Jövő év végére összeköthetik a román és a magyar gázhálózatot, a villamosenergia-rendszereket már idén év végétől megosztja egymással a két ország – jelentette be október 14-én Budai Bernadett, a magyar kormány szóvivője. Budai Bernadett a szegedi román-magyar kormányülés napirendi pontjairól tájékoztatott. A kormányülésen nyilatkozatot ír alá a két kormány arról, hogy 2013-ig 250 millió eurót költenének majd a közös határ menti fejlesztésekre. A témák között szerepel az infrastruktúra-fejlesztés is. Szó lesz egyebek mellett az autópálya-összeköttetésekről és a Bécs–Budapest–Bukarest szupervonatról is. A gyorsvasút megépítéséről szóló pályázatot már 2009 márciusában benyújthatja Ausztria, Magyarország és Románia Brüsszelnek. Várhatóan döntés születik a kolozsvári Mátyás szoborcsoport felújításáról, a rekonstrukció jövő nyárig meg is valósulhat. A közös kormányülésen kiemelt téma lesz a kisebbségek ügye, ezen belül is az iskola-felújítások kérdése. Cseke Attila államtitkár, az együttes kormányülést előkészítő bukaresti bizottság vezetője megerősítette, hogy a jövő heti ülésen a két kormány öt nagy témakörben tárgyal: fejlesztéspolitikák összehangolása; közlekedés, gazdaság és pénzügyek; vidékfejlesztés és környezetvédelem; külügyi, védelmi, belügyi és közigazgatási, valamint a kultúra, az oktatás, a humánerőforrás-fejlesztés, a szociális ügyek és a kisebbségi kérdések terén való együttműködés. /Szegedi „kötődés”. Öt témakört érintenek a román–magyar kormányülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Aradon az idén tizennegyedszer megrendezésre kerülő klasszikusdráma-fesztiválról ezúttal sem hiányzik a magyar nyelvű előadás. Pécs színházának produkcióját kínálják az aradi magyar színházkedvelőknek, az idén június 6-án elhunyt Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című regényének Hamvai Kornél által dramatizált színpadi változatát október 19-én mutatják be. Sánta Ferenc /sz. Brassó, 1927. szept. 4./ gyermekkorát Sepsibükszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron töltötte. 1954-ben az első, az Irodalmi Újságban megjelenő, Sokan voltunk című novellájával kerül be az irodalmi életbe. 1973-ban Kossuth-díjat kapott. /XIV. Klasszikusdráma-fesztivál. Az ötödik pecsét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke nem vesznek részt a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte nemzeti csúcson. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke viszont jelezte részvételi szándékát. A Fidesz „zavaros koncepciójú, rejtélyes célú PR-ötletnek” tartja a kezdeményezést. /Kánya Gyöngyvér: Hiányos lesz a részvétel a nemzeti csúcson. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Eddig a Capital gazdasági hetilap készített évente toplistát a 300 leggazdagabb románról, most azonban az Adevarul című napilap is hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő, és közzétette saját rangsorát az 500 leggazdagabb románról. Lényegesen különböznek egymástól a toplisták. A különböző becsléseken és számításokon alapuló összesítés annyira eltér egymástól, hogy például az első tíz leggazdagabb román között csak egyetlen milliomos szerepel mindkét toplistán. Ez Ion Tiriac volt teniszcsillag, aki mindkét rangsorban a második helyet foglalja el. A hasonlóságok azonban ezzel véget is érnek, hiszen a két rangsorban az egykori sportoló vagyonának feltüntetett értéke között több mint egymilliárd eurónyi különbség figyelhető meg. Az Adevarul szerint Dinu Patriciu olajmágnás áll az első helyen 1,9–2 milliárd euróra becsült vagyonnal. A Capital is körülbelül ennyire értékelte az olajmágnás javainak értékét, de Patriciu az ő rangsorukban csak a harmadik helyen áll. Így a hetilap szerint Romániában a legnagyobb vagyont George Becali üzletember birtokolja, vagyona a lap becslése szerint eléri a 2,5 milliárd eurót. Az egyik üzletember szerint nem létezik olyan egységes számítási alap, aminek