Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn kifejtette, hogy a kettős állampolgárság iránti igényt esetlegesen megindokló három pontból kettő teljesíthetetlen, a harmadikat meg minek, mikor Románia amúgy is rövidesen EU-tag lesz. Közben Vastagh Pál /MSZP/ volt magyar igazságügy-miniszter kételkedett abban, hogy egyáltalán kivitelezhető-e a kettős állampolgárság kérdésének ismételt napirendre tűzése, miután Magyarország e probléma felvetése nélkül zárta le az uniós tárgyalásokat. A nemzetegyesítés gondolatával szemben a valóság az anyaországi hűvösség. /Csinta Samu: Megrekedő kettősség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Nagyváradon júl. 6-án megnyitotta kapuit az első Partiumi Írótábor. Megkezdődött a tanácskozás Város az irodalomban címmel. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a klasszikus műveltség másodrangú lett Európában. Kalász Márton a lokálpatrióta érzület irodalomban is megjelenő színpompás világáról szólt és arról is beszélt, hogy korábban közepes városok kultúra és irodalomteremtő bölcsőhelyek voltak. Ilyen Nagyvárad is. Pomogáts Béla irodalomtörténész emlékezett arra, hogy a XX. század elején Nagyvárad a kultúra egyik fellegvára lett, Ady Endre révén a modern magyar irodalom egyik szülőhelye. Pomogáts Béla szerint hanyatló tendenciát mutat az erdélyi magyar kultúra. Székelyhidi Ágoston beszélt 1956 szerepéről, 56 agyonhallgatott erdélyi vonulatáról. Székelyhidi szerint Magyarország végre visszatért Európához, tagja lett az uniónak, de vajon teljes-e az öröm a nemzetrészek nélkül. /(Balla Tünde): Megnyílt a Partiumi Irótábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Mózes Árpád evangélikus lutheránus püspök nyugdíjba vonult, esedékessé vált az új püspök megválasztása. Mózes Árpád távozása óta az egyházfői teendőket Adorjáni Dezső Zoltán püspök-helyettes /sz. Brassó, 1964/, a bukaresti gyülekezet parókus lelkésze látja el. Ő a titkos választás legnagyobb esélyese. 1988 óta magyar, román és német nyelven Bukarestben szolgál Adorjáni Dezső Zoltán. 1999 óta a Neuendeltelsaui Lutheránus Teológiai Intézet doktorandusza. Adorjáni társaival megpróbálta a régi hierarchikus struktúrát megújítani, a kollegiális vezetés a céljuk. Az evangélikus egyház harmincötezer főt számlál, zömében Brassó, Szeben, Medgyes vidékén, ezen kívül 112 szórványban végeznek szolgálatot. Olyan helyeken is, ahol nincs se templom, se lelkész, mint például Gyulafehérváron, Tövisen, Désen, ahol tíz–húsz, vagy ennél is kevesebb hívő él. A bukaresti magyar evangélikus gyülekezet ma alig éri el a 400–500-at, ebből mintegy százan beszélnek magyarul anyanyelvi szinten, kétszázan gyengén, száz–százötven pedig csak románul tudnak. Bukaresten kívül a Regátban élnek még evangélikusok, Ploiesti-en, ahol Bíró Tivadar és Galacon, ahol Nagy Endre a lelkipásztoruk, mindketten reformátusok. Az evangélikusok tizennyolc épületet igényeltek vissza, kormányhatározat alapján újra tulajdonukba került Négyfaluban két, Apácán egy iskolaépület és a hozzátartozó telek. /Barabás István: „Egyházunk be van ágyazva a mai idők világába". Beszélgetés Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Évek óta áll a tehetséges vidéki gyerekek befogadására szánt Rákóczi Kollégium építése Szatmárnémetiben. Szilágyi Éva tanárnő, a Református Gimnázium igazgatója elmondta, hogy rövidesen tovább folynak a megkezdett építkezések, amit az tesz lehetővé, hogy Tőkés László püspök ötmillió forint támogatást szerzett az építkezésre, s más pályázatok, rendezvények, jótékonysági előadások által is megpróbálják mielőbb előteremteni a szükséges anyagiakat. Amíg a Rákóczi Kollégium elkészül, a Hám János