A Nagyszebentől hatvan kilométerre levő Szentágota dél-erdélyi kisváros 11 ezer lakosából 354-en magyarok. A szász település mintegy másfél évszázados magyar emlékeiről a 88 éves Papp Sándor tud a legtöbbet, visszaemlékezései iránt még nem érdeklődött egyetlen kiadó sem. 1950 óta a 17. katolikus pap működik Szentágotán. Ide az ötvenes-hatvanas években büntetésből helyeztek katolikus papokat, többen közülük börtönben is voltak. A jelenlegi plébános, Adorján Gábor sem szürke egyéniség. Kozma Endre református lelkész rámutatott, milyen fontosak a vallásórák, sok gyerek számára ez az egyetlen hely, ahol magyarul lehet beszélni. Látható a szórványosodás: a helyieknek alig van magyar közösségi élményük. /Sz. Cs: Szentágota léggyökerei és Agatha szeretettüze. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Uzonban a két világháborúban elesettekre emlékeztek. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója beszédében emlékeztetett, hogy Uzon egyike volt azon településeknek, ahol a legsötétebb időkben is állt a hősök emlékműve.  Hatvannyolc lelket követelt az első, ötvenötöt a második világháború. Az Emeld fel fejedet, büszke nép című műsort megelőzően Bodali Mihály a Don-kanyarból hazatért egykori bajtársának versét olvasta fel. /(kisgyörgy z.): Hőseire emlékezett Uzon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Jó ideje, ha valaki Budapesten vagy Kolozsváron Kalotaszentkirály–Zentelkét emlegeti, sokan a néptánctáborról kezdenek mesélni. Több mint tíz évvel ezelőtt az első tábor 30–40 személyből állott. Most már a világ minden országából jöttek táncosok. Ilyen módon alakult ki a faluturizmus Kalotaszentkirály–Zentelkén. Idén augusztus első hetében volt a tábor hangszeroktatással, néptánctanulással, illetve énekórákkal. Idén a táborba 250–280 személy érkezett és 150 kalotaszentkirályi, illetve környékbeli fiatal naponta járt be. A táborlakók mintegy fele erdélyi, míg a másik felét a magyarországiak és a nyugatiak teszik ki. /Kismihály Hajnalka: Néptánc- és népzenetábor Kalotaszentkirály–Zentelkén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Megjelent Ágoston Vilmos egy elegyes, tanulmányokat, pamfleteket, rádiójátékot, esszéket egyként tartalmazó kötete /A konvenció vendégei, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004/. Az Erdélyből Magyarországra telepedett szerzőnek első kötete a Forrás sorozatban jelent meg, tanulmánykötete (Humanizmus ettől eddig?, 1977) majd egy kisregénye (Lassú vírus, 1981). Magyar­országon az utóbbi két évtizedben két regénye (Húzd a himnuszt, ne káromkodj, 1989; Godir és Galamer, 1998) s egy esszékötete (Az érvelés ideje, 2000) látott napvilágot. Mostani kötete címadó írása /A konvenció vendégei/ rádiójáték – a ki­lenc­venes évek közepén mutatták be a Bartók, majd a Kossuth Rádióban. Egy Erdélyből elmenekülő – elüldözött? – magyar ér­telmiségi zá­tonyra futó életét mutatta be.     /Bogdán László: A kelepcék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

A Zsíl-völgyében pusztítást okozott az árvíz. Petrillát és Lónyatelepet sújtotta erősen az árvíz, Petrozsényban 14 házat érintett, egy közülük lakhatatlanná vált. Vulkánt és Lupényt is sújtották a megáradt vizek: szárnyasokat, sertéseket az ólak és házak fa- és betondarabjaival együtt sodort magával az ár. Petrozsényban az említett 14 ház mellett 4,25 hektár terület, 150 méternyi útszakasz, két híd került víz alá. Vulkánban 72 házat és 400 tömbházlakást öntött el a víz, Lupényban 170 ház, 750 tömbházlakás, 21 hektár terület, 13 800 méternyi út, 6 híd, 155 állat lett az árvíz áldozata. /Csak a csoda mentheti meg őket. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 8./

