Magyartalan kötőjelek a nevek írásánál
Számos magyar szülő kerül kínos helyzetbe az anyakönyvi hivatalban, amikor a gyermek nevét – két utónév (keresztnév) esetében – nem a magyar helyesírási szabályoknak megfelelően jegyzik be az anyakönyvbe, vagyis a két utónév közé kötőjelet biggyesztenek, ami a magyar nevek esetében helytelen. A szülők a magyar nevek megcsúfolásának érzik az eljárást, annál is inkább, mert a 2006/183-as törvény 5. cikkelyének 1. bekezdése értelmében a hivatalok a nemzeti kisebbségek esetében az adott nyelv helyesírási szabályait kell figyelembe vegyék.
Csíkszeredában is sok szülő nehezményezi, hogy a magyar gyermekek nevét az anyakönyvi hivatalban nem hajlandók a magyar nyelv szabályainak megfelelően beírni.
„Huszonkét évvel a rendszerváltást követően egy túlnyomórészt magyar lakosú városban még mindig nem lehet a magyar neveket becsületesen használni a hivatalos okmányokban, arról ne is beszéljünk, hogy a keresztlevél háromnyelvű – román, angol, francia –, de magyarul semmi sincs feltüntetve rajta” – fogalmazott az egyik felháborodott újdonsült apuka, akinek kérése ellenére sem írták be helyes magyarsággal gyermeke nevét.
Egy másik, neve elhallgatását kérő csíkszeredai apa, akinek nyáron született a kislánya, elmesélte: „két utónevet választottunk gyermekünknek, és az anyakönyvi hivatalban kifejezetten kértem, hogy a keresztnevek közé ne tegyenek kötőjelet, mert a magyar nyelv szabályai szerint nem kell. Erre azt a választ kaptam, hogy Romániában élünk, és a hatályos román törvények szerint kötelező kötőjelet tenni a nevek közé.”
A kötőjel használatáról a Csíkszeredai Anyakönyvi Hivatalban is hasonlóan nyilatkoztak az ott dolgozók. Mint mondták, nem tehetnek mást, hisz a törvény előírásainak megfelelően kell beírják a neveket, és a hatályos jogszabály kötelezi az említett írásjel használatát. Az 1996/119-es törvényről van szó, amit májusban módosítottak. Tulit Ilona és Farkas Erika anyakönyvvezetőktől megtudtuk, hogy 2011 márciusától idén májusig a törvény a kötőjel elhagyását írta elő, de idén májustól újra kötelezővé tették annak használatát, vagyis alig több mint egy esztendeig volt lehetőségük a magyar szülőknek az utónevek beírásakor a kötőjel elhagyására.
A 2012 tavaszán kiadott nyelvi jogok útmutatója így fogalmaz: „2011-ig a hatályos jogszabályok értelmében az összetett (két név kapcsolatából alakult családneveket, illetve a kettős keresztnevet) kötőjellel elválasztva jegyezték be. A keresztnevek esetében ez problémát okozott, mivel a magyar nyelvhelyesség és névhasználat szerint a keresztneveket nem kell kötőjellel elválasztani. Sok esetben a szülők kifejezetten kérték, hogy gyermekeik keresztneveit kötőjel nélkül jegyezzék be, arra hivatkozva, hogy a törvény is előírja, hogy a neveket anyanyelven (az anyanyelv helyesírási szabályai szerint) írják be. Az ilyen jellegű kéréseket visszautasították, azzal az érvvel, hogy a keresztneveket minden esetben kötelező kötőjellel elválasztani. Ezt az ellentmondást 2011-ben feloldották: az újonnan bevezetett rendelkezések értelmében a család-, illetve keresztneveket immár kötőjel nélkül jegyzik be.”
Sajnálatos módon a magyarellenességéről elhíresült Ponta-kormány ezt az ellentmondást újra visszaállította, ugyanis az 1996/119-es törvény 69. cikkelyének 2. bekezdését megváltoztatták, újra kötelezővé téve a kötőjel használatát a család-, illetve keresztnevekben.
„Ha a szülő nem hajlandó átvenni a keresztlevelet, akkor elküldjük a megyei lakossági nyilvántartóhoz, ahol ugyancsak elmagyarázzák a jelenleg hatályos törvényeket, ezt követően általában a szülők visszajönnek, és átveszik a keresztlevelet” – fogalmazott Tulit.
A hivatal alkalmazottai önhatalmúlag nem hagyhatják el a kötőjelet, mert mint mondták, rendszeresen ellenőrzik munkájukat, és ha nem tartják be a törvényeket, megbüntetik. Azt viszont nem sikerült tisztázni, hogy kötőjelelhagyás esetén milyen büntetés jár. A két anyakönyvvezető hangsúlyozta, hogy külföldiek esetében is – ha a gyermekeik itt születnek, és itt anyakönyveztetik őket – a román törvényeket kell alkalmazzák a nevek beírásakor.
A kisebbségi nyelvhasználatot biztosító és a nevek írását szabályozó törvény ellentmond egymásnak, ami sajnos nem egyedi eset Romániában – hangsúlyozta Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke. Kifejtette: „jelezni fogom a törvényhozóknak, hogy ellentmondás van a két törvény között, és kérni fogom az ellentmondás megszüntetését a kisebbségi nyelvhasználati jogszabályoknak megfelelően”.
Létai Tibor
Székelyhon.ro

Új templomot szenteltek Nyárádszereda főterén
Vasárnap délután ünnepélyes keretek között és több mint háromórás szertartás közepette immár hivatalosan is birtokba vette új templomát a nyárádszeredai unitárius közösség.
Szűknek bizonyult az új templom vasárnap, hiszen a szertartáson nemcsak a hívek, hanem más felekezetűek is megjelentek, továbbá a Nyárádszeredához és Csíkfalvához tartozó települések lelkészei, hívei és számos meghívott vendég is érkezett, így többen csak az utcáról hallgathatták az istentiszteletet.
Az úrvacsorai ágendában nt. Gyerő Dávid minden megfáradt és megterhelt ifjút, felnőttet és időst az Úr megterített asztalához hívott, mert itt le lehet tenni és fel lehet venni a terhet, keresztet, itt erőt, alkalmasságot lehet nyerni azok hordozására. Elsőként a lelkészek vették magukhoz a szent jegyeket, majd kiszolgáltatták azokat a híveknek is.
Van és itt van Isten!
A templom az a hely, ahol az ég és a föld összeér, ahol a jóság és szeretet kiteljesedik. Az utóbbi két évtizedben sok templom épült, hogy az ember találhasson olyan helyet, ahová nem jutnak el a mindennapok sikolyai, és ahol Istent keresheti, ahol lélekben és igazságban könyöröghet teremtőjéhez. Ez most az az alkalom, amikor a templomot ünnepélyesen átadjuk egy gyülekezetnek, egy város közösségének, az Istent kereső embernek, azzal a a szándékkal, hogy aki ide betér, meg tudja tapasztalni, hogy Isten létezik, és az az ember, aki a padban ülve elcsendesedik, lelkének húrjain megpendüljön az imádság, és megérezze, hogy itt van Isten – mondta prédikációjában ft. Bálint Benczédi Ferenc püspök. Ugyanakkor köszönetet mondott, amiért a más-más településről ideköltözött emberek egy akarattal tudtak hajékot építeni Istennek: hogy vágyukat tett követte, és ki-ki tehetsége, fizikai erje vagy pénzügyi lehetősége szerint támogatta a tervet. Köszönetet mondott az állami hivatalnokoknak is, akik ezt az ügyet felkarolták, és mindenki azon dolgozott, hogy mihamarabb megnyíljon ez a templomajtó, és a kereső ember megtalálja az ő Istenét. “Legyen ez a ház az a hely, ahol nemes gondolatokkal és tiszta lélekkel jövőt építünk családunknak, gyermekeinknek, nemzetünknek” – fejezte be a nyárádszeredaiaknak szóló buzdítását a püspök.
Köszöntések és köszönetek
Az ünnepség keretében többször is énekelt a gyülekezeti kórus és marosvásárhelyi Cantuale énekegyüttes, felolvasták Balázsi László, a magyarországi unitárius egyház püspökének levelét, köszöntőt mondott Nagy Zsigmond köri felügyelő gondok, Hadnagy Judith mérnök, a templom tervezője, Asztalos Klára, az országos nőszövetség elnöke, Mihály Bálint, a jobbágyfalvi társegyházközség gondnoka és Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester. Kecskés Csaba, a Marosi Egyházkör esperese szerint az utóbbi időben a városi gyülekezetek sorban kezdtek templomokat építeni, így Erdőszentgyörgy, Marosvásárhely és Szováta után most Nyárádszereda is új hajlékot tudhat magáénak. Mindezért köszönetet mondott a lelkésznek és családjának, a gyülekezetnek és Istennek a bőségért és szeretetért, majd a templom mellett a gyülekezet épülését is kérte. Catherine Cullen lelkésznő a Duxbury Unitárius Univerzalista testvérgyülekezet, míg Greteke DeVries lelkésznő a hollandiai remonstráns egyház üdvözletét hozták, emellett pedig pénzadományt a helyi nőszövetségnek. Szén Sándor, a gyülekezet előző lelkésze a templomépítés ötletének megszületéséről és kiteljesedéséről mesélt, illetve arról, hogy miért a főtéren és nem egy közeli mellékutcában kezdték el az építkezést. A gyülekezet részéről Kocsis József mondott köszönetet a püspöknek és lelkészeknek, a vendégeknek és a híveknek, kiemelve: a születésnap egy család életében fontos pillanat, de a templomépítés egy gyülekezet életében sokkal fontosabb, annál is inkább, hogy egy emberélet alatt csupán egyszer, talán kétszer adatik ilyen alkalom.
A himnuszok eléneklése előtt Sándor Szilárd, a gyülekezet lelkésze mindenkinek köszönetet mondott, majd okleveleket osztott ki többek között a püspöknek, a testvérgyülekezetek képviselőinek, a pénzalapok megszerzésében közbenjáró Markó Béla, Borbély László és Szabó Árpád közméltóságoknak, a templom tervezőjének, az építő cég ügyvezetőjének, továbbá az építkezés elkezdésében nyújtott támogatásért az időközben elhunyt Adorjáni Domokos és Adorjáni Árpád családjainak.
Három évtizedes álom
A nyárádszeredai unitáriusok 1984-ben vásárolták meg a katolikusok volt kápolnáját, addig a szabad ég alatt vagy a református és katolikus templomban imádkoztak.1994-ben felvetődött a gondolat, hogy újjá kellene építeni a gyengülő épületet, de két év múlva már más telek után néznek, mert a meglévő szűkös. 2000-ben a helyi tanácstól területet igényelnek, amit meg is kapnak, a következő évben egy új helyszínt szemelnek ki a főtéren, és ezt is jóváhagyja az önkormányzat. 2002-ben szerződést kötnek a területre, 2003-ban elkészülnek a tervek a hívek és az amerikai testvérgyülekezet támogatásával. 2004 augusztusában leteszik az alapkövet, még ebben az évben el is készül az alapozás és a földalatti rész. 2005-ben adományokat gyűjtenek, 2006-ban elkezdik építeni a falakat, 2008-ban befedik az épületet, megépül a torony. Azóta a vakolás, meszelés, bútorzat beszerzése, fűtés, mosdók és tanácsterem kialakítása volt a feladat. Az első istentiszteletre a tavaly került sor az épületben. Amit nem tudtak a hívek önerőből fizetni, azt adományokból és pályázatokból gyűjtötték össze. A legtöbb támogatás az amerikai testvérgyülekezettől, a hazai kultuszminisztériumtól és a Maros megyei tanácstól érkezett – derült ki Csíki Zsolt gondnok beszámolójából.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

