Boldoggá avathatják Bogdánffy Szilárdot
Nagyvárad – Böcskei László megyés püspök bejelentette: szombaton XVI. Benedek pápa jóváhagyta az Isten Szolgája Bogdánffy Szilárd vértanúságáról szóló dekrétum közzétételét, mely aznap délután egyéb határozatokkal együtt megjelent a Vatikán hivatalos közlönyében.
Ennek megfelelően hamarosan sor kerülhet a boldoggá avatási ceremóniára, idő és szervezés kérdése az ünnepség. A testvéregyházmegyék örömüknek adtak hangot a hír kapcsán: a Nagybecskereki Egyházmegye (melynek területén született a volt püspök) és a Temesvári Egyházmegye is (ahol tanulmányai egy részét folytatta) is üdvözölte a döntést.
Bogdánffy Szilárd boldoggá avatási eljárása egyházmegyei szinten 1993. október 8-án kezdődött el, amit a Szenttéavatási Kongregáció 1994. február 4-én keltezett leiratával engedélyezett, az „Isten Szolgája” cím használatával együtt. 2001. március 5-én ugyanez a grémium elfogadta az ún. poziciót, vagyis a dokumentációt, egy 250 oldalas gyűjteményt. A teológus bizottság dogmatikai szempontból megvizsgálta és elfogadta a beterjesztett iratokat és megállapította: amennyiben a Szentatya beleegyezését adja, Bogdánffy Szilárd Krisztus vértanújának nevezhető. Ehhez még a bíborosi kollégium jóváhagyása volt szükséges, mely 2010. január 12-én megtörtént. Ezt követően engedélyezte március 27-én maga XVI. Benedek pápa is a boldoggá avatást.
Az ünnepélyes szertartás valószínűleg Nagyváradon lesz. 1192. február 2-án volt szentté avatás a Körös parti városban, amikor az egyházmegye alapító védőszentjét Szent László királyt avatták szentté. Több száz év eltelte után lehet tehát ismét részünk egy ilyen magasztos, valóban történelmi eseményben és szent ünneplésben.
Ciucur Losonczi Antonius. Forrás: erdon.ma

EU-stratégia: ötből három kipipálva
Öt kiemelt középtávú célból hármat számszerűsítve jóváhagytak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken befejeződött kétnapos brüsszeli találkozójukon, kettőről azonban egyelőre nem született döntés. A Görögországgal kapcsolatos megállapodás szerint Athén a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról átlagos feltételekkel már nem tud kölcsönözni.
Öt kiemelt középtávú gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és versenyképességi célból hármat számszerűsítve jóváhagytak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken befejeződött kétnapos brüsszeli találkozójukon, kettőről azonban egyelőre nem született döntés.
A vezetők – az előzetes várakozásoknak megfelelően – nem döntöttek a 2020-ig érvényes EU-stratégia egészéről, miután néhány ponton megosztottnak mutatkoztak az Európai Bizottság javaslatát illetően.
Döntés született viszont a csúcstalálkozón a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország támogatásáról, pontosabban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy közös mechanizmusáról, amelyet Athén – vagy akár más bajba kerülő euróövezeti ország – szükség esetén igénybe vehet.
A 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási arányt akar elérni az Európai Unió 2020-ra. Az uniós átlag jelenleg 69 százalék. A következő uniós célkitűzés értelmében a kutatásfejlesztésre fordított összegek arányát a bruttó nemzeti termék 3 százalékára kell emelni 2020-ig. Az uniós átlag most 1,9 százalék.
Az EU-vezetők megerősítették azokat az éghajlatvédelmi vállalásokat, miszerint 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, valamint 20 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználási arányát.
Két további célkitűzés számszerűsítését az EU csak a későbbiekben, legkorábban júniusban tervezi. Az oktatás javításán belül az előkészítő dokumentumokban két terv fogalmazódott meg. Tíz százalékra kellene csökkenteni uniós szinten az idő előtti iskolaelhagyók arányát, ami EU-átlagban ma 15 százalék. Emellett negyven százalékra kellene emelni a felsőfokú végzettséget szerzők arányát, ami EU-átlagban ma 31 százalék. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Összefogni a szórványkollégiumokat – A megmaradás előfeltétele a pozitív gazdasági diszkrimináció –hangzott el a muzslyai szórványkonferencián
A hétvégén a muzslyai Emmausz Kollégium adott otthont a Szórványok egyesítése a Délvidéken című tudományos konferenciának, melyen a Kárpát-medence magyar szórványvidékeiről érkező civil szervezetek, politikusok és szakemberek vettek részt. A Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum (ENCEF) 2005-ben alakult egyesület határokon átívelve foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, tavaly Kolozsvárott tartotta meg az első Szórványok egyesítése konferenciát.
Az idei konferencia a Magyar Köztársaság külügyminisztériumának támogatásával jött létre, és a fő hangsúlyt a Kárpát-medencei szórványvidékek gazdasági fejlesztésére, a Duna menti vidékek gazdasági együttműködésére helyezték. Kárpátalján kívül képviseltetve volt a Kárpát-medence minden magyarok lakta régiója. Jelen volt a magyarországi Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum, a Hét Határ Egyesület, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., a vajdasági Szórvány Alapítvány, a Torontál Szórványközpont, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, az Árgus civil szervezet, a Ci-Fi Civil Központ, a romániai Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége, a pozsonyi Kriza János Néprajzi Társaság, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.
Dr. Adamov Dávid, a Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum elnöke a konferencia kezdetén megtartott sajtótájékoztatón elmondta: egymás megismerése mellett a tanácskozás célja a kölcsönös tanácsadás, egy civil háló létrehozása, a pozitív jövőkép és a megoldási javaslatok kidolgozása. Egyúttal bejelentette a szórvány-konferenciák folytatását, amelynek következő színhelye Kárpátalja lesz.
Dr. Becsey Zsolt volt európai parlamenti képviselő, a Hét Határ Egyesület elnöke szerint a rendszerváltás és az európai integráció jó hátteret ad, de a problémáinkat még nem oldja meg. Stratégiai célunk pedig megmaradni mindenütt a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek, a magyar gazdasági belső piac megőrzéséért, másrészt, pedig azért, mert a statisztika is azt mutatja, hogy ahol megmaradt az őshonos magyar közösség, ott a nacionalizmus és a szélsőségesség kisebb intenzitású.
Ehhez viszont fontos gazdasági lépések szükségesek, miközben demográfiai visszaszorulásban van a Kárpát-medencében élő magyarság (de a többi nemzet is). Csak az képes megmaradni, aki ezeket az integrált őshonos lakosokat meg tudja tartani. Ehhez fontosak a gazdasági intézkedések, ha kell, akkor a pozitív diszkrimináció is. Az új magyar nemzetpolitikában, pedig a külgazdaságnak kiemelt szerepe kell, hogy legyen, hiszen Magyarország és a Kárpát-medence magyarsága csak akkor tud kibontakozni, ha egy nagyon komoly gazdasági terjeszkedést valósítunk meg.
Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét és az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőjét egyházi személyként, most pedig politikai-közéleti szinten elkötelezetten foglalkoztatja a szórvány, amelynek újabban a gazdasági diszkrimináció okoz komoly gondot. Szerinte a szórványkérdés erkölcsi ügy és nem csupán egy szakmai kérdés. Bejelentette, hogy áprilisban, Brassóban az EMNT szórványtanácsot alapít, amely intézményesen kíván foglalkozni a csángókkal, a nagyvárosokban élő és a dél-erdélyi szórványmagyarsággal. Szerinte az EU-ban hangoztatott mobilitás, a munkaerőpiac megnyitása vagy a földeladás liberalizációja nem kedvez a szórványnak.
– Nem lehet érdekünk, hogy a magyar ember Spanyolországba menjen dolgozni, hogy felvásárolják alólunk a földet, hanem az, hogy idehaza tudjuk megőrizni népünket a beolvadástól és az elvándorlástól. Az európai hátteret olyan irányban kell kihasználnunk, hogy összehangoljuk az európai lehetőségeket a saját célkitűzéseinkkel – mondta Tőkés.
Tápi Lajos, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja emlékeztetett, hogy a délvidéki magyarság 40 százaléka szórványban él. A munkanélküliség aránya rendkívül magas, ugyanakkor az ide irányuló támogatások összege alig öt százalék. Súlyosak ezek az ellentmondások európai kitekintésben is, ha nem lépünk. Az európai elveket Szerbiának is alkalmaznia kell. A pozitív diszkrimináció az Európába igyekvő Szerbia számára azt kell, hogy jelentse, hogy fel kell, hogy karolja a szórványban élő magyar kisebbséget is. Szerbia európai integrációjával a magyar kisebbség is az európai verseny részesévé válik. Felvetődik a kérdés: a döntő többségben mezőgazdaságból élő szórványmagyarság jelenlegi állapotában hogyan fog az EU-ban versenyképes lenni?
A konferencián előadást tartott: dr. Becsey Zsolt a Határokon átívelő gazdasági együttműködés és a hatása a szórvány közösségekre címmel, dr. Czene Zsolt, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Stratégiai Tervezési és Vidékfejlesztési iroda projektcsoport vezetője a Helyi gazdaságfejlesztés – ötletadó megoldások, jó gyakorlatok címmel, Búcsú Lajos, Baja alpolgármestere a gyakorlatban is megvalósult határokon átnyúló környezetgazdálkodási és hulladékgazdálkodási modellt mutatta be. Dr. Kégler Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének tudományos munkatársa a Civil érdekérvényesítés az Európai Unióban címmel tartott előadást. Pósa Krisztiánnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala volt főosztályvezető-helyettesének a Délvidéki magyarság a Bánságban volt a témája, Talpai Sándor, a VMSZ alelnöke arról beszélt, mit tehet a VMSZ a szerbiai szórványmagyarságért, Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke pedig a párt szórványpolitikájáról szólt.
A konferencia keretében volt könyvbemutató és két kerekasztal-beszélgetés: A kárpát-medencei szórvány civil szervezetek helyzete és jövőbeni víziói és A szórvány közösségek fennmaradásának kulcsterülete: a gazdasági fejlesztés címmel.
A konferencián elhangzott számos konkrét javaslat közül figyelmet érdemelt az, amely szerint indokolt lenne összefogni a szórványmagyarság kollégiumait. Részükre valamilyen közös szervezetet létrehozni. Közösen ugyanis sokkal hatékonyabban tudnák érvényesíteni érdekeiket, az anyaországban, Brüsszelben, de helyi szinten is. Természetesen a szórványmagyarság továbbra is számíthat a Brüsszelben ténykedő képviselők, illetve ottani kapcsolatokkal bíró szervezetek támogatására.
Kecskés István. Forrás: Magyar Szó (Újvidék)

Nemzetben kell gondolkodnunk – Tőkés László: Délvidéken nagy hagyománya van a terrornak. – Mindig az adott közösség helyzetének megfelelő autonómiára van szükség
A hétvégén, Muzslyán szervezték meg a Szórványok egyesítése a Délvidéken című konferenciát, amelynek megnyitóján tiszteletét tette Tőkés László európai parlamenti képviselő, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Lapunknak adott interjújában (amelyet teljes terjedelmében holnapi számunkban olvashatnak) kiemelte, bízik abban, hogy Magyarországon az április 11-i választások után a nemzeti oldal veszi át a kormányzást.
Tőkés László az Európai Parlament plenáris ülésén felszólította az Európa Parlamentet, hogy lépjen fel a vajdasági magyar atrocitásokkal szemben, illetve tegyék csatlakozási feltétellé az erőszak megszüntetését.