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke volt a Partiumi Magyar Napok fő védnöke. Együtt ünnepelünk, mondta, és készülhetünk a nemzet határokon átívelő egyesítésére, amire az EU-s csatlakozás kiváló lehetőséget biztosít. A magyar kormánynak az a célja, hogy Románia minél hamarabb az EU tagja legyen, mert vele az erdélyi, a partiumi magyarság is az lesz. „Aki halasztásról beszél, az az erdélyi magyarság szándéka és érdeke ellen is szól.” Magyarország csatlakozásával új helyzetbe került a HTMH, a határon túli magyarság támogatásának kormányzati szervezete. A Felvidék és Muraköz az anyaországgal együtt lett az EU tagja, Erdély Romániával két-három éven belül csatlakozik, míg a kárpátaljai magyarság Ukrajnához, a vajdasági Szerbiához van kötve, vázolta helyzetet a HTMH elnöke. Kiemelten figyelnek Vajdaság és Kárpátalja magyarságára, az ő helyzetük a legriasztóbb. Az utóbbi évtizedben 300 ezerrel csökkent a határon túli magyarság száma, annyival, amennyit most az egész Délvidék magyarsága számlál. Elemezni kell, mit lehet tenni ebben a helyzetben. Érdekes, hogy ott a legkisebb a fogyás, ahol legnagyobb a szegénység, vagyis Kárpátalján, ahol a magyarság azonosságtudata szempontjából más térségeknél is meghatározóbb szerepe van az egyháznak és az anyanyelvi oktatásnak. – A Medgyessy-kormányt sok bírálat érte az idei költségvetési támogatások megnyirbálása miatt. Elég, ha csak a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi campusa építésére szánt pénz nagyarányú csökkentésére célozni. A jövő évben nem vonnak el a határon túli magyaroktól újabb összegeket? – hangzott a kérdés. Hirtelen nem tudná megmondani, mennyit vett el a kormány, válaszolt Bálint-Pataki József, de „a HTMH keményen fellép a határon túli magyarokért”. Az fel se merülhet, hogy a támogatás tovább csökkenhet. Reméli, hogy a támogatás jövőre inkább növekszik. A határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatására viszont hatalmas összeget fordítanak. Mintegy 200 ezer diák és pedagógus részesül belőle. A HTMH elnöke szerint a határon túl élő magyarok számára a legfőbb veszély a megosztottság. Ilyen megosztottság, mint 2004-ben, korábban soha nem volt tapasztalható soraikban. Szerinte a megosztottságban „meghatározó szerepe van a magyarországi politikának, a politikai elit egy részének, melynek tagjai az egymásnak feszülést, a széthúzást bátorítják.” Jó lenne, „ha e fontos nemzetpolitikai kérdésben nemzeti konszenzus jönne létre, lehetőleg még a romániai parlamenti választások előtt, mert elgondolni is rossz, milyen katasztrófát jelentene, ha az erdélyi magyarság elvesztené parlamenti képviseletét. A vajdasági események, az egyre szaporodó magyarverések egyértelműen igazolják, hova vezethet az ilyesmi. Jó volna, ha minden politikus megértené, hogy a határon túli magyarság érzelmeivel nem lehet játszani, s azt nem lehet eszközként felhasználni itthoni politikai célok eléréséhez. Ez egy életveszélyes játék!” /Sike Lajos: „Most már a megosztottság a legnagyobb veszély, immár életveszély!" Beszélgetés Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Kolozsvár központjában van a magyar főkonzulátus. A konzul