Márc. 5-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnöksége Demográfiai Munkacsoportjának szervezésében Demográfiai tendenciák a romániai magyarok körében címmel tartottak konferenciát. A Kárpát-medencében élő magyarság körében észlelhető tendenciák nem túl biztatóak – mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Közös nemzetstratégiára van szükség, zárta szavait Markó Béla. Veres Valér szociológus rámutatott, míg Románia 1970 és 2001 között az elhalálozások szempontjából kedvező mutatókkal rendelkezett, ma az európai országok között az utolsók között található. A termékenységi arány esetében a Kárpát-medence adatai a legrosszabbak Dél-Erdély, Bánság és Észak-Erdély, a legjobbak pedig Székelyföld esetében. A szórvány- és szigetmagyarságnál az adatregisztráció adatai torzítanak és a kivándorlás, valamint a vegyes házasságok aránya is nagyobb volt. Románia teljes lakosságához viszonyítva, a romániai magyarságot elöregedettebb népesség jellemzi, mely jelenség a legerőteljesebb a Partiumban, míg Kovászna megye ebből a szempontból a legfiatalabb. /Szakmai tanácskozás a romániai magyarok körében észlelhető demográfiai tendenciákról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./ A kivándorlás, a vendégmunka vállalása, a vegyes házasságok, illetve a pozitív jövőkép hiánya – ezek az összetevői a romániai magyarság lélekszáma csökkenésének. Horváth István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológia Tanszéke adjunktusa szerint az elkövetkező időszakban – éves átlagban – körülbelül 20 ezer erdélyi magyar hagyja majd el az országot. Kiss Tamás, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szakértője szerint a magyarságon belül nagyobb a halandóság, évente 10 ezer körüli a természetes fogyás. Ugyanakkor – hangsúlyozta Veres Valér, a BBTE Szociológia Tanszékének oktatója – az ideiglenesen külföldön (elsősorban Magyarországon) tartózkodók száma meghaladja a 200 ezret. A magyar fiatalok Hargita, Kovászna és Maros megyében vannak a legnagyobb számban, máshol viszont az idősebbek aránya kétszer nagyobb a huszonévesekénél. A Székelyföld az a magyar régió, amely biztosítja a megmaradáshoz szükséges emberanyagot Erdélyben. Horváth István szerint az 1987–1991-es időszakban 129–135 ezer romániai magyar hagyta el az országot. A becsült negatív népszaporulat okozta veszteség 39–45 ezer személyre tehető. Magyari Nándor szociológus, a BBTE adjunktusa szerint az erdélyi magyar családok 15 százalékát érinti a vendégmunkások jelensége. A külföldi munkát vállalók 77 százaléka férfi, kétharmaduk illegálisan dolgozik, és nyitottak arra, hogy végleg elhagyják szülőföldjüket. Gödri Irén, a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal munkatársa köztudott tényt közölt: Magyarországra a legtöbben Hargita és Kovászna megyéből vándorolnak ki. Az okok: magyarként így látják biztosítva a jövőt (66 százalék), aggódnak gyermekük jövőjéért (54 százalék) és kilátástalan a romániai politikai helyzet (40 százalék). A Magyarországon történő letelepedés 74 százalékban végleges, 13 százalékban munkavállalás, 8,2 százalékban pedig tanulás miatt történt. Markó Béla szövetség elnök nem kívánta kommentálni, hogy a közösség intézményeit és ennek egyes vezetőit érintő különböző pénzügyi botrányok (például Communitas Alapítvány) milyen módon befolyásolják az erdélyi magyarság közérzetét, jövőképét és kivándorlási kedvét. /Kiss Olivér: Megmaradási esélyünk a Székelyföldön. Több gyermekre van szükség a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Szászrégenben van közönsége a gyakori író-olvasó találkozóknak, az évfordulós megemlékezésnek és könyvbemutatóknak. A helyi Kemény János Művelődési Társaság és a Városi Könyvtár szervezi a kulturális esteket. Többek között Böjthe Lídia és Demeter Judit rendezik, szervezik a műsorokat. Márc. 2-án Horváth Arany volt a vendég. Egy héttel korábban Nagy Miklós Kundot, a Népújság Múzsa rovatának szerkesztőjét látták vendégül, aki Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című beszélgetőkönyve, illetve Maszelka János- kismonográfiája /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ kapcsán folytatott párbeszédet az érdeklődőkkel. /Van olvasó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