– Délvidéken nagy hagyománya van a terrornak, az erőszaknak. Még mindig nem történt jóvátétel. Ott, ahol Tito partizánjai 40-50 ezer magyart irtottak ki, ez a hagyomány sajnos folytatódik. Enyhébb formában ugyan, de a magyarverésekben ez a hagyomány érhető tetten. Európában nincs helye az emberi jogok ilyen mértékű megsértésének. Mindig szóvá kell tenni ezeket az ügyeket. Hasonlóképpen lépek fel a szlovákiai nyelvtörvény, az ukrajnai oktatási megszigorítások esetében is, hiszen mi azért vagyunk ott, azzal a feladattal, hogy nemzetben gondolkodjunk – mondta Tőkés.
Az autonómia megvalósulásának kapcsán kiemelte, Székelyföldnek előnyösebb a statisztikai és nemzeti helyzete, mint a szerbiai magyarságé.
– Komoly számban, tömbben élnek magyarok a Székelyföldön. Elvben tehát könnyebb lenne megvalósítani az autonómiát, mégis Szerbiában állnak előrébb ezen a téren, mert nagyobb hagyománya van az autonómia intézményének. Egy kicsit furcsállja is az ember, hogy a háborús múltjától alig szabaduló Szerbia kedvezőbben kezeli az autonómia ügyét, mint a már jó ideje az EU tagjaként a kisebbségi politikájával dicsekvő Románia. Azt gondolom viszont, hogy Európában hosszú távon nem lehet megakadályozni az autonómia bevezetését. Ez egy demokratikus jog, és egy jól működő intézmény Európában. Komoly kiállásra, politikai következetességre és magyar összefogásra, összmagyar nemzetpolitikára van szükség. Ennek a megvalósítását reméljük az április 11-i választások nyomán, hiszen ha a nemzeti oldal veszi át a kormányzást, akkor az felér egy rendszerváltozással – mondta Tőkés László, aki szerint a kulturális autonómia illetve az országos kisebbségi önkormányzat nem kompenzálhatja a területi autonómiát.
– Ezek kiegészítőleges viszonyban vannak egymással, egyik nem pótolhatja a másikat és mindig az adott közösség helyzetének megfelelő autonómiára van szükség. Nyilvánvaló, hogy a Székelyföld esetében a területi autonómia indokolt, a szórványmagyarság számára a személyi elvű autonómia a megfelelő forma. Éppen a VMDP huszadik évfordulójának az ünnepére vagyok hivatalos, az autonómia ügyének egy kiemelkedő harcosa Ágoston András. Itt a Kárpát-medencében sokat tanulhatunk tőlük.
Tómó Margaréta. Forrás: Magyar Szó (Újvidék)

Érdemes merésznek és kitartónak lenni
Húszéves a Pro Európa Liga
Nosztalgiával elevenítette fel a kezdeti időszak pezsgését és az eltelt húsz év momentumait Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a múlt hét végén, A civil társadalom szerepe a tolerancia, szolidaritás és esélyegyenlőség európai értékeinek képviseletében elnevezésű című kerekasztal-beszélgetésen.
Sikernek nevezte, hogy megakadályozták a segesvári Dracula Parc létrehozását, de sajnálta, hogy "nem jutott időnk írásba foglalni mindazt, amit tettünk", (...) "nincs túl sok bizonyítékunk a tevékenységünkről. Úttörők voltunk, minél több problémát akarunk ismertetni. Az volt a célunk, hogy mutassuk meg, érdemes merésznek és kitartónak lenni."
A rendezvényen jelen volt Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, aki szerint a civil társadalomnak olyan szerepe van, mint egy autó önindítójának. "Mint egy autónak, nekünk is szükségünk van önindítóra, és a civil társadalom egy ilyen szerkezet" – figyelmeztetett. Elmondta, hogy az Európai Unió 2010-et a szegénység évének nevezte, 2011 a önkéntesség éve lesz. Kitért a Szomszédság európai nap című EU-program fontosságára, nap, melyet első ízben és nagy sikerrel, Párizs XVII. kerületében szerveztek meg 1999-ben, és amely 2003-ban világszintű eseménnyé nőtte ki magát. "Civilnek lenni azt jelenti, hogy legyen időm gondolkodni, függetlenül gondolkodjak a saját és a körülöttem levők jövőjéről" – mondta egyebek között Sógor Csaba.
A diszkriminációellenes törvény és a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tevékenységéről Haller István, a PEL emberjogi irodájának volt vezetője, jelenleg a Diszkriminációellenes Tanács igazgatótanácsának tagja beszélt. Haller veszélyesnek nevezte, hogy a CNCD igazgatótanácsának jelenleg kilenc helyett csupán három tagja van és hogy "politikai kritériumok szerint olyan személyeket akarnak kinevezni a megüresedett helyekre, akik soha életükben nem dolgoztak a diszkrimináció területén". Reményének adott hangot, hogy a civil társadalom támogatni fogja a tanács további működését és meggátolja ennek "túlpolitizálását".
Az intézmény és a civil társadalom közötti kapcsolatról, a döntéshozatal és a közpénzek elköltésének átláthatóságáról beszélt Paul Cosma, a megyei tanács titkára. Szerinte a közeljövőben növekednie kell a civil társadalom szerepének.
Dr. Lucia Briscan, a Maros Megyei Nők Fórumának elnöke a nők esélyegyenlőségéért folytatott helyi, országos és nemzetközi szintű tevékenységről, Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke a civil szervezetek kitartásának fontosságáról beszélt.
A tanácskozás állófogadással zárult.
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Műemlékvédelem Erdélyben
IV. szovátai konferencia
Kétévente szervezik, az idén már a negyedik konferencián vehettek részt mindazok, akiket szakmájuk vagy egyéb kötődöttségük okán érdekelnek a műemlékvédelem cseppet sem elhanyagolható kérdéskörei. Az idén körülbelül negyvenen vettek részt az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és az Arcus Egyesület által a hét végén szervezett, Műemlékvédelem Erdélyben című szovátai konferencián, a Teleki Oktatási Központban, ahol az elmúlt két évtizedben Erdélyben és a Partiumban az épített örökségről készült felmérésre összpontosították a figyelmet, illetve arra keresték a választ, hogy a műemlékeket megvédeni hivatott állami, egyházi, illetve civil intézmények milyen adatbázissal rendelkeznek. Ugyanitt mutatták be az épített örökség és annak ingóságain végzett kutatások és helyreállítások eredményeit. Csortán Ferenc műemlékvédelmi szakembertől megtudtuk: a viszonylag alacsony költségvetéssel megszervezett ülésszak igen rangosnak és színvonalasnak bizonyult.
– A két és fél napos konferencia vasárnap délután ért véget, szombat este Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter is megérkezett műemlékvédelmi tanácsosával, számos szakember gondjait meghallgatta. Műemlékvédelmi szakemberek, építészek, restaurátorok vettek részt az ülésszakon, amelyen számos igen érdekes és nívós előadás hangzott el, új könyveket mutattak be, amelyeket meg is lehetett vásárolni. A résztvevők közül több szakemberrel megnézetik a készülő műemlékvédelmi törvénykönyvet – mondta Csortán Ferenc.
Az ülésszakra húszperces előadásokkal lehetett jelentkezni, amelyeket követően még tíz percet szántak a témával kapcsolatos vitára a szervezők. A résztvevők a következő címeken tartottak előadásokat (a többnapos programból a teljesség igénye nélkül válogattunk): Jánó Mihály: Megjegyzések a kolozsvári Szent Mihály-templom falképeinek ikonográfiájához, Kiss Tímea – "De cultu imaginum". Adalékok a 16. századi erdélyi protestáns nyomtatványok képillusztrációihoz, Orbán János: "Csíki Márton őkegyelme új házot építtetett" – a marosvásárhelyi Sáros utca 1. szám alatti épület történetéből, Marián Gyöngyvér: Fritz Balthes, egy segesvári építész a 20. század elején, Magdó Eszter: A vízaknai fürdő kiépülése a század eleji építészet tükrében, Entz Géza: Műemléki inventarizáció Magyarországon és a Dehio kézikönyv, Tőkés Erzsébet: Házsongárdi restaurálások, Sófalvi András: Udvarhelyszéki várak és mesterséges barlangok felmérése és régészeti kutatása (2005- 2009), Soós Zoltán: Régészet és rekonstrukció, a marosvásárhelyi ferences kolostor feltárása és lehetséges hasznosítása, Csortán Ilona: Urbanisztikai és kulturális adatbázis az aktuális területfejlesztési folyamatokban, Barabás Kisanna: Római katolikus egyházi gyűjtemények Marosvásárhelyen, Berke Márta: "Ezen ajtó nyílik ..." – Kastélyok, kúriák és udvarházak ajtajai a 17- 18. századi Erdélyben, Feketics Erika: A Teleki Téka két vászonképének a restaurálása, Pál Péter: A székelyderzsi és székelydályai falképrestaurálás eredményei 2008-ban és 2009-ben, Nagy Béni: A tűzkárosodott besztercei evangélikus templom elveszett értékei.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

1956 erdélyi mártírjai
A Fodor Pál-kötet
A teljes telt ház tiszteletét tette a Bolyai téri unitárius egyházközség templomában – ezúttal nem istentiszteleten, hanem könyvbemutatón, olyan kötet ismertetésén, amely a nem túl távoli múlt szomorú eseményeit közli tényszerűen, a történész komolyságával, pontosságával. Tófalvi Zoltán 1956 erdélyi mártírjai című könyvsorozatának legutóbbi, negyedik kötetét, a Fodor Pál-pert, annak körülményeit és dokumentációs anyagát – többek között jelentések, vallatási jegyzőkönyvek, vádiratok, fellebbezések, ítéletek – bemutató könyvet méltatták Székely Levente hegedűművész és tanítványai játéka után.
A sorozatot gondozó Mentor Kiadó igazgatója, Káli Király István emelkedett először szólásra: – Amikor a sorozatot, ezt a szolgálatot útjára indítottuk, háromkötetesre terveztük, de kiderült, hogy a közel 2500 oldal túl sok ehhez. Arra gondoltunk, hogy szükség van olyan forráskötetekre, amelyekhez a történészek száz év múlva hozzányúlhatnak. A könyvben a saját életünk van benne, a tudat, hogy meg kellett éljünk egy olyan kort, amelyben a hatóság mindent meg akart semmisíteni. 1956-nak igazi mártírjai vannak, de Magyarországon eddig soha nem voltak tisztában azzal, hogy voltak erdélyi mártírok is. Ha mi meg nem örökítjük ezt, a történészek sem tudják majd tárgyilagosan felmérni az akkor történteket.
Kilyén Ilka színművésznő édesanyja visszaemlékezéseit idézte, Kós Károlynak a forradalomról készített feljegyzéseit olvasta fel, énekkel, szavalattal gazdagított műsorát Albert Camus A magyarok vére című írásával zárta.
Bölöni Domokos szerint a szerző egyszemélyes intézmény, kutatómunkája életbe vágó fontosságú. Tófalvi Zoltán folyamatos sorscsapásoknak tétetett ki, egyedül maradt Erdélyben, de nem roskadt össze, a munkájába menekült, kutatási területének megszállottja.
