Székelyudvarhelyen júl. 31-én megkezdődött és aug. 6-ig tart a II. Erdélyi Diáktalálkozó. Idén Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek vendégek. Szőcs Géza tartott előadást, a Fidesz küldöttei, Németh Zsolt és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke politikai tapasztalataikról számoltak be. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

"A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./"

Az 1989-es fordulat után először Székelyudvarhelyen alakult cserkészcsapat, ezzel párhuzamosan Kolozsváron a Cimbora Szabadidő Egyesület, amely gyakorlatilag a tíz cserkésztörvény alapján szerveződött. Csíkszeredán pedig létrejött egy cserkészvezető és képviseleti szerv. A közös normák kidolgozását tűzte ki célul az 1990. máj. 5-én megtartott Szárhegyi Találkozó, ekkor hivatalosan is megalakult a Romániai Magyar Cserkészszövetség. Ezután megindult a támadássorozat a Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen. 1990 őszén a Gyulafehérváron tartott Nemzeti Megmentési Front-tanácskozáson egy képviselő vehemensen támadta a Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Egyesületét és a Romániai Magyar Cserkészszövetséget, ezzel párhuzamosan, mint egy jól szervezett akcióban, a szélsőséges lapok /Si Totusi Iubiera, Romania Mare/ intéztek kirohanást ellenük. Végül a Legfelsőbb Bíróság 1990 karácsonyán /!/ beidézte a cserkészszövetség vezetőit annak a vádnak a tisztázására, hogy nem politikai párt szerveződik-e újjá. Ezután a törvényességi óvás módosult: a vád nem politikai jellegű, hanem az, hogy a vezetőség a bejegyzéskor figyelmen kívül hagyta az engedélykérés részleteit /nem két szakminisztériumhoz fordult/. A Magyar Cserkészszövetség igyekezett kapcsolatba lépni a román cserkészek szervezetével, de azok teljesen elzárkóztak. A minisztériumok pedig hónapok óta nem válaszolnak a beadott kérvényekre. /Kisgyörgy Réka: Cserkészmúlt, cserkészjövő Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Marosvásárhely szaklíceumaiban és szakiskoláiban idén egyetlen magyar osztályt akarnak engedélyezni. Megdöbbentő hír, mert a diktatúra legsötétebb éveiben évente legkevesebb 18 osztály indult. Mindezt úgy érték el, hogy az összes helyekre a jelöltek anyanyelvi különbség nélkül felvételiznek román nyelv és irodalomból, valamint mennyiségtanból. A román dolgozat megírásakor a román tanuló anyanyelvén nyilván jobb jegyet ér el, ezzel sikerül elérni, hogy minél kevesebb magyar tanuló kerüljön szakiskolába. A cikkíró szerint vissza kell vonni ezt a rendelkezést és biztosítani kell az anyanyelven történő felvételit. /Szabó György Pál: Marosvásárhely szakiskoláiban idén egyetlen magyar osztályt akarnak indítani? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Az RMDSZ indítványozta egy országos kerekasztal összehívását a kisebbségi kérdés rendezése ügyében. A Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatában elutasította ezt a javaslatot, magyarázkodva, hogy az új alkotmány jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért a kerekasztal antidemokratikus. Az interetnikai viszonyokról a parlamentben lehet vitát indítani. /Nyilatkozat egy javaslatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./

"1987-ben Király Károly és Sütő András az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség megszervezésére gondolt. A tervezett szövetség azután nem jött létre, de kiáltványuk, az Erdélyi segélykiáltás megszületett, Sütő András tollából. A kiáltvány eljutott Budapestre, ahol Csoóri Sándor lapja, a Hitel 1988/2-es száma közölte. Szövegét a Romániai Magyar Szó hozta azzal, hogy a fölvetett gondok sok tekintetben ma is időszerűek. Látható, hogy "etnikai létünk a kisebbségi elnyomatásban végveszélybe került." "Megfosztottak magyar iskolai hálózatunktól..." Fölszámolták "múzeumainkat, ősi levéltárainkat, index alá helyezték könyvtárainkat." Eltávolították a magyar tiszteket a hadseregből, a gyárakban leváltották a magyar igazgatókat. A magyar városokat elrománosítják a betelepítéssel., a főiskolát végzett magyar fiatalokat Moldvába helyezik. Meg akarják semmisíteni a színmagyar székely falvakat. Érthető az elkeseredés, de "ne hagyjátok el Erdélyt", kéri a kiáltvány. Követeljék a magyar iskolákat. Felkérik Magyarországot és a világban bárhol élő magyarokat, hogy emeljék fel szavukat a romániai magyarság érdekében. /Az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség kiáltványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./"

