Ha Csíkszeredában a Kossuth Lajos utcában járunk, a Temesvári út sarkához közeledve egy tömbház falán láthatjuk a város híres szülöttének, a neves társadalomkutató Venczel Józsefnek a domborműves emléktábláját. Az 1993-ban felavatott plakett alkotója nem más, mint a kézdivásárhelyi Vetró András szobrászművész, akinek évtizedek óta szívügye történelmi nagyjaink megmintázása. Vetró András munkásságának egyik fontos szeletét képezi az emlékszobrászat, melyre az 1989 után bekövetkezett társadalmi változások adtak lehetőséget. Kovács Árpád írása.
Vetró András történelmi nagyjai
Vetró András kézdivásárhelyi szobrász munkásságának egyik fontos szeletét képezi az emlékszobrászat, történelmi nagyjainknak a megmintázása, melyre az 1989 után bekövetkezett társadalmi változások adtak lehetőséget. A szabadság iránti vágy, a remény egy új kezdetre elő- ször az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemiségének, a szabadságharc meghatározó alakjainak tiszteletében fogalmazódott meg, elsősorban azoknak a megrendeléseknek köszönhetően, amelyeket a 90-es évek elejétől Vetró András Beregszásztól kezdve, Lendván, Komáromon át a székelyföldi városokig kapott. Vetró felszabadultan, felkészülten, nagy kedvvel, sőt elszántan látott hozzá a felgyülemlett adósság törlesztéséhez. Gróf Széchenyi István domborműves emléktábláját Beregszászon 1991. október 5-én avatták fel, két évre rá pedig Révkomáromban a városháza előtti téren. Az 1848-as Habsburg-ellenes harcnak Háromszéken is erős történeti hagyományai vannak. Vetró 1993-ban alkotja meg első nagyobb szabású helytörténeti emlékművét Kézdivásárhelyen – Gábor Áron segédjének – Turóczi Mózes öntőmester mellszobrát a róla elnevezett téren, majd ezt követi Kossuth Lajos, Bem József, Petőfi Sándor szobra. A köztéri művek meghatározó hányada regionális érvényességgel bír. Háromszék nagyjainak állít emléket a Tuzson János honvédőrnagyról, Nagy Mózesről, Bod Péterről, Mikes Kelemenről, Kőrösi Csoma Sándorról és Csereyné Zathureczky Emíliáról mintázott szobraival. Vetró a mintázás előtt szorgalmasan kutat, dokumentál, a fennmaradt leírásokból, történetekből, töredékekből kiindulva jut el a sajátos megfogalmazás egyszerre újszerű, ugyanakkor hiteles és expresszív kifejezéséig. Az arcvonásokat élesen, széles mozdulatokkal, de plasztikusan mintázza, a kiemelkedő részeket domborzatszerűen fűzi egybe – írja róla Banner Zoltán. Csereyné Zathureczky Emília domborműves emléktábláját először az imecsfalvi Csereykúria falán helyezték el, majd 2000-ben a Székely Mikó Kollégium falára került Vetró András második domborműve a múzeumalapítóról. A szobrász, Csereyné arcmásának elkészítésekor egyaránt figyelembe vette a fennmaradt fényképeket és a Gyárfás Jenő által megfestett portrét. Néhány esetben azonban nem állt rendelkezésére megfelelő képi dokumentum, ekkor sokkal szabadabban, még inkább egyéniesítve volt képes megalkotni a megrendelt portrét. Jó példa erre a Kovásznai Képtárban lévő Kőrösi Csoma Sándor gipsz dombormű, amelyen elszánt küldetéstudattal, erős elhatározással, aszkétikusan sovány testtel ül Csoma Sándor – Banner Zoltán szavaival „a tibeti cella ridegségében”. A kantai iskolaépítő Nagy Mózesről nem maradt fenn képi ábrázolás, Vetró benne a tenniakaró, közösségét biztató papot mintázta meg – olvashatjuk Sántha Imre Géza tollából, aki téglát vet „eszméiből, hogy falat emelhessen a tudatnak és a léleknek” – írja erről a szoborról Banner Zoltán. Azt gondolnánk, Petőfi Sándor senkivel össze nem téveszthető, emblematikus figura. Vetrót az ő portréjánál éppen az érdekli, hogyan lehet ezt a mindenki által ismert arcot úgy megmintázni, hogy másként, esetleg újszerűen hasson? A köztudatba bevésődött – hagyományossá vált – vonásokat nem másolni akarja, hanem a költőt igyekszik megismerni. Olvasva verseit egyre inkább egy kissé szomorkás, önmarcangoló Petőfi rajzolódik ki előtte.
Nem egy szépfiú. Vetró portrészobrairól Banner Zoltán találóan jegyzi meg, hogy „[...] karakterhűek, a meglévő-megszerezhető forrásokhoz mérten hitelesek, kelletüknél nem klasszicizálóbbak, sőt mintázásukban [...] modern egyszerűsítésre törekszik, ami nem a történelmi, hanem a jelen idő illúziójában részesíti a szemlélőt. Ugyanakkor abban sem tagadja meg önmagát, ahogyan bizonyos részletek (haj, bajusz, szakáll, viseleti elemek stb.) megformálásában ízesen, élvezettel, kedvesen eljátszik az anyagszerűség érzékeltetésével.” Történelmünk nagyjait tehát Vetró András nemcsak monumentális térszobrokkal, hanem a kisplasztika műfajában is szemléletesen képes felsorakoztatni. Egyik utolsó bronz plakettsorozatát az aradi vértanúk tiszteletére készítette, melyet 2009. október 6-án a tizenhárom honvédtiszt kivégzésének 160. évfordulója alkalmával mutattak be a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban. A történelmi személyiségek különböző műfajokban megmintázott portréi mellett Vetró András 1995-ben elkészítette a magyar jakobinusok emléktábláját, amelyet a Sepsiszentgyörgy központjában lévő Beör-palota északi falán helyeztek el. Eredményesen kivette részét az emlékművek elkészítésében is. Dóczy András csíkszeredai szobrásszal a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezete, az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság és Kézdivásárhely önkormányzata felkérésére 2009-ben alkotta meg az 1956-os emlékművet, amelyet a forradalom és szabadságharc felső- háromszéki mártírjai, a meghurcoltak tiszteletére állítottak fel a kézdivásárhelyi Függetlenség úton – írja Sántha Imre Géza. A Magyarországon lévő 1956-os emlékművek között számosat ismerünk, amelyek a hagyományos formanyelvet követik, van amelyen a szabadságot megtestesítő női alak lendületesen vezeti előre híveit, láthatunk elesett hősöket, lyukas zászlókat, kopjafákat, nonfiguratív kompozíciókat, de vannak egészen puritánnak ható, lényegre törő, egyszerű alkotások is, például Szigetszentmiklóson, ahol egy földhalomra helyezett bronz utazóbőrönd szimbolizálja a forradalmat követő megtorlást. Vetró András alkotását szemlélve elsősorban az expresszivitás, az erős kifejezőerő jut eszünkbe, az az érzésünk, hogy ez a szobor nem illeszkedik a már ismert emlékművek formanyelvéhez, de a magas posztamensre helyezett fiatal leány hasított feje láttán érezzük azt a szimbolikus töltetet, ami a forradalom áldozatainak sorsában közös. Életrajzi adatok Vetró András 1948. október 14-én született Temesváron; 1973-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán. Tanárai: Löwith Egon szobrászművész, Bretter György filozófus, Földes László esztéta és édesapja, Vetró Artúr, akitől tehetségét és szobrászati alapismereteit kapta. A főiskola elvégzése után a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceumba kérte kinevezését, ahol azóta mintázást, rajzot és művészettörténetet tanít. 1973-tól a Romániai Képzőművészek Szövetsége sepsiszentgyörgyi fiókjának tagjaként rendszeresen vesz részt minden évben a megyei tárlaton. 1974-ben vette feleségül Vetró Bodoni Zsuzsa grafikus- és festőművészt. Kisebbik fia, Vetró Bodoni Barnabás kortárs művészettel foglalkozik Sepsiszentgyörgyön, nagyobbik fia, Vetró Bodoni Sebestyén András Brassóban rajzot és művészettörténetet tanít. Pedagógiai és alkotói munkássága mellett szerepet vállalt Kézdivásárhely és Felső-Háromszék közéletében is: a Nagy Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Múzeumbarátok Egyesületének alelnöke, a 15. (Második) Székely Határőr Gyalogezred századosa. Tagja az 1994-ben újraalakult Barabás Miklós Céhnek, valamint a Romániai Magyar Rajzpedagógusok Egyesületének. Több ízben volt egyéni kiállítása Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsváron. Emellett Kovásznán, Bukarestben, Magyarországon, valamint Franciaországban és Svájcban is szerepeltek munkái önálló tárlat keretében. Összesen több mint száz csoportos kiállításon vett részt szobraival itthon és külföldön.
Felhasznált irodalom:
Szücs György: Vargha Mihály. Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 2010, Székely Nemzeti Múzeum–Pallas-Akadémia Könyvkiadó.
Banner Zoltán: Vetró András. Csíkszereda, 2007, Pallas Akadémia Könyvkiadó.
Sántha Imre Géza: Nagy Mózes. In: http://www.szoborlap. hu/13819_nagy_mozes_kezdivasarhely_vetro_andras_2010. html
Uő: 1956-os emlékmű. In: http://szoborlap.hu/13892_1956_ os_emlekmu_kezdivasarhely_vetro_andras_2009.html
Uő: Venczel József emléktábla. In: http://szoborlap.hu/15938_ venczel_jozsef_emlektabla_csikszereda_vetro_andras_1993.html
Hargita Népe (Csíkszereda)

Nem aggódnak az egyetemek
A katasztrofális érettségi eredmények ellenére az ország legtöbb egyetemére a meghirdetett helyek számánál lényegesen több diák jelentkezett, tudtuk meg az intézményvezetőktől. Amint az várható volt azonban, Hargita megyében – ahol a tavalyi 60-hoz képest idén mindössze 30 százalékos volt az átmenési arány – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain jóval kevesebb hallgató kezdheti meg ősztől tanulmányait, mint az elmúlt években. Az illetékesek ennek ellenére nem borúlátók, véleményük szerint a kevesebb jelentkező minőségibb oktatást jelent. A kolozsvári egyetemeken ugyanakkor változatlan a helyzet, a karok többségén nem maradt már szabad hely az őszi pótfelvételire.
A jog és az informatika a legnépszerűbb
A meghirdetett helyeknél lényegesen többen iratkoztak be a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyes karain, a jogon hatszoros, az informatika szakon pedig háromszoros volt a túljelentkezés, de népszerűnek bizonyultak a kommunikáció, sport és pszichológia fakultások is – nyilatkozta a Krónikának Soós Anna rektorhelyettes, az intézmény magyar tagozatának vezetője. Mint mondta, a meghirdetett helyeknek összesen mintegy 80 százalékát foglalták el. Az érdeklődés szakonként változik, van, ahol már a mostani iratkozás során beteltek a tandíjköteles helyek is, máshol ingyenes helyekre is jelentkezhetnek a diákok az őszi felvételin.
A legkisebb érdeklődés egyébként a természettudományi, teológia, valamint filozófia szakok iránt mutatkozott. „Az őszi beiratkozásokat követően minden bizonnyal átcsoportosítjuk a tandíjmentes helyeket, így a népszerű fakultásokon több diák tanulhat majd ingyenesen. Ez elsősorban a tandíjköteles helyekre bejutott diákoknak fontos, hiszen előfordulhat, hogy eredetileg az államilag támogatott helyekről épp lemaradó jelentkezőknek mégsem kell fizetniük, ezért érdemes a leendő diákoknak az egyelőre tandíjköteles helyeket is fenntartani” – magyarázta Soós Anna.
Csíkszereda: mindenhol maradtak üres helyek
Ahogy a katasztrofális érettségi eredmények miatt várható volt, a tavalyi felvételihez képest idén jóval kevesebben jelentkeztek a Sapientia EMTE csíkszeredai karaira, a felsőfokú tanintézet mindegyik székelyföldi szakán maradtak szabad helyek az őszi pótfelvételire. Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja a Krónikának elmondta, mintegy 30 százalékos visszaesés tapasztalható az elmúlt évhez képest, ez azonban szakokra lebontva változó: míg a könyvelés, a román–angol vagy az öszszehasonlító irodalom szakokon nem észlelhető számottevő csökkenés, a statisztika és gazdasági előrejelzés fakultásra egyetlen diák sem jelentkezett.
Az illetékes elmondása szerint emiatt az is lehetséges, hogy ez utóbbin az őszi pótfelvételin már nem hirdetnek meg helyeket. „Sajnos a tapasztalat szerint minél több matematika jellegű tantárgy van egy szakon belül, annál kevesebb az érdeklődő. Ez a tömegoktatás jellemzője, a minőségi oktatásban ennek fordítva kellene lennie” – fejtette ki Makó Zoltán. A dékán ugyanakkor nem látja kétségbeejtőnek a helyzetet, véleménye szerint ugyanis a kisebb diáklétszám, illetve a szigorított érettségi minőségibb oktatáshoz vezet. „A Hargita megyei fiatalok mindössze 30 százaléka érettségizett sikeresen, ők azok, akiknek valóban az egyetemen van a helyük. Az őszi pótfelvételin növekedni fog a beiratkozók száma, a később jelentkezők azonban minden bizonynyal lemorzsolódnak az évek során” – vélte Makó. Indoklása szerint a tavaly beiratkozott 150-160 fiatal mintegy harmada idéntől már nem folytatja tanulmányait.
Biró A. Zoltán, a szintén Csíkszeredában működő Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja lapunknak szintén úgy nyilatkozott, noha esetükben is 9-10 százalékkal esett vissza a jelentkezők száma, az eddig beiratkozott diákokkal teljesen elégedettek. „A személyes meghallgatások alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy felkészült, jó képességű fiatalokról van szó. Egyébként számítottunk az érdeklődés viszszaesésére, hiszen a megyében a tavalyi 60-ról 30 százalékra csökkent a sikeresen érettségizők aránya” – fogalmazott Biró. A dékán ugyanakkor hozzátette, a Sapientia akkreditálásának köszönhetően hatékonyabban működik a diákok toborzása és a hálózatépítés, így az őszi iratkozások után valószínűleg növekszik majd a hallgatók száma.
Túljelentkezés Kolozsváron és Vásárhelyen
Ezzel szemben a Sapientia EMTE kolozsvári karának film-, fotóművészet és média szakán az előző évhez hasonlóan idén is túljelentkezés volt, mind az ingyenes, mind a tandíjköteles helyek már a nyári iratkozások során beteltek – közölte lapunkkal Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja. A jogi, környezettudományi és európai tanulmányok szakokon a meghirdetett helyek 80 százalékát foglalták el, így az őszi pótfelvételin már csak fizetéses helyekre lehet majd jelentkezni. „A tavalyi felvételihez képest nem történt jelentős változás, a gyenge érettségi eredmények az előzetes várakozásoknak megfelelően nem befolyásolták számottevően a kolozsvári adatokat, ez inkább a Székelyföldön jelentett problémát” – tette hozzá a dékán.
Szintén túljelentkezés volt a felsőoktatási intézmény marosvásárhelyi karának kommunikáció és közkapcsolatok szakán, amely az elmúlt évben is a legnépszerűbb volt a diákok körében. A jelentkezők száma közel kétszerese volt a meghirdetett helyeknek, de majdnem ekkora érdeklődést váltott ki a fordító és tolmács szak is, a gépészmérnöki, illetve távközlési fakultásokon ezzel szemben maradtak még üres helyek. „Úgy tűnik, három év sem volt elég ahhoz, hogy ezek a szakok bekerüljenek a köztudatba, ennek ellenére reményeink szerint az őszi pótfelvételin mindegyik helyet elfoglalják majd” – nyilatkozta lapunknak Székely Gyula dékán.
Hasonló helyzet alakult ki a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar tagozatán is: míg színészképzésen 23-an versengtek 7 államilag támogatott és 5 tandíjköteles helyért, a rendezői szak hét helyére pedig 13 diák jelentkezett, a látványtervezési, valamint teatrológia szakokon pótfelvételit kell szervezni. Balási András, az intézmény helyettes rektora kifejtette, a jelenség évek óta fennáll, a teatrológia iránt – rendkívül célirányos jellege miatt – mindig is kevesen érdeklődtek. Elmondása szerint ugyanakkor látványtervezésre azért jelentkeztek kevesen, mert a művészeti középiskolák végzősei közül nagyon sokan elbukták az érettségit. „Olyan tehetséges diákok kényszerültek pótérettségire, akik hónapokon keresztül rendszeresen részt vettek az egyetem felkészítőin” – magyarázta Balási.
Magyarországi diákokat is vár a PKE
A korábbi évekhez hasonlóan szintén túljelentkezés van a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), ahol tegnapig több mint 1300 diák iratkozott be 970 meghirdetett helyre, szombatig azonban még lehet jelentkezni. Az arányokat tekintve a legnagyobb érdeklődés a katonai orvosi szakon mutatkozott, ahol mindössze tizen kezdhetik meg tanulmányaikat ősztől. Az általános orvosi szakon a tegnapi adatok szerint közel kétszeres volt a túljelentkezés, míg az általános asszisztensi fakultás 100 meghirdetett helyére 115-en jelentkeztek. A gyógyszerészeti szakon ezzel szemben mintegy 50 hely maradt eddig üresen.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) alapképzéseire tegnapig lehetett iratkozni, a magiszteri szakokon azonban péntekig várják az iratkozókat. Az érdeklődés mértéke a tavalyihoz hasonló volt, idén is jócskán maradtak üres helyek az őszi pótfelvételire. A közgazdaság- és bölcsészettudományi karra egyébként közel százan, a művészeti fakultásra pedig harmincan jelentkeztek. Pajzos Csaba, a közgazdaságtudományi kar dékánja lapunknak úgy nyilatkozott, a gyenge érettségi eredmények miatt arra számítanak, hogy éppúgy, mint tavaly, az őszi felvételikre újabb jelentkezési hullám érkezik majd. A magyarországi felsőoktatási intézmények magas tandíjai miatt egyébként a PKE-n a határon túli végzős diákokat is várják az őszi iratkozáson.
Bíró Blanka, Fancsali Attila, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Magyar kisdiákok ortodox iskolában
Visszakerültek a nagyváradi Roman Ciorogariu Ortodox Teológiai Gimnáziumhoz azok a magyar tannyelvű általános iskolai osztályok, amelyeknek egy januári helyi tanácsi határozat alapján a Mihai Eminescu Főgimnázium égisze alatt kellett volna működniük.
A visszakerülés a váradi önkormányzati testület tegnapi ülésén dőlt el, az RMDSZ-frakció ellenkezése közepette. Az érintett magyar osztályoknak kalandos története van. Az ortodox egyházi iskola 2010-ben az Andrei Mureşanu Általános Iskolával fuzionált, amely magyar tagozatot is működtetett. A januári döntés értelmében a csak románul működő középiskolai osztályok a mostani, Rogériusz negyedbeli épületből átköltöznek az ortodox püspökség által visszakapott Fő utcai ingatlanba, az általános iskolai osztályok pedig, köztük a magyar tannyelvűek, az eddigi helyszínen, ám már a Mihai Eminescu Főgimnázium égisze alatt működnének tovább.
Az, hogy a magyar osztályok inkább a jó hírű és eleve két tannyelvű Eminescuhoz kerüljenek, az akkor még helyi koalícióban kormányzó és Biró Rozália személyében alpolgármesterrel rendelkező RMDSZ-frakció kezdeményezése volt. Az ortodox gimnázium azonban már akkor hevesen tiltakozott az ellen, hogy a nemrég hozzá került magyar osztályokat máshová írassák. A legnagyobb gond – amint arra Biró Rozália, immár tanácsosként, a tegnapi ülésen felhívta a figyelmet – az, hogy az ősztől induló három román és egy magyar tannyelvű első osztályt, illetve egy iskolai előkészítőt már úgy hirdettek meg beiratkozásra úgy, hogy azok az Eminescuban indulnak majd, s most mégis kiderült, hogy a beíratott gyerekek az ortodox líceumba járnak majd.
Daniel Negrean megyei főtanfelügyelő, aki egyben a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) színeiben tölt be helyi tanácsosi tisztséget, azt állítja, a két iskola vezetőtanácsa és a szülők is egyetértenek a januári döntés visszavonásáról. Biró Rozália viszont egy 104 magyar szülő által aláírt ívet nyújtott át neki, amelyben azt kérik, gyerekeik lehessenek az Eminescu diákjai.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Tusványosi megnyitó
Immár háromszázezer a magyar állampolgársági kérelmek száma
Szerdán, július 25-én tartották a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos megnyitóját. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette: megvan a háromszázezredik külhoni magyar állampolgárság-kérelem.
Az első előadás meghívottjai a román–magyar viszonyról és a hétvégi, Traian Băsescu leváltását célzó referendumról is szót ejtettek.
Semjén Zsolt bejelentette: a határon túlról beérkezett a háromszázezredik honosítási kérelem, illetve letették a kétszázezredik állampolgársági esküt is. Mint hangsúlyozta, a 2014-es Országgyűlés már összmagyar parlament lesz, hisz az országos pártlistákra a külhoni magyarok is szavazhatnak, akár levélben is.
A magyarság fennmaradásának szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy etnikai alapú pártok lássák el a határon túliak képviseletét, ugyanis a vegyes pártok „az asszimiláció előszobái.”
Magánvéleményként elmondta: ha a hétvégén szavazhatna, a néppárti szolidaritás és a jó román–magyar viszony megőrzése okán Băsescu mellett állna ki.
Politikai viharjárás van a határon túli magyar közösségekben is – fogalmazott Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Úgy tűnik, a román–magyar kapcsolatok „mézes évei a végéhez közelednek”, amire példaként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, illetve a leváltott magyar prefektusok ügyét hozta fel. Németh szerint a Victor Ponta vezette román kormány barátságtalan lépései már csak azért is meglepőek, mert a két nemzet hosszú távú érdekei megegyeznek. Mint mondta, a közép-európai szolidaritás és az itt élő népek „gazdasági függetlenségének” jegyében az elmúlt időszakban az Európai Uniós vitákban a csehek, a lengyelek, a litvánok, az osztrákok és a románok is „a magyar kormány mögé álltak”, mely rendszerből most Románia kilépni látszik.
Az államtitkár kijelentette: romániai nemzetközi eredményei és sikerei mindig is szorosan összefüggtek azzal, hogy biztosítva volt-e a magyar kisebbség emberi jogai. Németh reményét fejezte ki, hogy Románia a továbbiakban is tiszteletben tartja ezeket az emberi jogokat.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke rámutatott: Tusványoson az idén a román–magyar párbeszéd némileg háttérbe szorul. Ennek okaként a hétvégi referendumot nevezte meg. „Egy agresszív rohammal ágyazzák alá a romániai jogállam intézményrendszerét, ezt pedig áramvonalasnak látszó, állampárti rendszerré akarják átalakítani” – fogalmazott a Néppárt elnöke. A tábor meghívottjairól azt mondta, a párbeszéd hívei ott vannak, és azért mentek Tusnádfürdőre, mert együttműködést akarnak. Általában pont azok kérik számon a hiányzókat, akik nem akarnak együttműködést – üzente Toró.
Jakab Attila, a tábor főszervezője a Tusványost vírusnak nevezte, mint mondotta, a visszajárók immár 23 éve fertőzöttek. Bár az évek során több ellen-rendezvény is kibontakozott, a várhatóan 40 ezer látogatóval számoló Tusványos kiemelkedik a maga nemében, hisz egyszerre fesztivál, diáktábor és szabadegyetem – tette hozzá Jakab.
Albert Tibor Tusnádfürdő polgármestere kiemelte: büszke, hogy a fesztivál alatt ennyi fiatal látogatja a települést, és örvend annak, hogy tizenhetedik éve Tusnádfürdőn tartják a tábort. Végezetül megköszönte a Pro Minoritate Alapítvány által adományázott tűzoltóautót, és azt, hogy ezzel a Tusványos hozzájárult Tusnádfürdő biztonságának a növeléséhez.
Tusványos Press
Nyugati Jelen (Arad)

