Népszámlálás jövő ősszel
Hét hónappal, 2011 októberéig halasztották a népszámlálást, a költségek csökkentése érdekében a lakosság és a lakások megszámlálását egyszerre végzik a mezőgazdasági állomány felmérésével — nyilatkozta Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter a polgármestereknek és prefektusoknak tartott videokonferencián. Becsléseik szerint a számbavétel ötvenmillió euróba kerül.
A népszámlálás európai uniós követelmény is. Az erre vonatkozó jogszabályt 2008-ban fogadta el az Európai Parlament, és a referenciaévet 2011-ben jelölte meg, az eredményeket, statisztikákat 2014 elejéig kell közölni az unióval. Ilyen összefüggésben a népszámlálás nemcsak országos, de nemzetközi szempontból is fontos esemény — mondta el György Ervin prefektus. Vasile Blaga belügyminiszter kifejtette, a népszámlálás pontos adatokkal szolgál a lakosság számáról, etnikai, területi, szociális eloszlásáról, lakhatási feltételeiről. A polgármesterek megkapták a prefektúrától a népszámláló bizottságok működési szabályzatát, valamint az utcanevek és házszámok ellenőrzésére és aktualizálására vonatkozó útmutatót. Már a héten működőképessé kell tenni a helyi számlálóbizottságokat, és 2010. április 30-ig le kell tenniük a kormányhivatalba az utcák és házszámok címjegyzékét. Vasile Blaga elmondta: országos szinten százezer számlálóbiztost, húszezer főszámlálóbiztost és ezer koordinátort alkalmaznak, főleg a tanárok, a közintézmények alkalmazottjai, az egyetemisták és az egyetemet végzett nyugdíjasok soraiból. A 2011-es a harmadik népszámlálás lesz az 1989-es események után. Népszámlálást tartottak még 1992-ben és 2002-ben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Konzervatív kirohanás Kelemen ellen
A Konzervatív Párt (PC) kéri Kelemen Hunor művelődési miniszter leváltását, mert Székelyföldet népszerűsíti egy hivatalos rendezvényen. A PC mai közleményében azt állítja, hogy Kelemen Hunor művelődési miniszter „folytatja az alkotmányt megszegő lépéseit”, amelyekhez már hozzászoktatott.
„Emil Boc miniszterelnök közvetlenül felelős egy elfogadhatatlan helyzetért, amely során a kormányának tagjai támadják Románia alkotmányos rendjét” – állítják a konzervatívok.
Állításuk szerint Kelemen Hunor a Székelyföld kifejezést használja egy „a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium és Kelemen Hunor miniszter védnöksége alatt” szervezett hivatalos, kulturális rendezvényen. A PC leszögezi hogy a május 17.–július 30. között sorra kerülő I. Székelyföldi Grafikai Biennáléról van szó, amelynek ez a hivatalos elnevezése.
„Az esemény internetes honlapja (http://grafikaiszemle.ro/bienale/ro/) a Székelyföldet is népszerűsíti, és egyenesen elérhető a minisztérium honlapjáról (http://www.cultura.ro/News.aspx?ID=1555). Így egy romániai miniszter hivatalos honlapja az alkotmányellenes Székelyföld elnevezést népszerűsíti. Úgy véljük ez elég ok, hogy a jelenlegi miniszter távozzon posztjáról, mert ezt arra használja, hogy Románia alkotmánya ellen harcoljon” – mutat rá a PC közleménye.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

„Ki a köznek él, annak élni érdemes”
125 éves az EMKE
Hétfőn ünnepelte megalapításának 125. évfordulóját az EMKE, az egyesület Maros megyei fiókja ez alkalomból ünnepséget szervezett a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A civil szervezet alakulása előtt tisztelegvén három éve szervezi az erdélyi magyar kultúra napját, ami idén az évforduló megünneplésével is gazdagodott – ez alkalomból gazdag összművészeti műsor várta a szép számú közönséget.
Az estet a Soli Deo Gloria, a Szent Cecília és a Laurate Domine kórusokból álló vegyes kar fellépése nyitotta Hajdó Károly karnagy vezényletével, aki elmondta: idén a marosszentgyörgyi kórusmozgalom is százéves fennállását ünnepli.
Az EMKE mottóját – Ki a köznek él, annak élni érdemes – a műsorvezető, Kilyén Ilka színművésznő osztotta meg a közönséggel, majd Dáné Tibor Kálmán országos elnök szólt a hallgatósághoz.
– Ki az EMKE-nek él, az a közösségnek él – tenném hozzá, hiszen jövőre húszéves az újjáalakult egyesület. Jellegzetesen erdélyi sors ez: eredetileg napra pontosan 125 éve alakultunk Kolozsváron, az erdélyi nemesség és polgárság kezdeményezésére. Azóta is sajátságos intézménye vagyunk a Kárpát-medencei magyarság kulturális életének. Közművelődés – e szót egyetlen nyelvre sem lehet úgy lefordítani, hogy visszaadja a szó sajátságosan magyar értelmét. A szervezet két pilléren nyugszik: van egy nemzeti jellege, illetve alulról jövő kezdeményezés. Így kell a művelődési életet létrehozni. Amikor 1885-ben az egyesület megalakult, a már akkor szórványban élő magyar közösségekért jött létre. Eötvös Loránd olyan törvényt alkotott, amely lehetővé tette az egyletek alakulását, sorra alakultak az intézmények. Ezek egyike volt az EMKE, amely rövid időn belül a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb kulturális egyesületévé nőtte ki magát. Később a politika széljárásának lett kitéve, a kommunista diktatúra idején betiltották, 44 évig nem létezhetett. De a változások után újjáalakult és megmaradt. Ahogyan az erdélyi magyarság is. Veszélyes a szórványosodás, de 125 éve is megmaradtunk a szórványban. Fő feladatunk továbbra is a szórványban élő közösségek kulturális életének támogatása. De azon is kell dolgoznunk, hogy mekkora és milyen magyarok szeretnénk lenni Erdélyben öt, huszonöt, száz év múlva. Hogy akkor is tudjunk ezekről a problémákról beszélni. Ez lesz az EMKE feladata: a jövő építése.
Dr. Ábrám Zoltán megyei elnök hozzátette: a magyar kultúra napja mellett immár belső kezdeményezésre az erdélyi magyar kultúra napját is ünnepeljük, az egyesület célja továbbra is a nemzeti irányú művelődés.
– Amióta újjáalakultunk, a szervezet kovásza az erdélyi magyar közművelődésnek. Rendezvények, kiadványok, szakmai testületek, emlékházak jelzik tevékenységét. Ma is a magyar identitás megőrzését tartjuk célunknak. Versenyképesnek kell lennünk, ezért is szeretnénk, ha e nap ismertté válna – hallottuk, majd gazdag összművészeti műsor következett számos fellépővel, a műsorszámok között pedig az egyesület adta át a Makkai István szobrászművész által készített emlékplakettet és EMKE-oklevelet az öt, arra méltónak ítélt közéleti személyiségnek, szakembernek: Tófalvi Zoltán újságírónak, történésznek, Szekeres Erzsébetnek, a Lorántffy Zsuzsanna egyesület volt elnökének, Bartha József holtmarosi lelkipásztornak, Keresztes Géza építésznek, műemlékvédelmi szakembernek és Szász Teréznek, a görgényüvegcsűri Gyöngykoszorú-találkozók szervezőjének.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Négyévnyi közművelődés a mérlegen
Tisztújító közgyűlését tartotta az EMKE Maros megyei fiókszervezete hétfő délután a Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében. Azon a napon, amely a szervezet belső kezdeményezésére három éve mint az erdélyi magyar kultúra napja ünnepeltetik, és amelynek tiszteletére a gyűlés után a Kultúrpalota kistermében szervezett estet az egyesület.
A gyűlésen telt házas hallgatóság – társszervezetek elnökei, EMKE-tagok – vett részt, majd első napirendi pontként dr. Ábrám Zoltán megyei elnök számolt be az elmúlt évek tevékenységeiről, amolyan összegzésként.
– Négyéves mandátuma végéhez érkezett az elnökség, amely sikeres és eredményes munkát végzett nem csak Vásárhelyen, hanem különböző vidéki településeken is. A kulturális kínálat igen gazdag, a helyi egyletek, a magyar történelmi egyházak, a pedagógustársadalom jó része is részt vállal ennek szervezésében, ennek ellenére a közművelődés önkéntes napszámosainak serege fogyatkozik. A tavaly hat néptánctalálkozót szerveztünk, újra sor került több megemlékezésre: Petőfi, illetve a Don-kanyari áldozatok előtt tisztelegtünk, többek közt megszerveztük a magyar kultúra estjét, a citerások találkozóját, farsangolásos szakmai találkozókat hoztunk létre, eredményesen vettünk részt a Vásárhelyi Napok rendezvénysorozatán. Jó a kapcsolatunk a többi egylettel, a Közkincs-kerekasztal az EMKE új arculatát mutatja. Az Erdélyi Kárpát Egyesület az EMKE székhelyén gyűlésezik, a közös történelmi gyökerek is összekapcsolnak bennünket – előbbi jövőre lesz 120 éves. Voltak tervezett, de meg nem valósított programjaink is, terveink zöme azonban sikeres volt. Március 15-én a vásárhelyi magyarság három helyen ünnepelt, ezekből kettőt az EMKE hozott létre, öt, általunk javasolt személyt avattak a város díszpolgárává. Az egyesület egyike a legerősebb civil szervezeteknek, ugyanakkor számos kudarc is érte. A fiatalok részéről csekély az érdeklődés, az unióban csak multikulturalitásról lehet beszélni. Az igazi profizmust az intézményesülés jelentené, ezzel jobb kapcsolattartás, a pályázati lehetőségek sikeresebb felkutatása, több szakember részvétele járna.
Kilyén Ilka alelnök hozzátette: ezelőtt nyolc évvel hatalmas lendülettel vették át a munkát, önerőből számos programot valósítottak meg, kemény csapatmunka volt. – De nincs normatív támogatásunk, nem tudunk irodát fenntartani, alkalmazottal, órarenddel. Vásárhelyen rengeteg a kulturális rendezvény, szükséges lenne ezek összehangolása. Az EMKE ezt fel tudná vállalni, ha kapna normatív támogatást.
A választás előtt a résztvevők szóltak hozzá az elhangzottakhoz, többjük a pedagógustársadalom java részének a kulturális rendezvényekről való sorozatos hiányzását fájlalta, szerintük ez a fő oka a fiatalok érdektelenségének. A beszámolók után következett a tisztújító választás, amelynek eredményeképpen dr. Ábrám Zoltán maradt az elnök, Kilyén Ilka az alelnök. Ügyvezető elnökké lett Fazakas Ildikó. Elnökségi tagok: Deák Júlia, Náznán Olga, Barabás László és Kiss Zoltán.
(nboti)
Népújság (Marosvásárhely)

Kórusközpontú fesztivál
Kérdezett: Bölöni Domokos
Idén az előzőekhez képest korábban tartották a XIX . Bárdos Lajos–Nagy István Kórusfesztivált. Okairól Kovács András karnagyot, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük.
– A korai időpont legfőbb oka, hogy májusban nem találtunk olyan hétvégét, amikor a Kultúrpalota nagyterme szabad lett volna. Azt is számításba kellett vennünk, hogy ne olyan periódusra tervezzük, amikor amúgy is sok a zenei rendezvény. Egy másik gond az utóbbi időben a fiatalok vizsgaidőszakának meghosszabbodása. Ezek a programok (ballagások, vizsgák, ünnepségek) a családok minden tagját érintik, így a június eleji, május végi dátumok elestek. Végül idén az én hibámból egy figyelmen kívül hagyott "apróság" is megnehezítette a jelenlétet, hiszen a fesztivált az iskolai vakáció utolsó két napján tartottuk, ezért aztán nem is jöhettek el az iskolai kórusok.
– Ha gyorsmérleget készítene, milyennek mondaná az idei sereglést?
– Az említett nehézségek ellenére sikeresnek tartom az idei hangversenyeket. Tíz kórus mutatta be műsorát, ezek közül kettőt most hallottunk először. Külön öröm volt számomra, hogy volt tanítványom, a fiatal zenetanárnő-karnagy, Szász Emese vezetésével mutatkozott be a csittszentiváni Shálom kórus, gondosan kiművelt műsorral, felcsillantva a reményt, hogy kórusmozgalmunk jövője nincs veszélyben, ha ilyen tehetséges fiatal kórusvezetőink vannak. A nagy múltú Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikarát is érdeklődéssel hallgatta a többnyire énekesekből álló nagyérdemű, a szintén fiatal karnagy, Molnár Katalin irányításával.
– Többnyire énekesekből álló hallgatóság. Nem lehetne népesebb közönséget toborozni a – mégiscsak kétnapos – rendezvénynek?
– Ez a mi fesztiválunk nem tömegközpontú, hanem kórusközpontú, vagyis nem versenyjellegű. (Én különben is csak a sportversenyeket szeretem, a zeneieket nem. A művészi teljesítmény sem méterrel, sem stopperrel nem mérhető.) Célunk, hogy fórumot teremtsünk amatőr énekegyütteseinknek. Fellépési, megmérettetési lehetőséget biztosítva, motiválva ezáltal őket a további munkára, tanácsokat adni, repertoárt gazdagítani. Egy kezdő kórus és karvezetője számára tanulságos lehet egy érettebb, magasabb művészi színvonalat elért kórus meghallgatása, vezetőjének tanácsa. Bátorítani akarunk, nem bátortalanítani, elkedvetleníteni – ezért hallhattunk különböző szinten éneklő együtteseket, és ezért nem akarok senkit most sem kiemelni. Természetesen a bemutatott műsorok művészi értéke, a darabok nehézségi foka nagyon változatos volt. Ami szerintem nagyon fontos előrelépés, hogy az előző évekkel ellentétben a bemutatott művek nehézségi foka csak nagyon ritkán haladta meg az előadó együttes képességeit. Tehát a műsorválasztásban, a darabok nehézségi fokának mérlegelésében a karvezetők ritkán tévedtek.
– A kórusok túlnyomóan vallásos, egyházi műveket adtak elő. Nem megy ez a "világi" muzsika rovására?
– Kétségtelen tény: a legtöbb énekkart az egyház tartja fenn, ehhez mért a repertoárjuk is. Azért van ez így, mert az egyház ismerte fel a karéneklés közösségteremtő és nevelő szerepét. Mikor a Nagy István ifjúsági vegyes kart létrehoztam, hiába kilincseltem érdekszövetségünknél vagy az ifjúsági szervezetnél. Tervem hallatán Kolcsár Sándor unitárius esperes azonnal kezembe nyomta a templom kulcsát. Nyugdíjba vonulásakor mennünk kellett a templomból. Akkor elmentem az egyedüli magyar líceumunk igazgatójához, és kértem egy osztálytermet heti két alkalomra, az esti órákra. (Nem mellesleg: 4–5 énekesem az ő iskolájából járt a kórusba.) Tudod, mit kérdezett? Azt, hogy mit fizetek. Régebben volt tanügyi kórus, kultúrházi kórus, orvosok kórusa stb. Most vannak-e ilyenek? Lejáratták annak idején őket?
A közösségépítés szerepét manapság a cégek, vállalkozások is felismerik. A tehetősebbje drága pénzeket fordít kiképzésre, küldi alkalmazottait az ilyen célú táborokba. Pedig mennyivel okosabb és hasznosabb dolog lenne egy énekkar, egy tánckar finanszírozása! Kérdésedre visszatérve, én nem szakosítom világira és egyházira a fesztivált, inkább úgy mondom, hogy amikor lehetséges, akkor a kettő közül az egyik (a szombati) hangverseny a fiataloké, a másik (a vasárnapi) a felnőtteké.
– Ez volt a tizenkilencedik kórushangverseny. Hogyan tovább? Mire számíthatnak a közeljövőben a kórusok és a kórusmuzsika kedvelői?
– Hát hogyha az Isten is úgy akarja, akkor a huszadikat is jó lenne esztendienkor, 2011-ben megszervezni. Köszönetet kell mondanom az Állami Filharmóniának, a polgármesteri hivatalnak, a Communitas Alapítványnak, a Psalmus kórus és a csittszentiváni kórus tagjainak, akiknek segítsége nélkül nem tudtuk volna megszervezni a fesztivált.
– Kovács András három kórust is dirigál. Milyen események várják ezen a tavaszon?
– A hét végén, április 17–18-án a Nagy István ifjúsági vegyes karral Budapesten lépünk fel, a XXXIII. Bárdos Lajos Zenei Hetek nyitóhangversenyén, a Tudományos Akadémia dísztermében, magyar és osztrák kórusok társaságában. A Vártemplom Psalmus kórusával május 17-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban egy Zsizsman Rezső-emlékhangversenyen énekelünk. Ezek a közelebbi fontos események számunkra.
Népújság (Marosvásárhely)