A Népszabadság kivágta a biztosítékot a Krónikánál
Vezércikkben reagált hétfői számában az erdélyi Krónika lapunk egyik múlt heti írására. A lap főszerkesztője, Rostás Szabolcs Fanyalgók címmel veszi górcső alá azt a Népszabadság-cikket (Bírálatok kereszttüzében a díjátadás, október 5.), amelyben Orbán Viktor marosvásárhelyi látogatásának visszhangjait ismertettük.
A Krónika úgy értelmezi, hogy a Népszabadság kétségbe vonta „az első Orbán-kormány korszakos, az erdélyi magyar társadalom megmaradását szem előtt tartó döntését”, amellyel a Sapientia egyetemet létrehozta.
A vezércikk mindenekelőtt azt sugallja, hogy Erdélyben nagyítóval kell keresni azokat, akik „gúnyolódással vegyes felháborodással fogadták, hogy a magyar kormányfőt «fejedelemhez méltóan» fogadták Marosvásárhelyen”. (A szóismétlés a vezércikkíróé.)
Valójában olyan véleményt nehéz találni az erdélyi médiában, amely szerint az egyetem vezetői nem vetették el a sulykot a miniszterelnök fogadásakor. (Amúgy nemcsak a bírálatokat, hanem a Krónika helyeslő véleményét is idézte a Népszabadság kifogásolt cikke.)
A Népszabadság fanyalgására a Krónika csúsztatással válaszol. „(...) sokan ma is beérik a Petőfi–Schiller-egyetem délibábjával, és természetesnek veszik, hogy a román állam nem hajlandó részt vállalni a kizárólag Budapestről finanszírozott erdélyi magyar felsőoktatás fenntartásában” – írja Rostás Szabolcs. A valóságban szó sincs arról, hogy az erdélyi magyar felsőoktatást kizárólag Budapestről finanszíroznák. Csupán a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen kétszer több hallgató tanul magyar nyelven, mint a magyar állami pénzből finanszírozott Sapientián és a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Népszabadság

Máért - Orbán: IMF-megállapodással könnyebb, de anélkül is megy a finanszírozás 2013-ban - A miniszterelnök szerint Magyarország ahogyan idén is képes volt arra, hogy IMF-megállapodás nélkül működtesse a gazdaság finanszírozását, úgy 2013-ban is képes lesz rá. A megállapodással persze könnyebb a finanszírozás, de anélkül is lehetséges - közölte Orbán Viktor kedden a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. plenáris ülésén, Budapesten.
Magyarországon idén a teljes nemzeti össztermék 17 százalékát tette ki a lejáró adósság, jövőre pedig ez a mérték 19 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy "rajtunk kívül ilyen nagy arányban az adósságának a működtetésére - a nemzeti össztermék arányában gondolkodva - csak egyetlen ország kell, hogy nagyobb erőket mozgósítson" - fejtette ki a kormányfő, aki szerint ezért olyan éles a vita arról, kell-e Magyarországnak IMF-hitelmegállapodás vagy sem.
Az idei év azonban éppen azért fontos - folytatta -, mert kiderült, hogy a gazdasági és társadalmi változások, átszervezések eredményeképpen Magyarország képes volt arra, hogy - 2012-ben a világ harmadik legnehezebb adóssághelyzetben lévő országaként - IMF-megállapodás nélkül is működtesse a gazdaság finanszírozását.
"És az én állításom az, hogy 2013-ban is képesek leszünk erre. Az kétségkívül igaz, hogy megállapodással könnyebb, mint megállapodás nélkül, de megállapodás nélkül is lehetséges, ennek a bizonyítéka a 2012-es év" - jelentette ki Orbán Viktor. Véleménye szerint egyébként 2013 első negyedévére már kiderül "a magyar gazdaság finanszírozásának néhány kérdése: olcsóbban vagy drágábban, IMF-fel vagy IMF nélkül".
2013 ugyanakkor jobb évnek ígérkezik Magyarországon, mint 2012 - mondta a kormányfő a résztvevőknek, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a Kárpát-medence magyarságának arra kell készülnie, hogy az európai politikai és gazdasági közeg a következő években is kedvezőtlen marad, a válság egyelőre nem fog elmúlni.
Ezzel kapcsolatban idézte a Nemzetközi Valutaalapnak a világgazdasági kilátásokról szóló, lassabb növekedést prognosztizáló kiadványát, amely szerint - mint mondta - az államadósság-csökkentésre tett kísérleteket folytatni kell, és még éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy a világ nyugati gazdaságainak államadósság-mértéke visszacsökkenjen arra a szintre, ahol a 2008-as válság kitörése előtt volt. "Következésképpen a költségvetési kiigazítások politikáját a nyugati világban folytatni kell", vagyis a gazdasági-politikai instabilitásról szóló híradások "velünk maradnak a következő évek során" - állapította meg.
Az IMF-jelentésben egyébként "Magyarországról is mondtak mindenfélét, ez most mellékes, mert azt, hogy mi a helyzet itt, mi jobban tudjuk, mint ők" - tette hozzá. A kiadvány szerint az idén 1 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a magyar bruttó hazai termék (GDP).
Orbán Viktor kifejtette azt is: Magyarország az elmúlt húsz évben szorosan összekötötte gazdasági sikerének lehetőségét a nyugat-európai gazdaságok állapotával, azaz a magyar gazdaság exportorientált, termékei nagy részét, több mint 75 százalékát pedig az Európai Unióban helyezi el, így ha ott baj van, mindez nehézzé válik. A keleti gazdasági nyitás éppen arra hivatott - magyarázta a miniszterelnök -, hogy ezt az egyensúlytalanságot enyhítse, erre azonban nem elegendő egy-két év.
(MTI)

Máért - Zárónyilatkozat: támogatás a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogainak - A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozatának aláírói támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával. A Máért XI. ülésén elfogadott dokumentumot az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írta alá.
A dokumentumban kitérnek arra is, hogy 2013-ban a kiemelt programként az oktatási intézményrendszer következő színterére, az alapfokú iskolákra, az óvoda-iskolai átmenetre, és az iskolai beiratkozásokra koncentrálnak. Az aláírók példaértékű sikerként értékelték a külhoni magyar óvodák éve programot.
Felkérik továbbá a Máért-tagszervezeteket, hogy aktualizálják a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körét, ugyanakkor természetesnek tartják, hogy a határon túli támogatások jelentős részét a külhoni közösségek javaslatai alapján osszák szét.
A résztvevők üdvözölték a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és Intézet felállását is.
A felek továbbra is nemzetstratégiai célnak tekintik és támogatják a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómia-törekvéseit, mint egyetlen valós közjogi megoldást a külhoni magyar közösségek és a többségi államok közötti viszony hosszú távú rendezésére.
Üdvözlik azt a rendeletmódosítást, amely egy régi méltánytalanságot orvosol, és a jövőben lehetővé teszi a külhoni diákok államnyelvi érettségijének magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványként való elismerését, és beszámítását az itteni felvételi eljárásba, akkor is, ha magyar nyelvű középiskolában tanultak.
Bátorítják az unió tagállamaiban élő magyarokat, más uniós állampolgárokat, és civil szervezeteket, hogy támogassák az Európai Polgári Kezdeményezés jogintézményének keretében történő aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a nemzeti közösségek és kisebbségek jogainak bővítése az Európai Bizottság napirendjére kerüljön.
A dokumentum szerint egyetértenek: Magyarország számára egyformán fontos minden magyar, és hangot adtak azon meggyőződésüknek, hogy a magyar-magyar kapcsolatokban, és a szomszédságpolitikában károkat okoz a magyar belpolitika megosztottságának exportálása.
Rögzítették, hogy támogatják a külhoni magyar szervezetek szuverenitását, és döntéseinek önállóságát, öngondoskodás iránti képességének megerősítését.
Kiemelt fontosságúnak tartják a magyar-magyar kapcsolatokban a partnerséget, és a párbeszédet.
Az aláírók tiltakozásukat fejezték ki a református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása kapcsán, ami ellentmond a nemzetközi jogi elveknek, és szolidaritást vállalnak a politikai nyomásra, igazságtalanul, első fokon három év börtönre ítélt Markó Attila államtitkárral és Marosán Tamás egyházügyi jogásszal, az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjaival.
Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját és a fejlesztésről szóló megállapodást.
Reményüket fejezték ki továbbá, hogy Ukrajnában megtörténnek a szükséges gyakorlati lépések az új nyelvtörvény végrehajtásához. Sajnálatosnak tartják ugyanakkor, hogy az ukrajnai parlamenti választókerületek kialakításánál nem vették figyelembe a kárpátaljai magyarság történelmi helyzetét. Az európai gyakorlattól idegennek ítélik azokat az ukrajnai törekvéseket, amelyek a büntetőjog körébe vonnák a kettős állampolgárság kérdését.
Aggodalmukat fejezték ki a szerb Alkotmánybíróság döntése miatt, amely a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreit taglaló törvény 22 rendelkezését alkotmányellenesnek minősítette.
Előremutatónak tartották, hogy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja, és a Híd-Most aláírta A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumot. Megállapodtak abban, hogy minden törvényes eszközzel támogatni fogják a révkomáromi Selye János Egyetem jelenlegi egyetemi rangjának megőrzését.
Üdvözölték azt is, hogy Horvátországban tiszteletben tartják a kisebbségek, köztük a magyar nemzeti közösség szerzett jogait, és elégedettségüket fejezték ki, hogy az év elején hivatalba lépő szlovén kormány is vállalta az általános nemzetiségi törvény elfogadását.
(MTI)

Külhoni magyar szervezetek: fontos az autonómia és az erős anyaország - Az autonómia és az erős anyaország fontosságát hangsúlyozták egyebek között a külhoni magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezlet XI. plenáris ülését értékelve kedden este a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a Máért elérte célját, és a zárónyilatkozatot kiegyensúlyozottnak nevezte.
Ugyanakkor szerinte jó lenne, ha gyakrabban lennék szakpolitikai tanácskozások két Máért-ülés között. A közelgő választásokra kitérve hangsúlyozta: bíznak benne, hogy erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak.
A Református Székely Mikó Kollégium ügye precedenst jelenthet, ha nem sikerül megállítani - tért át egy másik témára, hozzátéve: az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás létkérdésnek tekinthető a magyar közösség jövője szempontjából.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke üdvözölte a zárónyilatkozat azon pontját, hogy az egyetlen elfogadható megoldás az autonómia kivívása. Kitért az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről szóló megállapodásra, és megjegyezte: elvárják a román kormánytól, hogy a vonatkozó megállapodás alapján biztosítsa az állami támogatást a Sapientia és a Partiumi egyetem számára.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint a közelgő választásoknak nem három magyar szervezet versenyének kell lennie, hanem összefogásra van szükség, egyfajta nemzeti válogatottra. Kitért arra, hogy összefüggő gazdasági-oktatási-egészségügyi rendszerben kell gondolkodni, és ezen a területen még nagyon sok a tennivaló.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke az ottani magyarság számának csökkenésével kapcsolatban úgy fogalmazott: minden nap 16 magyarral kevesebb van a Felvidéken. Kijelentette: minden lépésüket ennek a tendenciának a megfordítására kell alárendelni.
Kitért arra is, hogy a magyar kormányzat visszaigazolta, hogy az uniós költségvetési tárgyalások után terítékre kerülnek a közösségeket érintő ügyek a kétoldalú megbeszéléseken. Példaként említette a Selye János Egyetem leminősítését, ami szerinte azt mutatja, a nemzetállam kiépítése Szlovákiában átgondolt koncepció alapján zajlik.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége képviseletében az erős anyaország fontosságáról beszélt, majd szóvá tette, hogy az MSZP nem írta alá a záródokumentumot, és azt mondta: a szocialisták által említett kifogásokat az elmúlt nyolc évben ömlesztve zúdították a határon túliak nyakába.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának képviselője örömének adott hangot, hogy nem csak eszmei, hanem anyagi támogatást is kapnak az anyaországtól.
(MTI)

A Nemzetpolitikai Államtitkárság reagálása Mesterházy Attila sajtótájékoztatójára Az MSZP elnöke ma, a Magyar Állandó Értekezlet szünetében megtartott sajtótájékoztatóján több tárgyi tévedést tartalmazó kijelentést tett a sajtó nyilvánossága előtt. (Közlemény)
Az MSZP javaslatai közül a határon túli források elosztására tett javaslata egyáltalán nem helytálló, ugyanis nem igaz, hogy a Kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene a források elosztásáról. A tavalyi MÁÉRT zárónyilatkozatban közösen – az MSZP által is – elfogadott elvek alapján, közösen kidolgozott kritériumrendszer szerint kerültek meghatározásra a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelyekre a határon túli szervezetek tettek javaslatot.
A korábbi támogatási rendszer pályázati úton nyújtott támogatást, azonban ez a nagyobb intézmények – mint például egyetemek, kulturális intézmények, oktatási programok – kiszámítható finanszírozására nem volt alkalmas. Ezt a gyakorlatot változtattuk meg tavaly, amellyel az MSZP is egyetértett. Arra is szeretnénk felhívni Elnök Úr figyelmét, hogy idéntől kétszer annyi intézmény számára tettük lehetővé a biztos finanszírozást a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körének kibővítésével, mint az előző, szocialista kormányzat idején.
(KIM, Nemzetpolitikai Államtitkárság)
(MTI)