 Sepsiszéki Nagy Balázs: elindult Orbán Balázs nyomdokain, s bejárta, illetve járja Székelyföld falvait, s jegyzi szorgalmasan a települések jelenéről szóló adatokat, tényeket. A Székelyföld falvai a huszadik század végén című monográfiájának három kötete már megjelent, a negyediken most dolgozik a fiatal szerző.   A Székelyföld falvai a huszadik század végén első kötete, a Háromszék 1998-ban jelent meg, a második, Csík-, Kászon- és Gyergyószék 2000-ben, míg harmadikként az Udvarhelyszék látott napvilágot 2003-ban. A negyedik, Maros- és Aranyosszékről szóló befejező kötet kiadását ez év végére vagy 2005 elejére tervezi a monográfia budapesti megjelentetője, a Nap Kiadó. A sepsiszentgyörgyi szerző Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, néprajz szakon diplomázott, majd hazatért, és 1995-ben elkezdte a szülőföld leltározását. „Harmadéves koromban fogalmazódott meg bennem – mesélte -, hogy amikor hazajövök, felvállalom, hogy bejárjam egész Székelyföldet, és leltárt készítek a jelenkori helyzetről, nem csak a népesség száma és etnikai megoszlása, vallásfelekezeti tagolódása szerint, hanem érdekelt a faluközösségek gazdasági helyzete, elöregedettségi szintje, hagyományőrző jellege, műemlékek, kulturális tevékenység, iskolák, gyermeklétszám.”    Második kötetét szociográfiai műfajban a Magyar Írószövetség 2000-ben Az év könyve díjjal jutalmazta. Nagy Balázs Győrfi István-i szellemben érzi magát néprajzosnak, akinek a megfogalmazása szerint a néprajz nemzetfenntartó tudomány.  Sepsiszéki Nagy Balázs a nemzeti stratégia kialakítása szempontjából is fontosnak tartja a munkáját. Vannak olyan kisrégiók a Székelyföldön, mint a Homoród mente vagy Marosszék és Felső-Nyárád mente falvai, ahol nagyon elöregedett a lakosság, olyan településekkel, ahol az átlagéletkor 60 év fölötti, vagy ahol több mint tíz éve nem kereszteltek. Szerinte azon kellene töprengeni, meg lehet-e valamilyen módon őrizni ezeket a tizenkettedik-tizenharmadik századi településeket, hogy ne csak földrajzi névként éljenek tovább, hanem létező faluközösségként maradjanak meg több száz évig. A falvak bejárása után egy dolgozatot tervez, amiben összefoglalja, melyik faluba milyen ipart kellene telepíteni, ugyanis az a véleménye, hogy csak a mezőgazdaság nem menti meg a székely falvakat. Sepsiszéki Nagy Balázs amerikai és anyaországi magyarok támogatása révén végezheti felvállalt munkáját, de számos itthoni pártfogója is van. ,,Könyvem a gyökerekről szól, hiszen a falvak népe jelenti a nemzet gyökérzetét. A kommunista diktatúra idején nem véletlenül akarták elpusztítani a falvakat. Tudták, hogy a hagyományos faluközösségek szétzúzásával egy nemzet sírját ássák meg. A XXI. század hajnalán a falvak különös figyelmet érdemelnek, hiszen jövőjüktől függ a nemzet sorsa” – vallja a szociográfus. /Mózes László: Leltárkészítő Orbán Balázs nyomdokain (Székelyföld az ezredfordulón). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

A Reggeli Újság új nagyváradi napilap közleményben jelentette be indulását: Hat évtized után ismét több magyar nyelvű napilap jelenik meg Nagyváradon. Március 8-tól, hétfőtől a Reggeli Újság című magyar nyelvű napilappal gazdagodik a bihari sajtó. Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. által kiadott lap alternatívát kíván nyújtani a magyar olvasóknak, amelyre hatvan esztendeje nem volt példa. Utoljára 1944-ben jelent meg több magyar nyelvű napilap – egyszerre három is – Nagyváradon. A Reggeli Újság politikailag el nem kötelezett közéleti napilapként, változatos tartalommal kívánja megszólítani olvasóit: a hírek, információk, a közéleti, kulturális, gazdasági, sport és más témájú, sőt szórakoztató és lektűr jellegű cikkek mellett véleményanyagok és hirdetések is megtalálhatók majd benne. A Reggeli Újság kezdetben 12 – ebből négy színes – oldalon jelenik meg. A főszerkesztő, Dénes László vezetésével egy fiatal újságírókból álló szerkesztőségi gárda állt össze, közülük többen a váradi, kolozsvári, temesvári magyar sajtóban próbálták ki eddig magukat, de kezdők is jelentkeznek majd írásaikkal a lapban. Hétfőtől a Reggeli Újság példányai megtalálhatók lesznek az újságárusoknál, a lapkihordóknál és a rikkancsoknál. Egy lapszám ára 5000 lej lesz. Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. más kiadványai a Realitatea Bihoreana című megyei, valamint a Realitatea Romanesca című országos napilapok. /Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. sajtóirodája, márc. 6. – rövidítve közölte: Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

Gyulafehérvár 70-80 ezer lakosából mintegy 1500 magyar, ennek majdnem egyharmada református. Gudor András református lelkész szerint nagyon sokan vegyes házasságban élnek, nagy a lemorzsolódás. A gyülekezet a New York-i Magyar Egyesület anyagi támogatásával felújította templomát. 2001-ben szórványközpont építéséhez fogtak amerikai és holland segítséggel. Az előreláthatólag idén elkészülő szórványközpontban helyet kap a Bod Péter Alapítvány, könyvtár, tanácsterem, lesz szálláslehetőség és a támogatások függvényében szegénykonyha is. /A szórvány szórványában. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

