Július 7-én Temesváron a Temes megyei egyesített magyar néptánccsoportok fellépése méltán aratott sikert. A két-három ezernyi néző vastapsa fogadta a félórás műsort, mely az idei Szívek Fesztiváljának csúcsteljesítménye volt. Ritka alkalom százkilencven táncost látni színpadon úgy, hogy egységes koreográfiához igazítsa lépéseit. Csaknem egyhetes kemény próba előzte meg a sikeres fellépést a fáradhatatlan Berci bácsi (Nagy Albert), a Szeged Táncegyüttes vezetője irányításával. Az ő személyes érdeme a magyar néptánc újraélesztése Temes megyében. A nyolc éve elkezdett munka gyümölcse beérett. Valamennyi fellépő együttes – a végvári Csűrdöngölő, a Kiscsűrdöngölő és Szederinda, a lugosi Gyöngyvirág, a dettai Búzavirág, a temesvári Eszterlánc, a mezőtelegdi (Bihar megye) Pacsirta, a csanádi Marosvár és a szegedi együttes bárhol tud sikeresen szerepelni. A végvári Csűrdöngölő például, néhány nappal ezelőtt érkeztek haza Törökországból. Nagy Albert emlékezett, véletlen találkozásnak köszönhető a későbbi együttműködés. Szoboszlai-Gáspár Istvánnal, Végvár akkori lelkipásztorával találkozott, aki megkérte őt a végvári együttes megszervezésére. Havonta egyszer átjött több napra Szegedről. Újabb jelentkezők csatlakoztak, később három-négy oktatót is hoznia kellett, hogy a szaporodó együttesekkel foglalkozhassanak. Pár év alatt szinte a semmiből sorra megszülettek a profi szinten táncoló csapatok, a szülők és a pedagógusok áldozatos munkájára alapozva. Táncruhákat vásároltak, varrtak, hímeztek, előteremtették az utazási költségeket, tánctáborokat szerveztek. /Sipos János: Fergeteges siker a Szívek Fesztiválján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Székházavatóval kezdődött július 7-én a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikórusának ünnepsége, amelyet a dalkör fennállásának 115. évfordulójára szerveztek. Az eredeti elnevezéshez – Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikórusa – 1995-ben tértek vissza. A 115 év alatt mindössze hat karnagya volt a kórusnak, közülük a leghosszabb ideig, ötven évig Bálint Ákos irányította a dalárdát, amelyet jelenleg immár harminchárom éve Ambrus Éva vezet. /Jánossy Alíz: Dalárdaünnep székházavatóval. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Július 7-én volt az Ezer székely leány napja rendezvény. Csíkszeredában már reggel elkezdődött a gyülekezés, majd díszes felvonulás következett a város főterére, ahol Székelyföld több településéről érkező hagyományőrző csoportok népi táncbemutatót tartottak. Innen indultak Csíksomlyóra, ahol több mint egy tucat táncegyüttes lépett fel. Szép számmal jöttek Magyarországról is. A táncbemutatót lovasíjászat követte. Este a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes gálaműsora következett, majd a Székely Golgota című rockopera zárta a napot. A rockopera a madéfalvi veszedelemnek vagy Siculicidiumnak nevezett, 1764-es januári vérengzésnek állít emléket. /Horváth István: Ezer székely leány napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A II. Régi Művészetek Napjait rendhagyó esemény, a maszkabál zárta Kolozsváron. A társas és páros táncok megtanulására nemcsak fiatalok, hanem az idősebb korosztály tagjai is készséggel vállalkoztak. A Passamezzo szervezői reneszánsz ételekkel várták a résztvevőket. /Fekete Adél: II. Régi Művészetek Napjai. Tánc, zene, játék és kulináris ínyencségek reneszánsz módra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Székelyudvarhelyen a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, a tanintézmény nevét viselő alapítvány, illetve a Magardici Alapítvány szervezésében kezdetét vette a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar tábora. Az idén nyolcadik alkalommal megszervezett táborba mintegy ötven résztvevőre számítanak a szervezők. A tíz nap során a fiatal zenészek klasszikus zeneműveket tanulnak be, majd turnéra indulnak. A táborban elsajátított műveket idén négy városban, Székelyudvarhely mellett Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, illetve Nagyszebenben is bemutatják. /Szász Emese: Zenekari tábor Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze Kalotaszegen a Vasvári Pálra emlékezők a hét végén. A szabadságharcos születésének 181., halálának pedig 158. évfordulója tiszteletére megszervezett emlékünnepség három helyszínen zajlott: Kőrösfőn, Magyarvalkón és a jósikafalvi gyűjtőtónál. Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet. Magyarvalkón a cintermi kopjafa-koszorúzás előtt Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kiss Péter elmondta, a Rákóczi Szövetség alapítványának célja a határon átnyúló nemzetegyesítés. A szövetség már 200 tagszervezetet számlál 9000 taggal az egész Kárpát-medence területén. Július 9-én Kőrösfőn a Vasvári Pál Emlékház falán elhelyezett Bartók Béla emléktáblát leleplezték, annak emlékére, hogy Bartók száz éve kezdte el a népdalgyűjtést Kőrösfőn. Az idei Vasvári Pál-díjat Tóth Zoltán nyírvasvári polgármester kapta, továbbá ketten kaptak díszpolgári címet: Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára és Okos Márton újságíró. A Művelődési Házban Péntek János Kőrösfő (Kalotaszeg) szerepe a népművészet felfedezésében, a magyar kultúra gyarapításában címmel tartott előadást. Sebestyén Kálmán történész bemutatta Kőrösfői Részeg alatt avagy Egy kalotaszegi település évszázadai című frissen megjelent könyvét. Kovács Pali Ferenc bútorfestő Kalotaszegi festett népi bútorok című előadása zárta a sort. Este kalotaszegi néptáncokkal léptek fel a Kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport fiataljai. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

,,A jó izéjét... a nénikéjét!” – fakadt ki Horn Gyula a 75. születésnapja alkalmából a budai Várban, a Nemzeti Galériában rendezett ünnepségen, arra utalva, hogy Sólyom László államfő megtagadta tőle a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. Előzőleg Horn nevek említése nélkül bírálta az ellenzéket. Kétszínű alakoknak tartja őket, főleg azokat, akikből a párt csinált embert. Majd kijavította magát: nem is embert, mert azt nem sikerült. Horn Gyula azt mondta: ezek a renegátok azoknak az életútját kérdőjelezik meg, akik nem forgattak köpönyeget, akik a rendszerváltáson átívelően megmaradtak baloldaliaknak. Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, ‘56-os halálraítélt hangsúlyozta: Horn Gyulának természetesen joga, hogy születésnapját megünnepelje barátaival, ,,a volt elvtársaival együtt”, de azon nem kell felháborodni, hogy egy demokratikus rendszerben alapított kitüntetést nem kap meg, mert nem méltó rá. A kitüntetést az államfő Horn karhatalmista múltja, az ‘56-os forradalom megtorlásában való részvétele miatt tagadta meg. /Az államfő nénikéjét emlegette Horn Gyula. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./

Megjelent Vetró András /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/, a Műterem sorozat 22. kötete, Banner Zoltán bevezető tanulmányával. Vetró András szobrász 1973 óta Kézdivásárhelyen él; az eltelt évtizedek alatt ő lett a város szobrásza, ez főként az emlékszobrászat jegyében valósul meg. Előszeretettel idézi különböző műfajokban – plakett, portré, szobor – a magyar kultúra, a magyar történelem személyiségeit. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Ma az RMDSZ erősebb, mint valaha – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök a 2004-es parlamenti választások után, amikor a Szövetségi Képviselők Tanácsa felhatalmazta az RMDSZ vezetőségét arra: folytassanak tárgyalásokat a Traian Basescu vezette D. A. Szövetséggel a kormányban való részvételről. Az RMDSZ sikeresen tárgyalt – ma már azt mondhatjuk: vesztére. Alig telt el két és fél év azóta, most az RMDSZ jobban meg van félemlítve, mint 1990 márciusában. Az RMDSZ tétován reagál, vezetőinek sokszor nem megfelelően érvelnek. Most arra kell tudni reagálni, hogy köztiszteletnek örvendő román értelmiségiek kérdőjelezik meg az RMDSZ létjogosultságát. Azt mondják: az etnikai pártok ideje lejárt, az Európai Unióban nincs már rájuk szükség. Ilyenkor kell tudni