A Csíkszeredában tartott oktatáspolitikai fórumon hideg zuhanyként hatott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének bejelentése, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására megígért összeget 362 millió forinttal csökkentik. Ez a megszorító intézkedés elsősorban a marosvásárhelyi campus központi épületének befejezését érinti. Szilágyi Pál egyetemi tanát, a Sapientia rektora hangsúlyozta, nem tudják elképzelni, miképpen lehet egyáltalán fenntartani a továbbiakban az intézményt, és a marosvásárhelyi építkezést folytatni. Az egyetem léte is valamennyire megkérdőjeleződik. A szakokat nem szeretnék módosítani. Legfeljebb azon gondolkodnak, hogy Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon a párhuzamosan működő szakokat hogyan lehetne összevonni. Egy már elindult szakot viszont nagyon nehéz megszüntetni. Bálint-Pataki József leszögezte, érez annyi tartalékot az intézményben, hogy a marosvásárhelyi építkezés gond nélkül folytatódhasson. Hollanda Dénes professzor, a Műszaki és Humán Tudományok karának dékánja kiemelte: Ha nem sikerül az épületet okt. 1- jéig működőképessé hozni, akkor a negyedik évfolyamnak nem tudnak helyet biztosítani. Műszaki egyetemen laboratóriumok nélkül elképzelhetetlen az oktatás. /(bodolai): Jogos aggodalmak a támogatás csökkentése miatt. Nehéz helyzetbe került a Sapientia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő sajtótájékoztatóján a helyhatósági választásokról szóló törvény 7. cikkelyének törlését szorgalmazta, mivel szerinte a kitétel megnehezíti a nemzeti kisebbségek szervezeteinek részvételét a választásokon. Leszögezte: a szakasz diszkriminatív jellegű, hatástalanítja az RMDSZ politikai vetélytársait. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő kifejtette: az RMDSZ "mindinkább centralizált párttá vált", hangsúlyozva, hogy a helyhatósági választásokon a szövetséggel szemben alternatívát kínáló szervezeteknek is részt kell venniük. Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt ugyanakkor kifejtette a parlamentben benyújtott székelyföldi autonómiatervezet révén "konstruktív párbeszédet" kívánnak beindítani a kérdésről. A két politikus leszögezte, hogy az autonómia eszméje szerepel az RMDSZ programjában, így ők a tervezettel csupán "konkréttá teszik" ezt a programot. /Papp Annamária: Kérik a választási törvény módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Toró T. Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott tervezet célja alkotmányos úton kivívni az autonómiát a tömbmagyarság számára. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága azzal a kéréssel fordult a képviselőházhoz, illetve az alsóház szakbizottságaihoz, hogy küldöttei vehessenek részt az autonómiastatútumról szóló törvénytervezet megvitatásán. Ezt Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke közölte a Mediafax hírügynökséggel. /Toró és Szilágyi az autonómiatervezetről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Pécsi Ferenc Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő elmondta, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ-től függetlenül, saját listákkal vesz részt a június 6-i helyhatósági választásokon. Pécsi eredetileg az általa vezetett Pro Civitate Egyesület nevében kívánta ismertetni a jelöltlistákat, azonban az új választási törvény egyik, Pécsi által diszkriminatívnak tartott szakasza szerint a helyhatósági választásokon a nemzeti kisebbségek azon szervezetei vehetnek részt, amelyek tagsága az illető nemzeti közösség legalább 15 százalékát képviseli az ország legalább 15 megyéjében, megyénként legalább 300 taggal. A képviselő szerint ez a kitétel arra kényszeríti a Pro Civitate Egyesületet, hogy az MPSZ színeiben vegyen részt a választásokon. Szatmár megyében az MPSZ polgármester-jelöltet állít Szatmárnémetiben és Nagykárolyban, valamint "minden olyan községben, ahol a magyar közösség óhajtja ezt". Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ-elnök szerint Pécsi szándéka régóta ismeretes. /Önállóan indul Szatmár megyében a választásokon az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Pécsi Ferenc kifejtette, a „másik oldal", az RMDSZ már erőteljesen kampányol, s ezért a sajtóban egyoldalúan jelennek meg a dolgok. A Polgári Egyesület Szatmár megyében kiépítette struktúráját. Vidéken kisrégiókban építkeztek, ezt tartották megfelelőnek, de már Szatmárnémetit 14 körzetre osztották fel. Eddig 1500 tagjuk van a megyében. Pécsi Ferenc elismerte, hogy eddig egyetlen (többségben) katolikusok lakta községben sem sikerült szervezetet létrehoznia a PE-nek. Nagykárolyban Kovács Jenő a jelöltjük /a Romániai Magyar Szó megjegyezte: „vállalkozóként megbukott”/. „Ha az RMDSZ is megnevezi jelöltjét, akkor javasolunk egy közös megmérettetést, egyféle előválasztást” mondta, s aki nagyobb támogatottságot kap, az lesz a hivatalos jelölt. Pécsi Ferencet otthagyta gazdasági vállalkozásának néhány szakembere. A képviselő mindezt az RMDSZ ellene irányuló aknamunkájának tudja be. /Sike Lajos: Csak református falvakban van szervezetük! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Nyílt levélben fordult Markó Béla szövetségi elnökhöz Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke. Mint írta: „noha erre kongresszusi döntés kötelezi, az RMDSZ Székelyudvarhely városi meg udvarhelyszéki szervezetének jelenlegi vezetése „idén sem kíván előválasztást tartani", hanem exponenseiknek uralmát ún. elektoros színjátékkal szándékozik meghosszabbítani". A helyzet orvoslására az RMDSZ csúcsvezetésének beavatkozását kérte. Katona Ádám levelében felrótta az RMDSZ-nek, hogy lemondott a „belső önrendelkezésünk megteremtése érdekében folytatandó küzdelemről, továbbá a számunkra hasonlóképpen létfontosságú ún. kettős állampolgárság kialakítása érdekében folytatandó küzdelemről". /Előválasztást szorgalmaz az EMK. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

A szlovákiai Pázmány Péter Alapítvánnyal febr. 24-én aláírt megállapodással teljessé vált a kedvezménytörvény által biztosított oktatási-nevelési támogatások folyósításának lehetősége a jogszabály hatálya alá tartozó szomszédos államokban élő magyar fiatalok számára – adta hírül márc. 1-jei sajtóközleményében a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az Illyés Közalapítvány közreműködésével a HTMH a romániai Iskola Alapítvánnyal jan. 5-én, a vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai partnereivel pedig febr. 12-én írta alá a megállapodást. Ennek megfelelően az érintett határon túli magyar szervezetek előkészítik – az Iskola Alapítvány már közzé is tette – pályázati felhívásaikat, amelyek értelmében pályázni lehet az idei tanévben erre a támogatási formára. Az előző évben hasonló rendszerben történt az oktatási-nevelési támogatások kifizetése, akkor még a korábbi, csak a kétgyermekes családokra vonatkozó kedvezménytörvény alapján. Az előirányzott 1,2 milliárd forint helyett a tényleges igényeknek megfelelően több mint 1,5 milliárd forint (1.542.111.626 Ft) került kifizetésre, összesen 49.553 pályázatra. Erdélyből 35.451 pályázat érkezett (1.077.590.000 Ft értékben), Kárpátaljáról 8.500 (274.478.380 Ft), Vajdaságból 5.238 (182.730.266 Ft), Horvátországból 241 (5.473.100 Ft) és Szlovéniából 123 (1.839.000 Ft). /Guther M. Ilona: Közlemény az oktatási- nevelési támogatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Idén nem szervezik egymásra a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemet, illetve a marosvásárhelyi Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivált – közölték a szervezők. A marosvásárhelyi fesztivált egy óriási bulinak tervezik, a Tusványoson a szakmai műhelymunkákra kerül a hangsúly. A két fél elásta a csatabárdot. Ilyés Szabolcs főszervező közölte: Szepessy Szabolccsal, a Félsziget egyik szervezőjével megállapodott, hogy nyilvánosan nem támadják egymást. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Félsziget szervezői idén is a magyarországi, jóval nagyobb népszerűségnek örvendő Sziget szervezőivel együttműködve készülnek kivitelezni a marosvásárhelyi bulit. Az idei Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivál Erdély és Románia legnagyobb ifjúsági és kulturális rendezvénye kíván lenni. A Félsziget ezentúl a magyar fiatalok mellett a román ifjúsághoz is szól. Az idei eseményre júl. 28. – aug. 1. között kerül sor Marosvásárhelyen. A Tusványost júl. 18–25. között szervezik. A Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után című rendezvényen az előadásokon és a koncerteken kívül szakemberek által irányított szakmai műhelyek működnek majd. /B. T.: Idén Marosvásárhelyen és Tusnádfürdőn is bulizhatunk. Nem szervezik egy időben a Tusványost és a Félszigetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában ünnepi összejövetelt tartottak abból az alkalomból, hogy Bartha Lászlóné Stróbl Zsófia, a család elhatározásának megfelelően, átadta a Múzeum-Egyesületnek Stróbl Alajos Mátyás-domborművének bronzba öntött másolatát. „Majdnem természetesnek vesszük, hogy ennek a Mátyás királyt jelképező művészi alkotásnak Kolozsvárra kellett jönnie" – jegyezte meg Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke. Elsősorban a szülőváros kapcsán, másodsorban azért, mert a Mátyás-kultusz