bemutatta alapvető tevékenységeiket. A főkonzulátus mint intézmény egyenrangú a nagykövetséggel, tehát nincs alárendeltségi viszonyban vele, mint például a bukaresti konzulátus. Nemcsak magyar nemzetiségűek, hanem egyre nagyobb számban magyarul nem tudó román nemzetiségűek is fordulnak hozzájuk vízumért. Magyarország és Románia között olyan vízumegyezmény van érvényben, hogy bármely román állampolgár félévenként 90 napig, egyben vagy szakaszokban, minden kötöttség, vízumkényszer nélkül, Magyarországon tartózkodhat, és ez érvényes a magyar állampolgárok részére is, itt Romániában. Magyarország nem írja elő a kötelező mennyiségű pénz meglétét. Romániában, viszont előírnak egy minimális összeget, amely nemcsak Magyarországra, hanem az egész Európai Uniós övezetbe való belépéshez kötelező. Ez öt napra 500 euró, amennyiben az úti okmányokból (repülő-, vonat- vagy buszjegy) kiderül, hogy huzamosabb ideig akar kint tartózkodni valaki, akkor ennél több összeget is megkövetelhetnek a vámosok. Sajnos ezzel az előírt valutaösszeggel gyakran a szegényebb erdélyiek Magyarországon lakó családtagjainak, barátaiknak a meglátogatását akadályozzák meg. Amennyiben valaki több mint 90 napot akar, illetve kényszerül Magyarországon tölteni, az új kormányrendelet által megengedett 180 napi kereten belül, akkor igényelni kell a D-típusú vízumokat. Van még két fizetési kötelezettsége a Magyarországra utazónak. Az egyik a társadalombiztosítási illeték. Ez, ma már mindenki számára kötelező, a világon bárhol, ha egy másik országba utazik. A Romániából kiutazóknak is ilyen biztosítással kell rendelkezniük. A másik, amely szintén a romániai polgárokat sújtja: a gépjárműbiztosítás. Létezik egy Nemzetközi Biztosító Szövetség, Magyarország ennek tagja, Románia pedig nem, illetve a román biztosítók nem tagjai, és így a Romániában kötött kötelező járműbiztosítás sehol Európában, így Magyarországon sem érvényesíthető, ezért ajánlatos megkötni azt a bizonyos második biztosítást, a CASCO-t. /Farkas E. Zoltán: Fizetési kötelezettségek a román-magyar határ átlépésekor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Aug. 6-án a református templomban tartották meg az ez évi sződemeteri Kölcsey–emlékünnepséget, a szemerkélő eső miatt. Gheorghe Marian polgármestere bejelentette: jövő ilyenkorra visszahelyezik a Himnusz költőjének szülőházára a templomban lévő, hányatott sorsú emléktáblát. Az első táblát, amelyet 1990–ben helyeztek el, rövid időn belül ellopták, a másodikat összetörve találták meg a mezőn, és ez azóta összeragasztva a református templomban őrzik. Katona Tamás történész, nyugalmazott államtitkár és Duray Miklós /Pozsony/, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke tartott előadást. Katona Tamásnak az emlékünnepség meghonosításában, a sződemeteri szobor felállításában nagy szerepe volt. Szabó Károly szenátor kijelentette: összeegyeztethetetlennek tartja, hogy mindig vannak olyanok, akik a Kölcseyre való emlékezést aktuális politikai példázatokra használják fel ürügyként. /Fodor István: Tizenötödik alkalommal emlékeztek Sződemeteren a Himnusz költőjére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