Katolikus Líceum bentlakásában helyezik el a tanulókat. A Református Gimnázium mind több ösztöndíjat tud biztosítani a rászoruló diákoknak. /Sike Lajos: Mégis tovább épül a szatmári Rákóczi Kollégium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Az Artera Alapítvány /Székelyudvarhely/ célja a közösségépítés- közösségfejlesztés, vezetője Lőrincz Zsuzsanna. Nyaranként a mesefalut Máréfalván rendezik be. Júl. 8–16-a között a gyerekek játékosan tanulják a népművészetet, a népi kismesterségeket. Ezután kezdődik a Míves Emberek Sokadalma Székelyudvarhelyen, ugyancsak az Artera szervezésében. Az előző években Magyarországról, Felvidékről, Újvidékről is jöttek kiállítók. Színészvetélkedő is lesz, a műsorvezetője a tervek szerint Für Anikó. /Oláh István: Mesefalu és mirákulum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Júl. 6-án a sárközújlaki általános iskola falán emléktáblát avattak a közel kétszáz sárközújlaki zsidó deportált emlékére. 1944. május első napjaiban, a jelenlegi általános iskola épületében gyűjtötték össze a sárközújlaki zsidókat, hogy elszállítsák őket a haláltáborok felé. /E. Gy.: Sárközújlak: Emléktáblát avattak a holokauszt áldozatainak emlékére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./

Megjelent Kántor Lajos új kötete A Kapu (Balassi–Polis, Budapest–Kolozsvár, 2004), melyben a szerző minden emléket összegyűjtött városáról, Kolozsvárról. Ezt jelzi az alcím is: Ház, utca, város, ország. – A Tanúskodni jöttem (Kriterion, Kolozsvár, 2003) című, a két világháború közötti román emlékirat- és naplóirodalomból válogató kötet előszavában Horváth Andor Eugen Lovinescut idézte: "…az emlékek megőrzése és továbbadása, mint szellemi foglalatosság, szintén intézményes garanciák meglétét igényli." Ezt szolgálja „A Kapu” is. /Demény Péter: A remény könyve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Murádin László kolozsvári nyelvtudós és nyelvművelő ötödik anyanyelvápoló és ismeretterjesztő kötete látott napvilágot: Anyanyelvi mozaik, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2004. A szerző foglalkozott az idegen szavak, a románból fordított tükörszavak, a hivatalos/hivatali nyelv, valamint az egységes magyar nyelvhasználat kérdéskörével. Elterjedt például a municípium a megyei jogú város helyett. /Komoróczy György: Anyanyelvünk, a sokszínű csoda. Murádin László újabb nyelvművelő könyvéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a vele készült interjúban leszögezte, az Európai Parlament bonyolult egyeztetési rendszerében csak akkor érhetnek el sikereket, ha a két nagy hazai párt összefog a magyar érdekekért. Szerinte az eredményes magyar lobbizás fordulatot hozott az európai kisebbségvédelemben. Amikor a Fidesz kormányon volt, azt hangoztatta, hogy „merjünk nagyok lenni". Ezzel Tabajdi is egyetértett. Azonban Tabajdi szerint az Orbán-kormány elidegenítette magától a korábbi tagországok számos vezetőjét. /Barcs Endre: Nemzeti összjáték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A MÁÉRT összehívása a miniszterelnök jogköre, és elvileg nem köteles előre egyeztetni a határon túli szervezetekkel. A bejelentés az idén Erdélyben történt, miután a kormányfő tárgyalt Markó Béla RMDSZ-elnökkel, jelezte Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, majd hozzátette: a két esemény egybeesése nem jelenti azt, hogy az RMDSZ-szel külön egyeztettek volna. – Szabó Vilmos tagadta, hogy halogatták volna a tanácskozást. A napirenden továbbra is az uniós csatlakozásból adódó feladatok és lehetőségek szerepelnek, csak annyi változott, hogy a határon túli magyarok jelentős része uniós állampolgárrá vált. A szeptemberi ülésen megtárgyalhatnak