Kövér László újraavatta a honfoglalási emlékművet Vereckén
A vereckei emlékmű sorozatos megrongálására utalva a politikus emlékeztetett rá: megtanultuk, nem az fontos, hányszor gáncsolnak el bennünket, hanem hogy fel tudunk-e újra állni.
Újraavatta a felújított magyar honfoglalási emlékművet szerdán Vereckén Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki rövid megbeszélést folytatott Kárpátalja megye vezetőivel is. A honfoglalási emlékmű helyreállítási és új oltárkövének avatóünnepségén Kövér László több száz ember előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: „Verecke a magyar lélekben az útkeresés és a hazatalálás jelképe, bizonysága annak, hogy a jól megtervezett út mindig célba visz. Bizonysága annak, hogy ami ma még álom, az holnap valóság lehet."
Fontosnak nevezte a múlt örökségének a megőrzését, mert – mint mondta – „megőrzött múltunk története sokat elárul arról, hogy mit gondolunk magunkról, mert az számottevően befolyásolja tetteinket". Hozzátette: honfoglaló eleink biztonságos otthon iránti vágya és álma egy erős országot, a Kárpát-medence korabeli legerősebb államát eredményezte. A honfoglalók hite, hogy a „vereckei út" célba vezet, 36 emberöltőnyi magyar nemzedéknek adott erőt – mondta, megjegyezve, hogy így voltunk képesek mindig az újrakezdésre.
A vereckei emlékmű sorozatos megrongálására utalva a politikus emlékeztetett rá: megtanultuk, nem az fontos, hányszor gáncsolnak el bennünket, hanem hogy fel tudunk-e újra állni, s megtanultuk, hogy nem tudják úgy tönkretenni Magyarországot, a magyarságot, hogy azt ne tudnánk újraépíteni. „Időközben azt is megmutattuk, hogy mások nem tudják annyiszor megrongálni a vereckei emlékművet, hogy azt mi, magyarok ne tudnák helyreállítani" – mondta. Hozzáfűzte, hogy „miként vereckei elődeink is, a magyarok csak egymásra számíthatnak, senki másra, s olyan magyar államra van szükség, amely megvédi a magyar nemzetet; olyan magyar közösségekre van szükség, amelynek tagjai Vereckétől Budapestig, Torontótól Sydneyig tudják, hogy minden magyar felelős minden magyarért".
A házelnök kifejtette: a magyar állam felelősséget visel minden magyar emberért, még akkor is, ha Ukrajnában pénzbírsággal akarják megakadályozni a magyarok közjogi összetartozását. Ezzel a lépésével az ukrán politika minden ukrán állampolgár érdekét sérti, mert eltávolítja Ukrajnát Európától – állapította meg. A politikus méltatta az emlékmű tulajdonosa, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tevékenységét és vezetőinek munkáját, amelyet – mint mondta – a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelmében a jog és a demokrácia alapján állva fejtenek ki. Egyúttal minden magyar ember nevében köszönetet mondott a kárpátaljai magyaroknak azért, hogy óvják a vereckei honfoglalási emlékművet, fenntartják az emlékezetet és a reményt, kitartanak nemzetük mellett.
Megerősíti a kárpátaljai magyarságot?
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a vereckei emlékmű hányattatott sorsa hűen tükrözi a kárpátaljai magyarság sorsát. Annak a reményének adott hangot, hogy a honfoglalási emlékmű helyreállításával sikerül a kárpátaljai magyarságot is megerősíteni. Kövér László korábban a csapi határátkelőhelyen rövid megbeszélést folytatott Ivan Balogával, a Kárpátalja megyei tanács elnökével és Ivan Kacsurral, Kárpátalja megye kormányzó-helyettesével. A találkozón a házelnök, utalva kárpátaljai látogatásának céljára és a magyar emlékmű elleni támadásokra, emlékeztetett rá, hogy a vereckei honfoglalási emlékmű megépítése nélkülöz minden mögöttes szándékot. Az emlékmű történelmi eseménynek, a magyar honfoglalásnak állít emléket – tette hozzá.
Válaszukban az ukrajnai megye vezetői annak a reményüknek adtak hangot, hogy a vereckei emlékművel kapcsolatos incidensek nem rontják Magyarország és Ukrajna általuk kiválónak nevezett kapcsolatait. Ivan Kacsur arról biztosította Kövér Lászlót, már történtek lépések annak érdekében, hogy a jövőben ne tudják megrongálni a vereckei magyar emlékjelet. MTI
Erdély.ma

Visszahelyezik a „Budapest" feliratot a bukaresti diadalívre
Visszahelyezik a „Budapest" feliratot a bukaresti diadalívre, a román hadsereg dicsőséges ütközeteinek helyszíneit megörökítő településnevek sorába – közölte szerdán a román művelődési és örökségvédelmi minisztérium.
A diadalívet 1922-ben emelték az első világháború emlékére, amelyet Románia a győztes oldalon, valamennyi románok által is lakott területet egyesítve fejezett be. A diadalív belső ívére tizenkét településnevet véstek fel. Ezek között szerepelt Budapest is, a román hadsereg 1919-es, a Magyar Tanácsköztársaság hadserege elleni győztes hadjáratának emlékét elevenítve fel.
Az ismeretlen körülmények között bevakolt „Budapest" felirat visszahelyezésére az Adevarul című napilap indított sajtókampányt október elején.
A lap Hogyan tüntették el a hatóságok a magyarság kedvéért a román történelmet címmel indított cikksorozatot a múlt héten, amelynek során annak próbált utánajárni, ki a felelős a felirat bevakolásáért. Az egyik cikkben a katonai múzeum fotógyűjteményének nyugalmazott vezetőjét idézték, aki szerint a magyarok tehetnek arról, hogy a „Budapest" szó nem látható a diadalíven, mert „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) folyton hatalmon volt, és a magyaroknak nem tetszik az a felirat".
Egy későbbi cikkben azonban a lap a bukaresti főpolgármesteri hivatal álláspontját is közölte, amely szerint a feliratot 1953-ban vakolták be, és az utóbbi hat évben, amióta a főváros átvette a diadalívet a műemlékvédelmi ügynökségtől, semmilyen átalakítást nem végeztek rajta.
A bukaresti városháza tájékoztatása szerint Sorin Oprescu főpolgármester idén februárban írt alá 6,5 millió euró összköltségvetésű szerződést a fejlesztési minisztériummal a diadalív restaurálásáról: a munkálatok kétharmadát uniós támogatásból fedezik.
A román művelődési tárca szerdai közleménye rámutat arra, hogy a felújítási tervben a „Budapest" felirat helyreállítása is szerepel, amely a „román katonák dicsőségét hirdeti".
MTI
Erdély.ma

Új feladatok
Hadd folytassuk ott, ahol ezeken a hasábokon napra pontosan egy hónappal ezelőtt elkezdtük fejtegetni az erdélyi magyar pártoknak a parlamenti választásokon történő részvétele lehetséges formáit. Akkor nagyjából már eldőlt, hogy az RMDSZ nem kér a mostohának tekintett „kistestvérekkel” való összefogásból, és egyedül vág neki a decemberi megmérettetésnek.
Nyitott kérdés maradt viszont, hogy létrejöhet-e az együttműködés az EMNP és az MPP között, vagy – a júniusi helyhatósági választás mintájára – ismét hármas magyar versenynek leszünk tanúi. Nos, Szász Jenő tegnap nyilvánosságra hozott, új megbízatása fényében eldőlni látszik, hogy az MPP elnöke hosszú időre „felülemelkedik” az erdélyi magyar pártpolitika talajáról, nem vállal új mandátumot az általa létrehozott alakulat élén, vagyis hangsúlyos beleszólása már nem lesz a polgári párt irányításába, stratégiai döntéseinek meghozatalába.
Ez a végkifejlet már hosszú ideje körvonalazódott annak nyomán, hogy a Fidesz és a magyar kormány egyértelműen Tőkés Lászlót és a védnöksége alatt létrejött EMNP-t nevezte meg stratégiai partnerének, ez a szövetséges pedig egyértelművé tette, hogy Szászt tekinti az erdélyi jobboldal összefogása legfőbb akadályának. A hazai pályán, Székelyudvarhelyen rendezendő kongreszszuson a politikus gyakorlatilag felemelt fővel, az Orbán Viktortól kapott feladat ismeretében köszönhet el híveitől, akik várhatóan olyan új vezetőséget fognak pajzsra emelni, amely nagyban megkönnyíti a néppárthoz való közeledést.
Tény, egy közös választási szereplés már sokkal közelebb vinné az erdélyi polgári oldalt a 6:3-as alternatív küszöb eléréséhez, mint külön-külön. Hogy ez a részvétel koalícióban vagy egy alakulat színeiben valósul meg, a következő hetek során dől el.
Az viszont máris egyértelmű, hogy – amint azt a Mensura Transylvanica elemzőcsoport is kimodellezte – a 2008-as parlamenti választásokon sem gyengítette volna a magyarság parlamenti képviseletét, ha az RMDSZ mellett egy másik magyar párt az alternatív küszöb elérésével jutott volna be a bukaresti törvényhozásba. Csakhogy akkor Szász nem indította el az MPP-t a megmérettetésen – idén pedig ez a feladat már szintén nem rá hárul majd.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Az EMNP elszámoltatná a Mecénás Alapítványt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felszólította a nagyváradi Mecénás Alapítványt, hogy számoljon el 264 millió forinttal; az összeg az Ady-központ felépítésére kapott magyarországi támogatás, és az árverésre bocsátott ingatlan kikiáltási ára közötti különbség. A magyar kormánypénzből épült létesítmény akár magánkézbe is kerülhetett volna, miután az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány hat éven át nem fizetett ingatlanadót az épületkomplexumért, emiatt az önkormányzat árverésre bocsátja azt. Az alapítvány kedd délután közölte: befizette az elmaradt adóhátralék egy részét az önkormányzathoz.
Az EMNP azt kéri a Mecénás Alapítvány vezetőitől, hogy hozzák nyilvánosságra, mennyibe került az építkezés, és hogyan került felhasználásra a magyar kormánytól kapott 320 millió forint. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke az épület mellett kedd délután tartott sajtótájékoztatóján felidézte, az Ady-központ felépítésére a Medgyessy-kormány idején pályázat és megvalósíthatósági tanulmány nélkül kapott 320 millió forintot az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott Mecénás Alapítvány. Feltette a kérdést: vajon van-e összefüggés az Ady-központ ügye és azon tény között, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök tíz nappal ezelőtt Nagyváradon találkozott Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel, Kuncze Gábor volt belügyminiszterrel és Kovács László volt külügyminiszterrel.
Az Ady-központ előtt megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón az EMNP arra hívta fel a figyelmet: nem lehet véletlen, hogy az RMDSZ politikusai 2006 óta nem fizettek adót, ugyanis nehezen képzelhető az el, hogy a 320 millió forintból nem futotta a körülbelül 14,3 millió forintnak megfelelő ingatlanadó befizetésére. Elmondták: sajnálatos, hogy a magyar közpénzből készült beruházást most, az adóhátralék miatt – az október 10-i árverésen – bárki megvásárolhatja, mindössze 56 millió forintnak megfelelő összegért.
Szilágyi Zsolt kijelentette: az Ady-központ a Bihar megyei RMDSZ csődje. „Ugyanígy herdálják el a magyar ügyek képviseletét, ahogy elherdálták azt a magyar pénzből tervezett központot, amely eredetileg Ady Endre költőnk számára állított volna emléket” – tette hozzá a néppárti politikus, aki szerint az is gyanús, hogy éppen azután írják ki a licitet, miután Bajnai Gordon, Kuncze Gábor, Kovács László és Markó Béla Nagyváradon egyeztettek.
Szilágyi ugyanakkor összeférhetetlennek tartja, hogy az a Lakatos Péter felelt az adóhátralék miatt árverésre kerülő Ady-központ projektjéért, akit nem is olyan régen az Állami Számvevőszék új vezetőtanácsi tagjának neveztek ki, mely intézmény a pénzügyi visszaélések visszaszorítására hivatott. Szilágyi emlékeztette a sajtót, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma eredetileg – az akkor még Tőkés László püspök által vezetett – Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek irányozta elő a pályázat útján elnyert összeget egy érmindszenti zarándokhely megvalósítására. A Medgyessy-kormány úgy változtatta meg a 320 millió forint sorsát, hogy a Mecénás Alapítványnak még csak megvalósíthatósági tanulmánya sem volt az Ady-központra.
Csomortányi István, a párt szervezési igazgatója rámutatott arra, hogy nem ez az első alkalom, amikor a Bihar megyei RMDSZ különböző egyesületek révén gyanús ingatlanügyleteket visz véghez. Mint mondta: még nem zárult le az az eljárás, amelyet az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) indított Biró Rozália ellen az úgynevezett Léda-ház kapcsán. Az érdekellentét abban áll, hogy Nagyvárad egykori alpolgármestere úgy bocsátotta a Partium Alapítvány rendelkezésére a váradi ingatlant, hogy az nem is volt a város tulajdonában. „Ne felejtsük el, hogy a Partium Alapítvány alapítója és vezetőtanácsi tagja maga Biró Rozália” – mondta Csomortányi. Az Ady-központ kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a létesítmény kulturális célokat szolgálna, mindeddig egyetlen ilyen jellegű eseményt sem tartottak itt. Voltak azonban bálok, esküvők, sőt egy időben a Hit Gyülekezete nevű szekta is itt tartotta gyűléseit, mutatott rá.
Zatykó Gyula régióelnök a sajtótájékoztató végén elmondta: a magyar közösségnek felelősségre kell vonnia mindazokat, akik hibáztathatóak a kialakult helyzetért.
( Fizet a Mecénás az önkormányzatnak
Kedd délután a Mecénás Alapítvány közleményben reagált az Ady-központtal kapcsolatos állításokra. Mint írják: az alapítvány pályázat útján kapott támogatást. Az ingatlan felépítéséhez a támogatási keret nem volt elegendő. A biztosított forrásokkal az alapítvány tételesen elszámolt. Az ingatlan részleges átadására – konferencia központ – sor került. Az önkormányzat adószakértői olyan területekre is róttak adót, amelyek nem kerültek átadásra, végső cél szerinti használatbavételre. Az önkormányzat, illetve alapítvány közötti adótörvénykönyvi különböző értelmezések okán kialakult egy, az önkormányzat részéről egyoldalúan megállapított adóhátralék. Az alapítvány fizetés átütemezési kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. A mai napon az első részlet a közintézmény számlájára befizetésre került. Az alapítvány továbbra is fenntartja különvéleményét az adótörvénykönyv civil szférára vonatkozó részeinek értelmezésére.
„Mint az elmúlt 10 év minden október-novemberében, most is politikai témává válik az alapítvány által elnyert pályázati támogatás. A 2012-es évben ez hatványozottabban igaz, hisz parlamenti választási időszak következik Romániában. Az alapítvány nem kíván ilyen jellegű vádaskodásokban részt venni.” - áll a Mecénás Alapítvány közleményében.)
Krónika (Kolozsvár)