A Német Demokrata Fórum, valamint a Szatmári Svábok Németországi Egyesülete tizenötödik alkalommal rendezte meg a szatmári svábok találkozóját. Az idei rendezvény helyszíne Szatmárnémeti és Mezőpetri, mottója: "Identitásunkat megőrizve alakítsuk együtt Európa jövőjét!" volt. A megjelentek a Művészeti Múzeumban megtekintették a "A 200 éves szatmári egyházmegye" című kiállítást. Mezőpetriben megnyílt Lázin Csaba kiállítása. /E. Gy.: Szatmári svábok találkozója – 2004. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány idén szept. 10–11. között szervezi meg a civil szervezetek konferenciáját VI. Civil Fórum 2004 – A civil szféra esélyei az EU-s csatlakozás folyamatában címmel. Két újabb szekciók lesz: Média és Szórvány. Andreas Gross – az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke – is elfogadta a meghívást. /Csáki Rozália: Civil szervezetek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

A Magyar Polgári Szövetség vezetőtanácsa közleményében az Európai Unió és a nemzetközi közvélemény számára is figyelmeztető jelzésként értékelte a Vajdaságban és Transznisztriában a közelmúltban felerősödött kisebbségellenes atrocitásokat és intézkedéseket. "Együtt érzünk és szolidarizálunk az emberi méltóságukban, nemzeti önbecsülésükben megsértett vajdasági magyarokkal és transznisztriai románokkal, és felszólítjuk a budapesti, valamint bukaresti kormányokat, hogy határozottan álljanak ki nemzettársaik védelmében" – áll a közleményben. "Aggodalommal tapasztaljuk, hogy Orbán Viktornak a Bálványosi Szabadegyetem zárónapján elhangzott beszédét mind a romániai, mind a magyarországi kormánypártok rosszindulatúan félremagyarázzák, mondanivalóját elferdítik, nyílt és világos üzenetét szándékosan félreértelmezik. Adrian Nastase mellett Markó Béla és Frunda György is látványosan elhatárolódtak Orbán Viktornak az erdélyi magyarság autonómia törekvéseit támogató, méltató és bíztató szavaitól. Ezzel a tettével az RMDSZ vezetése továbbra is a román hatalom paktumpolitikáját segíti az erdélyi magyar nemzeti közösség jogos autonómia igényével szemben, ami beláthatatlan károkat okoz közösségünknek. Az őszi parlamenti választásokra készülve, a Magyar Polgári Szövetség a készülő választási törvényt demokrácia- és kisebbségellenesnek tekinti, melynek segítségével a kormánypárt és az RMDSZ újból meg akarja fosztani Románia polgárait a választás szabadságától. Felkérjük a romániai demokratikus politikai erőket, valamint civil szervezeteket, hogy határozottan lépjenek fel a készülő antidemokratikus választási törvény ellen, amely a demokratikus értékeket, a pluralizmust megkérdőjelezve, veszélybe sodorja Románia mindannyiunk által szorgalmazott 2007-es EU-s csatlakozását. Ugyanakkor megismételjük a Magyar Polgári Szövetség ajánlatát az RMDSZ-szel közösen megszervezendő összmagyar előválasztásokra vonatkozóan, mert ez teremt egyedüli lehetőséget arra, hogy az őszi választásokat követően az erdélyi magyarság valós parlamenti képviselettel rendelkezzen" – áll a Magyar Polgári Szövetség vezetőtanácsának közleményében. /A vajdasági magyarokkal szolidarizál az MPSZ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./

Bözödújfalu elárasztásának 15. évfordulóján, aug. 7-én az egykori lakosok, a faluból elszármazottak, az újfalusiakkal együtt érzők tizennegyedik alkalommal találkoztak az emlékfalnál. A találkozó hagyománnyá vált. Az emlékező ökumenikus istentiszteletet Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi katolikus plébános tartotta, valamint Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, a falu szülötte. Sebestyén Péter kiemelte hogy ez az évenkénti találkozó a hűség jelképe is. Hűség a szülőföldhöz, a helyhez, a hazához, az otthonhoz, a múlthoz, emlékeinkhez, a közös gyökerekhez, a felszámolt közösséghez. Bözödújfalu évszázadok óta a lelkülete által híres. Megőrzött egy hitvilágot, amiről mindenki azt hitte, hogy kiirtották. Ezért jött ide és írt könyvet Kemény Zsigmond, Bözödi György és Móricz Zsigmond. /Kilyén Attila: Tizenöt éve árasztották el Bözödújfalut. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

A II. Regionális Simonyi Napokra több országból érkeztek résztvevők. Aug. 7-én fúvószene fogadta a Simonyifalva ünnepségére érkezett vendégeket. A művelődési otthonban dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Megjelentek Debrecen és Gyula városok, Békés megye önkormányzatának küldöttségei, a békésszentandrásiak, akik rokonoknak is számítanak (Simonyifalva lakosságának egy része annak idején onnan települt át). Tokay György parlamenti képviselő a Simonyiak példamutatásáról, múltról és jelenről, a ma 860 lelkes, öregedő közösség EU-s jövőjéről szólt, ami meghozhatja a kiutat a ma szorító gondjaiból. Gaál Áron gyulai költő a költői helytállás bátorságáról értekezett. Báró Emődy Dániel, Simonyi óbester emlékének lelkes ápolója (1999 óta az ő szervezésében rendezik meg a debreceni Simonyi napokat), több olyan személyiségnek adott át emléklapot, akik hozzájárultak Simonyi óbester kultuszához. Ebben a megtiszteltetésben részesült többek között Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője és Balta János, a lap munkatársa. A képzőművészeti Simonyi-díjat Kocsis Rudolf szobrászművész kapta. A faluba érkezett együttesek végigjárták, -táncolták a falu főutcáját, majd rögtönzött néptáncbemutatót tartottak. A művelődési otthonban felléptek a hagyományőrző együttesek. A résztvevők emlékeztek az idén tavasszal elhunyt Szívós Imrére, aki Simonyifalva művelődési életének évtizedeken keresztül mindenese volt. /Jámbor Gyula: Simonyiakkal – Európa felé. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