érvelni, rávilágítani a regionális (és ezen belül akár etnikai) pártok szerepére az Európai Unió régi tagországaiban, szembe kell tudni állítani a német, finn, észak-olasz stb. példát a hivatkozott franciával, spanyollal, kanadaival. /Salamon Márton László: Közérzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem elveszítette azt a pert, amelyet Bodó Barna, az egyetem volt tanára, indított az intézmény ellen Temesváron. Bodó Barnát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökét az egyetem etikai bizottsága 2006. augusztusában figyelmeztetésben részesítette, amiért állásfoglalásaival ártott az egyetem jó hírének. Az egyetem szenátusa ezt jóváhagyta, és azzal szankcionálta Bodó Barnát, hogy nem hagyta volna jóvá az esetleges fizetésemelési kérelmét. A bíróság alapfokon is Bodó Barnának adott igazat, de a Babes-Bolyai Egyetem fellebbezett. A Temesvári Fellebbviteli Bíróság egyetemet elmarasztaló döntése viszont már jogerős. Az egyetem így vissza kell, hogy vonja a Bodóra kiszabott büntetést, és ki kell fizesse a perköltséget. Bodó Barna időközben otthagyta a kolozsvári egyetemet, mert úgy vette észre, a rektorátus nyomást gyakorolt miatta a dékáni hivatalra. Mivel a BKB két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt az egyetem 2006 decemberében kirúgta, most már a BKB egy tagja sem tanít a Babes-Bolyain. /Bodó Barna pert nyert a Babes-Bolyai ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Egy 2001-es felmérés szerint Székelyföldön 450 betöltetlen romántanári állás volt. A Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humán Tudományok Kara Humán Tudományok tanszékének vezetője, dr. Balázs Lajos docens szerint ezt az űrt hivatott – többek közt – betölteni az egyetem csíkszeredai campusának román és angol nyelv és irodalom szakja. A harmadik román–angolos generáció is túl van az államvizsgán. Idén a huszonegy államvizsgára jelentkezőből tizenkilencen jelentek meg a bizottság előtt. Mindenkinek sikerült a vizsga, a hallgatók eredményei kiemelkedőek. /Kozán István: Kiváló munka kiváló oktatókkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Az idén először a Babes–Bolyai Tudományegyetemen nemcsak a kolozsvári központban, hanem régióközpontokban is be lehet a tanintézmény összes szakára iratkozni. Ilyen régióközpontnak számít a szatmári kihelyezett tagozat is, amelynek igazgatója, Végh Balázs Béla a beiratkozás körülményeit részletezte. A Babes–Bolyai Tudományegyetemnek 21 kara, ezen belül pedig 117 román, 60 magyar, valamint 18 német nyelven induló szaka van. A Magyarországon végzett diákok is jelentkezhetnek, mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a magyar Oktatásügyi Minisztérium között megkötött egyezmény értelmében, elfogadják a magyarországi érettségit. Szatmárnémetiben idén is két szak indul. A pszichológiai és neveléstudományok kar óvónők és tanítóképző szakának kihelyezett tagozatán mindössze tíz államilag finanszírozott helyet biztosítanak, emellett 60 költségtérítéses hely lesz. Ötven helyet tartanak fenn a távoktatásra, amely ugyancsak költségtérítéses. A főiskolát végzettek számára kiegészítő képzés is indul, itt hatvan hely lesz. A politikatudományi, közigazgatási és kommunikációs kar helyi közigazgatási szakának szatmári kihelyezett tagozatán román nyelvű képzési vonalon 23 állami és 30 fizetéses, magyar vonalon 20 állami és 30 fizetéses, német vonalon pedig 9 állami és 10 fizetéses hely lesz. A távoktatás kizárólag román nyelven zajlik. /Bodnár Gyöngyi: A szatmári kihelyezett tagozaton is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 10./