– E kötetek bemutatója kicsit ünnep is – tette hozzá a szerző. – Hiszen lehet-e könyvet írni úgy, hogy az ember közben elveszíti a társát? Utána pedig úgy, hogy meghal a veje? Engem már nem érdekelnek a kánonok, én ezeket a könyveket megírom. Nagyjából készen van az ötödik is, amely a túlélőkkel készített interjúkat tartalmazza. Ezt követően a Bolyai Egyetem perét tárgyalom 1000 oldalban, majd az unitárius egyház lefejezését, a nagyváradi fiatalok perét, a protestáns teológia kinyírását, végül a Kis-Küküllő menti pereket. Amikor Magyarországon minden elveszett, az erdélyiek tartották a lelket az ottaniakban.
Fodor Pál a forradalom hatására fejezte be lakosságcsere-tervezetét. ’56-ban az erdélyi kérdés megoldására négy, papírra fektetett tervezet létezett. Ma, amikor semmilyen veszély nincs, mindössze két autonómiatervezetünk van. Ennyit erodálódott a helyzet. A kisebbségi kérdés azért van takaréklángon, mert a nagy, országos cél a Besszarábiával való egyesülés. E kötetben ezek a tervezetek is benne vannak, a lakosságcsere gondolatairól szól a kötet. Fodor Pál mérnökként a vasútnál dolgozott, végigjárta egész Erdélyt. Akkoriban a maga tervezetével mindenki Márton Áronhoz folyamodott. És ebből következtek a gondok. Márton Áron tudta, hogy hol a józan kompromisszum. Mások nem tudták, és ez az egyik legnagyobb tragédiánk. Vagy túl lágyak, vagy túl kemények voltunk. A készülő Csiha Kálmán-kötetben is ezt járom végig. A forradalom kapcsán körülbelül 34.000 embert tartóztattak le, közülük 54-et végeztek ki. A románok is úgy érezték, hogy a magyar forradalom mellett a helyük. Fodor Pál ma ötvenhárom éve kereste fel Csiha Kálmánt Aradon. De aki megfordult Márton Áronnál, azt már automatikusan követték. És azokat is, akikkel tárgyalt. Csiha Kálmánt ettől a pillanattól kezdve követik. Olyannyira, hogy utána mindenkit, aki vele kapcsolatba lépett. Róla például egyik közvetlen presbitere jelentett. Mert az erdélyi magyarság legnagyobb gondja, hogy túldimenzionáljuk azokat, akik ügynökként tevékenykedtek. Nagyon sok ügynök volt a művészek, lelkészek, írók körében, akik részben a párttagságuktól akartak ily módon megszabadulni. Úgy is tudom olvasni mindezt, mint abszurd irodalmat a szocreál eszközeivel leírva.
A koncepciós per vádlottai – öt tiszta ember: a tervezet kidolgozója, három Ferenc-rendi szerzetes és az akkoriban fiatal református lelkész, Csiha Kálmán. Akit nem csak ezért vittek ítélőszék elé, hanem azért is, mert Aradon paródiákat írt, Csokonai stílusában gúnyolta ki az elrománosítást, az aradi közszállítást. Mindezt saját felettese juttatta el a szekuhoz. Követési, megfigyelési dossziéja 637 oldalt tesz ki, és teljesen más egyháztörténet bontakozik ki belőle. Kálmán mégis ezen idők alatt építette ki azt a kapcsolatrendszert, amelynek köszönhetően a rendszerváltás és püspökké választása után 218 épületet emelt, iskolákat, diakóniai központokat, templomokat és imaházakat. A köteteimre a román történetírás is felfigyelt, a Nicolae Iorga Intézetbe hívtak meg bemutatni őket. A közösségi sorsot misszióként kell felfogni. Én is így tudtam kivédni a csapásokat, amelyek rám vártak – foglalta össze beszédét Tófalvi Zoltán, akinek az est végén Bölöni Domokos nyújtott át díszoklevelet.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Az örömfény festője
A Csütörtöki Társalgó márciusi vendége Kedei Zoltán festőművész volt. A kövesdombi unitárius templom Bözödi György Termében az érkezőket a házigazda Kecskés Csaba lelkész köszöntötte. A Társalgó ötletgazdája és vezetője, Kuti Márta tanárnő betegség miatt nem lehetett jelen. A művésszel Bölöni Domokos beszélgetett, miután Kedei stílusosan egyik kedélyes hangú, vallomásos írását – Jónapot, Domi! – olvasta fel; és a társalgás továbbra is ebben a barátságos mederben folyt – az emlékezés, a nosztalgia, a művészi önvizsgálat és az újra és újra megfogalmazódó ars poetica jegyében. A maga során Bölöni a Pillangók a magasban című lírai karcolatával válaszolt, amely legutóbbi kötetében, a Micsobur reinkarnációja című rövidpróza- gyűjteményben olvasható. Kedei Zoltán elhozta Beszélő ecset című szép könyvét, amelyről az Erdélyi Művészet idei első számában így ír Gáspár Sándor: "Ritka szép könyv a Beszélő ecset. A Mentor kiadó méltán pályázhat 2010- ben a legszebb könyv díjára ezzel a kötettel is, amelyért Káli Király István és Vida Erika, valamint képfeldolgozóként és tördelőként nem utolsósorban Orbán László vállal felelősséget a közönség előtt. A szerző, Kedei Zoltán, akinek a grafikáit, illetve festményeit, valamint lírai szövegeit láthatjuk, maga is külön beszél a könyv szépségéről, olyasmiről, amit persze remélt, de amelynek megvalósulása nem tőle függött. Azért is emeli ki az értékét. Számunkra mégsem ez a nyomdatechnikai és szerkesztői remeklés jelenti a kötet értékelésében a maximumot. De olyan többlet ez, amely megérdemli a kritikustól az elismerő szót. E könyvnek jellemző, lényeges tulajdonsága, hogy nemcsak a képíró, hanem a szövegíró alkotó is jelentkezik, és a két kifejezési mód egymást erősíti." Tanúi lehettek mindazok, akik ott voltak a Társalgóban, annyi különbséggel, hogy ott nem az "ecset" szólalt meg, hanem a kezelője, a rokonszenves egyéniségű, vallomásos alkotóművész, a nyolcvanas éveit taposó, mégis örökifjú, kiapadhatatlan energiájú Kedei Zoltán.
Damján B. Sándor. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Markó bízik az oktatási törvényben
Az RMDSZ támogatja az oktatási minisztérium által beterjesztett oktatási törvényt, mivel az oktatási rendszer mélyreható reformját, a decentralizációt, a kisebbségek nyelvén történő oktatást is célozza – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes az oktatási törvényről a parlamentben szervezett vitán elmondta: a tanügyi törvényt alapjaiban 1995-ben és 1999-ben módosították az új tervezet „a harmadik döntő pillanata a romániai oktatási rendszer mélyreható megreformálásának”.
„Az RMDSZ támogatja a tervezetet, a megcélzott és tervezett reformot” – mondta Markó Béla.
Hozzáfűzte: a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás terén a jogszabály decentralizációt kínál, amely teljes mértékben szükséges. „A kisebbségek nyelvén történő oktatás decentralizációja, a kisebbségi közösségek beleszólása az oktatási folyamatba fölöttébb szükséges” – fejtette ki Markó.
Mint mondta, a tanügyi reform végrehajtása a gazdasági válság miatt is időszerű. „Éppen azért, mert gazdasági válságban vagyunk, szükséges az oktatási reform és a decentralizáció. Egy decentralizált rendszer, amelyben a finanszírozás és a döntés a helyi közösségek kezében van, sokkal hatékonyabban képes ellenállni a válságnak” – magyarázta Markó.
Szerinte a jelenlegi tanügyi rendszer instabil, átláthatatlan, ultraközpontosított, túlterhelt, és ezeket a minősítéseket meg kell változtatni.
Értékelte a közvita megszervezését az oktatási törvény kapcsán, és értetlenségének adott hangot, amiért az ellenzék nem vett részt azon.
„A vita célja a tervezet jobbítása, nem pedig mindenáron való elfogadtatása. Nem értettem, mi volt a gond ezzel a vitával” – mondta Markó, hozzátéve: „senki számára sem kötelező a részvétel a vitán”.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Bartók Emléknap Nagyszentmiklóson – Újraépítené a zeneszerző szülőházát a polgármester
Szülővárosában, Nagyszentmiklóson vasárnap délután emlékeztek meg Bartók Béla születésének 129. évfordulójáról, a Pro Bartók Társaság szervezésében.
A világhírű zeneszerző szobránál Tamás Sándor, a Társaság elnöke köszöntötte a rendezvény résztvevőt, akik ez alkalommal a nemrég elhunyt László Ferenc kolozsvári zenetudósról, a legnagyobb Bartók kutatóról is megemlékeztek. Dănuţ Groza nagyszentmiklósi polgármester megköszönte a szervezőknek, hogy méltókképpen ápolják a város nagy szülöttjének emlékét, majd személyes véleményének hangot adva azt javasolta, hogy a Polgármesteri Hivatal és a civil szervezetek erőiket egyesítve állítsák vissza eredeti formájába, vagy építsék újra Bartók Béla nagyszentmiklósi szülőházát. A polgármester ez alkalommal azt is elmondta, hogy gróf Nákó Kálmán és felesége, Nákó Berta síremlékét is fel szeretné újíttatni a katolikus templom alagsorában, de a híres nagyszentmiklósi kincset is haza szeretné hozni legalább egy hiteles másolat formájában. A megemlékezésen résztvevő intézmények és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták Bartók Béla szobrát, a tavaly elhunyt Jecza Péter szobrászművész alkotását.
Nemzetközi zongoragála a Nákó kastélyban
A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara március 23-28. között negyedik alkalommal szervezte meg Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyt. A díjazottak gálaelőadására vasárnap este telt ház előtt került sor a Nákó kastély dísztermében, a Nagyszentmiklósi Bartók Emléknap keretében. Öt fiatal zongoraművész - az első díjas Szokolayné Szőke Diána, a megosztott második díjas Utasi Noémi és Görög Enikő, valamint a megosztott harmadik díjas Omordia Rebeca és Szabó Marcell virtuóz játékának tapsolhatott a nagyszentmiklósi közönség, akik a Pro Bartók Társaság különdíjait is átvehették Tamás Sándor elnöktől és dr. Kerek Ferenctől, a szegedi Zeneművészeti Kar dékánjától.
„Nyolc országból érkezett 27 versenyző vett részt a szegedi zongoraversenyen – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Kerek Ferenc, a Csiky Boldizsár Erkel-díjas zeneszerző vezette zsűri tagja – a szakemberek egybehangzó véleménye szerint nemcsak létszámbeli, de ugrásszerű minőségi előrelépést hozott az idei vetélkedő az előző évekhez képest, pedig a korábbiak is jól sikerültek. Egy ilyen zsűrinek véleményem szerint az a dolga, hogy a szakmai elemzés után törekedjen konszenzusra, akkor is ha esetleg eltérő szempontok alapján értékelnek. Van olyan zsűritag, aki a virtuozitásra helyezi a hangsúlyt, más talán a mű mondanivalójának a visszaadását vagy a közönséggel való kommunikálás készségét értékeli elsősorban. A Nagyszentmiklóson is fellépett ifjú tehetségek közül kiemelkedett Szokolayné Szőke Diána teljesítménye, aki minden egyes zenei gondolaton, zenei mondaton belül tökéletesen szinkronban játszik a kottaképpel, a szerzői instrukciókat maradéktalanul megvalósítja és erőteljes kifejezőkészséggel, lényegében hibátlan játéktechnikával rendelkezik.”