A Zsombolya Napok megünneplésére megtelt a város a környező településekről érkezettekkel. Jöttek magyarországiak, a németországi Erlagenből, Münchenből stb. tömegesen hazalátogattak az egykori zsombolyaiak. Júl. 7-én léptek színpadra a folklór együttesek. Az idén hetedik alkalommal megrendezett Zsombolya Napok tovább öregbítették az ünnep hírnevét. /Sipos János: Zsombolya ünnepe sok-sok vendéget vonzott. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

Huszonhetedik alkalommal tartották meg a korondi fazekasvásárt Árcsón. Az idei vásáron 14 fazekasmester mutatta be termékeit. A kétnapos rendezvényen jelen voltak Korond öt anyaországi testvértelepülésének képviselői is. Fellépett a helyi Üvegharang ének- és versmondó csoport, a csíksomlyói, a mezőbándi, a szovátai és az ákosfalvi tánccsoport, a helyi fúvósok, majd megbeszélés volt a fazekasság történetéről. /Hecser Zoltán: Fazekasvásár huszonhetedikszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./

Borbély László képviselő a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén javasolta, hogy az RMDSZ készítsen egy átfogó törvénytervezetet a régiófejlesztésről. A tervezet készül, jelezték a pénzügyminisztériumnak, hogy tárgyalnának erről. Romániában a vidékfejlesztés, régiófejlesztés gyerekcipőben jár. Nincs átfogó stratégiai terv, amely megmutatná, hogy az egyes térségekben melyek a kiemelten fontos beruházások, hogyan tud több helység közös fejlesztési tervet kidolgozni. Célszerű lenne, hogy a székelyföldi régió egy térséget képezzen, ez nagyobb autonómiát jelentene. /(mózes): Nem tűzoltómunkára van szükség! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

Gabriel Naghi vezérőrnagy, a kormányőrség (SPP) igazgatója belső bizottságot nevezett ki annak az incidensnek a kivizsgálására, amelynek során az intézmény két altisztje megverte Serban Andrei Pretor államtitkárt. A két SPP-őrmestert sürgősen az ítélőtanács elé állítják. /Vizsgálat a kormányőrség verekedő őrmesterei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