Csörte a honosításról: az RMDSZ az egyházaknak adná az EMNT hálózatát
A honosítási eljárás politikailag függetlenné tételét, illetve a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratcsomókkal foglalkozó irodahálózatnak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett demokrácia-központoknak a magyar történelmi egyházakhoz való átkerülését kéri a magyar kormánytól az RMDSZ csíki területi szervezete.
„Számunkra nem kétséges, hogy e fontos nemzetpolitikai feladat ellátását a jelenlegi, pártpolitikai és egyéb viszonyok által átszőtt és vezérelt struktúra helyett a történelmi magyar egyházaink sokkal eredményesebben és tehermentesebben el tudnák látni, mint ahogyan az most történik. Ezért azt javasoljuk, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felügyeletében alkalmazott konstrukcióhoz hasonlóan a másik fontos nemzetpolitikai intézményrendszer, azaz a demokrácia-központok hálózata kerüljön át történelmi magyar egyházaink felügyeletébe” – fogalmaznak közleményükben.
Ugyanebben a közleményben egyébként a szövetség csíki politikusai arra is rámutatnak, hogy területi szervezetük az elmúlt két esztendőben több mint tízezer honosítási kérelemhez biztosította térítésmentesen az okiratok fordításával, másolásával, a fényképek elkészítésével és az űrlapok kitöltésével kapcsolatos feladatok ellátását. „Tettük a dolgunkat, mert láttuk, hogy a honosítási eljárásban komoly szereppel rendelkező, évi több százezer eurós magyar állami támogatásban részesülő demokrácia-központok az anyagi teherrel járó feladatok átvállalásából egyáltalán nem veszik ki részüket” – tették hozzá.
Válaszában az EMNT csíkszeredai szervezete abszurdnak nevezte az RMDSZ állításait, s arra kérte a szövetség politikusait, hogy „kicsinyes politikai harcaikba ne próbálják belerángatni a történelmi egyházakat, ennél azok jóval nagyobb tiszteletet érdemelnek”.
A nemzeti tanács képviselői ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy „az RMDSZ megkezdte választási kampányát, rögtön lépett egyet ballal, ami nem meglepő”. „Büszkék vagyunk arra, hogy rövid időn belül sikerült egy jól működő és szolgálatát nagy fegyelemmel ellátó irodahálózatot felépítenünk, amely vállalt feladatának teljes mértékben eleget tesz” – fogalmazta meg az EMNT közleménye, amelyben a testület arra is felszólította a szövetséget, hogy vessen véget a román kormánytól érkező költségvetési támogatás „pártpénzként való felhasználásának”, illetve az összeg egy részét ajánlja fel a demokrácia-központok működésére. A magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatás – mintegy 17 millió lej – ebben az évben is közvetlen módon az RMDSZ pártkasszájába folyik be.
Krónika (Kolozsvár)

Orbán Viktorral tárgyalt Tőkés László és Toró T. Tibor
Orbán Viktor miniszterelnök magánkihallgatáson fogadta Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az Erdélyi Magyar Néppárt védnökét, illetve Toró T. Tibort, a néppárt elnökét a Máért XI. ülésének keretében tegnap budapesti hivatalában.
A megbeszélésen a néppárt vezetői kiemelték, hogy most először nyílik lehetőség arra, hogy az RMDSZ mellett egy következetesen autonomista párt is bejuthasson, a választási törvény „6+3-as”, alternatív választási küszöbének köszönhetően a bukaresti parlamentbe.
A miniszterelnök továbbra is együttműködésre biztatta az erdélyi magyar pártokat. A Máért nyilvános ülésén Tőkés László kijelentette: „botrányosan” viselkedtek az RMDSZ szenátorai, amikor a szeptemberi autonómiaszavazáson a szavazás előtt eltávoztak, illetve nem szavaztak. Az RMDSZ az autonómiával kampányol, de „rest” képviselni azt: ideje volna bevallaniuk, melyik oldalon állnak – vélekedett Tőkés. A közelgő parlamenti választások kapcsán hozzátette: az RMDSZ egypárti kizárólagosságra törekszik, holott „a plurális egység az erős egység, a monolitikus egység az diktatórikus, törékeny egység”.
Toró T. Tibor felszólalásában „történelmi esélynek” nevezte, hogy két magyar párt is bejuthat a bukaresti parlamentbe. Az alternatív választási küszöböt ismertetve elmondta: amennyiben egy párt jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben győznek, a párt az ötszázalékos küszöb teljesítésétől függetlenül parlamentbe jut, és részesedik a mandátumok elosztásából. Biztos lesz magyar képviselő a parlamentben, de a néppárt következetes, autonomista politikája révén hatékonyabb lesz a magyar képviselet – összegzett Toró.
Krónika (Kolozsvár)

Nemzetpolitikai államtitkárság: bevonják a forráselosztásba a határon túliakat
Nem helytálló az MSZP javaslata a határon túli források elosztására, ugyanis nem igaz, hogy a kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene ezek elosztásáról – reagált a nemzetpolitikai államtitkárság a szocialista pártelnöknek a Magyar Állandó Értekezlet szünetében tartott sajtótájékoztatójára.
Mesterházy Attila tegnap arról beszélt, az MSZP szerint a magyar kormánynak minden olyan határon túli szervezetet partnerként kell elfogadnia, amelyet ott helyben a magyar közösség szavazataival vagy más formában legitimál. Elmondta, azt javasolják, hogy a támogatások jelentős részét a határon túli magyar közösségek bevonásával osszák szét.
Kifejtette: jelenleg a források 95 százalékáról hárman döntenek, és 5 százalékról írnak ki pályázatot; szerinte meg kellene fordítani ezt az arányt. Az államtitkárság közlése szerint több tárgyi tévedést is tartalmaznak Mesterházy Attila kijelentései. Tehát nem igaz, hogy a kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene a források elosztásáról. Felidézték, hogy a tavalyi Máért, zárónyilatkozatban közösen – az MSZP által is – elfogadott elvek alapján, kidolgozott kritériumrendszer szerint határozták meg a nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat, amelyekre a határon túli szervezetek tettek javaslatot.
A korábbi támogatási rendszer pályázati úton nyújtott támogatást, azonban ez a nagyobb intézmények – mint például egyetemek, kulturális intézmények, oktatási programok – kiszámítható finanszírozására nem volt alkalmas – szögezték le. Kiemelték: ezt a gyakorlatot változtatták meg tavaly, amellyel az MSZP is egyetértett. Arra is felhívták az MSZP-elnök figyelmét, hogy idéntől kétszer annyi intézmény számára tették lehetővé a biztos finanszírozást a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körének kibővítésével, mint az előző, szocialista kormányzat idején.
Krónika (Kolozsvár)

Konferencia kisebbségi jogokról
Kisebbségi képviselet és nyelvi jogok. Jogszabályok, tapasztalatok, tanulságok címmel szervez nemzetközi konferenciát Kolozsváron, október 11. és 14. között a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi és Európai Tanulmányok Tanszéke, az Amszterdami Egyetem Európai Tanulmányok Tanszéke, valamint az Európai Politikiai Kutatóintézet (ECPR). A tudományos rendezvény a 2010. június 17. és 19. közötti Mineureg konferencia folytatása (Kisebbségpolitika a régiók Európájában).
Az idei konferencia két különálló, mégis egymáshoz szervesen kapcsolódó témát ölel fel: egyfelől a kisebbségi képviselet (politikai pártok, helyi, országos vagy európai parlamenti képviselet), másfelől a kisebbségvédelem és nyelvi jogok kérdéskörét. Az utóbbi a kisebbségi jogok megalapozása és gyakorlatba ültetése területén meghatározó szerepet játszó két szervezet, az EBESZ és az Európa Tanács dokumentumaival kapcsolatos jelenségeket vizsgálja. A bemutatásra kerülő esetek földrajzi szempontból hatalmas területet fednek le: EU-tagállamok, Balkán, Kaukázus, de Közép-Ázsia is.
A konferencia angol nyelven zajlik a kolozsvári Bocskai-házban. Az eseményen 35 előadó jelezte részvételét (Európában élő és tevékenykedő kutatók, szakemberek, szakértők, valamint egyetemi tanárok és diákok), akik közül sokan a konferencia előző kiadásán is jelen voltak előadóként. A bemutatások 5 panelben hangzanak el: Nyelvi jogok, nyelvi politikák, nyelvhasználat; Kisebbségi jogok – történelmi és nemzetközi jogi megközelítések; Autonómia és kisebbségi önkormányzatiság Európában; Választások, pártok és kisebbségi képviselet, Etnokulturális sokszínűség – kezelési technikák, percepciók, tapasztalatok. A konferencia részletei, valamintaz esemény programja a kv.sapientia.ro/hu/miremir linken tekinthető meg.
Szabadság (Kolozsvár)

