Baróton a Tortoma Önképző Kör rendezvényén az egyik meghívott, Benedek Huszár János térségfejlesztő menedzser megjegyezte, hogy az Erdővidéki Múzeumnak gazdag székelykapu-gyűjteménye lehet, hiszen a múzeum helyiségeit is feldarabolt kapufélfákkal fűtik. Egy Vargyasról származó székely gyalogkapu – jobbágykapu – tűzre került. A barbár történetet Demeter László muzeológus adta elő: a polgármesteri hivataltól segítséget kértek, küldenének át a múzeumhoz egy alkalmas férfit láncfűrésszel, hogy az udvaron lévő hulladék fát darabolná fel. Utólag derült ki, hogy a láncfűrészes férfi feldarabolta a múzeumi kiállítási tárgynak szánt százesztendős kapualkatrészeket. /Sylvester Lajos: Értékmentés helyett pusztítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

Kolozsvár, 1944. október 12. Sok kolozsvári tudatába mélyen bevésődött ez a nap. Ekkor kezdődött el sok ártatlan magyar ember kálváriája: a becslések szerint csupán Kolozsvárról mintegy ötezer polgári lakost hurcoltak el az október 12-én bevonuló szovjet csapatok, összeszedve a város békés magyar lakosságát, kit ahol, és ahogy értek. Nem számított, hogy az illető alig töltötte be a tizennegyedik-tizenötödik életévét. Egyszerre hurcolták el a család több tagját is, apát és fiút egyaránt, az édesanya és a kisebb testvérek szeme láttára. Az orosz katonák a jól ismert mondattal próbálták nyugtatgatni az összefogdosott kolozsvári magyar embereket: „Málenki robot!”. A Szovjetunió lágereibe szállították a foglyokat. Ekkor kezdődött a küzdelem a túlélésért az élet-halál harc a hideggel, az éhséggel, a betegségekkel, járványokkal. Még mindig ismeretlen azoknak a száma, akik ott vesztek a szovjet lágerekben. /Papp Annamária: Októberi évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Jól kitalált neve – dráMA – mellett csak programja vonzóbb az október 12-én, vasárnap kezdődő székelyudvarhelyi kortárs színházi találkozónak. A kortárs szó ezúttal a szerzők és műveik jelenidejűségére utal. Az előadások között lesz Hatházi András egy rádiójátéka, az épp Sepsiszentgyörgyön rendező Kiss Csaba Világtalanok című drámája, Visky András Júliája román nyelven, vagy Láng Zsolt egy előadása. A program a Tomcsa Sándor Színház honlapján (www.szinhaz.ro) olvasható. /(vop): Kortárs színházi találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

Sepsiszentgyörgyön október 13–20. között, a népszerű erdélyi író irodalmi munkásságára emlékezve Wass Albert hetet rendeznek, melynek keretén belül Bartha József református lelkész előadást tart a holtmarosi Wass-szobor kálváriájáról, Zorkóczy Zenóbia kovásznai művésznő Wass Albert verseiből összeállított estjére látogathatnak el a versbarátok. Wass Albert-meséket olvasnak fel kisiskolások, a Mikes Kelemen Gimnázium tanulói pedig vetélkedőt szerveznek. A budapesti Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész közös produkciójával, az Építsünk hidat! című zenés-irodalmi estjükkel Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre és Csíkszeredába is ellátogatnak. /100 éve született Wass Albert. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Szilágyi István hetvenéves /sz. Kolozsvár, 1938. okt. 10./, a kolozsvári BBTE jogi karán végzett 1963-ban. 1963-tól az Utunk munkatársa, 1968-tól 1989-ig főszerkesztő-helyettese. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője. Kötetei: Sorskovács (elbeszélések, 1964); Ezen a csillagon (elbeszélések, 1966); Üllő, dobszó, harang (regény, 1969); Jámbor vadak (elbeszélések, 1971); Kő hull apadó kútba (regény, 1975); Agancsbozót (regény, 1990); Hollóidő (regény, 2001). Sok díjat kapott, ezek között van a Romániai Írók Szövetségének prózadíja (1975), a József Attila-díj (1990) és a Kossuth-díj (2001). /Születésnap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A Szilágyi István-életmű ismerőjének az lehet az érzése, hogy jéghegyek csúcsát látja csupán: az, ami egyensúlyban tartja a műveket. Hiába nyomoz az olvasó Szendy Ilka saját családjának múltja után a Kő hull apadó kútba című regényben, a teljes történetet nem rakhatja össze. A Hollóidő két része is úgy válik el egymástól, hogy az olvasónak kell kiegészítenie a képet. A Mesterek balladája című novella történéseinek jelentős része sem a szemünk előtt zajlik, mégis egy teljes világot érzékelünk mögötte. A legismertebb Szilágyi-művek talapzata a ritkán emlegetett munkák felfedezésre váró, elsüllyedt kontinensével érintkezik, írta Balázs Imre József irodalomtörténész. Szilágyi István novellistaként indult, de három novelláskötetét (Sorskovács; Ezen a csillagon; Jámbor vadak) 1971 óta nem követte újabb. Négy regénye közül (Üllő, dobszó, harang; Kő hull apadó