segítségével számszerűsíteni lehetne a vagyonokat. Akárcsak az előző években, Teszári Zoltán nagyváradi üzletember bizonyult a leggazdagabb romániai magyarnak, 900 millió euróra becsült vagyonával. A második 250 millió eurós vagyonával Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor. 160–170 millió eurós vagyonával harmadik a magyarok topjában a nagyváradi Mudura Sándor. A negyedik legvagyonosabb magyar a kolozsvári Fodor Zsolt és felesége Silvia, 90–100 millió euróra becsült vagyonukat főként az Euro GSM cég által szerezték. Az ötödik legvagyonosabb magyar, a szintén kolozsvári Urasi Béla, /65–70 millió euró/. A kolozsvári CFR futballcsapat tulajdonosa, a szintén kincses városi Pászkány Árpád /60–65 millió euró/. Három kézdivásárhelyi vállalkozó következik: Hegedűs Ferenc (45–50 millió euró) és Szarvadi Lóránd (55–60 millió euró) egyaránt a Domo üzletlánccal alapozta meg vagyonát, időközben azonban mindketten eladták a részvények zömét, átnyergeltek ingatlanberuházásokra. Az elektronikai cikkek és háztartási gépek forgalmazásából szerezte vagyona javát a Cosmo üzletlánc tulajdonosa, Bába György (30–33 millió euró). A kolozsvári Secpral Pro Instalatii cég tulajdonosa, Hristea Erika vagyona eléri a 27 millió eurót. László János székelyudvarhelyi vállalkozó (20 millió euró) tulajdonában van a Székelyudvarhely központjában található Küküllő Szálloda. A temesvári Kovács Zoltán (20 millió euró) az Agenda sajtótrösztöt építette ki a kilencvenes évek elejétől kezdődően, jelenleg a lapkiadás mellett nyomdát működtet, és terjesztési hálózat is van a birtokában. A marosvásárhelyi Szász Roland és testvére, Orlando védőfelszerelések, öltözetek forgalmazásából gyűjtötte 19–20 millió eurós vagyonát. A Hargita megyei Pálfi Miklós (17 millió euró) a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Csoport részvényeinek 30,5 százalékát birtokolja. A csíkszeredai Kurkó János (15–17 millió euró) a jégkorongszurkolók számára cseng ismerősen, vendéglátásból és ingatlanüzletekből szerezte vagyonát. A világítóeszközöket forgalmazó kolozsvári Mezei Ferenc (11 millió euró) tulajdonában levő van az Electro Daniella cég. A marosvásárhelyi Prosszer család (8 millió euró) vagyonuk javát a Romcab és Paneuro cégek működtetéséből szerezték. A leggazdagabb romániai magyarok: Teszári Zoltán – 900 millió euró; Verestóy Attila – 250 millió euró; Fodor Zsolt és Silvia – 90–100 millió euró; Urasi Béla – 65–70 millió euró; Pászkány Árpád – 60–65 millió euró; Hegedűs Ferenc – 45–50 millió euró; Szarvadi Lóránd – 55–60 millió euró; Bába György – 30–33 millió euró; Hristea Erika – 25 millió euró; László János – 20 millió euró; Kovács Zoltán – 20 millió euró; Szász Roland és Orlando – 19–20 millió euró; Pálfi Miklós –17 millió euró; Kurkó János – 15–17 millió euró; Mezei Ferenc – 11 millió euró; Prosszer család – 8 millió euró. Forrás: Adevarul/Bálint Eszter: Ki a leggazdagabb: Patriciu vagy Becali? = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

Tibori Szabó Zoltán a Szabadság 2008. október 7-i számában megjelent cikkében (Ki tart ki melletted, Verespatak?) a következőket állítja: „Bizalmas forrásból tudtuk meg, hogy a Rosia Montana Gold Corporation a Verespatakon szolgáló abrudbányai lelkésszel is megkötött egy szerződést, amit a lelkész alá is írt, de aztán amikor az egyházkerületnek kérdéseinket feltettük, és az ügyletekre nyilvánvaló módon fény derült, a lelkésszel ezt az egyezséget felettesei visszavonatták”. Ezzel a szerző azt sejteti, hogy a református egyház megszegte 2003-as nyilatkozatában tett ígéretét és eladta történelmünket és múltunkat, a verespataki „lelkeket” pedig áruba bocsátotta. A szerző több ponton is – újságíróhoz méltatlan módon – valótlant állít és csúsztat:1. Az abrudbányai lelkész nem kötött szerződést a Golddal, hanem az egyházkerület tudta nélkül, egy segélykérő levelet írt, amelyben támogatást kért a parókia megroppant tetőszerkezetének javításához. Eladásról nem volt szó. 2. Hamis a szerző állítása az időpontot illetően is. A segélykérésre 2007 augusztusában került sor, s amikor az egyházkerület tudomást szerzett erről, szeptember 27-én felszólította az egyházközség vezetőit, hogy segélykérésüket vonják vissza. A visszavonás megtörtént. Valótlan tehát a szerző azon állítása is, hogy az egyházkerület akkor lépett, amikor az újságíró a kérdéseit feltette. 