más ügyeket is, az autonómiától a kettős állampolgárságig, ha a magyar szervezetek ezt kívánják – mondta az államtitkár. /MÁÉRT: a csúszás nem késés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A Lakitelek-munkacsoportnak elfogadhatatlan a verespataki bányanyitás lehetősége – jelentette ki Ékes József MDF-es képviselő, a munkacsoport tagja. A román kormány még nem adott engedélyt a bánya megnyitására, de sajnos, a környék teljes felszámolása megindult, tette hozzá. A Lakitelek-munkacsoportot jún. 21-én hozta létre 13 MDF-es parlamenti képviselő. Célként a Magyar Demokrata Fórum jobboldali, nemzeti és keresztény irányultságának erősítését jelölték meg. – A 2000-es tiszai ciánszennyezést is az okozta, hogy átszakadt egy ipari derítő gátja Romániában, és onnan mintegy 100 ezer köbméternyi ciánid és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Láposba, majd a Szamosba, onnan pedig a Tiszába. A magyarországi folyókban 1241 tonna hal pusztult el. A becslések szerint a ciánszennyezés 28,5 milliárd forint kárt okozott Magyarországnak. – A Lakitelek-munkacsoport kiemelten kívánja kezelni ezt a kérdést. /A Lakitelek-munkacsoport a verespataki bánya ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A magyar közélet két párhuzamos világra tagolódott. Magyarország lakossága két pártra szakadt. Magyarország határain túl is ugyanaz a folyamat zajlik a magyar közösségekben. Egymásra szerveznek rendezvényeket. Idén a tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort a tusnádfürdői kempingben. Kezdetben a baloldal, valamint a polgári és a nemzeti oldal magyar politikusai egyaránt megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, később azonban szinte kizárólag a nemzeti oldal képviseltette magát. A hivatalos román fél is kikopott a szabadegyetemből, szinte tüntetőleg Marosfőn szervezett különbejáratú szabadegyetemet magának. Idén meg Tusnádfürdőre költözött Orosházáról a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszeminárium, illetve az elmúlt években a tusványosi táborral egy időben szervezték meg a Pepsi-sziget mintájára Marosvásárhelyen a Félszigetet. A szervezők váltig hangsúlyozzák, hogy ezek nem ellenrendezvények, maga Medgyessy Péter kormányfő magyarázta el, hogy „nem azonos súlycsoportban" mérkőznek. Nos, a ‘súlycsoport’ a lefitymálást, a ‘mérkőzés’ pedig a konfrontációt jelenti. /Sarány István: Párhuzamos világok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Emil Boc kolozsvári polgármester menesztette a polgármesteri hivatal jogi főosztálya éléről Vasile Ghermant, aki anyakönyvvezetőként megtagadta két pár összeházasítását, mivel azok nem csak románul mondták ki az igent. Gherman ellen ugyanakkor bírósági eljárás indul annak az 50 millió lejnek a visszaszerzésére, amelyet a polgármesteri hivatalnak kellett kártérítésként fizetnie az egyik párnak. A Kolozs Megyei Törvényszék végleges ítéletben kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy több mint 50 millió lejes erkölcsi kártérítést fizessen Herédi Zsoltnak és Füsy Katalinnak, miután Vasile Gherman anyakönyvvezető 2001. május 31-én megtagadta összeházasításukat, mivel Herédi és Füsy románul és magyarul is kimondták az igent. 