kútba; Agancsbozót; Hollóidő) a második és negyedik részesült nagyobb figyelemben: a szerző hetvenedik születésnapja alkalmából is ezt a két könyvet jelentette meg most újra a Magvető Kiadó. /Balázs Imre József: Felfedezetlen kontinensek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Resicabányán október 8-án Fülöp Lídia lugosi író ismét a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtár vendége volt, aki ezúttal két könyvét is bemutatta, illetve dedikálta: a Szerelmes versek kötetet és az Ócskarádió emlékezéseket tartalmazó prózai válogatást. – Makay Botond méltatta a köteteket az alig tucatnyi érdeklődő előtt. /Makay Botond: Kettős könyvbemutató a magyar könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Rendhagyó könyvbemutatóra volt a kézdivásárhelyi Vigadóban, ahol Varga Gabriella Itthon és otthon – Vencser László 60 éve című interjúkötetét ismerhették meg az érdeklődők. Dr. Vencser László, a Gyergyóditróból elszármazott teológusprofesszor, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára, jelenleg az Ausztriában működő Idegen Nyelvű Pasztoráció országos igazgatója 2007 februárjában találkozott Varga Gabriella erdélyi származású budapesti újságíróval, könyvtáralapítóval. Ez ihlette Varga Gabriella interaktív beszélgető regényének alapötletét. /Iochom István: Vencser László, a hídverő (Könyvbemutató a Vigadóban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

Gyulafehérváron a papnevelő szemináriumban a 2008/09-es tanévben új a vicerektor, dr. Diósi Dávid és a prefektus, dr. Kovács F. Zsolt. Jelenleg 91-en tanulnak a szemináriumban, közülük hatan ferencesek, a szászsebesi rendházból járnak az előadásokra. Az első évfolyamon 19-en vannak. /Kovács F. Zsolt prefektus: Tanévnyitó Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 12./

Felsőbányán a Nagyboldogasszony-templom felszentelésének 150. évfordulója alkalmából főpásztori szentmise volt. Az ünnepi alkalomra a plébánia egy füzetet adott ki (Hitter Ferenc: 150 éves a felsőbányai római katolikus Nagyboldogasszony-templom, Editura Anima, Bucuresti, 2008) és egy videofilmet. A füzetben levő város- és egyháztörténeti adattár a helység gazdag, küzdelmes múltjára vet fényt. A temlom oltárképét Lotz Károly festette. Az egykori plébános, Pály Ede (1901–1924) írta és megzenésítette a Nagyasszonyunk, hazánk reménye című Mária-éneket. /Máriás József: Másfél évszázad nyomtatásban és filmen. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 12./

A területi autonómia nem az RMDSZ vagy a Magyar Polgári Párt által felvállalt üzenet, hanem más pártok által gerjesztett téma, amely csalétekül szolgál, hogy választási tőkét kovácsoljanak – jelentette ki az RMDSZ Galac megyei jelöltjeinek bemutatóján Székely Csaba Levente képviselő. Mint hangsúlyozta, az RMDSZ soha nem követelte a területi autonómiát. „A kulturális autonómiát követelte, hogy megőrizzük és űzzük szokásainkat, illetve a kulturális, oktatási intézmények révén megőrizzük nemzeti identitásunkat” – hangsúlyozta. A Galac megyei RMDSZ-szervezet bemutatta képviselő- és szenátorjelöltjeit. Székely mellett román ajkú felesége, Ana Székely és szintén román nemzetiségű sógornője, Lucia Borza Dediu is képviselőjelölt a november 30-ai választásokon. /Székely Csaba Levente: az autonómia nem RMDSZ-üzenet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Soha rosszabbkor nem jöhetett az RMDSZ-nek és a szövetség vezetői által az elmúlt 18 év során kitartó és áldozatos munkával létrehozott pénzügyi-gazdasági holdudvarnak az Olosz Gergely elnökölte energiaszabályozó hatóság bérpolitikája körül kipattant botrány. Miközben a kormány és a szakszervezetek között ádáz csaták dúlnak a parlament által a pedagógusoknak megszavazott ötven százalékos béremelés „általános kiterjesztése” miatt, miközben a miniszterelnök úton-útfélen hangoztatja: nincs pénz fizetésemelésére, a „követelőzők” azzal szembesülnek, hogy a kormánynak alárendelt állami intézmények vezetői horribilis összegeket vesznek fel különböző bérkiegészítések formájában. Például az energiaszabályozó hatóság tavalyi bevételi-kiadási mérlegén mutatkozó közel 42 millió lejes hiányt a büdzséből kellett támogatni, miközben az alig 250 alkalmazottat foglalkoztató intézmény 52 milliót fordított dolgozói javadalmazására. A többi állami vállalat, kormányügynökség vezetőjéhez hasonlóan Olosz elnökként – és közvetlen haszonélvezőként – jóváhagyta a béreket jócskán túlhaladó anyagi juttatásokat. Másrészt Olosz azzal is elkövet egy kapitális hibát, hogy az ANRE-nél betöltött tisztségéhez azután is foggal-körömmel ragaszkodik, hogy egy héttel ezelőtt átvette az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterré választásával megüresedett képviselői mandátumot. Noha a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvény értelmében Olosz összeférhetetlensége legtöbb 45 napig tarthat, a választások időpontjának közelsége miatt a politikus „kétlakisága” hetekig elhúzódhat. Az RMDSZ pedig a romániai magyar érdekképviselet meggyengítését célzó hadjáratként állítja be a kormányügynökségek háza táján tapasztalható Olosz-féle prémium-kiutalás megszellőztetését. /Rostás Szabolcs: Kliensek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Az Európai Bizottsághoz fordul Tőkés László, ha a most készülő átvilágítási törvénytervezet mentesíti az egyházakat az átvilágítás alól. „Ameddig az átvilágítás nem teljes, nem beszélhetünk rendszerváltásról” – fogalmazott nagyváradi sajtótájékoztatóján az EP-képviselő. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) igazgatótanácsa úgy döntött, folytatják az átvilágítást. Tőkés szerint az átvilágítások terén visszaesés mutatkozik Romániában, hiszen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) hatásköre egyre csökken. A KREK körlevélben október 25-i határidővel önkéntes jelentkezésre szólította fel az egyházkerület azon lelkészeit, illetve tisztségviselőit, akiknek besúgói múltjuk van. A körlevélben 40, az eddig vizsgált iratokban szereplő titkosszolgálati fedőnév is megjelenik. Azoknak a nevét, akikről tudnak, nem tették közzé. „Nem pártot, hanem arra érdemes személyeket, jelölteket támogatunk, akár RMDSZ-es, polgári vagy független, a támogathatókat támogatni kell” – jelentette ki Tőkés László püspök Nagyváradon. Az egyházkerület igazgatótanácsának a választással kapcsolatban kibocsátott körlevele beszámol a Királyhágómelléki Önkormányzati Képviselők Testületének létrejöttéről is. Az egyházkerület továbbra is támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit. /Fried Noémi Lujza: Volt besúgók jelentkezését várják. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

„Függetlenedik az egésztől” a közszolgálati televízió négy magyar területi szerkesztősége, ami azért is jelent előnyt, mert közös projektek születnek majd – mondta Stanik István. A TVR3 délelőtti magyar adásain négy – a vásárhelyi, kolozsvári, temesvári és a bukaresti – regionális stúdió osztozik majd. „Ez az első lépés ahhoz, hogy a televíziós szakma felépítsen egy egész napos magyar nyelvű televíziót, igaz: erre egyelőre a román közszolgálati televízió keretén belül van csak lehetőség” – fejtette ki Stanik István, a TVR igazgatótanácsának RMDSZ-es tagja. A híradót leszámítva, a területi stúdiók napi 2 órás műsoridőt kapnak. Ez azonban nem egyezik az egyes területi stúdiókban fennálló állapotokkal: a temesvári stúdióban egyetlen személy dolgozik a magyar nyelvű műsorokon, és a nemrégiben indított marosvásárhelyi stúdió is csupán kísérleti jelleggel működik. Kacsó Sándor, a bukaresti stúdió magyar szerkesztőségének vezetője elmondta, a nem élő adások bejátszása egy szerverről történik majd, élőben a magyar adás kezdetét jelző híradók mennének csupán, és egyelőre ez is csak Kolozsváron és Marosvásárhelyen oldható meg. „Ahhoz képest, hogy az eredeti ajánlat szerint heti 40 perces műsoridőt akartak adni nekünk a TVR3-ban, még jól is jöttünk ki” – fogalmazott Stanik. /Fleischer Hilda: TVR3, magyar függetlenedéssel? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A sajtóban közöltekkel ellentétben nem csökken, hanem tetemesen növekszik a magyar nyelvű műsorok számára fenntartott adásidő az RTV3 megjelentével – állítják a román közszolgálati televízió (RTV) területi stúdióinak magyar adásaiért felelős vezető szerkesztők. Összesen heti 340 perccel bővül az RTV3 révén a területi stúdiók magyar szerkesztőségeinek adásideje. A romániai magyar sajtó a területi stúdiók magyar adásait megcsonkító médiumot látott az új regionális adóban. Ezt az állítást cáfolta kolozsvári találkozóján Stanik István, az RTV igazgatótanácsának tagja, valamint a bukaresti, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári stúdiók magyar szerkesztőségeit vezető Kacsó Sándor, Bardocz Sándor, Fekete Hajnal és Laslavic Tímea. „Romániában először történik meg, hogy a hét minden munkanapján, rendszeres időpontban fog magyar adást sugározni az állami televízió” – jelentette ki Stanik István. A programrács szerint hétfőn Marosvásárhely, kedden és csütörtökön Kolozsvár, szerdán Temesvár, pénteken pedig Bukarest jelentkezik közel 50 perces műsorral. Ezenkívül pénteken késő este vagy szombaton délelőtt további 100 percet tartanak fenn a nemzetiségek nyelvén szóló játékfilmek közvetítésére. Az országosan fogható RTV3 révén ezek az adások akadálytalanul jutnak el a szórványban élő magyar kisközösségekhez is. A nézők többsége számára alkalmatlan lehet a délelőtt fél tizenegyes adáskezdés. /Burus János Botond: Választás előtt néző és szerkesztő. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Koszorúk elhelyezésével tisztelgett a magyar közösség október 12-én Nagyváradon, a Szent László-templom falán elhelyezett emléktáblánál annak a 12 mártírnak emléke előtt, akik 1944. október 12-én életük feláldozásával akadályozták meg a Körös hídjának felrobbantását. A román csapatok bevonulása miatt hivatalosan október 12-ét Nagyvárad napjaként ünneplik, amire az ismeretlen román katona szobrának megkoszorúzásával emlékeztek. Ugyanígy ünnepeltek Kolozsváron is, ahol az Új Jobboldal (Noua Dreapta) szélsőjobboldali szervezet is koszorúzott. /Örömünnep és gyásznap. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Idén jóval kisebb területen alig negyvenezer tonnával kevesebb burgonyát takarítanak be Háromszéken, mint egy évvel korábban. Ilyen kevés területen csak a kilencvenes évek elején termesztettek burgonyát. (Emlékezetes marad a tavalyi piaci csőd, amikor több tízezer tonna eladatlan burgonya maradt a gazdák nyakán.) /Ferencz Csaba: Idén sem lódul meg a pityókapiac. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Megalakulásának tízedik évfordulóját ünnepelte a Bokréta hagyományőrző együttes. Az 1998-ban alakult, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum volt és jelenlegi diákjaiból álló, jelenleg 80 tagú néptánc- és citeracsoport három korcsoportban fejti ki tevékenységét: Bokréta (15-20 évesek), Kisbokréta (9-14 évesek) és Morzsa-Bokréta (7-10 évesek). A tizedik születésnap tiszteletére két, egész estét betöltő folklórgálával léptek fel. A Bokréta vezetője, Szabó Ferenc tanár és temesvári tanácsos elmondta: a Szabó családban tíz éve minden a Bokréta körül forog, a próbák, népművészeti táborok időpontja határozzák meg a családi programot. Úgy véli, hogy az a 150 gyerek, aki tíz év alatt a Bokréta közösségének a tagja volt, sokat fejlődött emberségben, tartásban és kitartásban, gerincességben. A szakmai igényességet a Szeged táncegyüttes oktatóitól kapták. Ez a munkakapcsolat később megszakadt, később Jeremiás Lajos debreceni táncoktató segítette őket. Egy közösséget tartanak életben ezzel a hagyományőrző mozgalommal. Erőteljes a szórványban az asszimilálódás, ezzel a mozgalommal a Bánságban néhány évtizeddel meghosszabbítják a magyar közösség életét – vallja Szabó Ferenc, aki maga mögött tudja a Bartók Béla Elméleti Líceum és a szülői közösség erőteljes támogatását. /Pataki Zoltán: Tízéves a Bokréta. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

A Ködszurkáló, avagy egy bohóc nézetei című előadás, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Theatron Egyesület – Varázshegy Színházi Műhely közös produkciója, részt vesz a Kaleidoszkóp VersFesztiválon. A fesztivál 1998-ban indult útjára, hagyományteremtő céllal. A Kaleidoszkóp VersFesztivál ötvözi a színház- és a pódiumművészetet, rendhagyó módon. Az idei tizedik, jubileumi rendezvény Közép-Európa legnagyobb pódiumművészeti és színjátékos seregszemléje 2008-ban, amelyiknek a budapesti Merlin Színház ad teret. /Pataki Zoltán: Budapesten a Ködszurkáló. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában megnyílt Fátyol Zoltán grafikáinak, festményeinek és Kányási Holb Margit textilművész munkáinak kiállítása. A debreceni művészpárt Székely Géza mutatta be. A megnyitón Fátyol Zoltán verseit Fogarasi Alpár színész olvasta fel. /Musca Szabolcs: Időlenyomatok textilben, grafikában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A Bánság történészeként tartja számon a köztudat dr. Kakucs Lajos kutatót, aki több mint két évtizede német állampolgárként forgatja múzeumok és levéltárak dokumentumait. Kakucs Lajos munkája, a Maros megyei Nyárádremete falumonográfiája 2008-ban jelent meg a Mentor Könyvkiadónál. A szerző hosszabb ideig a temesvári múzeum gazdaságtörténeti kutatója volt. Rövidesen napvilágot lát Szegeden Kakucs Lajos Mesterségek, céhek és iparfejlődés a Bánságban 1717-1918 között című munkája. A kétszáz évet felölelő szakkönyv hiánypótló és a jövőbeli kutatók számára alapvető munka, amelynek román nyelvű változata (Bresle, manufacturi si dezvoltarea industriala a Banatului intre 1717-1918. Timisoara, 2008) is elkészült, s rövidesen a Bánság Múzeuma és a temesvári Mirton Könyvkiadó jóvoltából a könyvpiacra is fog kerülni. A térség török uralom alóli felszabadulása (1716. október 18.) után a tartomány katonai és polgári kormányzója, Claudius Florimundus Mercy gróf a kézművesség és a gyáripar telepítését szorgalmazta. Ezen az alapon került Temesvár