Kolozsváron már a XVI. században kialakult, a XIX. század végén tetőzött, majd 1902. október 2-án Kolozsvár főterén felállították a Fadrusz János által alkotott Mátyás-szobrot. Egyed Ákos azt fejtegette, hogy nagyjaink kultusza a történelmi hagyományok éltetését szolgálja, és a nemzet megtartó erejét növeli. Az ajándék éppen a XII. alkalommal magtartott Mátyás-napokon érkezett. Murádin Jenő művészettörténész Stróbl Alajos erdélyi kapcsolatai címmel tartott előadást. Felidézte a századforduló nagy szobrászegyéniségének (1856-1926) pályáját és életét. Alkotásai közül legismertebbek a Múzeum-kertben levő Arany János-szobor, a Halász-bástya közelében álló Szent István-szobor, a Budai várban, a Széchényi Könyvtár közelében lévő Mátyás kútja vagy a Liszt Ferenc téren felállított Jókai-szobor. A hajdani Kolozsvár fellegvári sétáló útján 1901. júliusában felállították Erzsébet királynét ábrázoló bronz szobrát, de 1919-ben azt helyéről elmozdították, 1940-ben visszaállították, de 1945 után megint ledöntötték. Egy másik, szintén Erzsébet királynét ábrázoló, egy méter magas szobra Hidalmáson állott, két és fél méter magas talapzaton. Erről a szoborról nem maradt fenn kép, és azt sem tudni, mi lett a sorsa. /Csomafáy Ferenc: Gazdagodtunk egy értékes domborművel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Horia Grama prefektus elrendelte el Tulit Attila sepsiszentgyörgyi magyar tanácsos leváltását. Hangsúlyozta, ebben a kivételes esetben példásan együttműködött a város vezetésével. Tulit Attila példátlannak nevezte, hogy egy magyar polgármester, Albert Álmos a román prefektus segítségét kéri egy megválasztott magyar tanácsos eltávolításában. Albert Álmos úgy érvelt, hogy törvény által előírt kötelességét teljesítette, de elismerte, személyes nézeteltérések állnak az ügy hátterében. Tulit Attila megfellebbezi a prefektus döntését. Úgy látja, ezáltal nemcsak városi tanácsosi tisztségétől akarják megfosztani, hanem attól is, hogy indulhasson az idei önkormányzati választásokon. /„Összeférhetetlenségre” hivatkozik Grama. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Egy Arad megyei egyházi építményről szóló írásban bukkant Ujj János arra, hogy milyen nagy múlttal rendelkezik a megyében a román nemzeti egyház. Mert ezen a vidéken már a XII. század elején létezett egy káptalan, amelynek temploma mellett tartották 1131-ben a ,,híres országgyűlést”. Így! Valóban létezett káptalan, országgyűlést is tartottak. Csakhogy az a káptalan a latin és nem a görög rítusú egyházhoz tartozott, az a ,,dieta” pedig a magyar országgyűlés volt. Erre azonban nincs egyetlen utalás sem az írásban! Másutt az egyik megyei görögkeleti kolostor neve eredetének magyarázata megdöbbentő: a szerző szerint ugyanis a Feredeu kolostor neve egy Filoteiu nevű szerzetes nevéből ered. Bár a szerzetes létét sehol sem sikerült igazolni, az egyházi iratok között nincs reá egyetlen írásos bizonyíték sem, de a neve fennmaradt helynévként – állítja a szerző. A feredeu (nyilvánvalóan) a magyar feredő szóból származik, de ezt csak a jegyzetekben sejteti a szerző. Hogy azon a vidékeken magyarok is laktak, arra nincs utalás. Így hallgatják el, tagadják le módszeresen a magyar vagy német helység- és határneveket, így keresztelik át történelmi személyiségeinket, írják át történelmünket, állapította meg Ujj János. Így lett Hunyadi Jánosból Iancu de Hunedoara, Kinizsi Pálból Paul Chinezul, Tornyából Turnu, Kisiratosból Dorobanti, Simonyifalvából Satu Nou. Mindez nyilvánvalóan hamisítás. Mindezek ellen tiltakozni kellene. /Ujj János: Tiltakozni kellene. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Fennállt a veszély, hogy az oktatási tárca miatt kimaradnak az idei közbeszerzési versenytárgyalásról a magyar, illetve más kisebbségek nyelvén írt számtan- és természetismeret-könyvek, márc. 3-ra kiderült: a nem román kiadású munkákkal ugyanúgy lehet pályázni, mint a románokkal. Előzőleg a Krónika napilap nyomozást indított annak kiderítésére: ki akarja megakadályozni, hogy a magyar kiadók gondozásában megjelenő új elsős és másodikos matematika-, illetve természetismeret-tankönyvek részt vehessenek a közbeszerzési versenytárgyaláson. Szikszai Ildikó, az Ábel Könyvkiadó ügyvezető igazgatója nyilatkozta a Krónikának: a nemzeti kisebbségek csak románból fordított első és második osztályos új számtan- és természetismeret-tankönyveket használhatnak. Péntek János professzor, az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke botrányosnak tartja ezt, „mintha érzékeltetni akarnák, hogy a romániai nemzeti kisebbségek még arra sem képesek, hogy elsős és másodikos tankönyveket