-kutatásokból kiderült: mind Antonescu, mind Traian Băsescu népszerűsége 17–17 százalékon áll. Antonescu egyre lejjebb kerül, míg a csúcson marakodók miatt Băsescu egyre erősödik – írja a România liberă.
MÁS BÖRTÖNBE VÁGYIK BECALI. Szellemi terrorra panaszkodik, ezért áthelyezését kéri a jilavai börtönből George Becali. Szerinte ugyanis a jilavai fegyőrök „terrorizálják” és „pszichikai kínzásnak” vetik őt alá. Mindez abban nyilvánul meg, hogy drákói szigorúságú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak vele szemben. Állandóan őrzik, a fegyintézet udvarára nem a többi rab, hanem csupán egy fegyőr társaságában mehet ki sétálni, és a cellája ablakait is elsötétítették, hogy ne filmezhessék le maroktelefonnal. Becali ezért azt kéri, hogy szállítsák át a kevésbé szigorú Poarta Albă-i börtönbe. (Realitatea)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az egyetem a hallgatóhoz jött (Beszélgetés Nagy Attilával, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozatának főigazgatójával)
Elkezdődött az őszi iratkozás a Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A tanintézmény ajánlatáról, az újdonságokról Nagy Attila főigazgatót kérdeztük.
– Az a fiatal, akinek szerényebb anyagi lehetőségei vannak, de akar tanulni, itt, Sepsiszentgyörgyön is szerezhet egyetemi diplomát.
– A Babeş–Bolyai Tudományegyetem jelenléte Háromszéken nagy jelentőséggel bír. Tizenöt éve, hogy egyetemről beszélhetünk a környéken lakók otthonának közelében.
Ez elsősorban anyagilag érinti kedvező módon azokat a családokat, amelyekben a gyermekek felsőbb tanulmányokat szeretnének végezni valamilyen tudományágban. A kihelyezett tagozat szerepét egy adott térség vagy régió életében csak az tudja felmérni, aki több esztendeje figyeli a végzős diákok munkahelyi elhelyezkedését. Ilyen szempontból – elmondhatom – mi jól állunk. Sok gazdasági egységben, intézményben dolgoznak egytemünkön végzett szakemberek, s ez nagy szó. Sepsiszentgyörgyi tagozatunkon tudományos fokozatokkal rendelkező, elismert egyetemi oktatók dolgoznak, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy méltóképpen, az elvárásoknak megfelelő szinten végezzék feladataikat.
– Látom, hogy most már befejezés előtt áll az egyetem új épülete, éppen az utolsó simításokat végzik. Fészket rakott itt a sokat emlegetett multikulturalitás.
– Az egyetem körül szorgos munka folyik. Készül az egyetem környékén az általam megálmodott és tervezett homlokzat előtt a zöldövezet, hátul a sportpálya, a parkoló. Az épületet, a szemináriumi és előadótermeket mind modern eszközökkel szereltük fel. Korszerű számítógépeink, vetítőberendezésekkel ellátott termeink vannak. Megfelelő módon ki tudjuk használni az amfiteátrumokat. Egyetemi évnyitókon és évzárókon sok vendéget-érdeklődőt tudunk fogadni. Van úgy, hogy 400–500 személy keres fel bennünket, néha még a nagy aula sem képes befogadni az érdeklődő tömeget. Nálunk valóban hangsúlyos a multikulturalitás, a többnyelvűség, a többszólamúság. De nem csak nálunk, hiszen ez már évek óta európai oktatási követelmény. Adott a lehetőség arra is, hogy az itt megkezdett egyetemi évet akár Franciaországban vagy éppen Olaszországban folytathassa, akinek ez a szándéka. – Ön mint főigazgató milyen szakokat képvisel?
– Három kolozsvári fakultáshoz tartozó szakot: a gazdaságit, ahol hároméves képzés folyik a vállalatgazdaság, illetve kereskedelem, a turizmus és szolgáltatások gazdasága szakirányokon román és magyar nyelven. Több esztendeje, hogy kétéves román nyelvű mesteri képzést is tartunk vállalatfejlesztés és menedzsment szakiránnyal. Ezenkívül a közigazgatásit, ahol hároméves román és magyar nyelvű képzés folyik. A több éve működő, négyéves környezetmérnöki szakot idén nem indítjuk, de a kolozsvári szakdekanátussal abban egyeztünk meg, hogy jövőtől beindul környezetföldrajzi szakként, hároméves, szintén kétnyelvű nappali képzéssel. – Jó az, hogy nemcsak a hallgató, hanem a szülő és a hozzátartozó is be tud tekinteni egy-egy alkalommal az intézmény életébe, amelyre önök lehetőséget biztosítanak, megismerhet ott oktató jeles személyiségeket is.