A Román Államvasutak aug. 14-én naptól jelentősen emelte a vasúti jegyek árát, emiatt a Magyarországra, a pápa látogatására jelentkezett 5000 erdélyi résztvevő nevében nem dönthettek, jelentette ki Bálint Lajos megyéspüspök közleményében, ezt jelenteni fogja a pápának. A zarándoklattól való távolmaradásért felelősség terheli mindazokat, akik ezt az áldatlan helyzetet előidézték. /Bálint Lajos megyéspüspök: Ha nem leszünk ott a pápalátogatáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ Az erdélyieknek 800 lej helyett 2080 lejt /260 %-os áremelés!/ kell a vasúti jegyért fizetni. A magyar Külügyminisztérium közbenjárásának eredményeként aug. 16-án a román szervek a zarándokok vasúti jegyeinek árát 1030 lejre csökkentették. /MTI/

"Egy hónapra betiltották a szélsőséges Romania Mare hetilapot. Corneliu Vadim Tudor, a lap vezetője kijelentette, hogy ennek oka "a magyarok, a zsidók, a cigányok, a nemzetközi frankománok, Ellie Wiesel, a művelődési miniszter és a román sajtó." /Romania Libera (Bukarest), aug. 14./"

A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre idén felvett hallgatók 27 %-a magyar, az előző évben 29,3 % volt az arányszámuk, nem beszélve arról, hogy az 1990-ben végzett orvosoknak 42,1 %-a volt magyar, az előző években még magasabb volt a magyarok aránya. Jobban kell felkészülni a diákoknak, állapítja meg dr. Ábrám Zoltán. /Dr. Ábrám Zoltán: A marosvásárhelyi orvosi egyetemen tovább csökken a magyar diákok száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Az Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozott a Szabadság, több rádióadást és cikket felidézve. A Kossuth Rádió Gondolat-jel című, júl. 14-i adásában Lantos Gabriella beszélgetett Molnár Jánossal. Molnár János szerint azok kezdték az ellenzéki tevékenységet, akiket kisemmiztek a hatalomból. Így történt ez Erdélyben is. A filozófiát végzett Ara-Kovács Attila munkanélküli volt, Tóth Károly tanár másként gondolkodása miatt nem tudott bejutni a köztudatba. Maga Molnár a kulturális élet peremén élt. Szőcs Géza akkor kapcsolódott be, amikor elvesztette állását. Molnár hangsúlyozta másságukat. Szerinte Király Károly és Sütő András is nagyon sokáig talán csak a reformkommunizmusig mentek el. Sütő végül elvileg támogatta a lapot, de tevőlegesen nem akart benne részt venni. Molnár János még azt is megállapította, hogy az RMDSZ-t mindinkább ugyanazok az emberek vezetik, akik korábban. Marosi Barna cikkében visszautasította azt, hogy az Ellenpontok egykori munkatársa, Molnár János elítélte Sütő András szemléletét. Sütő András maga is elutasította Molnár János értékelését, a Népújság hasábjain. Kozma Szilárd a sepsiszentgyörgyi Európai Időben készített interjút Molnár Jánossal, aki családjával együtt Szegeden él és a Soros Alapítvány támogatásával dolgozik az Ellenpontok történetét feldolgozó könyven. /Az Ellenpontok ürügyén? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet.