Tusványos – A pedagógus ne csak oktasson, hanem neveljen is!
A pedagógus megütheti-e a gyereket, milyen kihatással van a gyerekre családi, illetve társadalmi környezete, hogyan mit, vagy kit és miért utánoznak a gyerekek? A Tusványoson csütörtök délután gyereknevelési kérdéskörben folytatott beszélgetést Aáry-Tamás Lajos (oktatási jogok biztosa, Magyarország), Szent-Imrey Tamás (pszichológus), Schanda Tamás (közoktatási osztályvezető, Educatio Társadalmi Szolgáltato Nonprofit Kft.) és Kolozsvári Tibor (Böjte Csaba testvér tusnádfürdői gyermekotthonának vezetője).
Kolozsvári Tibor szerint a gyermekben meglévő óriási lehetőségeket, nevelhetőséget, értéket kell meglátnunk, és ezeket kiaknáznunk. A gyerekeket arra kell nevelni, hogy egy társadalmi rendszerbe be tudjanak illeszkedni és ebben képesek legyenek az önálló és helyes döntéshozatalra. A gyerekek folyamatosan arra keresik a választ, hogy kik is ők. A felnőttnek kötelessége, hogy a gyerek mellett álljon és támogassa őt, így sikeresebb jövő elé nézhetnek. Kihangsúlyozta a tudatos tervezésnek, szabályok felállításának fontosságát. Elmondása szerint, ha „Budapestre szeretnék menni, nem Bukarest fele indulok”, a célok elérése érdekében hozzuk meg a megfelelő döntéseket és állítjuk fel a szabályokat. A fizikai bántalmazást nem tartja célravezetőnek, Csaba testvért idézve „a gyereket nem lehet jobbá pofozni”, de kihangsúlyozta a következetesség és szigor fontosságát. A tusnádfürdői gyermekotthon vezetője beszámolt arról is, hogy egy lakrészben 8-10 gyerekek lakik, akiknek meg kell tanulniuk, hogy türelemmel viseltessenek egymás iránt, így fenntartva maguk között a családias légkört. Megosztotta a hallgatósággal, hogy a nagyobb gyerekek ösztönösen gondoskodnak a kisebb társaikról.
Szent-Imrey Tamás pszichológus elmondta, hogy a gyerekek nagyrészt utánzás által tanulnak a felnőttektől, ez az utánzás számukra a túlélés záloga. Minden gyerek mintákat követve építi fel önmagát. Probléma abban az esetben lép fel, amikor a szülői minta nem megfelelő, ugyanis a gyerek nem tud különbséget tenni a jó és a rossz minta között, ezért az általa látott mintát követi, legyen az bármilyen. Követik, mivel domináns bennük a megfelelési kényszer. Ugyanakkor a megfelelő minta sokszor nem elegendő, mivel a szülők egyre kevesebb időt fordítanak arra, hogy értékes időt töltsenek csemetéikkel.
Schanda Tamás közoktatási osztályvezető véleménye szerint nem az iskolának kell nevelnie a diákokat, hanem a pedagógusnak, mivel a nevelés értékválasztással jár, ezt pedig egy intézmény nem teheti meg, csupán egy személy. Azonban kihangsúlyozta azt is, hogy ez alól némiképpen kivételt képeznek az egyházi iskolák, mivel ott maga az intézmény is bizonyos értékeket képvisel. Elmondása szerint a család és az iskola kötelessége, hogy céljaikat össze tudják egyeztetni, vagyis a családnak ugyanúgy kell a nevelés mellett oktatnia, mint ahogy az iskolának az oktatás mellett nevelnie is.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa Magyarországról úgy vélekedett, hogy a rendszerváltás óta nem tekintjük az oktatókat profiknak a munkájukban, ez nagy kihatással van minden szinten, hiszen az, hogy már a szülő sem tekinti munkatársnak a nevelésben a pedagógust, illetve szakmai téren nem ismeri el tudását, kihat a gyerekre. Mivel a szülő nem tartja értékesnek a tanárt, így a gyerek átveszi a mintát, így ő sem fogja tisztelni pedagógusait. Ugyanakkor kiemelte annak fontosságát, hogy a pedagógus saját munkáját utólag korrigálni nem tudja, így az „itt és most"-ban kell megfelelően teljesítenie.
Mind a négy meghívott arra a kérdésre, hogy jónak tartják-e a Magyarországon elfogadott törvényt, miszerint az iskolaidőben utcán tartózkodó diákot a rendőr visszakíséri az intézménybe, egyöntetűen azt felelték, hogy helyes, kihangsúlyozva azt, hogy nem ez a probléma, ez csupán a problémának egy következménye, hiszen „az iskola nem büntetés”.
Gyarmati Tünde
Erdély.ma

Tusványos – Még könnyebbé válhat a honosítási eljárás
Az Országgyűlés októberben várhatóan olyan törvénymódosításokat fogad el, amelyekkel egyszerűsíti a határon túli magyarok honosítási eljárását – jelentette ki Wetzel Tamás miniszteri biztos a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az állampolgársági helyzetképet felvázoló csütörtöki pódiumbeszélgetésen.
Wetzel Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állampolgársági ügyekben illetékes miniszteri biztosa elmondta, a törvénymódosítások elsősorban a nyugati magyar emigráció honosítási procedúráját könnyítik meg, de bizonyos űrlapok egyszerűsítése, összevonása a kárpát-medencei magyarok számára is megkönnyíti a magyar állampolgárság igénylését. A miniszteri biztos megismételte, hogy szerdán nyújtották be a 300 ezredik állampolgársági kérvényt az állampolgárság kiterjesztése óta. Hozzátette, az 1957 és 2011 közötti 54 éves időszakban egybevéve sem iktattak annyi magyar állampolgársági kérvényt, mint amennyit az elmúlt másfél évben. A miniszteri biztos figyelemre méltónak tartotta, hogy mindeddig semmilyen negatív visszajelzés nem érkezett a honosítási folyamattal kapcsolatosan.
A rendezvényen Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára úgy ítélte meg: a kettős állampolgárságról tartott 2004 decemberi népszavazásnak is fontos szerepe volt abban, hogy megélénkültek a határokon átívelő kapcsolatok. Az akkori népszavazás után megannyi testvértelepülési, testvérgyülekezeti kapcsolat létesült a Kárpát-medencében, és egyre több magyarországi magyar érezte közelebbinek a határon túliak ügyét. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul ízelítőt is adott azokból a helyzetekből amelyekkel a honosítást végzők szembesülnek. Egy moldvai csángó asszony, aki alig tudott magyarul beszélni, megkérdezte: énekelni lehet-e. A pozitív válasz nyomán szüleitől tanult gyönyörű magyar népdalokat kezdte énekelni.
A beszélgetésen Boldoghy Olivér révkomáromi színművész sajnálattal állapította meg, hogy a felvidéki magyarok egyelőre nem tudják átélni az állampolgárság megszerzésének felemelő érzését. Emlékeztetett arra, hogy akik nyilvánosan vállalták a magyar állampolgárság felvételét, hosszú távú küzdelemre kényszerülnek. Pozitív fejleményként közölte azonban, hogy a szlovák alkotmánybíróság vizsgálni kezdte a kettős állampolgárságot tiltó törvény alkotmányosságát.
Répás Zsuzsanna úgy értékelte, Szlovákiában az új Fico-kormány pragmatikusan próbálja megközelíteni az állampolgárság kérdését, de a korábbi Fico-kormány idején felkorbácsolt közhangulatot nehéz lecsillapítani. „A szlovák kormány egy kicsit bajban van amiatt, hogy annak idején bosszúból hoztak egy állampolgársági törvényt" – jelentette ki Répás Zsuzsanna.
Tiboldi László az eljárásban segítséget nyújtó csíkszeredai Demokrácia Központ vezetője jelentette be, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett irodahálózat 105 771 romániai személy honosítási dossziéját állította össze.
MTI
Erdély.ma

Tusványos – Panellbeszélgetés a romániai magyar sajtóról
Hol tart a romániai magyar sajtó? Mekkora hatással van a politikum a médiaorgánumokra, mennyire változtatott a nyomtatott sajtó helyzetén az online média/ újságírás elterjedése, és egyáltalán mi a nyomtatott sajtó a teendője ahhoz, hogy túléljen az egyre jobban terjedő online médiák mellett? Ezekre, és az ezekhez hasonló kérdésekre adtak csütörtökön választ a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban rendezett panelbeszélgetés előadói, név szerint Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője és Fall Sándor, a Krónika volt főszerkesztője.
Az előadáson több alkalommal is elhangzott, hogy a romániai magyar sajtó soha nem volt független, mindig politikai vagy gazdasági nyomás alatt állt. Csinta Samu az előadás kezdetén erre a kijelentésre reagálva elmondta, hogy 1999-ben a Krónika megjelenésével minden megváltozott. Abban az időben a lap főszerkesztőjeként törekedett a függetlenségre, nem akart egyik politikai párt nyomása alá se kerülni, annak ellenére, hogy időnként volt részük különböző kellemetlennek nevezhető „fenyítésben”, viszont sikerült megtartaniuk álláspontjukat, és ezzel együtt függetlenségüket. A beszélgetés során kiderült, hogy míg Magyarországon nagy a polarizáltság a média terén itt Erdélyben, Székelyföldön egy olyan jobb-közép beállítottságú olvasótábor alakult ki, amelynek az igényeit nem könnyű kielégíteni. Nehéz megtalálni a megfelelő utat, amely nem tölti el előítéletekkel az olvasót.
Az is igaz, hogy amennyiben a sajtó nem foglal állást a napi politikai történések mellett, nem közli le a fontos közéleti, cirkusszal telített eseményeket, amely jobb esetben mindkét fél véleményének egymással való szembeállítását jelenti, akkor unalmassá válik. Mindezek ellenére nagyon fontos egy szigorú és egészséges távolságtartás.
Erdélyben 20-23 éve nem volt egy komoly olvasó-feltérképezés, hangzott el az előadásban. Az olvasóról kialakult kép torz, elavult, így az újságírók saját elképzelésük, belátásuk szerint írják a cikkeket (néha kilóra), anélkül, hogy pontosan tudnák, hogy mire kíváncsi az olvasó, mit várna el az illető sajtóorgánumtól. A legtöbb újságíró fiatal és tapasztalatlan. Ugyanakkor érdekes jelenségként említhető meg a szakmában való elcsúszás. Sokszor az tapasztalható, hogy egy napilapnak vagy éppen egy online médiumnak 20-25 éves főszerkesztője van, amely nem egy egészséges jelenség. Nagyon korán eljön a szakmában való kiégés ideje, ugyanakkor 3-4 év alatt egy újságíró nem tesz szert akkora tapasztalatra, amely feljogosíthatná egy főszerkesztői pozíció elvállalására.
Ami pedig az anyagi biztonságukat elleti, Erdélyben egy-két napilap képes normális körülmények között fenntartani magát, a többi pedig „túlélő üzemmódba" helyezte magát. Az olvasói tábor pedig nem képes annyi jövedelmet termelni egy lapnak, amely biztosítani tudja a megélhetést. A különböző pályázati pénzek csak éhenhalásra elegendőek, az alapítványi pénzek pedig csak a periférikus költségeket fedezik. Aki pedig nem tudja ezt a kevés pénzt megfelelően kezelni, felhasználni az meghal. Letiporják azok, akik mögött áll egy biztos háttér, amely általában nem mentes a politikától. Viszont a pártok is csak azokat támogatják, akik őket is segítik, támogatják, amikor eljön az ideje.
Arra is kitértek az előadók, hogy lassan de biztosan az online média megöli a nyomtatott sajtót. Ezzel mindenkinek számolnia kell, úgy a jóknak, mint a gyengébbeknek.
Kulcsfontosságú tényezőkként emelték ki a hosszú távú fennmaradáshoz, a túléléshez a megfelelő olvasói feltérképezést, igényfelmérést, stratégia és üzleti terv kialakítását, illetve a nagyon jó marketingtevékenységet. Ezek nélkül a pályázati illetve az alapítványi pénzek nem használhatók. A kulcsszó minden médium estében a jó és minőségi munka. Ha jól írnak az újságírók egy lapnál, azzal minden korosztályt meg tudnak szólítani. A lényeg az érdekes, színvonalas és hiteles hírközlés, amely a jelen helyzetben megmentheti az erdélyi magyar sajtót az eltűnéstől.
György Erzsébet
Erdély.ma

Egységes Székelyföld, de másképp
Gyökeresen más az egységes Székelyföldről alkotott véleménye a székelyföldi politikusoknak. Van, aki a fejlesztésekben, a románsággal való együttműködésben látja ennek megvalósulását, más viszont elhatárolódik a románokkal való kiegyezéstől, mivel ők amúgy is „betelepedtek ide”.
Egyfajta adok-kapok vita alakult ki a 23. Tusványos egyik csütörtök délutáni előadásán, amelyen tulajdonképpen a „békés” témájú egységes Székelyföldről alkotott kép volt a kibeszélés tárgya.
Pesszimista vs. optimista látásmód
„Amikor Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt hallgatom, az az érzésem, mintha nem is ugyanazon a Székelyföldön élnénk. Én pesszimista, itthonról elvágyakozó, RMDSZ-t nem szerető emberekkel találkozom” – nyugtázta Sorbán Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki elnöke, a párt volt Hargita megyei tanácselnök-jelöltje, akinek kijelentésére Borboly csak annyit válaszolt, hogy bizonyosan „ezek a személyek szavaztak nemrég önre”.
Tamás SÁndor, a Kovászna megyei önkormányzat elnökét is meghívták a szervezők, de ő nem jött el, ezért – a jelen lévő Nemes Előd, Kovászna megyei néppárti elnök és Portik Vilmos Maros megyei néppárti elnök, moderátor jelenlétében – tulajdonképpen a két említett hargitai elöljáró ütköztette az egységes Székelyföldről és egyébről alkotott nézeteit.
Más-más székelyföldi jövő
Borboly szerint Székelyföld az a terület, ahol támogatni kell azokat az elképzeléseket, amelyek a székelyek megmaradását erősítik. Szerinte Székelyföld jövőjéről hiba lenne úgy beszélni, hogy közben mindenki külön jövőt képzel el.
„Meg kell teremteni azt a székely minimumot, amit mindenki felvállal, amiért mindenki harcol, függetlenül attól, hogy melyik politikai szervezethez, párthoz tartozik. A székely megyék közötti belső kapcsolatokat, például a megyéket összekötő úthálózatot is fejleszteni kell” – vélekedett Borboly.
Más megközelítésben vázolta a székelyekről, illetve azok földjéről alkotott meglátását Sorbán. Szerinte mára megszűnt a székelyek meghatározó történelmi, a keresztény Európát védelmező szerepe, ezért „újra kell álmodni, hogy mi, székelyek mit is akarunk. A válasz erre: tisztességes, becsületes Székelyföldet, ahol a munkának értéke van”.
Párbeszéd a románokkal: igen, nem
A székely identitásra irányuló kérdés kapcsán is más meglátások hangzottak el. Borboly úgy vélte, hogy ahol a többségi nemzettel, a románsággal szemben nincs párbeszédre irányuló akarat, akkor hiába minden. Marosvásárhelyt említette, ahol úgy látja, hiányzik az ottani magyarság és románság közötti párbeszéd. Sorbán ezt a problémát is másképp látja: ő tételesen kijelentette, hogy nem ért egyet a románokkal való kiegyezéssel, mert a „románok betelepedtek ide. Hargita és Kovászna megyében pedig úgy kell politizálni, hogy arra büszkék legyenek a székelyek. Ha ez megvalósul, látni fogják ezt a marosvásárhelyiek is és majd ők is büszkék lesznek székely mivoltukra”.
Kérdőre vont RMDSZ
A közös székely megye témaköre is felmerült, amiről Borboly azt mondta, hogy ezt a kérdést sokan túl egyszerűen kezelik. „Beszélni kell egy közös székely megyéről, de azt nem szabad összekeverni a fejlesztési régiókkal” – húzta alá.
Sorbán a továbbiakban a románság „történelmi feladatáról” beszélt, azaz belakni a székelyek földjét. „Kampányom során rájöttem, hogy a székelyeket már irritálja az autonómia szó. A székelyeknek meg kell érteniük, hogy megmaradásuk záloga az autonómia, és amennyiben kimondják, hogy autonómiát akarnak, nincs az a román hatalom, amely ebben megakadályozhatná őket” – húzta alá Sorbán.
Borboly ezzel szemben úgy látja, hogy Bukarestben kell beleszólni a törvényhozásba, mert ha nem „vagyunk ott és a román pártok valamin összevesznek, akkor mi szívunk”.
Sorbán Attila profi pártnak nevezte az RMDSZ-t, amelyet ugyanakkor amiatt vont kérdőre, hogy két évtized alatt negyedével csökkent a romániai magyarság számaránya.
„Úgy látom, politikusi nézetkülönbség van köztünk. Ha csak mi fogytunk volna, az anyaországi magyarság, vagy a romániai románság viszont nem, akkor tényleg le kellene váltani az RMDSZ-t, de nem ez történt. Ezért a demográfiai mutatók miatt nem érzem hibásnak magam” – reagált a népártti vezető kijelentésére az RMDSZ-es elöljáró.
Az előadás végén még szó esett a székely termékekről is. „Természetesen” abban is másképp vélekedett a két politikus.
Székelyhon.ro