Szatmárnémeti fekete márciusa – interjú Formanek Ferenccel
A román és magyar közösség közötti feszültség hiányának tudható be, hogy 1990 márciusában az akkori hatalomnak nem sikerült a marosvásárhelyihez hasonló véres eseményeket előidézni Szatmárnémetiben – mondja a Krónikának adott interjúban Formanek Ferenc, Szatmár megye egykori alelnöke. A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanács megyei alelnöke szerint akárcsak Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben sem lehet spontán gyülekezésről beszélni. Szerinte úgy tűnik, már Ceauşescu idején kidolgoztak egy forgatókönyvet erre a két városra.
– Írásban jelezte, hogy pontatlan a Kincses Előd lapunknak adott interjújában az az állítás, mely szerint 1990-ben Szatmárnémetiben a magyarság nem állt ki ön és Pécsi Ferenc mellett, így már nem hozták be az avasi románokat, és elmaradt a véres összecsapás. Nem így volt?
– Nem egészen. Annak idején RMDSZ-elnökségi határozatot hoztunk arról, hogy megünnepeljük március 15-ét. Az ünneplés azonban már pár nappal az esemény előtt problémássá vált. Ha jól emlékszem, 12-én megjelentek a Szatmár megyei adminisztrációs palotában a helyi Vatra Românească vezetői, és kifejtették: tudomásuk van róla, hogy sokan érkeznek a határ túloldaláról erre az ünnepre azzal a hátsó szándékkal, hogy visszacsatolják Szatmárnémetit Magyarországhoz. A látogatást nem vettük komolyan, mert nem észleltünk semmilyen román–magyar feszültséget.
– A román kollégái nem bizonyultak fogékonyaknak a Vatra felvetéseire?
– A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsnak Szatmár megyében Nicolae Popdan volt az elnöke, Nicolae Manea és én voltunk az alelnökei. Nálunk mind iskolaügyben, mind egyéb kérdésekben mondhatni problémamentes volt az együttműködés. A román kollégák majdhogynem kacagásba törtek ki, amikor meghallották a vatrás félelmeket. Meg is egyeztünk, hogy ezek hőzöngők, akiket nem kell komolyan venni. Aztán 15-ét megelőzően megérkezett Bukarestből egy Iordan Rădulescu nevű ezredes, aki azt mondta, azért küldték, hogy a román–magyar feszültséget enyhítse. Nem értettük a látogatást, hiszen mi semmilyen feszültséget nem éreztünk. Ha jól emlékszem, az ezredes elbúcsúzott tőlünk, és azt mondta, Marosvásárhelyre megy.
– Nem éreztek feszültséget, mégsem ünnepelhették meg március 15-ét úgy, ahogy tervezték.
– Arra készültünk, hogy két koszorút helyezzünk el: egyet Szatmárnémeti belvárosában a Bălcescu-szobornál, egyet pedig Erdődön a Petőfi-emlékműnél. 15-én reggel azonban összeverődött pár száz román ellentüntető a Bălcescu-szobornál, így azt nem lehetett megközelíteni.
– Úgy gondolja, hogy az említett Rădulescu ezredest küldték megszervezni az eseményeket?
– Ha nem is személyesen szervezte, de ezt spontán gyülekezésnek nem lehet nevezni. Abban az időben egyetlen párt sem lett volna képes arra, hogy vidékről a városba szállítsa emberek százait. Efféle mozgósításra az akkori viszonyok között még a megyei tanács sem lett volna képes. A tanácselnök sem diszponált akkor a szállítóvállalatok szállítási eszközei fölött.
– De hát az RMDSZ korábban közel százezres néma tüntetést tudott szervezni Marosvásárhelyre. Nem lehet, hogy pusztán a nemzeti öntudat, az okkal vagy ok nélkül érzett veszélyhelyzet gyűjtötte össze a román közösséget is?
– Ezt nem a mostani szemmel kell tekinteni. A marosvásárhelyi gyertyás-könyves felvonulás hét végén, munkaszüneti napon történt. Március 15-e viszont csütörtökre esett. Akkoriban még mindenki munkaviszonyban állt, és nem volt annyira ura a helyzetének, hogy spontán módon abba tudja hagyni a munkát, és elmenjen tüntetni. Amikor tudomására jutott az avasújvárosi kórházigazgatónak, hogy szervezik az emberek szatmári utazását, lebeszélte őket az útról. Ha egy igazgató úgy döntött, hogy felvonul a munkásaival, akkor azok felvonultak, ha egy igazgató ellenezte a felvonulást, a munkások sem mentek. Itt spontaneitásról nem lehet beszélni. Valaki szólt az igazgatóknak, hogy engedjék el az embereket.
– Hogyan viszonyult a magyarság az ellentüntetéshez?
– Amikor látszott, hogy konfliktust, verekedést akarnak szítani, beláttuk, annak semmi értelme, hogy odamenjünk lökdösődni a koszorúval. Így azt egy Krisztus-szoborhoz tettük le. Az ellentüntetők azonban megindultak a főtér felé, és akin kokárdát láttak, azt ütlegelni kezdték. Többnyire úgy indult a dolog, hogy le akarták tépni a kokárdát. Mi Kossuth-kokárdákat készíttettünk, melyeken a román és a magyar nemzeti színeket kombináltuk össze, ezzel is jelezvén, hogy az 1848-as forradalom mindannyiunké. A kokárdák alapján könnyű volt kiszúrni a magyar ünneplőket. Sajnos többen súlyosan meg is sérültek. A dolognak az vetett véget, hogy a magyarok autókba szálltak, és elmentek Erdődre. A provokáció azonban mind a városban, mind pedig Erdődön folytatódott. A Petőfi-szobornál levágták a hangosításunkat. 12 óra tájt valaki jelezte, hogy Pécsi Ferivel vissza kellene mennünk a városba, mert zavargások vannak. Ekkorra már küzdőtérré alakult a város központja, egy önmagát ünneplő román tömeg pedig az adminisztratív palota előtt Pécsi Ferenc és az én lemondásomat követelte. Amikor odaértünk, a rendőrség széttárta a karját és azt mondta, ők semmit sem tehetnek, mert feljelentés történt ellenünk, amelyben etnikai ellentétek szításával és anyagi visszaélésekkel vádolnak. A tömeg azt skandálta, álljunk ki eléjük, ha merünk. Annyira nem voltak tisztában azzal, hogy ki-kicsoda, hogy amikor kimentem, meg is tapsoltak. Csak akkor kezdtek fütyülni, amikor kiderült, hogy én vagyok Formanek.
– Hogyan oszlott fel végül is a román tüntetés?
– Amikor hallották, hogy a rendőrség és az ügyészség megkezdi az ellenünk szóló névtelen feljelentés kivizsgálását, szétszéledt a tömeg. Másnap az RMDSZ tanácskozásán többen is voltak, akik utcai demonstrációt követeltek, de én elleneztem, mert úgy éreztem, éppen ezt várják tőlünk, hogy aztán lehessen intézkedni ellenünk. Több napon keresztül folytak a politikai egyeztetések, és a végső kompromisszum lényege pedig az volt, hogy az RMDSZ megtarthatta a megyei alelnöki tisztséget, de ezt nem tölthetem már én be. Arról viszont nem szoktak beszélni, hogy a teljes román vezetést is leváltották.
– Nekik az volt a bűnük, hogy tárgyaló viszonyban voltak a magyarokkal?
– Nem indokolták meg a leváltásukat, de egyértelműen ez volt az ok. Utána Románia-szerte megváltozott a légkör. Március 15-ét arra használták fel, hogy az 1989 decemberében kialakult román–magyar szolidaritást felszámolják. Ebben pedig Szatmárnémetinek kiemelt szerepet szántak. A Pécsi Ferenc ellen és ellenem szóló névtelen feljelentést az ügyészség három napig vizsgálta, aztán ejtette a vádakat.
– Hogyan látszott Szatmárnémetiből az, ami néhány nappal később Marosvásárhelyen történt?
– A családommal elmentünk Szatmárról, mert nem éreztük biztonságban magunkat. Belőttek a lakásunk ablakán.
– Fegyverrel?
– Nem tudjuk mivel, de az ablak ki volt lyukadva, és egy ólomgolyót találtunk a hálószobánkban. Minekutána mind én, mind a feleségem vásárhelyiek voltunk, hát hazamentünk. Március 19-én hajnalban Király Károllyal együtt utaztam Bukarestbe. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az RMDSZ országos alelnökeként én voltam Bukarestben a szövetség legmagasabb rangú tisztségviselője. Domokos Géza és a többiek ugyanis Budapestre utaztak, ahol a román–magyar megbékélésről szóló értelmiségi találkozót szerveztek, Király Károlynak pedig nem volt RMDSZ-tisztsége. Március 20-án kihallgatást kértem Ion Iliescutól, hogy tájékoztassam a helyzetről. Miközben tombolt a verekedés Marosvásárhely főterén, én Iliescu előszobájában várakoztam, de végül nem fogadott. Az események szervezettségét azonban az is jelzi, hogy közben Gelu Voican Voiculescuval beszélgettem, aki tudott már arról, hogy bányászvonatok vannak útban Vásárhely felé.
– Húsz év telt el a fekete március óta. Látszik már, hogy miért éppen Szatmárnémeti és Marosvásárhely volt a célpont?
– Úgy tűnik, már Ceauşescu idején kidolgoztak egy forgatókönyvet erre a két városra. Ma már interneten is kutatható a magyar állambiztonsági szerveknek jó pár erre utaló dokumentuma. Elérhető egy olyan 1989 júliusában keltezett jelentés is, mely szerint Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben a román államhatalom a magyar veszélyre hivatkozva gyakorlatokat tartott. Ez azért érdekes, mert 1990 márciusában mind Marosvásárhelyen, mind Szatmárnémetiben a hatalom széttárt karokkal nézte, hogy mi történik. Ezt a konfliktust minden bizonnyal központilag hagyták jóvá, de találtak hozzá mind román, mind magyar oldalon olyan embereket, akik a hangulatot ebbe az irányba terelték.
– Ha ugyanaz volt a forgatókönyv, miért sült el másképpen a történet a két városban?
– Kincses Előd folyamatosan panaszkodott Marosvásárhelyen, hogy nem tud szót érteni a helyi román vezetőkkel. Ezzel szemben Szatmárnémetiben politikai színtéren nem volt román–magyar konfrontáció.
– Az iskolaügy is másképpen alakult a két városban. Marosvásárhelyen már azt is extrém követelésnek tekintették, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium 1990 szeptemberétől, az új tanév kezdetétől magyar iskolává váljék, Szatmárnémetiben viszont már 1990 januárjától magyar iskolaként működött a Kölcsey-gimnázium.
– Ez a két város vezetői közötti különbséget jelezte. Szatmáron a román kollégák, ha időnként értetlenkedve fogadták is a kéréseinket, lehetett velük tárgyalni, és meg lehetett találni a kompromisszumos megoldásokat. Szatmárnémeti akkor is nyitottabb volt, ma is nyitottabb, mint Marosvásárhely. Amikor két közösség politikai elitje párbeszédet folytat, általában nincsenek konfliktusok, ha viszont a politikai elitben nincs meg a szándék a kompromisszumos megoldások megkeresésére, konfrontáció alakul ki. Lám, Szatmáron párbeszéd és magyar polgármester van, Marosvásárhelyen pedig ma sincsen szándék arra, hogy a helyi vezetők bármiről kompromisszumos megállapodást kössenek, román a polgármester, és megmaradt a feszültség.
– Hogyan tekint ma az akkori szerepvállalására?
– Jó lenne egyszer tisztán látni az akkori történéseket, de ma sincs betekintésünk az iratokba. Engem a hatalom arroganciája zavar a leginkább. Különbség van a diktatúra és a mai világ között, de minduntalan azt érezni, hogy csak átalakult a hatalom. Megmaradt az a hatalmi góc, amelyik annak idején még Ceauşescu körül alakult ki. Ezért nem akarnak ma sem elszámolni a ’89-es vérengzésekkel, a szatmárnémeti vagy marosvásárhelyi fekete márciussal. Én azután még három hónapot dolgoztam az RMDSZ-ben, de a feleségem és a kislányom nem akart már hazatérni, és 1990 szeptemberében én is kértem a magyarországi tartózkodási engedélyt. Azóta is ott élek, és nem politizálok.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Ez magyar utcanévtábla?
Magyar nyelvű utcanév- és házszámtáblákat szereltetett fel négy székházának falára tegnap az RMDSZ nagyváradi szervezete. Szokatlanul csendben, különösebb felhajtás nélkül tették mindezt. BIRÓ ROZÁLIA, a városi szervezet elnöke és SZABÓ ÖDÖN, a megyei filiálé ügyvezető elnöke a múlt hónapban már bejelentette, hogy az RMDSZ tulajdonában lévő váradi körzeti székházakra kitetetik ezeket a táblákat.
Ezzel pedig mintegy ösztökélnék a megyeszékhely helyhatóságát, hogy az immár négy éve meghozott határozatát – miszerint a közterületek megnevezései magyarul is szerepeljenek a táblákon – ültesse gyakorlatba. Mi több, a magyarra átültethető hivatalos megnevezéseket le is fordítanák. Így szerepelne a feliraton (például) a „str. Primăriei” alatt a „Városháza utca” is. A történelmi megnevezések kiírását nem javasolják, szerintük azok kihelyezését majd a belvárosi teljes felújítása során lehet elérni. A cél addig is: bebizonyítani a város nem magyar lakosságának, illetőleg választott képviselőinek, hogy a kétnyelvű utcanévtábla nem ördögtől való.
Az „ügy” természetesen évek óta foglalkoztatja a váradiakat, az utóbbi hónapokban okkal, ok nélkül újabb virágzását élte a téma. A felfokozott várakozásban az RMDSZ-szervezet javaslatára sokan reagáltak a „nesze semmi, fogd meg jól!” mondással. Láthatólag a filiálé is a közvélemény nyomására foglalkozik az üggyel. Tegnap például majd minden magyar nyelvű média képviseltette magát a ma Ady Endréről elnevezett egykori Szent János utcán. A szűk, rendkívül forgalmas utcában várakozniuk kellett, hiszen az olaszi körzet székháza elé késéssel érkezett meg Biró Rozália, akár a márciusi sajtótájékoztatóra.
Miközben az Ideart Kft. munkásai kihelyezték az épület (amelyben a Nagyváradi Naplónak volt a szerkesztősége, ahol Ady Endre is dolgozott) falára az utcanév- és a házszámtáblát, az alpolgármester az intézkedés hasznosságáról szólt. Bizonyítja ezt az is, hogy eddig majdnem százan jelezték, ki szeretnék tetetni ők is ingatlanjaik falára az ilyen táblákat. Ígéretükhöz híven a történelmi magyar egyházakat és a civil szervezeteket is megkeresték, arra buzdítva azokat, hogy épületeikre helyeztessék ki a kétnyelvű megnevezéseket. Természetesen továbbra is várják a lakossági igényléseket, s azokon is igyekeznek segíteni, akiknek anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a feliratok megrendelését.
A következő helyszín az újvárosi RMDSZ-körzet székháza volt. Az egykoron Damjanich János nevét viselő utcán lévő épület falára kikerültek a „str. Simion Bărniţiu” – „Simion Bărniţiu utca” feliratú táblák. A csillagvárosi körzet székházának falára a Dimitrie Cantemir felirat került; az utcát a váradi magyarok ma is Ghillányiként emlegetik. A szőllősi székház ablakában már régóta ki volt helyezve egy „Liszt Ferenc utca” feliratú papír. Amint a körzeti elnök, Fodré Gabriella kérdésünkre elmondta, ezt praktikus okok miatt tették, ugyanis sokan nem találták az épületet. Tegnaptól még könnyebb meglelni, mivel oda is kihelyezték a táblákat.
A városi RMDSZ-szervezet elnöke tudatta, hogy az önkormányzat honlapjának magyar változatán és saját weboldalán megtalálhatók mától a hivatalos fordítások, amelyek kihelyezését ajánlják.
A történeti az igazi
Az utcanév- és házszámtáblák 26,94, illetve 10,1 lejbe kerülnek. Az RMDSZ-filiálé egy céget is megnevezett a múlt hónapban, amelyiknél el lehet készíttetni a feliratokat. Az Ideart Kft lassan két évtizede foglalkozik reklámdekorációval – tudtuk meg Kozma Csabától, a vállalat eladási felelősétől. Ők természetesen bármilyen felirattal elkészítik a táblákat, így a történelmi megnevezéseket is feltüntetik, ha azt a megrendelő igényli. Hogy az utóbbi időben mennyi kétnyelvű feliratú házszám- és utcanévtáblát rendeltek meg tőlük, azt nem mondhatta el, hiszen az cégtitok. A tábláik tartósak, speciálisan kezelt anyagot és kültéri fóliát helyeznek fel azokra. Akár még a megrendelés napján, de másnapra bizonyosan elkészítik a táblákat.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete is megszólalt ismét az ügyben. Amint arról beszámoltunk, ők továbbra is a történelmi megnevezést szorgalmazzák, mi több, azokat ingyen biztosítják az igénylőknek. Szerintük az RMDSZ saját szegénységi bizonyítványát állította ki. „A Simion Bărniţiu utca magyar utcanévtábla?” – kérdezte az ifjúsági szervezet elnökségi tagja, Csomortányi István. Ugyanolyan magánakciót kezdeményezet az önmagát érdekképviseletinek nevező párt, mint ők, a civil szervezet. A váradiakat arra kérik, hogy a történelmi megnevezést is tartalmazó utcanévtáblákat helyezzék ki. Egyébként szerintük azokat az önkormányzatnak kellene kitetetnie... Az utóbbi egy-két hétben tucatnyian igényelték tőlük az általuk javallt táblákat. Tőlük is lehet továbbra is igényelni a feliratokat, mégpedig az Illyés Gyula Református Könyvesboltban megtalálható magyar nyelvű formanyomtatványokkal, vagy személyesen tőlük, s továbbra is ingyen.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója
Az Erdélyi Gyülekezet szeretettel látja Önt és családját a Reménység Szigetén, 2010. április 18-án, vasárnap, hagyományos ünnepén, a Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozóján.
P R O G R A M
10.00-11.00 Római katolikus mise: Horváth István székesegyházi kanonok, Gyulafehérvár
11.00-13.00 Visszatalálás a népi kultúra „tiszta forrásához”. 
Párbeszéd az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalomról. 1. Rész: A magyarországi táncházról
Megnyitó: Andrásfalvy Bertalan etnográfus, Előadók: Halmos Béla népzenész, Berán István népzenész Felkért hozzászólók: Borbély Jolán etnográfus, Novák Ferenc koreográfus, Tímár Sándor koreográfus, Stoller Antal néptáncos, Sipos Mihály népzenész
13.00-14.00 Táncházi muzsika a szabadtéri színpadon: Téka Együttes, Budai Ilona és Kiss László, Kobzos Kiss Tamás és növendékei
14.00-14.30 Templom és urnatemető terveinek bemutatása
14.30-17.00 A konferencia folytatása. 2. Rész az erdélyi táncházról
Bevezető: Kallós Zoltán népzenekutató Előadók: Pávai István népzenekutató, Könczei Csongor néptáncos További hozászólások
17.00-18.20 Úrvacsorás református istentisztelet (igehirdető: Zalatnay István)
Egész Nap
Óránként harangszó, fohász és énekvers (az Erdélyi Gyülekezet imái) Videofilm a gyülekezet templomának és, urnatemetőjének terveiről Megtekinthető a gyülekezettörténeti kiállítás és kopjafa gyűjtemény
Este Kötetlen baráti beszélgetés, éneklés, muzsikálás
Gyakorlati tudnivalók:
9 órától estig „Erdélyi Gyülekezet” feliratú különbusz jár az Örs vezér tere (a 2-es metró kijáratától jobbra kb. 50 m-re) és a Reménység Szigete között.
erdon.ro