– Sepsiszentgyörgy lakossága is mélyebb betekintést nyerhet a különböző, korunkat foglalkoztató érdekes és aktuális tematikákba. A tavaly általam indított és vezetett Egyetemi beszélgetések című, nyílt előadás-sorozatnak például vendége volt Szilágyi Charlotte az amerikai Harvard Egyetemről, Erős Zsolt, a tragikus sorsú, világhírű, erdélyi származású hegymászó, de gazdasági szakemberek, művészek, írók, egykori és jelenlegi igazgatók is. Így például Kristály Sándor professzor kolléga, több doktorival rendelkező matematikus, akit egy hónapja ünnepelt tanári közösségünk, amikor átvette a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Pálinkás Józseftől a Bolyai Akadémia-díjat. Megtiszteltetés tagozatunk számára, hogy ilyen rangos díj birtokosa, ugyanakkor az is, hogy világszinten elismert matematikus oktathat nálunk. Örömmel gratulálunk sikeréhez, a Bolyai-plakett díjhoz. Ezt a díjat a Magyar Tudományos Akadémia kuratóriuma ítéli oda a különböző tudományterületeken kiváló eredményeket felmutató kutatók közül évente legfeljebb tizenöt személynek. Ünnepélyes keretek között adták át idén június 26-án. Az elmondottak mellett nagyon fontos mozzanat a jövőre nézve, hogy a Magyar Művészeti Akadémia – amelynek jómagam is tagja vagyok – nálunk tartja az októberi kihelyezett akadémikusi találkozót. Ez mindenképpen emeli egyetemünk rangját, presztízsét. Az egyetemi diákélet szakmai, irodalmi, művészeti és tudományos vetélkedőkkel is kiegészül. Rendelkezésükre áll az újonnan létrehozott biliárdterem, fallabdaterem, pingpongterem stb. Minden lehetőség adott, hogy leendő diákjaink jó képzésben részesüljenek, és egyetemünkön valóban otthon érezzék magukat.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az Alma Mater Alapítvány felhívása
Az aradi Alma Mater Alapítvány – egy, a Szórvány Alapítvánnyal közösen futtatott szórványgondnoki projekt keretében – állást hirdet szórványgondnoki munkakör betöltésére.
A szórványgondnoki munkakörbe tartozó alapellátási feladatok: iskoláskorú (V–VIII. osztályos) gyermekek intézménybe történő szállítása, egyéb gyermekszállítás (szakköri foglalkozás, sporttevékenységek, nyelvoktatás, iskolai rendezvények stb.); az anyanyelvű kultúrához (előadások, színház, kiállítások, múzeumok stb.) való hozzáférés elősegítése; szabadidős tevékenység szervezése, segítése (kirándulás, helyi rendezvények, könyvtári kölcsönzés stb.); a hitélet elősegítése és fenntartása (a szórványlelkész utaztatása, a gyülekezetek közötti kapcsolatok ápolása stb.).
A szórványgondnok bizonyos szociális feladatok ellátását is biztosítja, éspedig az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást, egyéb szolgáltatási igények, illetve közvetíthet a községközpontban székelő önkormányzat és a községhez tartozó falu lakossága között.
A munkavégzés helye: Szentpál falu, Arad megye. Munkaidő: rugalmas, heti 40 óra. Jelentkezés: 2013. szept. 22-ig az Alma Mater Alapítványnál postai vagy elektronikus levélben.
Levélcím: Arad, Kálvin János utca 22. szám. E-mail cím: iroda@almamaterarad.ro
A jelentkezők közül állásinterjú révén választjuk ki a munkavállalót.
Kedves szentpáliak, kedves aradiak!
Nyílt levélben fordulok szentpáli és aradi magyar testvéreinkhez.
A szórványaink iránti felelősség jegyében fordulok Hozzátok.