A Bolyai Társaság képviselői /Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár, elnök, dr. Bodor András egyetemi tanár, alelnök, Jenei Dezső mérnök, elnökségi tag/ aug. 8-án tárgyaltak dr. Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t /emlékeztetőt/ készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt. A miniszter közölte, hogy van már magyar egyetem, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyetem, amely a közeljövőben 3000 hallgatót fogadhat. Az egyetem magyar nyelven fogja biztosítani a római katolikus teológiai oktatást, valamint a nyelvészet, történelem, filozófia, lélektan és pedagógia tanítását. A Bolyai Társaság delegációja válaszában kifejtette, hogy nem tud erről az egyetemről, a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet rektorával, dr. Hajdú Gyulával folytatott legutóbbi beszélgetésükkor / júl. 28./ sem említett a rektor semmit az intézetnek egyetemmé történő átalakulásáról. A Bolyai Társaság képviselői hangsúlyozták: nagyon fontos lenne, hogy Kolozsváron induljon a magyar egyetem. Az 1990/91-es tanévben 184 171 hallgatója volt az ország felsőfokú intézményeinek, ebből 8 300 /4,5 %/ volt magyar nemzetiségű, de közülük mindössze 800-an tanulhattak magyar nyelven. A miniszter ellenezte a Bolyai Egyetem önállóságának visszaállítását. Azzal érveltek a minisztériumban, hogy 147 előadás folyik magyarul az egyetemen. Ez a Fehér könyvben szereplő adat megtévesztő, hangzott a válasz, mert többezer előadásból csak 147 folyik magyarul, ez még a 10 %-ot sem éri el - olvasható az emlékeztetőben. A miniszter szerint egyes magyar karok felállítása Kolozsváron vitatható, mert ott feszült a légkör. Először meg kellene győzni a közvéleményt, továbbá Grigore Znac prefektust. A Bolyai Társaság képviselői kifejtették: a végrehajtó hatalom kötelesség meggyőzni az érdekelteket. A megbeszélésen részt vevő Ifrim Mircea tanácsos hangoztatta, hogy a magyar egyetem 1945-ös felállítása a királyi diktatúra légkörében valósult meg, szovjet szuronyokra támaszkodva. Szerinte a fakultások csak román nyelven működhetnek, Marosvásárhelyen sem indokolt egy magyar nyelvű orvosi kar. A Bolyai Társaság képviselői érveltek ezen állítás ellen. A megbeszélés végén a Bolyai Társaság részéről átnyújtották a miniszternek a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem létesítésére vonatkozó, 1990. februárjában benyújtott memorandum másolatát, a miniszterelnöknek 1990. áprilisában benyújtott memorandum másolatát és az 1991. máj. 5-én a tanügyminisztériumnak benyújtott, az 1990-1991-es tanév beiskolázási adatait tartalmazó memorandum másolatát. /Aide-mémoire. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A Bolyai Társaság képviselői a miniszterrel történt megbeszélés után ellátogattak Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos érsek közölte: nem létesítettek és nem is szándékoznak létesíteni egyetemet, csupán egy római katolikus teológiai intézet létezik. Mindezt aug. 14-én kelt levelükben megírták a miniszternek, fenntartva a magyar egyetem iránti igényt, melyet 220 ezer magyar írt alá. /Jegyzék, a miniszternek írt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Óriási az érdeklődés Orbán Balázs Székelyföld leírása című, 1868 és 1873 között megjelent, hatkötetes műve iránt. A néhány éve Magyarországon megjelent hasonmás kiadásból kevés került át Erdélybe. A sepsiszentgyörgyi Európai Idő Kiadó nem könyvalakban, hanem füzetenként kiadja Orbán Balázs életművét. Az első füzet megjelent, 35 ezer példányban, ebből 30 ezer a sorozatra előfizetőké. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

"Beke György mutatta be az olvasóknak a nagy példányszámú Romania Mare hetilapot, amely magyargyűlölő cikkek végtelen sorát hozza. A lap egy esztendős fennállása alkalmából kiadott, jún. 7-i számában Ion Antonescu marsall - a meggyilkolt hős címen emlékezett a háborús bűnösre. A román művelődésügyi miniszter két teljes oldalt kap "Andrei Plesu, egy bandita a román kormányban" címmel. A Romania Mare dühödten kirohant Tom Lantos és Soros György ellen. A román görög katolikus egyház mártír főpapját, Alexandru Todea bíborost Júdásnak, bálványimádónak, gyűlöletes alaknak, apokaliptikus szörnynek nevezte, aki ráadásul prédikációkat mond "a románok számára olyannyira elviselhetetlen nyelven, magyarul." Alexandru Todeát 1951-ben életfogytig tartó börtönre ítélte a bukaresti hadbíróság, három éven át Márton Áron püspök cellatársa volt, mindig a legnagyobb tisztelettel beszélt Márton Áron helytállásáról. Todeát 16 év után engedték szabadon, amikor bekapcsolódott a betiltott görög katolikus egyház titkos működésébe. Todea szelíden nyilatkozott a Romania Marében személyét ért durva támadásról: szeretné elősegíteni ennek a nemzetnek a kulturális és erkölcsi felemelkedését. /Cuvintul, jún. 25./ A művelődési minisztérium viszont júl. 22-i közleményében erélyesen elítélte a Romania Mare és az Europa lapokat. Ezek a kiadványok gyűlöletet szítanak más népek iránt, rontják az ország hitelét, erőszakra bujtogatnak, vasgárdista szelleműek, élesztgetik a nosztalgiát a diktatúra, annak képviselői és kiszolgálói iránt. Hozzá kell tenni, hogy amíg egyik minisztérium elítéli a lapot, a másik díjjal jutalmazza. /Beke György: Tények válasza. A mártíromság folytatódik. = Ring (Budapest), aug. 18./ "