3. A szerző következtetése tudatos csúsztatás. 4. A szerző túlértékeli újságírói hatáskörét. Azt hiszi, hogy az egyháznak kötelessége az újságíró minden kérdésére válaszolnia. Nos, a református egyház válaszolt az őt érintő kérdésekre, de a mások tetteiről és cselekedeteiről alkotott véleményét nem köteles az újságíróval megosztani. A szerző szándéka nyilvánvaló: az egyházakat szeretné összeugrasztani. 5. Tibori, a Szabadság munkatársa és a Népszabadság külső munkatársa határozottan sérteni kívánt. A verespataki református gyülekezetnek már csak egyetlen helyben lakó tagja van. /Pap Géza püspök, Tonk István főgondnok: Újságírói etika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Teljében a székelyudvarhelyi kortárs drámafesztivál. Előadások, kerekasztal beszélgetések, közönségtalálkozók elemzik a kortárs magyar és román drámát. Október 13-án az Aradi Kamaraszínház, a Szegedi Hetek Csoportja és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet közös produkcióként mutatta be Alina Nelega, román szerző Rudolf Hess tízparancsolata című monodrámáját Harsányi Attila előadásában, majd 19 órától a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Kiss Csaba valós történeten alapuló balladisztikus drámájával, a Világtalanokkal lépett színre. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. Kövesdy István rendező a kortárs magyar drámaírással volt elégedetlen: kifejtette, hogy sok dráma azért nem kerül(het) színpadra, mert írójuk nem ismeri a színházi előadás, a dráma alapvető követelményeit, vagyis „darabjaikat” nem lehet színpadra alkalmazni, legfeljebb – jó esetben – átírással, szövegrövidítéssel. Békés Pál szerint a helyzet nem olyan rossz, mint azt Kövesdy állítja, ugyanis a kortárs magyar dráma új lendületet vett. A romániai magyar színházak helyzetéről, a színész- és közönségnevelésről Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora, Szabó K. István rendező, Visky András író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, Zsehránszky István színikritikus, Ungváry-Zrinyi Ildikó a marosvásárhelyi egyetem tanára, Kötő József színháztörténész és Kovács Levente rendező, egyetemi tanár fejtette ki véleményét. /Ébredőben a kortárs dráma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Közel másfél órás rövidfilmszemlére és az azt követő interaktív beszélgetésre látta vendégül a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör Felméri Cecília filmrendezőt. A Kakukk címet viselő rövidfilmmel Felméri Cecília teljesen egyéni, kiforrott, saját világot teremtett. A film erotikus mese, vígjátéki háromszögtörténet. Az esten a rendező animációit is levetítették, többek közt az Örkény István Egypercesei alapján készült munkáit is. Felméri Cecília elmondta, hogy először jogásznak készült, majd a bábszínháznál szerzett bábszínész-tapasztalat után döntött úgy, hogy a film az, ami leginkább érdekli. Jelenleg hat filmje van. A rendező az év végéig fog elkészíteni egy Mátyás királyról szóló dokumentumfilmet, amelyben arra szeretné fektetni a hangsúlyt, hogy mit tudnak a kolozsváriak az 550 éve megkoronázott királyról. /Butyka Anna: A Kakukk és Örkény Egypercesei a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Tizedik alkalommal szerveztek Őszi Fesztivált Szamosújváron. A Téka ház és alapítvány köré csoportosuló kétnapos rendezvény minden korosztálynak tartogatott programot, kiállításoktól néptáncon és versen át bábelőadásokig és kézműves tevékenységekig. Október 