A szórványról mindannyian tudjuk, hogy olyan közösség, amely a saját kultúrájában, nyelvében, hitében való megmaradás érdekében támogatásra szorul. A támogatás mindannyiunk érdeke, hiszen a szórvány a nemzet határa, s ha a sors fura összjátékaként beolvad, eltűnik, felszámolódik, a határ odébb kerül, mások kerülnek határszerepbe.
Ki nem védi a nyelvi határait? Minden természetes ösztön és józan eszünk is a védelemre ösztönöz, mindenkinek lehetővé kell tenni az övéi körében való megmaradást.
Ennek a gondolatnak, sőt: parancsolatnak a jegyében fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Bizottsága saját szórvány stratégiáját, amelynek egyik kiemelt szórványtámogató programja a szórványgondnokság.
A szórványgondnokság intézményének közvetlen előzményeiként a magyar falugondnoki szolgálat és az erdélyi szórványlelkészségi gyakorlat szolgál. A falugondnok olyan apró közösségek szolgálatát végzi, ahol nincsenek helyi intézmények, ahol az intézmények hiánya veszélyezteti a közösségek létét. A szórványlelkész pedig a kis, elszigetelt közösségek lelki gondozását végzi, nem egy nagyobb, hanem több kisebb hitbéli közösség lelki, emberi támogatója.
Szórványgondnokság bevezetésére pályázott a temesvári Szórvány Alapítvány, az a civilszervezet, amelynek keretében az említett szórványstratégia elkészült. A Bethlen Gábor Alap pályázatunkat támogatásra érdemesnek ítélte, így 2013 őszén elindulhat az első szórványgondnoki szolgálat a Kárpát-medencében. Arad megyében kívánjuk elindítani és társul a program végrehajtásában felkértük az aradi Alma Mater Alapítvány csapatát. A Szórvány Alapítvány javaslatára Szentpál lesz az első szórványgondnoki szolgálat helyszíne.
A jó szórványgondnok minden helyi problémát észrevesz, amin tud, segít, amit nem tud megoldani (idő, benzin, tudás hiányában), annak megoldását mások megkeresésével igyekszik szorgalmazni. Érdeklődik, információt keres, kér, közvetít, bátorít, ötletet ad, véleményt formál. Röviden: azon dolgozik, hogy újra működjön, újra életképes legyen a falu magyar közössége. A szórványgondnoki szolgáltatás továbbá biztosítja a helyi adottságokhoz és sajátosságokhoz igazodó egyéni és közösségi szintű igények kielégítését is. Ezt a gondnok személye és a munkaeszközét jelentő személygépkocsi fogja szolgálni.
Mi, a szórványgondnoki program tehát segíteni fog megerősíteni a helyi intézményeket, segíteni fog jobban rákapcsolódni az aradi magyar kulturális kínálatra, közelebb hozza az anyaországi lehetőségeket.
Levelem tehát beharangozó. A jó hírnek kijáró örömmel írom. Bizonyos vagyok abban, hogy mindannyian örülni fogunk az új programnak.
Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke
Nyugati Jelen (Arad)

Fesztiválszereplések és öt új bemutató a magyar színház repertoárján
Mozgalmasan indult a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház évada. Az öt új bemutató mellett, műsoron tartanak számos, az előző években nagy népszerűségnek örvendő előadást, melyekkel a közeljövőben több neves, országos fesztiválon is képviselteti magát a társulat.
A 2013/2014-es évad idén is az immár hagyományossá vált mozgásművészeti workshoppal vette kezdetét, melynek meghívott vezetői ezúttal Döbrei Dénes és Varga Heni koreográfus, táncosok voltak. A több napos műhelymunka lezárásaként a résztvevők nyilvános bemutatót tartottak, ezzel mintegy hivatalosan is megnyitva az új évadot.
A mozgalmas indítás után az első bemutatót Leenane szépe címmel szeptember 28-ra tervezik, Upor László rendezésében, Martin McDonagh szövege alapján. Az új bemutató mellett szeptember folyamán a színház két nagyváradi fesztiválmeghívásnak is eleget tesz majd, az előző évadból ismert Karel Èapek műve nyomán készült Vagabondó bábelőadás (r.: Peter Pashov, Zheni Pashova), a Fux Feszten a Gardénia ( Elzbieta Chowaniec, r.: Koltai M. Gábor) pedig a Rövid Dráma Fesztiválon lesz újra megtekinthető.