Egyenjogúsított kisebbségi oktatás
Emil Boc miniszterelnök szerint a nemzeti oktatási stratégia elvein alapul az új oktatási törvénytervezet, amelynek szövegét hétfőn fogadta el a kormány rendkívüli ülésén. Markó Béla oktatásért is felelős miniszterelnök, az RMDSZ elnöke a dokumentumot a jelenlegi időszak legnagyszabásúbb, legátfogóbb projektjének nevezte, amely lehetővé teszi az oktatási rendszer valós reformját.
A dokumentumot a kabinet megszavazása előtt három hetes nyilvános vitára bocsátotta, ahol az érdekelt felek kifejthették véleményüket, módosítási és kiegészítési javaslataikat. A kormány általi megszavazását követően a jogszabályjavaslat a parlamenthez került, a képviselőház vezető testületének határozata szerint pedig az alsóházban sürgősségi eljárással vitatják majd meg, ennélfogva elfogadásához szűk határidőt szabtak.
A parlamenti szakbizottságok április 19-ig nyújthatják be kiegészítő és módosító javaslataikat, a képviselőház plénumának pedig április 25-ig kell voksolnia a tervezetről. A döntő szót kimondó ház azonban a szenátus lesz.
Gimnáziumi portfolió
Az új törvényjavaslat szerint az iskolások ismereteit második osztálytól kezdve kétévenként tesztelik és ezek az osztályzatok is beleszámítanak a X. osztályba történő felvételibe.
Szeptembertől egyébként az ötödik évüket betöltő gyermekek úgynevezett előkészítő csoportba kerülnek, ez lesz a kötelező oktatás első esztendeje. A II. osztály végén tartják az első képességfelmérést írásból, olvasásból és matematikából. A tesztek eredményeit „személyi dossziékban”, „portfoliókban” tüntetik fel, amelyekbe, IX. osztályig bezáróan bekerülnek az összes érdemjegyek, minősítések.
A IV. osztály végén nemzetközi típusú felmérésen esnek át a tanulók, a VI. osztály befejezésekor román, modern és – a kisebbségek nyelvén oktató iskolákban – anyanyelvből, valamint matematikából tesznek vizsgát. A IX. osztály végzősei országos vizsgán esnek át: írásbelit tesznek egyebek között román, modern és – úgyszintén a kisebbségi iskolák esetében – anyanyelvből, matematikából és szóbelit „polgári és társadalmi kompetenciából”.
A líceumi felvétel az említett portfolió alapján történik, amennyiben a jelentkezők száma nem haladja meg a felkínált helyek számát. Túljelentkezés esetén hetven százalékban a gimnáziumzáró vizsgajegyek átlaga, harminc százalékban pedig a líceum által szervezett felvételin szerzett jegyek számítanak.
A törvénytervezet értelmében a líceumi felvételit 2013-tól, az érettségit 2012-től szerveznék az új rendszer szerint. Ennek megfelelően román nyelvből és irodalomból, kisebbségi iskolákban emellett anyanyelvből, reál tagozatokon matematikából, humán tagozaton földrajzból kell írásbelizni, újdonságként pedig bevezetnek egy-egy úgynevezett transzdiszciplináris vizsgát, amely a reál osztályok esetében a fizika, kémia és biológia tantárgyakat, humán osztályokban pedig a társadalomtudományokat foglalja magába.
Megújuló vezetőtanácsok
Változott a vezetőtanács összetétele is. Az új vezetőtanácsban négy tanár, négy szülő, négy helyi vagy megyei tanácsos és az iskolaigazgató foglal majd helyet; a tanárt a vezetőtanács, a szülőket a szülőbizottság, a tanácsosokat pedig az önkormányzat választja ki. A decentralizáció következtében a líceumok a megyei tanácshoz, az óvodák és a gimnáziumok, a helyi önkormányzathoz tartoznak majd. Az iskola igazgatója és aligazgatója lehet párttag, de nem vállalhat párton belüli vezető funkciót.
A szülők büntetésére vonatkozó cikkelyek a kormány által elfogadott változatban csak azokra a szülőkre vonatkoznak, akik gyermeküket nem járatják iskolába. Bírságukat ötszörösen, egy 100– 1000 lej közötti összegre csökkentették. Ha a szülő nem tudja ezt az összeget megtéríteni, közmunkát kell vállalnia.
Pozitív diszkrimináció
A hétfői kormányülésen elfogadott törvénytervezetbe bekerültek a kisebbségi oktatásra vonatkozó fontos cikkelyek, így a román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat, Románia történelmét és földrajzát is mindvégig, a líceumot is beleértve, magyarul tanulhatnak a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok. A román nyelvet és irodalmat végig sajátos tantervből és tankönyvből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek, a líceumban is.
Új kezdeményezés az is, hogy a diáklétszámtól függetlenül, a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, így bármilyen kis létszámú az adott iskola, pecséttel és aláírási joggal rendelkezhetne. Az elemi osztályokban a minősítést magyarul is beírhatják az oktatók. Pozitív diszkriminációt alkalmaznának a kisebbségi iskolákban az alapfinanszírozást illetően, vagyis nagyobb kvótarendszer illeti a kisebbségi iskolákat.
A törvénytervezet egyik nagyon fontos cikkelye, hogy az intézmény vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek. A szórványban működő iskolákra nézve ez fontos rendelkezés.
Kedvező módosításokat foglal magába az új tanügyi törvény a szórványban élő gyerekek számára: óvodás csoportot már tíz gyerekkel is indíthat az intézmény, az elemi iskolákban és a gimnáziumokban ezután elegendő lesz tizenkét diák is, az osztályindításhoz. Amennyiben a gyereknek nincs lehetősége saját településén kisebbségi iskolába járni, az állam támogatja az ingázást, vagy a szállást és étkezést.
A törvénytervezet egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást, minden szinten, ideértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást. A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státuszát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját.
A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. A multikulturális státuszt egyelőre három felsőoktatási intézmény kapja meg: a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományos Egyetem román, magyar és német, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti, valamint Színművészeti Egyetem román és magyar nyelven működik továbbra is.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Erdély, a magyar politika barométere
A magyarhoni választások első fordulója után a győztes Fidesz nem ünnepelt, de a Vörösmarty téri éjszakai spontán összejövetel heve hozzánk, Erdélybe is átsütött. Az intenzív érdeklődés, amely még a romániai belpolitikai eseményekről is elterelte a figyelmet, nemcsak ezekre az órákra volt jellemző.
Az erdélyi magyarság többsége a Fidesz 2002-es kormányzatból való kibillentésének döbbenete után gyorsan felocsúdott, s akik rokoni, baráti, ismeretségi kapcsolataik révén ezer és ezer szállal kötődtek az anyaországhoz nyolc esztendőn át, a legreménytelenebb pillanatokban is hittek abban, hogy vége lesz egyszer a nagy szoci és ballib lakomának, és a nemzetpolitikában visszaköszön az Antall József-i és Orbán Viktor-i időkből az, ami jó.
Be kell ismernünk, hogy ezt a reményt nemcsak az táplálta, hogy a Fidesz ezekben a nehéz időkben is, ellenzéki lehetőségeinek függvényében, magára vállalta az elszakított nemzetrészek képviseletét, hanem az is erősítette hitünket, hogy fokozatosan a végletekig elpimaszodó cinikus magyar kormányok folyamatosan maguk ellen hergelték a határokon kívül élő nemzetrészek magyarjait.
A külmagyarok elidegenedése csak a hatalmat gyakorló és ezzel visszaélő pártokkal való viszonyban volt érzékelhető, a társadalom minden más rétegéhez tartozó közmagyarok erdélyi kapcsolatai eközben pozitív irányba mozdultak el. Tartalommal és érzelmekkel, élettel telítődtek a testvérintézményi, a testvértelepülési és a civil kapcsolatok. A 2005. december 5. miatti szégyen tömegjelenséggé vált. A mostani választásokon szégyenpadra ültetett pártkorifeusoknak észre kellett volna venniük, hogy a kisebbségből fakadó erősebb nemzettudatot milyen mértékben sérti az ostoba turulmadarazás és árpádsávozás, a minálunk az örökös magyar nemzeti értékek közé sorolt Wass Albert, gróf Teleki Pál kitiltása Budapestről.
Utólag elmondhatjuk, hogy a mostan szétoszlott vagy csúfosan megvert hadak politikai intrikáinak köszönhetően született Erdélyben száz és száz turulmadár, ezek a politikai idétlenségek is besegítettek abba, hogy a csíksomlyói, a perkői búcsú, az ezer székely lány ünnepe és általában az erdélyi vonzatú magyar turizmus megélénkülése ennek a nem anyaországhoz méltó ellenséges viselkedésnek köszönhető.
Ez a kiközösítés nemcsak a kormánypártiaknak szólt. Dávid Ibolyának sorozatos köpönyegforgatásai miatt a csíksomlyói búcsú helyett a tápiószentmártoni Attila-dombon kellett energiával feltöltődnie, ami most az akkumulátorából végleg kifogyott. Hiller István művelődési miniszternek az erdélyi fiatalok tüntetése miatt a sepsikilyéni templom freskóinak avatóünnepségére nem volt tanácsos eljönnie. Eörsi Mátyás Kolozsvárról távozott oly módon, mint a napóleoni háborúban a győri vitézek.
Mindeközben a Fidesz és a kereszténydemokraták emberei otthonosan mozogtak nálunk, Tusványos valóságos Fidesz-fórummá vált, a mindenhol szeretettel fogadott nemzeti érzelmű magyarok, mint olykor az emigrációba szorult cseh, lengyel kormányok, itt érezhették az övéik között magukat. És természetesen otthon, ahol mostanig milliókat állítottak maguk mögé, azok közül is, akik a tavaly még bíztak a szocialistákban.
Erdély a magyarság vállalásának barométere volt. A most bukott vagy szétporladt pártok nem érzékelték a higanyszál mozgását, és most a felkelő nap felé fordulva rázzák öklüket.
Sylvester Lajos, Háromszék
Erdély.ma