Kovács László külügyminiszter a magyar külpolitikai stratégiáról szólva kitért arra, hogy „a státustörvényt kedvezménytörvénnyé szelídítettük.” „A lényeg nem az, amit egyesek állítanak, hogy kasztráltuk a státustörvényt” – hangsúlyozta. Az etnikai alapú diszkrimináció elkerülését szolgálta az a változtatás, hogy a kedvezményezettek körét kiterjesztették mindenkire, aki a környező országokban magyarul tanul. Az Európai Unióba lépő Magyarországnak át kell értékelni azt a három hagyományos fő irányt – csatlakozás az európai szervezetekhez, jószomszédi kapcsolatok és a határon túli magyarság sorsáért vállalt felelősség. Csatlakozás helyett: Magyarország érdekeinek érvényesítése az Európai Unióban és a NATO-ban. A kisebbségi jogok alkotmányos megjelenítése ügyében Kovács igazi fordulatnak nevezte, amikor a román külügyminiszter fölszólalt és azt mondta, hogy a jó román-magyar viszony jegyében ő támogatja a magyar törekvést. Magyarország abban támogatja a határon túli magyarokat, hogy a szülőföldön boldoguljanak. A székelyföldi autonómiáról kifejtette, működő autonómiát létrehozni kizárólag a többség és kisebbség megállapodásával lehet. Azzal kapcsolatban, hogy Bayer Zsolt publicistát nem engedték be Romániába, Kovács László megjegyezte, politikai okok miatt nem lehet valakitől megtagadni a belépést, „de – tette hozzá –én sem örülnék neki, mint a magyar kormány tagja, ha valaki olyan akarna Magyarországra bejönni, aki arra buzdítja, mondjuk a magyar romákat, hogy miért nem követitek a szlovák példát, Szlovákiában többet elértek azzal, hogy kifosztották az üzleteket, fölgyújtották néhány autót, meg nem tudom mit csináltak. Hát ti, magyarországi romák, miért vagytok ilyen békések, miért nem csináljátok ezt? Kérdezem én, hogy azok a magyar politikusok, publicisták, akik hasonló dolgokra biztatják, mondjuk az erdélyi magyarságot, mit szólnának ahhoz, ha itt valaki a magyarországi romákat biztatná? Biztos azt mondanák, hogy ide be ne tegye még egyszer a lábát az országba." /Guther M. Ilona: Kovács László a magyar külpolitikai stratégiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Jó döntés született az RMDSZ és a román kormány jóvoltából – közölte az aradi Szabadság-szobor felállításáról hozott bukaresti határozatot kommentálva Dávid Ibolya, az MDF elnöke. "Lehet időről-időre akadályt állítani. Átmenetileg le lehet állítani folyamatokat, azonban az alapvető igazságok előbb-utóbb valóra válnak. Közel nyolcvan évi hányattatás után a Szabadság-szobor is állni fog, a 48-as forradalom és tábornokainak emlékére" – olvasható az MDF elnökének közleményében. /Dávid Ibolya: Jó döntés az aradi Szabadság-szobor elhelyezése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Élesen bírálta a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet Székely Ervin képviselő. Az általa antidemokratikusnak vélt dokumentummal szembeni szakmai kifogásait 50 pontba szedte a jogász honatya. Székely Ervin szerint a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezet szellemiségét az 1. cikkely negyedik bekezdése határozza meg, mely „eufemisztikusan ugyan, de etnikai elvű közigazgatás létrehozását írja elő, vagyis kizárja a közéletből a régióban élő más nemzetiségű állampolgárokat”. A politikus úgy véli, ez összeegyeztethetetlen a jogállam fogalmával, és antidemokratikus. „Ilyesmit még Adolf Hitler se merészelt volna papírra vetni” – jelentette ki a honatya. Székely Ervin dilettánsnak minősítette a Csapó I. József által készített autonómiatervezetet, mondván, annál akármelyik elsőéves joghallgató jobbat dolgozott volna ki. „Az autonómia ilyen megközelítése szerencsétlen reakció az alkotmány által kimondott nemzetállamra” – nyilatkozta Székely Ervin, aki szerint a Bakk Miklós és Salat Levente nevével fémjelzett tervezet sokkal inkább összhangban áll az Európai Unió törvényeivel. A képviselő, aki az autonómia hívének vallja magát, kifejtette, azt csupán tárgyalásokkal, a többségi nemzet egyetértésével lehet megvalósítani. Csapó I. József nem kívánt reagálni a sajtótájékoztatón elhangzottakra. /Pengő Zoltán: Hitler és a székelyföldi autonómia. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Márc. 6-án Temesváron megalapították a Megyei Civil Tanácsot, hogy fórumot teremtsenek a különböző civil szervezetek és szerveződések számára a szűkebb közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására. Az oktatási, művelődési, szociális, gazdasági, szervezési munkacsoportok tevékenységét ismertető rövid beszámolók után terítékre kerültek a megye magyarságát foglalkoztató napi problémák. Az oktatási munkacsoport /köztük Delesega Gyula, a Civil Tanács elnöke/ fontosnak tartja a temesvári egyetemeken spontánul alakult magyar diákcsoportok összefogását, a szegedi kapcsolat erősítését. Egyesek szerint a Csiky Gergely Színházban belső ellentétek nehezítik a társulat munkáját. Többen kifogásolták, az ország nyugati csücskének egyetlen magyar nyelvű hivatásos művészeti intézménye elhanyagolja a vidéket. Évek óta nem járt Lugoson, Zsombolyán, Dettán, Nagyszentmiklóson, Végváron, és Óteleken. /(Sipos): A magyarság gondjai a Civil Tanácsban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