írjanak saját nyelvükön” – mondta. Az RMPSZ keretében 1993-ban alakult Erdélyi Magyar Tankönyvtanács egyik alapítója, Székely Győző kolozsvári tanár szerint éppen a magyarság sajátos elvárásai, illetve a kényszerhelyzet vezetett a saját tankönyvkiadók létrehozásához. A bukaresti székhelyű állami tankönyvkiadó 1999-ben megszüntette magyar szerkesztőségét, azóta csak újra kiadott magyar könyvekkel látja el a diákokat. A magyar részleg megszüntetése óta csak az RMPSZ kiadója, az Ábel, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 és a kolozsvári Stúdium kiadók adnak ki magyar tankönyveket. Murvai László, az oktatási tárca kisebbségekért felelős vezérigazgatója viszont leszögezte: az oktatási minisztériumban semmilyen tiltás nincs arra vonatkozóan, hogy magyar tankönyvkiadók könyveiből tanulhassanak a magyar gyermekek. Lapzártakor Kötő József jelezte: minden akadály elhárult az elől, hogy a magyar kiadók saját könyveikkel pályázhassanak az idei közbeszerzési liciten. Hozzátette: az új tankönyveket a tárcának is jóvá kell hagynia. /Benkő Levente: Játszanak a tankönyvkiadók idegeivel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Vízakna Szeben megye olyan városa, amelynek a múltja dicsőbb, mint a jelene. Az 1900-as évek elején Vízakna református közössége még 1200 tagot számlált, ma viszont csak 336-ot. A népszámlálás 2002-es adatai szerint Vízakna 3883 lakosából 404 magyarajkú, közülük 338 református és 73 katolikus. (1970 és 2002 között Vízakna magyar lakossága 36%-kal csökkent.) Vízaknán a házasságok túlnyomó része vegyes. Vízakna magyar férfidalárdája 115 éves idén, és működése megszakítás nélküli. Fel kell kutatni a szekuritáté által eltulajdonított dalárda-kincsesládát (emléktárgyak, zene és énekbetétek stb.) és visszajuttatni. A dalárdát Szöllősi József bádogosmester vezeti, aki 10 éve írja a dalárdatörténet versét. A Szántó Sándor lelkész vezette egyházközség keretein belül működik az Ifjúsági Keresztény Egyesület, Bogáti András tanuló vezetésével. Az iskola magyar tagozatán, összevont osztályban tanít 13 gyereket Varró Sándorné nagyszebeni tanárnő. Vízaknán 2001-től működik az Árvácska Gyermekotthon, amit a református egyház volt lelkésze, Orbán Csaba és lelkes tagsága hozott létre külföldi támogatással. /Szabó Csaba: Vízaknai múlt- és jelenképek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Márc. 2-án Aradon Tamáskó Péter Pál marosi főesperes tartott előadást a szabadkőművességről. Röviden felvázolta a szervezet történetét, jelezte annak ószövetségi, egyiptomi, pogány és egyéb gyökereit. Kijelentette: a szabadkőművesség világuralomra tör; a kommunizmus, a Habsburgok bukása, a NATO, az ENSZ és az Európai Unió létrejötte is a szabadkőművesség munkájának eredménye. Kifejtette, hogy az általa sátáninak és keresztényellenesnek tartott szervezet sokszor “sátáni eszközöket” alkalmaz. /A szabadkőműves cselszövés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Bemutatták Bukarestben a Magyar Kultúra Házában Pomogáts Bélának a budapesti Pont Kiadó jóvoltából egyszerre román és magyar nyelven megjelent Épülő hidak (Reconstruirea podurilor) című kötetét, amely a szerzőnek a román-magyar kapcsolatokról írott cikkeit és tanulmányait tartalmazza. Román és magyar oldalról költők, írók, tudósok, fordítók hosszú listáját lehet összeállítani, akik építették a hidakat. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized sem hozott minőségi javulást a kapcsolatokban. Egyik oldalról a „magyar reváns", a magyar veszély felidézésével, másik oldalról a huszonvalahány millió román munkavállaló víziója, akik elözönlik Magyarországot. Azonban a hidak épülnek, jegyezte meg Baranyai Péter. /Baranyai Péter (egyetemi oktató): Épülnek vagy újjáépülnek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

A Draskovics-csomag hatására a tervezettnél 1,4 milliárd forinttal jut kevesebb a határon túli magyarok támogatására; ez az összeg 2002-ben még 12,6 milliárd forint volt, idén azonban már csak 9,2 milliárd forint lesz – jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője márc. 3-án Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az Apáczai Közalapítvány forrása 950 millióról 220 millió forintra csökken, de kevesebb lesz az Illyés Közalapítvány támogatása is 194 millió forinttal, vagy a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemé 360 millió forinttal. Mint mondta, a kormány teljes egészében elvonja a határon túli fogyatékkal élőket segítő Mocsáry Lajos Alapítvány 60 millió forintját is. "A Draskovics-csomag ürügy volt, hogy a 15 év alatt kiépült határon túli támogatási rendszert a padlóra