Markó: nem vagyunk mazohisták
„Változtatni kell a jelenlegi választási rendszeren, de ami a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt illeti, szó sem lehet arról, hogy elfogadjuk annak megemelését” – nyilatkozta a Szabadság kérdésére Markó Béla. Az RMDSZ elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy Traian Băsescu államfő legutóbb a jelenlegi öt százalékos parlamenti küszöb tíz százalékra való megemelését, illetve az egyéni választókerületes többségi szavazási rendszer bevezetését szorgalmazta.
„Nem vagyunk mazochisták, hiszen nagyon jól tudjuk, ha a küszöböt növelnénk, ez azt eredményezné, hogy a magyarok nem jutnának be a parlamentbe vagy csak egy képviselőnk lenne, mint a többi kisebbség esetében. Nyilvánvaló, hogy ez nem érdekünk, de nemcsak nekünk, hanem az országnak sem.
Egyrészt azért, mert Romániának is érdeke, hogy ott legyünk a palamentben, másrészt pedig a politikai életet is túlságosan leegyszerűsítené. Az öt százalékos szűrőre szükség van, de nem többre, mivel ez azt is jelentené, hogy tíz százalék alatt jelentős vélemények, illetve áramlatok maradnának ki a törvényhozásból” – vélekedett Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke szerint a jelenlegi egyfordulós, bonyolult visszaosztással történő egyéni körzetes választási rendszer, a lehető legrosszabb. A miniszterelnök-helyettes úgy véli: vagy vissza kellene térni a listás rendszerhez, vagy pedig elfogadni azt az egyre inkább hangoztatott megoldást, miszerint legyen egyfordulós, egyéni körzetes választás, de relatív többséggel be lehessen jutni a parlamentbe. Ezek szerint az, aki a legtöbb szavazatot szerezte meg az adott körzetben, függetlenül attól, hogy megkapta-e a fele plussz egyet vagy kevesebbet, parlamenti mandátumhoz jutna.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben Traian Băsescu államfő tovább erőlteti a választási küszöb növelését, Markó kifejtette: semmiképpen nem fognak ezzel egyetérteni.
„Megmondom őszintén, egyelőre nem is veszem komolyan ezt a javaslatot. Traian Băsescu időnként ötletszerűen bedob dolgokat csak azért, hogy vita témát adjon. Most megint sikerült megriasztania sokakat, és a figyelem középpontjába kerülnie” – mondta az RMDSZ elnöke.
P. A. M.
Szabadság (Kolozsvár)

A szenátus elnökét aggasztják a magyarországi választási eredmények
(MTI) – Aggasztják a magyarországi választási eredmények Mircea Geoanat, a román parlament szenátusának elnökét, aki szerint a Fidesz győzelme a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt megerősödéséhez vezethet.
Keddi blogbejegyzésében Geoana úgy értékelte a magyarországi választási eredményeket, hogy nem lenne meglepő, ha Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor "összehangoltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kárára cselekedne" majd, és megfosztanák ez utóbbit a romániai magyarok legfőbb érdekvédelmi szervezeteként élvezett státusától, ami első lépésben az RMDSZ- nek a kormányból való kiszorítása révén valósulhat meg.
Geoana szerint a magyarországi választási eredményt Bukarestben elsősorban abból a szemszögből kell vizsgálni, hogy a Fidesz támogatja a romániai magyar "radikális" erőket. Úgy véli, hogy Orbán Viktor "támogatja" Tőkés László romániai európai parlamenti képviselőt és Szász Jenő MPP- elnököt, valamint a szlovákiai, a vajdasági és az ukrajnai radikális magyar erőket.
A szenátus elnöke szerint köztudott az is, hogy Basescu az MPP pozícióját akarja megerősíteni az RMDSZ kárára, így a magyarországi választásokat követően az MPP nem csak Basescu támogatását élvezheti majd, hanem a budapesti új hatalomét is – írja Mircea Geoana.
Népújság (Marosvásárhely)

Rendőrakadémia magyaroknak
Idén először külön helyeket hirdet a román rendőrakadémia azoknak a magyar anyanyelvű fiataloknak, akik a rendfenntartók kötelékébe kívánnak belépni. Az RMDSZ szerint fontos előrelépést jelent, hogy a koalíciós kormánypartner demokraták elfogadták: anyanyelvű rendfenntartók legyenek a magyarlakta településeken.
A mundér becsülete. A magyar fiatalok körében is népszerűsítenék a szakmát
Három év múlva legkevesebb 37 magyar rendfenntartó hagyhatja el a bukaresti rendőrakadémiát, ugyanis tegnap ennyi helyet hagyott jóvá a belügyminisztérium.
A tárca által közzétett adatok szerint nyár elejéig többek között 15 közrendőri, 4 határőri, 8 csendőri, 5 tűzoltói, 3 börtönőri és 2 irattárosi helyet biztosítanak a magyar anyanyelvű jelentkezők számára az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián. A hároméves egyetemi oktatásban egyébként eddig csak a roma kisebbség számára tartottak fenn külön helyet, idén 15 hely áll rendelkezésükre.
„Előzmény nélküli ez az intézkedés, és komoly eredményként könyvelhetjük el. Mindent meg fogunk tenni, hogy minél több fiatal érettségizett jelentkezzék a kiírt helyekre. Ennek érdekében hamarosan jól szervezett kampányt indítunk, megfelelő arculattal, szórólapokkal, mert az előzetes felmérések szerint az erdélyi magyar fiatalok körében van igény a képzés iránt” – közölte lapunkkal Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A politikus elmondása szerint a szakemberek személyesen keresik fel a középiskolások végzős osztályait, elbeszélgetnek velük az osztályfőnöki órákon, valamint a már szolgálatban lévő, magyar anyanyelvű rendőröket is bevonnák a kampányba.
Camelia Vescan, a Szatmár megyei rendőr-főkapitányság személyzeti osztályának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján a Krónika felvetésére elmondta, fontosnak tartja, hogy azokon a településeken, és főként falvakon, ahol a lakosság több mint 20 százaléka valamelyik kisebbség tagja, legyen az illető nyelven beszélő rendfenntartó.
A rendőrfelügyelő szerint a szatmári rendőrség 15 százalékos személyzethiánnyal küzd, és nagy szükségük lenne magyar nyelvet beszélő falusi rendfenntartókra. „Tavaly öszszesen 11 szatmári rendőr végzett az akadémián, közülük 3 lány volt, ám mivel kevesen voltak, más megyéből is érkeztek hozzánk munkatársak. Összesen 23 új alkalmazottunk van” – részletezte Vescan, aki szerint megéri rendőrnek jelentkezni, hiszen ez az egyetlen olyan egyetem az országban, ahol a képzést, a szállást, az étkezést és a ruházatot is ingyenesen biztosítják, továbbá diplomaosztás után kötelezően munkát biztosítanak a frissen végzetteknek.
A kimutatások szerint az ország déli megyéiből több száz fiatal próbál meg felvételizni a rendőrségre, ezzel szemben Erdélyben alig jut száz jelentkező egy megyére. Az utóbbi években enyhültek a felvételi kritériumok, így a 18 és 27 év közötti vizsgázók, miután a megyei rendőrparancsnokságon jelentkeztek, egy orvosbizottság megvizsgálja őket, és pszichológiai alkalmassági vizsgát kell tenniük.
Ha mindezeken sikeresen túljutottak, tornagyakorlatokból és három elméleti tantárgyból mérettetnek meg. Időre mért 50 méteres sprint és ezerméteres távfutás vár rájuk, majd 7 méterre kell eldobniuk egy medicinlabdát. Ha fizikailag jól teljesítettek, 3 darab, 20 kérdésből álló tesztet kell kitölteniük, amely a román történelemre, román nyelvre és idegen nyelvre vonatkozó általános műveltségi ismereteiket kívánja felmérni egy előzetesen kiadott könyvészeti anyag alapján. (Mivel a roma jelentkezőknek romani nyelvből kell vizsgázniuk, a magyaroknak valószínűleg magyarból.) Minden vizsga kizáró jellegű, és a szakértők szerint a legtöbben a tornagyakorlaton buknak el, vagy nincs meg a megfelelő testmagasságuk, amely minimális küszöbét idén 5 centiméterrel leengedték (fiúk 165 cm, lányok 160 cm).
A kormány döntése értelmében a magyar nemzetiségű érdeklődők számára fenntartott helyek a következőképpen oszlanak meg:
rendőrség - 15 hely
határőrség - 4 hely
csendőrség - 8 hely
börtönfelügyeleti hatóság - 3 hely
tűzoltóság - 5 hely
archívumok - 2 hely
Végh Balázs
Krónika (Kolozsvár)