Nopcsa Ferenc szavakban és képekben
Nopcsa Ferenc kalandos életének, sokrétű tudományos munkásságának újabb vetületeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a dévai Bethlen-kastély keleti szárnyában kedden megnyílt kiállításon.
– A tárlat egy hosszú távú terv “második felvonása”, az eredeti Nopcsa-fotókból összeállított tavalyi kiállítás után. A következő lépések már ennél sokkal merészebbeknek ígérkeznek: emlékmúzeumot és paleontológiai kutatóközpont létesítését tervezzük a Nopcsák szacsali birtokán, illetve ennek szomszédságában. A kivitelezhetőségi tanulmány már elkészült és reményeink szerint jövőre megpályázhatjuk a Norvég állam által elvileg beígért anyagi támogatást – fogalmazott Dacian Muntean, a bukaresti SENS (Societatea de Educaţie Nonformală şi Socială) lelkes munkatársa, aki eltökélten kutatja a Nopcsák gazdag kulturális hagyatékát.
Nopcsa Ferenc rendkívül sokoldalú személyisége különösképpen elbűvölte a fiatal kutatót, és néhány társával felkerekedett, végigjárni azokat a helyszíneket, melyeken a többek közt albán hősként számon tartott Nopcsa, száz évvel ezelőtt (1905 és 1921 között), lencsevégre kapta a csodálatos tájakat, életképeket, a sokszínű Albániában. Így a tegnap megnyílt tárlat első pannója egy évszázad távlatából készült fotó-párhuzam a Nopcsa-korabeli és a mai Albánia közt. A további kiállított anyag pedig végigvezet a nagy tudós – paleontológus, történész, régész, kartográfus, néprajzkutató, nyelvész – tudományos munkásságának kiemelkedő állomásain, amelyekről több mint 180 tudományos dolgozat, feljegyzés tanúskodik. 7 kötetbe foglalt albániai feljegyzéseit jelenleg az Albán Nemzeti Könyvtár őrzi. – Terepszemlénk alkalmával sikerült lefotózni a közel 3000 oldalnyi, térképekkel, vázlatokkal gazdagon illusztrált kéziratot is, ami alapjául szolgált a mostani kiállítás anyagának – magyarázza Dacian Muntean.
Nopcsa Ferenc azonban, kalandor természetű felmenőihez méltón valósággal megkoronázta a családnak e jellemvonását. Túlszárnyalva a Fatia Neagră regénybeli figuráját ihlető nagyapját, Nopcsa Lászlót, az unoka 1913-ban egyenesen albán királynak jelölteti magát, miután tíz évig a monarchia titkos ügynökeként kémkedik Albániában, sőt a helyi törzsek, etnikumok közti viszályokba is belekeveredik. 1907-ben egy hírhedt albán rablóvezér fogságába esik, ahonnan kedvenc fiatalkori olvasmányaiból ismert trükkel szabadul. Az első világháború idején pedig aktívan vesz részt a koszovói harcokban. Eközben azonban töviről-hegyire megismeri Albániát, s valósággal szerelmese lesz a vidéknek, a népnek, amely méltán tekinti nemzeti hősnek, hiszen a következő évtizedekben Nopcsa Ferenc mintegy 80 tanulmányt publikál az albán történelemről, néprajzról, nyelvjárásokról. Ebből három néprajzi témájú kötetét albán nyelven jelenteti meg. A dévai kiállításon e kiadványok kézirataiból, fotóiból is megtekinthetnek néhányat az érdeklődők. És persze elengedhetetlen tartozéka a kiállításnak néhány korabeli fegyver, amellyel Nopcsa legendásan ügyesen bánt. Nem csupán az albániai fegyveres összetűzései alkalmával, hanem vadászatokon is, amikor a Retyezát sűrűiben irigylésre méltó pontossággal találta el a kiszemelt vadat. Sajnos saját életének is fegyverrel vetett véget, 1933-ban, Bécsben. Sírját mai napig kutatják. – Most már úgy tűnik, nyomon vagyunk, s amennyiben sikerül beazonosítani örök nyughelyét, szeretnénk egy méltó emlékművet állítani a bécsi temetőben. Úgy vélem, Nopcsa Ferenc mindenképp olyan sokszínű és értékes személyiség, akivel méltán büszkélkedhet e vidék. – Ha ismertté tennénk kalandos életét, értékes tudományos munkásságát, melynek a világhírű törpedinók kutatása csak egészen kis szeletkéjét képezik, akkor egyedül Nopcsa Ferenc emléke elegendő lenne ahhoz, hogy turisták ezreit vonzza e vidékre, a szülővárosába, Dévára, illetve a Hátszegi medencébe – fogalmazott a fiatal bukaresti kutató, aki a dévai Dák és Római Civilizáció Múzeumának néhány munkatársával karöltve kitartóan halad a Nopcsa-örökség népszerűsítésében.
Nyugati Jelen (Arad)

Meggyalázott magyar temető Vajdahunyadon
Nyomunk is elvész, emlékünk sem marad meg?!
Keserves látvány fogadta a csángótelepi magyarokat, amikor hétvégén kimentek a városszéli régi temetőbe, őseik sírját gondozni. Egyszerűen nem volt mit gondozni, az ócskavas tolvajok ugyanis tönkre tették a sírokat.
Ledöntötték, összetörték a sírköveket, a sírok kereteit szétverték, a fémből készült kereszteket levágták a tövüktől, s a feszületet is elvitték.
Az évek óta folyamatos károsításokat szenvedő régi csángótelepi római katolikus temető apokaliptikus képet fest. A vandalizmus legújabb hullamának brutalitása egyszerűen meghökkentő.
Két évtizedes keserűség
„Azt hittem szívrohamot kapok” – meséli Sebestyén István, milyen érzés fogadta, amikor kiment gondozni nagyszülei és bátyja sírjait, s a meggyalázott temető látványa fogadta.
Holott nem ez az első ilyen látvány. A város szélén, lakott részektől távol lévő, nehezen megközelíthető régi temetőt a hetvenes évek közepéig használták a csángótelepiek, azóta Vajdahunyad új temetőjébe viszik halottaikat. A rendszerváltás után az ócskavas tolvajok kikezdték a temetőt: előbb a kerítést lopták el, majd annak szép nagy vaskapuját. Később a fémből készült keresztek váltak áldozattá. Mivel a temetőt már közel 40 éve nem használják, a régi sírok is gondozatlanul maradtak – az elhunytak hozzátartozói is elhunytak, vagy más vidékre kerültek, a családi kapcsolatok is lazultak több nemzedék után, meséli a 75 éves Pista bácsi, aki még tudja, hol vannak nagyszülei sírjai a régi temetőben.
Jelenleg, pontosabban hétvégéig, csupán néhány sír maradt meg a régi temetőben, más helyeken csupán a földdomborulatok utalnak arra, hogy alattuk emberek nyugszanak. Néhány napja immár azon sírok is úgy néznek ki, mintha bombatámadás érte volna, az ócskavas tolvajok akkora gyalázást végeztek. „Nyomunk is elvész, emlékünk sem marad meg”, jegyzi meg keservesen Pista bácsi, arra is utalva, hogy a bukovinai székelyek fiatal nemzedéke már nem Vajdahunyadon, hanem máshol kénytelen keresni a megélhetést (unokái például Temesváron élnek).
Semmi se szent az ócskavas tolvajok számára?
A förtelmes temetőgyalázás tettesei egyértelműen ócskavas tolvajok, a sírköveket azért darabolták szét, hogy kivegyék a belül lévő vas rudakat. Minden valószínűséggel egy bizonyos, külföldön is állandó problémát jelentő etnikai kisebbséghez tartoznak, a környéken ugyanis egy roma telep van, a környékbeliek is inkább romákat látnak járni arrafelé szekerekkel, mindenféle fém tárgyakat szállítva.
A csángótelepi magyarok aláírást gyűjtenek, s azokkal a rendőrséghez folyamodnak segítségért, ismertette a terveket Sebestyén István, a csángótelep egyik szószólójaként. A temető a római katolikus egyház tulajdona, nem az önkormányzaté.
Még az őrzött városi temető sincs biztonságban, havonta mindig akad 1-2 sírrongálás, vagy fémkereszt-lopás, ismertette a helyzetet Szabó Ákos atya, Vajdahunyad római katolikus plébánosa. Holott az a városban van, nem lakatlan városszéli vidéken. Biztonsági őrök felbérlése nemigen jöhet szóba, 1-2 őr tehetetlen a gyakran agresszív ócskavas tolvajok 10-15 fős csoportjaival szemben. Szükség esetén még segítségre sem számíthatnak, az eldugott vidéken. „Olyan kultúrában élünk, ami nem a miénk”, véli Ákos atya a gondok eredetéről. Ha már semmi se szent előttük, még a rég elhunytak örök nyugalma sem!
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Példaértékű kezdeményezés Pankotán
Üléspénzéből újíttatta fel a honvédsírokat
A pankotai temetőben meghonosodott hagyomány szerint, a híveket nem a nemzetiségük, hanem a vallási hovatartozásuk szerint temetik el.
Éppen ezért, a temetőben mindenféle kerítés vagy válaszfal nélkül, külön helyre temetkeznek a római katolikus, a református, az evangélikus-lutheránus, az ortodox, illetve a neo-protestáns hívek. Régen zsidó temetőrész is létezett, csakhogy az első világháború után elköltözött zsidók miatt az gazdátlanná vált, ezért a német katolikusok vették birtokukba. Gulyás László pankotai városi tanácsos, helybeli RMDSZ-elnök példaértékű kezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet. Az utóbbi négy évben az RMDSZ színeiben városi tanácsosi tisztséget töltött be, ezért az ülésekért őt megillető juttatásokat összegyűjtötte, majd felújíttatta belőle a helybeli temető katolikus részében nyugvó tíz, továbbá a református, illetve evangélikus részbe eltemetett egy-egy honvédnak a síremlékét. Az 1944. szeptemberi visszavonuláskor a településen, illetve környékén elesett honvédek közül a katolikus részben nyugvó tíz közül, egyiknek a szülei az 1960-as években feliratozott keresztet állítottak, amit a felújításkor is meghagytak. Ezen túlmenően, a nagyjából hármas sírfelületet betonnal burkolták, a hátulján emelt jókora táblán a következő felirat olvasható: „Emlékük örökké élni fog: Császár Márton zászlós, Érchegyi István őrmester, Szabadka János őrmester, Takács János tizedes, Efencsics Tibor honvéd, Karácsony József honvéd, Kotnyek István honvéd, Simon Béla honvéd, Szabó Lőrinc honvéd és Vitai Gyula honvéd. Mindnyájan 1944. szeptember 15–22. között hunytak el. Az evangélikus-lutheránus temetőrészben lévő, ugyancsak felújított sír feliratán olvasható: „Itt nyugszik Vantara György honvéd, elhunyt 1944. szeptember 22-én. Emléked örökké élni fog.” A református részben nyugvó honvédsír feliratán pedig: „Itt nyugszik Mile Antal honvéd, élt 24 évet.”
A közelmúltban szervezték meg a három honvédsír szentelési szertartását, amikor a helybeli katolikus plébános mondott rájuk áldást, a templomkórus énekelt, az egybegyűlt pankotai magyarok közreműködésével.
Amint Gulyás Lászlótól a helyszínen megtudtuk, a honvédsírok felújítása összesen 8 ezer lejbe került, amiből hozzávetőleg 7 ezret az üléspénzekből maga, míg a többit az ugyancsak Pankotán született, de Amerikában élő rokona, Mogyorósi György fedezett, aki néha hazalátogat.
Ha arra gondolunk, hogy egyes RMDSZ-es tisztségviselőktől milyen nehezen lehet behajtania a betöltött tisztséggel járó jutaléknak az Alapszabályzatban is rögzített 20%-át közösségi célra, nagy megelégedéssel tölti el az embert, ha olyanról is hall, aki az egész üléspénzét magyar közösségi célra fordítja. Éppen ezért, példaértékű Gulyás László tette, amiért elismerés illeti meg.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Budapest aggodalmai és reményei
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a budapesti Magyar Állandó Értekezleten (Máért) azt mondta: a magyar kormány jó okkal aggódik a romániai fejlemények miatt, évek óta nem fordult elő ugyanis olyan politikai hangütés a román belpolitikában, mint amilyet mostanában hallani.
Kiemelte: a román kormánnyal való együttműködést Magyarország továbbra is stratégiai kérdésnek tekinti, de nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik. Közölte: a magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazafias elköteleződés mellett a magyar kisebbséggel, a Magyarországgal való együttműködést is fontosnak tartják. Remélik – mondta –, hogy a választások ebbe az irányba mutatnak majd.
Orbán a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a magyar fél az év végéig az összes olyan ügyet szeretné megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások. Szerbiáról szólva kiemelte: minden feltétel adott, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki. Jelezte, a szerb miniszterelnök hamarosan Magyarországra látogat, és mód lesz a találkozóra. Orbán Viktor úgy látta, folytatódhat az a politika, aminek eredményeként a Magyar Nemzeti Tanács intézményrendszere sikeresen kezdte meg kiépülését. Ukrajna kapcsán rámutatott: megpróbáltak olyan lépéseket tenni, amelyekkel bizalmi alapon erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, de az ukrán-magyar kapcsolatok ma nem jobbak, mint egy évvel ezelőtt voltak.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország nem kívánja feladni azt az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget, amit az új alkotmány egyértelműen megfogalmaz. „Még ilyen gazdasági helyzetben, ilyen európai helyzetben is, Magyarország teljesíteni fogja alkotmányos kötelezettségét, azaz támogatni fogja a határon túli magyar közösségeket, részben azért, hogy sikeresebbek lehessenek, részben azért, hogy anyaországhoz kötődő kapcsolataik erősebbek lehessenek” – rögzítette Orbán Viktor. Szólt arról is, jobb esélyek vannak arra, hogy a magyarországi oktatási rendszert összekapcsolják a határon túli magyar nyelvű oktatási rendszerekkel.
A kormányfő szerint Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság izgalmas év előtt áll. Úgy látja: a magyar gazdaság képes lesz biztosítani azokat a forrásokat, amelyek a határon túli intézményrendszerek számára szükségesek, és abban reménykedik, hogy fejlesztéseket is végre tudnak hajtani. A jelenlévő szervezetek vezetőitől programközpontú fejlesztési javaslatokat kért, és azt mondta: ha kifejezetten célzott fejlesztési javaslatokat kapnak, azok megvalósítására van esély jövőre. Szólt arról is, hogy jövő év első negyedében a környező országokban tartott választások után ismét szükség lesz egy nagyobb nemzetpolitikai tanácskozás megtartására.
Mesterházy Attila a Magyar Állandó Értekezlet szünetében megtartott sajtótájékoztatóján több tárgyi tévedést tartalmazó kijelentést tett a sajtó nyilvánossága előtt – közölte a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Nem igaz, hogy a magyar kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene a források elosztásáról. A tavalyi MÁÉRT zárónyilatkozatában közösen – a szocialisták által is – elfogadott elvek alapján, közösen kidolgozott kritériumrendszer szerint kerültek meghatározásra a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelyekre a határon túli szervezetek tettek javaslatot. A korábbi támogatási rendszer pályázati úton nyújtott támogatást, azonban ez a nagyobb intézmények – mint például egyetemek, kulturális intézmények, oktatási programok – kiszámítható finanszírozására nem volt alkalmas. Ezt a gyakorlatot változtatták meg tavaly, amellyel az MSZP is egyetértett. Ez évtől kétszer annyi intézmény számára tették lehetővé a biztos finanszírozást a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körének kibővítésével, mint az előző, szociálliberális kormányzat idején.
Székelyhon.ro

