Egyre több iskolában adnak ki diáklapot, ilyen például a Hideg Zuhany, a Mikes Kelemen Líceum lapja. /Hideg Zuhany (Sepsiszentgyörgy), ápr./

A romániai magyar egyházak vezetői Kolozsváron tanácskoztak. Iliescu elnökhöz intézett beadványukban aggodalmukat fejezték ki az antidemokratikus tendenciákkal, a kisebbségi jogok és a vallásszabadság sérelmeivel kapcsolatban. /MTI/

Bukaresten megalakult a Román Országos Zsidó Ügynökség. Célja: Izrael és a zsidó diaszpóra közötti kapcsolattartás. /AFP/

Ápr. 13-14-én Erdély múltja és jövője címen tanácskozást tartottak Egerben, melyet az Erdélyi Szövetség szervezett. Előadást tartott többek között Beke György, az Erdélyi Szövetség elnöke, Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség Heves megyei elnöke, Tőkés László püspök, Borbély Imre /Temesvár/, Köteles Pál, az Erdélyi Magyarság /Budapest/ főszerkesztője, Nagy Béla /Nagyvárad/, dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Balla D. Károly /Ungvár/, Konthur Bertalan, a Nyugat-Európai Erdélyi Világszövetség elnöke, Eva Maria Barki, a bécsi Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke, Sebestyén Teleki István /Svájc, Erdélyi Világszövetség/, dr. Jónás Endre /Németország/, Pomogáts Bála, Székelyhidi Ágoston és Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Titkársága/. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, ezt Tőkés László nem írta alá. A tanácskozásról hírt adott a Romániai Magyar Szó is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), (Bukarest), ápr. 15./ A következő napokban a román sajtóban heves elítélő kampány indult meg a tanácskozás miatt, elsősorban Tőkés Lászlót vádolták. /MTI/

"A magyar kormány kiemelt feladatának tekinti a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak az európai normák és levek szerinti megoldását. E feladatok teljesítésével összefüggésben Antall József miniszterelnök ápr. 24-én állásfoglalást adott ki. Az első világháborút lezáró békeszerződés-rendszer a politikai országhatárok önkényes meghúzásával "újratermelte a nemzetiségi és etnikai problémákat." A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak megoldása "előfeltétele európaiságunknak". "A Magyar Köztársaság a Helsinki Záródokumentum elveit vallja, nem törekszik a határok erőszakos megváltoztatására, hanem a politikai országhatárok tiszteletben tartásával az átjárhatóság megteremtését tűzte ki célul." "A Magyar Köztársaság az asszimiláció bármely fajtáját elvetve érdekelt a nemzeti és etnikai kisebbségek közösségi tudatának erősödésében, identitásuk fenntartásában, illetőleg abban, hogy szabadon tartsanak kapcsolatot anyaországaikkal, anyanemzeteikkel. A kormánynak meggyőződése, hogy a kisebbségek helyzete az általános emberi jogok érvényesülése mellett a "népcsoport"-jogok biztosításával rendezhető." A magyar kormány felkéri a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezeteit, hogy képviselőik útján működjenek közre a problémák megoldásában."

Az Erdélyi Németek Demokratikus Fóruma nyilatkozatban tiltakozott a magyar és német nyelvű tévéadások csökkentése /az adás egy részének a 2-es csatornára áthelyezése, amely nem fogható magyar- és németlakta vidékeken/ miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A Cimbora gyermeklapot 1989 után alapították, most váratlanul kizárták a bukaresti nyomda terméből azzal, hogy nem kifizetődő lap előállítása. A minisztérium sem nyújtott segítséget, hiába kérték. Emiatt a Cimbora az idei májusi számával megszűnt, jelentette be Csire Gabriella főszerkesztő, aki tiltakozott ezen kultúraellenes cselekedet miatt. /Tiltakozik a Cimbora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Még mindig támadja a román sajtó az egri tanácskozást és Tőkés Lászlót, például: Ion Pavelescu: Prea mult fanatism si prea putina luciditate /Romania Libera, máj. 11./