Csíkszereda: bemutatkozó bazárt rendeztek a civilek
Civilbazár néven szerveztek népszerűsítő akciót Csíkszeredában a környéken működő civil szervezetek, alapítványok, amelyek az adófizetők két százalékára pályáznak. A Majláth Gusztáv Károly téren megszervezett rendezvény célja a szervezetek, egyesületek működésének, főbb tevékenységeinek, terveinek bemutatása volt.
Két százalék a civileknek. Csíkszereda központjában népszerűsítették az akciót. A Petőfi utca közepén összesen 15 stand sorakozott fel.
Jelen volt a Gyulafehérvári Caritas, a Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány, a Kalot Egyesület, a Nefelejcs Egyesület, a For Animals Egyesület, a Hargita Öko Alpin Klub, az Élő Emlékezet Egyesület, a Csorgó-patak Egyesület, az újonnan alakult Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Csodaszarvas Lovasíjász Egyesület, valamint a Zöld Székelyföld Egyesület, és a Polgár-Társ Alapítvány, akik a rendezvény szervezésében is aktívan részt vettek. Valamennyi sátornál szórólapok, matricák, könyvek, illetve másfajta népszerűsítő kiadványok várták az érdeklődőket.
A Márton Áron Gimnázium Alapítványt többek között az iskola diákjai képviselték. „Ez a szervezet iskolánk volt diákjaiból áll, és a tanulmányaikban sikeres diákokat támogatják, illetve azokat, akik rossz szociális helyzetben élnek” – tájékoztatta a Krónikát Vargyas Kinga, a gimnázium diákja, aki már részesült pénzügyi juttatásban tanulmányi eredményeinek köszönhetően. A MÁG Alapítvány támogatta ugyanakkor az épületben történt felújítási munkálatokat, a taneszközök bővítését is.
A civilbazár résztvevői között a Zöld Székelyföld Egyesület is szerepelt. „Folytatjuk a környezetbarát postaládás projektünket, illetve a használtolaj-gyűjtési akciónkat is, emellett pedig egy kerékpáros programot is elindítunk, amelynek keretében egy könyvet is kiadnánk” – ecsetelte Csonta László, a szervezet elnöke, amikor arról kérdeztük, mire fordítanák a befolyó két százalékokat. „Szeretnénk minél több gyereket bevonni tevékenységünkbe.
Szeretnénk minél több tanulóösvényt készíteni, hiszen rengeteg természeti kincs van körülöttünk, és a gyerekeknek is meg kellene ismerniük azt a világot” – fogalmazott Tőke Magdolna, biológia-tanárnő, az újonnan megalakult Csíki EKE tagja. A szeles időjárás ellenére többen is megálltak a standok előtt, érdeklődtek, szórólapokat vittek magukkal, többen pedig már döntöttek is, hogy kit fognak támogatni.
Az adók két százalékát május 17–éig ajánlhatják fel a magánszemélyek a civil szervezeteknek, alapítványoknak, a kitöltendő formanyomtatványokat pedig az egyesületek székhelyén, illetve a területi adóhatóságnál (ANAF) lehet igényelni.
Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)

Csángóprogram Csíkban
Idén is támogatja a Hargita megyei önkormányzat a csángó diákok székelyföldi oktatását – döntötte el a napokban a testület. A megyeszékhelyen 76 gyerek tanul jelenleg is a megyei tanács segítségével, a testület erre a célra idén 25 ezer lejt különített el.
A segítséget azért tartják fontosnak az önkormányzati képviselők, mert a diákprogram révén élő és perspektivikus kapcsolat alakulhat ki a helyiek és a Bákó megyéből tanulni ide érkezők között, ez pedig nemcsak a segélyezettek, de a régió számára is fontos.
Mint megtudtuk, a csíki „csángópolitika” nemcsak az oktatásszervezésben merül ki. Ebben az évben két akció is felhívta a figyelmet az összefogás és a támogatás fontosságára. Csíkszeredában a kapcsolattartás jegyében bemutatták Posch Dániel Csángó magyarok Moldvában című kötetét, valamint Iancu Laura, Budapesten élő csángó származású költőnő könyveit.
Benke Pável Bákó megyei RMDSZ-elnök és Ferencz Éva, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási programfelelőse pedig az együttműködés további lehetőségéről tárgyalt a helyi politikusokkal.
A kezdeményezők úgy vélik, a siker érdekében fontos a minél szélesebb társadalmi figyelem és támogatás, ezért Csíkszeredában ősszel csángó napokat tartanak. A jövőben rendszeressé kívánják tenni a csángó táncház működését, a szervezők abban bíznak, hogy a hagyományőrző csoportok részvétele mindenki számára vonzó, értékes élményt kínál.
Inczefi Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

A küszöbönálló kormányváltás nyertese az egész nemzet – Magáénak érzi a Fidesz szép győzelmét az EMNT
Magyarország polgárainak jelentős többsége egyértelmű felhatalmazást adott a választottainak arra, hogy lezárjanak egy korszakot – írja csütörtöki közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Úgy fogalmaznak: magukénak érzik a Fidesz győzelmét, „hiszen ezáltal egy olyan értékrend válik meghatározóvá az ország- és nemzetépítésben, amely a Fidesz és az erdélyi polgári-nemzeti erők húszéves, termékeny együttműködésének eredménye”.
2010. április 11-én a Fidesz–KDNP választási koalíció elsöprő – európai szinten is úgymond példa nélküli – győzelmet aratott a magyarországi országgyűlési választások első fordulójában. „A győzelem várható volt, mégis örülünk a bizonyosságnak, aránya pedig egy ügydöntő népszavazás erejével bír” – olvasható a közleményben. Mint fogalmaznak, Magyarország polgárainak jelentős többsége egyértelmű felhatalmazást adott a választottainak arra, hogy lezárjanak egy korszakot, és a nemzeti gondolatra érzéketlen posztkommunista internacionalizmust (MSZP), valamint a kozmopolita modernizációt (SZDSZ) képviselő, az országot a térség éllovasából sereghajtóvá silányító politikai garnitúrát eltávolítsák a döntéshozatal közeléből, és a húsz évvel ezelőtt elmulasztott valódi rendszerváltozást végre kikényszerítsék.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács magáénak érzi a Fidesz szép győzelmét, hiszen ezáltal egy olyan értékrend válik meghatározóvá az ország- és nemzetépítésben, amely a Fidesz és az erdélyi polgári-nemzeti erők húszéves, termékeny együttműködésének eredménye a bálványosi folyamat keretében. „Meggyőződésünk, hogy a küszöbönálló kormányváltás nyertese nem csupán a szűken vett ország és annak polgárai, hanem az egész nemzet, annak külhoni közösségeivel együtt” – írja a közlemény.
A határokon átívelő, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés nagy lélegzetű programjának gyakorlatba ültetése a nemzet ügyeit felvállaló kormány és a vele stratégiai partnerséget vállaló külhoni magyar érdek-képviseleti szervezetek közös feladata és felelőssége. Győztes csata után sok a „szövetséges”. Ilyenkor még azok is „barátokká” válnak, akik még a választást megelőző napokban is a Markó-doktrína – „tartsunk egyenlő távolságot minden magyarországi párttal” – értéksemleges elvét hirdették – fogalmaz az EMNT közleménye.
Az EMNT nem kíván részt venni a politikai helyezkedések versenyfutásában. Mint írják, „több éve azon munkálkodunk, hogy a szűkkeblű pártpolitikai meggondolásokat a nemzetpolitikai látásmód váltsa fel. Sokkal nagyobb a tét annál, mintsem hogy kisstílű, egyéni érdekeket előtérbe helyező politikai akarnoksággal vesztegessük el az előttünk álló történelmi esélyt”. Rendezni kell végre közös dolgainkat – írja a közlemény. Rengeteg munka vár reánk, mindenekelőtt pedig „Trianon gyógyítása” – teszik hozzá.
Kilencven év után a szétszakítottság állapotát végre a közösségvállalás cselekvő öntudata válthatná fel. Ne csak mondjuk, hogy „egy a nemzet”, hanem gondolkodjunk is ebben, és eszerint is cselekedjünk – hangsúlyozza az EMNT. Itt az idő arra, hogy a kommunista vétetésű „be nem avatkozás politikájának” elvével végképp leszámoljunk. Az egész Kárpát-medencei magyarság érdekeiért kell összefognunk mindannyiunknak – teszik hozzá.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) keretében a nemzet ügyeiért felelősséget érző szervezetek eddig is ezt szorgalmazták, de mindezt az eddigieknél is eredményesebben tehetnék, hogyha ezt az újraalakuló – a magyarországi pártokat és a kormány képviselőit is magába foglaló – Magyar Állandó Értekezlet keretében tehetnék. Példaértékű, ahogyan Magyarországon a Fidesz–KDNP néppárti koalíciónak sikerült egy táborba gyűjtenie az ország nemzetben gondolkodó – immár többséget alkotó – részét. Ezt szorgalmazza Erdélyben az EMNT is az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében.
„Nemzetpolitikai téren csak együtt lehetünk eredményesek” – írja az EMNT. Hozzáteszik: reméljük, hogy a példából az erdélyi magyar politikai és közélet szereplői is érteni fognak. A magyar nemzeti érdekek hatékony képviselete csak olyanképpen alakítható ki, hogyha a parlamenti képviselet monopóliumából, valamint kormánybéli tagságából eredő kizárólagossági törekvéseit az RMDSZ önként korlátozza, a Magyar Polgári Párt vezetői pedig az oktalan elszigetelődéshez vezető politikai tisztogatás politikájával végre felhagynak. Amint az elmúlt közel egy évszázadnyi kisebbségi lét tapasztalatai bizonyítják: a magyar összefogásnak nincs valós alternatívája.
Magyarországon a választások második fordulójának lejártával az Orbán Viktor, a „nemzet miniszterelnöke” által vezetett nemzeti kormány ideje jön. Legyünk azon, hogy az „ország” szép győzelmét közös erővel fordítsuk át a „nemzet”, egész Kárpát-medencei magyarságunk nyereségére – írja a közlemény. Hozzáteszik: megalapozottnak látjuk azt a reményünket, hogy a nemzeti minimum olyan sarkalatos kérdéseiben, mint amilyenek a kettős állampolgárság, az elszakadt nemzetrészek többszintű autonómiája, oktatási, kulturális, tudományos és egyházi intézményeink összeillesztése, integrált magyar gazdasági stratégia kimunkálása, sikerül előrelépnünk. Erős Magyarországot, szervesen fejlődő régiókat és hét határon átívelő nemzeti uniót akarunk az Európai Unióban – áll a kommünikében.
A magyar választópolgárok elsöprő többsége erre szavazott: legyen jó magyarnak lenni Magyarországon, és legyen jó magyarnak lenni Európában. Ehhez viszont az is szükséges, hogy ahol magyarok élnek a szülőföldjükön, mindenütt jó legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében – olvasható a közleményben, amely úgy zárul: „Anyaországi testvéreinket arra kérjük, hogy a második fordulóban ne pártokra, hanem a nemzetre szavazzanak”.
MNO.hu

Legyen jó magyarnak lenni Magyarországon, legyen jó magyarnak lenni Európában
Tőkés László sajtótájékoztatót tartott Budapesten
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-képviselő 2010. április 15-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: – A FIDESZ–KDNP választási koalíció elsöprő – európai szinten is példa nélküli – győzelmet aratott a magyarországi országgyűlési választások első fordulóján. A győzelem várható volt, mégis örülünk a bizonyosságnak. Aránya pedig egy ügydöntő népszavazás erejével bír, hiszen Magyarország polgárainak jelentős többsége egyértelmű felhatalmazást adott választottainak arra, hogy lezárjanak egy korszakot, és a nemzeti gondolatra érzéketlen posztkommunista internacionalizmust (MSZP), valamint a kozmopolita modernizációt (SZDSZ) képviselő, az országot a térség éllovasából sereghajtóvá silányító politikai garnitúrát eltávolítsák a döntéshozatal közeléből, és a húsz évvel ezelőtt elmulasztott valódi rendszerváltozást végre kikényszerítsék.
Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács magáénak érzi a FIDESZ győzelmét, hiszen ezáltal olyan értékrend válik meghatározóvá az ország- és nemzetépítésben, mely a FIDESZ és az erdélyi polgári-nemzeti erők húsz éves termékeny együttműködésének eredménye. A győzelmet az igazságszolgáltatás szép példájaként említette.
Az EP-képviselő hangsúlyozta, a küszöbön álló kormányváltás nyertese nem csupán a szűken vett ország és annak polgárai, hanem az egész nemzet, annak külhoni közösségeivel együtt. A határokon átívelő, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés nagylélegzetű programjának gyakorlatba ültetése a nemzet ügyeit felvállaló kormány és a vele stratégiai partnerséget vállaló külhoni magyar érdekképviseleti szervezetek közös feladata és felelőssége.
Orbán Viktort nagy államférfiként méltatta, aki vesztett helyzetből emelkedett fel, a bibliai magatartásra utalva pedig hangsúlyozta: Ti gonoszt gondoltatok ellenem, de a Jóisten jóra fordította!
Győztes csata után sok a „szövetséges” – jelentette ki Tőkés László, bírálva Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki egyenlő távolságot kíván fenntartani Bajnai- és Orbán Viktor pártjával.
Tőkés László szerint rendezni kell végre közös dolgainkat, mindenekelőtt „Trianon gyógyítása” a cél. Kilencven év után a szétszakítottság állapotát a közösségvállalás cselekvő öntudata válthatná fel. Ne csak mondjuk, hogy „egy a nemzet”, hanem gondolkodjunk is ebben, és eszerint cselekedjünk.
Az EMNT elnöke példaértékűnek tartja, hogy Magyarországon a FIDESZ-KDNP néppárti koalíciónak sikerült egy táborba gyűjtenie az ország nemzetben gondolkodó – immár többséget alkotó – részét. Ezt szorgalmazza Erdélyben az EMNT is az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében. Nemzetpolitikai téren csak együtt lehetünk eredményesek!
Tőkés szerint hamarosan meg kell oldani a kettős állampolgárság kérdését, az elszakadt nemzetrészek többszintű autonómiáját, az oktatási, kulturális, tudományos és egyházi intézményeink összeillesztését. Erős Magyarországot, szervesen fejlődő régiókat és hét határon átívelő Nemzeti Uniót akar az Európai Unióban.
Ismét legyen jó magyarnak lenni Magyarországon, és legyen jó magyarnak lenni Európában. Ehhez viszont az is szükséges, hogy ahol magyarok élnek a szülőföldjükön, mindenütt jó legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében.
Tőkés László szerint az országgyűlési választások második fordulóján mindenki gondoljon arra, hogy hatékony kormányzáshoz erős kormánynak kell megalakulnia. Az pedig akkor lehet sikeres, ha meglesz a 2/3-d. Tőkés nemzetpolitikai döntés részvételére szólította fel nemzettársait.
Az EP-képviselő örömét fejezte ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kiadott egyértelmű állásfoglalása miatt, mert mint mondta: az egyház nem sumákolhat, nem bújhat a semlegesség álarca mögé. Mi is ezt tesszük 20 év óta, nem lehetünk a meghátrálás emberei.
Arra a vádra, mely szerint elárulta volna a nemzeti oldalt, amikor összefogott az RMDSZ-szel az EP-választások idején, kijelentette, képtelen a vád, ugyanis széleskörű konszenzus született a közös indulás vonatkozásában. Nem egyszemélyes árulás történt, hanem jól átgondolt nemzetpolitikai egyezség születetett.
Végezetül összefogásra szólította fel nemzettársait Ady Endre gondolatával:„Most perc-emberkék dáridója tart, De építésre készen a kövünk, Nagyot végezni mégis mi jövünk. Nagyot és szépet, emberit s magyart.”
Frigyesy Ágnes
kikelet.ro