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az egyetemi autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Új nemzetpolitika
Úgy tűnik, az áprilisi magyarországi országgyűlési választások szemléletváltást hoznak az elmúlt nyolc év balliberális kormányainak a külhoni magyarsággal kapcsolatos színtelen-szagtalan politikájához képest. Az intézményes magyar–magyar kapcsolatok terén például minden okunk megvan váltást feltételezni, több okból is. Nagy bizonyossággal kijelenthető: a Fideszt ma már senki és semmi nem képes megakadályozni abban, hogy megszerezze a kormányzáshoz szükséges ötvenszázalékos többséget az Országgyűlésben.
Márpedig az Orbán Viktor alakulata az elmúlt időszakban többször kinyilatkoztatta, fordulatot tervez a 2002 óta megroppant egységes határon túli magyar politikában, és a kormányzásra készülő polgári-nemzeti oldal számára fontos kiindulási pont a Kárpát-medencei magyarság együttműködése. Ennek megvalósítása terén nem elhanyagolandó szempont, hogy a Fidesz szinte valamennyi határon túli magyar politikai alakulattal jó kapcsolatot ápol – legyen az felvidéki vagy vajdasági párt –, kivéve történetesen az RMDSZ-t.
A második Orbán-kormány azonban minden bizonnyal szakít majd az elmúlt évek ama gyakorlatával is, hogy a Fidesz és a Markó Béla vezette alakulat között alig zajlott észlelhető párbeszéd. A közeledés eszközéül szolgál például a néppárti tagság és a két párt hatalmi pozíciója is, a jelek szerint azonban az igazi kapocs továbbra is Tőkés László lesz. Fideszes politikusok az utóbbi időben nemegyszer leszögezték: erdélyi viszonylatban az EMNT-t stratégiai partnernek tekintik, így az EP-képviselő vezette nemzeti tanács mindenképpen jelentősen befolyásolni fogja az anyaországi és a romániai magyar kormánypárt viszonyának alakulását. Ebből következik aztán az is, hogy a Fidesz ugyancsak akkor tekinti partnernek az MPP-t vagy az SZNT-t, ha sikerül megállapodniuk az EMNT-vel.
Látványos változást azonban a nemzetpolitika alakulása terén sem szabad remélni, ennek egyik alapvető oka pedig a Jobbik hőzöngő nacionalizmusa. A leendő magyar diplomácia dolgát nagyon meg fogja nehezíteni a szélsőjobb alakulat határrevíziós törekvése, amely folyamatos magyarázkodásra kényszeríti Budapestet szomszédaival szemben. És tulajdonképpen szintén a Jobbik miatt bukhat a kettős állampolgárság megadásának ügye is – feltéve, ha a Fidesz nem szerez kétharmadot.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Oktatási törvény, Funeriu-módra
Előrelépést jelent az anyanyelvű oktatás tekintetében, de sok pozitív elemet tartalmaz a decentralizáció tekintetében is az új oktatási törvénytervezet – véli az RMDSZ a dokumentum kapcsán. A közvitára bocsátott törvényjavaslat számos új elemet tartalmaz.
Az oktatás Románia egész további fejlődésének záloga – fogalmazta meg Traian Băsescu államfő az – egyébként minden országra egyaránt érvényes – alapigazságot. Éppen ezért a fiatalok képzését szabályozó törvényjavaslat széles körű, politikától mentes vitája és elfogadása fontos és sürgető feladat.
Kevesebb óra, „magatartás-dosszié”
A dokumentumnak megfelelően kötelezővé teszik a tízéves oktatást, amely az elemi és gimnáziumi képzést foglalja magában. A „beiskolázást” már zsenge gyermekkorban elkezdik: hároméves korig a kicsinyek képzését bölcsődében, óvodában és úgynevezett nappali központokban szavatolják majd, legkésőbb egy éven belül. Az iskolakezdés előtti egyéves felkészítés részét képezi az elemi iskolás oktatásnak, a IX. osztály a gimnáziumi képzés része lesz.
Az oktatás az elméleti líceumokban a X. osztálytól kezdődik és a XII. osztállyal zárul, a műszaki jellegű líceumokban egy évvel tovább tart. A képességfelmérő vizsgákat kétévenként tartják, az elsőre az iskoláskor előtti felkészítés évében kerül sor, a II., a IV., a VI. osztály végén folytatódik, majd a gimnáziumi tanulmányok befejezésekor lesz újabb vizsga.
Örömhír az iskolások számára: a tervezet csökkenti az órák számát: az elemi iskolákban heti húszra, a gimnáziumban huszonötre, a líceumban pedig harminc órára korlátozza.
Az iskolásokról azonban az óvodáskortól egészen az utolsó líceumi osztályig dosszié készül, amely tartalmazza a kapott osztályzatokat, a jegyek átlagát, az elkövetett kihágásokat, a tanárok által adott jellemzést. Ennek anyaga hetven százalékban számít majd a líceumi felvételinél, azonos jegyátlagok esetében pedig a rangsorolást is befolyásolja. Ott ugyanis, ahol a jelentkezők száma meghaladja a líceumi helyekét, a tanintézetek saját felvételit tarthatnak a X. osztályba való bejutásért.
A líceum elvégzését érettségi vizsga követi román és idegen nyelvből – a kisebbségi iskolákban emellett még anyanyelvből –, választhatóan matematikából vagy természettudományból a reál, továbbá, szintén választhatóan, történelemből, földrajzból, szociológiából vagy lélektanból a humán tagozatokon. A tanulóknak informatikai ismereteikről is bizonyságot kell tenniük.
A legfontosabb: a teljesítmény
A közoktatásban a tanárokat jogi személyiséggel (háromszáznál több tanulóval) rendelkező iskolák által szervezett versenyvizsgán választják ki, teljesítményük függvényében döntenek szerződéseikről. A bérezés szintén teljesítményfüggő lesz. A véglegesítő vizsgát országos szinten szervezi meg a szakminisztérium, és legtöbb kétszer lehet megpróbálkozni vele.
A tanerők képzettségét tanfolyamokon elnyerhető „felkészülési pontokban” mérik: a véglegesítés után öt évvel a tanárnak legkevesebb kilencven ponttal kell rendelkeznie. Az egyetemi végzettség nélküli tanerőknek tíz éven belül kell megszerezniük a felsőfokú oktatási oklevelet, egyébként kikerülnek a rendszerből. A törvényjavaslat megnöveli a szülők szerepét is az oktatásban.
Az állam ötszáz eurónak megfelelő összegről nyit folyószámlát minden megszülető romániai gyermek számára, a szülők ide utalhatják át évi jövedelemadójuk legtöbb két százalékát. A pénzt azonban csak akkor lehet kivenni a számláról, ha tulajdonosa betöltötte a tizenhatodik életévét. Az összeg addig a pénzügyi tárca által megállapított szinten kamatozik. A szülők, szavazati jog nélkül, részt vehetnek a tanárok ülésein, képviselőikből igazgatótanács alakul az iskolákban.
Szabadabb kisebbségi oktatás
Az RMDSZ örömmel nyugtázta, hogy a jogszabálytervezet előrelépést jelent az anyanyelvű oktatás tekintetében is. A dokumentum egyik alapelve a nemzeti kisebbségek kulturális identitásának tiszteletben tartása, és leszögezi: az oktatás román nyelven, a nemzeti kisebbségek nyelvén és világnyelveken zajlik. A nemzeti kisebbségek arányos képviseletet kapnak majd az iskolák és tanfelügyelőségek vezetésében.
A nemzeti kisebbségek nyelvén is oktató tanegységek egyik igazgatója kötelezően az illető nemzetiséghez tartozó tanárok soraiból kerül ki. A nemzetiségi nyelveken oktató iskolákban a román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat anyanyelven tanítanak, így anyanyelven tanulható Románia földrajza és történelme, a tulajdonnevek román feltüntetésével, a gimnáziumban pedig külön tantárgyként vezetik be a nemzeti kisebbségek történelmének és hagyományainak tanulmányozását.
A nemzeti kisebbségek az oktatás minden szintjén és formájában anyanyelvükön tanulhatnak, az oktatási tárca szavatolja a megfelelő eredeti vagy románból fordított tankönyveket. Azoknak a kisebbségi tanulóknak, akiknek településén nem nyílik lehetőség anyanyelven tanulni, elszámolják a szállítási költségeit a legközelebbi olyan oktatási egységhez, ahol erre lehetőséget kapnak, vagy ingyenes szállásra és étkezésre jogosultak az illető tanegység bentlakásában, a kisebbségi iskolák esetében pedig megnövelt együttható alapján számítják ki a tanulónkénti ráfordítások összegét. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Táblaháború Háromszéken
Törvénytelenek a sepsiszentgyörgyi turisztikai látványosságok fele irányító táblák, állapította meg lakossági feljelentés nyomán a Kovászna megyei prefektúra.
A megrögzött feljelentő hírében álló helybéli lakos, Dan Tănasă nemrégiben a Sepsiszentgyörgy főutcáinak útkereszteződéseibe felállított turisztikai irányjelző táblák ellen emelt kifogást, mivel azokon először magyar, majd román és angol nyelven írták ki a látványosságok nevét.
A feljelentő szerint az érvényes jogszabályok alapján először az állam nyelvén, tehát románul kell feliratozni, majd csak azután szerepelhet a kisebbségek nyelvén illetve valamilyen külföldi nyelven megfogalmazott felirat az útjelzőn. A feljelentésre írt válaszában György Ervin prefektus leszögezte: a város központjában kihelyezett irányjelző táblák valóban törvényellenesek.
A kormánybiztos tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor hangsúlyozta: körlevelet írt minden háromszéki polgármesternek, amelyben felhívja figyelmüket a feliratozás helyes sorrendjére és abban bízik, hogy „a jóhiszemű elöljárók” 30 napon belül rendezik a problémákat.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a prefektus közleményével kapcsolatban elmondta: a hivatalos településjelző és utcanév táblák esetében betartották a törvényes sorrendet, de az elöljáró emlékeztetett arra, hogy a Dan Tănasă által kifogásolt táblák nem hivatalosak, azok eligazító jellegű turisztikai jelzések, és mivel Sepsiszentgyörgyre a legtöbb turista Magyarországról érkezik, ezért ésszerű, ha jól látható a magyar nyelvű útbaigazítás.
Dan Tănasă ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy sok vidéki polgármesteri hivatal épületén úgy szerepel a „Községháza” felirat, hogy román szöveg nem is jelenik meg. Az elöljárók azonban arra figyelmeztettek, hogy ezek műemlék épületek, amelyek homlokzatára az építéskor belevésték a községháza feliratot, így azt nem lehet se módosítani, se föléje írni a román megnevezést. Mindemellett minden polgármesteri hivatal épületén ki van helyezve a hivatalos tábla, amely a törvényes előírásoknak megfelelően van feliratozva.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Kettős mérce
Olvasom, hogy a segesvári ügyészség fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek használata miatt vizsgálja a szovátai Tóth Ferencet, aki március 15-én kitűzte a székely lobogót a helyi városháza épületére, a román és az európai uniós zászló mellé. Egy ideig, igaz, fejszével őrizte, nehogy bárkinek eszébe jusson levenni, de miután látta, hogy nem bántja senki, lemondott az önként vállalt őrségről. A rendőrség feljelentést tett, hogy Tóth Ferenc megsértette a nemzeti szimbólumokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet, így akár börtönbüntetésre is számíthat. A rendőrségi dosszié szerint a székely zászló kifüggesztését "fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek használatának" minősíti.