"Tőkés László püspök felhívással fordult a romániai és nemzetközi közvéleményhez, erkölcsi támogatást kérve a hazai kisebbségellenes és antidemokratikus diverzió leleplezése érdekében. "Meggyőződésemnek adok hangot, hogy térségünkben újból kiéleződött nemzeti ellentétek egyetlen lehetséges megoldását az érdekelt országok demokratizálódása, minden nép és kisebbségi csoport kollektív jogainak biztosítása, a tolerancia és a megbékélés jelenti" írta többek között a Rompress hírügynökségnek eljuttatott felhívásában. Romániában "újabb magyarellenes kampány kezdődött." Erre ürügyként az egri konferencia szolgált, melyet a helyi Erdély Társaság szervezett Erdély múltja és jövője címen. /Tőkés László püspök felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A hivatalos politika rangjára emelt magyarellenesség célja a magyarság megfosztása egyéni és kollektív jogaitól, továbbá az RMDSZ tagságának megfélemlítése, áll a felhívásban. /MTI, máj. 14./"

"A Natiunea hetilap új számában Alexandru Victor magyarázatot kért az utóbbi időben "rendkívül agresszívvá, sőt veszélyessé váló magyar-zsidó szövetségre". A magyarok és a zsidók "sokkal nagyobb jogoknak és kiváltságoknak örvendtek és örvendenek, mint a románok." /Új Szó (Temesvár), máj. 15./ "

"Tőkés László csak hatósági védelem mellett tudta megtartani püspöki vizitációját máj. 14-én Magyarláposon. A környékről autókon beszállított népes román csoport és néhányan a helybeliek közül is ellenséges lármával, énekléssel, soviniszta bekiabálásokkal zavarták az istentiszteletet. Gyalázodó szidalmak hangzottak el Tőkés László ellen: "Erdélyt akarod", "Kém vagy!", "Románia árulója" stb. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

Tőkés László püspök Nagyváradon, máj. 8-án keltezett, a hazai és nemzetközi közvéleményhez intézett felhívásában erkölcsi támogatást kért a kisebbségellenes és antidemokratikus diverzió leleplezésére. A térségben újból kiéleződött nemzeti ellentétek egyetlen lehetséges megoldása az érdekelt országok demokratizálódása, a kisebbségek kollektív jogainak biztosítása, a tolerancia és a megbékélés, olvasható a Rompres hírügynökséghez eljuttatott felhívásában. Romániában újabb magyarellenes kampány kezdődött, erre ürügyként az egri konferencia szolgált. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Ha nem lett volna az egri tanácskozás, lett volna más, állapította meg Pillich László parlamenti képviselő. A Nemzeti Megmentési Front népszerűsége csökken, országféltéssel próbálnak némi tőkét kovácsolni. Az elhatárolódás sem volt minden magyar számára rokonszenves. Miféle demokrácia az, amely nem tudja elviselni, ha olyanokat fogalmaznak meg, amelyek nem tetszenek neki. Az emigrációt nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Sok jószándékú, segítőkész emberről van szó, akik még nem vették tudomásul, hogy a romániai magyarságnak van érdekképviseleti szerve, az RMDSZ. Az emigráció a Ceausescu-diktatúra idején szervezte a diktatúraellenes nemzetközi közvéleményt. /Orbán Ferenc: Az együttélés közös gond. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője máj. 20-án kiadott közleményében tiltakozott amiatt, hogy a görög katolikus hívők, élükön Alexandru Todea érsekkel elfoglalták a balázsfalvi ortodox templomot, az egykori görög katolikus érseki székesegyházat. Teoctist felszólította a világ valamennyi ortodox egyházát, hogy szakítsák meg a teológiai párbeszédet a római katolikus egyházzal II. János Pál pápa működésének idejére, amíg a pápa támogatja az unitusok /görög katolikusok/ térítő buzgalmát, a katolicizmus expanzióját Kelet-Európában. /MTI/