Úgy kell mantráznunk, mint a kritikusaink
Gazdasági érdekek és ultraliberális újságírók alakították Magyarország negatív képét a nyugati sajtóban. A Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Rogán Antal fideszes frakcióvezető és Kumin Ferenc miniszterelnökségi kommunikációs helyettes államtitkár részvételével elemezték a külföldi újságokban megjelent kritikák hátterét.
A sajtó világa mindenütt főként liberális újságírókból áll, ez a dolog természete, nincs mit változtatni rajta. Kommunikációs szakemberként ezt tényként kell elfogadni – mondta Kumin Ferenc, a kormányzat nemrég kinevezett nemzetközi kommunikáció felelőse. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Tusványosi Nyári Szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésének résztvevőjeként leszögezte, soha nem volt ilyen rossz az ország megítélése például Németországban.
Kumin szerint a nyugati nyilvánosságban ismételgetett megállapítások terjedéséhez azaz új fejlemény is hozzájárult, hogy nemzetközi pártcsaládok aktívabban vesznek részt tagpártjaik érdekképviseletében, így a nyugat-európai sajtóban is nagyobb teret biztosítottak a választáson vesztes magyar politikai erő álláspontjának, és sokszor már morálisan is elítélhető eszközöket használtak fel a magyar kormány negatív színben való feltüntetéséhez. Városi legendaként említette, hogy sokszor ismert nyugati közszereplők neve alatt szinte biztos, hogy magyarok írtak cikkeket a belpolitikáról.
umin – aki nemrégiben több nyugat-európai újságban is válaszlevélben próbálta ismertetni a magyar kormány álláspontját – a kormányzati kommunikáció új lehetőségeként említette az úgynevezett kiszorítás eszközét. A helyettes államtitkár szerint a Magyarországról szóló "Google keresős" címszavak mellé a kormányzat árnyalt álláspontját is fel kell sorakoztatni, hogy ne csak a kritikus cikkeket találják a nyugati olvasók.
"Ugyanolyan módon kell mantráznunk, mint a kritikusoknak" – mondta Kumin, aki szerint türelmesen ismételgetni kell a kormányzat üzeneteit, mert a kritikusok sem lankadnak, a nyugati sajtóban újra és újra felbukkannak ugyanazok az érvek a magyar kormány politikájával szemben, amit korábban már számtalanszor megcáfoltak.
Hálózatként működik
Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettese Kumin felszólalásához kapcsolódva szükségesnek vélte pontosítani, hogy kik azok a szereplők a sajtóban, akik a Magyarország negatív imázsát formálják. Gazsó L. szerint nem csak szimplán balos elkötelezettségű újságírókról van szó, hanem a nyugtai sajtóban is működik egy nagyon erős ultraliberális hálózat. A hálózat tagjai nyelvterülettől függetlenül hirdetik ugyanazokat a vádakat, és toleranciát várnak el mindenkitől, csak maguktól nem. Gazsó L. szerint heves támadásaiknak erős verbális kifejezésekkel adnak hangot, így került be a Magyarországot érintő cikkekbe az antiszemita, antidemokrata jelző folyamatos ismétlése is. Gazsó ennek a hálózatnak a tagjaként említette Magyarországról Konrád György írót és Hegedűs István egykori fideszes politikust is.
Gazsó L. után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy hibás dolog egy ellenségképet kialakítani. Szerinte természetes, hogy a világsajtóban és a politikában egyes szereplőkkel szövetséget tud kötni a magyar kormány, másokkal viszont érdekellentétek állnak fent. Rogán szerint ugyanis a negatív országkép kialakulása egyértelműen annak tudható be, hogy az Orbán-kormány szakítva a "sematikus válságkezelési technikákkal", nem az állami szférát kezdte el leépíteni, hanem kiterjesztve a közteherviselés terheit, a külföldi bankok és cégek költségvetését is megterhelte.
Rogán elmondta, hogy a nyugati sajtóból ismert kritikák a napokban megkezdődött IMF-tárgyaláson is előjöttek. "Sokban megegyezik a véleményünk" – mondta. A bürokrácia leépítése, a hatékony támogatási rendszer kialakítása, a nyugdíjak és a szociális támogatások racionalizálása például ilyen. De Rogán nem tudja, hogy van-e még olyan, amiben ezen a téren hozzá lehetne nyúlni.
Spirk József
Index.hu

Az önrendelkezés magaslatai
Úgy 2003 óta valamennyi Tusványos alkalmával terítékre kerül a Székelyföld területi, illetve a romániai szórványmagyarság kulturális autonómiája szükségességének kérdése – európai minták alapján, rendszerint román és nyugati előadók segítségének igénybevételével is. Idén a tervek szerint a júniusi helyhatósági és parlamenti választásokat, az államfő leváltásáról szóló referendumot tolják a szervezők az érdeklődés középpontjába, és persze maradnak a szokásos tematikák – az oktatás, a gazdaság helyzete –, valamint az összmagyarságot érintő kérdések.
Tavaly haverkodó, nevetgélős, mégis fontosnak szánt és annak is tekinthető politikusi pengevillantás zárta a Tusványost. Akárcsak tavalyelőtt, mondhatnánk, mégis, zongorázni lehetne a különbséget. Míg két évvel korábban a székelység autonómiakérdését Traian Bãsescu zseniális rögtönzéssel, a témában járatlan anyaországi hölgy színpadra szólításával súlytalanította el, tavaly a román államelnök igencsak megrekedt Orbán Viktor és Tőkés László szorításában. Utóbbi nem csak retorikailag remekül felépített, hanem jól is dokumentált kisebbségügyi felvetéseivel jelezte megfellebbezhetetlen témagazdai mivoltát, és biztosította Orbánnak a kérdés összeurópai politikai, gazdasági és válságkezelési dimenziójába emelésének lehetőségét. A román államfő pedig kapkodhatta a fejét. A megfogalmazott kérdésekre és tézisekre reagált, megragadva a válaszolgatás ,,utánlövős” állapotában, ami azt üzente, hogy vízió nélküli politikussal van dolgunk. Bãsescu úgy járt, mint a világ- és Európa-bajnok spanyol futball-válogatott ellenfelei: nem jutott labdához, anélkül pedig nem nagyon lehet építeni, pláne gólt rúgni. A ,,labdabiztos” magyar páros produkciója viszont azt üzente: a nemzetpolitikai szempontok érvényesítése immár magabiztosnak látszó kommunikációs rendszerre is támaszkodhat. Ami roppant fontos, hiszen Tusványosnak nem csak a lényege, de a látszata sem elhanyagolható. A közép-európai autonómiapéldákat segítségül hívó tematizálásnak és a térség új szerepvállalási potenciálja felvázolásának éppen az önrendelkezés magasságában kell találkoznia, hiszen a politikai-adminisztratív autonómia csakis a gazdasági-pénzügyi önrendelkezés és szuverenitás kíséretében tekinthető életképesnek. Tusványos, a huszonharmadik. A 2008-as tábor egyik legtöbbet emlegetett bonmotja így szólt: van, aki hiányzik, és van, aki nincs itt. Idén mindenki ott van, aki számít.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Párbeszéd a nemzetpolitikáról
Legelőször 22 esztendeje, 1990 nyarán rendezte meg a bálványosi tábort a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és a Fidesz azon szárnya, amely már akkor érzékeny volt a külhoni magyarság problémáira. A tábor profilja több szempontból is sokat változott az idők során. A százas nagyságrendű részvevőt mozgató, erősen balliberális eszmeiségű nyári szabadegyetemből fokozatosan nemzeti színezetű, magyar fiatalok tízezreit megmozgató tömegrendezvény lett.
Kezdetben egyetlen sátorban zajlottak az előadások, ahonnan nem illett hiányozni, később, a tábor 1997-es Tusnádfürdőre költözésével a kulturális kínálat egyre szélesebb lett, a legnagyobb vonzerőt az esti sztárelőadók kezdték jelenteni, miközben az sem jellemző, hogy bármelyik kis sátorban üres lenne a nézőtér.
Hosszú ideig markáns és nem kevéssé erőltetett vonal volt a tusványosi programban a magyar-román párbeszéd. Mint a szervező csapat tág holdudvarához tartozó ős-tusnádjáró évről évre bosszankodással vegyes együttérzéssel hallgathattam, hogy „nem jönnek a románok”. Ami magyar fül számára első hallásra nem tűnik rossz hírnek, de a programban beharangozott román előadókról volt szó, akik előzetesen többször rábólintottak a felkérésre, majd utolsó pillanatban fontosabb dolguk akadt. Persze nem mind jártak így el, s a szervezők is voltak olyan ügyesek, hogy a látszatot fenntartották, de ha tárgyilagosak akarunk lenni, nem tagadhatjuk: az érdemi párbeszéd szempontjából felesleges volt ennyire ambicionálni a kérdést. Kinek volt jó azt hallgatni Adrian Severintől, hogy etnikai alapú autonómia sehol nem létezik Európában? Miközben a kérdést csak felszínesen, ismeretterjesztő irodalomból ismerők is kapásból elsorolnak féltucat ellenpéldát. Vagy azt nézni, hogy Traian Bãsescu miként iskoláz le politikai rutinjával egy politikában járatlan, laikus, autonómiát követelő magyarországi civilt? Kérdezte volna a mellette ülő Tőkés Lászlót, hogy mit ért autonómia alatt, megkapta volna a választ. A mosolypolitika, a „bizalomerősítés”, a konstruktív vita az ellenérdekelt felek között a konszenzuális látszatteremtés eszközei, show-elemek voltak, amiből kinek-kinek minden bizonnyal megvolt a maga politikai profitja. Szükség van persze a lényegre irányuló érdemi magyar-román párbeszédre, de erre aligha kerül sor addig, amíg az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletét biztosító pártok nem tudnak egységfrontba tömörülve konszenzusra jutni a legfontosabb kérdésekben – például az idén húsz éves autonómia-követelés konkrét hogyanját illetően –, és nem tudnak érdemi politikai nyomást kifejteni a román politikum irányában.
Mindezek alapján igen kedvező fejlemény a tusványosi program vonatkozásában, hogy a hangsúly az utóbbi években a terméketlen és erőltetett magyar-román párbeszédről a magyar nemzetpolitikára tevődött át. Akkor is, ha ez egyes balliberális orientációjú szerzők szerint unalmas köldöknézés. Lehet, hogy van, akinek szórakoztató a román előadók feszengése a magyar környezetben, a magyar vitatársak elegáns udvariassága, amivel a lényeg mellett elbeszélnek, nehogy megsértsék a gáláns román előadót, aki végül mégis méltóztatott elfogadni a meghívást, de ez nem vitt előbbre semmivel. Sokkal inkább előremutató pászmának tűnik, hogy az álvita, az egymás feje mellett való elbeszélés helyett minden bizonnyal probléma-orientált érdemi párbeszéd zajlik majd a magyar állampolgárság kiterjesztésének, a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás és kommunikáció, a magyar közvagyon visszaszolgáltatása, a magyar demográfia, az egységes Székelyföld, az autonómia vagy a 2012-es választások témakörében. A tusványosi tábor idén sem okoz majd csalódást a résztvevőknek.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A Mikó-ügy a romániai magyarság tűrőképességének határait feszegeti
Nemcsak a közösségi emlékezet, hanem a dokumentumok is igazolják, hogy a Székely Mikó Kollégium a református egyház tulajdona – fogalmazott Markó Attila Tusványoson. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára, a restitúciós bizottság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt tagja szerint Románia az igazságszolgáltatást eszközként próbálja felhasználni a magyar közösség megfélemlítésére, az egyházi vagyon elvitatására. A politikus szerint az államosított egyházi ingatlanok százainak tulajdonjoga a tét, hisz a Mikó-ügy olyan precedenst teremthet, amely utat nyit egy sor más egyházi ingatlan visszaállamosítása előtt. Markó Attila szerint a magyar kormány álláspontja rendkívül fontos, jelzés Románia fele, hogy a magyar kormány felelősséget érez minden magyarral szemben. Arra a kérdésre, hogy történt-e okirat hamisítás az ügyben, az államtitkár határozott nemmel válaszolt. „Egyesek arra hivatkoznak, hogy a telekkönyvi kivonaton van egy más géppel beírt bejegyzés, aminek technikai magyarázata van, mégpedig az, hogy a kivonat kibocsátása előtt kérésre hozzá kellett írni egy korábbi tulajdonost. Ez semmiképp sem nevezhető hamisításnak” – fogalmazott. Románia nem jogállam, itt az igazságszolgáltatás nem igazságot szolgáltat, hanem politikai érdekeket szolgál ki - jelentette ki Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a Mikó-ügy nem más, mint az erdélyi magyarok reakcióképességének tesztelése, és kérdés, hogy a közösség immunrendszere milyen állapotban van, meg tudja-e védeni magát. „Nem jó megoldás, hogy a Mikó kollégium visszakerüljön az önkormányzathoz, hisz amennyiben Sepsiszentgyörgyön elfogadjuk, hogy az egyház vagyonát az önkormányzatnak adják, akkor holnapután ugyanez történhetne Zilahon, Temesváron, Aradon. Ha nincs magyar polgármester, nincs magyar többségű önkormányzat, akkor bármikor meg lehetne változtatni az épületek rendeltetését, és azon vennénk észre magunkat, hogy magyar iskolák helyett román iskolák működnének ezekben az épületekben” – fogalmazott a városvezető. Hozzátette, az erdélyi magyar közösségi vagyon legnagyobb biztonságban a történelmi magyar egyházaknál van. Antal elmondta, biztos abban, hogy szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön több tízezer ember lesz jelen az „igazság napján”. Az lesz a pillanat, amikor világosan megfogalmazzuk az üzenetet mind a közösség, mind a román állam intézményei irányában is, hogy mi itt összefogunk és a nemzeti érdekeink mellett kiállunk – hangsúlyozta. Kató Béla szerint koncepciós per zajlik, mert másfél-két éve azt kommunikálja a visszaszolgáltató bizottság, hogy meg kell várni a Mikó-per végét, és csak azután tudnak dönteni. „Ez jelzi, hogy egy ilyen pernek a kimenetele nem biztos, hogy a tényeken alapul, hanem valakik megfogalmazták előre már, hogy az egyházaktól ilyen módon lehet elvenni az ingatlant. A tüntetésen, a tiltakozáson kívül más eszközök nincsenek a kezünkben. Valakik valamilyen módon beavatkoztak az ügybe, hogy a tények ellenére ilyen ítéletet hoztak” – jelentette ki az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. Hozzátette, a szeptember elsejei tüntetésre minden magyar történelmi egyház képviselőjét meghívták, akik szolidaritásukról biztosítottak és jelezték, hogy részt vesznek. „Az ortodox egyház vezetőjét is felkeressük, mert egy éve alakult a romániai felekezetek tanácsa, amelynek a pátriárka az elnöke. A szabályzat szerint a testület minden olyan sérelemhez, amely az egyházakat éri, közös fellépéssel viszonyul. Kíváncsiak vagyunk, hogy ebben a kérdésben miként nyilvánulnak meg, hisz ha egyik esetben igent mondanak, míg a másikban nemet, akkor nem érdemes egy ilyen testületben benne lenni” – mondta Kató Béla. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, a magyar kormány kiemelt figyelemmel követi a Mikó-ügyet, és elvárja, hogy a független román igazságszolgáltatás másodfokon a törvények szellemének megfelelő döntést hozzon.
(tudósítónktól)
Transindex.ro