A határon túli románok jogállásáról készül törvénytervezetet benyújtani a román kormány a parlamentnek. A Cotidianul című független napilap hírt adott arról, hogy a törvény számos intézkedést helyezne kilátásba a "román kulturális önazonosság" megőrzése érdekében. Ennek szellemében számos joggal ruháznák fel a külföldi országokban élő románokat mind kulturális, mind oktatási téren, elősegítendő, hogy megőrizzék etnikai, nyelvi és vallási identitásukat. Így joguk lesz majd Romániában tanulni, az oktatás minden szintjén kedvezményekben részesülhetnek, romániai ösztöndíjakat kaphatnak, ingyenesen férhetnek hozzá a romániai állami kulturális intézmények szolgáltatásaihoz. A Cotidianul felidézte az Orbán Viktor miniszterelnöksége idején megalkotott magyarországi státustörvényt, amelyet utóbb módosítottak. "Nastase azt csinálja, amit Orbán Viktor esetében bírált" – írta tudósítása címében a lap. /Törvény készül a határon túli románok jogállására. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./ A tervezet szerint a parlament védnöksége alatt évente egyszer ülésezik külföldön vagy az országban a Románok Világkongresszusa. A kongresszus megválasztja az állandó jelleggel tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező Románok Világtanácsát. E testület feladata lesz tanácsot adni, és segítséget nyújtani a kormány szakintézményeinek, és lehetővé teszi a határon túli románok számára, hogy közvetlenül beleszólhassanak az őket érintő bukaresti döntésekbe. A törvény alkalmazásával megbízott illetékes romániai hatóság a Határon Túli Románok Hivatala, az intézmény azonban együttműködik a Külügyminisztériummal, valamint az oktatási és a kulturális tárcával is. Az a terve, hogy a külföldön élő románok is állíthassanak saját jelölteket a parlamenti választásokon, Doru Novacovicitól, a Szabad Románok Világszövetsége elnökétől származik. /Bukarest „eurokonform” támogatást nyújt a határon túli románságnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Kolozsváron a Szabadság vendége volt Fejtő Ferenc. A Párizsban élő író, történész elmondta: noha egy rövid 1916-os aradi úttól eltekintve életében most jár először Erdélyben, úgy érzi, a Kolozsvári Grandpierre Emil és más erdélyi barátai által leírt helyre tér vissza, olyan, mintha hazajönne. /Vendégünk volt Fejtő Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Nem lenne szabad pesszimista cikkeket írnia a Szabadságban, üzenték tucatjával a szórványt járó és sorsukról tudósító Szabó Csabának olvasói. Amikor úgy látta, hogy politikai áthallást akarnak jó néhányan kihallani/kiolvasni tényfeltáró írásaiból, akkor feladta a harcot. Elhallgatott "kellemetlen" dolgokat. Nem írta meg, hogy melyik az az erdélyi magyarlakta nagyváros, ahol az idén megkezdődik a líceumi magyar tagozat felszámolódása, továbbá, hogy melyik az a két iskola, ahol nem sikerült megoldani a szakképzett pedagógushiányt, az sem, hogy számításai szerint nyolc év múlva hol fog húzódni az új erdélyi magyar nyelvhatár. /Szabó Csaba: Tündérkert – nyolc év múlva. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Aug. 8-án zárult Tordaszentmihály háromnapos ünnepe. Voltak sportvetélkedők, továbbá tudományos szimpózium, fotókiállítás, aszfaltrajzverseny, népzene- és néptánctalálkozó. Idén is vendégül látták testvértelepülésük küldöttségét, a magyarországi sárrétudvariakat. A közös tervek között szerepel egy nyaraló felépítése. /(Rostás-Péter Emese): Háromnapos faluünnep Tordaszentmihályon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Megrendezik Verőcén a IV. Magyar Szigetet, aug. 11-18-a között. Toroczkai László főszervező kijelentette, azért magyar sziget, mert szigetet képez a nemzetközi, kozmopolita fesztiválok között. A Magyar Szigeten együtt lehetnek a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és őrvidéki fiatalok a csonka-magyarországiakkal. Több mint hetven előadás lesz, s a saját területükön a legkiválóbb szakembereket hívták meg. Köztük van Kiszely István és Bakay Kornél történész, Jankovich Marcell, Ungváry Zsolt író, Fridrich Klára rovásíráskutató, Für Lajos és Raffay Ernő, Drábik János, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója, az 56-os Wittner Mária, Varga Tibor és Kocsis István a Szent Korona szakértői, továbbá a csángóföldi Duma András. Idén is lesz Sajtóklub és ifjúsági kerekasztal, ahol a legnagyobb nemzeti ifjúsági szervezetek vezetőit ültetik egymás mellé. Esténként több mint húsz zenekar lép fel. Mindezeken kívül számos egyéb program, haditorna, filmvetítések, solymász-bemutató színesítik a Magyar Szigetet. A Magyar Szigeten hirdetik ki a Kárpát-medencei rajzverseny győzteseit is. „Hazám" címmel közel kétszáz gyermekrajz érkezett a pályázatra, a történelmi Magyarország valamennyi régiójának általános iskoláiból. – Tavaly a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat /HVIM/ elhagyó elnökségi tagok új szervezetet hoztak létre, amely Erdélyben összefogott egy már létező szervezettel. A HVIM-et és a Magyar Szigetet is Toroczkai László alapította. A Magyar Sziget védnöke a kezdetektől fogva Bethlen Farkas verőcei polgármester, a programigazgató pedig Zagyva György Gyula, a HVIM alelnöke. A főszervezők személye tehát változatlan. Idén először egy elszakított területen is meg tudták rendezni a Magyar Szigetet. Májusban a háromnapos, I. Felvidéki Magyar Sziget óriási sikert aratott, több mint háromezer felvidéki magyar fiatal vett részt a fesztiválon. Az első Magyar Szigeten 2001-ben még alig száz-százötven, 2002-ben már mintegy kétezer, 2003-ban pedig már több mint ötezer fiatal kereste fel a Magyar Szigetet. A mostanira 8-10 ezer fiatalt várnak a Kárpát-medence egész területéről. /Fábián Tibor: IV. Magyar Sziget, augusztus 11-18. Nemzetépítő fesztivál a Dunakanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Az eredetileg Mezőfényre tervezett VIII. Néptánc– és Kézműves Tábornak végül Sárközújlak adott helyet. Az aug. 8–án megnyílt táborban 60 gyermek és 20 fiatal vesz részt. A tábor szervezői minden kézműves–foglalkozásra két napot szántak, hogy ez idő alatt minden gyermek kipróbálhassa tehetségét. /(anikó): VIII. Néptánc– és Kézműves Tábor – Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 11./