P. M. Bacanu, a Romania Libera szerkesztője sajtóértekezleten számolt be a nagymennyiségű, földbetemetett Securitate-ügyirat sorsáról. 1990. június 22-én harminc tonnányi iratot szállított az SRI Berevoiesti falu határába, ahol agyaggal földelték el az iratokat. Bemutatott néhány megtalált ügyiratot, köztük több magyar nemzetiségű személlyel kapcsolatos anyagot. Az utóbbiról a Valóság hetilap közölt több folytatásban ismertetőt. Szerepel többek között Tőkés László, Cseke Éva (Cs. Gyimesi Éva), Domokos Géza, Király Károly, Pusztai János, Tőrös Gábor, Jakab Gábor katolikus pap, Zsuffa Kálmán /akit többször gumibottal vertek/, Kuthy Lajos brassói tanár, aki aláírásokat gyűjtött több magyar osztály létesítéséért, ezért a Securitate emberei 1976-ban őrizetbe vették, bántalmazták, ezt követően agyonlőve találták meg Brassó mellett, az erdőben, Szikszay Jenő brassói tanár, akit 1977-ben tiltakozott a magyar iskolák megszüntetése ellen. Letartóztatták és kegyetlenül ütlegelték, egyik kihallgatása után öngyilkos lett. - Az iratokból az is kiderül, hogy a politikai foglyoknak tilos volt magyarul beszélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23. , Valóság (Bukarest), 21, 22 23. sz./

Az esős időjárás ellenére több mint 150 ezer ember vett részt máj. 18-án a csíksomlyói búcsún. Beszédet mondott John Bukovsky pápai nuncius. A búcsún részt vett többek között Entz Géza államtitkár, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Pataki Imre, Hargita megye prefektusa. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ keretén belül működik a "balesetet" előidéző osztály, jelentette ki a parlamentben Valentin Gabrielescu parasztpárti képviselő, hozzátéve, hogy névsorral rendelkezik, amelyek bizonyítják, hogy az SRI a Draptea újságíróinak megfélemlítését, megnyomorítását tervezi. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"1990 őszén alakult meg a Kemény Zsigmond Társaság Marosvásárhelyen, azóta havonta tartanak összejövetelt, ismertette tevékenységüket Oláh Zsigmond, a társaság elnöke. Dávid Gyula januárban tartott előadást a régi társaságról /1876-tól 1948-ig működött a városban a Kemény Zsigmond Társaság/, emléküket Marosi Ildikó örökítette meg "A Kemény Zsigmond Társaság levelesládájából" című könyvében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./"

Petre Roman miniszterelnök befejezte háromnapos hivatalos látogatását az Egyesült Arab Emírségben, ahol ipari és kereskedelmi egyezményeket írt alá, hazatérve útját megszakította Cipruson, ahol Vasszosz Lysszaridesz ciprusi alelnökkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Adrian Nastase külügyminiszter a politikai kapcsolatokról, a kőolaj- és földgázipari együttműködésről tárgyalt iráni látogatásán /máj. 27-29./ Teheránban rövid megbeszélést tartott a szintén látogatáson levő japán külügyminiszterrel is. /Reuter, Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Az RMDSZ nagyváradi kongresszusát értékelve Molnár Gusztáv politológus kifejtette, hogy az összmagyarság problematikájához való közeledést érezte. A nemzetet újra kell gondolni. A kongresszuson érzékelhető volt a mérsékelt, Domokos Géza-féle irányzat és a radikális, Szőcs Géza nevével fémjelzett irányzat. A Szőcs Géza-féle radikalizmus reális, értékelte Molnár Gusztáv. Tragikus dolog, de Romániában a román ellenzéknek nincs társadalmi bázisa. Bukaresttől 10 km-re van Bolintin, a cigányellenes cselekmény színhelye. - Az RMDSZ autonómiája nem csupán Bukarest felé jelentkezik, de Budapest felé is. Ez azt jelenti, hogy egy pluralista összmagyar struktúrát kell kidolgozni. A mérsékelt irányzatnak is két része van, a politizáló szárny, Domokos Géza és a képviselők egy része, akik attól félnek, hogy a radikalizálódással elveszítenek bizonyos lehetőségeket és az intellektuális szárny, a Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter-szárny, amely a jóhiszemű román szellemi elittel tart fenn kapcsolatot, és fél, hogy ezek most veszélybe kerülnek. /Közeledés az összmagyarság problematikájához. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), máj. 31./