Ez röviden a szovátai zászlósztori.
Visszatérve a rendőrség "hi-vatalból indított" vizsgálatára és a feljelentésre: valóban megjelent egy, a rasszista, xenofób szervezetek és jelképek betiltásáról, illetve azon személyek kultusza ellen, akik a béke és az emberiség elleni merénylettel vádolhatók, és mely fasiszta, rasszista, xenofób szervezetnek tekint minden olyan három vagy több személyből álló csoportot, amely a fenti ideológiákat vallja, illetve etnikai, faji, vallási alapú gyűlöletet, erőszakot, antiszemitizmust, az alkotmányos rend, a demokratikus intézmények erőszakos megváltoztatását, vagy a szélsőséges nacionalizmust hirdeti.
Ezeket figyelembe véve, a székely zászló, vagy annak kitűzése nem fedi ezen fogalmak egyikét sem. A teljesség igénye nélkül, néhány szót a székely zászlóról, amely égszínkék mezőn végigfutó aranysáv, mellette arany nappal (nyolcágú csillag, a 8 székely szék egységének a jelképe) és holddal, ami a hitet és a reményt jelképezi. A lobogó Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem idejéből származik: az 1601-es goroszlói csatában Székely Mózes zászlói vezették a székely hadakat. Eredetileg volt egy piros-fekete változata is.
Újkori története, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2004-ben elfogadta a Kónya Ádám által véglegesített változatot, az égszínkék-aranyat, és felkérte a székelyföldi önkormányzatokat, tűzzék ki a hivatalokra. Első ízben 2008-ban került középületre Sepsiszentgyörgyön, de kitűzték a gyergyószentmiklósi, csíkszeredai stb. városházára is. Tehát aki fasiszta vagy rasszista szimbólumnak tekinti ezt a zászlót, fogalma sincs, mit takarnak ezek a kifejezések.
Ellenben figyelemre méltó a rendőrség buzgalma az ügyben. (Legfeljebb a fejszés őrség ellen lehetett volna kifogása), és az is módfelett érdekes, más esetben mennyire elnéző egyes román szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Amíg kettős mércével mérnek a hatóságok, addig nem lehet valós demokráciáról beszélni.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Jogszerűtlen hivatkozás az uniós jogra
Az Európai Bírósághoz fordul Magyarország Sólyom László Szlovákiából való kitiltása miatt
(MTI) – Az Európai Bírósághoz fordul Magyarország azért, mert Szlovákia tavaly augusztusban nem engedte be az országba Sólyom László köztársasági elnököt – tájékoztatta a kormányszóvivő kedden az MTI- t.
A közlemény szerint a kormány az Európai Bizottsággal való korábbi egyeztetést és a bizottság válaszát figyelembe véve döntött arról, hogy az Európai Bíróság előtt is folytatja az eljárást.
Az ügy jogszerű és megnyugtató lezárásával elkerülhető, hogy a jövőben az uniós jogra való hivatkozással bármely tagállamban hasonló incidens történhessen – hangsúlyozzák.
Az uniós eljárási szabályok szerint ebben az esetben is először az Európai Bizottság elé kell terjeszteni az ügyet; Balázs Péter külügyminiszter a magyar kormány beadványát megküldte José Manuel Barroso elnöknek címezve. Az Európai Bizottságnak három hónapja van, hogy a szükséges lépéseket megtegye. Ezt követően Magyarország benyújthatja keresetét az Európai Bíróságnak.
A magyar kormány továbbra is annak megállapítását kéri, hogy a Szlovák Köztársaság Sólyom László köztársasági elnök belépésének megtiltásával megsértette az alapszerződéseket és az irányelvet a közösségi jog visszaélésszerű hivatkozásával, illetve azzal, hogy nem zárja ki hasonló intézkedés megtörténtét a jövőben.
A közleményben emlékeztetnek arra is, hogy a szlovák hatóságok 2009. augusztus 21-én egy uniós irányelvre hivatkozva tiltották meg Sólyom László belépését a Szlovákia területére. Az államfő aznap egy szlovákiai társadalmi szervezet meghívására érkezett volna Révkomáromba, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Szlovákia akkor szóbeli jegyzékben tagadta meg a magyar köztársasági elnök belépését.
A közlemény leszögezi, a magyar kormány meggyőződése, az Európai Unió szellemiségével, céljaival és szabályaival ellentétes, hogy egy tagállam vélt politikai okokból egy másik tagország állampolgárának belépését megtiltja az uniós jogra jogszerűtlenül hivatkozva. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Nesze semmi, fogd meg jól! Előrelépés utcanévtábla-ügyben?
Sem vitát, sem feszültséget nem kívánnak teremteni a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésével a városi és megyei RMDSZ-szervezetek vezetői. Ám a kétnyelvűség gyakorlatba ültetésének folyamatában újabbat előrelépésre van szükség. Ennek mikéntjéről tényleges indítványuk is van – erről számolt be BIRÓ ROZÁLIA alpolgármester, a városi szervezet elnöke és SZABÓ ÖDÖN, a megyei filiálé ügyvezető elnöke tegnap.
Nagyvárad bejáratainál kihelyezték a kétnyelvű táblákat, majd a vasútállomásokon lévő feliratokon feltüntették a magyar megnevezéseket, később ugyanezt elérték az önkormányzati és állami intézményeknél, illetve a műemlék épületeken – vázolták a folyamatot. Ennek újabb lépcsőfoka az, hogy a közigazgatási megnevezések (utca, tér stb.) anyanyelvünkön is fel legyenek tüntetve. Erről immár négy éve született is határozata a városi tanácsnak, azonban ennek végrehajtását azóta sem sikerült kilobbiznia a váradi RMDSZ-frakciónak. Az okokat frappánsan az egymást váltó polgármesterek és tanácstagok vállvonogató magatartásában jelölték meg. A város lakossága pedig akarja, fontosnak érzi a kétnyelvű köztér-megnevezéseket – mutattak rá. Így az ügyvezető elnök ötlete nyomán kidolgozták a járható utat. Mindenki helyezze ki a saját ingatlanjának a falára, kertjére stb. a magyarra fordított feliratot.
Javaslatukkal egyben túl is lépnek azon, amit annak idején sikerült megszavaztatniuk a határozathozó testülettel, hiszen – amint hangoztatták – a magyarra átültethető hivatalos elnevezéseket le is fordítanák. Így lenne a strada Primăriei felirat alatt a Városháza utca. Természetszerűleg jó példát is mutatnak: húsvét után rögvest az összes az RMDSZ tulajdonában lévő székházukra ki is helyezik az ilyen táblákat. Továbbá megkeresik a történelmi egyházakat, a civil szervezeteket stb., és a kihelyezésre buzdítják ezeket. A bátorítás nyilvánvalóan a lakosságnak is szól. Az Ideart Kft. önköltségi áron – a csak a házszámot jelölő táblát alig több mint 10 lejért, a nagyobb, a kereszteződésekbe is kihelyezhető utcanévtáblákat pedig 22 lejért – készíti el. A vállalkozói réteget is igyekeztek(nek) megmozgatni, felkérve őket, járuljanak hozzá ahhoz az alaphoz, amelyből azon táblák előállításának és kihelyezésének költségeit fedeznék, amelyeket olyanok igényelnek, akiknek anyagi lehetősége ezt az áldozatot sem bírja el. Persze más cégekkel is elő lehet állítatni a táblákat – mondták, ám hangsúlyozták, hogy csak a szabványnak megfelelőket támogathatják, illetőleg javallhatják.
Az utcák történeti megnevezéséről is szó esett. Szerintük azok kihelyezése lesz az újabb stáció. Mégpedig a belváros rehabilitációja során lehet elérni, hogy például a „Teleki utca” is fel legyen tüntetve. Kérdésünkre elmondták, hogy a javaslatukat bonyolult megvalósítani például a tömbházakban lakóknak vagy egyéb közös tulajdonú ingatlanok esetében. Ezekben a tulajdonosok felénél több rábólintás szükségeltetik.
Amennyiben sokan élnek a lehetőséggel, azon túl, hogy „terhet” vesznek le a helyhatóság válláról, ösztönzik is a kétnyelvű utcanévtáblák „elszaporodását”, illetőleg elősegítik, hogy azokat idővel városszerte mindenhol kihelyeztesse az önkormányzat.
Tartós, időtálló megoldásnak nevezték javaslatukat. Hogy mennyire az, tehát mennyire illik ide a címbeli mondás igazságmagva, arról a váradi magyarság azon része dönt, amely magánházban lakik, illetve az olyan társasházakban élők, amelynek a többi tulajdonosa valóban toleráns városban élőnek érzi magát.
Kétségtelen, ha sok kétnyelvű tábla megjelenik, azzal elfogadottá válik mindez, s a nem magyar tanácstagok is vállszélességgel állnak majd a toleranciát is jelképező ügy mellé...
Megyeri Tamás Róbert. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Péter Hilda lett a legjobb színésznő a romániai Oscar-gálán
Péter Hilda romániai magyar művész nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat a Varga Katalin balladája című filmben nyújtott alakításáért a román filmipar legrangosabb ünnepségén, a Gopo-gálán.
A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó című napilap szerdai tudósítása szerint a negyedik alkalommal megrendezett gála – amit a szakma román Oscar-gála néven is emlegetni szokott – a román filmipar legfontosabb eseménye. A szervező Román Filmet Népszerűsítő Szövetség (APFR) összesen 47 tavaly bemutatott romániai produkciójú alkotást ajánlott a zsűri figyelmébe, ezek között 14 nagyjátékfilm, 13 dokumentumfilm és 20 rövidfilm szerepelt. Az idei rendezvényen Péter Hilda, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze a Varga Katalin balladája címszerepéért vihette haza a Gopo-szobrocskát. Peter Strickland Magyarországon élő brit rendező brit-román-magyar koprodukcióban készült filmjét hét kategóriában is díjra jelölték. Péter Hilda a lapnak elmondta: nagyon örül, hogy Romániában is nyitottak voltak Strickland filmje iránt.
A Varga Katalin balladája a tavalyi berlini nemzetközi filmfesztiválon, a Berlinalén hangtechnikai munkájáért Ezüst Medve-díjat kapott. Péter Hildát több fesztiválon – köztük Brüsszelben és Antalyában – díjazták filmbeli alakításáért. A film egy vérbosszú története. A főszereplő, Varga Katalin egy kis faluban él férjével és gyermekével. Éveken át sikerült titokban tartania, hogy a fiú apja más. Amikor ez kiderül, a férfi elzavarja. A nő elindul, hogy felkutassa egykori megerőszakolóit. A film egyik alapkérdése, mi történik, ha egy gonosztett elkövetője idővel megváltozik, ha egy tisztességes életet élő, családos embert ér utol a bosszú. Forrás: erdon.ro

Koalíciós vita a szenátusban
Az alkotmánybírákra vár annak a vitának az elsimítása, amely tegnap bontakozott ki a szenátus jogi bizottságában a két kormánypárt politikusai között. A testület ülésén a demokrata–liberális Iulian Urban és az RMDSZ-es Frunda György is előterjesztett egy-egy törvénytervezetet a perek közbeni alkotmányossági kifogások szabályozására.
Mindkettejük szerint erre azért van szükség, mert az utóbbi időkben nagyon sok per elhúzódott amiatt, hogy valamelyik fél alkotmányossági kifogással élt egy, az ügyre is vonatkozó jogszabály kapcsán. A perrendtartás szerint a tárgyalást fel kell függeszteni, amíg az alkotmánybíróság választ nem ad a felvetett kifogásra, így a perek akár évekig is elhúzódhattak.