2004 júniusában hasonló incidens történt, amikor Gherman megtagadta egy román–francia pár megesketését, mivel nem csak románul mondták ki az igent. /Boc menesztette Gherman anyakönyvvezetőt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában 28 erdélyi magyar tanintézet vezetői vehettek át magyar nyelvű software-csomagot Jambrik Mihálytól, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közigazgatási államtitkárától. Székelyudvarhelytől Brassóig, Szóvátától Csíkszeredáig a magyarok lakta vidékekről érkeztek iskolaigazgatók Nagyváradra. Jambrik Mihály szerint a magyar informatikai tárca egyik alapvető célja a határon túli magyar ifjúság támogatása, hogy a diákok a legkorszerűbb számítógépes programok segítségével dolgozzanak. Idén több határon túli magyar fiatal vehet részt az e-Magyarország programban szervezett infotáborokban. A szaktárca a Microsoft-tal megkötött szerződés alapján 60 határon túli magyar tanintézetnek ad lehetőséget a jogtiszta-software használatára. A minisztérium idén 300 millió forintot fordíthat a határon túli magyar közösségek informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére. /(Balla Tünde): Jogtiszta software-használat erdélyi magyar középiskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Júl. 8-án felavatták a reformkori Erdély egyik vezéralakjának, Bölöni Farkas Sándornak a felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. Az obeliszk tetején, a Ledniczky Tamás szobrászművész által Bölöni Farkas Sándorról készített új mellszobor áll, az eredeti, Szathmári Pap Károly által kivitelezett mellszobor ugyanis egy közelmúltbeli viharos időjárás miatt kettétört. /Köllő Katalin: Felújított síremlék a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Sepsiszentgyörgyön immár harmadik alkalommal rendeznek Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált, idén Együtt Európában a kirekesztés ellen mottóval, jún. 26. és júl. 4. között, melynek fő szervezője a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke elmondta, hogy a baróti Tanulók Klubjával már a kilencvenes évek eleje óta jó kapcsolatuk alakult ki, amikor jelentkeztek a budapesti Kárpát-medencei Gyermekbarát Bábfesztiválra. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elődje 1917-ben alakult meg, a szabadkőművesek gyermekbarát hagyományait folytatva. A gyermekbarát egyesületet 1944-ben betiltotta be a nyilas belügyminiszter, majd 1948-ban a kommunista diktatúra szüntette be. 1992-ben a szervezet újjáalakult. Kapcsolatot alakított ki a határon túli magyar gyermekekkel, többek között Bátyúban, Szabadkán, Nagyváradon, Baróton és Sepsiszentgyörgyön. Az idei támogatók között van Kovács László külügyminiszter is. /Guther M. Ilona: Együtt Európában a kirekesztés ellen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Hat éve szervez alkotótáborokat hivatásos és műkedvelő képzőművészek számára a gyimesfelsőloki Lépések Színekben és Formákban Alapítvány. Idén jún. 28. és júl. 3. között Récepatakán dolgoztak a táborozók. Timár Károly, az alapítvány vezetője elmondta, idén a táborban volt grafikus, festő, szobrász és textilművész. Összesen húszan táboroztak a Gyimesekben, a hazaiak mellett magyarországiak is voltak. A meghívott táborozók szabadon választott témán dolgoznak, a szervezők nem várnak el mást tőlük, mint azt, hogy a táborban született alkotásokból egyet bocsássanak a szervező alapítvány rendelkezésére, egyet pedig ajánljanak fel az anyagi támogatóknak. A Lépések Színekben és Formákban Alapítvány havi, kéthavi rendszerességgel szervez egyéni vagy csoportos kiállításokat gyimesfelsőloki galériájában. /Sarány István: Tárlat a csűr oldalán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Kis Csaba református lelkész 1985 óta szolgál a havadi gyülekezetben. Leányegyház a nagyadorjáni, s hétvégeken Gegesben is szolgál. 1985-ben 400 lélek tartozott a havadi és 190 a nagyadorjáni református gyülekezethez. Ez az idénre 260-ra, illetve 60-ra apadt. A fogyatkozás tovább tart. A falvak lassan-lassan elöregednek, a fiatalok máshol keresnek megélhetést. Az üresen maradt házakba romák költöznek. A többi településsel ellentétben viszont itt a romáknak a társadalomba való beilleszkedése nem okoz gondot. Náluk sok gyermek van, így évtizedek múlva megváltozik a demográfiai egyensúly. Valamikor itt csak magyar szót lehetett hallani, most azonban egyre több a román. Geges elszegényedett gyülekezet, képtelen saját lelkészt tartani. A gyülekezet lélekszáma 270-re apadt. /Nagy Annamária: Apadó lélekszám. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