"Romania Mare /Nagy Románia/ néven új párt alakul, jelentette be a Romania Mare szélsőséges hetilap múlt heti száma. A párt célja, hogy a románok "otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek." A párt vissza akarja verni az ország feldarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. /MTI/"

A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége /FCE/ sajtóértekezletet rendezett Bukaresten az Europa című lap antiszemita cikke miatt. Felszólalt Moses Rosen főrabbi is, aki a múltbeli pogromokat említette, hozzátéve, hogy a legnagyobb veszélyt a mételyezett sajtó jelenti. A zsidók kicsúfolása, beszennyezése folyamatos 1990. februárja óta, különösen az idei évben erősödött meg az antiszemita hang. /Román rádió/

Bukaresten Petre Roman miniszterelnök ellátogatott egy gyárba /Faur/, ahol a munkások szidalmazták és rátámadtak. /AFP/

Újabb folyóirat indult, a Besztercei Híradó, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének folyóirata. Ezzel a szórványvidék is magyar sajtótermékkel gazdagodott. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - 1. sz./

A Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián /Marosvásárhely/ a magyar tagozaton idén csak ketten végeztek /Somody Hajnal és ifj. Kovács Levente/, a román tagozaton pedig négyen. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ Így sorvasztották el a Ceausescu-rendszerben a magyar színészképzést: évről évre kevesebb felvételt engedélyeztek.