55 év alatt kérték annyian a magyar állampolgárságot, mint az utóbbi évben
A kedvezményes honosítás folyamatának jelenlegi állásáról tájékoztatták Tusványoson az érdeklődőket a magyar kormány képviselői. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkárhelyettes szerint a 2004. december 5-i népszavazás fordulópont volt, drámai pillanat a nemzetpolitikában, amely ugyanakkor magyarországi szemmel sok folyamatot elindított. Testvértelepülési, testvérgyülekezeti kapcsolatok alakultak, erősödtek meg, egyre többen látogattak a határon túlra, megélénkültek a magyar-magyar kapcsolatok.
A magyar parlamentben csupán három képviselő nem szavazta meg a kedvezményes honosításra vonatkozó törvényt, akkor, amikor még az új kormány meg sem alakult – hangsúlyozta.
Ugyanakkor a külhoni magyarok magyar állampolgárság-igénylési folyamata túlmutat az ügyintézésen, túlmutat azon is, mennyi akta keletkezik, hiszen egyszerű ügyintézők – szembesülve az egyéni történetekkel – érzik egyre inkább szívügyüknek, és az is nyilvánvaló, milyen sokat jelent ez az embereknek, akik visszaszerzik elvesztett magyar állampolgárságukat – tette hozzá.
Wetzel Tamás miniszteri biztos az aktuális statisztikai adatok ismertetése előtt hangsúlyozta, az embereket kell nézni a számok mögött. A külhoni magyarok kedvezményes honosítása sikertörténet, emblematikus, pedig benne volt a bukás lehetősége is – mondta. Eddig 300 ezer személy nyújtotta be a dossziéját, ütemezetten haladnak az eskütételek, az iratcsomók elbírálása.
1970-ben 416-an kértek magyar állampolgárságot, és 739-en mondtak le róla. Most évente 200 ezren kérik. 1957-től kb. annyian kérték és szerezték meg, mint most 1 év alatt – közölte. Továbbra is nagy a érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, sok megható egyéni történet van, felemelő pillanatoknak lehetnek tanúi az ügyintézők, igénylők egyaránt. Korábban felmerült, hogy nem kéne eskütétel, mert bonyolult megszervezni, hanem inkább postai úton továbbítani a döntést és a dokumentumokat. Ám az eskütétel Wetzel szerint a sava és borsa az eljárásnak, felmérhetetlen jelentőségű az állampolgárságot megszerzők számára, erősíti az összetartozás érzését, ezt a vendégkönyvek bejegyzései is mutatják a külképviseleteken.
2004 óta valóban változás történt a közgondolkodásban Magyarországon, jellemzően semmi negatív visszajelzés nem érkezett a kedvezményes honosítás kapcsán, szinte mindenki valóban sikeres és előremutató dolognak tekinti, amit rég be kellett volna vezetni – vélte Wetzel. Az emberek elfogadták, hogy minden magyart megillet a magyar állampolgárság.
Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul szerint az ügyfeleknek is pozitív visszajelzése van az eljárásról. Csíkszereda a legnagyobb forgalmú külképviselete Magyarországnak, ide fut be a legtöbb igénylés. A kettős állampolgárság kapcsán romániai magyar politikai konszenzus van, nemcsak a Demokrácia Központok, hanem az RMDSZ és az MPP is besegít az ügyintézésbe, jó a kapcsolat velük – hangsúlyozta. Ugyanakkor megköszönte a román hatóságoknak, hogy semmiféle akadályt nem gördítenek az ügyintézés elé. Felidézett egy esetet, amikor egy csángó család igényelte a kedvezményes honosítást, és a családanya nehézkesen beszélt magyarul; az ügyintézők tanakodtak, mi legyen, amikor az asszony megkérdezte, énekelni lehet-e? És elénekelt egy archaikus csángó népdalt. Az ilyen történetek megerősítik az embert, hogy magyarnak lenni jó – zárta felszólalását a főkonzul.
Felszólalt Boldoghy Olivér szlovákiai színművész is, akitől megvonták a szlovákiai állampolgárságot, mivel nyilvánosságra hozta, hogy magyar állampolgár lett. Ez a máshol olyannyira olajozott rendszer Szlovákiában sajnos nem működik, a szlovák hatóságoktól való félelmükben a magyarok inkább Magyarországon tesznek titokban esküt. Boldoghy és Gubík László a szlovák alkotmányra hivatkozva civil tiltakozó akciót indítottak a diszkriminatív szlovák állampolgársági törvény ellen; az alkotmányban ugyanis az áll, akarata ellenére egyetlen állampolgártól sem vonható meg az állampolgárság. Elindítottak egy petíciót, hogy töröljék az alkotmányellenes törvényt, ezt néhány hete leadták a belügyminisztériumban.
„Többünktől elvették a szlovák állampolgárságot, folyamatos zaklatásnak, nyomásnak vagyunk kitéve” – ecsetelte a helyzetet. Fény az alagút végén, hogy a szlovák Alkotmánybíróság nem dobta vissza az általuk benyújtott kérést, foglalkoznak az üggyel, és ugyanakkor elindult egy magyar-szlovák kormányszintű egyeztetés is. Ám a radikalizált szlovák közvéleményt a média is manipulálja, mindig előveszi a magyar kártyát, és radikálisoknak bélyegezi a diszkrimináció ellen tiltakozó magyarokat, miközben voltaképpen az alkotmányosság a tét.
Wetzel szerint egyébkény 296-an veszítették el a szlovák állampolgárságukat, magyarok kevesen vannak köztük, a legtöbb cseh állampolgár. Boldoghy elmondta, próbáltak az ügyük mellé állítani szlovák közéleti személyiségeket is, ám egyelőre kevesen vannak mellettük.
Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke hangsúlyozta, hasonló lehetőséget más országok is megadnak a határaikon kívül élő nemzettársaiknak, időszerű volt, hogy Magyarország is bevezesse a könnyített honosítást. A kolozsvári Demokrácia Központ igazgatója a Határtalanul! osztálykirándulás-programot nagyon fontosnak nevezte, hiszen a gyerek egy ilyen látogatás után elmondja szüleinek, hogy azok a magyarok a határon túl bizony nem szlovákok vagy románok. A magyar állampolgárság felvétele szerinte az asszimilációt is megállítja, köteléket teremt a különböző országokban élő magyarok között.
Tiboldi László moderátor, a csíkszeredai Demokrácia Központ irodavezetője közölte, az irodahálózat másfél év alatt több mint 105.700 személynek állította össze az állampolgárság igényléséhez szükséges dossziét. Ezeknek az igényléseknek az 53%-a székelyföldi. (tudósítónktól)
Transindex.ro

Megduplázza a külhoni magyar alkotóműhelyekre fordított költségvetését az MTVA
Megduplázza a külhoni magyar rádiós és televíziós alkotóműhelyek produkcióira szánt költségvetését a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) - jelentette be csütörtökön Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pódiumbeszélgetésén Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója.
Böröcz István a külhoni alkotóműhelyek, alkotócsapatok integrációjának az elemeit ismertette Tusnádfürdőn. Elmondta, az MTVA korábban Magyarországon 22 város helyi televíziójával kötött szerződést, ezt a rendszert próbálják most az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni. Jelenleg két külhoni stúdióval, a kolozsvárival és a székelyudvarhelyivel állnak szerződéses viszonyban. A nyár végére, ősz elejére további nyolc stúdió lép be a rendszerbe. Az MTVA által megörökölt szerződések alapján eddig 29 Kárpát-medencei településen készítettek műsorokat külhoni alkotócsoportok. Számuk a közeljövőben 34-re emelkedik. Olyan településeket kapcsolnak be a rendszerbe, mint Brassó, Zenta, Dunaszerdahely és Párkány.
Böröcz István azt is elmondta, jelenleg a székelyudvarhelyi és a kolozsvári stúdió képes élő adásban jelentkezni a magyar közszolgálati médiában. Az optikai kábelhálózat kiterjesztésével hamarosan három felvidéki és két délvidéki stúdiót is alkalmassá tesznek erre. A külhoni alkotócsoportokat azzal is ösztönözni szeretnék, hogy átalánydíjas szerződést ajánlanak számukra. „Ezeknek a szerződéseknek az előnye, hogy kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik a műhelyek munkáját” - fejtette ki az MTVA vezérigazgatója. Azt is hozzátette, olyan tarifarendszer kifejlesztésén is dolgoznak, mely teljesítményre ösztönzi a műhelyeket.
Böröcz István azt is megemlítette, a határon túli alkotók elavult felszereléssel dolgoznak, ezért a műszaki fejlesztéshez is támogatást kívánnak nyújtani. Első körben a kolozsvári és a székelyudvarhelyi stúdió műszaki felszereltségének a megújítását támogatják.
A Közszolgálati Médiaakadémia segítségével az alkotói műhelyek szakmai felkészítésébe is be kívánnak kapcsolódni. Létrehozzák ugyanakkor a Kós Károly Kollégiumot. A 7-8 fős testületnek - melybe határon túli médiaalkotókat is bevonnak - az lesz a feladata, hogy elemezze a külhoni műhelyek által készített tartalmakat, és javaslatokkal segítse elő a rendszer szervesülését. „Úgy kell megerősíteni, fejleszteni a külhoni műhelyek megörökölt hálózatát, hogy az képes legyen jó minőségű tartalmak előállítására” - foglalta össze a fejlesztések célját a vezérigazgató.
Böröcz István a bejelentések után a helyszínen írta alá az új céloknak megfelelő szerződést Maksay Ágnessel, a kolozsvári Videopontes stúdió vezetőjével. „Ezek immár nem ígéretek, hanem tények” - jelentette ki az aláírás kapcsán a közmédia integrációs szerepéről szóló pódiumbeszélgetést moderáló Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese.
A beszélgetésen Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban a rádió is nagyobb hangsúlyt fektetett a külhoni témákra. Nemcsak az ilyen jellegű adások műsoridejét növelte, hanem a tartalmakat is sokszínűsítette. Már a Petőfi rádió zenei műsoraiban sem ritka, hogy határon túli zenekarok felvételeit játsszák.
MTI

Krónika (Kolozsvár)

Elbukó jogállammal veszélyben az egyházi közvagyon?
Magyar (egyházi) közvagyon – Hol tartunk? cím alatt zajlott a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szerdán kerekasztal-beszélgetés az egyházi levéltárak, ingóságok visszaszolgáltatásának, az épített örökség fenntarthatóságának, támogatási lehetőségeinek kérdéseiről. Az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki tanácsadója, Maksay Ádám által moderált panelen Mikó Zsuzsanna, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának levéltárosa, Dácz Tibor, a Magyar Unitárius Egyház gazdasági tanácsadója, valamit Marosán Tamás, az Országos Restituciós Bizottság volt tagja vett részt.
Mikó Zsuzsanna a magyarországi levéltárak helyzetét körvonalazva kiemelte: a rendszerváltás alapvető kérdése volt, hogy mindazok a magánszemélyek, szervezetek – köztük az egyházak is –, amelyek valamiféle vagyonfosztást szenvedtek el, kárpótlásban részesüljenek. Mindamellett Magyarországon az egyházi levéltárak a pártállami időszak alatt is megtarthatták gyűjteményeiket. A vonatkozó törvény értelmében a különböző jogcímeken elszenvedett sérelmekért kapnak részleges kárpótlást az érintettek. Mint mondta, az adatokat már összesítették, megfelelő forrásként szolgálhatnak a kutatóknak, az iratanyag mintegy 14 kilométernyi.
Az erdélyi egyházi levéltárak anyagait három lépésben államosították: először az anyakönyvek kerültek állami kezelésbe, majd kölcsönadás címén a megalakult Román Nemzeti Múzeumba vándoroltak könyvtári anyagok, kegytárgyak (utóbbiak jelentős többsége visszakerült jogos tulajdonosához), majd az Állami Levéltárba szállítottak különféle egyházi iratokat – magyarázta Ősz Sándor Előd levéltáros. Utóbbi intézményben őrzött egyházi anyagok visszaszolgáltatását lehetővé tevő törvényt az alkotmánybíróság formai okok miatt alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította, a jelenlegi politikai körülmények között pedig egyelőre szóba sem jöhet újratárgyalása – fejtette ki. Mint mondta, az alkalmas pillanat majd elérkezik, de addig is az egyházi levéltárak feladata, hogy a meglévő, főként az elszórványosodó gyülekezetek iratanyagát begyűjtse, feldolgozza, és a tudományos munkát elősegítő forráskiadványokat jelentessen meg.
Ősz Sándor Előd emlékeztetett arra is, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtőlevéltára ideiglenes székhelyén, a kolozsvári Farkas-utcai templomban, kutatásra alkalmatlan körülmények között működik.
Kulturális közkincs, vagy állambiztonsági kérdés?
Lapunk kérdésére, miszerint a még állami tulajdonban levő egyházi anyagok rendezésének elmaradása késleltetheti-e a majdan törvényi erőre emelt visszaszolgáltatás folyamatát, Ősz Sándor Előd elmondta: az államosított egyházi levéltárak eleve szakszerűen rendezve voltak, de az állami intézmény másképpen értelmezi a rendszerezés fogalmát. Mikó Zsuzsanna megjegyezte: új lehetőségek rejlenek abban, hogy tavaly júliusban a Magyar Országos Levéltár és a Román Országos Levéltár együttműködési szerződést írt alá, amelynek keretében a két intézmény leszögezte: az elkövetkező években közös programnak tekinti az 1918–1919-ig keletkezett romániai, illetve magyarországi közlevéltárakban őrzött, Erdélyre vonatkozó levéltárak feltárását és megjelentetését, hozzáférhetővé tételüket a tudományos kutatás számára. A Magyar Országos Levéltár főigazgatója ugyanakkor hozzátette: nehezíti a folyamatot, hogy míg a magyar állam kulturális közkincsekként kezeli levéltári anyagait, Romániában még állambiztonsági kérdés, hogy ki fér hozzá levéltáraihoz.
A Magyar Unitárius Egyház 86 ingatlan-visszaigénylési kérelmet jegyzett, kettőt elutasítottak, 20-25, kárpótlásra kiírt dosszié még függőben van. 2003–2005 között az egyháznak sikerült legfontosabb ingatlanait – ha lelakott állapotban is – visszaszereznie, a még hátralévő épületek nagyrészt tanári lakások, köztük néhány iskolával – mondta Dácz Tibor gazdasági tanácsadó. Említést tett arról, hogy nagy nehézségekbe ütköztek a különböző okból hiányzó telekkönyvek miatt a tulajdonjog bizonyításánál, az államosítás tényét ugyanis nem fogadták el érvként. Hozzátette: egyébként az elmúlt évben semmilyen választ nem kaptak egyetlen megkeresésükre sem.
– A következő években a magyar kormánynak az erdélyi épített örökség felújítására irányuló olyan projekteket kellene támogatnia, amelyek segítségével, idejében összeállított pályázatokkal lehívhatók a 2014-es európai uniós pályázati ciklusban meghirdetett pénzek – összegezte Maksay Ádám építőmérnök, műszaki tanácsadó. Mint mondta, minden egyháznak ki kellene jelölnie prioritásait: melyek azok az épületek, amelyeket lehetőségeihez mérten meg tud menteni.
Törvények és romániai valóság
Marosán Tamás, az Országos Restitúciós Bizottság volt tagja, akit Markó Attilával együtt, a visszaállamosított Székely Mikó Kollégium ügyében három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt alapfokon a bíróság, elmondta: a jogállamiság fogalmát megrendítő, megdöbbentő ítélet még nem jogerős, a bírónak meg kell indokolnia határozatát, amelynek nincs jogi alapja. Hangsúlyozta: lépéseket kellene tenni annak értekében, hogy a döntés ne emelkedjen jogerőre, hiszen az olyan precedenst teremthet, amelyre a továbbiakban nagy valószínűséggel hivatkozni fognak, és a visszaszolgáltatási folyamat útjából továbbra sem hárulnak el az akadályok. Megállapította: Romániában jogszabályok születnek, amelyeknek mindenki számára kötelező érvényűek kellene hogy legyenek, de a valóságban a „kulisszák mögött” ettől teljesen eltérő folyamatok zajlana.
ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

Tovább egyszerűsítik a honosítási eljárást
A Magyarnak lenni jó! – állampolgársági helyzetkép című előadásában összegezte tegnap a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a magyar kormány nemzetpolitikájának elvi alapjait, az egyszerűsített honosítás folyamatának meghatározó elemeit és megvalósításait Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Wetzel Tamás, a tárca miniszteri biztosa, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, valamint Szász Péter, a kolozsvári Demokrácia Központ igazgatója. A csíkszeredai Demokrácia Központ irodavezetője, Tiboldi László által moderált rendezvényen Boldoghy Olivér, komáromi színművész is részt vett, aki Gubík Lászlóval együtt a szlovák állampolgársági törvény rendelkezései ellen tiltakozó, petíciót összeállító mozgalom tagja.
A 2004. december 5-i, a külhoni állampolgárok kedvezményes honosításának kérdésében eredménytelen népszavazás fordulópont volt a magyar politikában – fejtette ki Répás Zsuzsanna. „A parlament még a második Orbán-kormány megalakulása előtt meghatározta az elvi alapokat” – tette hozzá az államtitkár-helyettes. Mint kiemelte, az egyszerűsített honosítás adminisztratív eljárásrendszerén túlmenően az emberi tényező is meghatározó, a különféle sorsokkal szembesülő ügyintézők sem vonhatják ki magukat befolyása alól.
Wetzel Tamás miniszteri biztos megerősítette: az egyszerűsített honosítás összetett, filozófiai, gondolkodásbeli megújulást jelent az érintettek számára.
Mint mondta, tavaly júniusban jegyezték a százezredik honosítási kérelmet, immár a 300 ezrediknél tartanak. Az utóbbi 53 év statisztikáiból kiderül, hogy valamivel több, mint fél évszázad alatt szerezték meg annyian a magyar állampolgárságot, mint most egy év alatt – tette hozzá.
A miniszteri biztos beszámolt arról is, hogy az ősz folyamán az Országgyűlés olyan törvénymódosításokat fogad el, amelyekkel tovább egyszerűsíti a határon túli magyarok honosítási eljárását. Ezek elsősorban a nyugati diaszpórában élő magyarok számára könnyítik a folyamatot, de bizonyos űrlapok összevonása révén a Kárpát-medencei magyarok számára is megkönnyíti a magyar állampolgárság igénylését.
Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul felolvasta az új magyar állampolgárok néhány megható, vendégkönyvi bejegyzését, és beszámolt arról, hogy az egyszerűsített honosítási eljárást végző külképviseletek közül az ügyintézések száma tekintetében kiemelkedik a csíkszeredai, a kolozsvári és a szabadkai, a legtöbb kérelmet e három között is a csíkszeredai főkonzulátus kezeli. A sajátos helyzetek érzékeltetésére elmesélte: egy magyarul alig beszélő csángó magyar asszony engedélyt kért arra, hogy énekelhessen, majd az édesanyjától tanult csángó magyar népdalokat adta elő az ügyintézőknek.
Szász Péter hangsúlyozta: az állampolgársági törvény nem az elvándorlás mértékét serkenti – mint azt egyesek állítják –, hanem a nemzeti összetartozás olyan kötelékeit erősíti, amelyek úgymond visszatántoríthatnak az asszimiláció szakadékától. A Demokrácia Központoknak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett irodahálózata 105 771 honosítási dossziét állított össze másfél év alatt – jelentette be Tiboldi László.
Boldoghy Olivér színművész sajnálattal állapította meg, hogy a felvidéki magyarok egyelőre nem élhetik át az állampolgárság szülőföldön való megszerzésének felemelő érzését, és emlékeztetett: tavaly nyáron Gubík László felvidéki joghallgató nyilvánosságra hozta, hogy letette a magyar állampolgársági esküt, ezért a Fico-féle állampolgársági törvény alapján megfosztották szlovák állampolgárságától. Az érintett köré rövidesen ügyét támogató csoport szerveződött, petíciót összeállító bizottság alakult, amely immár egy éve gyűjti az aláírásokat. A színművész előrelépésnek tekintette, hogy néhány hete kézhez vette beadványukat a szlovák Alkotmánybíróság is, illetve tárgyalások folynak a magyar kormánnyal, amely szintén a taláros testület döntésére vár. Répás Zsuzsanna úgy értékelte, Szlovákiában az új Fico-kormány pragmatikusan próbálja megközelíteni az állampolgárság kérdését, de a korábbi kabinet idején felkorbácsolt közhangulatot immár nehéz lecsillapítani.
Szabadság (Kolozsvár)