küldje a kormányzat" – fogalmazott a politikus, hozzátéve: ezzel meginog a nehezen felépített bizalom az anyaország támogatásaival kapcsolatban. Németh Zsolt ugyanakkor üdvözölte, hogy a kormány kifizeti a szomszédos országokban élő magyaroknak a 2003-as évre szóló oktatási-nevelési támogatást. Szavai szerint Medgyessy Péter az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy nemcsak 2004-re írják ki a pályázatot erről, hanem az elmaradt 2003-as támogatásokat is kifizetik. /Fidesz: jelentősen csökken a határon túliak támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Márc. 1-jén a szenátusban újból „napirendre került" Wass Albert ügye a politikai nyilatkozatok rendjén, csaknem egy óra hosszat. Az elindító Frunda György volt, aki megelégelte egyes szenátorok befeketítő törekvéseit, vádjait. Frunda György politikai nyilatkozatában félórás beszédet tartani Wass Albert védelmében és állást foglalt írói nagysága mellett. Szerinte nem volt példa és ezért bekerült a rekordok könyvébe: magyar ifjak hitet tettek Was Albert írói nagysága előtt, amikor műveiből február 21–22-én egyvégtében, megszakítás nélkül felolvasást tartottak világszerte. A fiatalok ellen egy bizonyos párt feljelentést tett, miszerint lábbal tiporták a kormányrendeletet, amely megtiltja fasiszta, rasszista, xenofób szervezetek működését, szimbólumaik használatát. Frunda összefoglalta a Wass-ügy történetét, kiemelve mindazokat a mozzanatokat, amelyek megkérdőjelezik a halálos ítélet érvényességét /Wass Albert nem is tartózkodott a helyszínen/. Frunda kitért Wass Albert szépirodalmi munkásságára is, mondván, ezek valós értékekkel gazdagították Románia kultúráját. Ezután Adrian Paunescu lépett a mikrofonhoz, valóságos előadást tartott, és „tiszta véletlenül" kezeügyében voltak idézetek. Például Vekov Károly képviselő nyilatkozata. Adrian Paunescu alantas támadást intézett Wass Albert fiai ellen, mondván, hogy lehet, sok pénzt szerezni, de ez nem jelenti azt, hogy egy ország, egy kultúra, egy kisebbség torkán le lehetne nyomni egy háborús bűnöst. Föltette a kérdést: vajon lehetséges-e, hogy egy szenátor perújrafelvételt kérjen egy olyan ítéletben, amelyben a román igazságszolgáltatás már döntött, és más megoldást kérjen? Paunescu után George Pruteanu is úgy érezte, meg kell nyilatkoznia. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Wass Albert újból téma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

„Illetékes szervek kérésére" tiltották meg a belépést Románia területére Bayer Zsolt magyar újságírónak, tekintettel arra, hogy cselekedetei „érinthetik" az ország területi épségét, veszélybe sodorhatják a nemzet védelmét, közrendjét és biztonságát – áll a román határrendőrség március 2-án kiadott közleményében. A határrendőrség szerint az illető személyt a román állambiztonsági intézmények jól ismerik, mivel korábban több esetben is nyilvánosan uszított az államrend ellen, dicsőítette a revizionista nézeteket, támogatásáról biztosította az elszakadási törekvéseket, publicisztikai tevékenysége révén pedig kétségbe vonta Románia egységes nemzetállami jellegét. A közlemény a belépés megtiltását törvényes intézkedésnek minősíti, az – mint írja – összhangban van az európai közösségi gyakorlattal, amely minden jogállamban érvényes. Ez az intézkedés határozott időre szól (a közlemény nem írja, hogy a tiltás milyen hosszú ideig van érvényben), és egy későbbi időpontban – ha az érintett személy teljesíti a törvény által előírt feltételeket – ismét engedélyt kaphat a beutazáshoz Romániába. Bayer Zsolt nem szerepel a román hatóságok által nem kívánatosnak minősített külföldiek listáján – olvasható a jelentésében. /A Bayer-ügy fejleményei. A román határrendőrség közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

A legutóbbi tanácsülésen ismét napirendre tűzték az Arad megye rövid leírására vonatkozó határozattervezetet. Az RMDSZ ugyanis kifogásolta, hogy abban a magyarokról egy árva szó sem esett. Az új változatban egyszer szerepel az a szó, hogy magyar. Az RMDSZ módosításokat kért, ennek ellenére például 1848-ról az olvasható a leírásban ,,…a forradalom Aradot az erdélyi román nemzet előterébe helyezte”. Tizenhárom vértanú? Világosi fegyverletétel? Erről nem esik szó. Arad középiskoláinak névsorából kihagyták az egyetlen magyar iskolát, a Csiky Gergely Líceumot. A szerzők viszont még többet írtak a kétezer éves román jelenlétről, az Arad környékén élt dák törzseknek a görög-macedón világgal gazdasági kapcsolatairól (!). A magyarok az új változatban kaptak egy fél mondatot: ,,Ehhez a fejlődéshez jelentősen hozzájárult a X–XI. századtól jelen lévő magyar lakosság (…).” Ezt a változatot megszavazták a tanács tagjai. Szép lassan minden hivatalos monográfiából, Arad megye rövid leírásaiból kiszorítják a magyarokat. A kormánypárt minek strapálja magát a magyar történelem sorsfordító eseményeinek felsorolásával, ha a magyar képviselők ezt nem követelik? /Irházi János: Köszönjük a fél mondatot! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