Az első premier után alig egy héttel, október 4-én kerül bemutatásra a Piszkos meló, Gyulay Eszter rendezésében, Harold Pinter Étellift darabja alapján, majd folytatva az őszi fesztiválszereplést, Hajdu Szabolcs Békeidő című előadása a gyergyószentmiklósi Kollokvium, a Parasztopera (Pintér Béla–Darvas Benedek, r.: Szikszai Rémusz) az udvarhelyi DráMA, a Gardénia pedig a bukaresti Országos Színházi Fesztivál programjában szerepel.
Az évad során a társulat több külföldi és hazai színházban is vendégszerepel, de temesvári fesztivál-előadásokból sem lesz hiány, hiszen szeptemberben a színház részt vesz a Plai fesztiválon (maszkfestéssel és a Színfalak mögött programsorozat folytatásával várja az érdeklődőket), novemberben pedig a Gardénia lesz újra megtekinthető az Euro-Thalia színházi fesztivál keretén belül. Természetesen idén májusban is lesz majd TESZT, ahol a hagyományokhoz híven jelentős hazai, illetve külföldi előadásokat láthatnak majd a színház látogatói.
A már említett két őszi bemutató mellett a színház még három másik premierrel készül az idei évadra. A Hold bugyra (John Milton Elveszett paradicsom című műve nyomán) Döbrei Dénes rendezésében, illetve Wajdi Mouawad: Futótűzcímű darabja Radu-Alexandru Nica rendezésében. Az új évadban látható majd Cári-Baczó Tünde rendező-koreográfus 30 című előadása is a színház stúdiótermében.
Az új bemutatók mellett a színház továbbra is műsoron tartja majd a következő előadásokat: Ó, azok a szép napok, Békeidő, Parasztopera, Peer Gynt, Vagabondó, Gardénia, Prah, Mady-Baby, Deviancia, Mellékhatások, Özönvíz előtt, Rendőrség, Furnitur, Ájlávjú.
A színház jegyárai nem változtak: 16 lej, illetve kedvezményesen 8 lej a nagytermi előadások, 10 lej, illetve 5 lej a stúdió előadások esetében.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Aradi nemzetiségek katalógusa, 2013
„Arad megye legnépesebb kisebbsége a magyar, a 2011-es népszámláláskor 36 600 személy vallotta magát magyarnak, igaz, ez kevesebb, mint 2002-ben amikor még 49 399 lelket számláltak.”
Igaz bizony. Mint ahogy az is, hogy 1930-ban – román statisztika szerint – a 87 662 fős városban nemzetiségét tekintve 31 167, anyanyelvére nézve 42 393 polgár vallotta magát magyarnak. Ugyanakkor Aradon 11 627 német, 7101 zsidó, 1113 szerb nemzetiségűt számolt össze a kimutatás.
Ha hozzáadjuk az aradiakhoz Pécska 9798 akkori magyarját, az jóval meghaladja a mai Arad megye magyarságának összlétszámát, és akkor nem számoltunk a ma is többnyire magyarok lakta, de számban jócskán megcsappant lélekszámú falvak lakosságával.
Az első mondatot az Aradul, reper de coabitare interetnică (Arad, az etnikumok közti együttélés támpontja) c., a Nemzetiségek Fesztiválja tiszteletére megjelent „katalógusból” idéztem. Nem tudom, hogy a katalógus megfelelő megnevezés-e a százoldalas kiadványra. Mondjuk, hogy igen, az aradi (két-három esetben Arad megyei) kisebbségeket, alapos, nyolc nemzetiséget átfogó ismertetőnek aligha lehetne nevezni. Bár az is igaz, hogy mostanra a kiadványban szereplő magyarok, németek, szerbek, szlovákok és csehek, zsidók, bolgárok, ukránok, romák mellett nemigen van számottevő kisebbség (a megyében, ha jól tudom, 13-mal számolnak), s a most még kisebbségnek számítók némelyike ki tudja, lesz-e még húsz vagy harminc esztendő múlva, hiszen elöregedtek, reprodukálásra rég képtelenek. Most kell tehát számba venni őket, amíg vannak. Mert mi lesz, ha a mai hetvenesek, nyolcvanasok végleg eltávoznak?