Kisebbségekért Díjat adott át a 20 évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom magyar és roma áldozatainak, illetve bebörtönzötteinek Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a Parlament Munkácsy termében.
A kormányfő a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozata elismerését adta át hat romániai magyar nemzetiségű embernek, köztük három romának, akiket a húsz évvel ezelőtti események miatt bebörtönöztek, a hat kitüntetett közül három posztumusz kapta meg a díjat.
Bajnai Gordon a díjátadáskor mondott beszédében "igazi hősöknek" nevezte a díjazottakat, akik testi épségüket, szabadságukat kockáztatva álltak ki a gyengébbek mellett egy igaz ügyért, és emiatt börtönözték be őket.
A miniszterelnök azt mondta: amikor a magyar ajkú erdélyi cigányság a "Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!" felkiáltással bevonult Marosvásárhely főterére, akkor nem csak arra a térre, hanem a magyar nemzethez is megérkezett.
Bajnai Gordon kijelentette: "a mindenkori magyar kormánynak olyan politikát kell folytatnia, amellyel a határon túli nemzettársaink helyzetét hosszú távon tudja javítani, minden eszközzel segítve, támogatva számukra az egyenrangú, egyenlő jogú állampolgári létezés feltételeit anyanyelvük, szokásaik, vallásuk szabad gyakorlását az anyaországon kívül is".
Mindez hosszútávon megfontolt, együttműködő párbeszédet kíván, mert "a kardcsörtetés, a fenyegető üzengetés és a felelőtlen ígérgetés csak ronthat a helyzeten" – tette hozzá.
A kormányfő, mint fogalmazott, sajnálja, hogy erre a nyilatkozatra 20 évet kellett várni, és azt hangsúlyozta, - "ha már így alakult, büszke vagyok arra, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként én mondhatom ki először: az erdélyi magyar ajkú cigányság a határon túli magyarokhoz hasonlóan magyar nemzet része". Hozzáfűzte: "sorsunkban, jogainkban, kötelezettségeinkben egyenrangúak vagyunk nem csak három napra, ahogy azt Puczi Béla, az egyik posztumusz díjazott írta, hanem az idők végezetéig".
Az 1995-ben alapított Kisebbségekért Díjban részesült: Lőrinczi József, aki Nagybányán töltötte le 1990 márciusától 1992 februárjáig kétéves börtönbüntetését. Megkapta a kitüntetést Sütő József, akit közerkölcs elleni vétséggel, magán- és állami vagyon megrongálásával és testi sértéssel vádolták meg, majd 1990. március 28-tól 1991. december 11-ig volt börtönben.
Díjat kapott Szilágyi József, akit egy év nyolc hónapra ítéltek, és ebből nyolc hónapot és 20 napot töltött a nagybányai börtönben. Puczi Béla, akit egy év 8 hónapra ítéltek, nemzetközi nyomásra azonban az ítélet végrehajtásáig szabadlábra helyezték. Puczi Béla Magyarországra, majd Franciaországba menekült, de miután visszatoloncolták Magyarországra, hosszas küzdelem után ismét megkapta a menekültstátuszt, és Magyarországon halt meg 2009-ben. A díjat özvegye vette át.
Szintén az özvegye vehette át Szilveszter Kis Péter elismerését is, aki 1992-ben hunyt el Magyarországon.
Kisebbségekért Díjat kapott Tóth Árpád is, akit a márciusi események miatt letartóztattak, elítélték, majd szabadlábra helyezték, de a letartóztatásban elszenvedett bántalmazások következtében 1991. április 6-án életét vesztette. A miniszterelnöktől kapott elismerést Erzsébet lánya vette át.
1990. március 20-án a Vatra Romaneasca elnevezésű nacionalista szervezet 13 busznyi, husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett, zömében ittas román nemzetiségű "tüntetőt" szállított Marosvásárhelyre Maros megye több településéről, akik megtámadták a város egy nappal korábbi feldúlása, Sütő András megsebesítése, az RMDSZ székház szétverése ellen békésen demonstráló magyar nemzetiségűeket.
A román parasztok támadásaitól meghátrálásra kényszerült magyarok segítségére siettek a cigányok azzal a ma már szállóigévé vált felkiáltással, hogy "Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!" és elkergették a románokat.
A marosvásárhelyi pogrom részeként három magyart, Csipor Antalt, Gémes Istvánt és Kiss Zoltánt szándékosan halálra gázolták, és a pogromért a magyarokat és cigányokat ítéltek el, miközben a tényleges felelősöket a mai napig nem azonosították.
Az ügyészségi vizsgálatok során 30 ember ellen emeltek vádat, akik egytől-egyig magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Többségük egy év börtönbüntetést kapott. A legsúlyosabb ítélettel a Magyarországra menekült Barabás Ernőt és Cseresznyés Pált sújtották, ők tíz év szabadságvesztést kaptak. Szabadi Bélát 6 év szabadságvesztésre ítéltek.
A marosszentgyörgyi romákat, akik részt vettek a görgény-völgyi románokat szállító teherautók feltartóztatásában, egységesen két év szabadságvesztésre ítélték, amelyet le is töltöttek.
MTI

Romániai magyar sajtó: indokolt a magyar állampolgárság kiterjesztése
A Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Basescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében - írta pénteki számában a Krónika.
Az erdélyi napilap kommentátora emlékeztet a magyarországi "balliberális oldal" ellenérveire, amelyek közé tartozik az is - mint írja -, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet. Ezek az érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba - állapítja meg a szerző.
Kifejti: az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. "Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet" - írja a kommentátor, egyben utalva Traian Basescu román államfő legutóbbi felvetésére, amely szerint tízszázalékosra kellene emelni Romániában a parlamenti küszöböt. Ez nyilvánvalóan kiiktatná a magyar parlamenti képviseletet - írja a Krónika.
Ennek alapján a szerző úgy véli: a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Basescu legújabb felvetése jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében. Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga - fűzi hozzá.
A Basescu-javaslat tükrében vizsgálja a magyarországi politikai berendezkedést a kolozsvári Szabadság is. A kommentátor szerint Basescu arról álmodozik, hogy két nagypárt tölti majd ki a politikai életet amerikai és a brit modell szerint. Csakhogy a magyarországi belpolitika elmúlt nyolc évének történései azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai társadalmak, így a pártok és a politikusok sem értek meg a kétpárti rendszerre - állapítja meg a szerző, A Fidesz és az MSZP irracionális szembenállása mélyen elhintette a gyűlölet magvát a két tábor politikusai között, akik már pusztán egymás jelenlétét sem viselték el ugyanabban a helyiségben. Az értelmes eszmecsere híján lehetetlenné vált a társadalom problémáira való megoldáskeresés - írja a Szabadság.
A kolozsvári lap szerint Magyarországon két új párt jelent meg az Országgyűlésben, másik két bejáratott párt kihullt a parlamentből. A szerző szerint ezekben a mozgásokban nagy szerepet játszott a két nagypárt, a Fidesz és az MSZP esztelen szembenállása. Ez arra kényszerítette a kétségbeesett választókat, hogy ők maguk változtassanak az áldatlan helyzeten, és nagy valószínűség szerint kétharmados többséggel ruházták fel a Fideszt. Térségünkben még nem vagyunk képesek két politikai erő alkotta, kiegyensúlyozott politikai rendszert működtetni - olvasható a Szabadság cikkében.
Garzó Ferenc
MTI

Erdélyi(ek) a Fidesz-kormányban
Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára is komoly szerepet kap az épp alakuló Fidesz-kormányban. Portálunknak elmondta: nem művelődési miniszter lesz Budapesten, de valami ahhoz hasonló.
Több forrás, majd maga az érintett is megerősítette lapunknak, hogy a kulturális ügyek felelőse lesz a magyar kormányban Szőcs Géza. A kolozsvári születésű író, költő, politikus hosszabb ideje a Fidesz holdudvarában tevékenykedik, s most várhatóan államtitkári rangban irányítja majd a budapesti kabinet kulturális ügyeit.
Új csatornákon?
Szőcs Géza telefonon nyilatkozott. Kérdéseinkre cáfolta a magyarországi médiában éppen szárnyra kapó híreket, amelyek szerint művelődési miniszterré nevezné ki majd Orbán Viktor. „Megeshet ugyanis, hogy nem is lesz különálló művelődési minisztérium. A Fidesz jelentősen át akarja alakítani a magyar kormány struktúráját, és több tárcát meg fog szüntetni, összevon. Ennek keretében pédául egy minisztériumi csoportot hoz létre, amely olyan fontos tárcákat tömörít majd, mint az oktatásügyi, az egészségügyi, a népjóléti és a kulturális. Ennek pontos szervezeti formája még nem ismert, lehet, hogy lesz egy csúcsminiszter és több szakminiszter, de más megoldás is elképzelhető. Ami engem illet, a kulturális ügyek vezetője leszek majd, várhatóan államtitkári rangban. Viszont az államtitkárok is nagyobb hatáskört kapnak az átalakításokkor, mint amivel eddig bírtak” – mondta Szőcs. Kérdésünkre, hogy más erdélyieket is maga mellé vesz-e majd hivatalába, azt mondta, „ez majdnem biztos”.
Mint ismeretes, miután Szőcs Budapestre települt, és szakított az RMDSZ-szel, voltak köztük súrlódások, ugyanakkor az is ismert, hogy az új kormányt alakító Fidesz és az RMDSZ viszonya sem felhőtlen. Ennek fényében arról is kérdeztük Szőcsöt, hogy milyen viszonya lesz a kulturális támogatások elosztása során az RMDSZ-szel. Elmondta: „Jó viszonyra törekszünk majd mindenkivel, de nem biztos, hogy az RMDSZ hordozni képes a rá nehezedő kettős, azaz a politikai és a romániai magyar kultúra támogatását érintő terhet. Megeshet, hogy más utakat is keresnünk kell az erdélyi magyar szellemi élet támogatásához”. Szőcs elmondta még: az új magyar kormány részéről a legsürgősebbnek a kettős állampolgárság ügyének valamiféle rendezését tartja. Ami pedig az általa felügyelendő területet illeti, hangsúlyosabb támogatást akar elérni nemcsak a magyarországi, hanem a romániai magyar kultúra támogatására is, mert attól tart, hogy „a nemzet atomizálódik, ha nem támogatjuk megfelelően minden egyes részét”.
Szőcs névjegye
Szőcs Gézának Nagyváradon is voltak érdekeltségei: a '90-es évek közepén az itt megjelent Erdélyi Naplót is kiadó cégcsoport tulajdonosa volt. 1953-ban, Marosvásárhelyen született. A Ceauşescu-érában Sütő András javaslatára Bécsbe került ösztöndíjasként, később az Ellenpontok egyik szerkesztője lett. A '89-es fordulatig volt még Genfben újságíró és irodavezető a Szabad Európánál. 1991-ben az RMDSZ főtitkára volt, szenátorrá is választották. A szervezettel később anyagi okok miatt is megromlott viszonya. Később Budapestre települt, ahonnan számos kulturális projektet pénzelt. Tavaly ősszel Orbán Viktor arra kérte fel, hogy készítse el a leendő magyar kormány számára a kultúrpolitika kerettervét, ugyanakkor Szőcs a Fidesz EP-képviselői jelöltlistáján is szerepelt.
Bihari Napló (Nagyvárad)