A jövő évben kezdheti meg munkáját a Nemzetstratégiai Intézet - Néhány munkatárssal kezdheti meg működését a Nemzetstratégiai Intézet 2013 januárjában, a különböző feladatok függvényében pedig bővülhet a létszám - mondta el az MTI-nek Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki kedden kapott felkérést Orbán Viktor miniszterelnöktől a kormány háttérintézményének számító intézet megalapítására és vezetésére.
"Az a dolgunk, hogy mélyre ássunk, mérjük fel objektívan a magyarság állapotát, felhasználva és rendszerezve az eddig felhalmozott ismereteket, hogy legyen egy olyan leltár, amelynek alapján akár tudományos alapon meg lehet tervezni a magyar jövőt" - közölte Szász Jenő. A Nemzetstratégiai Intézet fő kutatási területeit sorolva megemlítette az oktatásügyet, az egészségügyet, a közigazgatást és a gazdaságot, mint amelyeket a világ magyarságára figyelve, a Kárpát-medencére kiterjesztve kívánnak vizsgálni, a témakörökre vonatkozó stratégiákat és akcióterveket készíteni. "Ez útmutató és kapaszkodó tud majd lenni a döntéshozóknak az elkövetkező időszakban" - tette hozzá az erdélyi politikus. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy "a nemzet egyetlen egység, nincs külön határon túli és magyarországi magyar ügy, hanem csak egy magyar ügy van". Ezt jelzi az is, hogy a Nemzetstratégiai Intézet - megfogalmazása szerint - "két lábon" fog állni, központja Budapesten lesz, a fiókintézete pedig a Székelyföldön. Arra a kérdésre, hogy pártelnöki tisztségével össze tudja-e majd egyeztetni a Nemzetstratégiai Intézet vezetését, Szász Jenő azt válaszolta, hogy a két tisztség között nincs összeférhetetlenség, de új feladata egész embert kíván. Ezért Erdélyben olyan munkatársat kell majd találni az MPP-ben, aki "a párt közvetlen vezetésével fog foglalatoskodni az elkövetkező időszakban". A politikus hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar közösség hasznára válik új feladata, amellyel az eddigi, Erdélyben folytatott munkájánál tágabb kitekintésben, a világ és a Kárpát-medence magyarságával is foglalkozik majd.
(MTI)

Szász: Csak egy magyar ügy van
Néhány munkatárssal kezdheti meg működését a Nemzetstratégiai Intézet 2013 januárjában, a különböző feladatok függvényében pedig bővülhet a létszám – mondta el az MTI-nek Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
„Az a dolgunk, hogy mélyre ássunk, mérjük fel objektívan a magyarság állapotát, felhasználva és rendszerezve az eddig felhalmozott ismereteket, hogy legyen egy olyan leltár, amelynek alapján akár tudományos alapon meg lehet tervezni a magyar jövőt” – közölte Szász Jenő. A Nemzetstratégiai Intézet fő kutatási területeit sorolva megemlítette az oktatásügyet, az egészségügyet, a közigazgatást és a gazdaságot mint amelyeket a világ magyarságára figyelve, a Kárpát-medencére kiterjesztve kívánnak vizsgálni, a témakörökre vonatkozó stratégiákat és akcióterveket készíteni. „Ez útmutató és kapaszkodó tud majd lenni a döntéshozóknak az elkövetkező időszakban” – tette hozzá az erdélyi politikus.
Szász Jenő hangsúlyozta, hogy „a nemzet egyetlen egység, nincs külön határon túli és magyarországi magyar ügy, hanem csak egy magyar ügy van”. Ezt jelzi az is, hogy a Nemzetstratégiai Intézet – megfogalmazása szerint – „két lábon” fog állni, központja Budapesten lesz, a fiókintézete pedig a Székelyföldön.
Szász Jenő új feladata egész embert kíván
Arra a kérdésre, hogy pártelnöki tisztségével össze tudja-e majd egyeztetni a Nemzetstratégiai Intézet vezetését, Szász Jenő azt válaszolta, hogy a két tisztség között nincs összeférhetetlenség, de új feladata egész embert kíván. Ezért Erdélyben olyan munkatársat kell majd találni az MPP-ben, aki „a párt közvetlen vezetésével fog foglalatoskodni az elkövetkező időszakban”.
A politikus hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar közösség hasznára válik új feladata, amellyel az eddigi, Erdélyben folytatott munkájánál tágabb kitekintésben, a világ és a Kárpát-medence magyarságával is foglalkozik majd.
Kedden rendezték a Magyar Állandó Értekezlet XI. plenáris ülését Budapesten, melyen Szász Jenő is részt vett. A rendezvényen Orbán Viktor aggodalmának adott hangot azért, mert nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik. A miniszterelnök az IMF-tárgyalásokról is szót ejtett.
TK
MNO