az iparfejlődés élvonalába. Méltán nevezték a 19. században „magyar Manchester”-nek. A megjelenés előtt álló könyvében a szerző nemcsak Temesvár, hanem az egész Temesköz ipartörténetét összegzi, értékes adatokat tesz közzé a nagyobb települések céheinek és ipartestületeinek munkásságáról is. A német, román és magyar nyelven publikáló kutató könyve azért is nyereség, mert dr. Kovách Géza aradi történész halála óta magyar nyelven elenyészően kevés kiadvány foglalkozik a térség gazdaságtörténetével. Kakucs Lajos további tervei: magyarul is kiadja a Bánság 18-19. századi mezőgazdasági fejlődéséről írott könyvét és átfogó tanulmányt ír a bánsági, a dél-magyarországi „sváb” telepítésekről. Terjedelmes monográfiáját Temesvár és a Temesköz a török hódoltság alóli felszabadulásának 300. évfordulója tiszteletére szeretné megjelentetni. /Szekernyés Irén: Könyv a térség iparának múltjáról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanács alakuló ülését tartotta október 13-án Budapesten. Az elismert szakértőket tömörítő, a határon túl, a tömbmagyarságon kívül a szórványban élőkkel foglalkozó Szórvány Tanács feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki a szórványosodás lassítására. A konzultatív testületként működő tanács a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében stratégiát dolgoz ki, prioritásokat jelöl meg egy-egy régió támogatására. „Egységes megoldás a szórványosodás lassításában nincsen”, minden régió és település esetében önálló javaslatokat kell kidolgozni – mondta el Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség – és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Hozzátette: ahhoz, hogy kormányszinten is foglalkozni lehessen a szórványosodás ügyével, szakértőket kerestek a Szórvány Tanács 15 tagjának kiválasztásakor. Az alakuló ülésen a tanács egyhangúlag Göncz László, szlovéniai magyar parlamenti képviselőt választotta meg elnökének. A tanácsadó testület előzetesen véleményezni fogja a Szülőföld Alap stratégiai anyagait. Évente egy-két kiemelt programra javaslatot tehet, s véleményezi a szórványra vonatkozó 2009-es támogatási elképzeléseket. A Szórvány Tanács „nem pénzosztó testület”, javaslatai azonban beépülnek a kormány döntéshozatali folyamatába. A jövő év tavaszán nemzetközi konferenciát szerveznek, hogy áttekintsék a Kárpát-medencei szórványmagyarság helyzetét és azt, milyen módon lehet segíteni a szórványban élő közösségeket. Göncz László kifejtette, hogy a határon túli magyar közösségekre egyre inkább a szórványosodás jegyei jellemzőek. Kiemelten fontosnak nevezte az oktatást, a kultúrát, a vallást, mint megtartó erőt, és az együttműködést a többségi nemzetekkel. /Megalakult Budapesten a Szórvány Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ A tizenöttagú, szakemberekből álló testület meghatározta a régiónkénti alapvető problémákat is. Gémesi Ferenc Három témát emelt ki a tanácskozásból. A klasszikus, demográfiai alapú csökkenés mellett, új, modernizációs kihívásokkal is számolni kell. Másodsorban figyelembe kell venni a kettős vagy többes kötődés kérdését, hiszen nagyon sok helyen világosan látszik, hogy a regionális szemlélet erősebb a nemzeti kötődésnél. A 15 tagú tanácsban romániát Hegyeli Attila a moldvai Csángómagyarok Szövetségének programvezetője, Lakatos András, a Szövetség a Szórványért Alapítvány igazgatója, Pásztor Gabriella oktatási szakértő, államtitkár, Vetési László a Diaszpóra Alapítvány szórványlelkésze és Balázs-Bécsi Attila a Téka Művelődési Alapítvány elnöke képviselték. /Kánya Gyöngyvér: Megalakult a Szórvány Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A Szórvány Tanács tagjai: Göncz László elnök (Szlovénia), Kontra Miklós (Magyarország), Balázs-Bécsi Attila, Hegyeli Attila, Lakatos András, Pásztor Gabriella, Vetési László (Románia), Gyurgyik László, Huncík Péter, (Szlovákia), Losoncz Alpár, Soós Mihály (Szerbia), Ambrus Pál, Tóth Mihály (Ukrajna), Horváth László (Horvátország). 3/ A határon túli magyarokat képviselő szervezetek megkérdezése nélkül hozta létre a magyar kormány a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanácsot – kifogásolják Kárpát-medencei magyar politikusok. Az alakuló ülés után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára, Törzsök Erika, a MEH nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, Göncz László, a Szórvány Tanács frissen megválasztott elnöke és Huncík Péter tanácstag tartott sajtótájékoztatót. A Magyar Hírlap felvetette, miért többnyire olyanok vehetnek részt a tanácsban, akik barátilag viszonyulnak a baloldali kormányokhoz, mire Törzsök közbeszólt: „nem méltó a Magyar Hírlaphoz ez a kérdés”, Gémesi Ferenc szerint pedig nincs valós alapja ennek a megállapításnak. Az újság munkatársa felhozta: az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke, Tóth Mihály tagja a tanácsnak, míg a KMKSZ-t nem képviseli senki, erre Gémesi azt mondta: Tóth Mihály nem pártpolitikusként, hanem szakértőként tagja a testületnek. Tóth Mihály az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) listáján indult az ukrajnai parlamenti választásokon. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: a magyar kormány nem egyeztetett velük, de nem ez a legsúlyosabb példa arra, amikor a budapesti kabinet nélkülük dönt, és az ellenfeleiket hozzák helyzetbe. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke elmondta, hogy a Szórvány Tanács létrehozását egyetlen, a Kárpát-medencében legitimitással bíró magyar alakulattal sem egyeztette a MEH. „Szeptemberben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán egyenként megkérdeztem a résztvevőket, és azt mondták, a kormány nem tárgyalt velük erről. A tanács tagjait Törzsök Erika ismeretségi köréből válogatta a MEH, pedig nem a tapasztalatlanokat kell szórványszakértőknek kikiáltani, bár Göncz László vagy az erdélyi Vetési László jogát a tanácstagságra én is elismerem. Ami a többieket illeti, az, hogy valaki néprajz szakos vagy demográfus, még nem elegendő ahhoz, hogy a szórványban élőkkel is foglalkozzon. Kiemelném Huncík Pétert, aki ráadásul pszichiáter” – mondta Duray. /Nemzetpolitika barátok között. Ismeretségi alapon választották ki a Szórvány Tanács tagjait. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 14./

„A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) mindent megtesz azért, hogy Szlovákia minden polgára – legyen bármilyen nemzetiségű – lényegesen jobban beszélje a Szlovák Köztársaság államnyelvét, mint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői” – szögezte le nyilatkozatában Ján Slota pártja, amely része a pozsonyi kormánykoalíciónak. ” Slota pártja szerint az MKP „rendre olyan képtelen követeléseket támaszt” az SNS-hez tartozó Ján Mikolaj oktatásügyi miniszterrel szemben, „amilyenekhez hasonló – kisebbségek esetében – nemcsak Szlovákiában, hanem sehol a világon nincsen”. A felvidéki magyar iskolákra ráerőszakolt tankönyvek elleni csatározás legújabb fordulójában a magyar párt nyilatkozatban tette közzé álláspontját. Eszerint Ján Mikolaj oktatási miniszter és Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes kellő hozzáértés nélkül, különféle törvényekre hivatkozva akarnak a magyar iskolákra rákényszeríteni olyan tankönyveket, amelyek magyar szövegében minden földrajzi nevet szlovákul írnak. A szlovák kormány kisebbségi politikájának figyelésére kérte fel az Európai Bizottságot az Európai Parlamentben a Zöldekkel közös frakciót alkotó Európai Szabad Szövetség (EFA). Állásfoglalásában az – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Tőkés Lászlót tagjai között tudó – csoport azt kérte, hogy a brüsszeli bizottság „avatkozzon be”, ha úgy ítéli meg, hogy Pozsony diszkriminatív lépéseket tesz a helyi magyarság ellen. /Slota: a magyarok tanuljanak szlovákul. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Napok óta az összes tévécsatornán, a lapok címoldalain a vezető hírek között számolnak be arról, hogy az országos energiafelügyelet korábbi és mostani vezére, Olosz Gergely Antal Árpád helyébe lépett a képviselőházban Az újságok azt írták, hogy Olosz fizetése havi ötvenezer euró lenne, s magánvagyona mesés. Később finomítottak az állításokon: a magas juttatásokat nem fizetésként kapta kollégáival együtt, hanem prémiumokként és kiszállási napidíjak formájában. Tény, hogy a kormány alá rendelt országos ügynökségeknél óriási pénzeket költöttek el a közpénzekből személyi kiadásokra. Ezt már régen szóvá tehette volna az országos számvevőszék. A miniszterelnök is nagyon későn és tétován nyilatkozott az ügyről. Az RMDSZ vezetőinek felelőssége, hogy megfelelő körültekintés nélkül döntöttek a kinevezésnél, így tápot adtak a magyarellenességnek. Egy kisebbségi szervezetnek, pártnak mindig a korrektség mintájának kellene lennie, szögezte le Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Egy botrány és következményei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