Nem mondom ki, a kedves olvasó képzeletére bízom a választ.
No de nem is erről van szó, hanem erről a kiadványról, amelyet – a belső borítón olvasható szöveg szerint – a Carpe Diem Egyesület szerkesztett (carpe diem: élj a mának, de még inkább: ragadd meg a napot), partnerségben Arad Polgármesteri Hivatalával, az Arad – a változatosság kulturális váraprojekt keretében. A szerkesztőbizottságban hat nevet találunk, de egyetlen magyar sincs köztük. Nem tudom, ki írta a rólunk szóló fejezetet – megtudhattam volna, persze, de mit változtatna a tényen, hogy a különböző nemzetiségű személyiségek között, akiknek a szerkesztő?, kiadó?, valaki más? köszönetet mond a támogatásért, szintén nincs fajtánkbeli. Pedig ismerek legalább három olyan aradi magyar történészt-helytörténészt, aki értékes segítséget nyújthatott volna legalább egy fejezet megírásához, szerkesztéséhez. Közreműködésével, például, aligha íródott volna le, hogy „A Habsburg katonák ötszáz magyar szabadságharcos tisztet zártak a vár (aradi vár – szerk.) börtönébe, többségüket kivégezték.”
Amúgy a kötet, törekvését tekintve, dicséretes, némelyik fejezet, például a németekről és szerbekről szóló, már-már részletes (és erősen látszik, hogy a konzultánsok között az illető nemzetiségbeliek jelen voltak). Magam, aki egyet-mást tudok a nemzetiségek történetéről, számos, általam ismeretlen információt találtam, s feltételezem, hogy a nagy átlag is így lenne vele, ha a könyvecskét – Gheorghe Falcă polgármester és dr. Elena Rodica Colta etnográfus, muzeológus tollából – román (és angol) előszavakkal elolvasná. Maguk a nemzetiségi ismertetők az illető nemzetiség nyelvén (a romákét kivéve, amely anyanyelven nincs) és román fordításban olvashatók, tehát mindenki számára megközelíthetők. Az ismertetőkben szerepel az illető kisebbség mai létszáma, rövid története, egy-két neves személyisége (a magyaroknál például Salacz Gyula egykori polgármester), a vallás (a magyaroknál ezt – a máriaradnai kegyhelyen keresztül – a katolicizmus képviseli, pedig egy félmondatot biztosan megérdemelt volna a protestantizmus is). Egyébként: szép papír, színes fényképek, színes borító.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Népszerűtlen szakközépiskolák
Az erdélyi és partiumi megyékben is érződik az országos tendencia, miszerint évről évre egyre kevesebben jelentkeznek a szakközépiskolák által meghirdetett helyekre. A tanfelügyelőségek képviselői szerint a jelenség nem új, ez a típusú az oktatási forma egyre kevesebb nyolcadik osztályt elvégzett diákot tud megszólítani, a szülők inkább a gimnáziumokban kívánják folytatni tanulmányaikat. Az erdélyi és partiumi megyékben is érződik az országos tendencia, miszerint évről évre egyre kevesebben jelentkeznek a szakközépiskolák által meghirdetett helyekre. A tanfelügyelőségek képviselői szerint a jelenség nem új, ez a típusú az oktatási forma egyre kevesebb nyolcadik osztályt elvégzett diákot tud megszólítani, a szülők inkább a gimnáziumokban kívánják folytatni tanulmányaikat.
Király András, az oktatási minisztérium államtitkára szerint nyilvánvaló, hogy az egyre népszerűtlenebb szakközépiskolai oktatás is sürgős reformra szorul. "Jobban elő kellene készíteni a szakközépiskolákat, biztosítani a gyakorlati órák feltételeit, korszerű műhelyeket kellene felszerelni, meg kell győzni, hogy a szülőket, bizonyosodjanak meg, hogy valóban komoly oktatás zajlik – mondta a Krónikának Király. – Jelenleg a szakközépiskolák félkész állapotban vannak, így nehezen lesz előrelépés. A a technikai jellegű gimnáziumi osztályokban olyan képzést kell biztosítani, hogy akik azt elvégzik, jól képzett szakmunkások legyenek, rendelkezzenek a képesítésnek megfelelő szaktudással."