Jogos aggodalmak
Korántsem alaptalan a magyar kormány aggodalma, amelynek a Magyar Állandó Értekezlet tegnapi, budapesti ülésén is hangot adott Orbán Viktor miniszterelnök, miszerint nacionalista fordulat történhet Romániában.
Mi több, e folyamat voltaképpen már elkezdődött – hogy ne menjünk messzire, idézzük csak fel a kormány helyi megbízottjának nacionalista megnyilvánulásait –, kibontakozásának talán csak az vet ideig-óráig gátat, hogy a bukaresti szociál-liberálisok a hatalomátvétel utáni időszakban inkább a legfőbb politikai ellenfélnek tartott államfő kiiktatásával voltak elfoglalva, kudarcba fulladt próbálkozásuk után pedig átmenetileg jobbnak látták elcsendesedni. Persze, ez nem akadályozza őket abban, hogy ott tegyenek keresztbe, ahol érik, a decemberi voksolás közeledtével pedig minden bizonnyal egyre gyakrabban előkerül majd ama bizonyos magyar kártya. Fontos lenne azonban, hogy e hol kisebb, hol nagyobb lánggal újra és újra fellobbanó román nacionalizmusra egységes, előre rögzített stratégia mentén válaszoljanak a romániai magyar pártok, az erdélyi magyar közösség. Jelenleg ugyanis a nacionalista hangulatkeltés nem csupán a voksokat ily elítélendő eszközökkel hajkurászó román pártok érdekeit szolgálja, hanem – minő politikai paradoxon – a magyar érdekvédelmi szervezetnek is jól jön, mintegy a létjogosultságát igazolja. Lám-lám, ezért kell ott lennünk a kormányban vagy annak közelében – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tesznek majdhogynem naponta az RMDSZ vezetői, legutóbb például Markó Béla idézte fel, mennyivel jobb volt hatalmon lenni, mint ellenzékben. Ám mindez azt is jelenti, hogy pillanatnyi politikai érdekből – csak fel kell mutatni a legújabb magyarellenes megnyilvánulásokat, s már szinte biztos a parlamenti bejutás – meg sem próbáljuk a gyökerénél megragadni a problémát. Persze, a román államnacionalizmust egyik napról a másikra felszámolni nem lehet. De autonómiaigényünk következetes felvállalása helyett kérészéletű, különféle – gyakran személyes vagy pártos – érdekekből köttetett alkuk jelentik ma már a romániai magyar politizálást, s hogy ez hová vezet, azt mindannyian látjuk: még nyelvi jogainknak sem tudunk maradéktalanul érvényt szerezni. Márpedig amíg ez a gyakorlat nem változik, amíg a magyar érdekvédelmi szövetség folytatja ide-oda csapódó, kompromisszumok uralta politikáját, addig a román politikum magatartását is csak e húzd meg, ereszd meg politika jellemzi majd, a néha burkolt, máskor kinyilvánított magyarellenesség ugyanis távlati asszimilációs céljaikat és rövid távú pártpolitikai érdekeiket egyaránt szolgálja.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az intolerancia a történelemhamisítás eredménye
A nyelvi egyenlőtlenség mellett a magyarságot a történelemhamisítás, a kulturális elnemzettelenítés is sújtja. Hasonlóképp a románság több nemzedéke is azt tanulja, hogy a román nép több ezer éve őslakója e földnek, míg az ázsiai hordákhoz tartozó magyarok viszonylag későn érkeztek e tájakra.
Leigázták az erdélyi román államot, rátelepedtek a románokra, bár mindig kevesen voltak, de annál kegyetlenebbül uralkodtak, nyomták el a magasabb kulturális szinten élő dák-római utódokat. Ilyen történelmi agymosás, akarám írni, oktatás eredményeképp a lehető legtermészetesebb, ha a román tömegek mozgósíthatóak, illetve felsorakoztathatóak az intoleráns, szélsőségesen nacionalista politikai vezetőik mellé. Erre utal az a néhány sor, amit a Háromszék napilapban (2012. október 2.) olvashatunk Farkas Réka tollából. Rámutat arra, hogy a „többségi, a hatalmi arrogancia” süt ki Kovászna (Háromszék) megye 75 százalékarányban székely lakta megye prefektusának szavaiból, amikor az autonómiával kapcsolatban kérdezik. Idézem: „Nincs, amit tárgyalni a magyarság autonómiaköveteléséről – újságírói kérdésre olyan határozottan utasította vissza a felvetést Codrin Munteanu prefektus, hogy szinte füstölt. Gúnyos kacaj követte első felháborodását: mutassanak nekem egy olyan román embert, aki leül erről egyeztetni.” Nos, e sorok egyértelműen jelzik, hogy miért fontos a román nacionalista politikát folytató mindenkori hatalomnak a történelem meghamisítása. Miért jó, ha a románság ellenséget lát a magyarokban? Mert a félrevezetett egyszerű román ember úgy érzi, hogy az „elmagyarosított” ősi föld jussa, hogy az ő nyelve legyen domináns. Végül is ezzel csak azt szerzik vissza, amit a magyarok elvettek. Sokan, még azok is, akik egyébként tisztességesen beilleszkednek a magyar közösséggel való együttélésre, nem hajlandóak magyarul beszélni. Tanuljon románul a betolakodó magyar! Ha egy községi tanácsba az újabb kori román betelepedőből tanácstag lesz, a helyiek képesek, még ha románul nem mindenki tudja is kifejezni magát, románul „nyögdösődni”. Erre, sajnos, találunk példát még Sepsiszentgyörgy környékén is. Van úgy, hogy a rendőr, a kihelyezett román ajkú tisztviselő miatt, egy szál emberért az egész közösség kénytelen törni az idegen nyelvet! Az aljas propaganda szerint a román a székely második anyanyelve! Nincs olyan, hogy kölcsönös nyelvismeret! Tehát Romániában van egy hivatalos nyelv, mert a világ „legdemokratikusabb” alkotmánya azt állítja, ez az ország homogén, értsd: tiszta román és egységes nemzetállam. Még Sepsiszentgyörgyön is gyakran hallható e jogi érvelés! A román alkotmány szerint a két és fél megye, a történelmi Székelyföld nem létezik. A kiváltságaikat féltő román nacionalisták közösségi jogokról még beszélni sem akarnak! Gondoljunk arra, ha volna valódi demokrácia, akkor a prefektusnak sem volna mit keresnie egy magyar többségű megye élén! Ha számítana a székelymagyar nép otthonérzete, akkor a központi hatalom, a kormány a helyi lakosság soraiból nevezné ki a kormánytisztviselőt! Ha a Székelyföldet 80 százalékarányban lakó székelymagyarság közösségi jogokat mer kérni, a román médiában a „vadimok” nyugodtan, tele torokból küldözgethetik Ázsiába őket! A székely autonómiakérést „beteg fejek szüleményének” titulálhatják olyan emberek, akik Sepsiszentgyörgyre más tájakról érkeztek. Újabban egyre gyakrabban az is megesik, hogy december elsején autókkal idegenből ideszállítottak „masíroznak” a székely városok központjában, és ordítozva gyalázzák az őshonos székelymagyar népet! Mindezt a 21. századi Európában a világ legtermészetesebb dolgaként teszik. Tehát nincs székely föld, csak román föld! Nincs magyar nyelv, csak román! A székely megye román prefektusa úgy véli: helyes, ha egyetlen román ember sem hajlandó az autonómiáról tárgyalni! Bizonyára ez a demokrácia mércéje, ez a hazafiságé is! Sajnos, nem csak ő gondolkodik így.
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Máért – Külhoni magyar szervezetek: fontos az autonómia és az erős anyaország
Az autonómia és az erős anyaország fontosságát hangsúlyozták egyebek között a külhoni magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezlet XI. plenáris ülését értékelve kedden este a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a Máért elérte célját, és a zárónyilatkozatot kiegyensúlyozottnak nevezte.
Ugyanakkor szerinte jó lenne, ha gyakrabban lennék szakpolitikai tanácskozások két Máért-ülés között. A közelgő választásokra kitérve hangsúlyozta: bíznak benne, hogy erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak.
A Református Székely Mikó Kollégium ügye precedenst jelenthet, ha nem sikerül megállítani – tért át egy másik témára, hozzátéve: az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás létkérdésnek tekinthető a magyar közösség jövője szempontjából.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke üdvözölte a zárónyilatkozat azon pontját, hogy az egyetlen elfogadható megoldás az autonómia kivívása. Kitért az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről szóló megállapodásra, és megjegyezte: elvárják a román kormánytól, hogy a vonatkozó megállapodás alapján biztosítsa az állami támogatást a Sapientia és a Partiumi egyetem számára.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint a közelgő választásoknak nem három magyar szervezet versenyének kell lennie, hanem összefogásra van szükség, egyfajta nemzeti válogatottra. Kitért arra, hogy összefüggő gazdasági-oktatási-egészségügyi rendszerben kell gondolkodni, és ezen a területen még nagyon sok a tennivaló.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke az ottani magyarság számának csökkenésével kapcsolatban úgy fogalmazott: minden nap 16 magyarral kevesebb van a Felvidéken. Kijelentette: minden lépésüket ennek a tendenciának a megfordítására kell alárendelni.
Kitért arra is, hogy a magyar kormányzat visszaigazolta, hogy az uniós költségvetési tárgyalások után terítékre kerülnek a közösségeket érintő ügyek a kétoldalú megbeszéléseken. Példaként említette a Selye János Egyetem leminősítését, ami szerinte azt mutatja, a nemzetállam kiépítése Szlovákiában átgondolt koncepció alapján zajlik.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége képviseletében az erős anyaország fontosságáról beszélt, majd szóvá tette, hogy az MSZP nem írta alá a záródokumentumot, és azt mondta: a szocialisták által említett kifogásokat az elmúlt nyolc évben ömlesztve zúdították a határon túliak nyakába.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának képviselője örömének adott hangot, hogy nem csak eszmei, hanem anyagi támogatást is kapnak az anyaországtól.
erdon.ro

Elmaradt az Ady Központ elárverezése
A Mecénás Alapítvány a váradi Ady-központra kirótt adóhátralékok kifizetésének hat hónapos átütemezését kérte, így az ingatlan eladására szerdára meghirdetett árverés elmaradt.
A nagyváradi önkormányzat tegnap kívánta elárverezni az Ady-központot, amiért az épületet birtokló Mecénás Alapítvány 2006 óta nem fizette az ingatlanadót. Az árverésrevégül nem került sor, mert a Mecénás Alapítvány a 110 ezer lejes alaptartozásból kedden kifizetett 70 ezer lejt, ugyanakkor kérte az adóhátralék kifizetésének átütemezését a következő hat hónapra. Ugyanakkor mivel egyetlen érdeklődő sem jelentkezett, aki befizette volna az árverésen való részvételi díjat, így elmaradt az árverés. Eduard Florea nagyváradi önkormányzat gazdasági osztályának vezetője a helyi adóügyekben tartott szerdai sajtótájékoztatón elárulta, hogy a Mecénás tartozása a hátralékokkal együtt 200 ezer lejre rúg. Ovidiu Muresan alpolgármester kiemelte, hogy a Mecénás Alapítványkedden azért fordult a polgármesteri hivatalhoz, hogy kiegyenlítse a tartozás egy részt, és hogy a hátralék átütemezését kérje, nem kifogásolták magának az adóhátraléknak az értékét. Arra az újságírói kérdésre, hogy a gazdasági igazgatóság miért nem lépett ebben a kérdésben még akkor, amikor Biró Rozália a Mecénás Alapítvány tagja, a város gazdasági ügyekért is felelős alpolgármestere volt, Eduard Florea azt válaszolta, hogy Biró Rozáliatisztában volt az Ady-központ adóügyi helyzetével, de mivel a civil szervezetek esetében érvényben voltak bizonyos adókedvezmények, ezért némiképp ellentmondásos lett volna, hogy zárolják az ingatlant, miközben a város adókedvezményeket kínál a civil szervezetnek. Eduard Florea elmondta, hogy az átütemezést elvégezték, és a Mecénás Alapítványnak vállalnia kell azt, hogy a megszabott összegeket határidőre kifizeti az elkövetkező hat hónap alatt, ellenkező esetben mégiscsak árverésre kerül az Ady-központ.
Pontosítás
Tanase Miculescu a gazdasági osztály aligazgatója reagált a Mecénás Alapítvány által a sajtóban közölt álláspontra, miszerint az önkormányzat az adótörvénykönyv civil szférára vonatkozó részének sajátos értelmezése nyomán állapított meg egy egyoldalú adóhátralékot. Miculescu elmondta: az önkormányzat tízezer négyzetméternyi telket adott koncesszióba aMecénás Alapítványnak, melyből mindössze hétszáz négyzetméter van beépítve. A város csak a már befejezett és átadott épületre vetett ki ingatlanadót, arra az épületre, amelyben jövedelmet termelő gazdasági tevékenység is folyik. A befejezetlen ingatlanrészt nem terhelték ingatlanadóval, de bevezették az ingatlanfelértékelő jelentésbe. A továbbiakban Eduard Florea fejtette ki azt, hogy az önkormányzat úgy adta koncesszióba a Mecénás Alapítványnak a tízezer négyzetméteres telket, hogy nem kért telekadót, mivel nem gazdasági tevékenységet folytató civil szervezetek mentesülnek a telekadó kifizetése alól. Egy 2008-ban folytatott ellenőrzés során azonban kiderült, hogy az Ady-központot jövedelmet hozó gazdasági tevékenységekre használják (bérbe adják különböző rendezvényekre), ezért attól az évtől kezdődően az alapítvány már nem csak az épületadót, hanem a tízezer négyzetméterre kiszámított telekadót is ki kellett fizesse. A Mecénás Alapítvány az Ady-központ megépítésekor kifizette a hétezer lejes ingatlanadót, 2006 óta azonban ezt az illetéket sem fizette ki, és ehhez adódik még hozzá 2008 óta a telekadó értéke.
Pap István

erdon.ro

Naponta kap majd tájékoztatást a magyar diaszpóra Magyarországról - Naponta kap majd tájékoztatást a magyar diaszpóra Magyarországról, hogy szervezeteik hozzá tudjanak járulni az országkép javításához a világban - jelentette ki Révész Máriusz kedden a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szórvány-diaszpóra munkacsoportjának ülésén történteket ismertető sajtótájékoztatóján.
A Fideszes politikus, aki az ülés társelnökeként nyilatkozott, elmondta, hogy a diaszpóra szervezetei azt kérték, hogy az eddiginél gyorsabb és pontosabb információkkal lássák el őket, hogy - mint fogalmazott - "segíteni tudjanak a Magyarországról kialakult kép kedvező változásához a nagyvilágban".
Az MTI kérdésére válaszolva Révész Máriusz elmondta, hogy napi tájékoztatás feladatát Kumin Ferenc, a Miniszterelnökség nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vállalta magára.
A munkacsoport ülésén arról is tárgyaltak, hogy a középiskolások csereprogramjába olyan külföldön élő gyerekeket is minél nagyobb számban vonjanak be és hozzanak Magyarországra részképzésben tanulni, akiknek felmenőik magyarok, de magyarul még nem beszélnek.
A Kárpát-medencében szórványban élő magyarság helyzetével is foglalkozott a KMKF szórvány-diaszpóra munkacsoportja. Megállapították, hogy néhány kivételtől eltekintve a népszámlálások adatai alapján továbbra is a létszámfogyás jellemzi ezeket a közösségeket. Pozitív példák ennek ellenére vannak, például Szlovákiában és Romániában, ahol a magyar többségű települések, megyék folyamatosan tartják a kapcsolatot, és segítik a szórványban élőket.
Böjte Csaba ferences szerzetes pedig a dél-erdélyi szórvány helyzetéről számolt be, például Szászvárosról, ahol létszámában gyarapodik a közösség - mondta el Révész Máriusz az ülés után.
(MTI)