11-én indult a rendezvény a legapróbbaknak szánt meglepetéssel. A kolozsvári Puck bábszínház Világszép nádszálkisasszony című bábelőadására nagyon sokan voltak kíváncsiak. Délután az újraindult Prücskök játszóházban játszottak az óvodások. Este a felnőtteknek kínált irodalmi csemege következett, énekelt verseket adott elő a losonci Kelemen Trió, felvidéki költők megzenésített verseit. Barlóg Károly és Hajnal Anna zentai egyetemisták saját szerzeményeiket is előadták. A zentai diákszínjátszók Fababaálombál című produkciójukat mutatták be, melyet diákszínjátszó találkozón „legjobb előadás” díjjal jutalmaztak. A napot táncház zárta a Téka házban. Másnap zajlott a középiskolások számára meghirdetett Kodály-vetélkedő, majd fotó- és kerámiakiállítás nyílt, az alapítvány keretében folyó műhelymunka alkotásaiból. A néptáncosok gálájára este volt. Fellépett a Csillagocska (Nagyvárad), a Bogáncs, a Szarkaláb, az Ördögtérgye (Kolozsvár), az Ördögborda (Balánbánya), a Kaláka és a Kiskaláka (Szamosújvár), valamint a Fábiánházi Hagyományőrző Cigányegyüttes (Magyarország). /X. Őszi Fesztivál Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Szórványvidéken nehéz a jelentősebb események alkalmával összegyűjteni a fogyatkozó magyarságot. Lehetőleg több megünneplendő eseményt össze kell hangolni, ily módon nagyobb közönséget toborozni. Ezt tette az aranyosgyéresi református egyház és az RMDSZ is: október 12-én egyszerre ünnepelték meg az öregek október elsejei világnapját, az aradi vértanúkra is emlékeztek, ugyanakkor a helybeliek találkozhattak Pethő Zsigmond és Czika Tihamér szenátor- és képviselőjelölttel. A templom kertjében megkoszorúzták a második világháborúban hősi halált halt honvédek tiszteletére elhelyezett emléktáblát. A fiataloknak az RMDSZ október 17-én szüreti bált szervez. /Schmidt Jenő: Közös ünnepek Aranyosgyéresen Pénteken szüreti bál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Huszonkét éves lány, pécsi egyetemi hallgató, idén az Erasmus ösztöndíj-program révén egy félévet tölt Kolozsváron, az újságírást fogja tanulni és gyakorolni. Versei jelentek meg a kolozsvári Helikonban és az aradi Irodalmi Jelenben. Megismerkedett Szálinger Balázzsal magyarországi költővel, aki ugyan nem idevalósi, de Erdély nevelte költővé. Ő ajánlotta neki, hogy erdélyi lapoknak küldje írásait. /Tötszegi Orsolya: Nelli és a büfé szak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Balla Antal élete és neve egybeforrt faluja, Jobbágytelke nevével, sorsával. Bartók Béla a század elején többször is megfordult a faluban, s 1914-ben 40 népdalt vett fonográfra. Évtizedek óta működik Jobbágytelke népi együttese. Az együttesnek Balla Antallal szerencséje volt. Balla Antal /sz. Jobbágytelke, 1926. jún. 15./ meghatározó egyénisége lett falujának: 31 évig tanácstitkár, 10 évig tisztviselő. 1945-től szervezte és vezette a Jobbágytelki Népi Együttest. Neki köszönhető, hogy a falu elkerülte a kollektivizálást annak idején. A budapesti Stoller Antal szorgalmazására falumúzeumot létesítettek Jobbágytelkén, és az avatási ünnepséget egybekötötték a 80 éves Balla Antal köszöntésével, 2006. június 18-án falunap keretében megnyílt a Jobbágytelki Falumúzeum. Balla Antal 2008. március 30-án, 82 éves korában hunyt el. Az unitárius egyház Bolyai téri tanácstermében október 19-én nyílik a Balla Antal emléke előtt tisztelgő fotókiállítás. /B. D. : Fotótárlat. Balla Antal emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Történelmi Magazin októberi számának címlapján az aradi Szabadságszobor látható. A magyar történelem-kultúra rovatban sorozatkezdő tanulmányt közöl a lap főszerkesztője, Kádár Gyula A magyarság száma a honfoglalás után címmel. Érdeklődésre tarthat számot Friedrich Klára Torma Zsófia, a régész c. életrajza, Péterffy Gyöngyi Vezérlő csillag c. könyve gróf Czegei Wass Albertnek állít emléket. Rabocskay László Erdővidéki barangolás c. írása Vargyas és Olasztelek múltját, műemlékeit mutatja be. /Asztalos Lajos: Történelmi Magazin. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Továbbra is fejleszti oktatási, kutatási, tudományos együttműködését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Debreceni Egyetem – erről határozott október 15-én Kolozsváron a két felsőoktatási intézmény vezetősége. Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora és Dávid László, az EMTE rektora újabb öt évre meghosszabbította a két intézmény között 2003 óta létező együttműködési megállapodást. A két intézmény közös mesteri szakok indítását tervezi. /Együttműködés egyetemek között. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16/

A tízesztendős Udvarhely Néptáncműhely programját Miklós Levente igazgató mutatta be. A költségvetés nem lesz elég év végéig, remélik, hogy az önkormányzat kiegészíti a keretet. A pályázati úton nyert pénzösszegnek köszönhetően felújított nagyszínpadi előadással kezdenek: a stúdiószínpadon már bemutatott Barokk ballada című produkciót most nagyszínpadi előadássá „komponálta” Orza Calin rendező-koreográfus. Négy bemutató és három előadás (két nagyszínpadi) szerepel az idei évadban, amelyet egy újabb gyermekelőadással zárnak. /Lázár Emese: Udvarhely Néptáncműhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16/

Pontosan egy évvel ezelőtt mutatta be az RMDSZ a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó koncepcióját, az európai parlamenti választások kampányának idején. A székelyföldi régió létrehozásának szándéka tavasszal került ismét előtérbe: konferenciákat szervezett az RMDSZ. Történt mindez nem sokkal az önkormányzati választások előtt. Most pedig a szenátusban benyújtották a régiók átalakítására vonatkozó törvénytervezetet. /Farcádi Botond: Ha kampány, akkor régióátszervezés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

Nincs kizárva, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) az RMDSZ-szel kell majd szövetkeznie, de a legjobb az volna, ha egyedül alakítana kormányt – jelentette ki Marosvásárhelyen Miron Mitrea, a PSD kampányfőnöke. Az RMDSZ épp eleget volt már hatalmon, jót tenne neki egy kis ellenzékiség, így talán sikerül majd ideológiailag is „letisztulni” – vélekedett Mitrea. /Mitrea: Jót tenne az RMDSZ-nek az ellenzékiség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

A román és magyar külügyminiszterhez fordul a Csongrád és a Temes megyei közgyűlés annak érdekében, hogy a két megyét érintő, határ menti közlekedési kapcsolatok fejlesztése is kerüljön a magyar–román kormányülés napirendjére – döntött a két testület október 15-én tartott együttes ülésén. A legfontosabb a Szeged–Temesvár vasúti kapcsolat helyreállítása. /Újjáépítenék a Szent-Gellért hidat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Szórvány munkacsoport jön létre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) külügyi és Európa-ügyi albizottságán belül; erről a testület október 15-i budapesti ülésén született döntés. A munkacsoport tagjainak névsora még nem tekinthető véglegesnek, a felkéréseket már megtették, a végleges névsort a KMKF honlapján fogják közzétenni – tájékoztatta Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke, a szórvány munkacsoport létrehozásának kezdeményezője az MTI-t. /Megalakul a KMKF szórvány munkacsoportja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./ Október 15-én megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) kül- és Európa-ügyi albizottságának a szórványmunkacsoportja. Duray sajtótájékoztatón fejtette ki: a munkacsoport meghatározza a főbb csapásvonalakat a szórványban élők felkarolásához. A Magyar Hírlap kérdésére, hogy az ülésen szóba került-e a kormány által október 13-én létrehozott és hasonló szándékú Szórvány Tanács (SZT) ügye, Németh Zsolt, az albizottság fideszes társelnöke azt válaszolta: meghívták ülésükre Gémesi Ferenc kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkárt, de ő nem vett részt a tanácskozáson. „Pedig szerettük volna összehangolni a két hasonló testület elképzeléseit” – mondta az ellenzéki politikus. Duray Miklós kijelentette, van némi különbség a MEH Szórvány Tanácsa és a KMKF munkacsoportja között. „A KMKF testületének tagjai a helyi magyar közösségek támogatását élvezik, míg a Szórvány Tanács kinevezett személyekből áll. Kissé úgy is néz ki, mintha baráti alapon szervezték volna meg” – mondta Duray Miklós. Németh Zsolt hozzáfűzte, hogy az SZT-nek gyenge a legitimitása. „Ezért is kértük ki az összes KMKF-tagszervezet véleményét, ők pedig megfogalmazták a javaslataikat, és ezekből a személyekből állt össze a szórványmunkacsoportunk. Példát kell mutatnunk a kormányzatnak, hogy a felelős nemzetpolitika miként próbálja legitimálni és elfogadtatni a döntéseit” – hangsúlyozta Németh Zsolt. Időközben közleményt adott ki Gémesi Ferenc hivatala, kifogásolva, hogy „a Magyar Nemzetben és a Magyar Hírlapban már az Szórvány Tanács megalakulásának másnapján – Duray Miklós részéről – politikai jellegű támadás indult a tanács és tagjai ellen”. A közlemény szerint „személyes vagy politikai szándékra utalhat az, ha valaki olyanok hozzáértését kérdőjelezi meg szórványügyben, mint Vetési László szórványlelkészét vagy Göncz László SZT-elnökét”. Valójában Duray Miklós külön hangsúlyozta, hogy az említett személyek jogát az SZT-tagságra maga is elismeri. /Kristály Lehel: Legitim szórványtestület. Kerüli a nemzetpolitikai együttműködést Gémesi Ferenc. = Magyar Hírlap, okt. 16./

Verbálisan zaklatta a szenátusban Serban Nicolae /Szociáldemokrata Párt – PSD/ szenátort Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor egyik fiatal meghívottja. A meghívott a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) működését szabályozó törvény megvitatásán vett részt, ahol lekommunistázta Nicolaet, akit Ion Iliescu szolgájának, valamint a szekusok védelmezőjének nevezett. A szenátor kilépett a folyosóra ahol a fiatallal további szópárbajba keveredett. A bekiabálót George Simionnak hívják, és az Új Golánok szervezet képviselőjének vallotta magát. Mint elmondta, Eckstein Kovács Péter meghívottjaként vett részt a szenátus plénumában. A szenátor elismerte, hogy meghívta mindazokat, akik részt vettek a CNSAS-törvény megvitatásán, azonban sajnálatosnak nevezte az incidenst. /Botrány a szenátusban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Függetlenként indul a parlamenti választásokon Ötvös Mózes, a Szarvasmarhatartók Egyesületének Kovászna megyei elnöke. Ötvös az erdővidéki választókerületben pályázik képviselői mandátumra. Ötvös kétszer próbálta meg függetlenként megszerezni a sepsiszentgyörgyi polgármesteri széket, mindkétszer sikertelenül. Az erdővidéki képviselői körzetben az RMDSZ részéről Márton Árpád képviselő, a Nemzeti Liberális Párt színeiben Kósa Árpád indul, és a MPP is bejelentette, hogy támogat egy független jelöltet, akit még nem nevezett meg. /Kovászna megye. Függetlenként indul Ötvös Mózes. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Gyulán kap szobrot a magyarbarátnak nem nevezhető Andrei Saguna egykori, nagyszebeni ortodox püspök. Saguna azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, aki a függetlenségéért küzdő Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdítottak. Saguna 1849-ben a Román Nemzeti Bizottmány elnökeként még arra is kísérletet tett, hogy részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait a Habsburgok belső titkos tanácsosi ranggal honorálták. A szoborállítás – a nagyszebeni, román-magyar kormányülésen eldöntött – tényére dr. Perjési Klára gyulai polgármester hívta fel a sajtó figyelmét. A település vezetője a hét várható eseményei között megemlítette a szobor alapkőletételét, az ortodox püspök személyével kapcsolatban nem bocsátkozott semminemű értékelésre. Azt viszont elmondta, ő is