TUSVÁNYOSI HÍRADÓ
AZ ERDÉLYI EGYEZTETŐ FÓRUM FELÉLESZTÉSÉT SÜRGETIK
• Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint van keret egy esetleges választási együttműködésre a magyar politikai pártok között, csak „életet kellene lehelni” az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba (EMEF) – erről Toró T. Tibor, az EMNP elnöke nyilatkozott az MTI-nek a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, ahol a tavaly bejegyzett párt első évének mérlegéről rendeztek fórumot. „A június 10-ei választási eredmény a néppárt számára, ha nem is katasztrofális, de semmiképp nem mondható nagy sikernek. Hiába népszerűek és hitelesek a jelöltek, ha a közösség képtelen elhinni róluk, hogy ők ebben a balkáni környezetben jó vezetőkké válhatnának” – mondta. Arra a kérdésre, hogy részt akar-e venni az EMNP az őszi parlamenti választáson, a pártelnök azt válaszolta, magukban kell még tisztázniuk az EMNP stratégiáját, mert egyelőre a választási törvényt sem ismerik, és több lehetőségben gondolkodnak. Szász Jenő MPP-elnök javaslatáról, aki a Romániai Magyarok Szövetsége megalakítását indítványozta, Toró azt mondta: ez technikailag elképzelhető, de politikailag aligha megvalósítható.
LEVÉLBEN SZAVAZNAK MAJD A HATÁRON TÚLI MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK?
• Várhatóan levélben adhatják le szavazatukat a határon túli magyar állampolgárok a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon – hangzott el Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem választójogról szóló pódiumbeszélgetésén. Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője elmondta, ősszel fogadja el az Országgyűlés a választási eljárást szabályozó törvényt, ám még a Fideszen belül is viták vannak arról, hogy melyik megoldás lenne a legkedvezőbb. Azzal mindenki egyetért, hogy Magyarország külképviseletein a választójoggal rendelkező határon túli magyar állampolgároknak csak a töredéke szavazna. Gulyás Gergely szerint a határon túliak levélben szavazása tűnik a legjobb megoldásnak, de az elektronikus szavazás lehetőségét is vizsgálják. Székely István, az RMDSZ társadalomszervezési főtitkárhelyettese elmondta, Romániából nézve nehezen volt érthető a választójoggal kapcsolatos magyarországi vita. Egy 2011 decemberében készített erdélyi felmérés adatai szerint a magyar állampolgárságot megszerezni kívánó erdélyiek 45 százaléka válaszolta, hogy részt venne a választásokon. Ezek 85 százaléka a Fideszre, hat százaléka az MSZP-re, négy százaléka a Jobbikra szavazna.
PARLAMENTÁRIS KIRÁLYSÁGOT JAVASOL SMARANDA ENACHE
• A Jogállam és népszavazás Romániában címmel megrendezett fórumon Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke borúlátó helyzetképet festett a romániai politikai viszonyokról, ahol véleménye szerint kisebbségben vannak azok, akiknek fontosak a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok. Az ismert emberi jogi aktivista szerint Traian Băsescu felfüggesztett államfő megosztó személyiség, aki mandátuma idején többször megsértette az alkotmányt: ezért mennie kell. De le kell mondania a plagizáló Victor Ponta miniszterelnöknek is, mert egy ilyen ember nem képviselheti Európában Romániát – vélekedett Smaranda Enache. Kifejtette: a legjobb megoldás az lenne Románia számára, ha bevezetnék a parlamentáris királyságot. Smaranda Enache szerint erről kellene inkább népszavazást rendezni, mert egy ilyen referendum sikere megszabadíthatná Romániát az örökös politikai háborúktól.
ORBÁN VIKTOR ÉS SZÁSZ JENŐ A ROMÁN ÁLLAMFŐ MELLETT KAMPÁNYOL
• Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön hivatalában fogadta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A megbeszélésen áttekintették a romániai belpolitikai fejleményeket, a Romániában élő magyarság helyzetét és a hétvégén esedékes Traian Băsescu elnök elleni népszavazás kérdését. Havasi Bertalan közlése szerint Szász Jenő leszögezte: az erdélyi magyarság és Románia érdeke, hogy a Băsescu elnök ellen szervezett puccs sikertelen legyen, ezért a hétvégi népszavazástól való távolmaradásra szólított föl. Orbán Viktor megerősítette, hogy az Európai Néppárt egységesen, elkötelezetten és határozottan áll Băsescu elnök mögött, akit teljes befolyásával támogat – tudatta a miniszterelnök sajtófőnöke. A 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a népszavazásról rendezett politikai vitán az RMDSZ részvételre, az EMNP pedig távolmaradásra szólította fel az erdélyi magyarokat a Traian Băsescu felfüggesztett államfő leváltásáról tartandó vasárnapi népszavazáson.
A MAGYARSÁG MEGFÉLEMLÍTÉSÉT SZOLGÁLJA A MIKÓ-ÜGY
• Az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálja az a bírósági döntés, amely visszaállamosítja a református egyház sepsiszentgyörgyi kollégiumát, a restitúciós bizottság tagjait pedig börtönbüntetéssel sújtja – állapították meg csütörtökön a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban rendezett pódiumbeszélgetés előadói. Markó Attila, a restitúciós bizottság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt tagja elmondta: nemcsak a közösségi emlékezet, hanem a dokumentumok is igazolják, hogy a kollégium az egyház tulajdona. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője szerint koncepciós perről van szó, amelynek kimenetele az egész visszaszolgáltatásra kihatással lesz. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere leszögezte: az erdélyi magyarság közösségi vagyona a történelmi egyházaknál van biztonságban. A kormány ugyanis bármikor elveheti az iskolaépületeket az önkormányzatoktól.
Szabadság (Kolozsvár)

Erzsébet-táborok nyílnak Székelyföldön is
A Kárpát-medencében élő magyar nemzetiségű, elsősorban nehéz anyagi helyzetben lévő gyerekek táboroztatását tűzte ki céljául az Erzsébet a Kárpát-medencei gyerekekért Alapítvány, amelyet 1,3 millió euróból hoznak létre. Első lépésként táborhelyeket vásárolnának, többek közt Székelyföldön is.
A kezdeményezést Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára és Guller Zoltán, a magyar Nemzeti Üdülési Szolgálat igazgatója ismertette pénteken a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tusnádi rendezvényén.
Az Erzsébet-program részeként legalább öt Kárpát-medencei táborhelyen nyaralhatnak majd a gyerekek, évente várhatóan több ezren. Az 1,3 millió euróból kezdő lépésként táborhelyeket vásárolnának, többek közt Székelyföldön is – mondták az illetékesek.
A Kárpát-medencei iskolások az Erzsébet-tábor pályázati rendszerén keresztül jelentkezhetnek majd a kedvezményes táborozásra. Az Erzsébet-tábor emellett a jövőben lehetőséget biztosít a magyarországi gyerekek számára, hogy a határon túli táborhelyeken megismerjék a Kárpát-medence más tájain élő társaikat, azok hagyományait, kultúráját.{loadposition otp}
Az Erzsébet a Kárpát-medencei gyerekekért Alapítvány kuratóriumi elnöke Berecz András mesemondó, a kuratórium tagjai: Sunyovszky Szilvia színművész, Kovács Kokó István olimpiai, világ- és Európa-bajnok ökölvívó (mindketten tagjai az Erzsébet-program Tanácsadó Testületének), Deutsch-Für Ágnes, az Erzsébet-tábor programvezetője, illetve Vagács István, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője.
A magyar Országgyűlés 2012. július 6-án fogadta el a gyermekekről való felelős gondoskodás jegyében, az ahhoz kapcsolódó források megteremtése, valamint a társadalmi szolidaritásra építve a Szent Erzsébet-i hagyományok újraélesztése érdekében megalkotott Erzsébet-programról szóló törvényt.
T. Koós Imola
maszol.ro

Borbély-Toró: barátságos csörte Tusványoson
Az erdélyi magyar belpolitika monopolizálta a Kárpát-medencei fórumot, mindkét fél részéről elhangzottak az utóbbi évekből, hónapokból ismerős vádak, cáfolatok, fricskák.
Aki eddig hiányolta az idei Tusványos felhozatalából az igazi, élesbe menő pengeváltásokat, most megkaphatta: majdnem három órás fősátori beszélgetés volt délelőtt a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek között. Az előzetesen közölt programmal ellentétben az RMDSZ is képviseltette magát Borbély László politikai alelnök személyében. A Választások 2012 munkacímű kerekasztalon az MKP, VMSZ, KMKSZ képviselői így adott ponton háttérbe is szorultak az aktuális erdélyi magyar belpolitikai csörték felelevenítése miatt.
Répás Zsuzsanna magyarországi nemzetpolitikai államtitkár-helyettes, moderátor elöljáróban felidézte, különleges év az idei, hiszen majdnem minden külhoni magyarlakta területen választások voltak vagy lesznek 2012-ben. A kívánság, miszerint „élj érdekes korban”, Kínában átoknak számít, remélhetőleg ez nem száll a Kárpát-medencei magyar közösségekre – mondta.
Össze kell fognunk, szolidaritásra van szükség – hangsúlyozta mind Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, mind Borbély László, ugyanakkor mindkét fél részéről elhangzottak az utóbbi évekből, hónapokból mindenki számára ismerős vádak, cáfolatok, fricskák.
Helyhatósági választások eredménye: kétféle értékelés Az RMDSZ majdnem 90%-ot kapott a helyhatósági választásokon, és ez azt bizonyította, az erdélyi magyarság nem akar megosztást – jelentette ki Borbély. 22 éven át megvédtük a magyarjainkat, akik tudják, hogy van egy olyan szervezet, amely kiáll mellettük, és ez az RMDSZ, ezért nem volt nagyléptékű átszavazás sem a román pártokra, sem a többi romániai magyar politikai erőre – vélte. A június 10-i választások eredménye egy pillanatkép arról, mit gondolt az erdélyi magyarság, és többek közt azt gondolja, nincs szükség transzetnikus pártokra – replikázott Toró. Ugyanakkor szerinte az EMNP-nek köszönhetően sikerült 100 ezerrel több szavazópolgárt rávenni, hogy voksoljon, igaz, ezeknek 2/3-a az RMDSZ-re adta szavazatát, amit a szövetség azóta sem köszönt meg – jegyezte meg, erre Borbély visszakapcsolta mikrofonját, és annyit mondott: „Köszönjük, csak így tovább.” A többi egyharmad viszont ránk szavazott – replikázott Toró, hozzátéve: még sokat kell tanulniuk az RMDSZ-től, ami „a szavazatok megszámolásának technikáját illeti”. Versenytársak vagyunk, ám a nemzetpolitikában az együttműködés, a szolidaritás, az összezárás, a konszenzus, a munkamegosztás kéne legyen az uralkodó jelszó, és nekünk is így kell Erdélyben nemzetpolitikát folytatni – jelentette ki Toró. Például ilyen közös cél a Sapientia román állami finanszírozása, amelyet egyébként akkreditáció utánra az RMDSZ is ígért, ám a Sapientiát és a Partiumi Keresztény Egyetemet is akkreditálták, mégsem kaptak még finanszírozást. Ilyen cél a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának kérdése is, a kulturális autonómia, Székelyföld sajátos jogállása, ám hiába nyújtottunk be autonómiát javasló tervezeteket a parlamentbe, azt az RMDSZ nem támogatta; Marosvásárhelyen pedig a pártpolitikai érdek brutálisan felülírta a nemzetpolitikait, és nem volt közös magyar jelölt – sorolta Toró.
Toró felélesztené az EMEF-et 2009-ben a romániai magyar politikai szervezetek létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely elért ugyan apró részeredményeket, de el kéne jutni a közös politikai cselekvésig – mondta Toró. „Felszólítom Borbély Lászlót, hozzuk össze augusztus közepéig ezt a fórumot, rakjuk össze erőinket, az összes politikai erőt, mert az őszi parlamenti választásokon szükségszerű az együttműködés” – jelentette ki. Az újratervezés jegyében a magyar szervezetek közti kapcsolatot is át kell gondolni, és egy új egységet létrehozni – tette hozzá. Tőkés László EP-képviselő, az EMNP védnöke a közönség soraiból szót kapva azzal kezdte szónoklatát, hogy félti az RMDSZ-t, mivel a hatalomvakság gyakran fellép a hatalom gyakorlóinál, és a hatalom 16 éve abszolút prioritás számukra, ami egyébként Băsescura, Pontáékra is vonatkozik – jelentette ki. Nehogy magával rántsa ez a társaság az RMDSZ-t, és cserbenhagyja a szövetséget „praktikus opportunizmusa” – fogalmazott.
Szerinte a helyhatósági választások eredményeit értékelve nem mellékes, hogy az RMDSZ „a román hatalom magyar megfelelője”, Bihar megyében pl. „egy korrupt, maffia típusú társaság” vette át a hatalmat, a civil szférát is leigázva - mondta. Iliescut is nagy többséggel választották meg korábban, ugyanígy az MSZP-t, Gyurcsányt, mert „a posztkommunista visszarendeződés mindig nagy sikereket aratott”; mit keres az USL-s táborban Kis Sándor és Frunda György? – tette fel a kérdést.
Tőkés felszólította az RMDSZ-t, legyen tekintettel a 11-12%-os politikai kisebbségre, mert „ha nem tér észhez, és nem ülünk le tárgyalni, magával ránthatja az egész magyar közösséget”. Üljünk le, készüljünk együtt az őszi parlamenti választásokra, de tegyenek rendet az RMDSZ-ben, mert másképp nem fog menni – fogalmazott kategorikusan Tőkés.
Tőkés Lászlót nem vakította el a hatalom, nem – replikázott Borbély, hozzátéve: az EP-képviselő úgy beszél, mintha a hatalom olyan csúnya dolog lenne, de erről esetleg a közönség soraiban jelen lévő Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettesnek is más lehet a véleménye, lévén hogy 68%-kal kormányoznak Magyarországon.
Meg kell találnunk a modus vivendit a mindenkori román kormánnyal, ami nem azt jelenti, hogy mindig kormányon legyünk, most sem vagyunk, hanem hogy tárgyalási pozíciónk legyen – fejtette ki Borbély. Az RMDSZ is volt hatalmon, nemrég pl. Tőkés felszólította három miniszterüket, mondjanak le, rá pár napra meg azt kérte, tegyenek valamit MOGYE-ügyben – akkor most tisztázni kellene, mikor mondjunk le, és mikor legyünk hatalmon – érvelt Borbély. Ezt együtt kellene megtárgyalni – értett egyet a közös egyeztetés szükségessége kapcsán, ugyanakkor megjegyezte, mondhatná ő is, hogy „olyan erős vagyok, hogy megüzenem Angela Merkelnek, hogy a következő hónapban ekkor és ekkor tudnám fogadni”.
Ugyanakkor szerinte arról is kellene beszélni, hogy az RMDSZ milyen nemzetpolitikai fontosságú eredményeket ért el az anyanyelv-használattól a közbirtokosságokon át a tanügyi törvényig. A magyarellenes hangulat nem szűnt meg Romániában, és nem biztos, hogy segített a romániai magyar politikai erők közti összefogásnak, hogy két magyar vezető politikus is kampányolni jött Romániába; ezt is meg kéne beszélni – szögezte le Borbély.
Párbeszédre szükség volt, van és lesz, de akkor helyezzük a serpenyőre mindazt, amit együtt vagy külön megvalósítottunk – javasolta. Románia nem jog-, hanem „vályogállam”, és ebben a kontextusban ne mondja egy európai biztos, hogy ne mondjunk véleményt az igazságszolgáltatásról, amikor Markó Attilát elítélték a Mikó kollégium visszaszolgáltatása miatt – szögezte le. Borbély ennek kapcsán megköszönte a magyar kormány szolidaritását, és felszólítást intézett a hallgatósághoz: minden magyar legyen ott szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön a Mikóért szervezett tüntetésen.
Toró elmondta, nagyon komolyan gondolják az MPP-vel való együttműködést, akár a fúziót is szorgalmaznák; az MPP őszre összehívta kongresszusát, ahol remélhetőleg megoldják belső problémáikat, és utána már lehet tárgyalni ezekről a javaslatokról. Könnyebb lenne az RMDSZ-szel úgy tárgyalni, hogy nem három, hanem csak két fél ül az asztal két oldalán – fogalmazott.
Eltérő véleményen a referendumról
A Traian Băsescu leváltását célzó július 29-i referendumot az RMDSZ nem akarta, hanem februárban felvetették akkori koalíciós partnereiknek az előrehozott választások megszervezését. A szövetség végigvitte a kormányzást a PDL-vel, nem ők váltották le Băsescut – hangsúlyozta Borbély. Mivel 1990 óta alapvető jog a polgárok számára a szavazáson való részvétel, természetes, hogy nem távolmaradásra buzdít az RMDSZ, hanem részvételre, és hogy mindenki saját lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson – magyarázta.
Toró T. Tibor szerint azonban félő, hogy ha az RMDSZ ily módon támogatja a román jogállam szétverésével fenyegető USL liberális-szocialista koalíciót, azzal „az egész magyarságot magával rántja”. Az ország megítélése nagyon megroppant a Ponta-kormány alatt, és az RMDSZ mellettük áll, őket erősíti, másik oldalon viszont a PDL, az EMNP, a Fidesz, az Európai Néppárt mondja azt, hogy „épeszű ember ebbe a kocsmai verekedésbe nem áll be”, azaz távolmaradásra buzdítanak a referendumról.
Arról, hogy az RMDSZ baloldali-e
Az RMDSZ egy európai jobboldali pártszövetség tagja, csak jobboldali pártokkal kormányzott együtt, 2000-2004 között ugyanakkor kívülről támogatta a PSD-t, ez volt az a periódus, amikor elég sok eredményt sikerült közösen elérni – mondta Borbély. 1993 óta a programjukban benne van elég hangsúlyosan az autonómia, ez is bizonyíték arra, hogy fontosak a nemzetpolitikai célok.
Toró szerint azonban az RMDSZ-nek be kéne vallania, hogy az MSZP stratégiai partnere. Borbély ezt határozottan cáfolta, és még hozzátette, ugyanakkor természetesen jó viszonyban kell lenni a mindenkori magyar kormánnyal. Októberben egyébként az RMDSZ a PDL-vel közösen szervezi az Európai Néppárt kongresszusát Bukarestben.
Határon túli párt bejegyzése
Magyarországon Borbély László elismételte, hogy az RMDSZ SZKT-n elhangzott javaslat, miszerint az RMDSZ pártot jegyezhetne be Magyarországon a 2014-es ottani választásokra, csak egy ötlet volt, hiszen az SZKT egy sokszínű grémium, ahol sokféle vélemény elhangzik. Ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az EMNP tényként kezeli, hogy a 2014-es magyarországi választásokkor Fidesz-listán EMNP-jelöltek is szerepelnek majd.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke szerint kívülről is inkább úgy tűnik, egy élc hangzott el az RMDSZ SZKT-n. Egyelőre formálódóban van a határon túli magyar állampolgárok részvételének megszervezése a magyarországi választásokon, ezért 2014 egy reménykeltő, de ugyanakkor lehetséges veszélyekkel is terhes év lesz.
B. D. T.

A Kárpát-medencei magyarság összetartozik
Interjú L. Simon László államtitkárral
A vasárnapi tiszaújlaki Turul-ünnepséget követően a rendezvény ünnepi szónokával, L. Simon Lászlóval, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárával a nemzeti összetartozásról, a magyar kultúra helyzetéről beszélgettünk.
– Milyen üzenettel érkezett Kárpátaljára?
– Azt az üzenetet igyekeztem tolmácsolni az itteni magyarságnak, hogy a jelenlegi magyar kormány mindenben mögöttük és mellettük áll, s az a jogalkotói munka, amelyet 2010-ben a választások megnyerését követően kezdtünk el – például a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadása vagy az új állampolgársági törvény – az ő érdekeiket is szolgálja hitünk és reményeink szerint.
– A kulcsszó az összetartozás?
– Igen. A Kárpát-medencei magyarság összetartozik. Teljesen mindegy, hogy valaki Kolozsváron, Székesfehérváron, Debrecenben vagy éppen egy kis délvidéki faluban születik. Egy a nyelvünk, egy a történelmünk, egy a kultúránk, s emiatt össze kell, hogy tartozzunk. Ezt az összetartozás-tudatot számos, a mindennapi életünkben is megjelenő dolog egészíti ki, teszi teljessé, például a gazdaság, a politika terén. Ezért fontos, hogy az anyaország ne hagyja magára a határon túli magyarságot. Arról nem is beszélve, milyen többletlehetőségeket jelent a magyar kultúra, a magyar gazdaság, a magyar politika számára, hogy a határain túl adott esetben kétnyelvű, más kulturális közegben is otthonosan mozgó, a helyi kultúrában és a helyi gazdaságban is pozíciókkal rendelkező magyarokra építhet.
– Ünnepi beszédében külön szólt magyarságtudatunkról is. Miért tartja fontosnak ezt a kérdést?
– Azt mondtam, legyünk büszkék a magyarságunkra, de ne hivalkodjunk vele. Fontosnak tartom, hogy magyarságunk igenis legyen része a mindennapjainknak. Azonban úgy kell működnie ennek, mint az egészségnek. Óvni kell, vigyázni kell rá, de nem kérkedünk azzal, hogy nem vagyunk betegek. Olyan magától értetődő értéknek kell tekinteni magyarságtudatunkat, mint az egészségünket.
– Államtitkárként miként látja a magyar kultúra helyzetét Magyarország határain túl, a Kárpát-medencében?
– Azt gondolom, hogy az egész magyar kultúrára a színes, pezsgő élet jellemző. Akármelyik területéről legyen is szó, gazdag és változatos képet mutat. A határon túli magyarság kultúrájára sosem az anyaországi magyarság kultúrájától különálló valamiként, hanem annak szerves részeként tekintettem. Amikor egyetemista voltam, Czine professzor úrék sokáig külön tanítottak bennünket a határon túli magyarság irodalmára. Azóta azonban az egyetem vezetése úgy döntött, hogy felszámolja ezt a tárgyat annak szellemében, hogy nincs értelme határon túli magyar irodalomról beszélni, hiszen a magyar irodalom, a magyar kultúra egységes, bár kétségtelen, hogy vannak sajátos színei, ízei.
De nem szeretném megkerülni a kérdését, tudom, hogy annak van egy intézményi oldala is: rendelkeznek-e a kisebbségi létbe került magyarok megfelelő kulturális intézményekkel és anyagi forrásokkal? Ezen a területen bizony vannak hiányosságok, ahol az anyaország csak részben tud segíteni. A többségi nemzetek türelme, toleranciája és megértése is szükséges ahhoz, hogy mindenki megélhesse és kiteljesíthesse a maga kultúráját. A magyar kultúrpolitikának itt az a feladata, hogy ebből a szempontból innovatívan, előremutatóan, jó párbeszédet kezdeményezve a szomszédos országokkal, segítse a határon túli magyarságot abban, hogy az egységes magyar kulturális élet részeként a saját hagyományait és kultúráját megélhesse.
– Melyek a segítségnyújtás gyakorlati, kézzelfogható formái?
– A segítség igen sokféle lehet. Így több alapnak is feladata a határon túli magyarság támogatása. A Nemzeti Kulturális Alapnál például évente több száz pályázaton nyernek támogatást határon túli magyar művészek, alkotók, művelődési házak, néptánccsoportok stb. Ezen túl számos forrás áll rendelkezésre a Bethlen Gábor Alapnál. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában éppen a napokban fogadtuk el a határon túli magyar irodalmi ösztöndíjpályázatoknak a kiírási tervezetét, melyet nemsokára meg fogunk jelentetni, s amelynek köszönhetően kiváló magyar költők és írók hazájukban végezhetik munkájukat.
Karpataljalap.net