A horvátországi Eszéken tartotta idei első ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtóbizottsága. Az ülést Kettős Jánosnak, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szuperintendensének áhítata nyitotta meg, majd Tonk István elnök köszöntötte a kis létszámban megjelent tagokat. Rendszeresen megjelent a Világhíradó (az MRETZS hivatalos lapja), elkészült a Kárpát-medencei szeretetintézményeket tartalmazó kiadvány, feldolgozás alatt áll a magyar nyelvterület református oktatási intézményeit tartalmazó könyv. A bizottság közreműködött az egyetemes énekeskönyv, valamint az új református liturgia szerkesztésében. A magyarországi zsinat kijelentette: anyagilag nem támogatja az MRETZS-t. Az anyagi bizonytalanság az 1995-ben alakult szervezet megszűnéséhez fog vezetni. Hegedűs Lóránt, az MRETZS ügyvezető elnöke a zsinat törvényességéről, létjogosultságáról, illetve annak működésképtelenségéről beszélt. Az ülésen elhangzott: a tanácskozó zsinat ellehetetlenítése a határon túli reformátusok önazonosságának csökkenéséhez is vezethet. /Somogyi Botond: Beolvadó magyarok a többarcú Horvátországban. A Tanácskozó Zsinat munkája nem lehet anyagi kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Életének 78. évében Budapesten elhunyt Fazekas János /Lupény, 1926. febr. 16. – Budapest, 2004. márc. 8./ politikus és történész. Fazekas János 1945 és 1980 között vezető állami és pártfeladatokat látott el előbb Székelyudvarhelyen, majd Brassóban, Marosvásárhelyen és Bukarestben. A román párt- és állami vezetésben volt KB-titkár, belkereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes, de a nyolcvanas éveket már belső ellenzékben töltötte. „Ténykedésének legjellemzőbb jegye mindvégig a kisebbségi jogvédelem volt” – írta róla Sütő András. Az 1989-es decemberi változások után mint nemzetiségi politikusnak még többször kikérték a véleményét, de magyarságához, s egyúttal szocialista elképzeléseihez is ragaszkodó emberként nem jutott szerephez. Egy ideig az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapártban kereste a helyét, de amikor az 1992-es pártkongresszuson a magyar kisebbség védelmében szólalt fel és kifütyülték, kilépett e szervezetből. /Elhunyt Fazekas János. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./ Utolsó éveit Budapesten töltötte, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából végzett kutatómunkát. Fazekas János szülei szülőfalujában, Magyarandrásfalván nevelkedett. 1943-tól tagja a Kommunista Ifjak Szövetségének és részt vett az antifasiszta mozgalom megszervezésében a Székelyföldön. 1944-ben a Maniu-gárdisták letartóztatták, szabadulása csak a véletlenen múlt. 1945-ben Székelyudvarhelyen volt KISZ-titkár, majd Brassó és Maros tartományi KISZ-titkár lett. 1950–84 között nagynemzetgyűlési képviselő. 1954-től 61-ig a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, 1965–82 között a kormány alelnöke, illetve a minisztertanács alelnöke volt, időközben az élelmiszeripari, illetve a belkereskedelmi tárcát vezette a kormányban. 1989 januárjában Fazekas Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz fordult az Erdélyi Magyar Nemzeti Kisebbség Szövetsége nevében, felsorolva az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, kérve a kisebbségi kérdés nemzetközi szintű rendezését. /Elhunyt Fazekas János. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben a Szabadság-szoborral kapcsolatban leszögezte „a mi múltunknak is helye van Erdélyben”. Amikor visszavonták az engedélyt, sokan azon voltak, hogy meg kell szakítani az együttműködést. Markó is napokig dilemmában volt. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy az előzmények feljogosítanak az együttműködés folytatására. Most láthatja, hogy jó döntés volt. Következetesnek, kitartónak kell lenni, összegezett. Medgyessy Péter miniszterelnök a múlt ősszel Bukarestben határozottan felvetette a szobor ügyét. Medgyessy Péter és Adrian Nastase között született is egyezség. Méltányolni kell az aradi RMDSZ-szervezet helytállását. Az egyetemen a magyar karok létrehozásáról kidolgozott terv az ottani oktatók teljes egyetértésével született. Most viszont az egyetemen a magyar értelmiség nem tud egyetértésre jutni. Markó az önálló karok létjogosultságát megkérdőjelező álláspontok mögött az önbizalom hiányát látja. Szerinte ez mutatja, hogy mit jelent a megosztottság. Ugyanaz történik, mint az RMDSZ esetében. Markó Béla az esszéjére /Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről/ történt reagálásokról kifejtette: néhányan azt keresték, hogy mibe akaszkodhatnak bele. Markó szerint a „magyarországi politikában folyamatosan központi téma a megegyezés, a nemzeti minimum kialakításának szükségessége, hogy be kell