Király András szerint a tantervben is eltolódás tapasztalható az elméleti szakoktatás felé, így a szakiskolákból kikerülő fiatalok nem rendelkeznek megfelelő szakmai tudással. "Ezt az ellentmondást kell feloldani, hiszen jelenleg a szülők azt gondolják, a szakiskolában sem tanul szakmát a gyerek, a gimnázium legalább olyan felkészülést biztosít, hogy az onnan kikerülő diákokból még bármi lehet" – mutatott rá az államtitkár.
Maros megye: házról házra járnak
"Nem keresettek a szakiskolák, úgy látszik manapság senki nem akar kétkezi munkás, jó szakember lenni" – jelentette ki lapunknak Illés Ildikó. Maros megye helyettes főtanfelügyelője elmondta, mindössze a marosvásárhelyi Elektromaros, Gheorghe Şincai és Traian Vuia szakiskolákban teltek be a helyek, az építkezési és faipari szakközépiskolák kevés jelentkezőt vonzották. Mi több, előbbit a bezárás veszélye fenyegeti, míg a faipari iskolát csak a kémiai gimnázium felszámolásával és az osztályok átköltöztetésével tudták megmenteni.
Eredetileg úgy tervezték, az Emil Dandea nevét viselő iskolát mindössze más épületbe költöztetik, de a helyi önkormányzat határozatát a tanfelügyelőség döntése felülírta. Még rosszabb a helyzet vidéken, például a sáromberki mezőgazdasági szakiskolában, ahol Illés elmondása szerint egy pedagógusnak kellett házról házra járnia, és a nyolcadik osztályos pótvizsgán átment gyerekeket kapacitálnia, hogy oda iratkozzanak.
Folyamatos a lemorzsolódás
Kovászna megyében a tervezettnél nyolccal kevesebb szakközépiskolai osztály indul, az esti tagozat iránt alig volt érdeklődés, így a beiskolázási tervben szereplő öt osztály helyett csak egy alakul meg – tudtuk meg a tanfelügyelőségtől. A 71 nappali tagozatos osztályból idén háromról mondott le a tanfelügyelőség, a csökkentett óraszámú nappali tagozaton a betervezett két osztály helyett csak egy indul a szeptember 16-án rajtoló új tanévben. Az elosztás utolsó szakaszában még 350 gyerek kellett iskolát válasszon.
A megyei tanfelügyelőség jelezte, a roma gyerekek körében egyre nagyobb a lemorzsolódás, és bár a szegényebb diákoknak havi ösztöndíjat biztosít az állam, sokan még így sem végzik el a kötelező tíz osztályt. Az elmúlt tanév kezdetén például több mint 800 diák kapta ezt az ösztöndíjat, a tanév végére már csak 270-en maradtak.
Keresztély Irma főtanfelügyelő a Krónikának elmondta az oktatási minisztérium a kilencedik osztályok létszámára vonatkozó rendelete miatt hátrányba kerültek a szakiskolák, a szaktárca ugyanis elrendelte, hogy a kilencedik osztályok legtöbb 29 fős létszámmal alakulhatnak meg, ez lehetővé tette, hogy az elméleti gimnáziumi osztályokba még egy-egy diák beiratkozzon, ami például Kovászna megye szintjén két osztálynyi diákot jelent. "A fiatalokat és a szülőket elsősorban a gimnáziumok vonzzák. Egyértelmű, hogy az elméleti iskolák elszívják a diákokat a szakiskoláktól, legalább két osztály veszett el ilyen módon" – jegyezte meg a főtanfelügyelő.
"Veszély fenyegeti a szakoktatást!"
Hargita megyében mintegy hét osztálynyi, vagyis több mint 200 gyerek választott osztályt az utolsó beiratkozási fordulóban, ez sokat javított a helyzeten, mondta el a Krónika megkeresésére Hodgyai László tanfelügyelő. "Ezzel az utolsó fordulóval helyrebillent valamelyest a helyzet, olyan gyerek is volt, aki részt vett az egységes felmérőn és mégis csak utolsó percben jelentkezett kilencedik osztályba. Reméljük a legtöbb osztály megalakul, hiszen még szeptember 16-ig felébredhetnek a szülők és a gyerekek. Törvény kötelezi a tanintézeteket, hogy utolsó percben is beírják a tanulókat"– mondta Hodgyai László.