A felvidékiek magyarság jogfosztását a Benes-dekrétum mondta ki. 1947 tavaszán 76.000 tehetős, vagyonnal rendelkező felvidéki magyart kényszerítettek arra, hogy átköltözzenek Magyarországra, s helyükbe 60.000 szegényebb sorsú magyarországi szlovákot telepítettek. Ugyanekkor közel 44.000 szlovákiai magyart a Szudéta vidékről kitelepített németek által elhagyott csehországi falvakba internáltak. A felvidéki magyarságot megtizedelő kitelepítés emlékművét Nagymácsédon létesítették. Az erdélyiek egyek a felvidékiekkel a múlt tragikus eseményeit felelevenítő keserűségben. A népdalkincset viszont átmentették a túlsó partra, a Hargita lábánál, vagy a dalban sokat emlegetett Csitári hegyek alatt, a Zobor és a Gimes alján, ahol Kodály Zoltán megkezdte népzenei gyűjtőútját. Kodály írta: "A magyarság csak úgy maradhat fönn, ha minden egyes magyar lélekben határőr, s ha egymással megbonthatatlan kapcsolatot tart fenn, tudja egymást; a legészakibb őr megérzi a legdélibb minden mozdulatát". Ez a célja a Lármafa-találkozóknak is, amelyet idén ötödszörre rendezett meg a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Cserhalom Művelődési Egyesület a Szlovákiai Magyarok Közművelődési Szövetségével, a Csemadokkal közösen. Erdély 42 helységéből 102 "zarándok" indult útnak a Felvidék legnevezetesebb településeire. Olyan erdélyi falvak és városok lakóit hívták, akiknek templomának falán megtalálható a Szent László-legendát ábrázoló freskó. A felvidéki magyarok száma Trianon óta fokozatosan csökken. Míg 1910-ben a mai Szlovákia területén az 1,7 millió fős szlovákság mellett közel 900.000 magyar élt, az ezredfordulón a többségi nemzet tagjainak száma a több mint két és félszeresére nőtt (4,6 millió), a magyaroké pedig 520.000-re esett vissza. /Bodolai Gyöngyi: Cegőtelkétől a Csitári hegyekig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

A Pro Partium Díj és a tábor díjának átadásával júl. 8-án véget ért a Partiumi Írótábor Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Az írótábor díját Hodossy Gyula felvidéki irodalmár kapta, aki bár a meghívottak között volt, egy autóbaleset miatt nem tudott jelen lenni. A Pro Partium Díjjal Pomogáts Bélát, az Illyés Közalapítvány elnökét tüntették ki. A rendezvényen több mint hatvan Kárpát-medencei író, költő, irodalomkritikus és könyvkiadó vett részt. Barabás Zoltán főrendező, az egyházkerület szóvivője kifejtette, az írótábornak, melyet éves rendszerességgel kívánnak megszervezni, a kovász szerepét szánták. Sántha Attila, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke üdvözölte a kezdeményezést, és elmondta, egyre több jele van annak, hogy a Partiumban újra megélénkül a művelődési élet. Az első napon Kalász Márton, Pomogáts Béla és Székelyhídi Ágoston tartott előadást. Másnap Indig Ottó Kántor, Lajos, Tőkés László és Csép Sándor szólt az egybegyűltekhez. /Pengő Zoltán: Jövőre Érmindszenten? = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Idén nyáron aradiakat is meghívtak a Lakiteleki Népfőiskola előadásaira. A nyári szabadegyetem első részében az 1956-os magyar forradalommal foglalkozó kutatások legújabb eredményeit, az arról szóló kiadványokat dr. Zakar Péter, a szegedi tanárképző főiskola tanára ismertette. A