temetni az elhíresült árkokat.” Közös stratégia kell, szögezte le újból Markó Béla. Ostobaságnak tartja például azt, hogy Marosvásárhelyen polgármesterjelöltet indítanak az RMDSZ jelöltjével szemben. Markó az erkölcsi tartás fontosságát hangsúlyozta. Markó kijelentette: „a Fideszben jelenleg talán nincs meg a határon túli magyarsággal kapcsolatosan a kellő empátia, vagy pedig kellő távlatosság, hogy a pillanatnyi szimpátiákat tegyék félre. Ugyanis minden párt ösztönösen törekszik arra, hogy a hozzá hasonló ideológiát valló csoportot támogassa, vagy a saját arculatára próbáljon alakítani más politikai szervezeteket. A mi viszonyunk velük most azért nem felhőtlen, mert szerintem egyszerűen másként értelmezik azt, ahogyan a határon túli magyar közösségeknek viszonyulniuk kellene a magyarországi politikai élethez. Az az érzésem, hogy szerintük nekünk is különbséget kellene tennünk az ottani pártok között. Erre mi nem vagyunk hajlandók. Ennek persze rendszerint az a következménye, hogy egy kicsit mindenki neheztel reánk.” Arra a véleményre, hogy baloldalinak mondják az RMDSZ-t, Markó rámutatott: RMDSZ-ben az egyik legerősebb áramlat a kereszténydemokrácia. /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Drasztikusan csökkenni fog a romániai magyar iskolás gyermekek száma a következő években – állapította meg tanulmányában Erdei Itala szociológus, a Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda szakreferense. A Transindex internetes portál által közzétett adatok szerint 2008-ra 40%-kal kevesebb magyar általános iskolás korú gyermek lesz Erdélyben, mint 1990-ben volt. A tanulmány szerint az elmúlt 15 évben az erdélyi magyarság körében 40 százalékkal csökkent a születések száma, ami az iskolások számának csökkenéséhez vezet. A román fiatalok száma is apad, de a magyarok esetében a visszaesés az 1990–2020 közötti időszakban 6-8 százalékkal magasabb. 1990-től az iskolás korosztály 28 százalékkal apadt. 2008-ban a romániai magyar iskolások száma 48 ezerrel lesz kevesebb, mivel a felmérés szerint öt év múlva már csak 43 ezer erdélyi magyar általános iskolás tanul majd az 1990–1991-es tanévben regisztrált adatokkal szemben, amikor még 91 ezer iskolást tartottak nyilván. A jelenlegi helyzet változatlanságával számolva 2010-ben alig több mint 25 ezer magyar középiskolás tanul majd magyar nyelven a romániai gimnáziumokban. Ezek közül várhatóan 19,5 ezer érettségizik le, ami korlátot szab a magyar tannyelvű felsőoktatás mennyiségi fejlesztésének. Románia Európai Unióhoz való csatlakozása után a romániai magyar fiatalok magyarországi sikeres felvételi esetében az ottani állampolgárokhoz hasonlóan tandíjmentesen tanulhatnak és ösztöndíjban részesülhetnek, ami a hallgatói mobilitást növeli majd. Veres Valér szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint Erdei Itala magyarországi szakember adatai megbízhatóak, hiszen ő is hasonló eredményre jutott. Veres Valér felhívta a figyelmet az oktatási-nevelési támogatásra, amely jelentősen lendíthet a magyar nyelven tanuló diákok létszámán. A szociológus is egyetért a más szakemberek által is hangoztatott véleménnyel, miszerint káosz uralkodik a romániai magyar felsőoktatásban. Jelenleg nem létezik olyan szerv, amely a romániai magyar felsőoktatás számára egységes koncepciót tudna kidolgozni. /Borbély Tamás: Sötét előrejelzések az iskolások létszámáról. Az egyetemi oktatás terjesztése helyett annak minőségén kellene javítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A Maros Megyei Tanfelügyelőségen megbeszélést folytattak arról, melyek azok a marosvásárhelyi iskolák, amelyeket a csökkenő gyereklétszám miatt már a következő tanévtől összevonnak. A normatív támogatás bevezetése vidéki viszonylatban is az iskolák egy részének megszűnésével, összevonásával jár. Felmérés kezdődött el a megyei oktatásügyi hálózat feltérképezésére. Az összevonások nyomán egy sor pedagógusi állás megszűnik. Azok, akik állás nélkül maradnak, más iskolákba mehetnek. /Bodolai Gyöngyi: Készülnek a felmérések. Összevonják az iskolákat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Egy 17 személyes, televízióval, videólejátszóval, hűtőszekrénnyel és a világhálóhoz csatlakoztatható számítógéppel ellátott kisbuszt vásárolt Marosvásárhely polgármesteri hivatala. Míg kisbuszra jut pénz, Ráduly Levente kifogásolta, hogy a városháza évek óta halogatja az önkormányzat által megszavazott fordítógép megvásárlását. Florea polgármestert kérdőre lehetne vonni a költségvetés végrehajtásakor, de az RMDSZ-ben erre nincs meg a kellő akarat” – mondta Ráduly Levente, aki egyúttal az Magyar Polgári Szövetség elnökségi tagja. /Mercedesszel jön az újabb viszály. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