Iulian Urban javaslata az volt, hogy a tárgyalások ne szakadhassanak félbe alkotmányossági kifogások miatt. Frunda György a bírákra bízná annak eldöntését, indokolt-e a per felfüggesztése a taláros testület ítéletéig. Az RMDSZ-es politikus azt mondta, úgy tudja, hogy az alkotmánybíróság tagjai is ezt a változatot támogatják.
Mivel nem sikerült dűlőre jutni a kérdésben, a jogi bizottságban elhalasztották a döntést. Abban sikerült megegyezni, hogy a következő ülésre meghívják a taláros testület képviselőjét is. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest),

Gémesi Ferenc: építkező magyarság él a Kárpát-medencében
- Fizikai és szellemi értelemben is építkező magyarság él a Kárpát-medencében - jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára a Lebontott határok - Az építkező nemzet című kötet szerdai budapesti bemutatóján.
A szakállamtitkárság elmúlt négyéves tevékenységét, a nemzetpolitika eredményeit összefoglaló kötetről szólva Gémesi Ferenc fontos eredménynek nevezte, hogy "senki nem vitatja ma azt, hogy nem lehet ugyanolyan politikát gyakorolni mint négy, nyolc vagy 12 évvel ezelőtt". A külhoni magyarság ügye nem lett a napi politikai viták része - mondta -, hozzátéve, ennek köszönhetően sok feladatot el lehetett végezni.
Véleménye szerint a külhoni magyarok érdekeit szolgáló intézményi és támogatási rendszerek 2006-ban végrehajtott, döntően szerkezeti átalakításai "szerencsésen szolgálták a tartalmi megújulást, és a külhoni magyarság érdekében az új kihívásokhoz igazodó intézményi struktúra jött létre".
Kiemelte, hogy az európai uniós lehetőségeket is ki tudták használni, "eurómilliókat sikerült közös pályázatokon arra fordítani, hogy magyarlakta térségek fejlődjenek". Megítélése szerint ehhez "meg lehetett szerezni a környező országok egyetértését". Példaként említette, hogy hamarosan megkezdődhet három híd építése az Ipolyon, a magyar-szlovák határon.
Ugyancsak eredményként sorolta fel Gémesi Ferenc, hogy senki sem vitatja, a szórványban élő magyarok ügye stratégiai kérdés, amivel kiemelten és intézményesen kell foglalkozni.
A szakállamtitkár a magyar-magyar szolidaritás eredményének tartja, hogy a Vajdaság és Kárpátalja magyarsága létszámához képest kiemelt támogatást kaphatott, annak köszönhetően, hogy más régiók is támogatták a többletjuttatásokat.
Gémesi Ferenc új és specifikus területnek nevezte a Kárpát-medencén kívüli magyarság ügyét. Az első lépések egyikeként magyar nyelvű oktatási anyagok már elérhetőek az interneten azoknak, akik Magyarországhoz kötődni akarnak, a magyar nyelvet gyakorolni szeretnék.
A Lebontott határok - Az építkező nemzet című kötet tételesen ismerteti az iskola- és kulturális intézmények építését az utóbbi években, a támogatási összegek felhasználását és a nagyobb kulturális eseményeket.
A MeH a kötettel egy időben kiadta a 2009. szeptember 15-én megtartott Kisebbségek egy varratmentes Európában konferencián elhangzott előadások szövegét angol és magyar nyelven. A tavaly őszi konferencián beszédet mondott Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa is. Forrás: MTI

Németh Zsolt: Új lehetőség nyílik a kisebbségi kérdések rendezésére
A Lisszaboni Szerződés életbelépésével új lehetőség nyílik a kisebbségi jogérvényesítésre - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Budapesten.
"A Lisszaboni Szerződés ratifikációja után megkezdődhet valami a kisebbségi jogérvényesítés területén, hiszen (...) második paragrafusa a kisebbségi jogokat az alapvető emberi jogok közé emeli" - mondta Németh Zsolt a 2011-es magyar EU-elnökség és a civil szféra című nemzetközi konferencián.
A politikus szerint határon túli magyarok ügyével kapcsolatban erősödik a megértés, hiszen a kisebbségek létszáma látványosan megnőtt Közép-Európában a különböző határváltozások miatt. Olyan szomszédok esetében is nagyobb empátiával találkoznak, mint Szerbia vagy Románia - fűzte hozzá.
Egyedülálló lehetőséget jelent, hogy a határon túli magyarok 70 százaléka az országhatár mentén él. Kiemelt feladat, hogy megtörténjen a határ menti térség valódi, "schengeni jellegű" fejlesztése egyebek mellett a közlekedésben, az infrastruktúrában és a távközlésben - mondta Németh Zsolt.
A határon túli magyar szervezetek kiemelkedő szerepet töltenek be a civil társadalomban - tette hozzá -, ezért beleszólásuk kell legyen a magyar külpolitikába, térségpolitikába és a 2011-es uniós elnökség kérdéseibe.
A politikus hozzátette: fontos, hogy az unió további bővítése a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően történjen, valamint az EU keleti szomszédságpolitikája is legyen tekintettel az ott élő magyarok érdekeire.
Magyarország nem tűnik teljesen felkészültnek az uniós elnökségre, a Fidesz ugyanakkor jól halad a felkészüléssel - mondta Németh Zsolt.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz felelevenítené a lengyel-magyar barátságot a 2011-es magyar uniós elnökség idején.
"Óriási lehetőség ez a magyar politika számára, hogy ismét felelevenítsük a közép-európai együttműködés legjobb hagyományait. Óriási lehetőség ez számunkra, hogy az időnként - sajnos nem önhibánkon kívül - megtépázott lengyel-magyar barátságot ismét visszaállítsuk, ismét erőssé tegyük. Óriási lehetőség ez számunkra, hogy a lengyelekkel együttműködve Közép-Európa Európai Unión belüli helyét is újradefiniáljuk" - hangsúlyozta Navracsics Tibor.
A Fidesz a regionalizmus és a víz kérdésében látja azokat a főbb pontokat, amelyeknél Magyarország érzékelhető hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz - tette hozzá a politikus.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: nyolc évvel ezelőtt még példaként tekintettek az uniós tagállamok Magyarországra, most, 2011-re készülve szerényebbek a remények. Magyarország "megtépázott hírnévvel", de magabiztosan készül az uniós elnökségi feladatok ellátására. Ez újabb bizonyítási lehetőség lesz: Közép-Európa véglegesen megérkezik Európába - emelte ki.
Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő felszólalásában kiemelte, hogy a magyar elnökség idejére paradigmaváltásra van szükség a kisebbségvédelemben, hiszen Európa nem érti ezt a problémát. Meg kell tanulni elmagyarázni, miért fontos a határon túlélő kisebbségek védelme - tette hozzá.
Becsey Zsolt, a Hét Határ Egyesület elnöke a konferencián kiemelte: a regionalizmus az EU alapelve, de a szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik. A magyar elnökségnek nagy lehetősége van abban, hogy tovább vigye a határokon átnyúló kezdeményezéseket - mutatott rá.
Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint a közép-európai térség területi felzárkózása nagyon komoly politikai, gazdasági és etnikai kockázatokkal jár, feloldásukra hatékony eszköz lehet a regionalizmus.
A konferenciát a Pro Minoritate Alapítvány és a Nézőpont Intézet szervezte. Forrás: MTI.hu

Székelybő
Székelybőben - ahol mindössze 57 lakóház van, ebből is csak 41-et laknak állandó jelleggel - 2004-ben még úgy tűnt, hogy megállt az idő, stagnál az egykor pusztulásra ítélt falu, elfelejtkezett róluk az önkormányzat, a megye, az állami vezetés, önerőből pedig nem képesek talpra állni.
Ám a Gondviselés amiképpen megmentette a falut a Ceauşescu érában a falurombolástól - amikor a falu lakosságát Nyárádszereda tömblakásaiba tervezték beköltöztetni, a házakat pedig a földdel egyenlővé tenni - , ugyanúgy másodjára is közbelépett.
2005-ben megalakult a Székelybőért Egyesület és tagjai kitartó, áldozatos munkával szép eredményeket értek el a falu újjáélesztésében.
„Szülötte szülőm vagy
áldott szülőföld,
de megtartó vigyázód
én leszek neked.”
(Magyari Lajos)
Először 2006 februárjában a feledésbe merült Kosaras bált szervezték meg, 80 személy gyűlt össze, helybéliek 16-an. A sikeren felbuzdulva azóta évente megtartják.
Még ebben az évben falumonográfia kiadását határozták el és belefogtak az anyaggyűjtésbe: Papp Enikő, akinek nagymamája Székelybőben élt, valamint a falu szülöttei: Donkoné Simon Judit és Szente Kinga.
Testvérvárosi kapcsolat kialakítását kezdeményezték a magyarországi Bő községgel, egyelőre nem járt sikerrel.
2007-ben ünnepelte a falu a 675 éves jubileumát.
Falutalálkozót szerveztek: felújították a Kultúrházat, kiadták a SZÉKELYBŐ a százlelkes kicsi falu 1332 – 2007 c. monográfiát és Emlékművet állítottak a világháborús hősöknek.
„Távol mezőn és dombon és hegyen
Alusznak ők és sírjuk jeltelen.
És tenger mélyén és sivatagon
És nincs kereszt fölöttük, nincs halom!”
/Juhász Gyula/
A Kultúrotthon felújításához az Önkormányzat biztosított építkezési anyagot, a munkálatokat az egyesületi tagok és a falu lakossága végezte el. Az Emlékművet Lészai Enikő tervezte, a kivitelező a falu szülötte, Papp Zoltán, az emlékmű körül a díszkövet Kiss Lajos adományozta és rakta le, akinek a felsége, Molnár Erzsébet helybéli születésű.
Hálaadó ökumenikus Istentisztelet után az Emlékmű leleplezése, megáldása történt. A helyi születésű Gábor József ny. segédtiszt tartott megemlékezést, akinek nagyapja is a hősi halottak között van. Beszédet mondott Kerekes Károly országgyűlési képviselő, Borbély Mihály, Nyárádszereda alpolgármestere.
Megjelent az ünnepségen a román televízió magyar nyelvű szerkesztősége, Tófalvi Zoltán irányításával, a marosvásárhelyi Népújságtól Kilyén Attila újságíró, Magyarországról Váradi Péter Pál híres fotóművész, az Erdély – Székelyföld c. albumok szerzője.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a nyárádszeredai önkormányzat 12 tanácsosa és Nagy Zsigmond jegyző, aki elmondta, hogy az egyesület jelentős anyagi támogatásban részesült a kultúrotthon felújításánál. Ebben nagy részt vállalt Molnár Sándor tanácsos, falufelelős, egyesületi tag.
Ezen a jubileumi ünnepségen Érd megyei jogú város ajándékát, egy hímzett nemzeti zászlót Dr. Aradszki András alpolgármester adta át. Forrás: szekelybo.ro/szekelybo/index/helyzetkep

Kit érdekel az oktatási törvény?
Az első felháborodást — amúgy jogosan — az váltotta ki, hogy mindössze két hétre szűkítették az oktatási törvénytervezet közvitáját. A minisztérium honlapján ugyan a jogszabályban előírt harmincnapos intervallum szerepelt, de az érintettek pontosan tudták, hogy mindössze két hét az élet. Nagyon kevés, és nem csak azért, mert a jogszabály pontosan a dupláját írja elő.