Petre Roman miniszterelnök aug. 19-én Madridban tartott előadást a román reformfolyamatokról. Nyilatkozatában szovjet belügynek nevezte a Szovjetunióban végrehajtott hatalomátvételt. /MTI/

"A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Az RMDSZ aug. 20-án nyilatkozatot adott ki a szovjet eseményekkel kapcsolatban: elítélték az antidemokratikus hatalomátvételt, Gorbacsov eltávolítását. "A történtek arra figyelmeztetnek, hogy csak a demokratikus erők összefogásával, nyílt és őszinte párbeszéddel lehet megvalósítani a demokráciát Romániában." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

A kolozsvári egyetem Magyar Filológiai Tanszéke nevében dr. Péntek János tanszékvezető aug. 22-én kelt nyilatkozatban tiltakozott Eira Penttinen finn lektor kolozsvári lakásának feltörése és távollétében való kilakoltatása ellen, mindezt a tanszékkel szembeni inzultusnak is tekintik. A lektort már Ceausescu idején is zaklatták, 1990. nyarán pedig a vámosok nem engedték be azt a harminc finn nyelvtankönyvet, amelyet az egyetemnek akart ajándékozni. /Dr. Péntek János egyetemi tanár, tanszékvezető: A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszékének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31.-szept. 1./

Kevesen tudják, hogy nem csupán tizenötezer bukovinai székely tért haza és a második világháború után letelepedett a Dunántúlon, de hétszázhuszonnégy csángómagyar is. Õk nem szervezetten jöttek át a határon, nekik szökniük kellett, írta Hajdú Demeter Dénes. Idehaza a bukovinai székelyek és a csángók telepítése a Bodor György alapította Telepítési Hivatal szervezésében történt. A csángók Egyházaskozárra, Szárazpusztára és Mekényesre telepedtek le. A moldvai csángók többsége Gajcsána, Lábnik, Lészped, Klézse és Pusztina községekből jöttek. Domokos Pál Péter megbízásából 1980. januárjában részletes felmérést készítettek az áttelepedett családokról. /Új Magyarország, 1991. aug. 26./

A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepel a szélsőséges pártok /Román Kommunista Párt, Szocialista Munkapárt, Romania Mare Párt/ és az antiszemita, gyűlöletre felbujtó, kommunista rendszert rehabilitálni akaró kiadványok betiltása /Romania Mare, Europa, Totusi Iubirea, Demokratia, Socialistul, Tromf és hasonló lapok/, ugyanúgy a sovén, kommunista és fasiszta propaganda betiltásának követelése a hadsereg, a Belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat keretében. A parlament törölje a következő törvényekbe foglalt antidemokratikus előírásokat: nemzetbiztonsági törvény, Legfelsőbb Védelmi Tanács szervezésének törvénye, állampolgársági törvény, privatizációs törvény, földtörvény. Érthetetlen, hogyan szerepelhet a fasiszta, betiltandó lapok között Tromf, a magyar vicclap, jegyzi meg a Romániai Magyar Szó szerkesztősége. /A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata és felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Mircea Snegur moldovai elnök a Reuternek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Moldova független állam lesz, csak néhány év múlva egyesül Romániával, ha annak itt lesz az ideje. Olyan feltételeket kívánnak teremteni, hogy a két országban élő románok ne érezzék, hogy határ választja el őket egymástól. /MTI/