A Temes Megyei RMDSZ Elnöksége és a Temes Megyei Civil Tanács nyilatkozatot adott ki a temesvári Csiky Gergely Színházról. Aggasztó, hogy jó ideje a Csiky Gergely Színház nem sikeres előadásai kapcsán, hanem a falak közül kihallatszó botrányok okán került a közfigyelem előterébe. 2003 májusa óta a társulat nem állt közönség elé új bemutatóval, és a műsorra tűzött előadások sem elégítik ki teljes mértékben a régió magyarságának elvárásait. A színház hagyományos tájelőadásai évek óta hiányoznak. /Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

Megjelent a Szövétnek idei első száma. A nyolcadik évfolyamát megkezdő aradi kulturális szemle az elmúlt negyedév számos érdekes eseményéről számolt be. Többek között a Szenczi Molnár Albert-emlékestről, a Csiky-napokról, az Alma Mater Alapítvány közgyűléséről, és a Rákóczi Szövetség aradi szervezetének a megalakulásáról. Kövér Gábor második világháborús emlékirataiból közölt részletet. /K. ZS.: Szövétnek – a nyolcadik évfolyam. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

Megjelent Ürményi Ferenc negyedik, Amit még megélek című könyvét (Marineasa Könyvkiadó, Temesvár, 2004) című könyve. A zsidó származású közgazdász, szociológus és író életének közérdeklődésre számot tartó eseteit vetette papírra. Nyolcvan éve ellenére nyoma sincs benne az idősekre jellemző rezignációnak. A háború alatt munkaszolgálatos volt. Huszonöt évig dolgozott Bukarestben az Oktatási Minisztériumban főtanfelügyelőként. Családtörténeti írásaiban megemlékezett nagynénjéről, a kiváló temesvári matematikusról, Neumann Máriáról. A magyarul kitűnően beszélő Ürményi román nyelvű szövegét fordítóra bízta, aki bántó tükörfordításokkal lepi meg az olvasót. /Szekernyés Irén: Egy élet történései. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

A Wass Albert-felolvasónap egyik szervezője az EMI volt. A megnevezés két ifjúsági szervezetet takar. Az Egyesült Magyar Ifjúság a tavaly decemberben alakult Budapesten. Az alapító tagok jelentős része korábban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom keretein belül tevékenykedett, azonban a mozgalom jövőképére vonatkozó eltérő elképzeléseik, a HVIM elnökének kifogásolható vezetési stílusa és rendezetlen pénzügyeik miatt 2003. októberében kiváltak. Új mozgalmat hoztak létre. Strahl Zoltán, az EMI alelnöke elmondta, a HVIM-mel testvérszervezeti viszonyra törekednek. A válasz erre a gesztusra a HVIM új elnöksége részéről korántsem volt barátságos: első ülésükön kizárták a mozgalom tagjai sorából az EMI szervezőit, akik korábban a HVIM-ben vezető tisztségeket töltöttek be. Az Egyesült Magyar Ifjúság összmagyar mozgalom, de a trianoni határokon túl nem törekszik mindenáron közvetlen tagtoborzásra, sokkal inkább ernyőszervezetként kíván működni, az elcsatolt területeken önállóan tevékenykedő testvérszervezeteivel összefogva. Erdélyben ilyen testvérszervezet az Erdélyi Magyar Ifjak (rövidítése ugyancsak EMI), Délvidéken pedig a Délvidéki Ifjak Szövetsége (DISZ), de Felvidéken és Kárpátalján is folyamatosan bővül az EMI-s kapcsolatrendszer. Az EMI iskolacsere-programot szervez. Ennek első állomásaként tavaly novemberben szatmárnémeti diákok vendégeskedtek budapesti iskolásoknál, viszonozva azok tavaszi látogatását. A bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ már a HVIM körüli viszályok előtt megalakult; a két EMI-t alapelveik és elképzeléseik rendkívüli hasonlósága hozta közel egymáshoz. Az erdélyi EMI célja az egészséges nemzeti öntudat kialakítása, amit főleg kulturális rendezvények, előadásokkal összekötött történelmi megemlékezések szervezésével próbálnak elérni. Az Erdélyi Magyar Ifjak múlt hétvégén tartotta soros műhelytáborát a Kolozsvár melletti Szind nevű falucskában, melyen képviseltette magát minden eddig alakult tagszervezete: a besztercei, a gyergyói, a margittai, a marosvásárhelyi, a szatmári, a temesvári és a szervező kolozsvári EMI. /Bagoly Zsolt: Amit az EMI-ről tudni kell. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 9./

Jelentősen megfogyatkozott a diáklétszám az iskolavárosban, Székelyudvarhelyen. Bondor István megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a 2002– 2003-as tanévben 393 első és 512 ötödik osztályos diák iratkozott be az udvarhelyi iskolákba, négy év alatt tehát több mint százzal csökken az évfolyamonkénti létszám. 2003– 2004-ben pedig 387 első és 465 ötödik osztályos jár iskolába Székelyudvarhelyen. Jelenleg 16 első osztály működik, ez iskolánként 2-3 osztályt jelent, ezelőtt négy-öt évvel az öt-hat párhuzamos osztály volt a szokványos a tanintézetekben. Az óvodások létszáma az utóbbi időben stabilizálódott – 2002–2003-ban 1378-an, 2003– 2004-ben 1371-en voltak. Külön veszélyt jelentenek a Tamási Áron Gimnáziumban, illetve a Benedek Elek Tanítóképzőben indított ötödik osztályok. /Rédai Attila: Leépítéseket hozott a csökkenő születésszám. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 10/