Tusványos – Papp Előd szerint két fajta politikus létezik: autonomista és román
Tusványos negyedik napján az autonómiával kapcsolatos különböző nézeteit osztotta meg Borbély Zsolt Attila (alelnök, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács), Papp Előd (alelnök, Erdélyi Magyar Néppárt), Szilágyi Ferenc (Erdélyi Magyar Néppárt), Bakk Miklós (politológus, Kolozsvár), Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét Ferencz Csaba helyettesítette.
Borbély Zsolt Attila elmondása szerint az elmúlt 22 év alatt az autonómia ügyében érdemi előrelépés nem történt. Az autonómia szempontjából azonban több korszakot is elkülönít. Az első korszak 1990 (1989. december 21. vagy 25.)-1992. október 21. közé határolható be. Ebben a korszakban alakult meg az RMDSZ, ami 1993-ban lépett kormányra. 1993-1996 között egy Ianus-arcú korszak következett az RMDSZ életében. Véleménye szerint lassú lépések történtek a jó irányba. Elmondása szerint ez csak a román kormányra való nyomásgyakorlással lehet sikeres, másik oldalról pedig külpolitikai nyomással. Elmondta, hogy 1996-ban az RMDSZ azt közvetítette a világ fele, hogy nincsen szükség az erdélyi kérdés nemzetköziesítésére.
Bakk Miklós autonómiatervező az autonómiáról való beszélgetés nehézségeiről vallott. Véleménye szerint az autonómia címszó alatt egy diszkurzív keretet értünk, ami arra szolgált, hogy megteremtsen egy politikai közösséget. Elgondolása szerint az autonómia nem cél, hanem eszköz a közösségi élet megszervezéséhez. Az autonómiának nem kell egységesnek lennie, különböző módon nyilvánulhat meg más-más térségekben. A regionális reformokról úgy vélekedett, hogy két alapvető jellegzetességgel rendelkeznek: az egyik az, hogy ezek a reformok történelmi és kulturális alapokra épülnek, a másik pedig, hogy biztosítják a Székelyföld területi autonómiáját.
Ferencz Csaba arról beszélt, hogy miként munkálkodik a Székely Nemzeti Tanács az autonómiával kapcsolatos kérdéskörben. Elmondta, hogy ez a tanács egyelőre amatőr szinten működik, viszont reméli, hogy többet tudnak letenni amatőrként, mint a profi szervezetek. Kihangsúlyozta, hogy fontos az együttműködés az amatőr és profi szervezetek között.
Szilágyi Ferenc a partiumi autonómia kérdéskörével foglalkozik. Elmondása szerint az autonómiával jóval később kezdtek foglalkozni a Partiumban. A Partium hátránya ilyen téren az, hogy ebben a régióban nincsen hagyománya az autonómiának, identitáshiány lépett fel és nincsenek markáns magyar központok. A Partium lakossága az erdélyi magyarság mintegy egyharmadát teszi ki. Partium egyik jelentős előnyének tartja, hogy egy egységes nyelvterületet képez 12 millió magyarral, hiszen csupán mesterséges határ választja el őket egymástól. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Partium kelet fel inkább zárt, míg nyugat fele nyitott. Partiumban 2010-ben kezdtek el foglalkozni komolyabban az autonómiával. Nyolc területi változatot dolgoztak ki ennek kapcsán, melyekben a két alapvető szempontot kombinálták, miszerint az autonómiához szükséges lehatárolni egy adott területet, melyen a lehető legnagyobb a magyarok aránya, illetve a magyarság lehető legnagyobb részét foglalja magába. Ez Partium esetében kissé ellentmondásos, ennek következtében született meg a nyolc területi változat.
Papp Előd azt nyilatkozta, hogy ugyan sikerült elindulni az autonómia felé vezető úton, azonban még tényleges eredmények nem születtek. A továbbhaladásra, fejlődésre, tevékenykedésre buzdít. Elmondása szerint az EMNP is az autonómiáért jött létre.
A beszélgetés meghívottjai egyetértenek abban, hogy a megmaradás akkor garantált, ha létrejön az autonómia. Bodó Réka
Erdély.ma

Tusványos – A magyar összefogás szükségességét hangsúlyozták
A magyar összefogás szükségességéről beszéltek a külhoni magyar politikai szervezetek vezetői pénteken, a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fősátrában rendezett nemzetpolitikai kerekasztalon. A moderátor szerepét ellátó Répás Zsuzsa, nemzetpolitikáért felelős államtitkár-helyettes bevezetőjében rámutatott: ritkán fordul elő, hogy a környező országokban egy éven belül választásokat rendezzenek. Ezért a külhoni magyar vezetők Tusványoson immár hagyománnyá vált tanácskozása idén az adott országban lezajlott, vagy küszöbön álló választásokra összpontosított.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke beszámolt arról, hogy az idei ukrajnai parlamenti választásokon nem lesz olyan választókerület, amelyben többségben lenne a magyarság. Mint mondta, ilyen körülmények között nagyon nehéz meggyőzni a választókat, hogy a minimális esélyekkel induló magyar jelöltre szavazzanak. Brenzovics szerint mégis fel kell venni a küzdelmet, mert – a később esetleg javuló magyar érdekérvényesítési lehetőségek megőrzése érdekében – meg kell állítani azt a tendenciát, hogy a magyar választók elkezdtek többségi jelöltekre szavazni.
Ugyancsak a többségi jelöltekre való „átszavazás" jelenségére panaszkodott Tusványoson Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Mint kifejtette, az MKP-t kedvezőtlenül érintette a választások előrehozása: kevésen múlt, de az MKP-nak nem sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Berényi a legnagyobb veszélynek a magyar közösség drámai megfogyatkozását nevezte: mint mondta, az utóbbi tíz évben 60 ezerrel, az utóbbi húsz évben pedig 110 ezerrel fogyott a magyar közösség Szlovákiában. Ezt szerinte csak az autonómiaigény egységes felvállalása, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása állíthatja meg. Beszámolt róla, hogy az MKP jelenleg a Most-Híd párttal, és civilek bevonásával folytat közéleti vitát a felvidéki magyarok jövőjéről. „Merjük-e vállalni a megmaradás eszközeit, vagy a megszűnésünkhöz akarunk biztosítani méltóságos keretet" – összegezte az útkeresés tétjét Tusványoson az MKP elnöke.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy a Vajdaságban sikerült megfékezni az átszavazási tendenciát, és a közelmúltban lezajlott választásokon egy széles körű összefogással, 500 civil szervezettel és a történelmi magyar pártok támogatásával sikerült erős országos és regionális politikai képviselethez juttatni a magyarságot. Mint mondta, 16 év után ismét van önálló magyar frakció a belgrádi törvényhozásban.
„Az alapcél, hogy ne csökkenjen a politikai befolyásunk, ez megvalósult. A választáson a magyar politizálás újabb négy évet teremtett önmagának. Ez magában hordozza az előrelépés esélyét" – összegezte Pásztor.
Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke szerint a romániai önkormányzati választások bebizonyították, hogy az erdélyi magyarság nem akar megosztást, ezért szavazott csaknem 90 százalékban a szövetség jelöltjeire. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarok több mint húsz éve tudják, hogy van egy olyan szervezet, amely képes megvédeni őket. Ahhoz, hogy ez az erő megmaradjon, összefogásra van szükség – tette hozzá.
Az RMDSZ mindig meg kell találja a „modus vivendit" a mindenkori román kormánnyal, még akkor is, ha ellenzékben van – magyarázta Borbély. Hozzátette: ősszel valószínűleg a 2008-as törvény szerint rendeznek parlamenti választást Romániában, ami a jelölteknek „orosz rulett". (Nem lehetnek ugyanis biztosak abban, hogy melyik választókerületben eredményeznek mandátumot a töredékszavazatok.) De – tette hozzá – ez legalább arányos képviseletet biztosít, összegyűjti a magyar szavazatokat, hiszen a választók tudják, hogy egyetlen szavazat sem vész el.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke elismerte, hogy az önkormányzati választásokat az RMDSZ nyerte, de szerinte egy kisebbségi szervezettől elvárható, hogy a kisebbségi véleményt se söpörje le az asztalról. Rámutatott, az új párt megjelenése százezer embert hozott vissza a magyar közéletbe, még ha ezek kétharmada a RMDSZ-re is adta voksát.
Kifejtette: választások idején sem jó, ha a pártszempontok felülírják a nemzetpolitikai szempontokat, de utána négy év építkezésnek kell következnie, és ebben olyan kulcsszavak a meghatározóak, mint az összefogás, konszenzus, szolidaritás, egyeztetés. Az EMNP elnöke felhívással fordult az RMDSZ-hez, hogy az őszi parlamenti választások előtt leheljenek életet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba (EMEF), amely a nemzetpolitikai célok érdekében történő magyar összefogáshoz biztosíthat keretet.
A közönség soraiban ülő Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzászólásában a „hatalomvakságtól" óvta az RMDSZ-t, és aggodalmát fejezte ki, a magyarság nemzeti érdekeit veszélyezteti a „balkáni típusú" politizálás. Tőkés is úgy vélekedett, csak az EMEF keretében való együttműködés lehet a járható út Erdélyben a magyar nemzetpolitikai célok megvalósulása felé.
MTI
Erdély.ma

A nemzeti oldal erősödése
A magyar kormányfő bejelentései a választási feliratkozásról, valamint a külhoni magyarok esetében a levélben szavazás általánossá tételéről már az első perctől kezdve élénk politikai érdeklődést keltettek. Nem véletlenül. Mindkét változás szemmel látható, és fontos lépés lehet a „szavazófülkék forradalma” vívmányainak megerősítésében. Mert nem másról van szó, mint arról, hogy ami más országokban természetes állapot, az legyen a Kárpát-medencében élő magyar közösségekben is az. Legyen a nemzeti erőknek olyan tartós és széleskörű befolyása a nemzet sorsának alakulására, mint amilyen a Fidesz-KDNP választási szövetség kétharmados győzelmét követően 2010-ben kialakult. A nemzet egészének érdeke, hogy a magyar országgyűlésben való jelenlétért küzdjön annyi párt, amennyit a nemzet politikai értelemben el tud tartani, de soha többé ne alakulhasson ki a nemzeti érdekeket mellőző többség, mint ahogy az megtörtént a 2002-2010-es időszakban.
Látott már valaki angol, német, japán ellenzéki politikusokat, akik támogatást kérve a nemzetközi politikai színtérre viszik ki a gondjaikat, amelyeket a nemzeti parlamentekben nem tudnak a saját javukra eldönteni? A cél az, hogy ne akadjanak külső érdekeket szimpatizáló képviselők a magyar parlamentben sem. Vagy legalább ne legyenek sokan. Hogy a nemzet egészének érdekét a magyar törvényhozásban semmi és senki se írhassa felül.
Ami nemzeti érdek Magyarországon belül, az legyen közös nemzeti érdek a külhoni magyar kisebbségi közösségekben is. Mert nemcsak Magyarország tartozik felelősséggel a kisebbségi közösségeiért, hanem azok is felelősséggel viseltetnek az anyaország iránt.
Mind a választási feliratkozás, mind a külhoni magyarok esetében a levélben szavazás lehetősége azon túlmenően, hogy reális, kézzelfogható értékké, lehetőséggé teszi a kettős állampolgárságot, alkalmas lehet egy másik fontos cél elérésére is.
A kisebbségi többpártrendszerekben máig megoldatlan kérdés, hogy kinek van igaza, kit kell, vagy kit érdemes Budapestről támogatni. A rendszerváltás óta, a magyarországi politikai eliten belül nem alakult ki egységes mérce arra vonatkozólag, mi az a közös nemzeti érdek, amely mentén sor kerülhet, ha szükség van rá, a differenciálódásra, vagy éppen a (választási) összefogásra.
A napokban többedszer lehetünk tanúi annak, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői akárcsak Péter, a Biblia szerint Jézus tanítványa a kakaskukorékolás előtt, ha nem is harmadszor, de másodszor tagadták meg mesterüket a Magyar Szocialista Pártot (MSZP).
Nem arra van szükség, hogy az egypártok vezetői a budapesti kormányváltás után maguk is váltsanak. S azt akivel „mindig meg lehetett egyezni”, most magával a politikai váltással tagadják meg. Nem, a politikai hűség akkor sem lehet mérce, ha különben létezik. A szélkakas-féle viselkedés még kevésbé.
A választási feliratkozás és a külhoni magyarok esetében a levélben szavazás lehetősége, ha a hazai és a nemzetközi ügyeletesek ellenkezése dacára valóra válik, újabb lépés lehet a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) tartalmi gazdagodása felé. Úgy is, hogy elhárulnak a legmagasabb akadályok a magyarországi parlamenti választásokban való részvétel, a nemzet közjogi integrációjának e fontos megnyilvánulása elől. Meg úgy is, hogy a feliratkozás és a magyar állami választói névjegyzékre egyben lakmuszként jelezheti, ki az, aki csak szóban áll ki a nemzeti integráció mellett. S ki tartja a helyi hatalommal fennálló együttműködésére nézve „kockázatosnak”, kompromittálónak, hogy a kettős állampolgárság számára haszonnal járó felvételén túl részt vegyen, mondjuk a magyar parlamenti választások nemzettársai soraiban történő népszerűsítésében.
Száz szónak is egy a vége. A választási feliratkozás újabb nemzeti színvallás, nem különben a levélben való szavazás, ami az adott esetben szintén felér a nemzeti hovatartozás megvallásával, a magyar kormány részéről nem más, mint újabb fontos lépés a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai és közjogi integrációja, s a kisebbségi autonómiaigény nemzetközi megjelenítése felé.
Legvégül: a választási feliratkozás és a külhoni magyarok esetében a levélben szavazás lehetősége, a választási jog intézményeként, hozzájárulhat a magyarországi politikai ellentétek elsimulásához. Nem áll-e vajon minden magyarországi pártnak érdekében – azoknak is, akik most kézzel-lábbal hadakoznak ellene – hogy programjaikban és politikájukban előtérbe helyezzék a tényleges nemzeti érdekeket? Reméljük, hogy igen.
VMDP Hírlevél

Tusványos – Orbán Viktor azt üzente: jól dönt, aki nem dönt
A Traian Basescu leváltásáról kiírt hét végi romániai népszavazásra utalva jó döntés meghozatalára biztatta Románia polgárait szombaton Orbán Viktor.
A miniszterelnök hangsúlyozta, nem avatkozhat bele abba, hogy a bukaresti „bicskázás" után ki marad talpon, és „kit hoznak ki a bálteremből", de aggodalommal tölti el, amit lát.
„Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést" – jelentette ki a miniszterelnök.
Ezzel a Tőkés Lászlóval közösen kiadott péntek esti állásfoglalására utalt, amelyben az erdélyi magyarságot a vasárnap tartandó népszavazáson távolmaradásra szólították fel.
Orbán: a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták
Orbán szerint a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták. A miniszterelnök a hagyományokhoz híven a hallgatóságból érkező, írásban feltett kérdésekre is válaszolt szombaton, a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján.
Az új román kormánnyal való együttműködésre vonatkozó kérdésre válaszolva kitért a hazafias és az internacionalista kormányokkal való együttműködés tapasztalataira.
Kijelentette, hogy Traian Basescu államfőt jó román hazafinak ismerte meg. „Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek" – jelentette ki. Hozzátette, izgalommal várja, hogy az őszi parlamenti választások után internacionalista vagy hazafias kormány alakul Bukarestben.
Orbán Viktor elmondta, azért vállalt stratégiai partnerséget Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), mert néhány rendíthetetlenül képviselt cél – mint például az autonómia – szövetséget hozott létre közöttük.
„Stratégiai szövetségben vagyunk, és kívánok sikert számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) szavaztak. Úgy tegye a miniszterelnök a dolgát, hogy a magyar eszmék irányában való elmozdulást és az itteni magyar egységet is szolgálja" – összegezte a feladatot.
Az erdélyi magyar összefogásra vonatkozó kérdésre azt hangsúlyozta, hogy az összefogáshoz erő kell. Kétségbeesettségből, szétesettségből, töredékpártokból nem jön létre erő. Azért tartotta nehéznek az Erdélyi Magyar Néppárt dolgát, mert egy erős RMDSZ-szel szemben próbál néhány ügyet győzelemre vinni.
A Fidesz 1994-es dilemmáját is felidézte. Elmondta, amikor „darabokra zúzták az első magyar polgári kormányt", a Magyar Szocialista Párt valamennyi korábbi ellenzéki pártot, így a Fideszt is meghívta a kormányba. „Ha akkor igent mondtunk volna, erkölcsileg elbukunk, és esélyünk sincs, hogy az országrontó szocialista kormányokat leváltsuk" – állapította meg. Az elmondottak alapján kívánt „jó szerencsét" az erdélyi pártoknak, hogy eldöntsék: összefognak-e vagy nem.
A hallgatóság és a miniszterelnök párbeszédét moderáló Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára összegző szavaiban az autós navigációs eszközök szótárából vett hasonlattal élve elmondta: újratervezésre van szükség, mert új helyzetbe került Európa, Közép-Európa és a határon túli magyarság.
Úgy vélte, a Tusványos keretében Tőkés László és Orbán Viktor pár navigáló műholdat azonosított. Az államtitkár Bibó István gondolatát idézve megállapította: a fejlődéshez a szabadság és a közösség ügye egy ügy kell, hogy legyen.
Tőkés: a román politikusok közül Basescu jött legközelebb a magyarokhoz
A román politikusok közül a felfüggesztett államfő került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz – vélekedett Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azon a politikai fórumon, amelyet a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján rendeztek az erdélyi Tusnádfürdőn. Tőkés Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt vett részt a „Magyarország és Közép-Európa megújul" című szabadtéri fórumon.
Az EP-képviselő a nyári olimpiára építő sportpárhuzamot vonva utalt a vasárnapi népszavazásra, amelyen a felfüggesztett államfő leváltásáról kell dönteniük a romániai választóknak. „Le akarják küldeni a pályáról Traian Basescut. Hát jobb csapatkapitány a xenofób Crin Antonescu? Adják meg önök a választ" – mondta Tőkés.
Az EMNT elnöke a sportból vett hasonlattal írta le a romániai magyar összefogás esélyeit is. Kijelentette, a csapatszellem a politikában is fontos. Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek az Orbán Viktor által 2010-ben meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében kell összefogniuk. „A pártegység kényszerzubbonya nem illik az erdélyi magyarságra" – jelentette ki a volt püspök, majd az őszi parlamenti választásokra utalva hozzátette: „politikai megmérettetésre és erdélyi magyar válogatottra van szükség".
Tőkés László nyomatékosította, „bundázókkal" nem tud egy csapatban játszani, „olyanokkal, akik Bukarestben vajazzák le a mérkőzést, és nem az erdélyi magyarságot képviselik Bukarestben, hanem Bukarestet képviselik az erdélyi magyarság előtt" – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, „a doppingbotrányok", a „szabálytalanul benevezett játékosok" vezettek a politika beszennyeződéséhez. „Tisztulásra van szükség az erdélyi magyar politikában" – nyomatékosította Tőkés László. Azt is megállapította, az emberek azért fordultak el a politikától, mert a politika fordult el tőlük.
Az EMNT elnöke gazdasági kérdéseket is érintett előadásában. Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert idézve jelentette ki, az a cél, hogy a határon túli magyar vállalkozások is bekapcsolódjanak a magyar gazdaság vérkeringésébe. Azt is megemlítette azonban, hogy elszigetelten nem lehetséges a gazdasági talpra állás; ebben a kérdésben a román és a magyar érdekek egybeesnek.
Tőkés László megemlítette, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés autonómiát ígért a magyarságnak, Bukarest azonban gyarmatként tekintett a megszerzett területekre.
Utalt arra, hogy a nyugat-európai területi autonómiák gazdasági fellendülést hoztak azokon a területeken, amelyeken bevezették azokat. „Dél-Tirolban nincs munkanélküliség, Katalónia pedig Spanyolország legfejlettebb tartománya" – példázta a volt püspök. „Kérjük, keressék meg annak az eszközeit, módszereit, hogy miként tudnának támogatást nyújtani az autonómiához" – szólt a mellette ülő Orbán Viktorhoz.
A tusnádfürdői pódiumbeszélgetést a kíméletlen hőség és az erős napsütés ellenére több mint ezer érdeklődő hallgatta végig.
mti.hu
Erdély.ma