Zetelakán például meghirdetett kilencedik osztályba a nyár folyamán nem volt egyetlen jelentkező sem, az utolsó beiratkozási forduló azonban megmentette a helyzetet, így megalakulhat az osztály. Ditróban és Balánbányán is kevés a kilencedikes, de reménykednek, hogy utolsó pillanatban megalakulhatnak a szakközépiskolai osztályok. Hodgyai László is úgy véli, a szakoktatás továbbra veszélyben van, mivel a szülők és a diákok inkább a gimnáziumokba iratják gyereküket.
"Hibás a rendszer"
Nagy-Máté Enikő, a Bihar megyei Borson lévő Tamási Áron Agráripari Iskolacsoport igazgatója is úgy véli, a jelenlegi rendszer nem segíti a szakoktatást. Mint mondta, a Nagyvárad melletti településen az idén szakközépiskolai osztályt mezőgazdasági technikusi szakon még tudnak indítani magyar nyelven, nappali és esti tagozaton, a jövő azonban bizonytalannak látszik. "Rossz a rendszer, mert kilencedik után nagyon kevés olyan diák van, aki iskolát vált, pedig a gyerekek többsége nem annyira felkészült, de nyolcadik után mégis a gimnáziumot választja, ha pedig már ott van, a szülők szeretnék, hogy érettségi diplomát szerezzen" – magyarázta a pedagógus.
Nagy-Máté Enikő szerint azonban tapasztalat azt mutatja, sokan nem képesek erre. Ha már a nyolcadik osztályban nagyon gyenge volt a diák, kevés az esély arra, hogy érettségi diplomát szerezzen. "Nálunk nagyon sok a hátrányos helyzetű család, sok tanuló már dolgozik, s azzal, hogy még az utazási támogatást sem kapják meg, szinte lehetetlen helyzetbe kerültek" – magyarázta az igazgató. A Borsi középiskolába különben többnyire helyi és a környező falvakból érkeznek fiatalok, sokan már most mezőgazdaságba dolgoznak.
Még mindig várják a beiratkozókat
Kéry Hajnal, Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes is elismeri, a mostani szisztéma nem éppen a legjobb. Mint mondta, a magyar nyelvű kilencedikes szakközépiskolai oktatás Bihar megyében nem túl népszerű, igaz ugyan, hogy az osztályindításhoz szükséges létszámot végül elérték – kivéve a nagyváradi Szent László Római-Katolikus Gimnáziumban, ahol végül csak egy közgazdasági osztályra lett elég jelentkező – de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a szakok "kínlódnak".
"A diákok többsége az elméleti oktatás felé fordul, a szakoktatást nem találják elég vonzónak. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell erre fektessünk, fel kell mérjük, hogy milyen képzésre van igény és azokat népszerűsítenünk kell" – véli Kéry. Arra vonatkozóan még nincs pontos adata, hogy végül hány magyar nyelvű szakosztályt tudnak tízediktől elindítani, a héten ugyanis még mindig fogadják a beiratkozókat.
Növekszik az iskolaelhagyások száma
Országos statisztikai hivatal legfrissebb felmérése szerint az iskolaelhagyások száma tovább nőtt az elmúlt években. Az iskolaelhagyás hátterében az esetek többségében a család rossz anyagi körülményei állnak. A felmérés szerint egy átlagos romániai család évi 419 eurót költ egy iskolás gyerekre, amit a szegénységben élő családok nem engedhetnek meg maguknak.
A roma gyerekek 14 százaléka egyáltalán nem járt iskolába, 40 százalékuk az általános iskola alsó, 24 százalékuk a felső tagozaton maradt ki az oktatásból. Remus Pricopie oktatási miniszter a gazdasági válságnak tulajdonítja azt, hogy miután az új évezred első évtizedében sikerült 18-ról 15 százalékra csökkenteni az iskolai lemorzsolódás arányát, 2010-től újból romlani kezdett a helyzet, és ismét 17 százalékra emelkedett azok aránya, akik már a középiskola elkezdése után kimaradnak a közoktatásból. A szakiskolák esetében ez az arány még rosszabb, 20 százalék körüli.
Bíró Blanka, Szucher Ervin, Gyergyai Csaba, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)