Török László idén júniusban lett Nagyszalontai polgármestere, addig alpolgármester volt. Nagyszalonta lakossága közel háromezer fővel apadt az elmúlt évtized során, és az elvándorlási tendencia főleg a magyarokra, azon belül is a fiatalokra érvényes. Közel a határ, egyórás autóútra van Békéscsaba, ahol bevásárolnak, gyermekeiket iskolába járatják a szalontaiak, sőt több nő Magyarországon szüli gyermekét. A 18 ezer lelkes Nagyszalontán még mindig a csatornázás, a tömegközlekedés, az infrastruktúra megoldatlansága okoz gondot. A helyi mezőgazdasági gimnáziumban ősszel élelmiszeripari szakot indítanak magyarul, emellett szeretnék, ha a nagyváradi egyetem kirendeltséget hozna létre Nagyszalontán. Nagy hangsúlyt fektetnek az idegenforgalomra. /Rostás Szabolcs: Hol verekedett Toldi a farkasokkal? = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

A nemzetállam eszméjét valló közép-kelet-európai kisállamok identitásának jókora hányada abban a hitben gyökerezik, és abból táplálkozik, hogy gyűlölni, beolvasztani, kitelepíteni, megszüntetni kell a magyarokat, s máris megoldják problémáik zömét. Szerbiában verik a magyarokat, Romániában a miniszterelnök játszadozik egy kicsit a magyarellenes kártyákkal, s Szlovákiában nehezen viselik, hogy két magyar is bekerült az Európa Parlamentbe az MKP (Magyar Koalíció Pártja) listáján. Egy Dag Danis nevű szlovák újságíró gyakran ír a magyar kérdésről, jelenleg abból az apropóból, hogy Magyarország az EU tagja lett, Dag Danis szerint az Európa Parlamentben csak azért lehet magyarul beszélni, mert Magyarország tagja az EU-nak, ugyanúgy, mint Szlovákia. „Az államnyelvet minden nemzetállam azért védelmezi, mert államnyelv nélkül nem működhetne nemzetállamként." /Baranyai Péter: Egy briliáns elme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Nem tartható tovább a Trianonban ránk kényszerített helyzet, mely azt diktálja, hogy magyar a magyartól legyen idegen – jelentette ki Duray Miklós az autonómia és a kettős állampolgárság kérdéseit taglaló sajtónyilatkozatában. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnökének nyilatkozatát közölte a Pozsonyban megjelenő Szabad Újság hetilap. Duray szerint az ősztől induló révkomáromi magyar egyetem "olyan autonóm intézmény, amely saját belső önkormányzattal és hatáskörrel rendelkezik, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy puszta léténél fogva a magyar autonómia műhelyévé válhat". Az MKP semmiféle autonómiáról nem mondott le. Kovács László külügyminiszterrel ellentétben Duray úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia, Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. /Duray Miklós az autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