hét második felében a Klebelsberg Szabadegyetem rendezésében került sor a Kistelepülésen tanítók IX. Országos Találkozójára, amelyre szintén hivatalosak voltak a határon túlról érkezettek is. Csodálatos kultúrcentrumot alakított ki az Alföld kellős közepén a Lezsák Sándor elnök vezette Lakiteleki Alapítvány vendégházzal, előadótermekkel, Mindszenty-emlékszobával, emigrációs gyűjteménnyel, kiadóval és nyomdával, ahol a tetszetős Népfőiskolai füzetek-sorozat is készül. És ahol minden a magyarságtudat ápolását szolgálja. A parkban felépített Szent István kápolna előtti szoborparkban kapott helyet a 20. század hat magyar vértanú egyházfőjének bronzba öntött képmása: Józan Miklós unitárius, Márton Áron római katolikus, Romzsa Teodor görög katolikus, Ordass Lajos evangélikus, Ravasz László református püspöké, valamint Mindszenty József bíborosé. Az épületegyüttes központi terén Sinkovits Imre, a nemzet színészének, Illyés Gyula és Németh László, a múlt század két kimagasló magyar írójának szobra fogadja a látogatókat. A tér egyik sarkán kopjafa emlékeztet Antall József miniszterelnökre, a másikon Tollas Tiborra, a nyugati magyar emigráció kimagasló költő-szerkesztőjére. A Kölcsey Központ előadótermébe olyan személyiségek osztották meg a gondolataikat a hallgatókkal, mint Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, volt oktatásügyi miniszter, Dobos Krisztina oktatáspolitikus, Balla Gábor Tamás egyetemi tanár vagy Bódi Ferenc szociológus. – A tanítók országos tanácskozásának résztvevői közül a legtöbbet Lezsák Sándor országgyűlési képviselő keresztnevén szólított. /Ujj János: Egy hét Lakiteleken. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Ferenczi Géza nyolcvanéves történész-régész húsz éven keresztül a székelyudvarhelyi múzeum igazgatója volt. 1954-ben került, Székelyudvarhelyre. 1943-ban érettségizett Kolozsváron, majd jelentkezett a Ludovika Akadémiára. Másfél éves nyugati hadifogságból 1946-ban tért haza Kolozsvárra testvérével Istvánnal együtt, aki – akárcsak édesapjuk – szintén régész-történész volt. Édesapja, Ferenczi Sándor régész szovjet hadifogságban halt meg. Ferenczi Géza 1947-ben beiratkozott a Bolyai Tudományegyetemre, földrajz-földtan szakra, egy évig tanulta, de anyagilag nem bírta tovább. A református kollégium könyvtárában dolgozott, majd eltávolították "osztályellenségként". Később megkezdte egyetemi tanulmányait. Az egyetemről 1952 őszén kirúgták, mint "befurakodott osztályellenséget". Szakképzetlen munkásként dolgozott egy évet, Sztálin halála után enyhült a helyzet, visszakerült, és 54-ben végezte el az egyetemet. Akkor került Székelyudvarhelyre, a múzeumba. Megindították az ásatásokat, és kidolgozta testvérével az elméletét, miszerint az egykori, Szent László-korabeli határvédelemnek voltak az elemei az általuk föltárt Bud-, Tartód-, Rabsóné-, Firtos-vár és Oklánd határában Kustaly-vár. Azóta továbbiak kerültek elő Háromszéken is. Ferenczi Géza a megyei múzeum muzeológusa lett, ott dolgozott 1984-ig. Ezután a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár könyvtárosa volt 1987-ig, nyugdíjazásáig. Ferenczi Géza részt vett István bátyja ásatásain, folyamatosan közölte tudományos anyagait. Ezek közül az egyik legjelentősebb tartja az énlakai rovásírással kapcsolatos kiegészítéseket (Székely rovásírásos emlékek – 1997). Megírta A moldvai ősibb csángók /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című könyvét. Régebben megjelent, régészeti-történeti, valamint nyelvészeti tanulmányait adta ki Lapok Erdély múltjából címmel (2002), aztán a Székely rovásírás az idők sodrában (2002) címet viselő, az előzővel azonos jellegű kötetet, s 2001-ben került ki sajtó alól az Utazások Udvarhelyszéken című turisztikai kalauz. Jelenleg édesapja és bátyja tudományos hagyatékát, kéziratait, könyvtárát teszi rendbe. /Katona Zoltán: Nyugdíjasként Székelyudvarhelyen. Ferenczi Géza nyolcvanéves. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 9./