Nagy román nemzetgyűlés szervezését jelentette be március 14-re Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Az Aradra tervezett gyűlés célja a 13 aradi vértanúnak emléket állító Szabadság-szobor eredeti helyére való visszahelyezésének megakadályozása. /Funar a szobor ellen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9/ Az aradi Szabadság-emlékmű felállításáról szóló kormányrendelet visszavonását kérte Gheorghe Funar Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett levelében. Funar a kormány által 2002-ben kiadott rendeletre hivatkozott, amely szerint a béke- és emberiségellenes tetteket elkövetők emlékének ápolásáért, valamint a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő ideológiák terjesztéséért hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Erre a rendelkezésre hivatkozva Funar kérte Nastasétől, hogy forduljon Románia főügyészéhez: indítson büntető eljárást a tábornokok kultuszát ápoló személyek ellen. A kormányfőhöz intézett levél mellett a polgármester a bírósághoz is keresetet nyújtott be, amelyben azt kérte, hogy az emlékmű újraállítását támogató aradi tanácsosok ellen induljon kivizsgálás. /Funar megakadályozná az aradi Szabadság-emlékmű felállítását. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

Márc. 9-én újabb együttműködési megállapodást írt alá Bukarestben Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Adrian Nastase miniszterelnök, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PDS) elnöke. Az előző három évben is kötöttek protokollumot. Két fontos kérdésben húzódott el sokáig a vita az RMDSZ és a PSD között. Az egyik az aradi Szabadság-emlékmű megoldatlan helyzete, a másik pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Végül a kormány határozatot hozott arról, hogy Aradon április elején köztérre helyezik az aradi vértanúknak emléket állító szoborcsoportot. A dokumentumba csak annyi, hogy a felek megindítják a magyar karok létrehozásának folyamatát. A 2004-re szóló együttműködési megállapodásban az általános elvi kitételek megegyeznek az előző éviben rögzített elvi keretekkel (például, ami a törvényjavaslatok kapcsán a parlamentben történő előzetes egyeztetést, vagy a kormánypárttal való rendszeres találkozók tervezését illeti.). Az idei protokollumban jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociális kérdésekre. /Az RMDSZ aláírta az újabb együttműködési megállapodást a kormánypárttal. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./ A két párt továbbra is hetente fog egyeztetni a parlamentben előterjesztett törvénytervezetekről. A jövő tanévben ugyanakkora lesz a beiskolázási szám az egyházi középiskolákban, mint amekkora a 2003–2004-es tanévben volt. Az egyezmény a kisebbségi szakemberek részvételét is biztosítja az oktatás reformfolyamatában, továbbá anyagi támogatást a kisebbségek anyanyelvén megjelenő tankönyvek kinyomtatásához. Az egyezmény ismét előírja a marosvásárhelyi tévéstúdió létrehozását. Bővíteni fogják a marosvásárhelyi és a kolozsvári magyar nyelvű adások idejét. Megfelelő szakembert biztosítanak a magyar nyelvű rádió és tévé szerkesztőségeknek. A Belügyminisztérium programot dolgoz majd ki, amely szerint a kisebbségek által is lakott településeken biztosítják a kisebbségek nyelvét ismerő rendőrök jelenlétét is. /B.T. – Sz.K.: Aláírták az RMDSZ–SZDP együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Három héttel ezelőtt az RMDSZ az idei együttműködési szerződés aláírási feltételének tekintette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozását, azután márc. 9-én olyan megállapodást írtak alá, melyben a felek csupán a két magyar kar létrehozási procedúrájának a beindításáról egyeztek meg. Ez visszalépés a 2003-as megállapodáshoz képest. A jelenlegiben nem vállalkoznak arra, hogy megvizsgálják a magyar csoportok indításának lehetőségét a kolozsvári Agronómiai Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen. A megállapodás több olyan kitételt tartalmaz, amelyről immár harmadszor állapodnak meg. Első alkalommal vállalkoznak viszont arra, hogy szabályba iktatják a restitúciós törvény hatálya alá eső egyházi ingatlanok eladási tilalmát. A kisebbségi fejezetben az RMDSZ fokozott odafigyelést vállal a magyar többségű megyék román kisebbségének problémáira, biztosítván az állampolgárok esélyegyenlőségét nemzetiségükre való tekintet nélkül. Cserében a kormánypárt azt vállalja, hogy azokban a megyékben, ahol jelentős a magyar kisebbség részaránya, a kormánynak alárendelt intézményekben a magyar szakértők jelenlétét is biztosítják. A két párt vezetői immár harmadszor foglalják bele a megállapodásukba a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálását, ugyanúgy a kisebbségkutató intézet létrehozását. /Gazda Árpád, Szőcs Levente: Magyar oktatás helyett nyugdíjemelés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Szokatlanul sok eredményt hozott az utóbbi három hétben az RMDSZ és a kisebbségben kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) együttműködése, állapította meg Gazda Árpád. A kényszerbérletbe adott egyházi ingatlanok bérleti díját rögzítették, a kisebbségi egyesületi restitúciós törvénnyel hároméves adósságot rótt le a kormánypárt. A törvény elfogadása már a 2001-es megállapodásban szerepelt, aztán a 2002-esbe, majd a 2003-asba is átírták, a többször megszegett ígéretek listáját gyarapította. Aztán jött az aradi szoborállításról hozott kormányhatározat. A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának elfogadása, a kisebbségkutató intézet létrehozása vagy a gyakorlatban vissza nem adható államosított ingatlanok utáni kárpótlás törvénye ügyében viszont a kormánypárt nem teljesítette ígéretét. Az elmúlt három hét eredményei a PSD bizonyítási kényszerét mutatják. Az RMDSZ felelőssége, hogy e bizonyítási kényszert csak a kritikus időszakokban érzi a kormánypárt. Az RMDSZ politikusai szoktatták hozzá partnereiket ahhoz, hogy a megállapodást csak a magyar oldalon kell betartani. Az újságíró szerint ha legalább egyszer a sarkára állt volna az elmúlt három év alatt az RMDSZ, ma minden bizonnyal az együttműködés még több eredményének örvendhetne a romániai magyarság. /Gazda Árpád: A hullámzó bizonyítási kényszer. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