csak meghívottként vesz részt az eseményen. Alt Norbert gyulai képviselő elmondta, nem szerencsés döntés Gyulán és sehol az országban szobrot állítani olyan történelmi személyeknek, akik tevékenységük során következetesen magyar érdekek ellen cselekedtek. „Ezt sehol máshol a világon nem meri megengedni magának egy kormány vagy egy felelős vezető, sajnos erre csak Magyarországon van példa, melyek rossz, régi vágású beidegződéseken alapulnak. Államalapító Szent István királyunkról sajnos még nincs szobor városunkban, de ezúton kezdeményezem annak felállítását, ha máshol hely nem lévén, akkor a körzetemben. ” – mondta Alt Norbert. (Magyar Nemzet) /Gyulán állítanak szobrot a magyarellenes román püspöknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

Az elmúlt években a jó irányt vett román–magyar kapcsolatok elmélyítését kívánja előmozdítani Szilágyi Mátyás, Kolozsvár új magyar főkonzulja, aki október 14-én foglalta el hivatalát a kincses városi diplomáciai kirendeltség élén. Cseh Áront váltja a poszton, aki nyolc és fél éves kolozsvári diplomáciai misszió után idén júliusban tért vissza a budapesti külügyminisztériumba. A 44 éves diplomata elmondta, hogy diplomáciai tevékenysége során eddig is a román relációban dolgozott, végigkísérve a magyar–román viszony elmúlt 18 évben történt alakulását. 1991 és 1997 között a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott beosztott diplomataként, később a magyar külügyminisztérium délkelet-európai főosztályát is vezette; 2002–2006 között a luxemburgi magyar nagykövetségen első beosztott volt. /Rostás Szabolcs: Főkonzuli tervek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Korrupcióval vádolja Gyergyószentmiklós rendőrkapitányát Victor Ungureanu felügyelő, aki szerint felettese évek óta kisebb-nagyobb összegeket kér helyi lakosoktól és kereskedőktől, de adósságát sohasem téríti meg. A városi kapitányság csalásellenes főosztályának vezetője Garda Dezső RMDSZ-es képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatót. Garda Dezső hozzátette: nemrég parlamenti interpellációt terjesztett be a témában Cristian David belügyminiszterhez, választ azonban még nem kapott. /Gyergyószentmiklós. Korrupcióval vádolt rendőrkapitány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

A budapesti Nemzeti Színház deszkáin újragondolják a tízparancsolatot: a Biblia éve alkalmából tíz kortárs drámaírót kért fel az intézmény, hogy a kőtáblák törvényeiből inspirálódva színpadi szöveget írjon. A kolozsvári Visky András a „Ne lopj!”-parancsolatot fogalmazza színpadi szöveggé. Október 19–23-a között Budapesten a Nemzeti Színházban vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi című előadása. A magyarországi Színikritikusok Céhe a 2007/2008-as évad legjobb előadásának díját ítélte oda a Ványa bácsinak. /Bonczidai Éva: Kőtáblák a színpadon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Lakatos Róbert Bahrtalo! című nagyjátékfilmjéből mutattak ízelítőt Kolozsváron az Insomnia kávéházban. Szántai János kulturális vezető elmondta, hogy az elmúlt 50 évnek ez a második magyar rendezésű nagyjátékfilmje Romániában amely egyben Lakatos Róbert rendező első műve ebben a kategóriában. A rendező munkássága három dokumentumfilmet és egy rövidfilmet is tartalmaz, ezeket az évek során több kitüntetésben és díjban is részesítették. A Bahrtalo! című film a 2008-as Karlovy Vary Filmfesztiválon elnyerte az European Cinema Lables díjat. A történet egy része Kolozsváron, Lali lakásán játszódik, ahol bepillanthatunk a Gábor-romák életébe, a második helyszín pedig Egyiptom. /Braica Tünde: Bahrtalo – jó szerencsét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Nagyváradon a váradvelencei katolikus kultúrházban Tildy Zoltán, az 1956-os forradalom államminisztere címmel szervezett előadást a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ). A Bécsben élő Haas György újságíró tartott előadást. Haas György 1965-től Bécsben élt emigrációban. Közíróként nyugaton megjelenő folyóiratokban publikált és a Szabad Európa Rádió tudósítója volt. 1990-től a Független Kisgazdapárt külpolitikai tanácsadója. Több könyvet írt, egyik a Diktatúrák árnyékában – Tildy Zoltán élete, mely 2000-ben jelent meg. Nagyváradi előadása is a volt államminiszter életéről és a forradalomban betöltött szerepéről szólt. Tildy a felvidéki Losoncon született. 