Hatalmas sikert aratott az Omega Tusványoson!
Tusványos negyedik napjának estéjen a Balázs Fecó Band és az Omega szórakoztatta a közönséget. Mégsem kellett korlátozniuk a szervezőknek a közönség létszámát a péntek esti koncerteken, minden érdeklődő részt vehetett azokon.
A zenekar iránti nagy érdeklődést a résztvevők sokasága tükrözi, mivel a pénteki napon olyan nagy mennyiségű volt a részvételi arány, hogy nem csak a nagyszínpad előtti és körülötte levő tér telt meg érdeklődőkkel, hanem a tábor utcáin is hemzsegtek az emberek. A koncertek némi késéssel kezdődtek, de az előadók kárpótolták hallgatóságukat. A közönség többször is visszatapsolta a két együttest, akik szívesen játszottak tovább, túllépvén időkereteiket is.
Az Omega ebben az évben ünnepli 50. évfordulóját. Ebből a különleges alkalomból számos koncertet ad a rajongói táborának, egy ilyennek lehettünk tanúi a 23. Tusványos péntek estéjén. A zenekar a már örökzöld slágerével indította koncertjét, a Petróleumlámpa dallamaival, majd ezt követően felcsendültek a már klasszikus dalok: Napot hoztam, csillagot, Gammapolis, Babilon, 10000 lépés, Ezüst eső, Kemény játék és társaik. A koncertet a sokadik visszatapsolás után Léna, a Gyöngyhajú lány és a Régi csibészek dalhármasa zárta.
Az 50. születésnapját ünneplő együttes a székelyföldi közönségnek ismét bebizonyította rátermettségét, hogy nem hiába jutottak el idáig, hiszen ma is ugyanolyan tűzzel zenéltek, mint évekkel korábban. Reméljük, még sokszor lehet együtt részünk hasonló élményekben. Bodó Réka
Erdély.ma

Tusványos – Fókuszban Orbán Viktor és Tőkés László
Tusványos zárónapjának főrendezvénye Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének és Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének előadása. Az előadásokat és az utánuk következő fórumot Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium államtitkára moderálja.
* * * Németh Zsolt berekeszti a fórumot. Mindenkinek jó szórakozást kíván a ma délutáni-esti programokon. Kijelenti: Tusványos most már a világ közepe, és aki más irányba halad annak a GPS azt fogja mondani, hogy „újratervezés".
Orbán: kíváncsian várom, hogy ez az új román kormány internacionalista vagy hazafias kormány lesz-e? Csak erős kormányok tudják a nemzetet összefogni, a gyengék elveszítik azt. Az összefogáshoz pedig erős politikai szereplőkre van szükség. Ezért van nehéz dolga az Erdély Magyar Néppártnak, mert egy erős RMDSZ-szel kell megküzdenie. És nagyon nehéz eldönteni, hogy jó-e az összefogás, és egyáltalán kivel szabad összefogni!
Orbán: az én viszonyom önökhöz erkölcsi, nem politikai. Tisztelettel akarjuk megérteni azt a sorsot, amiben az erdélyi magyar él. A magyar kormány stratégiai szövetségben van Tőkéssel Lászlóval és pártjával. Azért mert tetszik, amit képviselnek, amilyen ügyeket képviselnek, viszont nem akar konfliktusba kerülni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik nem rájuk szavaztak, hanem az RMDSZ-re. Akkor tudjuk megfelelően képviselni a magyarokat, ha kormányon vagyunk. A finnek is ezt csinálják: határozottan kijelentették, hogy nem fekszenek össze másokkal, de kormányon akarnak lenni. Mi olyan politikusokkal tudunk együttműködni, akik hazafiak. Az internacionalista, globalista vezetőkkel nem. Traian Basescu egy jó román hazafi. Nehéz vele kommunikálni, de mi úgy gondoljuk, hogy egyezségre lehet vele jutni.
Kérdés: hogyan gondolkoznak a magyar politikusok az erdélyi politikáról?
Németh Zsolt Orbán Viktornak ad szót.
Tőkés: az EMNP nyert a választásokon. Az egyetlen vesztes az MPP. Összefogunk velük, ha minden jól megy. Kötelességünk megtenni ezt, de korrupt, vagy kollaboráns vezetőkkel nem fogunk összefogni. A szavazat maximalizálás nagyon fontos szempont, de nem kizárólagos!
Tőkés: Ezt az ellentmondást nehéz feloldani, főleg hogy létezik ez a manipulatív befolyás. Attól még, hogy bekerül egy magyar nevű román politikus a parlamentbe, vagy egy polgármesteri székbe, attól én még nem leszek boldog. Nem tekinthetünk el azoktól, akik Neptunban tárgyaltak!
Tőkés: lehetetlen vállalkozás az emberek tízezreit, százezreit a kötelező pártegység kényszerzubbonyába gyömöszölni. Mindenki viszolyog a szavazatok megoszlásától, de szembekerülhet-e egymással két olyan érték, mint a nemzeti egység és a pluralizmus?
Németh Zsolt előbb a Tőkés Lászlóhoz intézett kérdéseket olvasta fel. Azok nagyjából a magyarok együttműködésére vonatkoznak.
A hallgatóság kérdései következnek.
Orbán: A magyarok azért dolgoznak, hogy Magyarország kapcsolódni tudjon a győztes országokhoz. A miniszterelnök megköszönte a magyar nép támogatását.
Orbán: Románia közelebb került Magyarországhoz, előtte egy óriási lehetőség áll. A belpolitikai fejlemények Magyarország szemében nagyon nagy kockázattal járnak. Románia most az elmúlt 10 év alatt elért jó pozícióját kockáztatja. Aggodalommal nézzük a mostani helyzetet. Lehet, hogy a következő egy-két hónapban egy-két évtizedre eldől Románia sorsa. Ugyanúgy, ahogy Magyarország sorsa is abban az időben dőlt el. Jó döntéseket kell hozni!
Orbán: Románia és Magyarország azért küzd, hogy belekerüljön Közép-Európa sikerzónájába. Ez evidens kellene legyen, hogy ott vagyunk, de ma nekünk ezért küzdenünk kell. Azért kell küzdenünk, hogy ne szakadjunk le az EU-tól.
Orbán: Európának szövetségesekre lenen szüksége. A mostani válság mögött rejtett európai és amerikai konfrontációk állnak. Az a gondolat, hogy Európának és Oroszországnak meg kell találni az együttműködés formáját, ez egyre jobban előtérbe kerül. De ez valahogy úgy kéne létrejöjjön, hogy ennek Európa legyen a nyertese! Közösen kell megteremtenünk a közép-európai gazdasági biztonságot. Ez a következő 20 év legfontosabb törekvése.
Orbán: mi jobb ösztönökkel rendelkezünk, mint a nyugatiak. Mi pontosan tudjuk, hogy ha jönnek a szocialisták akkor összeomlasztják az országot. És akkor mehetünk a jobboldalhoz. Ha megint megtörténik a bukás, akkor megyünk megint a jobboldalhoz, hogy hozza rendbe. Ezért tudjuk pontosan, mit jelent, ha a szocialisták kormányoznak, s mit ha a jobboldal.
Orbán: ebben a helyzetben semmi esélyünk nincs megtalálni a problémákra a válaszokat Miközben Közép-Európa adóssághatára sokkal kisebb, mint a nyugati országoké, erős a csábítás, hogy a közép-európai országok is egyre följebb emeljék az adósságuk határát. Ez a legnagyobb veszély! Orbán: miközben ők Brüsszelben mindet előírnak, mi ne avatkozzunk be semmibe! Nyugat-Európa egy ördögi körben vergődik, amiből nincs kiút. Ez lényegében Brüsszel válsága! Brüsszelben azzal töltenek el értékes napokat és heteket, hogy a csirkeketreceket hogyan kell módosítani, és közben százezrek veszítik el munkájukat, és élünk egyre nehezebben.
Orbán: Csak azt látjuk hogy nő a harag az EU-val szemben. Az emberek nem tudják megérteni hogy mi történt, ugyanis ők rendesen dolgoztak. A válságnak igenis vannak felelősei: a bankárok.
Orbán: A szuverenitással élő országokat nem nézheti le az EU. Az eddigi EU-s válaszok során rendre kedvezőtlenek voltak Közép-Európa számára. Viszont ez a kedvező átrendeződés lehetőségét is magába foglalja. Miközben Nyugat-Európa nem boldogul a válságban, Közép-Európa elég jól boldog. A fájdalmas hírek nem közép Európáról szólnak, hanem Spanyolországból, Portugáliáról. Elég stabilak vagyunk. Sikeresebbnek bizonyulunk mint a Nyugat, és ennek súlyos következményei lesznek.
Orbán: Az EU válsága nem felületes, nagyon komoly! Valami nyugaton romlott el. A kérdés: mi ennek az oka? Hogyan érint ez minket, és hogyan fordíthatjuk a javunkra? Az európai elit ma azt gondolja, hogy a kontinenst kétszer romba döntő háború a nacionalizmusnak köszönhető. Ma az EU, az európai egység, olyan nemzetközi programmá vált, amelyről nem egyszerű beszélni, mert mindet félreértenek.
Németh Zsolt Orbán Viktornak ad szót.
Tőkés: mi az egység hívei vagyunk. Az EMNT, a Néppárt összefogást szeretne minden erdélyi magyar politikai szereplővel. Ennek magvalósításában számítanak az Orbán-kormány hathatós támogatására. Tőkés: nálunk most kizárják Basescut, pedig ő közel jött a magyarokhoz. Most is itt lenne közöttünk, ha nem lenne most ez a nagy harc. Kérdezem: vajon jobban járunk, ha Antonescu lesz az elnök? Politikai téren nekünk egy erdélyi magyar válogatottra van szükségünk!
Tőkés: botrányos, hogy vannak olyan külhoni magyar politikusaink, akik ahelyett hogy felzárkóznának a nemzeti együttműködés rendszeréhez, éppen ellenkezőleg, ellene fordulnak a magyar kormány politikájának!
Tőkés: Nem csak a román politikusok, de gyakran mi is elfelejtjük, hogy az autonómia nem csak egy eszme, hanem gazdaságilag is nagyon fontos. Az autonómia nem egy öncélú dolog, gazdasági létkérdés, népünk boldogulásának feltétele! Példának hozza fel Dél-Tirolt és Katalóniát.
Tőkés gazdasági vonatkozásokra tér át. A Wekerle tervről beszél, amellyel nem csak Magyarország fellendülését elérni, ez az eurózóna teljes területére ki kell hasson. Mi sem szigetelődhetünk el. Szeretnék a Mikó-tervet más országokra is kiterjeszteni (Erdélyországon kívül :) ) Ez mind a magyaroknak, mind a románoknak egyformán fontos. Mindnyájunknak esélyt ad a felemelkedésre.
Tőkés hangos szóval hívja a magyar embereket, vegyenek részt szeptember 1-én az Igazság Napján. Sajnos, a zilahi Wesselényi Kollégium ügye is ugyanilyen a helyzetben van – mondja.
Tőkés a Mikó-ügy körüli tüntetéssorozatról beszél, és a szeptember elsejére tervezett Igazság Napjáról. Beszédének vezérigéje: „Az igazságomhoz ragaszkodom, róla nem mondok le!
Tőkés: Vajdaságban is meg akarják akadályozni az autónómia-törekvéseket. Ugyanez tapasztalható nálunk is,
Erdély.ma nak is hasonló megnyilvánulásai vannak. Ebben az ellenforradalmi restaurációban kell élnünk.
Tőkés: Nemrégiben Károly herceg járt itt Székelyföldön, amelyre Kolozsvár polgármestere úgy reagált, hogy most be fogják vezetni a hivatalos magyar nyelvet Kolozsváron, és a várost átnevezik Kolozsvárrá. Ettől mi sajnos nem kell félnünk!
Németh Zsolt köszönti a közönséget, megemlítve Semjén Zsoltot, Toró T. Tibort, Berényi Józsefet, Albert Tibort, Kovács Miklóst, Brenzovics Lászlót, Pásztor István és Jakab Attila főszervezőt, majd Tőkés Lászlónak adja meg a szót.
-
Az autonómia nem székelykedés, hanem gazdasági létkérdés!
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az előző évekhez hasonlóan, idén is elfogadta a szervezők meghívását, és részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott politikai fórumon. Tőkés László EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével közösen Magyarország és Közép-Európa megújul címmel értekezett. Az eseményt Németh Zsolt külügyi államtitkár, a diáktábor egyik alapítója moderálta.
Orbán Viktor beszédében elmondta: aggodalommal tekint a romániai belpolitikai helyzetre, de nem avatkozhat bele annak alakulásába. Az erdélyi magyaroknak át kell érezniük a helyzet súlyosságát és a személyes felelősség terhét. Orbán Viktor közvetett módon utalt arra is, hogy mi lehet a vasárnapi referendumon meghozható, Traian Basescu elmozdítását megakadályozó lépés, mondván, néha úgy is hozhatunk jó döntéseket, ha nem hozunk döntéseket.
A nemzet miniszterelnöke a gazdasági válság okaival összefüggésben elmondta: Európa fokozatosan elvesztette realitás-érzékét. Európában a válságból a kiutat a közép-európai régió országai találták meg, s ezt a tényt nem ismerik be nyugatabbra. Kik felelősek az euró-válságért? – tette fel a kérdést a nemzet miniszterelnöke. Válaszában rámutatott arra, hogy bár Brüsszel úgy tesz, mintha nem lennének felelősök, a válság kirobbanásáért konkrét személyek felelnek. Nem csoda, hogy nő a harag az Európai Unióval szemben, ha Brüsszel nem vállal felelősséget tetteiért, úgy tesz, mintha az elvek és intézmények mögött nem lennének emberek. Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európa ördögi körben forog, és nem találja a kiutat. Orbán Viktor kijelentette: az európai válság Brüsszel válsága. Brüsszelben azzal foglalkoznak, hogy tyúkketrecek méreteit szabályozzák, míg a valódi problémákra nem találnak megoldásokat. Szerinte felelősségteljesebb politizálásra van szükség.
Szűkebb, Kárpát-medencei vonatkozásban Orbán Viktor rámutatott arra, hogy nem várhatunk sikerreceptet a Nyugattól, nekünk kell kigondolnunk saját megoldásainkat. Bíznunk kell önmagunkban, abban, hogy képesek vagyunk magunkat megszervezni. Az európai nemzetek egységének érzékeny kérdését érintve a miniszterelnök szemléletes példával élt, mondván, „Európa nem egy gyümölcsturmix, hanem egy gyümölcskosár kell legyen”. A gazdasági válságra sem lehet egy általános receptet kidolgozni, minden nemzetnek sajátságos lehetőségei vannak a gazdasági válságból kivezető út megtalálására.
Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke, átfogó erdélyi magyar helyzetjelentéssel szolgált a tusnádi sportpályát megtöltő hallgatóságnak. Kijelentette: Orbán Viktor tusnádfürdői jelenléte a társadalmi konzultáció erdélyi magyar közösségünk felé való kiterjesztésének tekinthető. Helyzetértékelésében említést tett a Székely Mikó Kollégium, illetve a MOGYE magyar tagozatának ügyéről, hangsúlyozva: az igazságról és a minket megillető jogokról nem szabad lemondanunk. Tőkés László bejelentette: a magyar kormány nemzetgazdasági minisztériuma nagy mértékű támogatást nyújt az EMNT által kidolgozott Mikó Imre Terv megvalósítására, a Wekerle-terv ernyője alatt. A folyamat a gazdasági talpraállásról szól, ugyanis gazdasági önrendelkezés nélkül Erdély sorsa megpecsételődött. Sokan megfeledkeznek arról, hogy az autonómia nem csupán egy szép eszme, hanem gazdaságilag is fontos. Tőkés leszögezte: az autonómia nem székelykedés, hanem létkérdés! Erdély mindig is Románia gazdasági mozdonya volt, és még mindig van annyi erő benne, hogy a Balkán irányából Nyugat-Európa felé terelje az országot. Tőkés László említést tett az európai autonómiák rendszeréről is, amelyek igazolják, hogy az önrendelkezés a gyakorlatban is működő fogalom. Az EMNT-elnök Orbán Viktor, illetve a magyar kormány hatékonyabb támogatását kérte az autonómia ügyének előmozdítása érdekében. Megemlítette, hogy „senki sem jött még olyan közel a magyarsághoz”, mint Traian Băsescu felfüggesztett román államfő, ezért fontolóra kell venni, hogy ő vagy a xenofób Crin Antonescu lenne jobb államelnök. Ugyanakkor arcátlan arroganciának nevezte Victor Ponta román miniszterelnök kijelentését, miszerint Székelyföld nem létezik. Ez egyben azt jelentené, hogy „önök sem léteznek” – tette hozzá a volt püspök.
Párhuzamot vonva az éppen megkezdődött harmincadik nyári olimpia békeüzenetével, az „esztelen testvérharc helyett a csapatszellem kialakulását” sürgette az erdélyi magyar politikában. Az olimpiai játékok üzenete szerint elvszerűen, szabályosan kell játszani, ezt kellene alkalmazni a politikai pályán is. Szabálytalan játéra, korrupcióra, manipulációra nincs szüksége közösségünknek, mondotta, ugyanakkor hozzátette: fontos, hogy a „bíró is független legyen” ebben a játékban.
Mint minden évben, idén is lehetőség nyílt arra, hogy az előadásokat követően a közönség közvetett módon kérdéseket intézzen az előadókhoz. A legtöbb kérdés a júniusi romániai helyhatósági választások eredményeit firtatta, illetve az erdélyi magyar politikai pártok lehetséges együttműködésére kérdezett rá. Tőkés László határozottan kijelentette: fontosnak tartja az új egység megteremtését, az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogását, ennek azonban feltételei vannak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alapított Erdélyi Magyar Néppárt ugyanis nem ül tárgyalóasztalhoz korruptakkal és árulókkal.
Orbán Viktor a kérdésekre válaszolva elmondta: a magyar kormány viszonya a határon túli magyarsággal nem politikai természetű. Feladatának érzi egységet teremteni a széthúzó erők között, a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében. Hozzátette: azért szövetségesek a Tőkés László vezette EMNT-vel, mert húsz éve rendíthetetlenül ugyanazokat a nemzeti célokat szolgálják. A magyar kormány mindemellett elismeri és tiszteletben tartja azt a tényt, hogy az RMDSZ nyolcvan százalékos támogatottságot élvez, de nem tudja elfogadni az erkölcsi szempontok figyelmen kívül hagyását a nagyobbik magyar párt politikájában.
A Tusványos sajtószolgálata
Erdély.ma