Újabb két kötettel gazdagodott a Hargita Kiadóhivatal Bibliotheca Moldaviensis című, kétnyelvű sorozata. Petrás Incze János életét és művét tárgyalja a Petrás című könyv. Domokos Pál Péter az „… édes Hazámnak akartam szolgálni..." című könyvében összegyűjtötte Petrás Incze János valamennyi írását, tudósítását és levelezését. A most megjelent kétnyelvű kötetben a Domokos Pál Péter Petrás Incze János tudósításához írt előszavának rövidített változatát olvashatjuk, továbbá közlik Döbrentei Gábor 38 kérdését és Petrás által az azokra adott válaszokat. Petrás Incze János /1813-1886/ minorita szerzetes életét a moldvai csángómagyar nép szolgálatába állította. Kutatásai eredményét a Magyar Nyelvőrben tette közzé. – Bandinus Márk misszionárius főpap 1646-1647-ben végiglátogatta mindazokat a moldvai településeket, ahol, értesülései szerint, katolikus lakosság volt. 41, jobbára magyarok lakta településen 1020 csángómagyar családfő nevét jegyezte fel, összeszámolva mintegy 5000 csángómagyar katolikust. /Takács Éva: Petrás és Bandinus. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Beke György 1989-ben települt át Budapestre, de másról nem tudott írni, mint Erdélyről. Rendszeresen hazajár, elsősorban a Székelyföldre. A könyvhéten mutatták be Budapesten a Barangolások Erdélyben sorozat 6. kötetét, amely a Székelyföld egy részéről, Marosszékről, Maros megyéről szól. A kötet pontos címe: Barangolások Erdélyben 6. Székelyföld – Maros, Nyárád, Kisküküllő. A sorozatot, annak idején, amikor megindult, Beke hat kötetre tervezte. A Kriterionnál öt kötet látott napvilágot: a Szilágysági hepehupa, a Nyomjelző rokonság, a Búvópatakok, a Boltívek teherbírása és a Bihar megyéről szóló Itt egymásra találnak az emberek címmel. 1996-ban a Mundus Kiadó /Budapest/ kezdeményezte a sorozat újrakiadását, az otthoni három kötetet összevonta Szigetlakók címmel, ez lett az új sorozat első kötete, a második a Boltívek teherbírása. Ide csatolta azt a naplót is, amely annak idején Erdélyben is megjelent 1990-ben a Romániai Magyar Szóban. A harmadik Az Értől a Kölesérig. Ez Bihar megye. A IV. kötet a Bartók szülőföldjén címet viseli. Ez Arad és Bánság. Az ötödik kötet, a Déva vára alatt tavaly jelent meg. Alcíme: Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megyék töredék magyarságáról és a Brassó megyei (hétfalusi) csángókról szól. Az eredetileg tervezett VI. kötet Székelyföldet mutatja be. Székelyföld azonban olyan óriási anyag, hogy ehhez legalább három kötet kell az egy helyett. A sorozat mostani köteteit megjelentető Serfőző Simonnal, a Felsőmagyarország Kiadó vezetőjével megegyezett, hogy a Székelyföldről szóló köteteket három részre osztja. Most jelent meg az első része. Alcíme: Maros, Nyárád, Kisküküllő. A II. kötet alcíme a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó lesz. Ez Udvarhelyről és környékéről szól. A Székelyföld-sorozat III. kötete az Olt völgye és a Feketeügy lenne. Ez Gyergyót, Csíkot és Háromszéket öleli fel. /Bán Péter: A szülőföld vonzásában. Könyvheti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Dr. Marinovics Endre Antall József életének töredékét, 1315 nap történéseit vetette papírra Antall József naplójaként. A kötetet a szerző júl. 8-án Székelyudvarhelyen mutatta be. Dr. Marinovics Endre Antall Józsefnek, Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének kabinetfőnökeként dolgozott. A könyv nem üzenet, nem emlék – pusztán tiszteletadás az előtt, amit Antall József az utódokra hagyott testamentumként. Az Antall József halálának tizedik évfordulójának alkalmából megjelent könyv bemutatóját tavaly decemberben tartották Budapesten. Azóta a kötetet megismerhette a felvidéki, vajdasági, a Svájcban élő, és ezúttal immár a székelyföldi magyarság is. /Antall József naplója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Júl. 10-én Szatmárnémetiben, Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban megrendezendő véndiák-találkozón mutatják be Sike Lajos Szatmárnémeti – várostörténet egy falevélen /Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti/ című kismonográfiáját. /Könyvbemutató a véndiák-találkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Kalotaszeg és környéke címen jelentette meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület Kolozsvári Osztálya a kötetet, amely Erdély egyik legszebb természeti adottságokkal megáldott és sajátos magyar szigetként ismert vidékét, a Kalotaszeget mutatja be. Túralehetőségekkel is megismertet a könyv. /Ö. I. B.: Kalotaszeg és környéke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A Kolozs megyei tanfelügyelőség adatai szerint a megyében 71 százalékos az érettségi sikerarány. A kolozsvári magyar iskolák diákjai idén két központban vizsgáztak: a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, ahol a brassais diákok mellett a Báthory István és az Apáczai Csere János Líceum tanulói számára tartották a felmérőt, valamint az összes egyházi iskolát egyesítő központban, az Ortodox Kollégiumban. Az utóbbiban vizsgáztak tehát a Református és Unitárius Kollégium, valamint a Római Katolikus Gimnázium diákjai. Az Apáczai Csere János Líceumnak 73 érettségiző diákja volt; kilencnek nem sikerült átmenő jegyet kapnia. A Báthory-líceum 93 diákja közül 89-en vették sikeresen az akadályt. A Brassai Líceumban főleg az esti osztályok rontották az eredményt: a 193 diák közül húszan nem jelentek meg valamelyik vizsgán. A magyar egyházi iskolák közül az Unitárius Kollégium érte el a legjobb sikerarányt: a huszonnégy vizsgázó diák mindegyike átmenő jegyet ért el. A Református Kollégium és a Római Katolikus Gimnázium egy-egy diákja bukott meg csupán a vizsgákon: az előbbiben ötvenen, az utóbbiban huszonhárman álltak érettségi elé. /Valkai Krisztina: Hetvenegy százalékos az érettségi sikerarány a megyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a mai Magyarországon civil kurázsira van szükség, ami a polgári értékek védelmét és az azok melletti kiállást jelenti. A Fidesz elnöke erről júl. 9-én Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány konferenciáján beszélt. "Ismét olyan időket élünk ma Magyarországon", amikor ha valaki valamivel nem ért egyet, és ezt szóvá teszi, előfordulhat, hogy a bíróság előtt találja magát – jelentette ki az ellenzéki politikus, volt kormányfő. Úgy fogalmazott, manapság Magyarországon "gyalázatos dolgok történhetnek és történnek is". Hozzátette, ezekkel a jelenségekkel szemben manapság ugyanúgy, mint 1988–1989-ben, civil kurázsira van szükség. /Civil kurázsira van szükség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként posztumusz egyéni díjjal tünteti ki Tonk Sándort, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem elhunyt alapító rektorát a kisvárdai Tőkés László Alapítvány. A díjat júl. 11-én adják át az egykori egyetemi tanár hozzátartozóinak a kisvárdai református templomban, díjátadási laudációt mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. /Posztumusz Tőkés-díjas Tonk Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./