A kettős állampolgársággal kapcsolatban tisztázni kell, hogy pontosan mit akarnak a vajdasági magyarok, lényeges továbbá, hogy milyen állásponton van a szerbia-montenegrói kormányzat, s hogy miként viszonyul ehhez az Európai Unió – mondta Kovács László külügyminiszter az újvidéki Magyar Szó napilapban márc. 9-én megjelent nyilatkozatában. Ha valaki, mondjuk, Szabadkáról úgy kapja meg a magyar állampolgárságot, hogy élvezi az ezzel járó jogokat, de semmiféle kötelezettséget – adófizetés, katonai szolgálat – nem vállal, a magyarországi közvélemény jelentős része úgy gondolja, hogy ez nem tisztességes a magyarországi állampolgárokkal szemben. Azt, hogy valaki csak jogokat kapjon, de semmilyen kötelezettsége ne legyen, nem tartják elfogadhatónak – mondta a külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. – Nem érzelmi alapon kell a kérdést eldönteni, hanem józan mérlegelés alapján: mit visel el a magyar költségvetés, mit fogad el az Európai Unió és mihez lehet megszerezni a szerb kormány támogatását – idézte a lap a magyar külügyminisztert. Kovács szerint sajnálatos, hogy a vajdasági magyarok megosztottak, s a magyar pártok "egymás ellen mennek". Emiatt nincs most képviselete a magyarságnak a szerb parlamentben. Kovács tart attól, hogy hasonló dolog megy most végbe Romániában is, ahol az RMDSZ-szel szemben három új szervezet jött létre. Ennek az lehet a következménye, hogy nyáron, az önkormányzati választásokon az eddigi egy magyar jelölt helyett négy indul egy erdélyi magyar település polgármesteri tisztségéért, s a nevető ötödik fut be. Félő, hogy az év végére megmarad ez a fajta megosztottság, s a romániai parlamenti választások azt eredményezik, ott sem kerül be magyar képviselő – mondta az újvidéki Magyar Szónak Kovács László külügyminiszter. /Kovács László a kettős állampolgárságról és a határon túli magyarok megosztottságáról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

Gyimesfelsőlokon hosszú idő után újraalakult a hagyományőrző csoport, Antal Mária nyugalmazott tanítónő kezdeményezésére. Színre vitték Géczi István A gyimesi vadvirág című színművét. Kultúrotthon hiányában, az állomás épületében béreltek termet, ahová a helyi vállalkozók színpadot varázsoltak. Igazi kalákában készültek a díszletek és minden más, ami kellett. Előkerültek a régi főkötők, a régi viseletek. Az előadáson a falu apraja-nagyja megjelent. /Tódor Ilona nyugalmazott tanárnő, Gyimesfelsőlok: A gyimesi vadvirág. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

A Szatmár Megyei Múzeum pályázatot nyert a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál, az 500 ezer forint támogatásból magyar és román nyelven katalógust jelentetnek meg a megyében található, műemlék hangszereknek minősülő templomi orgonákról. Az adatgyűjtést már 2001-ben megkezdték, tájékoztatott Enyedi István, aki a különböző vidéki kiszállások, néprajzi táborok kutatómunkája során már rengeteg információt gyűjtött össze a vidéki templomok orgonáiról. Összesen 87 orgona található a megyében, ebből 54 református, 31 katolikus és kettő evangélikus templomokban. A református templomokban található orgonák közül 33 működőképes, a katolikus templomokban 21 orgona működik, az evangélikus templomok közül pedig csupán egyben van használható orgona. Az adatgyűjtés során sok nehézséggel találkoztak, a Szekuritáté ugyanis sok helyen elkobozta a parókiáktól az egyházi dokumentumokat. /C. L.: Kétnyelvű katalógus készül a megyénk templomaiban található orgonákról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 10./