Éles pengeváltás a nemzetpolitikai kerekasztalon
A Hargita megyei Tusnádfürdőn zajló 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői által kiadott programfüzet szerint, a péntek reggeli Választások 2012 – nemzetpolitikai kerekasztal című panelben eredetileg egyetlen RMDSZ-politikus sem szerepelt, így az előzetes becslés szerint a Kárpát-medencei helyzetkép egyoldalúnak ígérkezett.
De Borbély László megjelenése teljesen megváltoztatta a helyzetet. Az érdekvédelmi szövetség politikai alelnökének jelenléte, no meg Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének felszólalása jelentősen felpaprikázta a hangulatot, így Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kissé háttérbe szorult. Ilyen körülmények között Répás Zsuzsannának, a magyar közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkárának nehéz volt ellátni a moderátori szerepét.
Brenzovics László közölte, hogy nemrég Kárpátlján „kettévágták” a beregszászi járást, így csökkentek a magyarság esélyei a képviselet biztosítására a magyar körzet kialakítása révén. – Olyan lehetőségek tárulnak elénk, mint Szálasinak a népbíróság előtt 1945-ben – vonta meg a párhuzamot az előadó. Úgy vélte, Magyarország súlyának növekedésével lehetőség nyílik arra, hogy a kárpátaljai magyarság képviselőt juttasson az ukrán parlamentbe.
A felvidéki magyarság drámai csökkenést könyvelhet el –számolt be Berényi József. Adatai szerint több mint 100 ezerrel kevesebb magyar él Szlovákiában, mint 20 évvel ezelőtt. Úgy vélte, az autonómiával a megszűnést kerülheti el a felvidéki magyar közösség. Szomorú hírként közölte, hogy soha nem kapott annyi szavazatot a Fico-vezette Smer politikai alakulat, mint a legutóbbi választásokon.
– Még nem ismerjük a népszámlálás adatait, de szerintem túl sokan vagyunk ahhoz, hogy lemondjunk az érdekképviseletről – kezdte gondolatait Pásztor István. Újabb reménykeltő vonatkozást említett: tapasztalata szerint megállt az átszavazás a szerb pártokra. Eredményként említette, hogy a vajdasági parlamentben öt helyet sikerült megszerezniük, mi több, külön VMSZ-frakció alakult, amely kiváló eredmény, ugyanis utoljára 16 évvel ezelőtt volt csak ilyen.
Borbély: mi 90, a többi magyar párt 10 százalék
Beszédében Borbély László az összefogásra, a szolidaritásra helyezte a hangsúlyt. – Nem vesznek figyelembe, ha nincs erőnk és hitelünk. Huszonkét év alatt megvédtük a magyarságot, s szerencsére nálunk sem volt jelentős átszavazás – mondta, majd a június elején zajlott önkormányzati választásokról szólva megjegyezte, hogy az RMDSZ a magyarok 90, míg az EMNP és az MPP együtt a voksok 10 százalékát szerezte meg. Hangsúlyozta, ez jelzi, hogy a romániai magyarság nem akar megosztást. Sikerként könyvelte el, hogy az RMDSZ-nek sikerült megtalálnia a modus vivendit a mindenkori bukaresti kormánnyal, amelynek köszönhetően eredményeket sikerült elérni.
Borbély azon véleményének adott hangot, hogy „bár ez nem a mi játszmánk”, az erdélyi magyaroknak élniük kell szavazati jogukkal a vasárnapi referendumon, de mindenki lelkiismerete szerint voksoljon. Ismerve a hallgatóságot, Borbély azt is megemlítette, hogy az RMDSZ programjában 1993 óta célkitűzésként szerepel az autonómia kérdése.
„Épeszű ember ebbe a kocsmai verekedésbe nem száll be”
A parázs vitát és éles pengeváltást Toró T. Tibor felszólalása indította el. Az EMNP elnöke elmondta, hogy szerinte a népszavazáson való részvételre buzdítással az RMDSZ azokat erősíti, akik „puccsszerű eljárást indítottak a jogállamiság ellen”. – Épeszű ember ebbe a kocsmai verekedésbe nem száll be – vélekedett.
Az EMNP-nek 100 ezer személyt sikerült mozgósítania, s elismerte, ezeknek a szavazóknak a kétharmada az RMDSZ-re voksolt. – Ezért még mindig nem kaptuk meg a köszönőlevelet az RMDSZ-től – élcelődött Toró. Borbély azonnal válaszolt: – Köszönjük! Csak így tovább! Toró T. Tibor elmondta, hogy az EMNP elismerte, tudomásul vette az RMDSZ eredményét, s megtanulták azt is, hogy a szavazatokat meg kell tudni számolni, s az RMDSZ sikeres ebben.
Felvetette, hogy a román és a magyar kormány legutóbbi együttes ülésén elhangzott, az akkreditáció után társfinanszírozással oldják meg a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztyén Egyetem működését. – Mindkét felsőfokú oktatási intézményt akkreditálták, s ilyen téren még semmi sem történt – mondta a politikus, aki az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) mihamarabbi összehívását kérte. – Tervezzük újra az együttműködést! – szorgalmazta Toró.
Tőkés bedobta a gránátot
A gránátot Tőkés László EMNT-elnök dobta be, amikor a hallgatóság soraiból szót kérve kijelentette, hogy félti az RMDSZ-t, ugyanis a hatalomvakság jeleit látja megjelenni. Az RMDSZ a román hatalom magyar tagozata – hangoztatta, majd az érdekvédelmi szövetségnek a helyhatósági választásokon elért eredményéről elmondta: „a posztkommunista visszarendeződés mindig elsöprő sikereket aratott”. Az RMDSZ-nek tekintettel kell lennie arra a 10-12 százalékos kisebbségre, amit mi képviselünk – mondta Tőkés a két másik magyar párt által elért eredményekre utalva.
Válaszában Borbély hasonlathoz folyamodott. – Értékelem, hogy a püspök úr aggódik az RMDSZ-ért. Olyan ez, mint amikor egy családban a kis testvér félti a nagyot. Folyton azt hallom Önöktől, hogy hatalmon lenni csúnya, a hatalom rút. Hogy lehet olyant tenni, hogy egyik nap kérjük az RMDSZ-es miniszterek lemondását, aztán néhány napra rá pedig követeljük, hogy az érdekvédelmi szövetség intézze el a MOGYE-ügyet? Felhányta a két magyarországi politikus erdélyi látogatását, akik beleavatkoztak az itteni magyar alakulatok választási kampányába. – Ez a két látogatás nem segített az erdélyi magyar politikai szereplők közti egységnek és szolidaritásnak – mondta, majd felhívást intézett a jelenlevőkhöz, hogy szeptember elsején legyenek ott a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a börtönbüntetések kapcsán szervezett tüntetésen.
A hallgatóság felvetette a Magyarországon bejegyzett külhoni magyar párt kérdését is, amelyre Borbély azt válaszolta: az ötletet a Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) vetette fel valaki, de az RMDSZ nem foglalkozik a kérdéssel, más megoldásnak kell körvonalazódnia.
KISS OLIVÉR
Szabadság (Kolozsvár)

Németh Zsolt: gyarapodni kell lélekszámban, vagyonban és jogban
Amint a múlt héten már jeleztük, kedden, július 24-én, a Kós Károly tervezte sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, a Bánffy Miklós-emlékkiállítás megnyitóján felavatták a székelyek legenda szerinti vezérét, Csaba királyfit ábrázoló tíz négyzetméteres üvegfestményt, amelyet Kós Károly legközelebbi munkatársa, gróf Bánffy Miklós író, művész, polihisztor, Magyarország egykori külügyminisztere tervezett 1933-ban és Makkai András kolozsvári üvegművész készített el.
– A székelységnek gyarapodnia kell lélekszámban, lélekben, jogban, vagyonban és olyan politikai struktúrákban, amelyek az összetartozást és az önkormányzást erősíthetik – jelentette ki a megnyitón Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az államtitkár szerint a kor feladata, hogy a zsugorodó közösség gyarapodó nemzetté váljon. "Ma gyárakkal, vállalkozásokkal, családalapítással, gyermekek világra hozásával és színvonalas magyar iskolákban való taníttatásával kell a szülőföldet megtartani" – jelentette ki.
Németh Zsolt ünnepi beszédében elmondta, Bánffy Miklós sorsa ugyanolyan hányattatott volt, mint amilyent az üvegfestményen látható Csaba királyfi alakja sugall. Hozzátette, másodlagos kérdés, hogy valóban létezett-e a székelyek vezére. "Csaba királyfi a székelység magyarságon belüli önálló identitásának a szimbóluma" – fogalmazott Németh Zsolt.
Az államtitkár hozzátette, ma is vannak, akik félelemben próbálják tartani a székelységet. Aggályosnak tartotta, hogy "22 évvel a Ceausescu-diktatúra után is első fokon letöltendő börtönbüntetésre lehet ítélni valakit azért, mert a jogszabályi keretek között a népétől elorozott közösségi intézmény és szimbólum visszajuttatásáért dolgozik" – utalt az államtitkár a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását megsemmisítő, és a restitúciós bizottság tagjait elítélő bírósági határozatra.
Németh Zsolt reményét fejezte ki, hogy Románia – a belpolitikai feszültségek csillapodásával – hamarosan képes lesz visszatérni a nyugati jogállami fejlődésnek arra az útjára, amelyen az utóbbi évek során eredményesen haladt előre. "Ezáltal képes lesz biztosítani a feltételeket ahhoz, hogy a székelység saját jövője felől nyugodt lehessen a szülőföldjén" – fogalmazott az államtitkár.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója arról beszélt, illőnek tartották, hogy az üvegfestmény felavatása alkalmából annak tervezőjét, Bánffy Miklós alakját is kiállításban mutassák be. A művészetekben és a politikában is jeleskedő erdélyi arisztokrata alakját Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója elevenítette fel.
A vándorkiállítást a magyarországi Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezte.
Népújság (Marosvásárhely)

IV. Erdélyi Református presbiteri konferencia
Szórványgyülekezetekkel ismerkedtek
Idén az Algyógyi Ifjúsági Központban tartja rendes évi konferenciáját az Erdélyi Református presbiteri szövetség.
– Az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő konferencia egyben táborozás is, igyekszünk olyan helyszínt választani, ahol az egyhetes program alatt lehetőség nyílik az üdülésre, kötetlen együttlétre, beszélgetésre – fogalmazott Pályi József, a presbiteri szövetség kerületi elnöke.
Algyógy azonban nem csupán üdülő jellegével vonzotta a presbitereket. – Három évig a Balaton partján szerveztük meg a konferenciát, amelyre hivatalos volt az egyházkerület minden presbitériuma. Idén azonban a dél-erdélyi Algyógy mellett döntöttünk, mert úgy gondoltuk, itt betekintést nyerhetünk a szórványgyülekezetek életébe – mondta Pályi József. A konferenciákról ugyanis a szórványgyülekezetek képviselői általában hiányoznak. Idén is a Maros megyei, kolozsvári, Küküllő-menti és erdővidéki egyházmegyék küldték el képviselőiket. A presbiteri szövetség elnöke szerint a szórványvidéken a presbitériumok nehezen tudják ellátni feladataikat, hiszen a gyülekezeti tagok egy-egy nagyobb város, vagy község egész területén szétszórva élnek, ráadásul sokan vegyes családokban, így nehéz a kapcsolattartás. Persze a tömbvidék egyházközségei sem mentesek a mindennapi gondoktól, a megmaradás kérdése itt is az összefogáson, tudatos építkezésen múlik. – Jómagam a marosvásárhelyi alsóvárosi gyülekezet tagja vagyok. A városban tíz gyülekezet van, de szinte minden évben 500-600 egyháztagot kísérünk ki a temetőbe. A fogyás tehát nálunk is rohamos – ismertette a marosvásárhelyi gyülekezetek helyzetét Pályi József. Elmondása szerint azonban a helyzet nem olyan fekete, hiszen a fiatal lelkészcsaládok Erdély-szerte, jó példát mutatva vállalják a nagy családot. Szinte mindenhol három vagy ennél több gyermek születik a lelkipásztorok családjában és ez jó példát jelent a gyülekezetek számára is. Van olyan falu, ahol a helybeliek is megbátorodtak, évről-évre több a keresztelő. S azóta a határban fekvő szántóföldek sem hevernek parlagon. A családfők nekiveselkedtek, dolgozzák a földeket, hogy eltarthassák a családot.
A gyülekezetek megtartásában nagy szerep hárul a presbitériumra is, hangsúlyozták az algyógyi konferencia előadói. Imre István Zoltán, mákófalvi lelkipásztor a dinamikus egyház példáját állította hallgatósága elé, Sipos Szabolcs, szászvárosi lelkész az egyházi élet megszervezéséről beszélt, Veress László marosszentkirályi lelkipásztor a gyülekezetépítésről tartott előadást, a tordai Nagy Albert lelkész pedig a presbiterek egyéni felelősségét taglalta.
Dr. Gudor Kund Botond, gyulafehérvári lelkipásztor az egyházkormányzat és -építkezés témájában tartott előadást a konferencia résztvevőinek és el is kísérte őket Magyarigenbe, Boroskrakkóra, Hegyalja vidékére, hogy betekintést nyerjenek a kihalófélben lévő gyülekezetek megmaradásért folytatott küzdelmébe. Az Algyógyon töltött egy hét alatt a presbiterek meglátogatták a piski arborétumot, a szászvárosi református Kun Kollégiumot és vártemplomot, ellátogattak Dévára, Vajdahunaydra, Gyulafehérvárra, Nagyenyedre és Torockóra is. – Az itt tapasztalt élmények arra buzdítottak mindannyiunkat, hogy ne csak tanácskozzunk, hanem konkrét lépést is tegyünk a kihalóban lévő gyülekezetek megsegítésére. Ezért úgy döntöttünk, javasolni fogjuk az Erdélyi Református Egyházkerület mintegy tízezer presbiterének, hogy mindenki, megszabott rendszerességgel, egy lejjel támogassa a szórványgyülekezeteket, illetve az elárvult templomok karbantartását – foglalta össze a konferencia döntését Pályi József, az egyházkerületi presbitériumi szövetség elnöke.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Jó döntés meghozatalára biztatta Orbán Viktor a népszavazásra készülő romániai polgárokat
A Traian Basescu leváltásáról kiírt hét végi romániai népszavazásra utalva jó döntés meghozatalára biztatta Románia polgárait szombaton Orbán Viktor.
A miniszterelnök azon a szabadtéri politikai fórumon tartott előadást több mint ezer fős hallgatóság előtt, amelyet a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján rendeztek az erdélyi Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök hangsúlyozta, nem avatkozhat bele abba, hogy a bukaresti "bicskázás" után ki marad talpon, és "kit hoznak ki a bálteremből", de aggodalommal tölti el, amit lát. "Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést" - jelentette ki a miniszterelnök. Ezzel a Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen kiadott péntek esti állásfoglalására utalt, amelyben az erdélyi magyarságot a vasárnap tartandó népszavazáson távolmaradásra szólították fel.
Orbán Viktor és Tőkés László is fehér ingben érkezett a tusványosi fórumra: a jelenlévő újságírók közül sokan ezt is a népszavazással kapcsolatos jelzésként értelmezték. Romániában ugyanis az államfő leváltását ellenzők tábora jelképévé tette a fehér színt, és a népszavazási kampány idején fehér ingben jelentek meg a Basescu államfőt támogató politikai rendezvényeken.
Orbán Viktor egy a gazdasági válság okairól és kezelési lehetőségeiről szóló átfogó előadás során hozta szóba Románia és Magyarország sajátos helyzetét.
Szerinte Közép-Európa sikeresebb volt a válságkezelésben, mint a Nyugat, de Magyarországnak és Romániának most erőfeszítéseket kell tennie, hogy bekerülhessen a Szlovákia, Csehország, Lengyelország alkotta sikerzónába. Orbán Viktor aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt, amelyek szerinte kockára teszik az utóbbi tíz év felzárkózását és a költségvetés rendbetételében elért eredményeket, amelyekért a lakosság hatalmas áldozatot hozott.
Elemzésében a miniszterelnök rámutatott: nincs szó világválságról, csak Amerikában és Európában van baj.
"Ma az európai egység egy olyan nemzetközi programmá vált, amellyel kapcsolatban kritikát megfogalmazni, akárcsak érzékeny kérdéseket feltenni, a kánonon kívüli hangfekvésben beszélni, nem csak illetlenség, hanem retorzióért, sőt kiátkozásért kiáltó tett" - mondta Orbán Viktor. Ezzel szemben a miniszterelnök szerint egyedi megoldásokra van szükség egyedi problémák kezelésében, és az európai nemzetek ellenében az Európai Uniót nem lehet sikerre vinni. Rámutatott, a nemzeti érzés reneszánszát éli Európában és bebizonyosodott, hogy az európai nemzetek nem akarnak összeolvadni egymással.
"A terv az gyümölcskosárra hasonlít inkább, nem pedig egy gyümölcsturmixra, amit brüsszeli bürokraták hoznak létre. Ebből az is következik, hogy a mai európai válságra nincs központi megoldás, a nemzeteknek saját erősfeszítéseik révén, külön-külön kell megoldaniuk a saját problémáikat" - magyarázta a miniszterelnök.
Úgy vélekedett: ez a válság kedvező átrendeződés lehetőségét hordozza Közép-Európa országai számára.
"Ki kell mondanunk, hogy az európai válság lényegében Brüsszel válsága. Brüsszel az elsődleges akadálya annak, hogy nem találjuk a megoldásokat a nemzetgazdasági bajok kezelésére. Brüsszelben azzal töltenek értékes heteket, hogy a csirkeketrecek méretét módosítsák, előírják, hogy a disznóknak játékot kell betenni az ólakba, és a libák lelki állapota fontos európai politikai kérdés, miközben százezrek veszítik el munkahelyüket, omlik össze a pénzünk és érezzük, hogy egyre nehezebb megélni" - mondta a miniszterelnök.
Közép-Európa országainak lépéselőnyét Orbán Viktor annak tulajdonította, hogy nem újabb hitelek felvételével próbálták a válságot kezelni.
"Ez alól csak Magyarország a kivétel, amely a 2008-as válság után radikálisan megnövelte államadósságát és most azért harcolunk, hogy az adóssághegy ne szakadjon ránk, hanem kimászhassunk alóla" - mondta Orbán.
Az eladósodásért Orbán Viktor a baloldalt okolta.
"Ha jönnek a szocialisták, előbb-utóbb összedöntik az országot, és akkor előbb vagy utóbb a jobboldalhoz kell fordulnunk, hogy az hozza rendbe. Aztán ha ráununk a jobboldalra, vagy a jobboldal mindenféle hibákat vét, akkor persze visszamegyünk a baloldalhoz, aki majd megint jól összedönti az országot, és utána megint visszahívjuk a jobboldalt, hogy tegye már rendbe" - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a válságkezelésre nincs egységes sikerrecept, és ez szerinte nem baj.
"Ez összességében egy intellektuális szabadságot, egy lehetőséget is jelent. Ha bízunk magunkban, megértjük a folyamatokat, amelyekben élünk, képesek vagyunk kidolgozni a megoldásokat, és képesek vagyunk megszervezni magunkat ennek érdekében, akkor az az előnyünk, ami ma a válságkezelésben a nyugatiakkal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad, és óriási lépést tettünk a siker irányába" - jelentette ki Orbán Viktor a Tusványoson, a "Magyarország és Közép-Európa megújul" című politikai fórumon.
Baranyi László
MTI