Aug. 7-én dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A Gyergyói-medence modernizációja. A gyergyói térség népességének alakulása a változás utáni időszakban címmel tartott előadást Gyergyószentmiklóson. A diktatúra idején az iparosítás célja Székelyföld elrománosítása volt, de a helyi vezetőknek köszönhetően ez nem következett be: munkaerőt a környező falvakból hoztak. Szintén nekik köszönhetően a gyárakat a korabeli, legmodernebb, többnyire nyugati gépekkel látták el. 1990 után országos szinten bekövetkezett egy rosszul kivitelezett privatizáció, amely a Gyergyói-medencét a létében érintette. A gyárak tönkrementek, a munkások nagy részét elbocsátották, a gépi felszerelés sok helyen eltűnt. Erdélyi Ede a lenfonodából gátert csinált, a szövőde egy időre fellendült, jelenleg árverezik, a bútorgyárat egy csíkszeredai igazgató tette tönkre. A nagy ipari vállalatok leépülésével egyidőben magánvállalkozások létesültek, szám szerint 483, amelynek a fele működőképes. A vállalkozók jelentős hányada foglalkozik fafeldolgozással, és többségük becsületesen. 1997–99 között a hatalomhoz közel álló fakitermelők jutottak fához, 6 milliárd dollár értékű faanyaggal károsítva meg Hargita–Kovászna megyét. A képviselő kitért arra, hogyan gátolta meg az erdészet az erdők visszaadását, s a törvény érvényesítését. 1995-től elkezdődött a térség népességcsökkenése, jelenleg a kivándorlási folyamat viszonylag megállt. /Gál Éva Emese: Közérdekű előadás a Gyergyói-medencéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Legkevesebb 300 ezerre tehető az idén Erdélyben nyaraló magyar turisták száma. Az ide látogatók gyógykezelés és nyaralás céljából is látogatják Erdélyt. – A becslések szerint egész Erdélyre vonatkoztatva harmincszázalékos növekedést tapasztalnak – vélekedett Gábora Ede, az Erdélyi Turizmus budapesti cégvezetője. A magyar turisták számát azért nehéz felbecsülni, mert Románia nem ad ki pontos statisztikákat. Csak annyit lehet megtudni, hogy évente 1 millió százezer magyar állampolgár lépi át a határt. Az Erdélyi Turizmus toplistája szerint továbbra is Szováta, őt követi Torockó, Parajd, a Békás-szoros, a Szent Anna-tó, a Tordai-hasadék és a kalotaszegi térség is egyre látogatottabb. /Egyre vonzóbb Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Csernátonban a márciusban elkezdődött nemzetközi népművészeti oktatótábor-szezon hivatalos nyitánya óta 374 külföldi és erdélyi táborozót fogadott a csernátoni Haszmann Pál Népművészeti Múzeum és ennek keretében működő Népfőiskola, a vendégek a hagyományos népművészeti alkotás különböző fajtáinak – fafaragás, nemezelés, bútorfestészet, gyöngyfűzés, bogozás stb. – elméleti és gyakorlati elsajátításával foglalkoznak, valamint a tábor vezetői által szervezett tájismereti programokon vesznek részt. /Gyergyai Csaba: Idén harminc éves a csernátoni múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

- Egyetlen kabinet sem nyújtott akkora támogatást a határon túli magyarok számára, mint a jelenlegi magyar kormány ebben a költségvetési évben – jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az Erdélyi Riportnak adott interjújában kifejtette: 2002 májusa, a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta két törekvés érvényesült a hivatal munkájában. Egyrészt folytatta azt, ami korábban jól működött, másrészt ebben az időszakban új kihívásokkal kellett szembenéznie. Az erdélyi magyar magánegyetem működtetése és fejlesztése megközelítőleg 2 milliárd forintot jelent évente – állapította meg Bálint-Pataki. /Bálint-Pataki a határon túliak támogatásáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./