"Iorgovan, a román parlamenti küldöttség vezetője Washingtonban nyilatkozott amerikai megbeszéléseikről. Washingtonban óvatosságot tapasztaltak, olyan Románia-képpel kellett szembenézniük, amely Ceausescu idején alakult ki. Az antiszemitizmus és nemzeti intolerancia csak mondvacsinált ürügy, az antiszemitizmus és magyarellenesség a sajtónak csak töredék részében van jelen. A magyarellenesség "elszigetelt és a román kormány által is kritizált" szórvány-jelenség. /Román rádió, MTI/"

Megjelent az Ikebana, a TITUSZ /Tízen Túliak Társasága/ időszaki kiadványa. /Ikebana (Nagyvárad), aug. - 1. sz./

A képviselőház szept. 2-i ülésén Dan Lazarescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője elmondta, hogy a szovjet államcsínykísérlet alatt kommunistabarát tüntetések voltak. Követelte a Román Kommunista Párt és utódszervezete, a Szocialista Munkapárt törvényen kívül helyezését, továbbá Románia vezetői valljanak színt a kommunista ideológiát illetően. Claudiu Iordache felszólította Dan Martian képviselőházi elnököt, hogy mondjon le. A szovjet államcsíny kísérletekor egyikük sem állt ki határozottan a puccsisták ellen, Iliescu elnök is csak szőrmentén nyilatkozott, várták a fejleményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

"Tófalvi Zoltán készített interjút Sütő Andrással, abból az alkalomból, hogy újabb támadás érte az írót, ezúttal nem román, hanem magyarországi oldalról. A Kossuth Rádióban Molnár János áttelepült lelkész támadta az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetőit", akik a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget próbálták megideologizálni. Ez sunyi oldaltámadás, jellemezte Sütő András. Tapasztalni lehet, hogy "mutatkoznak a magyarországi pártviszályok kisugárzásai. Azok a törekvések, amelyek idáig hatnak, amelyek az ottani népi-urbánus konfliktusok analógiájaként, itt is hasonló ellentéteket teremtenek." Mesterségesen szítanak Erdélyben is ellentéteket, a liberális és nemzeti eszme jegyében, holott ezek itt nincsenek meg olyan mértékben, mint Magyarországon. Vannak, akik annyira félnek az egység szótól, hogy le sem merik írni: romániai magyarság egysége, hanem a sokszínűségből, a pluralista törekvésekből adódó egységről beszélnek. Sütő András a személye elleni támadásról elmondta, hogy nem RMDSZ-vezető, nincs közügyi megbízatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./"

Az utóbbi időben megerősödött az érdeklődés a csángómagyarok iránt. A csángóknak sohasem sikerült saját értelmiségi réteget kinevelnie. Ezért tanulságos az egyetlen ismertté vált csángó költőnek a kálváriája. Ez a magyar helyesírást nem ismerő igen tehetséges ember súlyosan szenvedett magyarságáért, emlékeztetett Gazda József. Ártatlanul, lelki tisztasággal álmodozott életről, halálról, anyanyelvről, távol állt tőle a politizálás, mégis számtalanszor meghurcolták, igyekezetek megfélemlíteni, elhallgattatni. Úgyszintén tanulságos az utolsó, a 60-es évek elején még magyarul prédikáló lészpedi pap, Gyergyina páter kálváriája. Falujából elhurcolták, koholt vádakkal bebörtönözték, majd kényszerlakhelyre száműzték. A csángóknak életformájává vált a félelem, az óvatosság. Pusztul az ősi, ódon ízekben gazdag nyelv. /Gazda József: Csángónak lenni Moldovában. = Magyar Fórum (Budapest), szept. 5./

"A parlament két ház szept. 3-án együttes ülést tartott Moldova Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából. A két ház együttes nyilatkozata szerint egy új román állam jelent meg a világtérképen. A besszarábiai, bukovinai és más tartományokban élő románokat megfosztották nyelvüktől, idegen írásképet kényszerítettek rájuk, mondta Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő. Öt órán át 32 képviselő és szenátor vallott hasonlóképpen. Dan Lazarescu liberális képviselő hősnek mondta Antonescu marsallt, aki a román katonák számára kiadta a parancsot: "Keljetek át a Pruton." Egyesek felvetették a Kígyók szigetének és a Moldova határain kívül élő románok problémáját. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke parlamenti beszédében arra emlékeztetett, hogy a Moldovai Köztársaságban garantálják az etnikai kisebbségek jogait. A törvény szerint moldovai és orosz nyelven működik az óvodaitól a felsőfokú oktatásig minden oktatási forma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./ "