Több mint két hónap telt el azóta, hogy Gyimesközéplokon a Paradis diszkóban két részeg férfi úgy összeverte a lemezlovast, hogy az később belehalt sérüléseibe. Lehetséges, hogy kiszámított Hargita megyében a hatósági tétlenség. Azt hivatott igazolni: megalapozottan állította Ioan Rus belügyminiszter 2001 októberében, hogy a Székelyföldön meggyengült a román állam autoritása. /Gazda Árpád: Hivalkodó tétlenség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./ Márc. 3-án sem jelent meg a hatóságok előtt a csíkszeredai ügyészségre beidézett Ioan Barsan tarhavaspataki vállalkozó /a környéken Suba Jánosnak nevezik/, akit Szentes Szilárnak, a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasának a meggyilkolásával gyanúsítanak. /Gazda Árpád: Betegeskedik Suba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Márc. 3-án Kónya Tibor lelkipásztort beiktatták iskolalelkésznek a nagyenyedi, immár református kollégiumba. Egyúttal a kollégium visszatértét is ünnepelték. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója azt kívánta: Álljon ez az iskola, visszanyerve régi fényét, mint a Kárpát-medence Heidelbergje. Pásztori Kuppán István lelkész, teológiai és kollégiumi tanár szerint “a szórvány magyart sokszor leírták már, félholtnak nyilvánították. Mi mégis inkább félig élők voltunk”. /Iskolalelkészt avattak Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

Mára Bölön az Erdővidéki Református Egyházmegye legkisebb lélekszámú gyülekezete lett. A legnagyobb gond az 1722-ben épült műemlék templommal van: a lassú földcsuszamlás és az 1832-es földrengés miatt drótkötéllel két helyen ki kellett kötni az északi, különben leomlott volna. A 208 lelket számláló református közösség szeretné rendbe hozatni a templomot. /Berszán István beszolgáló lelkipásztor: A bölöni reformátusok mégis élni akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Továbbra sem tudni, hogy melyik volt az a román "illetékes szerv", amelynek állítólagos kérésére nem engedték beutazni Romániába Bayer Zsolt újságírót – derül ki a Cotidianul márc. 4-i írásából. A Cotidianul idézte Cosmin Dobran külügyi szóvivőt is, aki azt mondta: semmiféle hivatalos levelezés nem zajlott a Bayer-ügyben Bukarest és Budapest között. A lap idézte Tóth Tamás magyar külügyi szóvivőt, aki szerint a budapesti hatóságok a Bayer nyilatkozatában szereplő információk alapján lépnek az ügyben, a bukaresti magyar konzuli szolgálat ezek ismeretében – ha szükség lesz rá – összegyűjti az üggyel kapcsolatos pótlólagos információkat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a lapnak adott nyilatkozatában elítélte azt a módot, ahogy egy újságírót feltartóztattak a határon. A román belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyar Nemzet főmunkatársát azért utasították ki országból, mert uszított, támogatta az autonómiatörekvéseket, és kétségbe vonta Románia egységes nemzetállami jellegét. A Magyar Nemzet szerint Kovács László külügyminiszter felbujtásnak nevezte Bayer Zsolt tevékenységét. – Megkérem önöket, hogy a következőket ne tekintsék sajtónyilvános mondatoknak. Nem szeretném holnap az újságban olvasni a szavaimat – ezzel a kéréssel fordult hallgatóságához Kovács László egy budapesti fórumon. Mint az a lap írta, Kovács László egy kérdésre válaszolva kifejtette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot nem az autonómia elérésére, hanem "az RMDSZ-szel szembeni ellenerőként hozták létre". Kovács László leszögezte, hogy aki erőszakos autonómiára buzdít, az a tűzzel játszik. Ezzel a hangzatos, radikális politikával nem lehet valódi eredményeket elérni – tette hozzá. Tőkés Lászlóval kapcsolatban leszögezte, hogy a "mindent vagy semmit torz logikája" alapján tevékenykedik. Hozzátette, hogy a magyar kormány támogatja az autonómiát, de nem az erőszakos megvalósítását. A magyar külügyminiszter szót ejtett Bayer Zsolt esetéről is. Mint mondta, a radikális publicista munkássága felbujtás, és mint a magyar kormány tagja, ő sem örülne, ha valaki a magyarországi cigányok ellen bujtogatna. /A Bayer-ügy fehér foltjairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Az idézett cikk: Kovács László szerint Bayer Zsolt felbujtó. = Magyar Nemzet, márc. 4.