A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának, amiért egyes magyar politikusok Malina Hedvig ügye kapcsán megkérdőjelezik a szlovák bűnüldöző szervek pártatlanságát. A nyilatkozat „ismételten és nyomatékosan elutasítja a politikai beavatkozás minden módozatát”, és megengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Parlament magyar képviselői megpróbáljanak nyomást gyakorolni a független szlovák nyomozószervekre és a bíróságokra. Az „ilyen sajnálatos eljárás nem kedvez a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jelenlegi jó légkör javításának”. Ezzel reagáltak arra, hogy az Európai Parlament két magyar képviselője, Tabajdi Csaba (MSZP) és Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) jelezte: a civil európai nőszervezetek elé viszik Malina Hedvig ügyét. Malina Hedviget, a Nyitrán tanuló csallóközi magyar egyetemistát állítása szerint azért verte meg két szlovák bőrfejű, mert magyarul beszélt. A szlovák rendőrség nem hisz a magyar egyetemistának: panaszát két hét nyomozás után azzal zárta le, hogy a történetet a lány csak kitalálta. Malina Hedvig ügyében az sem hozott fordulatot, hogy jelentkezett egy nyitrai férfi, aki megnevezte a támadók egyikét, de a szlovák rendőrség a Hedvig mellett valló férfit alkalmatlannak találta arra, hogy tanúként hallgassa ki. /Pozsony beszól Budapestnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Sólyom László köztársasági elnök nem volt hajlandó kitüntetni Horn Gyulát abból az alkalomból, hogy az elérte 75. születésnapját, mert Horn, aki pufajkás, karhatalmista volt ötvenhatban, köztörvényes bűnözőknek nevezte az 1956-os forradalomban részt vevőket. Horn születésnapi ünnepségére eljött Gorbacsov is, és kijelentette, hogy szovjet csapatok bejövetele szükségszerű volt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sietett a színpadra, elterelni onnan Hornt, amikor az Sólyom László nénikéjét kezdte emlegetni. Ugyanígy védik a szociáldemokraták /a PSD/ a másik politikai vén rókát, Ion Iliescut, akinek kétes a szerepe az 1989-es forradalommal kapcsolatban. Tehát ötvenhat, bányászjárások ide vagy oda, a politika kölykei megvédik az öreg ravaszt. Egyebet nemigen tehetnek, mert ez a két ember a saját országában rengeteget tud a háttérügyekről, a privatizáció szelében milliárdosokká vált személyekről. /Fodor István: Iliescu és Horn esete, avagy a vén róka védett állat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 10./

Júniusban csaknem mindennap színre léptek a gyergyószentmiklós Figura színészei. Június 17-én Nagyszebenben, a Híd Magyar Kulturális Központ meghívására a Rókajátékot mutatták be. Tíznapos magyarországi vendégszereplés után ismét próbáltak a művészek, Anger Zsolt magyarországi színész és rendező irányításával. A rendező Beaumarchais Figaró házassága című színművét szabta a Figura Színház lehetőségeire, három vendégszínésszel. /Bajna György: Újabb bemutatóra készül a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Május 7-én Marosjára hazahívta fiait a második alkalommal megszervezett falutalálkozóra. A református templomban pótüléseken fért csak el az a népes gyülekezet, amelynek tagjai az ország különböző vidékeiről, illetve a határokon túlról érkeztek haza. Az ökumenikus istentiszteleten Bálint Csaba helybeli református lelkész és Kopácsi Ferenc helybeli katolikus plébános szólt az együttlét öröméről. A két gyülekezet együttesen valamikor 1500 lelket tett ki, s amely napjainkra az ötödrészére apadt. A Bandi Kati által készített új faluzászlón a két templom tornya, a két egyház címere, a csillag és a hold, valamint a szilva és búzakalász mint a helybeli mesterségek alapja látható. A résztvevők a helyi iskolában megtekinthették a járai kötődésű Albert Olga és Bak Sára kiállítását, préseltvirág-kompozíciókat, grafikákat, ötletes gyermekjátékokat, valamint a falu életének neves eseményeit megörökítő fényképeket. A falumúzeumban a jellegzetes tárgyak, kézimunkák mellett a híres, szilvaízfőző asszonyok remekművéből kóstolhattak a jelenlevők. Megjelent egy füzet, amely Marosjára történetét tartalmazza. Az ünnepség a második világháború elesettjeinek emlékére a templom falán emelt emléktábla megkoszorúzásával folytatódott. /Bodolai Gyöngyi: Öröm sokan lenni. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Árpád fejedelem halálának millecentenáriumára szerveztek ünnepséget Bihar megyében, Árpádon. Az Egy nemzet, egy haza mottóval megszervezett, július 8-áig, vasárnap estig tartó rendezvény házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. Árpád-kori fegyvereket és viseleteket, valamint magyar harcművészeti módszereket is bemutattak. Tőkés László püspök hirdetett igét. „Ennek az évfordulónak többszörös üzenete van – hangsúlyozta a püspök. – Történelmi üzenete a folytonosság, politikai üzenete pedig az, hogy olyan vezérekre van szükség, akik népükért és nem népükből élnek. ” Árpád fejedelemről és koráról Bakay Kornél történész tartott előadást, majd Maczkó Mária népdalénekes produkciója után Miller Lajos operaénekes az Árpád népe című operából énekelt részleteket. Az Árpád-díjat idén Szörényi Levente zenésznek adták át. Bár Szörényi nem a régió szülötte, de térségektől függetlenül szolgálja a nemzetet. A színpadon felállították azt a szoborfejet, melyet Brassóból, a Cenkről ledöntött Árpád-szoborból mentettek meg. A szobor elé azt az Árpád-pajzsot is kiállították, amelyet a Szörényi Levente által alapított Holdvilágárok Alapítvány adott át kitüntetésként Tőkés Lászlónak. „Nem az a célunk, hogy egymás munkáját díjakkal jutalmazzuk – fogalmazott Szörényi. – Célunk, hogy a velünk nem teljesen egy hullámhosszon lévő, ámde értékes embereket is buzdítsuk arra, hogy ne csak a külföldért, hanem népükért is merjenek bátorsággal cselekedni. ” Szörényi a Sziklák meghasadása című új művét is előadta az árpádi színpadon. A református templomkertben emlékoszlopot lepleztek le. Az oszlop fáját a háromszéki, székelyszáldobosi Albert Tibor adományozta, a művet az alsócsernátoni Haszmann József és Haszmann Pál faragták ki. /Gergely Gizella: Árpád vezérre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

A Felsősófalvi Innovatív Egyesület, a református egyházközség és Parajd község polgármesteri hivatala szervezésében falunapot tartottak Felsősófalván. Az ünnepi istentisztelet keretében a parajdi és felsősófalvi dalárdát hallgatta a háromszáz főnyi gyülekezet és vendégeik. Hagyomány, hogy majdnem minden évben a helyhez hű „elszármazottak” egy-egy könyvvel tisztelegnek szülőfalujuknak. Kis könyvtárnyivá gyarapodtak a tanulmányok, megjelentetett kordokumentumok. Idén Kovács Mózes Élt egyszer egy Ész Mózsi című könyvét mutatták be a közösségnek. A főszereplő a helység közismert, kiváló egyéniségű ezermestere volt. Épített, szerelt, feltalált, faragott, hangszert készített, székely kapukat állíttatott. Élettörténetét nyolcvan év körüli fia, a híres történetmondó, idegenvezető rögzítette. Az emlékezés második kötete a mostani. „Megtalálta azt a titkos kulcsot, amellyel megkeseredés nélkül lehet élni ebben a közösségben: többet adott, mint amennyit kapott” – summázta. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója, aki a mű sajtó alá rendezését segítette. /(M. M.): Megkeseredés nélkül élni a közösségben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

Lihor-Laza László képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron. Dávid Károly egyetemi tanár megnyitó beszédében arról szólt, hogy a festmények, kollázsok, tárgyak, installációk, pop-art alkotások az utóbbi évtizedek művészeti irányzatainak stílusjegyeit viselik magukon, mégsem bántó ez a sokféleség. /(Sz. I.): Sokféleségében is egységes kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

A neves Academia Catavencu élclap szerkesztői a július elején indított internetes oldalukon magyar nyelvű cikkeket is megjelentetnek. Egyelőre a román laptestben megjelent rövid írások szó szerinti fordítása olvasható a www.academiacatavencu.ro oldalon. A román sajtó nem először próbálkozik nyitni a magyar olvasók felé. Szintén a Realitatea-Catavencu médiacsoporthoz tartozó Cotidianul című napilap korábban már közölt honlapján magyar nyelvű cikket. Akkor az autonómiáról készített terjedelmes helyszíni riportot tették közzé magyarul. /Catavencu magyarul is. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum idei Brassai-hete azzal tűnt ki, hogy hat évkönyv-, illetve folyóiratszám bemutatójára került sor. Az évkönyv (Az 1557-ben alapított Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2005–2006-os tanévre. Szerkesztette dr. Gaal György) a maga 182 oldalával az eddigieknél jóval terjedelmesebb. Az évkönyv szerint az iskolában nappali tagozaton 717, az estin 329 diák tanult, összesen az iskolában 80 tanerő 1046 fiatalt oktatott. Háromévi szünetelés után újraéledt a Védett Burok című diáklap. Az angol nyelv népszerűségére jellemző, hogy a School Nyúúz című diáklap már a 13. számát jelenteti meg. A Brassai az egyetlen megyebeli magyar tannyelvű iskola, ahol román diáklap is megjelenik. Az idén már a 3. számához érkezett az „ALTFEL (Másként). Revista Liceului Sámuel Brassai”. A Brassai kereteiből már kilépő Közmag közgazdasági lap a VI. évfolyamánál tart. Főszerkesztője Plesa Róbert egyetemista. Egy búcsúszám is van, az Utolsó Szó. A Brassai esti tagozatának egyetlen kiadványa. – Ultimul cuvant. Unica revista a seralului Liceului „Brassai Sámuel. A 24 oldalas, kétnyelvű kiadványt Fejér Ákos földrajztanár állította össze. Román és magyar estis diákok vallanak benne, hogyan is kerültek az estibe. Ez a szám az 1949-től megszakítás nélkül működő esti tagozat búcsúja akar lenni. A Brassaiban ugyanis megszűnik az esti tagozat. /G. Gy. : Sajtóélet a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Gigi Becali lekörözte a Nagy-Románia Pártot (PRM) és legfőbb riválisát, Cornaliu Vadim Tudort. Becali a referendum óta támogatja Traian Basescu elnököt, de ez nem gátolja meg abban, hogy elnökjelöltnek tekintse magát. George Becali, a pásztorból lett milliárdos felküzdötte magát a legnépszerűbb politikusok közé. Becali Viorel Lis volt bukaresti főpolgármestertől megvette a nacionalista Új Generáció Pártot (PNG). A PNG 2004-ben a szavazatok 2,5 százalékát szerezte meg, George Becali elnökjelöltre pedig a választók 1,77 százaléka szavazott. Nagy botrány lett, amikor kiderült, hogy Becali több közvetítő útján pénzt juttatott a Pro TV-nek – többek között kifizette a tévétársaság tetemes adósságát -, cserében a tévécsatorna híradója a PNG elnökével kezdődött-végződött. Becali maga mellé vett egy neves politológust, Dan Pavelt. Becali hazát, Istent emleget, uszít a roma és a szexuális kisebbségek ellen. Retorikája a Vasgárdát, a misztikus ultranacionalizmust idézi. A legutóbbi felmérések szerint a PNG 13,1 százalékos támogatásnak örvend, a PRM viszont 4,1 százalékkal nem érné el a bejutási küszöböt, Becali pedig a harmadik legnépszerűbb politikus Traian Basescu és Mircea Geoana mögött. /Simon Judit: Gigi Becali lekörözte Vadim Tudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

„Nem akarjuk kockáztatni a magyarok brüsszeli képviseletét, nyitottak vagyunk a párbeszédre, azonban Tőkés László részéről eddig még nem érkezett válasz a meghívásomra” – nyilatkozta Markó Béla sajtótájékoztatóján. Az egyeztetést Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke javasolta egy nappal korábban. „A Markó-Tőkés találkozóra július huszadikán kerülhet sor, ugyanis abban az időszakban várhatóan mindkét magyar politikus a nyári szabadegyetemen lesz. Azonban, ha a július 20-ára tervezett nyilvános fórumra Markó nem látogat el, az mind a szervezők, mind a résztvevők számára nagy csalódást jelenthet” – fejtette ki Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő. Markó a sajtótájékoztatón elmondta, még nem döntött arról, hogy ott lesz-e Tusnádon, ugyanis „a meghívás lényege nem az, hogy részt veszek-e egy nyári szabadegyetemen, hanem hogy létrejöjjön a kommunikáció az RMDSZ képviselői, illetve Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői között”. /Illyés Judit: ‘Nem kockáztat’ az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Tibori Szabó Zoltán szerint sok mindent sikerült az elmúlt években elérni a magyarság jogainak biztosítása terén, vannak magyar iskolák, magyar művelődési intézmények, amelyeket a román állam eltart, elismerték a magyar nyelv használatának jogát, meghozták az elkobzott javak visszaszolgáltatását lehetővé tevő törvényeket. Más kérdés, hogy ez lassan történik, de sok magyar