Az RMDSZ II. kongresszusát Marosvásárhelyen tartotta 271 szavazati joggal rendelkező küldött és 130 vendég /köztük bukaresti nagykövetségek képviselői/ jelenlétében. Sütő András megnyitója után elhangzott Domokos Géza elnöki bevezetője. Tőkés László püspök javasolta a románság képviselőivel való tárgyalást a romániai magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére, sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza főtitkár a romániai magyarság társnemzeti státuszának elismertetését javasolta, egyidejűleg nemzetiségi törvénycsomagot terjesztett a kongresszus elé. Végül Domokos Gézát választották meg az RMDSZ elnökének, Szőcs Gézát és Kolumbán Gábort alelnöknek, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26, 28, 29./ 1989 decembere végén kimondták a Securitate feloszlatását azzal, hogy még három hónapig kapják fizetésüket. A megszabott határidő előtt három nappal kitörtek a marosvásárhelyi etnikumközi összecsapások, melynek előidézésében döntő szerepet játszottak a Securitate és a volt nomenklatúra tagjai, olvasható a kongresszus résztvevői felhívásában, melyet a román társadalomhoz intéztek. Közvetlenül a tragikus események után megalakult a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, amely szinte teljesen átvette a volt Securitate tagjait. Az utóbbi hetekben, amikor a nemzetbiztonsági törvény került parlament elé, újabb magyarellenes hecckampány indult. A történelemkönyvek egyoldalúak, elhallgatják a századokon átívelő együttműködés mozzanatait. A kongresszus résztvevői kérik a románokat, lépjenek fel az ultranacionalista megnyilvánulások ellen. /Felhívás az egész román társadalomhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A kongresszus határozatai között szerepel Securitate-dossziék megvizsgálása és kiterjesztése a romániai magyarság tisztségviselőire, az országos román-magyar találkozó kezdeményezése, annak hangsúlyozása, hogy létkérdés az anyanyelvi oktatás biztosítása, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása, önálló kutatóintézetek létrehozása, a helyhatósági választások sürgetése, a magyar szórványok helyzetének feltérképezése és igényeinek kielégítése, kapcsolattartás a többi nemzeti és etnikai kisebbség képviselőivel, tiltakozás a televízió nemzetiségi és ellenzéki műsorainak korlátozása ellen, a világ tudomására hozzák az 1989. decemberi oroszhegyi, és az 1990. márciusi marosvásárhelyi események kapcsán hozott törvénytelen ítéleteket, és a folyamatban levő törvénytelen pereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Fél esztendeje, hogy Kolozsváron újraalakult az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ amely a két világháború közötti, azonos nevű szervezet jogutódjának tekinti magát. Az újjáalakult könyvkiadó tiszteletbeli elnöke Kiss Jenő, elnöke Szőcs Géza. Az ESZC célja a mai romániai magyar irodalom támogatása, új szerzők és munkák felfedezése, újra kiadni azokat a műveket, amelyek megjelenését a múltban akadályozták, szimpóziumok szervezése. Első könyvük Kós Károly Az országépítő című, Szent István királyról szóló regénye, a második Kiss Jenő Ithaka messze van című regénye. Az EMC szerkesztő bizottságába felkérték a legismertebb írókat, irodalomtörténészeket, tudósokat /köztük van többek között Bálint Tibor, Benkő Samu, Cseke Péter, Dávid Gyula, Egyed Ákos, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Markó Béla és Sütő András/. Az EMC kér minden könyvbarátot, lépjen tagjai sorába. /Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Tavaly a zűrzavaros helyzetben több ezer erdélyi fiatal jelentkezett felvételire különböző magyarországi egyetemekre és főiskolákra, közülük 1125 be is jutott. Ezzel olyan kérdések vetődtek fel, amelyek az elkövetkezendő 4-5 évre behatárolják a további magyarországi teljes képzést. Ösztöndíjat ugyanis csupán 100 hallgatónak irányoztak elő. A bonyodalom az ún. c kategóriából adódott, amely szerint azon határon túli hallgatók, akik gondoskodnak saját ellátásukról és ezt igazolják, szintén felvételizhetnek. Nagyon sokan szereztek papírt, hogy egy magyarországi család vállalja eltartásukat és több mint háromezren felvételiztek. A vizsgák után kiderült, hogy valójában nagyon kevesen vannak, akiket ténylegesen befogadott egy család, ezért többszáz kérvény futott be Kemény Zsigmond Alapítványhoz, a Művelődési Minisztériumba, hogy segítsenek a parkokban, metróállomásokon alvó, pénz nélkül nyomorgó erdélyi magyar hallgatókon. Politikai ügy is lett belőle, az ellenzéki pártok támadtál a kormányt, miért csábított át ennyi diákot. Végül, nagy erőfeszítések árán, sikerült a Márton Áron Kollégiumba elhelyezni a budapesti egyetemekre bejutott erdélyi hallgatók jó részét. Ennek két negatív vetülete van. Az egyik: aránylag kevesen tanulnak olyan szakon, amely Erdélyben hiányszakmának számít, másrészt az anyagi megterhelés annyira kimerítette a segély-alapítványokat, hogy egyéb fontos oktatási kiadásokra nem futja. Így például beszűkült a részképzés és a posztgraduális képzés lehetősége. Mindezek miatt korlátozni kell a jövőben a magyarországi telkes képzést, elsősorban a hiányszakmákra kell helyezni a hangsúlyt. /Bíró István: Magyarországra felvételizők figyelmébe. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 8./

Gyulafehérváron 1792 óta a mai helyén működik a szeminárium. 1940-től négy éves megszakítás volt. A hívek és a teológusok nagyobb része Észak-Erdélyből került ki, Kolozsvárra helyezték át a teológiát, 1945-től ismét Gyulafehérváron indult meg a katolikus papok képzése. A kommunista állam sorra megszüntette a temesvári, nagyváradi, szatmári teológiát, sőt még Iasi-ból is idehozatta a kispapokat. A moldvaiak azonban fokozatosan öntudatra ébredtek, ezért őket visszarendelték, a másik három egyházmegye kispapjai maradtak. Jelenleg 108 növendéke van a szemináriumnak, ebből 36-an Hargita megyéből érkeztek. /Takács Éva: Teológusok között. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11, 12./