Huszonöt lelkész-besúgó nevét ismertette Tőkés László
Huszonöt református lelkész nevét tette közzé Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) volt püspöke, aki szerint ezek az emberek együttműködtek az egykori Securitatéval.
A volt püspök az általa éveken keresztül irányított egyházkerület átvilágítását kezdeményezte. Ennek a folyamatnak az újabb fejleményeit ismertette pénteken Nagyváradon. Közleményében kifejti: az elmúlt időszakban kilenc lelkészről derült ki, hogy együttműködtek a Securitatéval, 2008-ban pedig másik tizenhat papról derült ki ugyanez.
"A felsoroltak közül többen már meghaltak. Egykori besúgó tevékenységük megismerése azonban így is fontos közelmúltunk, illetve egyházi életünk tönkretételének a vizsgálatában" - mondta Tőkés, hozzátéve, hogy közülük viszont többen még mindig aktív, nem egy esetben vezető szerepet töltenek be egyházi életben – ami nem csupán erkölcsileg elfogadhatatlan, de az egyház jelene és jövője szempontjából is káros.
Az EP képviselő állítása szerint az átvilágítás folytatása komoly ellenállásba ütközik, legutóbbi leleplezéseink nyomán is sokan ellentámadásba lendültek. Sajnálatosnak tartja, hogy az utóbbi időben az átvilágítási folyamat országos szinten is megtorpant. Ugyanakkor az átviláűgítás iránti közönyösséggel vádolta meg az ortodox és római-katolikus egyházat, mivel azok "titokban tartják az egykori besúgóik névsorát".
Krónika (Kolozsvár)

Ismét terítéken a kettős állampolgárság kérdése
Politológusok értékelték a vasárnapi választások eredményét
A választások első fordulóját kiértékelő kerekasztal-beszélgetést szervezett szerdán délután Kolozsváron a Jakabffy Alapítvány székházában a Transindex hírportál. Az est meghívottjai Szász Alpár Zoltán, Székely István és Bognár Zoltán politológusok voltak, a beszélgetést Sipos Zoltán, a Transindex felelős szerkesztője moderálta. A közvélemény-kutatások előrejelzései nem bizonyultak helytelennek: a magyarországi politikai paletta teljesen megváltozott, ugyanis az eddigi két nagy, illetve két kis párt helyét a választások első fordulója után egy nagy, két közepes és egy kis párt vette át. A politológusok megtárgyalták a FIDESZ–KDNP esélyeit a kétharmados parlamenti többség megszerzésére, ennek elnyerésének következményeit, valamint a Jobbik előretörésének ok-okozati összefüggéseit.
A FIDESZ az országgyűlési választások első fordulójában 206 mandátumot szerzett, ezáltal az abszolút parlamenti többséghez szükséges helyek számát 12-vel haladta meg. A kétharmados többség elnyeréséhez 258 mandátum kell, a kérdéses 57 egyéni választókerületből mintegy 20 tekinthető biztosnak a győztes párt számára. A FIDESZ a második fordulóban is nagy valószínűséggel tartózkodik majd a túlságosan mediatizált kampánytól, amellyel támadási felületet nyújthat ellenfeleinek, és a személyközi kommunikációra fektet majd az eldöntetlen választókörzetekben hangsúlyt – jelentette ki Bognár Zoltán.
Kétharmados többség: igen vagy nem
Székely István politológus kiemelte azt a tényt, hogy a kétharmados parlamenti többség megszerzése megnyitja majd az önkormányzatok átcsoportosításának, a kisebb parlament létrehozásának, vagy akár a választási- vagy a médiatörvény módosításának lehetőségét a kormánypárt számára. Mindemellett az alkotmánybírák kinevezése és a képviselők mentelmi jogának felfüggesztése is kétharmadot szükségeltet. Nyilván, ha ezt a többséget a FIDESZ eléri, jobboldali állami berendezkedésre kerülhet sor, vélekedett Székely István, aki szerint ellenkező esetben ilyen nagymérvű változtatások csak egy másik párttal kötött kompromisszum nyomán valósíthatók meg. Kérdésünkre a politológus elmondta, hogy bár kétesélyes a dolog, nagyobb a valószínűsége, hogy a FIDESZ megszerzi a kétharmados többséget a második választási fordulóban, mint annak, hogy nem.
A második fordulót azzal a szlogennel lehetne leírni, hogy mindenki mindenki ellen – mondta Szász Alpár Zoltán. Szerinte a FIDESZ riválisainak nincs sok esélyük egymásnak passzolgatni választóikat: aki eddig nem szavazott a Jobbikra, ezután sem fogja megtenni, az LMP-nek és MSZP-nek pedig ez idáig nem sikerült komoly egyezségre jutniuk. Ilyen körülmények között elég nagy a valószínűsége annak, hogy az állampolgárok választása a kétharmados többség túllépését fogja eredményezni.
Bognár Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az 57 egyéni választókerületből, amely még nem eredményezett mandátumot, a FIDESZ-nek 52-t kell megszereznie a kétharmad eléréséhez. Abban az esetben, ha a FIDESZ minden egyéni választókörzetben viszi a pálmát, s csak a 20-as budapesti kerületben nem, ahol az MSZP jelöltje 44,71%-ot ért el a FIDESZ–KDNP jelöltjével szemben (6,37%), akkor két mandátum jár még neki az országos lista kompenzációs szavazataiból. Ha a kérdéses körzetekből tízet elveszt, akkor is nyer öt mandátumot az országos listáról, amely elegendő a minősített többség megszerzéséhez.
Stratégiaváltás a határon túli magyar politikában
A FIDESZ határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról Székely István a Szabadságnak elmondta: ismét beindul majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tevékenysége, amely a magyar kormány és a határon túli magyar közösségek közötti rendszeres és intézményesített kapcsolatok biztosítása érdekében jött létre 1998-ban, de a szocialista kormánypárt nem működtette. Úgy véli, erősíteni fogják a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és általában a már létező határon túli programokhoz rendelt intézményi kereteket. Ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a leendő kormánypárt az év végén lehetővé teszi majd a kettős állampolgárság leegyszerűsített megszerzését, bár szerinte ez a téma már nem bír akkora jelentőséggel, mint a 90-es évek végén.
Kérdésünkre Bognár Zoltán elmondta, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyekért a külképviseletek lesznek majd felelősek, illetőleg a státusirodák vállalják majd magukra a folyamodványok intézését, így az állampolgárságot igénylőknek nem kell majd Magyarországra utazniuk. Szász Alpár Zoltán politológus szintén úgy véli: a kettős állampolgárság kérdése még ebben az évben vagy a jövő év elején napirendre kerül, de prioritással a kormányalakítás, az államfőválasztás és a gazdasági problémák kezelése bír majd.
Vélemények a Jobbik erdélyi előretöréséről
Székely István szerint a Jobbik politikai előretörése, szavazóbázisának hirtelen növekedése olyan aktuális problémákkal függ össze, mint például a gazdasági válság, a munkanélküliség, a roma kérdés, a leszakadó régiók, a bűnbakkeresés. Kifejtette: a Jobbik egy behatárolt politikai közeg, amelynek mandátumszerzési sikere ideiglenes konjunkturális okoknak tulajdonítható, de igazi társadalmi tartalékai nincsenek. Bognár Zoltán úgy véli: a szélsőjobboldali vonal intézményesülésének Erdélyben is következményei lesznek. Valószínűsíti, hogy a hasonló irányultságú szervezetek felé új csatornák nyílnak meg, s a határon túl is átnyúló intézmények épülnek majd ki.
Ezzel szemben Szász Alpár Zoltán véleménye az, hogy ezek az előrejelzések nem következhetnek be, mert ahhoz, hogy a Jobbik bázist építsen ki magának Erdélyben, olyan politikai támpontokra kellene alapoznia, amelyekhez legalábbis hasonló élet- és egyéb körülmények szükségesek. Székely István szerint sem egyszerű egy politikai érdekeltségű mozgalom szervezése, az erdélyi magyar pártok nagy valószínűséggel a magyar kormány barátságát keresik majd, amely élesen el fog határolódni a Jobbiktól, a különféle szélsőséges megmozdulásokat pedig Romániában igen hatékonyan tudják kezelni.
ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

Volt elnökök bírálják Băsescut
Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt román államfők bírálták Traian Băsescu jelenlegi elnököt amiatt, hogy támogatja a parlamenti bejutási küszöbnek a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra való emelését. Băsescu egy televíziós műsorban jelentette ki a héten, hogy egyetért a kétszeresére emelt bejutási küszöb bevezetésével.
Iliescu és Constantinescu szerint ez az intézkedés az RMDSZ a bukaresti törvényhozói testületből való kizárását jelenti, ami ártana Románia és Magyarország viszonyának is.
Constantinescu szerint az RMDSZ-nek a parlamentből való kizárása rombolná Románia kedvező külföldi megítélését, és nézeteltérést idézne elő Románia és az új magyar kormány között is. Constantinescu emlékeztetett arra, hogy az ő elnöki mandátumuk ideje alatt Románia modellértékűvé vált „az etnikumok közötti és a regionális egyetértés” szempontjából.
Szerinte a román–magyar megbékélés kulcsa az volt, hogy lehetővé tették az RMDSZ számára a parlamenti képviseletet és a kormányzásban való részvételt. Constantinescu szerint Románia nem érett meg még a két párti parlamentre, Băsescu ugyanis az idézett interjúban két nagy politikai erő alkotta törvényhozói testület mellett tört lándzsát. Iliescu „furcsa ötletnek” nevezte Băsescu javaslatát. Szerinte az RMDSZ jelenléte a román politikai életben stabilizáló és egyensúlyteremtő tényező.
Krónika (Kolozsvár)

Kiterjesztés
A határon túliak magyar állampolgársága kapcsán immár a megadás ténye nem, csupán időpontja kérdéses – legalábbis ezt lehet kihámozni a Fidesz vezetői által tett nyilatkozatokból. A balliberális oldal ugyanakkor továbbra is ellenzi a kezdeményezést, amely politikusai és sajtójának főállású aggodalmaskodói szerint konfliktusokat szít a szomszédos országok és Magyarország között. Az ellenérvek közé tartozik az is, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az Unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet.
Ezen érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba. Az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet.
Ráadásul Pozsony máris jelezte, hogy meg kívánja akadályozni a magyar kezdeményezést – ezt ugyanakkor írjuk inkább a közelgő választások számlájára, és könyveljük el kampányszövegként. Mégis, a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Băsescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében.
Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga. Ráadásul zömmel uniós országok polgárairól van szó, tehát még „lájtosabb” intézkedés is, mint a hasonló román gyakorlat, amely a moldovaiaknak biztosított állampolgársággal Unión kívüli polgárok százezreinek ad EU-útlevelet. És hogy az MSZP is megnyugodjon: a szavazati jogot az életvitelszerű magyarországi tartózkodáshoz kell kötni. Hiszen sokan nem örültek itt sem, amikor az évek óta Spanyolországban és Olaszországban élő románok szavazatai döntötték el a romániai államfőválasztást.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Markó Béla Aradon
Pergős és sűrű programú látogatásra érkezett ma Aradra Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, mert habár a vizit fő célja az este kezdődő MIÉRT küldöttgyűlés volt, fontosnak ítélte, hogy kihasználva az alkalmat, találkozzék a megye vezetőivel, sajtóval, a magyarság képviselőivel is.
A találkozások sora a prefektúrán kezdődött, ahol megbeszélést folytatott Călin Bibarţ prefektussal, Horváth Levente alprefektussal, Nicolae Ioţcu megyei elnökkel, Bognár Levente alpolgármesterrel, de jelen volt Király András oktatási államtitkár és Faragó Péter képviselő is. A megye vezetői néhány projektet mutattak be Markónak, és támogatást kértek ezek finanszírozására, mint például a Körösök és a Maros-menti fejlesztésekre, a nagylaki iskola-komplexumra. A miniszterelnök helyettes meghallgatta a terveket és beszélt a decentralizációról, az új oktatási törvény konkrét, aradi vonatkozásairól.
Az ezt követő sajtótájékoztatón az RMDSZ székházában ismét a decentralizáció és az oktatási törvény volt a fő téma. „Tény, hogy létezik egy ellenállás a decentralizációval kapcsolatban, de ennek ellenére véghez kell vinni, s nem csak az oktatásban, hanem, például, az egészségügyben is” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Szólt MIÉRT küldöttgyűlés fontosságáról, a fiatalok jövőképének kialakításáról, amihez első lépés lesz az új tanügyi törvény, amely minőségi oktatást biztosít mindenki számára, olyan diplomát fog adni, amellyel a kezében a magyar fiatal is versenyképes lesz a munkaerőpiacon. „Számunkra fontos, hogy az erdélyi magyar fiatalok szülőföldjükön találják meg boldogulásukat” – sommázta a kérdést, hozzátéve, hogy ehhez viszont munkahelyteremtő, gazdaságösztönző intézkedések kellenek a kormány részéről.
A magyar-román közös kormányülésekkel kapcsolatban kifejtette, minden bizonnyal a Fidesz is szeretné ezeket folytatni, hisz úgy a PD-L, mint az RMDSZ és a Fidesz az EPP-frakció tagja az Európai parlamentben, ráadásul mindkét ország számára létfontosságú a stratégiai kapcsolat.
Ezt követően Markó Béla találkozott az Arad megyei polgármesterek, tanácsosok, intézményvezetők, civil szervezetek stb. képviselőivel
Irházi János
Nyugati Jelen (Arad)