Mi férhet két hét közvitába? A tájékozódás és egy kitárgyaló összejövetel biztosan. Ehhez képest Háromszéken akadtak iskolák, ahol talán vitanagyszünetet sem tartottak a témáról az oktatói közösség tagjai. Erről árulkodtak a nagyra kerekített szemek és a kínos pedagógusi, sőt, iskolaigazgatói beismerések, miszerint legfeljebb hallottak valamiféle újabb tervezetről. És a kényszerű vallomást rögtön követte az „úgysem hallgatnak meg bennünket" típusú önigazoló mentegetőzés, amit a haszontalanság, a kiszolgáltatottság évtizedek alatt bebetonozott tudata táplál.
A kimondottan szülői szempontok megjelenítése érdekében tető alá hozott vitafórumra Sepsiszentgyörgy hétezres szülői közösségéből alig hetven ember gyűlt össze. Tíz talán akadt is közöttük, aki előzetesen legalább átfutotta a törvénytervezet szövegét, a többi tárgyismeret hiányában vagy bénán hallgatott, vagy megszólalásaik csak ritkán haladták meg a szülői értekezletek rövidlátó témafelvetését. Sütött belőlük a kishitűség, az „úgysem lehet megcsinálni" érzése. Az iskolaszékek harmadrésznyi szereposztására is rákerült a bélyeg: nem fog működni, mert sem a szülők, sem pedig az önkormányzatok képviselői nem érnek majd rá. Talán ha fizetnének érte — fogalmazódott meg óvatosan.
Tanulságos lenne megtudni, vajon hány módosító javaslat született a hazai oktatási törvénytervezet ügyében. Nem mintha a mennyiség lenne az elsődleges, de nem is elhanyagolható, mert fokmérője lehet a civil odafigyelésnek, a közéleti aktivitásnak. Romániának mindenképpen új oktatási törvénye lesz, értékelhető és elítélendő új elemekkel, finanszírozható vagy éppen működésképtelen elemekkel. Amikor majd a törvény visszásságai miatt verjük az asztalt, szívesen az otthon maradók emlékezetébe idézem a közvita-periódusban tapasztalt fájdalmas közéleti bénultságot. Azt az állapotot, amikor az óriási többség újra elszalasztotta közös ügyeink alakítása, a civil felelősségvállalás lehetőségét. Önrendelkezési helyzetgyakorlat helyett ültek és bámultak, mint a moziban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Feljelentést tett az RMDSZ az Új Jobboldal ellen
Fasiszta jelképek használata és magyarellenes gyűlöletkeltés miatt büntetőfeljelentést tett az ügyészségen az Új Jobboldal nevű szervezet ellen a Kolozs megyei RMDSZ. Azt is kifogásolják, hogy a rendőrség március 15-én négy magyar fiatalt állított elő, akik Nagy-Magyarország-térképeket raktak ki, a román Új Jobboldal magyarellenesnek tartott tüntetésén azonban nem avatkoztak be.
Március 15-én három egyetemista lányt állítottak elő és bírságoltak meg a rendőrök, amiért a Főtéren Magyarország korabeli térképén akarták szemléltetni az 1848-as forradalom eseményeit. Az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának parancsnokát is bevitték az őrsre: ellene fasiszta jelképek használata miatt indult eljárás. Az Új Jobboldal egy nappal korábbi, autonómiaellenes tüntetésén a szélsőséges szervezet felvonulói azt kiabálták: Kovászna, Hargita: román föld. A rendőrök szerint nem igaz, hogy a román gyűlöletkeltőkkel szemben más mércét alkalmaztak.
A Kolozs megyei rendőr-felügyelőség közleményben biztosította a lakosságot elfogulatlanságáról, valamint arról, hogy minden jogsértéssel szemben azonos határozottsággal lépnek fel. Az RMDSZ szerint azonban mulasztás történt: sajtófotók bizonyítják, hogy az Új Jobboldal tüntetésén egyesek horogkeresztes jelvényt viseltek. „A felvételek egyértelműen bizonyítják, hogy a Noua Dreaptă-sok a március 14-i rendezvényükön náci jelvényeket használtak. És az a véleményünk, hogy a rendőrségnek és az ügyészségnek egységes mércével kell fellépnie minden szélsőség esetén" ― mondta Csoma Botond jogász, a Kolozs Megyei RMDSZ alelnöke.
Románia 2002-ben sürgősségi kormányrendelettel tiltotta be a fasiszta, idegengyűlöleti jelképek használatát. Ennek megsértése fél évtől három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Irodalmi Karaván a Magyar Költészet Napja alkalmából
A Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa az Irodalmi Karaván program keretében író-olvasó találkozókat szervez a Magyar Költészet Napja alkalmából.
Meghívott vendégek a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának képviselői: Balázs F. Attila költő, író, kiadóvezető, műfordító Hudák Katalin költő Szalay Zoltán jogász, prózaíró Pénzes Tímea író, költő, műfordító, újságíró, fordító
A rendezvénysorozat időpontjai és helyszínei:
– 2010. április 7., szerda 18.00 óra, Kézdivásárhely, a Vigadó Művelődési Ház kisterme, Gábor Áron utca 21. szám
– 2010. április 8., csütörtök 18.00 óra, Székelyudvarhely, a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlege – 2010. április 9., péntek 18.00 óra, Csíkszereda, a Székelyföld kulturális folyóirat székhelye, Tudor Vladimirescu utca 5. szám
– 2010. április 10., szombat 18.00 óra, Gyergyószentmiklós, Pro Art Galéria, Gábor Áron utca
A rendezvény társszervezői: Vigadó Művelődési Ház, Kézdivásárhely Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Székelyföld kulturális folyóirat Salamon Ernő Irodalmi Kör, Gyergyószentmiklós Pro Art Galéria, Gyergyószentmiklós
A rendezvény támogatója a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium. irodalmikor.wordpress

Kisebbségek: új lehetőségek
Kedvező hatással jár a nemzeti kisebbségek számára a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése – hangzott el azon a tegnapi, budapesti konferencián, amelyen a magyar EU-elnökség prioritásai és a határon túli magyarok ügye is terítékre került.
Bővülő lehetőségek. A Lisszaboni Szerződés életbelépésével új lehetőség nyílik a kisebbségi jogérvényesítésre – jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tegnap Budapesten.
„A Lisszaboni Szerződés ratifikációja után megkezdődhet valami a kisebbségi jogérvényesítés területén, hiszen (...) második paragrafusa a kisebbségi jogokat az alapvető emberi jogok közé emeli” – mondta Németh Zsolt a 2011-es magyar EU-elnökség és a civil szféra című nemzetközi konferencián. A politikus szerint határon túli magyarok ügyével kapcsolatban erősödik a megértés, hiszen a kisebbségek létszáma látványosan megnőtt Közép-Európában a különböző határváltozások miatt. Olyan szomszédok esetében is nagyobb empátiával találkoznak, mint Szerbia vagy Románia – fűzte hozzá.
Egyedülálló lehetőséget jelent, hogy a határon túli magyarok 70 százaléka az országhatár mentén él. Kiemelt feladat, hogy megtörténjen a határ menti térség valódi, „schengeni jellegű” fejlesztése egyebek mellett a közlekedésben, az infrastruktúrában és a távközlésben – mondta Németh Zsolt. A határon túli magyar szervezetek kiemelkedő szerepet töltenek be a civil társadalomban – tette hozzá –, ezért beleszólásuk kell legyen a magyar külpolitikába, térségpolitikába és a 2011-es uniós elnökség kérdéseibe. A politikus hozzátette: fontos, hogy az Unió további bővítése a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően történjen, valamint az EU keleti szomszédságpolitikája is legyen tekintettel az ott élő magyarok érdekeire.
Gémesi: építkező magyarság él a Kárpát-medencében
Fizikai és szellemi értelemben is építkező magyarság él a Kárpát-medencében – jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára a Lebontott határok – Az építkező nemzet című kötet tegnapi budapesti bemutatóján. A szakállamtitkárság elmúlt négyéves tevékenységét, a nemzetpolitika eredményeit összefoglaló kötetről szólva Gémesi Ferenc fontos eredménynek nevezte, hogy „senki nem vitatja ma azt, hogy nem lehet ugyanolyan politikát gyakorolni, mint négy, nyolc vagy 12 évvel ezelőtt”.
A külhoni magyarság ügye nem lett a napi politikai viták része – mondta –, hozzátéve, ennek köszönhetően sok feladatot el lehetett végezni. Véleménye szerint a külhoni magyarok érdekeit szolgáló intézményi és támogatási rendszerek 2006-ban végrehajtott, döntően szerkezeti átalakításai „szerencsésen szolgálták a tartalmi megújulást, és a külhoni magyarság érdekében az új kihívásokhoz igazodó intézményi struktúra jött létre”.
Kiemelte, hogy az európai uniós lehetőségeket is ki tudták használni, „eurómilliókat sikerült közös pályázatokon arra fordítani, hogy magyarlakta térségek fejlődjenek”. Megítélése szerint ehhez „meg lehetett szerezni a környező országok egyetértését”. Ugyancsak eredményként sorolta fel Gémesi Ferenc, hogy senki sem vitatja, a szórványban élő magyarok ügye stratégiai kérdés, amivel kiemelten és intézményesen kell foglalkozni.
Magyarország nem tűnik teljesen felkészültnek az uniós elnökségre, a Fidesz ugyanakkor jól halad a felkészüléssel – mondta Németh Zsolt. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz felelevenítené a lengyel–magyar barátságot a 2011-es magyar uniós elnökség idején. A Fidesz a regionalizmus és a víz kérdésében látja azokat a főbb pontokat, amelyekben Magyarország érzékelhető hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz – tette hozzá a politikus. Navracsics Tibor hangsúlyozta: nyolc évvel ezelőtt még példaként tekintettek az uniós tagállamok Magyarországra, most, 2011-re készülve szerényebbek a remények. Magyarország „megtépázott hírnévvel”, de magabiztosan készül az uniós elnökségi feladatok ellátására.
Ez újabb bizonyítási lehetőség lesz: Közép-Európa véglegesen megérkezik Európába – emelte ki. Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség idejére paradigmaváltásra van szükség a kisebbségvédelemben, hiszen Európa nem érti ezt a problémát. Meg kell tanulni elmagyarázni, miért fontos a határon túlélő kisebbségek védelme – tette hozzá. Becsey Zsolt, a Hét Határ Egyesület elnöke a konferencián kiemelte: a regionalizmus az EU alapelve, de a szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik.
A magyar elnökségnek nagy lehetősége van abban, hogy tovább vigye a határokon átnyúló kezdeményezéseket – mutatott rá. Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint a közép-európai térség területi felzárkózása nagyon komoly politikai, gazdasági és etnikai kockázatokkal jár, feloldásukra hatékony eszköz lehet a regionalizmus. A konferenciát a Pro Minoritate Alapítvány és a Nézőpont Intézet szervezte. Krónika (Kolozsvár)

Elűzné a romákat Marosvásárhelyről Dorin Florea
Elűzné a városból a hidegvölgyi romákat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, amennyiben ezek nem takarítanak a házuk táján. Az elöljáró kifejtette: miközben az önkormányzat civilizált körülményeket teremt számukra, a romák széthányják a szemetet.