"A Nemzeti Megmentési Front és három támogatója /Román Demokratikus Agrárpárt, Nemzeti Liberális Párt - Fiatal Szárny, Romániai Ökologista Mozgalom/ szept. 5-én a képviselőházban a szélsőbal-és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte. Közleményük a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és "minden más, ideológiájában vagy tevékenységében kommunista vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozta. A front nem sorolta a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. Szabó Károly szenátor a parlamentben az RMDSZ nevében tiltakozott a Vatra Romaneasca által külföldön terjesztett, a magyar kisebbséget befeketítő pamfletje ellen, mert az fasiszta és rasszista jellegű. Radu Ceontea, a Vatra alapítója hamisítványnak nevezte a pamfletet, Vasile Vacaru, a front szenátusi bizottságának elnöke hevesen a Vatra védelmére kelt, a betiltásának a felvetését is elképesztőnek nevezve. /Szabadság (Kolozsvár), szept.6., MTI/"

"Iliescu elnök interjút adott - izraeli tartózkodása alatt - a Jediót Ahronót és a Maariv izraeli napilapoknak. Ennek fordítását olvashatjuk a Romániai Magyar Szóban. Romániában a nemzeti kisebbségeknek parlamenti képviseletük van, ismertette a romániai állapotokat Iliescu. Lech Walesa lengyel elnök izraeli látogatása során bocsánatot kért a zsidó néptől, hasonló módon nyilatkozott Antall József miniszterelnök is, mondta a riporter, mit mond Iliescu. "Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában." A "román népet nemcsak a toleranciával, hanem szolidaritással is jellemezhetjük..." "Észak-Erdélyben a fasiszta rendszer alatt a zsidókat tömegesen elhurcolták és koncentrációs táborokba küldték, Romániában viszont bizonyos oltalomnak örvendtek." Ugyanakkor elítélte a romániai fasiszta erők magatartását és szerepét a iasi-i vérengzésben. Megígérte Elie Wieselnek, hogy a román hatóságok reagálnak az antiszemita megnyilatkozásokra, emlékeztette a riporter, azóta viszont nem csendesett az antiszemitizmus. Elítélte az antiszemitizmust, válaszolt Iliescu, de szabad véleménynyilvánítás van az országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./"

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programját közölte a Szabadságban. Az RMKP a keresztény értékrend társadalmi érvényesítését követi. A népi-nemzeti identitástudat kialakítása és megőrzése, az egyéni és kollektív jogok intézményes biztosítása, a helyi önkormányzat bevezetése, a területi autonómia biztosítja bármely testvérnép kultúrájának megőrzését. Ahol a nemzetiség aránya meghaladja a 10 százalékot, ott a nyelvet mint egyenértékű államnyelvet kell használni, ahol a számarány eléri a 30 százalékot, ott megfelelő arányban kell alkalmazni a köztisztviselőket. A hadseregnél, a rendőrségnél megfelelő arányban legyen jelen a nemzetiség. Gazdasági vonatkozásban: piacgazdaság, vállalatok privatizálása, a földek magántulajdonba adása, a társadalombiztosításban családi pótlék, szülési szabadság, szociális nyugdíj. A teljes anyanyelvű oktatás megszervezése, külön tanügyi főhatósággal, egynyelvű oktatási intézményekkel az óvodástól az egyetemig. Az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Végveszélyben a temesvári Új Szó címmel ad helyzetjelentést Temesvár egyetlen magyar napilapja. A Bánság magyarságának közügye, hogy a lap fennmaradjon. Ennek érdekében mindent elkövetett a szerkesztőség, amikor 1990 elejére kiderült, hogy semmilyen állami támogatásra nem számíthatnak: felére csökkentették a munkatársak számát, lemondtak a telexszolgáltatásról, együttműködtek a szegedi Délvilággal. Mindez nem volt elegendő. Anyagi támogatást kértek a kormánytól, a művelődési minisztériumtól, sikertelenül. A lap adósságai megnőttek és csődeljárást helyeztek kilátásba a lap ellen. Az olvasók segítségét kérik. /Új Szó (Temesvár), szept. 11./