Az átvilágítás része a rendszerváltásnak"
Nagyvárad – Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint a rendszerváltozásnak része kell legyen az átvilágítás, mert ha nem vágjuk el a szálakat, akkor meghosszabítjuk a kommunizmus folytonosságát.
Péntek délelőtt nagyváradi EP-irodájában sajtótájékoztatót tartott Tőkés László európai parlamenti képviselő, melynek fő témája a kommunista és a titkosszolgálati múlttal való szembenézés, illetve az ezek visszahúzó örökségétől való szabadulás volt. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy a rendszerváltozásnak része kell legyen azátvilágítás, mert ha nem vágjuk el a kommunizmus és a demokrácia közötti szálakat, akkor meghosszabítjuk előbbinek folytonosságát. “Világos, hogy csakis akkor szakíthatunk a visszarendeződéssel, ha szembenézünk a múltunkkal”, fogalmazott. Arra emlékeztetett, hogy ennek tudatában az idén tovább folytatódott az egyházi átvilágítás, 2008-ban pedig az Országos Átvilágító Bizottság (CNSAS) igazolásának megfelelően szerinte összesen 16 református lelkészi személyről bizonyosodott be, hogy együttműködtek a Szekuritatéval. Ugyanakkor további lelkészi személyek esetének megitélése függőben, illetve folyamatban van, tette hozzá.
Negatív propaganda
A volt püspök meglátásában az átvilágítás folytatása komoly ellenállásba ütközik, mert a legutóbbi leleplezések nyomán sokan éles ellentámadása lendültek, és “közvetlen módon vagy különféle lejáratási módszerekkel próbálják akadályozni az igazság feltárását”. Meggyőződése: bizonnyal feltételezhető, hogy a szekustisztek, illetve volt tartótisztek megnevesítése őket magukat, valamint egykori és jelenlegi (?) kollaboránsaikat is erőteljesen aktivizálta. Az EP-képviselő neveket is említett, szerinte Florin Budea és Laura Gal újságírók, Aurel Căprariu alezredes, Aurel Agache volt kézdivásárhelyi milicista fia és Gheorghe Rădulescu járnak élen a negatív propaganda-kampányban. Megítélésében a politikai és az egyházi oldalon is hasonló, őt lejárató megnyilatkozások, aknamunkák tapasztalhatóak, példaként név szerint említette Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselőt, az “MPP-szócső” Polgári Élet című újságot, Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkipásztort, Visky István bihari lelkészértekezleti elnököt, Bátori Gyula volt gencsi lelkipásztort és Balogh Béla volt kolozsvári tiszteletest.
Tőkés László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy “sok rovott múltú református lelkész” telepedett át Magyaszországra, mint amilyen állításában Halász Alexandru volt temesvári, Kovács Imre volt paptamási és Fazakas László volt margittai lelkészek vagy a Bereschi és a Tudorache fedőnevek viselői. Ugyanilyen vonatkozásban említette Bartha Tibor ortopéd főorvost is, aki Budapestre költözött. “Félő, hogy némelyiküket mind a mai napig kezében tartja a román titkosszolgálat, és emiatt ők új hazájukra nézve is veszélyt jelentenek. Húsz évvel a rendszerváltozás kezdete után, társadalmunk és nemzetünk erkölcsi-lelki megújulásának komoly előfeltétele a tisztulás”, vélekedett.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

„Nem árulunk zsákbamacskát”
Azt akarjuk, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése a világ más részein élőkhöz képest – mondta Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a Reuters hírügynökségnek a magyarországi választásokon győztes Fidesznek arról az ígéretéről, hogy kettős állampolgárságot nyújtanak majd a határon túl élő magyaroknak.
A diplomata hangsúlyozta: az állampolgárság csak egyedi eljárással adható meg és az állampolgárság megszerzése mindig egyéni alapon történik majd, és csak azok a magyarok kaphatják meg, akiknek magyar állampolgár felmenői voltak vagy vannak, valamint beszélik a magyar nyelvet.
„Magyarok ezrei vagy tízezrei élnek világszerte, akiknek megvan magyar állampolgárságuk is a francia, brit, amerikai állampolgárság mellett” – jelentette ki Martonyi, megjegyezve: „E lehetőség egyelőre nem adatik meg a szomszédos országokban élő magyaroknak. Csak akkor juthatnak állampolgársághoz, ha ebben az országban telepszenek le, vagyis egy adott időszakra állandó lakóhelyük van ebben az országban.”
„Van egy olyan félreértés, hogy ez az állampolgárság valamilyen tömeges, automatikus megadása lehetne. Nem így van. Nálunk van kettős állampolgárság (...) csak arról van szó, hogy ez egyszerűsödni fog a fennálló törvények módosításával” – mondta az interjúban a leendő külügyminiszter, aki egyszersmind úgy vélekedett, hogy ez az egyszerűsítés nem okoz majd feszültségeket Magyarország szomszédaival.
Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szintén a kettős állampolgárság kérdéséről beszélt tegnap az MR1-Kossuth rádió reggeli műsorában. Szerinte erősebb lehet Magyarország, ha a határon túli magyarokra nem teherként tekint, hanem olyan lehetőségként, amely a magyar térségpolitikában egy fontos hozzáadott értéket jelent. Mint mondta, a Fidesz alapvetően abban gondolkozik, hogy a magyar államigazgatást át kell hatnia egy olyan nemzetpolitikai szemléletnek, amely „nem áll le a jelenlegi határoknál, hanem az egész nemzetben, az egész Kárpát-medencében gondolkodik”.
Martonyihoz hasonlóan Németh is úgy véli: a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése nem okoz majd feszültségeket Magyarország és a többi ország között. „Ha például Románia kiadja a román állampolgárságot a Moldovában élő románok számára, akkor joggal feltételezhetjük, hogy semmilyen ellenvetés nem lesz egy ugyanilyen jogszabállyal szemben” – fogalmazott, majd hozzátette, a Fidesz mindenesetre készen áll a konzultációkra.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)

Martonyi: Kettős állampolgárság egyéni alapon
Azt akarjuk, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése a világ más részein élőkhöz képest – mondta Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a Reuters hírügynökségnek.
Martonyi emlékeztetett rá, hogy a szomszédos országokban élő magyarok egyelőre csak akkor juthatnak állampolgársághoz, ha Magyarországon telepszenek le. – A szavazati jog más dolog – folytatta Martonyi János, aki szerint az egyszerűsítés nem okoz majd feszültségeket Magyarország szomszédaival. Félreértésnek mondta, hogy az új kormány az állampolgárság valamilyen „tömeges”, automatikus megadására készül. – Csak arról van szó, hogy a kettős állampolgárság megadása egyszerűsödni fog a fennálló törvények módosításával – mondta Martonyi.
Ezt erősítette meg tegnap Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke az MR1-Kossuth Rádiónak adott interjújában, mondván: egyéni kérelem alapján igényelhető állampolgárságról van szó, a magyar állampolgársági törvény semmiben nem fog különbözni a térség állampolgársági törvényeitől. A politikus hozzátette: a Fidesz javaslatának lényege, hogy a magyarok, akiknek magyar állampolgár felmenői voltak, vagy vannak, valamint beszélik a magyar nyelvet, azok egyéni kérelem alapján, Magyarországra való áttelepedés nélkül is igényelhetnék a magyar állampolgárságot.
Népszabadság

Romániai magyar sajtó: indokolt a magyar állampolgárság kiterjesztése A Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Basescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében - írta pénteki számában a Krónika.
Az erdélyi napilap kommentátora emlékeztet a magyarországi "balliberális oldal" ellenérveire, amelyek közé tartozik az is - mint írja -, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet. Ezek az érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba - állapítja meg a szerző.
Kifejti: az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. "Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet" - írja a kommentátor, egyben utalva Traian Basescu román államfő legutóbbi felvetésére, amely szerint tízszázalékosra kellene emelni Romániában a parlamenti küszöböt. Ez nyilvánvalóan kiiktatná a magyar parlamenti képviseletet - írja a Krónika.
Ennek alapján a szerző úgy véli: a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Basescu legújabb felvetése jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében. Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga - fűzi hozzá.
A Basescu-javaslat tükrében vizsgálja a magyarországi politikai berendezkedést a kolozsvári Szabadság is. A kommentátor szerint Basescu arról álmodozik, hogy két nagypárt tölti majd ki a politikai életet amerikai és a brit modell szerint. Csakhogy a magyarországi belpolitika elmúlt nyolc évének történései azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai társadalmak, így a pártok és a politikusok sem értek meg a kétpárti rendszerre - állapítja meg a szerző. A Fidesz és az MSZP irracionális szembenállása mélyen elhintette a gyűlölet magvát a két tábor politikusai között, akik már pusztán egymás jelenlétét sem viselték el ugyanabban a helyiségben. Az értelmes eszmecsere híján lehetetlenné vált a társadalom problémáira való megoldáskeresés - írja a Szabadság.
A kolozsvári lap szerint Magyarországon két új párt jelent meg az Országgyűlésben, másik két bejáratott párt kihullt a parlamentből. A szerző szerint ezekben a mozgásokban nagy szerepet játszott a két nagypárt, a Fidesz és az MSZP esztelen szembenállása. Ez arra kényszerítette a kétségbeesett választókat, hogy ők maguk változtassanak az áldatlan helyzeten, és nagy valószínűség szerint kétharmados többséggel ruházták fel a Fideszt. Térségünkben még nem vagyunk képesek két politikai erő alkotta, kiegyensúlyozott politikai rendszert működtetni - olvasható a Szabadság cikkében.
Garzó Ferenc
MTI

Elvi megállapodás született a magyarság 11 pontjáról – Sorin Apostu polgármestert érzékenyen érintettek egyes kérdések
Több mint félórás késéssel ültek a tegnap tárgyalóasztalhoz az RMDSZ-es küldöttség tagjai és Sorin Apostu polgármester, hogy megvitassák a kolozsvári magyarság nevében még tavaly november 11-én benyújtott 11 pontot. László Attila alpolgármester, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Csoma Botond alelnök és Somogyi Gyula városi tanácsos türelmesen várt, amíg a polgármester irodavezetője jelezte: megérkezett az elöljáró. A megbeszélés röpke 40 perces volt, amely után a küldöttség tagjai rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak László Attila alpolgármester irodájában. Elhangzott: átfutották a polgármesterrel a magyarság tizenegy pontját, ami tulajdonképpen tizenháromra nőtte ki magát. Megállapodtak abban, hogy a műemlékekre magyar nyelvű feliratok is kerülnek, és nemsokára elkészülnek az új, többnyelvű üdvözlőtáblák. A polgármester megbeszéli pártjával a többnyelvű helységnévtáblák ügyét.
A megbeszélést követően a küldöttség tagjai rögtönzött sajtóértekezletet tartottak, amelyen László Attila elmondta: átnézték a tizenegy pontot, amely tizenhárommá nőtte ki magát. Az alpolgármester arra utalt, hogy kiegészítették az eredeti kéréseket, azt viszont nem részletezte, hogy mivel.
– Vannak olyan intézkedések, amelyeket adminisztratív úton életbe lehet léptetni. Nem volt semmilyen nézeteltérés a főtéri rendezvények lebonyolításával kapcsolatban, pontosabban arról, hogy milyen jellegű rendezvényekre kerüljön itt sor – mondta.
Az alpolgármester közölte, hogy a továbbiakban sikerült megállapodni Sorin Apostuval abban, hogy a homlokzatok felújítását követően mintegy 139 műemlék épületre négynyelvű tájékoztató feliratok kerüljenek. Ugyanakkor megfelelő, a magyarság számára is elfogadható üdvözlő táblák kerülnek majd ki a város be- és kijáratainál.
– Nézeteltérés van, és a polgármester saját pártjával történő konzultációt kért a többnyelvű helységnévtábla ügyében. Hozzájárult viszont ahhoz, hogy ünnepekkor az autóbuszokon és trolibuszokon magyarul is megjelenjenek a jókívánságok – fogalmazott László Attila.
Csoma Botond városi tanácsos arról számolt be, hogy a városvezető beleegyezett abba, hogy bizonyos rendezvényekre (például karácsonykor) magyar együtteseket is meghívjanak. Megállapodtak még abban, hogy a polgármesteri hivatal közleményeit, valamint a turisztikai tájékoztató anyagokat magyarra is lefordítják.
– A helységnévtábla ügyében megemlítettem a polgármesternek az aranyosgyéresi esetet, ahol kétnyelvű felirat található a város bejáratánál és kijáratánál, holott a magyarság aránya körülbelül 8 százalékos. A helységnévtábla elhelyezéséről végleges és visszavonhatatlan bírósági határozat rendelkezik. Van tehát precedens arra, hogy kihelyezhetők többnyelvű helységnévtáblák olyan településeken, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot. Ebben az esetben a városi tanács döntése szükséges. Nem hiszem, hogy 2010-ben gondot jelentene Kolozsváron, hogy magyarul is feltüntessük a település nevét – jegyezte meg Csoma Botond.
Érdekes módon László Attila nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy mi a polgármester álláspontja, milyen lépések várhatók a magyarságot sértő köztéri feliratok ügyében. – Ezt is megbeszéltük, és megállapodtunk egyfajta ütemtervben az épületeken és a szobrokon található feliratok vonatkozásában. Engedjék meg, hogy ne nyilatkozzunk arról, ezt hogyan fogjuk életbe léptetni – mondta László Attila, utalva arra, hogy a többség részéről esetleg bizonyos reakciókat kiváltható intézkedések meghozatalánál és kivitelezésénél diszkrécióra van szükség.
Közölték: szó volt még a magyar utcanevekről is, pontosabban a Dsida Jenő utcanév visszaállításáról.
– Beszéltük, hogy meg kell végre állapodnunk abban, milyen arányban lesznek magyar és román utcanevek a városban. Azt kértük, az utcák 20 százalékát magyar személyiségekről nevezzék el – mondták a résztvevők.
Molnos Lajos városi tanácsos, az utcaneveket felügyelő bizottság tagja arról számolt be, hogy az arányokat eddig is igyekeztek betartani. – Az új utcanevekre vonatkozó döntés előtt a városháza illetékes ügyosztálya köteles lett volna egyeztetni a szakbizottsággal. Ez nem történt meg, ők a saját fejük alapján cselekedtek – mondta a helyi döntéshozó testület tagja.
Kifejtették, a mostani tárgyalás alkalmával nem hozták szóba az ifjúsági szervezetek által, a március 15-i ünnepségek során felolvasott és csütörtökön nyílt levélben László Attilának továbbított 12 pont tartalmát. – Időrendi sorrendben kezeljük a dolgokat – mondta az alpolgármester.
– A lényeg az, hogy egyezzenek bele abba, hogy 2010-ben és ezután a város multikulturális jellege ne csak szóban, hanem tettekben is érvényesüljön – vonta le a következtetést Somogyi Gyula városi tanácsos.
A küldöttség tagjai nem közölték, mikor kerül sor még egyeztetésre Sorin Apostu polgármesterrel ez ügyben
KISS OLIVÉR
Szabadság (Kolozsvár)