Mintegy 22 százalékkal csökkentették az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumnak szánt idei költségvetési keretet, tekintettel arra, hogy a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter indítványozta intézkedések értelmében több mint egymilliárd forinttal kevesebb összeget fordítottak a határon túli magyarság támogatására. Az alapítvány budapesti ülésén döntött úgy, hogy a romániai alkuratóriumnak eddig juttatott 232 millió forint helyett 51 millió forinttal kevesebbet adnak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: az összeg lefaragása problémát fog okozni minden szaktestületnek, az oktatástól a művelődésig, az ifjúságtól egészen az egyházig és a sajtóig. „Valószínűleg az alkuratórium egyelőre azt teheti, hogy arányosan csökkent mindenhonnan – mutatott rá a szövetségi elnök. Markó reménykedik abban, hátha év közben sikerül az elvett összeg legalább egy részét visszaszerezni. /P. A. M.: Huszonkét százalékkal kevesebb támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Pomogáts Béla nem mond le az Illyés Közalapítvány elnöki tisztségéről. Az IKA esetében az erre az évre eredetileg előirányzott 1021,2 millió forint helyett 194,6 millióval kevesebből kell gazdálkodnia. /Balogh Levente: Erdély: ötvenhárommillió forintos megvonás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Távol állnak a valóságtól Németh Zsoltnak, a Fidesz külügyi kabinet vezetőjének márc.3-án tartott sajtóértekezletén a határon túli támogatási rendszerrel kapcsolatban elhangzott bíráló megállapításai – szögezte le március 3-i sajtóközleményében a Határon Túli Magyarok Hivatala. Hangsúlyozták, a magyar kormány továbbra is elkötelezett a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulása, megerősödése mellett, s a jövőben is – a lehetőségeihez mérten – támogatja őket és közösségeiket céljaik, terveik, vágyaik megvalósulása érdekében. Németh Zsolt többek között kijelentette: „A Draskovics-csomag ürügy volt, hogy a 15 év alatt kiépült határon túli támogatási rendszert a padlóra küldje a kormányzat." A HTMH megerősítette, nincs akadálya annak, hogy valamennyi oktatás- nevelési pályázat támogatásban részesüljön. Emlékeztettek arra, hogy a Medgyessy- kormány hivatalba lépését követően – Szlovákia kivételével – valamennyi, a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó határon túli magyar közösség számára meghirdette az oktatási-nevelési támogatás lehetőségét, és a 2002/2003-as tanévben az előirányzott 1,2 milliárd helyett 1,542 milliárd forintot juttattak a jogosultaknak, az igényeknek megfelelően. Ez hasonló módon fog történni a 2003-2004-es oktatási-nevelési támogatás esetében is, minden jogosult pályázó – immár a szlovákiai magyarság is – részesül a támogatásban. /(Guther M. Ilona): A HTMH tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című politikai esszéje (Heti Válasz, jan. 16, Élet és Irodalom, 2004. 3. sz.) abba az erdélyi – Magyarországon már nem élő – hagyományba illik bele, amely Kemény Zsigmondtól Bánffy Miklósig vagy akár Balogh Edgárig egyetlen személyiségben ötvözött tartósan írói és politikusi pályaíveket, kezdte Bakk Miklós Markó vitairatára való reagálását. Markó esszéje inkább puszta politikai eszköz. Az egyik cél: kivetíteni az év végi választás esetleges kudarcát, ez nem az RMDSZ-t, hanem a magyarországi politikai közszereplőket, a „megosztottság” exportőreit terheli. A másik: annak elrejtése, hogy az RMDSZ egyre inkább baloldalra sodródik. Az RMDSZ rendelkezik a legfontosabb erőforrásokkal (Illyés Közalapítvány, magyar kormánytámogatás, a román kormány kisebbségek számára biztosított támogatási keretei), ezzel előbb kisajátították, majd késleltették a társadalom önszerveződését. Ez találkozott a román politikai elit törekvésével, hogy legalább „ellenőrzése alatt” tartsa ennek következményeit, a nemzet- és biztonságpolitikai – fejleményeket. Az RMDSZ zárójelbe tette a legfontosabb célt, az autonómiát. „A Markó-esszé tulajdonképpen bomlástermék: az 1990-es érzületi egység időn túli védelmében született.” – olvasható Bakk Miklós tanulmányában. Azt is jelezte, hogy Markó erdélyi ellenzéke képtelen alternatív látásmódot megjeleníteni. /Bakk Miklós: Egy konszenzus bomlásterméke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./ (Egyidejűleg közölte: Heti Válasz (Budapest), márc. 5.)

Egy magyar újságírót, Bayer Zsoltot, a Magyar Nemzet munkatársát nem engedték Romániába lépni. Baranyai Péter egyetemi vendégtanár a Népszabadság márc. 1-jei számából idézett. Bayer úgy vélte, kitiltásának hátterében a székelyföldi autonómiatörekvések, a közelgő romániai választások, továbbá az RMDSZ-en belüli szakadás állhat. Ugyancsak a Népszabadságból idézett Baranyai, az eset a Ceausescu-éveket idézi, kísértetiesen hasonlít az eset Chrudinák Alajos 1989-es kitiltásához, aki a kommunista Romániáról készített leleplező riportokat. Baranyai Péter hozzátette: a románok valamiért nem szeretik azokat, akik idiótának, sovinisztának, hülyének stb. nevezik őket. /Baranyai Péter (egyetemi oktató): Persona non grata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