1945-től a Független Kisgazdapárt elnöke, 1945, november 15-étől 1946. február 1-jéig miniszterelnök. 1946. február 1-jén szűnt meg a királyság mint államforma Magyarországon, az Országgyűlés kikiáltotta a köztársaságot. Az első köztársasági elnök Tildy Zoltán lett. Az országban a szovjet befolyás egyre nőtt. Tildyt 1948. július 31-én mondatták le, és nyolc évig tartották házi őrizetben. 1956-ban a Nagy Imre kormány államminisztere. /Létai Tibor: Emlékezés egy 56-os államminiszterre. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 16./

Zsúfolásig megtelt október 14-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumterme, ahol az ismert gyógyszerész, Budaházy István Aszklepiosz és Hygieia Nagyváradon. Gyógyszerészettörténeti tanulmányok című tanulmánykötetét mutatták be. Szilágyi Aladár közíró tartott rövid ismertetőt. /Szőke Mária: Aszklepiosz és Hygieia Váradon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 16./

Nyolc-tíz szándéknyilatkozat, egyezmény elfogadása várható a jövő héten Szegeden sorra kerülő magyar–román együttes kormányülésen. Ezek között van az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevétele, valamint az oktatási és kutatási oklevelek elismerése. Cseke Attila, a román kormány főtitkárhelyettese ismertette az együttes ülés napirendjét. Felidézte, hogy az eddigi együttműködés eredményei közé tartozik a gyulai román és a csíkszeredai magyar főkonzulátusok, valamint a sepsiszentgyörgyi magyar és a szegedi román kulturális központok megnyitása, továbbá az egymegállásos határátkelés. Szegeden szóba kerülnek majd a korábban megszületett megállapodások is, amelyek jelenleg még folyamatban vannak. Ezek közé tartozik az Arad–Békéscsaba villamosvezeték és az Arad–Szeged gázvezeték megépítése. A határ menti vidékeket érinti az a nyilatkozat, amely a 112-es sürgősségi hívószám együttes működtetésére vonatkozik. /(borbély): Konkrét tervek a román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

A határ menti infrastruktúrafejlesztés lehetőségeiről tárgyalt október 16-án Szatmárnémetiben a román–magyar kormányközi bizottság. A közös kormányülést megelőző munkálatokon részt vett Bajnai Gordon gazdasági miniszter és Ovidiu Silaghi, a kis- és középvállalkozások, valamint a turizmus és szabadfoglalkozások minisztere. A tárgyaláson a közös kormányülésen elfogadásra kerülő dokumentumokat vitatták meg. /Román–magyar kapcsolódás: gáz, áram és autópályák. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Brüsszelben áttekintette a vitás kérdéseket Göncz Kinga magyar és Jan Kubis szlovák külügyminiszter október 15-én, az Európai Unió csúcstalálkozója előtt. Szlovák részről elismerték, hogy az oktatási törvénnyel ellentétesen csak szlovákul szerepelnek a földrajzi nevek a magyar nyelvű tankönyvekben. Dusán Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes utasította az iskolákat, hogy a jövőben olyan régebbi tankönyveket használjanak, amelyekben a földrajzi neveket mindkét nyelven, így magyarul is feltüntetik. Göncz Kinga nehezményezte az Európai Uniós források elosztásának diszkriminációját, a támogatottak között ugyanis egyetlen magyar tannyelvű iskola sincs. Kubis szerint a pályázatok még nem teljesen zárultak le, ezért ez korrigálható. Megállapodtak abban, hogy rövidesen összeül az illetékes vegyes bizottság, amelyik áttekinti a pályázati ügyeket. /Elismerték a szlovákok, hogy törvényt sértettek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./