Fekete Attila Gyula vállalkozó indul a sepsiszentgyörgyi képviselői kerületben, Szilágyi Sándor baróti vállalkozó pedig az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magában foglaló szenátori kerületben független jelöltként, jelentette be Csinta Samu, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Ezzel már négyre bővült a Magyar Polgári Párt által támogatandó, megnevezett függetlenek száma, Kincses Előd és Kozsik József Maros megyei szenátor-, illetve képviselőjelölt után. /Kovács Zsolt: Négy „független” neve ismert. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Az MPP háromszéki szervezete a megye majdnem mindegyik választókörzetében indít jelöltet, akiket azonban független jelöltekként jegyeznek be, nyilatkozta Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP-szervezet elnöke. Nem állítanak jelöltet Bodzaforduló vidékén, ahol a magyarság kisebbségben van. Fekete Attila sepsiszentgyörgyi üzletember a sepsiszentgyörgyi választókörzetben lesz képviselőjelölt, Szilágyi Sándor pedig, a baróti MPP alelnöke szenátorjelölt lesz ugyanabban a körzetben. /Az MPP háromszéki szervezete tarol a független jelöltekkel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

A munkaügyi miniszter bejelentette, összesítést kér a területi igazgatóságoktól a havonta néhány tíz lejből élő nyugdíjasok helyzetéről, egyben javasolta, hogy úgynevezett szociális nyugdíjban részesülhessenek azok az idősek, akiknek szinte semmilyen jövedelmük nincs. Hargita megyében a körülbelül 85 ezer nyugdíjas közül több mint 12 ezernek mintegy 300 lejes havi állami juttatásból kell megélnie, vagy ennél kevesebből. Olyan volt termelőszövetkezeti nyugdíjasok is akadnak, akik alig havi 50 lejes nyugdíjat kapnak. Minimálnyugdíjra vonatkozó programmal javítanák az idősek helyzetén, erre csak a következő mandátumban kerülhetne sor. A jelenlegi 5,8 millió nyugdíjasból több mint kétmillióan lennének jogosultak erre a támogatásra. /Bágyi B. Jakab, Horváth István, Oborocea Mónika: Nyugdíj: mennyi a kevés? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Az RMDSZ-ben is előfordul, hogy mindenáron érvényesülni akarók kapnak tisztséget. Marosvásárhelyen a tanács RMDSZ-es frakciója számon kérte a polgármesteri hivataltól, miért építtet törvénytelenül zöldövezeti zónában, ha nem kapta meg arra a tanácstól a beleegyezést. A frakció ezért pert indított. A bíróság a múlt hét végén halasztott a perben, mert, Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester visszalépett a frakció jogi kezdeményezésétől, cserbenhagyta a csapatot. Csegzi összeférhetetlenségre hivatkozott. Az újságíró szerint az összeférhetetlenséget jelezhette volna korábban is. Dávid Csaba frakcióvezető szerint Csegzi Sándornak alapos érvekkel kell megmagyaráznia döntését, ha ezt nem tudja megtenni, „akkor elkönyvelhetjük, hogy az RMDSZ ellen fordult. ” /Lokodi Imre: Kifordulok, befordulok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A rendszerváltás egyik nagy ígérete volt a kelet-európai és kelet-közép-európai nemzetiségek, nemzeti kisebbségek problémáinak enyhülése, jogaik bővülése. Ehelyett más forgatókönyv érvényesült. A már létező föderációk (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) fölbomlottak, a valaha domináns nemzetek (orosz, szerb) határon kívül rekedt nemzetrészeivel szemben – Horvátországban, a balti államokban – a legkeményebb diszkriminációt léptették életbe. Az Európai Unió kisebbségvédelmi struktúrái tehetetlennek bizonyultak, írta Tamás Gáspár Miklós. Ebben a kontextusban a kelet-közép-európai magyar kisebbségek a többiekétől kedvezően különböző státuszt vívtak ki maguknak egy időre. Emil Constantinescu elnöksége, Adrian Nastase miniszterelnöksége idején a magyarság pozíciója számottevően javult, s ezen olyan /Tamás Gáspár Miklós szerint abszurd/ magyarországi akciók se rontottak sokat, mint a „magyarigazolvány” és a népszavazási kezdeményezés a kettős állampolgárságról. A romániai magyar politika egyik alapvető dilemmája az, hogy az adott keretben sokkal többet már nem lehet elérni. Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar politikai etikett azt követeli, hogy semminek se örüljünk, ami „a határokon túl rekedt, elszakadt nemzetrészeink, magyar véreink” körében történik. Az erdélyi magyarság problémái elsősorban nem közjogi, hanem gazdasági, mobilitási, demográfiai (népességfogyás, spontán asszimiláció) és kulturális természetűek, ezekre az aggodalmakra „az ottani értelmiség egy része intenzív wassalbertezéssel, árpádsávozással, turulozással és kopjafázással felel, ami bájos, de aligha célravezető. ”Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában a fő probléma a nemzetállami-többségi sovinizmus félelmetes fölerősödése. Szlovákia a legföltűnőbb példa. A Fico-Slota-Meciar koalíció a legelvadultabb és magyarellenes rohamba kezdett. A magára hagyott kisebbség fenyegetve érzi magát. Teljesen közömbös, hogy a magyar politika képviselői, például Szili Katalin magyarországi parlamenti elnök milyen hibákat követtek el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma ügyében (vö. Hegedűs Dániel: „A Nagymagyar Játszótér és következményei”, Élet és Irodalom, 2008. október 3.), a szlovák sovinizmus offenzívája a felvidéki magyarokat sújtja. TGM nem ért egyet Hushegyi Gáborral, aki egyformán „hibásnak” tarja a magyar és a szlovák „felet”, s azt tanácsolja, hogy ne törődjünk Ján Slotával /H. G. : „Csak fekete vagy fehér” , Magyar Narancs, 2008. október 9./ A cikkíró szerint „a magyarországi Jobbik (parlamenten kívüli fasiszta párt) és rohamosztaga, a Magyar Gárda uszító performanszai során komikus módon épp olyan kettős kereszteket állít föl mindenfelé, mint pár száz méterrel odább Ján Slota”. TGM állítja, „az Egyesült Államok, a NATO és az EU rosszhiszemű, könnyelmű, tudatlan és buta oroszellenes politikai fordulata – amelynek fő magyarországi élharcosa Orbán Viktor országgyűlési képviselő, neokonzervatív politikus (Fidesz-KDNP) – annyira fölbátorította az ukrán nacionalizmust, hogy a zűrzavarba süllyedt ukrajnai kormányzat megpróbálja egyszerűen betiltani a nemzetiségi oktatást és nyilvános nyelvhasználatot, az ungvári egyetem magyar oktatási nyelvű kara veszélybe került”. A kelet-közép-európai magyar kisebbségek védelme egyre nehezebb. /Tamás Gáspár Miklós: Golyózáporban a magyar kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14. – egyidejűleg közölte a pozsonyi Új Szó és a bukaresti Új Magyar Szó, továbbá részletesen ismertette a pozsonyi Sme. – Nem jelezték, hogy a cikket a szerző először a Népszava október 13-i számában közölte. / A cikkíró állításával szemben a kettős állampolgárság megadása nem abszurd magyar kezdeményezés, Románia is megadta a határom túli románoknak. Hegedűs Dániel A Nagymagyar Játszótér és következményei című cikkében kikelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma ellen, azt feleslegesnek és értelmetlennek mondta, továbbá következmények nélküli eszem-iszomnak, némi szolid magyarkodással. A cikkíró szerint házelnök nemzetpolitikai tevékenysége kártékony.

Az erdélyi magyar főtanfelügyelőknek, főtanfelügyelő–helyetteseknek, valamint iskolaigazgatóknak tartanak egyhetes továbbképzést Magyarországon, Hajdúszoboszlón, tájékoztatott Kónya László szatmári főtanfelügyelő–helyettes. A találkozót minden évben megrendezik, az ideinek fő témája az európai uniós oktatási követelmények ismertetése. A gyakorlati részben több tanintézmény látogatását iktatták be. Így ellátogatnak majd Tokaj, Pécs, Miskolc, illetve Nyíregyháza kiválasztott iskoláiba is. /Gugulya–Hégető Lóránd: Továbbképzés Hajdúszoboszlón. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./

Október 17-én, a Krúdy Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendhagyó ünnepséggel indítja a szatmárnémeti Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatát, melynek keretében a magyar irodalomnak a régióból származó nagyjairól emlékeznek meg. Krúdy Gyulán kívül Tersánszky Józsi Jenőről, Móricz Zsigmondról, Mikszáth Kálmánról, Madách Imréről, Jókai Mórról és Ady Endréről, befejezésképpen pedig május végén Páskándi Géza tiszteletére szervezik meg az „A költő visszatér” című rockopera előadását. Beveszik az irodalmárok sorába a méltatlanul elhanyagolt írót, Teleki Sándort is. A Krúdy-emlékünnep keretében október 16-én elhelyeznek egy táblát a volt Jezsuita Gimnázium (jelenlegi Unio iskola) falán, melynek az író egy évig diákja volt. Kovács Albert lázári kőfaragó művész alkotására Krúdy önéletrajzából vésett fel egy szöveget: „Születtem 1878-ban, késő őszidőben. Nyíregyházán egy nádfödeles, hosszú, visszhangos, kisablakos házban, amelynek manapság már nyoma sincs a Nagykállói utcán. Csavargó, öreg vadászokkal jártam a tiszai kiöntésekhez, a lápokon, nádasokban, a tengeriföldeken, a Nyírség puha homokjában. Szigorú neveltetés végett előbb a szatmári Jézus-társasági atyákra, majd a podolini kegyesrendi papokra bízott atyám, és ezeket az esztendőket sohase felejtettem el, mint ahogy élete végéig a legtöbb ember szívesebben emlékszik gyermekkorára, mint későbbi idejére. ” Az irodalmi teadélutánon Krúdyhoz írt versek hangzanak el Mécs László, Nagy László, Juhász Gyula, Juhász Ferenc, valamint Tóth Bálint tollából. Az Ady Endre Társaság egy kötetet is kiadott az íróról, melyben többek között Tersánszky és Ady Krúdyról szóló írásai, illetve Krúdy önvallomásai is helyet kaptak. Megnyitják Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész „A hepehupás Szilágyság” című tárlatát. Az est meghívottja lesz Vári Attila József Attila-díjas költő is, aki a Harag György Társulat színművészeivel együtt lép majd fel. /Babos Krisztina: Leporolják a magyar irodalom nagyjait. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./