Nemzetstratégia a Felvidékről, Erdélyből és Budapestről
A Magyar Állandó Értekezlet XI. ülése után a Magyar Televízió “Az Este” c. műsorának stúdióvendégei voltak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Berényi József, az MKP-elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője.
Milyen a helyzet nemzetstratégiai szempontból Erdélyben és a Felvidéken?
Semjén Zsolt szerint a két nemzetrész helyzete kihat egymásra, azaz, nem választhatóak el egymástól. Romániában egyfajta “kegyelmi állapot” volt, amíg az RMDSZ kormányon volt. A szocialista-liberális parlamenti hatalomátvétellel viszont nacionalista hangok jelentek meg. Ez aggodalomra ad okot, ezért a feladat a már meglévő eredmények védelme. A Felvidék tekintetében rengeteg öröklött probléma van, és ide tartozik az az állampolgársági törvény is, melynek alapján már mintegy kétszázan vesztették el szlovák állampolgárságukat. De mondhatnám a nyelvtörvényt is… – ezek még az első Fico-kormány idejéből valók. A Radičová-kormány ezeket ígérete ellenére nem tudta megoldani, ezért nagy volt az aggodalom, hogy a második Fico-kormány az első Fico-kormány politizálását folytatja. Akkor Ján Slotával volt koalícióban, és nagyon durva magyarellenes dolgok történtek, mint például Sólyom László köztársasági elnöknek Szlovákiába való be nem engedése, a dunaszerdahelyi stadionban történt magyarverés. Ehhez képest a második Fico-kormány hangneme más, mint az elsőé volt. A szlovák-magyar gazdasági együttműködés lehetőséget ad a valóban kényes nemzetiségi kérdések megbeszélésére is.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke bízik abban, hogy a decemberi romániai parlamenti választások erős képviseletet eredményeznek az erdélyi magyarságnak. Ha gyenge lesz a magyar képviselet, a rossz romániai gyakorlat visszatérhet pillanatok alatt.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke ismertette a felvidéki magyar alapdokumentum megszületésének körülményeit.”Fontos számunkra, hogy mindenki komolyan vegye ezt a dokumentumot. Ebben megtalálható a kulturális és az oktatási önkormányzatiság, a természetes régiók önkormányzatának a gondolata, a nyelvi egyenjogűság kivívása azokon a területeken, ahol a magyarok nagyobb számban élnek. Szlovákiában is újabb választások lesznek, jövőre megyei választások, majd köztársasági elnökválasztás. Mi csak olyan jelöltet tudunk támogatni, aki az alapdokumentumban foglaltakat felvállalja. Kínálkozhat lehetőség erre, már csak azért is, mert mindig előjön egy-egy olyan pillanat a szlovák politikában is, amikor szükség van a magyarok szavazatára. Résen kell lennünk, és a céljainkat megfelelő helyen és megfelelő időben, megfelelő érvrendszerrel kell előterjesztenünk. Bízunk abban, hogy a Most-Híd az ellenzéki együttműködése terén sem hallgatja majd el ezt a dokumentumot, amelyet ma a Máért határozata is támogatott. Innentől akár a két ország kapcsolatában is megjelenhet. Orbán Viktorral nemrég folytattam megbeszélést. Szó volt arról, hogy amíg az EU költségvetési folyamata zajlik, szükség van arra, hogy egy erős Kelet-európai blokk működjön, és ezért számunkra érthető, hogy decemberig ezt a kérdést nem veti fel a magyar kormányzat. De a költségvetés elfogadása után – és ezt a miniszterelnök ma is elmondta – asztalra kerülnek ezek a kérdések. Ez egy korrekt álláspont, de jövőre valóban előrehaladást kell elérni mind az állampolgárság, a Selye János Egyetem és a kollektív bűnösség ügyében is” – mondta Berényi József.
A Most-Híd pártnak az esetleges Máértra való meghívására vonatkozó műsorvezetői kérdésre válaszolva Semjén Zsolt elmondta, a Magyar Állandó Értekezleten etnikai alapon politizáló pártok tanácskoznak.”De természetesen a kapcsolattartásra nyitottak vagyunk” – tette hozzá a magyar miniszterelnök-helyettes.
Felvidék.ma

A kisebbségi jogok uniós szinre emelését sürgeti Tabajdi Csaba - Az uniós jog részévé tenné a kisebbségi jogokat Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti (EP) képviselő - tudatta szerdán a szocialisták EP-delegációja.
Tabajdi Csaba a "Kisebbségi jogi ABC" című, a dél-tiroli tartomány gondozásában megjelent kötet bemutatóján szólalt fel. Tabajdi úgy fogalmazott, hogy Dél-Tirol példaértékű az európai kisebbségvédelemben.
"Dél-Tirolban nemcsak kiharcolták a regionális autonómiát, de azt sikerült tartalommal is megtölteniük a helyieknek. A régió az autonóm státus elnyerése óta gyorsabban fejlődött, mint az olasz országos átlag, a munkanélküliség pedig még a válság idején is alacsony maradt. Pezsgő szellemi élet alakult ki, amely a kisebbségi jogvédelem terén Európa élvonalába emelte a dél-tiroli egyetemeket és kutatóhelyeket. A régióban széles körben biztosított az egyéni és kollektív kisebbségi jogok gyakorlása, aminek köszönhetően a térségben megszűnt az etnikumközi feszültség" - vélekedett a szocialista politikus, aki kifejtette, hogy Dél-Tirol minta az európai kisebbségek, így a külhoni magyar közösségek számára is.
Tabajdi Csaba ismertette, hogy az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportja három eszközzel kíván új lendületet adni az európai kisebbségvédelmi törekvéseknek.
Kezdeményezni fogják, hogy az Európai Parlament fogadjon el állásfoglalást az európai hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről és a számukra biztosítandó jogokról. A munkacsoport ezen felül támogatja Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő és az Európai Népcsoportok Föderális Uniója nevű kisebbségi ernyőszervezet javaslatát, amely Európai Polgári Kezdeményezést indítana a kisebbségi jogok Európai Uniós szabályozása érdekében. A kisebbségi jogok előmozdítását szolgáló harmadik eszköz a Roma Stratégia mintájára elfogadott, a hagyományos nemzeti kisebbségek jogait rögzítő európai keretstratégia lehetne - vélekedett a munkacsoportot vezető Tabajdi Csaba.
Tabajdi arra is kitért, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban, épp a magyar kormány intézkedéseinek elemzésekor fordult első ízben jogi szakvéleményért az Európa Tanács keretében működő Velencei Bizottsághoz." A Velencei Bizottság véleményei az európai kisebbségi jogvédelem pótolhatatlan forrásainak számítanak. Fontos lenne, hogy az Európai Bizottság egy leendő uniós kisebbségvédelmi rendszer felállításakor minél nagyobb mértékben támaszkodjon a Velencei Bizottság és az Európa Tanács keretében kialakult gyakorlatra" - fejtette ki a szocialista politikus.
(MTI)

Tamás Sándor: Szász alkalmatlan nemzetstratégia kidolgozására
Amint arról már korábban beszámoltunk, Orbán Viktor magyar miniszterelnök Szász Jenőt kérte fel a Nemzetstratégiai Intézet létrehozására és vezetésére. Az intézkedést legtöbben Szász „politikai leléptetésének” tekintik.
A Magyar Polgári Párt vezetőinek egy része elismerésként fogja fel a kinevezését.
– Bebizonyosodott, hogy nem volt igaza az RMDSZ-nek és az EMNP-nek akkor, amikor azt állították, hogy a Fidesz „elengedte az MPP kezét”, és már nem tekinti partnernek – nyilatkozta Kulcsár-Terza József. A magyar miniszterelnök Szász Jenő kinevezésével tulajdonképpen a párt tevékenységét ismerte el – tette hozzá az MPP Kovászna megyei elnöke.
Az eset megítélése az MPP-n belül sem egységes, Gazda József megyei ügyvezető elnök, akit éppen Szász akadályozott meg abban, hogy egyáltalán megpályázhassa a megyei elnöki tisztséget (így lett alelnök, de később a Szásszal való rossz viszony miatt erről is lemondott), azt mondja: Szász Jenőt egyértelműen „felfelé buktatták”.
– Lehet, hogy ezzel egy gordiuszi csomót is eloldott a magyar miniszterelnök, mert így egy teljesen tárgyalásképtelen párt új vezetőt kaphat, s a romániai magyar jobboldal talán egyesíteni tudja erejét – vélekedik Gazda.
Az EMNP háromszéki szervezete nagy érdeklődéssel várja az új helyzetben az MPP szombati kongresszusát. – Egyértelmű, hogy Orbán Viktor „kivonta a forgalomból” Szász Jenőt, és így elhárult a jobboldal összefogásának akadálya – mondta Nemes Előd. Az EMNP háromszéki szervezetének elnöke hozzátette: Szász Jenő már indulásból olyan alapszabályzatot fogadtatott el, amivel „hivatalosan” is diktatórikus módszerekkel tudta vezetni a pártot.
– Felajánlottuk, és a kongresszus után ismét felajánljuk, hogy MPP-s jelöltek EMNP-listán induljanak. Ez nem csak azért lenne jobb, mert bebizonyosodott, hogy a versenyt elfogadja, de a három párti „kakasviadalt” nem támogatja a magyar közösség, hanem azért is, mert az MPP listáján „nem érdemes nyerni”. Szász uralgása alatt ugyanis odajutott a párt, hogy bármikor feloszlatható, mert két egymásután következő országos választáson sem gyűjtötte be a minimális szavazatszámot – tette hozzá Nemes Előd.
Az EMNP elnöke szerint ez az oka annak, hogy még nem hozták nyilvánosságra saját jelöltjeik névsorát. Azt szeretnék, hogy körzetekre leosztva, közösen támogatott jelölteket indítsanak a választásokon. – Gratulálok Szász Jenőnek, de remélem, pénzt nem bíznak rá – kommentálta a kinevezést Tamás Sándor, aki szerint egyértelmű, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „meg akarta szabadítani” az erdélyi politikát Szász Jenőtől. Az RMDSZ megyei elnöke szerint a Kárpát-medencében több olyan személy van, aki képes hatékony nemzetpolitikát kidolgozni, de Szász Jenő biztosan nincs közöttük.
Szász egyébként a magyar sajtónak nyilatkozva maga is megerősítette, hogy nem kívánja megpályázni az elnöki tisztséget a hétvégi tisztújító kongresszuson. A magyar kormánytisztség nem lenne összeférhetetlen az MPP elnöki posztjával, de egész embert kíván – mondta. Az MPP-ben olyan munkatársat kell találni, aki a párt közvetlen vezetésével fog foglalkozni – tette hozzá.
A magyar ellenzék bírálja a miniszterelnököt a kinevezésért, a Jobbik szerint „tartalom nélküli” intézetet hoztak létre, csak azért, hogy Szásznak legyen mit csinálnia. „Ez világosan jelzi, hogy a Fidesz a továbbiakban már nem kívánja támogatni pártját, hanem az RMDSZ-szel való kiegyezését” – állapítja meg Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke. Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Erős pillérek a brassói magyarságért
Tíz napon keresztül 35 rendezvény mozgatott meg több mint tizenkétezer Brassó megyei magyart az EMNT, az EMNP Brassó megyei szervezetei, valamint az Egyesület az Erdélyi Szórványmagyarságért szervezte Brassói Magyar Napokon. A szeptember 28.–október 7. között zajló eseménysorozatot zarándoklat zárta, a Cenken az egykori Árpád-szobor talapzatánál felhúzták az emlékművet ábrázoló zászlót, a rendezvénysorozat végét rövid értékelő jelezte, majd áhítat követte.
Toró Tamás, a EMNT Brassó megyei szervezetének elnöke záróbeszédében kifejtette: a nagy érdeklődésnek örvendő rendezvénysorozat elérte célját, sikerült megmozgatni, összekovácsolni a brassói magyarokat, sikerült ünnepet teremteni a szürke hétköznapok között. Kiemelte: stratégiai cél, hogy a brassói magyarság, a nemzet délkeleti határának őrsége erős pilléreken álljon, és a tömbmagyar vidékek, a Székelyföld mellett nem szabad elfeledkezni az erdélyi szórványról sem.
A Brassó szimbolikus és híres helyszínein zajló programsorozatban tematikus estek, táncházak, néptánc- és színházi előadások, koncertek kaptak helyet, de kézművesműhelyek foglalkozásaiba, vetélkedőkbe, honismereti túrákba is bekapcsolódhattak az érdeklődők, továbbá hazai termékbemutatókat, vásárokat, valamint gasztronómiai programokat is szerveztek, s igen nagy sikerű volt az október 6-i megemlékezés is.
„Az elmúlt nyolcvan év alatt sok veszteség érte a brassói magyarságot, lerombolt templomok, temetők, menedékházak, megszűnő iskolák, óvodák sorvasztották nemzeti közösségünket, a román hatalom mindent megtett az asszimilálás érdekében. Az erdélyi szászok a kivándorlás útját választották, a mostoha körülményekkel dacolva viszont több mint 51 ezer magyar maradt meg Brassó megyében, nyelvi szórványban, a Kárpát-koszorún kívül érkező nagyszámú betelepített lakossággal küszködve, megőrizve identitását, vallását, fenntartva egyházait, iskoláit” – áll a rendezvénysorozat tegnap kiadott zárónyilatkozatában. A szervezők szerint Brassó város magyarsága is állandóan fogy – a közel 290 ezres városban számuk alig éri el a huszonháromezret –, őket minőségi programokkal, minden igényt és korosztályt kielégítő rendezvényekkel igyekeztek megszólítani, összefogni.
3szek.ro
Erdély.ma