A köztisztasági vállalat szerint Hidegvölgyben másfélszer annyi hulladék jut egy személyre, mint bármely más marosvásárhelyi lakosra. Kifejtette, az önkormányzat házakat, vezetékes vizet, mosodát, tanintézeteket biztosított a roma közösség számára, és cserében annyit kért, hogy tartsanak rendet, és járassák iskolába gyerekeiket.
Florea szerint a cigányok nem állták a szavukat, ezért egy utolsó felhívással fordult hozzájuk. „Vagy takarítanak, vagy különleges intézkedéseket foganatosítok, és egyetlen cigány sem fog dolgozni Marosvásárhelyen” – mondta az elöljáró. Krónika (Kolozsvár)

Elkerülő utak előtanulmányát fizeti az EU
Megközelíti a 175 ezer eurót az a projekt, amelyhez 85 százalékos támogatást nyert az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjából a Nagyváradi Metropolisz Övezet és Debrecen önkormányzata. A két pályázó önrésze összesen 6125 euró, mert a fennmaradó 11,5 százalék állami hozzájárulás. A projekt célja előkészíteni két olyan elkerülő út kivitelezését, amely a megyeszékhelyeket mentesíti az átmenő forgalomtól, illetve összeköti ezeket a valamikor megépítendő autópályákkal.
A román–magyar határon átívelő együttműködési program keretébe illeszkedő, az Infrastrat rövidített címet viselő pályázatról tegnap a váradi városházán tartottak ismertetőt. Adrian Foghiş, a Metropolisz Övezet vezérigazgatójának bevezetője után Ciprian Barna projektigazgató indokolta, hogy miért szükséges a Váradot dél felől elkerülő út kiegészítéseként a várost északnyugatról elkerülő, egyben a metropolisz övezeti községeket összekötő utat megépíteni. A magyarországi vendégeknek Delorean Gyula RMDSZ-es helyi tanácstag fordított.
Elhangzott, hogy forgalomszámlálást is végeztek az elő-hatástanulmány számára: a bihari megyeszékhelyet érintő négy országút bevezető szakaszán (a Kolozsvári úton, az Aradi úton, a Borsi és a Püspöki úton) térfigyelő kamerát helyeztek el, és két héten át, március 10-étől 20-éig számlálták a ki-és behajtó járműveket. Ezeket az adatokat is felhasználják majd a készítendő hatástanulmányban, amelynek része lesz egy hasonló forgalomszámlálás eredménye Debrecenből. Most ugyanis csak 2007-es adatokra támaszkodhat a hajdú-bihari megyeszékhely – derült ki Dakó Andreának, Debrecen útberuházási és fejlesztési ügyintézőjének az előadásából. Ebben a bemutatóban egyébként csak néhány mondat vonatkozott a közös pályázatra, amely viszont az egyelőre csak tervként létező észak-erdélyi autópályára és a már a tervek közül is kikerült Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi útra hivatkozik. Cristina Amărăzeanu, az Országos Autópálya és Országút Társaság reprezentánsa, aki szintén részt vett a prezentáción, azt állította ugyan, hogy a sztráda már 35 százalékban elkészült. Igaz, hozzátette, hogy csak akkor haladhat a munka a határtól Berettyószéplakig megyénken keresztül, ha a szállítási minisztérium fizet.
Az előtanulmánynak egyébként november végére kell elkészülnie, debreceniek és váradiak közös munkacsoportot alakítanak a projekt végigvitelére.
Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Folytatódhat a vita a közoktatási törvényről
Az eredeti elképzelés szerint március 31-én járt volna le az új közoktatási törvény vitája, de mivel sokan kérték a meghosszabbítását, a tegnapi kormányülésen jóváhagyták azt.
Funeriu Daniel közoktatási miniszter szerint az új jogszabály egyik fontos előírása, hogy minden diák helyben végezhesse el a kötelező tíz osztályt, amely egy iskolai előkészítő és az általános iskolához csatolt kilencedik osztályt foglal magába. Az új szerkezet lehetővé tenné, hogy akik nem kívánnak tovább tanulni, 16 évesen munkát vállalhassanak. A tárcavezető kiemelte a tanórák számának 25 százalékkal történő csökkenését, a több tantárgyat átfogó írásbeli érettségi felmérőket, az államilag finanszírozott délutáni foglalkozás bevezetését, az egyetemek három kategóriába sorolását, a rektorok megválasztásának új módját stb.
A tervezettel kapcsolatosan szervezett nyilvános vitákon sok ellenséges vélemény hangzott el egyes tanügyi szakszervezetek, egyetemek, egyetemi hallgatók szervezetei, az ellenzéki politikai pártok részéről.
Kedden az iskolaigazgatókkal tartott megbeszélést a megyei tanfelügyelőség, szakfelügyelője a történelem román nyelven történő oktatásának megőrzését kérte, s elhangzott, hogy a román nyelvet továbbra a jelenleg érvényes program alapján kellene oktatni a nemzetiségi tanulóknak.
Az iskolák is véleményt nyilvánítottak a törvénytervezetről. Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum aligazgatóját, aki a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei szervezetét vezeti, kettős minőségében kértük meg, hogy ismertesse a jogszabálytervezet kapcsán felmerült kifogásokat, módosító javaslatokat.
– A nemzetiségek számára kedvezőnek tartjuk azt a cikkelyt, amely szerint a román nyelv oktatása a kisebbségek számára minden szinten sajátos program és tankönyvek alapján történne. Románia földrajzát és történelmét is anyanyelven tanulhatnák a nemzetiségi diákok, azzal a kikötéssel, hogy a földrajzi neveket, a történelmi elnevezéseket románul is meg kell tanítani.
A tervezet 34-es cikkelyének a kiegészítésére javasoltuk, hogy a kisebbségek anyanyelvén azok a pedagógusok oktassanak, akik a szóban forgó nyelven végezték tanulmányaikat vagy nyelvismeretet tanúsító vizsgát tettek.
– Mi a véleményük az oktatási rendszer szerkezetére vonatkozóan?
– Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi szerkezetet meg kellene tartani. Nem értünk egyet azzal, hogy a kilencedik osztály átkerüljön az általános iskolába. Az óvónők kérése pedig az, hogy az előkészítő csoportok továbbra is az óvodában maradjanak.
Az osztályokban legkevesebb 20, legtöbb 25 gyerek kellene legyen, a 30-as létszámú osztályokat az V-XII. között túlságosan zsúfoltnak tartjuk.
A 61. cikkelyt, amely szerint legalább annyi középiskolai helyet kell biztosítani a IX. osztályokban, mint amennyi diák végez az általános iskolában, azzal a javaslattal toldanánk meg, hogy az előírás a nemzetiségi diákok számára is érvényes kellene legyen.
Jónak tartjuk a kötelező tantárgyak megválasztásában és a tananyag összeállításában biztosított nagyobb szabadságot.
– Vannak régen várt előírások a középiskolai oktatást illetően...
– A törvénytervezet a tanárok kiválasztásában döntő szerepet szán az iskolának, azonban a módszer pontos leírását a jogszabály alkalmazási útmutatójában ígérik. Úgy gondoljuk, hogy a szakmai ismeretek mellett már a kezdet kezdetén fel kellene mérni a pályázók pedagógiai érzékét is.
Nem értünk egyet azzal, hogy a középiskolák csak akkor szervezhetnek felvételi vizsgát, ha a helyek számánál több a jelentkező. Ahogy azzal sem, hogy a felvételi általánost 70 százalékban a diák portfóliója (azaz addigi iskolai eredményeinek tükre) és 30 százalékban a felvételi eredménye tegye ki, véleményünk szerint a fordított vagy legalábbis az 50-50 százalékos arány lenne a helyesebb.
Az érettségiről szóló előírások között az idén bevezetett szóbeli kompetenciavizsgák mellett megjelenik az úgynevezett transzdiszciplináris (több tantárgyat átfogó) írásbeli a reál és a humán tantárgyakból. Hogy ez jó-e vagy sem, attól függ, hogy milyen szintű ismereteket akarnak mérni.
– Viszonylag sok vitát kavart az iskolák vezetőtanácsának a kijelölése. E téren milyen módosítást javasoltak?
– Nem tartjuk jónak az egyharmad tantestület, egyharmad szülők, egyharmad helyhatósági képviselők összetételt. Ezt az arányt úgy módosítanánk, hogy a vezetőség kétharmadát a tanerők, egyharmadát pedig a szülők és a helyhatóság képviselői tegyék ki. A vezetőtanács elnöke pedig mindenképpen tanár kellene legyen, s az iskola igazgatóját is (ha jó menedzser) megválaszthassák erre a tisztségre.
Javasoltuk a 83. cikkely módosítását, amely szerint a kisebbségi nyelven oktató iskolák ügyvezető igazgatójának, illetve a vegyes tannyelvű iskolák egyik aligazgatójának ismernie kell az adott kisebbség nyelvét. Ezt úgy fogalmaztuk újra, hogy az igazgatót, illetve az aligazgatót a nemzetiségi tanerők közül kell megválasztani.
A Bolyai középiskola nevében a pedagógusok jogállását illetően is ajánlottunk egy sor módosítást, amelyek a megnyirbált jogok visszaállítására vonatkoznak – tudtuk meg Horváth Gabriellától.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Útmutató megoldást keresőknek
Két érdekes, a politika napirendjén levő témát foglalt egybe a Kisebbségért – Pro Minoritate Alapítvány hasonló címmel megjelent folyóirat 2010 tavaszi lapszáma. Szociológiai kutatások eredményei igazolják, hogy nemcsak Magyarország, hanem a határokon kívül került nemzetrészek demográfiai helyzete is lehangoló. 1910 óta egyre inkább fogyatkozunk Kelet-Közép- Európában a nyugati kereszténység és a szláv kultúra határmezsgyéjén. Hogy csak néhány releváns adatot idézzünk: 1910-ben Erdélynek 31,6 %-a magyar volt, a 2002-es adatok szerint alig 19,6 % és azóta egyre csökkent létszámunk a többségi nemzetéhez viszonyítva. Ennek okait vizsgálták meg a szakemberek, külön taglalva a migrációt, a természetes okokat, illetve azt, hogy szórványban miként járul hozzá a népesedés csökkenéséhez az etnokulturális, egyéb gazdasági, társadalmi vagy politikai tényező. S hogy nemcsak a legnagyobb magyar kisebbséggel rendelkező ország bánik mostohán kisebbségeivel, az kiderül a szlovákiai példából is, ahol a legnagyobb veszélyt az asszimiláció jelenti, hiszen csupán 1991 és 2001 között a természetes fogyás 25,5 %-os volt, az asszimiláció pedig 60,2%-os. Érthető, ahol a nemzeti kisebbség létszáma kisebb, ott a beolvadás veszélye sokkal nagyobb. Ezt a jelenséget a kisebbségek önrendelkezési jogának biztosításával lehet megfékezni. Ezért a folyóirat alapos részletességgel foglalkozik a vajdasági autonómiával, amelyről igen kimerítően: történelmi, jogi, politikai vonatkozásban olvashat az érdeklődő. Külön tanulmány foglalkozik a magyar autonómiával és végigköveti ennek létrehozását a program célkitűzésétől a hatályos törvényig. Követendő példa – tehetnénk hozzá. S ebben segít a Pro Minoritate is, hiszen a törvényt teljes egészében közli.
Majd az etnopolitikai modellekről és az autonómia kérdéséről olvashatunk egy elemzést, ami a különböző szinteken biztosítható jogi, közigazgatási közképviseleti modelleket vázolja fel. A folyóirat tavaszi száma útmutató lehet megoldást keresőknek.
Népújság (Marosvásárhely)