A történelem ismer olyan nagy embereket, akik kiváló képességeiknek köszönhetően jelentős tetteket vittek végbe, de bizonyos személyiségjegyeik folytán rossz útra tévedtek, hibákat követtek el, és így maguk és esetleg népük számára is szomorú következményekkel járó negatív szerepet játszottak, olvasható Fey László cikkében. Fenti állítására felhozta példának Napóleont és II. Rákóczi Györgyöt. Lelkesedtek Tőkés László bátorságáért, amikor elítélte a diktatúrát, a tervbe vett falurombolást, a kisebbségek üldözését. „Büszkék voltunk rá, hogy egy magyar ember lett a forradalom szikrája…” Azonban később kiderült, hogy nincs diplomáciai érzéke. „Tőkés László előítélettel viseltetik a román nép iránt.” – ítélkezett Fey László és elmagyarázta, hogy a célokat csak lépésről lépésre lehet megközelíteni. Tőkés László az elégedetlenkedő csoportnak, az RMDSZ radikális szárnyának lett az informális vezetője. Fey szerint ez a csoport nem elvekért harcol, hanem pozíciókért. Fey szerint „Tőkés László – akarva, nem akarva – a népe érdekei ellen fordult, politikusként és keresztyénként egyaránt elégtelenre vizsgázott, ő is tragikus hős.” /Fey László: Tragikus hősök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

A Szent–Györgyi Albert Társaság tizennegyedik alkalommal adományozza a Szent–Györgyi Albert Emlékportrét azoknak a Szatmár megyében tevékenykedő személyeknek, akik a társaság megítélése szerint legtöbbet tettek az előző években Szatmár megye demokratikus kibontakozásáért, a megye magyar lakosságának önmagára–ismeréséért. Ebben az évben dr. Ábrám Lídiát és Boros Ernő újságírót jutalmazzák a Szent–Györgyi Albert Emlékportréval. Dr. Ábrám Lídiának történelmi–közművelődési tevékenységéért, népszolgálatáért kapja az elismerést. A Szatmár megyei magyarok, svábok második világháborút követő tragédiájának feltárása Boros Ernő történelmi jelentőségű munkája. Az Otthonom Szatmár megye helytörténeti sorozatban jelent meg Mindennap eljött a halál című dokumentumkötete. Az ünnepélyes átadás márc. 14–én lesz az Északi Színházban, a márc. 15–i díszelőadás keretében. /Dr. Kiss László és Csirák Csaba, a Szent–Györgyi Albert Társaság társelnökei: Szent–Györgyi Albert Emlékportré – 2004. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 5./

A nyolc magyar írószervezetet tömörítő irodalmi kerekasztal nyilatkozatban ítél el minden olyan kísérletet, amely politikai alapon osztja meg az írótársadalmat. Az Írószövetség több tagja korábban kilépett a szervezetből Döbrentei Kornélnak a Tilos Rádió előtt elhangzott beszéde miatt. Az írói státussal nem jár együtt automatikusan politikai szerepvállalás, ezért „az irodalmi kerekasztal helytelenít minden olyan megnyilvánulást, amely politikai alapon akarja megosztani a hosszú idő óta először most megkezdett, közös érdekeket szolgáló szakmai együttműködést” – közölte az irodalmi kerekasztal az MTI-vel. „A magyar társadalmat a történelmi közelmúltban valós, tragikus megrázkódtatások érték, mind a negyedszázadon át uralkodó zsidóellenes politikai mozgalmak és a zsidóüldözés során, mind a négy évtizedes keresztényellenes politikai uralom révén” – írta közleményében a Magyar Írószövetséget, az Írók Szakszervezetét, a Szépírók Társaságát, a Fiatal Írók Szövetségét, a József Attila Kört, a Magyar Írók Egyesületét, a Független Magyar Írók Szövetségét és a Magyar PEN Clubot tömörítő kerekasztal. Felszólították az irodalmi élet valamennyi szereplőjét, hogy „tegyenek meg mindent a kívánatos szakmai és erkölcsi konszenzus minél hamarabbi megvalósulásáért”. Mint ismeretes, a Tilos Rádióban karácsonykor elhangzott keresztényellenes kijelentés miatt a Rákosmente Polgári Körök Egyesülése demonstrációt rendezett a médium betiltását követelve. A tüntetésen elhangzott Döbrentei Kornél-beszéd miatt Parti Nagy Lajos, majd Nádas Péter is kilépett az Írószövetségből. Ugyanígy döntött Polgár Ernő, Tábor Ádám és Görgey Gábor is. A szervezet 25 tagja Kalász Márton írószövetségi elnöknek írott levelében úgy foglalt állást: elvárja, hogy a szövetség elnöksége „a nyilvánosság előtt elhatárolódjék Döbrentei Kornél kirekesztő szellemiségű nyilvános fellépéseitől, és felszólítsa őt választmányi tagságáról való lemondására”. A választmány nyilatkozata szerint a testület nem határolódik el Döbrenteitől, mivel „nem kívánja tagjaival szemben a gondolat- és véleményrendőrség szerepét betölteni”. MTI /Konszenzusért szállnak síkra. Az írószervezetek elítélik a politikai megosztottságot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Márc. 4-i sajtóértekezletén Markó Béla RMDSZ-elnök még arról szólt, hogy a kormánypárttal kötendő idei megállapodás függőben levő problémáit – az aradi Szabadság-szobor felállítását, valamint a kolozsvári tudományegyetemen létrehozandó két magyar kar beindítását – illetően a közeljövőben megtalálják a megoldást. A Nastase kabinet márc. 4-én határozatot hozott: a Szabadság-emlékművet várhatóan április elején felállítják. /Ferencz L. Imre: Csak ne lenne áprilisi tréfa! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A hír nagyszerű: újraállíthatják a Szabadság-szobrot. Kiss Károly nem akar vészmadár lenni, de néhány aspektusra felhívta a figyelmet. Amikor tavaly szeptemberben leállították a szobor visszaállítását, felmerült igazi okként, hogy a kormánypárt, az idei választásokra gondolva, erdélyi népszerűségvesztéstől fél. Most más a helyzet? /Kiss Károly: Időzítés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./