magánszemély, egyház és intézmény visszakapta elrabolt javait. Két fő célkitűzés van azonban, amit az RMDSZ-nek nem sikerült megvalósítania: az egyik az önálló állami magyar egyetem létrehozása, a másik az autonómia. Most ezekre kellene összpontosítani. Ehelyett Tibori szerint jól fizetett európai, helyi önkormányzati és román parlamenti helyekért folynak harcok. Az RMDSZ-ből kiszorult erők azt akarják, hogy a szövetség lépjen velük koalícióra. Tőkés Lászlót az erdélyi magyarság 22 százaléka támogatja, egy közvélemény-kutatás szerint. Tőkés László egyházi segítséggel összegyűjtötte a szükséges támogató aláírásokat. Tibori szerint Markó Béla kényszerhelyzetbe került, „engedni kényszerül a zsarolásnak”. Belement abba, hogy a következő időszakban találkozzon a püspökkel. Tőkés László az RMDSZ-t „erdélyi nemzeti kerekasztal” mellé kényszerítené, amelyen a szövetség elveszítené az „első az egyenlők közötti” státusát, és meg kellene állapodnia a szervezetből az elmúlt években távozott sértődöttek által létrehozott alternatív szervezetekkel. /Tibori Szabó Zoltán: Bűvös kör. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Nagykorúsodott, 18. születésnapjához érkezett a tusványosi szabadegyetem, és negyedik alkalommal szervezik meg a konkurens rendezvényként kitalált MIÉRT EU-tábort. A kilencvenes évek elején, amikor Bálványoson megrendezték az első szabadegyetemet, magyarországi és hazai magyar politikusok voltak az előadók. Mára ellenzéki táborrá változott, az anyaországból a Fidesz, Erdélyből pedig elsősorban az RMDSZ ellenzékének tekintett személyek, csoportosulások vesznek részt a rendezvényen, bár még mindig presztízskérdés az RMDSZ színeiben politizálók számára is, hogy meghívást kapjanak egy-egy előadásra. A MIÉRT EU-tábor az RMDSZ-es politikusok rendezvénye. Ezen a héten megfordul Tusnádon mindenki, aki számít a szövetségben, és jelen lesznek a magyarországi támogatók közül az MSZP képviselői. Többnyire a kérdések egyoldalú megvilágítására lehet számítani. A média és politika viszonyáról például kizárólag politikusok szólnak, ők tartanak előadást arról, hogy függetlenek-e a romániai magyar újságok. A jövő héten kezdődő tusványosi szabadegyetemen jelen lesz több RMDSZ-es politikus, és véleményt mondanak román elemzők, politológusok is. Érdekesnek ígérkeznek a társadalomtudományi előadások. Egyelőre nem szerepel a programban a Markó–Tőkés találkozó. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is tart majd előadást. Két tábor, melyben hasonló témaköröket vizsgálnak, de különböző időpontban. Éppen arra lenne szükség, ami a kilencvenes évek elején jellemezte a Bálványosi Szabadegyetemet, hogy egy asztalnál folyjon a vita, közösen keressék a megoldásokat. /Farkas Réka: Tábor és ellentábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

A faluünnepek zajlanak nyáron, sörrel, több-kevesebb kultúrával. Érdemes Vetési László téli, a Magyar Kultúra Napján Sepsiszentgyörgyön tett kijelentéseire emlékezni. A szórványügyeket kiválóan ismerő református lelkész arra figyelmeztetett, hogy a tömbmagyarságnak feladatai, kötelezettségei lennének mostoha nyelvi közegben élő nemzettársaikkal szemben. A szórvány – mondta – a nemzet lelkiismerete, s a pár magyar lelket számláló közösségekért közösen kellene, lehetne tenni, elsősorban innen, a belső anyaországnak is tekintett kompakt térségből. A székely falvak testvértelepülési kapcsolatba léphetnének a szórványosodó településekkel. Ez azonban hiányzik. Magyarországi testvértelepülésekkel szinte minden székelyföldi falu büszkélkedik, azonban elvétve lehet látni szórványvidéki meghívottakat. /Mózes László: A szórványra is figyelni kell! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Székelyföldi önkormányzatok, kulturális központok, alapítványok és egyesületek alkalmazottainak körében gyakran találhatók a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kara Társadalomtudományi tanszékén végzett szociológusok. Pár napja államvizsgáztak az első kommunikáció szakos hallgatók is, jelezte dr. Biró A. Zoltán professzor, kari kancellár. A 38 kommunikáció szakosból 26 minden vizsgáját letette és 24 jelentkezett államvizsgára. Mindannyian nagyon jó eredményt értek el. A négy év alatt tanítottak többek között eseményszervezést, weblapkészítést, protokollt, reklámtárgyakat, médiaszövegek szerkesztését, sorolta a professzor. Napjaink Székelyföldjén a sikeres kommunikálás az egyik legfontosabb szakmai tudást jelenti. A végzettek el tudtak helyezkedni. Ősszel indul a szociológia-vidékfejlesztés szak akkreditációja. Amennyiben három szak sikeres hitelesítése megtörtént, következhet majd az egyetemé is. Szakmai hátterüket egy kutatóintézet, a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja – is segíti. /Kozán István: Társadalomtudományi képzés, mint húzóágazat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Az érettségin a legtöbben a román írásbeli miatt kényszerülnek majd újravizsgázni, az idén is leginkább a magyar diákok kerültek hátrányba. „A tanterv egyenlőséget von a román és más anyanyelvű gyerekek között, ez pedig helytelen” – szögezte le az Balázs Lajos, a Sapientia Egyetem román tanszékének vezetője. Hátrányos helyzetbe kerül a magyar gyerek úgy a vizsgán, mint később, az elhelyezkedésnél. Országosan 5000 óvást jelentettek be, s ezeknek a nagy része is a román írásbelit érintette. /Bakó Zoltán: Diákgyilkos” volt a román érettségi vizsga. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

A torjai községháza előtt 2005 szeptemberében felállított életfa mintájára az idei július 2-i Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú alkalmával Futásfalván a templomkertben, az 1896-ban épített faluház előtt életfát állítottak, melynek törzsére kis réztáblákra a 2005 után született futásfalviak neve került fel. /Iochom István: Futásfalvi életfa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

A volt kommunista tábor sajátosságai, valamint a kormányváltások miatt lehetetlenné vált, hogy az átvilágítás az igazság feltárása és a nemzeti megbékélés jegyében történjék. A lezáratlan folyamatot valamennyi országban időről időre kisajátítja magának a napi politika – vélte július 10-i elemzésében a Le Monde francia napilap. A lap szerint az egyesülést követően Németországban 1990-ben elfogadták az átvilágítási törvényt, megalakult a ,,Gauck-hivatal”, amely évi százmillió eurós költségvetéssel működik. A dossziék 1992 óta hozzáférhetőek, a berlini fal leomlásakor a Stasi-ügynökök által fecnikre szabdalt dokumentumokat tizenöt kutató próbálja helyreállítani az állam által finanszírozott különleges logisztikai eszközökkel. Csehország eleinte a német példát kívánta követni az 1991-es átvilágítási törvénnyel, de a kommunista Állambiztonsági Hivatal (StB) anyagaihoz való szabad hozzáférés egészen 2007-ig nem volt lehetséges. A Le Monde szerint a megtisztulási folyamatban Bulgária és Románia maradt le a leginkább. Magyarországon ,,az exkommunisták visszatértével a hatalomba” az emlékezés munkája háttérbe szorult. Horn Gyula miniszterelnökként ellenezte, hogy Magyarország a német példát kövesse. Az archívumokat 1997-ig nem lehetett kutatni, és azóta is nagy részük államtitoknak minősül. Lengyelországban a kerekasztal-tárgyalásokon 1989 áprilisában a pártok a nemzeti megbékélés politikája mellett kötelezték el magukat. A balti államokban a folyamat azért sajátos, mert Litvánia, Észtország és Lettország a Szovjetunió részei voltak, így az ő titkosrendőrségük maga a KGB volt. A függetlenségük kikiáltása után a dokumentumok jelentős része Oroszországba került, miközben az országokban jelentős orosz kisebbségek maradtak. Ezért a balti államok esetében sem megbékélésről, sem szakításról nem lehet beszélni: a baltiak és az oroszok között mindennaposak a feszültségek. Az átvilágítási törvényeket ugyanakkor megszavazták, s az emigrációból hazatért államfőknek köszönhetően a folyamat ott békésebb módon zajlik, mint a többi kelet-európai országban. /A kommunista múlt a napi politika szolgálatában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./